Ismétlés - Hitelügyletek ÉLET ÉS NEM ÉLET BIZTOSÍTÁSOK ÁTTEKINTÉS

Átírás

1 Emlékeztető Házi feladat (max. 10 pont): Dolgozatok leadása: MA! óra végéig Prezentációk elküldése: május 10-én (kedden) éjfélig Prezentációk: május 11-én (A,B,C csoport) és május 18-án (D,E,F csoport) az órán Csoportonként perc prezentációs idő és 5-10 perc átbeszélés, véleményezés A prezentáló csoportok tagjainak kötelező a jelenlét a prezentálás napján Szorgalmi feladat plusz pontért a házi feladattal elérhető pontokat lehet vele feljavítani, ha szükséges minimum 5 tetszőleges részvényből álló portfóliót kell értékelni az előadáson bemutatott módszerekkel (Markowitz- és Sharpe-modell) Excel táblát (cellákhoz tartozó megjegyzésekkel) elküldeni a sereg@finance.bme.hu címre Beadási határidő május 27. éjfél (a pótlási hét vége) Vizsgaidőszak (május június 24.) vizsgaidőpontok a Neptunban: május 31., június 7., 14. és 22. 8:00-10:00, QAF14 min. 50% a két részből együttesen (max. 90 pont) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 2 Ismétlés - Hitelügyletek A hitelpiac szereplői (befektetők adósok) Hitelfelvétel instrumentumai nagyvállalati szinten Bilaterális hitelfelvétel Szindikált hitelfelvétel (pl.: LBO) Zártkörű és nyilvános kötvénykibocsátás Amerikai állampapírok (T-bill, T-note, T-bond) Jelzáloglevelek (MBS, CMO, SMBS) Opciós jogokat tartalmazó kötvények (visszaváltható, visszahívható, átváltható) Egyéb konstrukciók (CD, CP, Repo) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 4 ÉLET ÉS NEM ÉLET BIZTOSÍTÁSOK Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 5 ÁTTEKINTÉS Kockázatok a biztosításokban Tiszta kockázatok kezelése Biztosítható kockázatok Biztosításközvetítők A biztosítások csoportosítása Viszontbiztosítás Együttbiztosítás Az életbiztosítás típusai Járadékbiztosítások Kiegészítő biztosítások Életbiztosítási kalkulus Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 6

2 Kockázatok a biztosításokban Tiszta kockázat (pure risk) a biztosításokban a releváns kockázat szempontjából két világállapot lehetséges: Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz) Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz) Tiszta kockázatot hordoz pl. a vihar, földrengés, földcsuszamlás, villámlás, havazás által okozott károk, de ide sorolhatók a balesetek és a gépekben bekövetkezett meghibásodás kockázatai is Üzleti kockázat (speculative risk) 3 lehetséges kimenetel: Veszteség Változatlan állapot (nem jellemző, lásd pl. részvénybefektetések, ritka az, hogy a piacon nem történik semmi) Nyereség Az összetett (üzleti) kockázatok nem jellemzők a biztosításelméletben, az ilyen jellegű kockázatot más típusú eszközökkel lehet kezelni (pl. opciók, határidős ügyletek, swapok, stb.) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 7 Tiszta kockázatok kezelése A biztosítható kockázatok a bekövetkezés valószínűségével (gyakoriságával) és a bekövetkezés súlyosságával (nagyságával) jellemezhetők 1) Ha a bekövetkezés gyakorisága jól becsülhető és a súlyosság viszonylag alacsony, akkor egy vállalkozás a kockázatait egyszerűen fedezheti a bevételeiből Pl. bolti lopások: bolt tulajdonosa bekalkulálja az áraiba 2) Ha a kárvalószínűség alacsony és a súlyosság nem veszélyezteti a vállalkozás továbbműködtetését, akkor lehet tartalékolás is Pl. nagyobb értékű termelési eszközök meghibásodására 2-3 évente lehet számítani 3) A kockázat fedezése biztosítással Feltétele, hogy az adott kockázatra legyen megfelelő biztosítás a piacon 4) A biztosítás alkuszon keresztül Az alkusz megkeresi a biztosított számára a legmegfelelőbb biztosítót/biztosítást Az alkusz a jutalékát nem a szerződőtől kapja, hanem a biztosítótól, akinek a szerződést közvetítette (általában 1-2 havi díj, de akár egy évi is lehet (életbizt.)) Nagyvállalati méretekben megérheti saját alkuszcég alapítása 5) Biztosító (captive) alapítása Nagyvállalati méretnél egy bizonyos szint felett akár biztosító alapítása is gazdaságos lehet Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 8 Biztosítható kockázatok Biztosítás: Virtuális (veszély)közösség révén megvalósuló kockázattranszfer A veszélyközösség egy konkrét kockázat (veszély) kivédésére, csökkentésére szervezett közösség A tagok befizetéseiből működik és célja, hogy a közösség egyes tagjait ért kárt kompenzálja Aki biztosítást köt az a közösség tagja lesz A kár bármelyik tagot érheti (nem tudni kit és mikor), akit viszont sújt, önmagában nehezen tud megbirkózni vele, ezért a veszélyközösség azt vállalja, hogy közösen fedezik a kárát A biztosíthatóság kritériumai 1) Legyen nagyszámú megfigyelési egység, így a kockázat valószínűségi alapon elemezhető 2) Homogének legyenek a kockázatok (az árazás során lényeges): a díjszabás megállapítása előtt homogén csoportokat képeznek (életbiztosítások esetén pl. nem és kor szerint; kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál pl. életkor, nem, lakhely, stb. szerint; stb.) 3) A károk véletlenszerűen következzenek be, a szándékosság kizárását az ált. szerz. feltételekben rögzítik, a biztosítás tervezésekor kontraszelekciót és morális kockázatot figyelembe véve 4) A károk legyenek egyértelműen becsülhetők, leírhatók: a biztosítási esemény oka, helye, ideje, szereplői legyenek egyértelműen meghatározhatók; a kár nagysága (nem-életbiztosítás esetén) legyen jellemezhető matematikai-statisztikai módszerekkel 5) A kár legyen korlátos, a biztosító szempontjából ne érjen el katasztrofális mértéket:a biztosítók kizárják a vis major esetét, illetve a felelősségbiztosításoknál ki szoktak kötni egy maximum összeget (többet nem fizetnek) 6) A biztosítás legyen gazdaságos mind a biztosító, mind a szerződő számára Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 9 Biztosításközvetítők Biztosítási alkusz arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződő számára megtalálja a legmegfelelőbb biztosítót/biztosítást jutalékát a biztosítótól kapja, így a szerződő közvetlenül nem fizet a közvetítésért szolgáltatásért általában a piacon lévő összes biztosító összes terméke közül választja ki a legmegfelelőbbet (akár bizonyos biztosítók termékeit nem ajánlja rossz tapasztalata miatt) felelősséggel tartozik a közvetített ügyletért, ezért tevékenysége felügyeleti engedélyhez kötött Biztosító ügynöke a biztosító alkalmazásában álló személy, kizárólag a biztosító termékeit értékesítheti, a biztosító teljes felelősséggel tartozik érte Önálló ügynök a magyar piacon a biztosító ügynökétől csak annyiban különbözik, hogy vállalkozói státusban van Többes ügynök több biztosító termékeit árulhatja, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint az alkuszra Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 10

3 A biztosítások csoportosítása Személybiztosítások Az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen nyújtanak védelmet pl. élet-, baleset-, és betegség-biztosítások Vagyonbiztosítások A dolgokban esett károk biztosítására szolgál pl. valamennyi neméletbiztosítás, kivéve az egészség- és balesetbiztosításokat Életbiztosítás A biztosításokat két nagy ágazatra szokták bontani: életbiztosításra és neméletbiztosításra Az életbiztosítás az egyén életével kapcsolatos biztosítási események (pl. halál, elérés) nyújt védelmet (ide nem értve a baleseti halálra szóló biztosítást) Nem-életbiztosítás Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a baleset és egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás) pl. casco, tűz és elemi károk, lopás és vandalizmus ellen, pénzügyi veszteségekre, felelősségbiztosítás, hitelbiztosítás, stb. Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 11 Viszontbiztosítás Viszontbiztosítás: a biztosítási tevékenységet folytató vállalat kockázatának egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása. (Bit.) A biztosítók közötti kockázatmegosztást szolgálja A viszontbiztosító (vb.) a direktbiztosító (db., cedens) kockázatának egy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáért vállalja át a vb. viszontbiztosíthatja az adott ügyletet/állományt (ez a retrocesszió) a db. szempontjából a viszontbiztosításba adás passzív (nostro) ügylet, a vb. részéről aktív (loro) a vagyonbiztosítási ügylet megkötésekor figyelembe kell venni a vb. partnerkockázatát Viszontbiztosítás fajtái: Szerződéses (keretjellegű): a db. egy biztosítási ágazat vagy termék szerződéseit adja viszontbiztosításba és nem vizsgálja az egyes szerződéseket külön-külön Fakultatív: egy-egy szerződésre, nagy kockázata vagy a db. profiljába nem illeszkedése miatt Arányos: a direktbiztosító a biztosítási díj adott hányadát fizeti a viszontbiztosítónak, aki ilyen arányban fedezi a károkat Nem arányos: a direktbiztosító kisebb összeget fizet a viszontbiztosítónak, amelynek csak bizonyos kárösszeg felett van kötelezettsége Fronting: 100%-os viszontbiztosítás, a direktbiztosító csak ügyintéző Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 12 Együttbiztosítás Nagy kockázatok biztosítására direktbiztosítók közösen vállalkoznak Pl. nagyvállalat tűzbiztosítására csak több biztosító együttesen vállalkozik A biztosítók kineveznek egy vezető együttbiztosítót, aki az üzletkötést megszervezi általában a legnagyobb mértékben részesedik a kockázatból Annyi biztosítási szerződés keletkezik, ahány direktbiztosító érdekelt a kockázatvállalásban Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 13 Az életbiztosítás típusai Az életbiztosítás szereplői: a szerződő, a biztosító, a biztosított és a kedvezményezett Életbiztosítások esetén kétféle biztosítási esemény képzelhető el: a biztosított egy adott időtartamon belül (biztosítás tartama) meghal vagy a biztosított egy adott időtartamot túl él Ezekből következik az életbiztosítás két alaptípusa: kockázati életbiztosítás, ahol a biztosítási esemény a biztosított halála és elérési életbiztosítás, ahol biztosítási esemény egy előre adott időpont túlélése Az elérési és kockázati életbiztosítások kombinációja a vegyes életbiztosítás Unit Linked vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás: egy speciális vegyes életbiztosítás A díj egy része a költségekre, a többi egy befektetési alapba, az ügyfél többféle befektetési alap közül választhat; van egy garantált összeg, amit a biztosított halála esetén kifizet, akár elérte a bef. alapban lévő pénz a haláleseti szolgáltatást, akár nem és a biztosítás lejártával az ügyfél megkapja a befektetés aktuális értékét Term fix biztosítás (egy adott összeget lejáratkor mindenképpen kifizet) Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, akkor is megkapja a kedvezményezett a biztosítási összeget A díjfizetési időszak vagy a biztosítási időszak végéig tart, vagy a biztosított korábbi haláláig (onnantól kezdve díjmentes lesz) Pl. annak lehet előnyös, aki a gyereke taníttatására mindenképpen félre akar tenni egy bizonyos összeget, ugyanis ha a biztosított időközben elhalálozik, a kedvezményezett akkor is megkapja a pénzt, ha a biztosítottnak nem sikerült az egész összeget megtakarítania Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 14

4 Járadékbiztosítások Járadékbiztosítás: díj ellenében egy meghatározott időintervallumban és meghatározott feltételek mellett rendszeres kifizetést teljesít a biztosító Előleges (utólagos) járadék: ha a biztosító a járadéktagot mindig az időszak elején (végén) fizeti (hónap, vagy év elején) Egyszeri díjas (rendszeres díjas): ha a biztosítási díjat egy összegben (rendszeresen havonta, negyedévente vagy évente) fizeti a szerződő Azonnal induló (halasztott): ha a szerződéskötés után azonnal (meghatározott idővel később, pl. 5 évvel később) indul a járadékfizetés Egyszemélyes (többszemélyes): ha a járadék fizetése csak egy (több) ember életétől függ Többszemélyesre példa: egy házaspár biztosítása, ami az özvegynek fizet járadékot, a házastárs halálától az özvegy haláláig Elől garanciaidős (hátul garanciaidős) járadék: a biztosító garantálja a járadék fizetését a járadékfizetés megindulásától X évig (a biztosított halála után X évig) Időleges járadék: csak egy előre rögzített időintervallumban, vagy a biztosított korábbi haláláig teljesít kifizetést Életjáradék: mindenképpen a biztosított haláláig szól (nyugdíjcélú megtakarítás) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 15 Kiegészítő biztosítások Valamilyen életbiztosítás mellé, nem önálló biztosításként pl. az életbiztosító köthet bizonyos nem-életbiztosításokat az alábbi kockázatokra: Baleseti halál: nem életbiztosítás, mivel egy évre kötik és a halálozás valószínűsége nem függ a biztosított korától Baleseti rokkantság: csonkolási táblázat (gliedertaxe) tartalmazza, hogy a biztosított rokkantsága után a biztosítási összeg hány százaléka jár Ha a biztosított megrokkan, a biztosító felajánlhatja a díjmentes leszállítást (a szerződőnek nem kell több díjat fizetni, de a biztosítás összege a befizetett díjak arányában lefelé módosul) Gyakori a baleseti rokkantság járadék kiegészítő biztosítás is Dread disease ( rettegett betegségek ): ha a biztosítottat valamilyen súlyos betegség éri (pl. szívinfarktus, agyvérzés) Pl. a biztosító a kórházban töltött napok után napi díjat fizet, vagy fedezi a kórházi költségeket Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 16 Életbiztosítási kalkulus I. Alapfogalmak Halálozási valószínűség (q x ): annak valószínűsége, hogy egy x éves ember nem éli meg x+1-ik életévét Túlélési valószínűség: p x = 1 q x Annak valószínűsége, hogy ha valaki megélte x-ik évét, akkor megéli x+t-iket is: p x,t = p x *p x+1 * *p x+t-1 Kihalási rend (l x ): halálozási valószínűségekből képzett számsor, az induló l 0 = es populációból mennyien lesznek életben x éves korukban: l x+1 = p x *l x KSH halandósági táblájában vannak a fenti fogalmakra adatok x éves korukban elhunytak száma: d x = l x l x+1 [ q x =d x /l x ] Nettó díj: a kockázati díjrészt jelenti Bruttó díj: nettó díj + biztonsági pótlék + vállalkozói díjrész (ktg-ek) Biztonsági pótlék: a kockázat változékonysága vagy pontosabb statisztikai meghatározásának lehetetlensége miatt alkalmazott díjpótlék Életbiztosításoknál nincs, DE: halálozási valószínűségek az országos halandósági táblából, pedig főleg jobb anyagi helyzetben lévők kötnek éb-t, az ő halálozási valószínűségeik jobbak az átlagosnál Technikai kamatláb: a biztosító által a díjtartalék után fizetendő garantált hozam A 14/2005 PM rendelet szabályozza a maximumát, ami óta 2,9% Ekvivalencia elv: E(PV(bevételek)) = E(PV(kiadások)) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 17 Életbiztosítási kalkulus II. Feltételezzük: Biztosítási összeg 1 Ft Biztosítási esemény év végén következik be (évvégi pénzáramok) 1. példa: Mennyi egy 22 éves férfi egyéves kockázati életbiztosításának egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb 0 és a biztosítás összege 1? Ekvivalencia elv biztosítás egyszeri díja = várható kiadások jelenértéke Halálozási valószínűség q 22 a várható kifizetés 1*q példa: ua., mint 1., de kétéves díj: Megoldás: 1*q *p 22 *q példa: ua., mint 2., de a technikai kamatláb i A diszkontfaktor legyen v = 1/(1+i) Megoldás: 1*q 22 *v + 1*p 22 *q 23 *v 2 Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 18

5 Életbiztosítási kalkulus III. Kommutációs számok: C x : elhalálozottak diszkontált száma D x : élők diszkontált száma Számítás a kommutációs számokkal: Egyéves díj: C x /D x = (d x v x+1 )/(l x v x ) = (l x l x+1 )v 1 /l x = q x v 1 Két éves díj: (C x + C x+1 )/D x = (d x v x+1 + d x+1 v x+2 )/(l x v x ) = = q x v 1 + d x+1 v 2 /l x = q x v 1 + (l x+1 /l x )*(d x+1 /l x+1 )v 2 Vegyük észre, hogy l x+1 /l x = p x és d x+1 /l x+1 = q x+1 Vezessük be az M x = C x + C x C ω kommutációs számot Egy x éves személy n éves kockázati éb-nak nettó egyszeri díja: (M x M x+n )/D x M x M x+n megmutatja diszkontált formában, hogy várhatóan hányan halnak meg a biztosítási időszak végéig Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 19 Életbiztosítási kalkulus IV. 4. példa: Mennyi egy 22 éves férfi 1 éves elérési éb-nak egyszeri nettó díja, ha a technikai kamatláb i és a biztosítás összege 1? Megoldás: 1*p 22 *v, vagy D 23 /D példa: ua., mint 4., de kétéves díja Megoldás: 1*p 22 *p 23 *v 2, vagy D 24 /D 22 A vegyes éb egyszeri díja = az elérési + kockázati éb egyszeri díja 6. példa: 3. és 5. együtt Megoldás: 1*q 22 *v + 1*p 22 *q 23 *v 2 + 1*p 22 *p 23 *v 2 = 1*q 22 *v + 1*p 22 *v 2 *(q 23 + p 23 ) = 1*q 22 *v + 1*p 22 *v 2 Járadékbiztosítás ~ elérési bizt.-ok sorozata Példa: Mennyi egy 60 éves nő 3 éves időleges előleges járadékának nettó egyszeri díja, ha a járadéktag 1 Ft és a technikai kamatláb i? A biztosítónak akkor keletkezik kifizetése, ha a biztosított év elején életben van A szerződő az első évben biztosan kap pénzt, mert az mindjárt a szerződéskötéskor esedékes A többi évben csak akkor, ha megéli Tehát a megoldás: 1 + 1*p 60 *v + 1*p 60 *p 61 *v 2 (vagy: (D 60 + D 61 + D 62 )/D 60 ) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 20 Életbiztosítási kalkulus V. Term fix nettó egyszeri díja: 1*v n Ez nem éb., mert nincs benne halálozási, elérési kockázat v n az n éves diszkontfaktor: az n év múlva esedékes 1 Ft ma mennyit ér Az n éves term fix nettó rendszeres díja? Most pontosan tudjuk, mennyi lesz a biztosító kifizetése (1*v n ) A bevételei pedig ~ egy n éves előleges időleges járadék, DE: most nem a biztosított kapja a járadéktagot, hanem a szerződő fizeti a biztosítónak p n éves előleges időleges járadék nettó egyszeri díja (x: jelenlegi életkor, n > 1): Felírjuk az ekvivalencia egyenletet, ahol P az n éves term fix nettó rendszeres díja: 1 v = P p P-vel való szorzás: a biztosító bevételei nem 1 Ft-os összegű biztosítás, hanem P Ft-os Kifejezve P-t adódik a megoldás Megjegyzés: a többi életbiztosítás rendszeres díjánál is ugyanez az eljárás 1) nettó egyszeri díj 2) ekvivalencia egyenlet, kiadások jelenértéke = nettó egyszeri díj 3) kifejezzük P-t v v Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 21 NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 22

6 Értelmezés Biztosítástanban a nyugdíjbiztosítás (nyb) szigorú értelemben nem felel meg a köznyelvben használt nyb-nak Biztosítástani értelemben az életjáradék a nyb Életjáradék esetében pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz a járadéktag értéke és hogy mennyit kell befizetnünk érte Köznyelvi értelemben minden olyan biztosítási formát, amely egy bizonyos életkor elérésével kifizetést ígér a biztosítottaknak nyb-nak nevezünk Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 23 Nyugdíjtervek A nyb mindig nyugdíjterven alapszik Jogilag kötelező szerződésbe foglalni a nyugdíjtervet A szerződés lehet: kollektív szerződés (ha munkáltatói tervről van szó), törvény (ha állami, kötelező nyugdíjról van szó), alapszabály (nyugdíjpénztárak esetén) A nyugdíjtervek tartalmaznak egy ellátási célt: milyen színvonalú szolgáltatást céloz a szervező (explicit pl. szolgáltatással meghatározott vagy implicit pl. tőkefedezeti) a fedezendő kockázatokat: elsősorban a nyugdíjkorhatár elérése (öregség), de lehetnek egyéb fedezett kockázatok is (pl. halál (özvegység, árvaság), rokkantság, betegség) Állami nyugdíjterv az ellátást fizetheti a helyi vagy központi kormányzat általában valamilyen minimális ellátást céloznak (létminimum) akkor működik jól, ha a társadalom legnagyobb részére kiterjed általában adóból vagy járulékból finanszírozzák felosztó-kirovó alapon (lehet tőkefedezeti is, de nem jellemző) Nem állami nyugdíjak munkáltató vagy önálló jogi személy (pénztár) nyújtja általában az állami nyugdíjak helyettesítésére, kiegészítésére Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 24 Felosztó-kirovó rendszer Más néven: pay as you go (PAYGO) Finanszírozási típust jelent: az aktuálisan befolyó járulékokból folyósítják a nyugdíjakat Jellemzően állami nyugdíjterveknél használják Kereső tevékenységet végzők száma * járulékalapot képző átlagjövedelem = nyugdíjasok száma * átlagnyugdíj Legnagyobb problémája, hogy érzékeny a befizetők számára, az átlagos befizetés nagyságára, a nyugdíjasok számára Az 1. pillér Magyarországon is felosztó-kirovó finanszírozású, komoly fenntarthatósági probléma: életkilátások fokozatos javulása és ezzel párhuzamosan a születési szám lecsökkenése (öregedő társadalom), illetve alacsony aktivitási ráta Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 25 Tőkefedezeti rendszer A befizetések tartalékok formájában a tőkepiacon kerülnek befektetésre A rendszer hatékonyságának alapja a tőkepiaci eredmény Jellemzően a magán nyugdíjterveknél használják A legnagyobb kockázat a tőkepiaci teljesítményben van Magyarországon a 2. és a 3. pillér, azaz a magán nyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak tőkefedezeti típusúak Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 26

7 Szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer Más néven: defined benefit (DB) A szolgáltató egy bizonyos ellátási szintet garantál A befektetési és a hosszú élet (longevity) kockázata a szolgáltatóé nem minden esetben vállalja mindkét kockázatot De ha igen, akkor az ellátási szint előre rögzített a nyugdíj csak a jövedelemtől és a munkában töltött időtől függ Állami nyugdíj rendszerek általában szolgáltatással meghatározott, felosztókirovó finanszírozással Magán nyugdíjtervek estén a munkáltatói terveknél fordul elő szolgáltatással meghatározott rendszer Magyarországon az 1. pillér szolgáltatással meghatározott Hozzájárulással meghatározott nyugdíjrendszer Más néven: defined contribution (DC) Csak azt rögzítik, hogy a tagoknak mekkora hozzájárulást kell teljesíteniük A befektetési és a longevity kockázatot a biztosított viseli Tőkefedezeti nyugdíjrendszerrel szokták kombinálni Lehetnek hibrid tervek is elsősorban hozzájárulással meghatározott nyugdíjak, de biztosítanak egy minimumot (DC, DB keveréke, vagy másképp DC minimum garanciával) Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 27 Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 28 Névleges hozzájárulással meghatározott nyrsz. A hagyományos állami nyugdíjrendszerek (PAYGO DB) fenntarthatósága világszerte probléma Egy alternatíva: névleges hozzáj. meghatározott (notional defined contribution, NDC) rendszer Felosztó-kirovó finanszírozás, de a tagok a járulékokat egy névleges egyéni számlára fizetik be Névleges, mivel a számla csak számviteli célokat szolgál Valójában a befizetéseket a jelenlegi nyugdíjasoknak kifizetik A számlához egy virtuális hozam kapcsolódik általában valamilyen makroökonómiai változó(k)hoz kötik: leggyakrabban a gazdaság átlagos bérnövekedési üteme, de gyakran infláció és a GDP növekedési üteme is Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjat egy annuitásként határozzák meg Az egyéni számla hozamokkal növelt egyenlege és a várható hátralévő élettartam alapján A nyugdíjkalkulációhoz unisex korspecifikus várható élettartamot használnak (pár évente frissítik) A rendszer két nagy előnye a PAYGO DB-vel szemben: a biztosítottra ösztönzőleg hat, hogy a befizetéseit és annak hozamait nyomon tudja követni az egyéni számláján a demográfiai folyamatokra kevésbé érzékeny, mivel figyelembe veszi az aktuális várható élettartamot Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 29 Magyarország korfája Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 30

8 Elemzési mutatók Függőségi ráták (a rendszer fenntarthatóságának jellemzésére): Fiatalkori: 0-14 évesek aránya az aktív korú, évesek lakossághoz képest Időskori: 65 felettiek aránya a évesekhez viszonyítva Teljes függőségi ráta: az előző kettő összege Helyettesítési ráta: az első nettó nyugdíj aránya az utolsó nettó keresethez képest Fedezettség: minden pillanatban képes a kötelezettségeinek teljesítésére A rendszer nemcsak a mostani nyugdíjak fizetésére képes, hanem a jövőbeli kötelezettségek jelenértékére is megfelelő fedezettséget biztosít (biztosításmatematikai korrektség) DC rendszerek a konstrukciójukból fakadóan mindig fedezettek DB rendszer lehet fedezett és fedezetlen is Ha fedezetlen, akkor a szolgáltatás előbb-utóbb vagy csökkeni fog a nyugdíjtervhez képest, vagy a szolgáltató befizetésre kényszerül A szponzori (szolgáltatói) befizetés elsősorban a munkáltatói tervek esetén jellemző Pillérek értelmezése egyes szervezeteknél Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 31 Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 32 Hazai nyugdíjrendszer Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 33 Befizetések és kifizetések közti viszony A biztosításmatematikai korrektség (ekvivalencia elv) és a szolidaritási elv között tradeoff van Szolidaritás elve: redisztribúció a nyugdíjrendszerekben jellemzően van egy elosztási funkció gazdagoktól a szegények felé (általában van egy minimálnyugdíj) férfiaktól a nők felé (lásd unisex várható élettartam használata) a magyar állami nyugdíj kalkulációknál alkalmazzák az ún. degressziót: az egyre magasabb jövedelmek egyre kisebb arányát veszik figyelembe a nyugdíjak meghatározásánál Egyenértékűség elve: várható értéken annyi anyagi javat és szolgáltatást kapjon az intézményrendszertől, amennyit várható értéken oda befizet (a szolidaritási hozzájárulásból az egyénre eső, illetve a társadalombiztosítási intéményrendszer fenttartásál rá jutó részen felül) Átláthatóság elve: legyen minél világosabb, hogy mi mennyibe kerül, illetve a pénzével mi történik Egyéni tudatosság elve: az egyén a rendszerhez való hozzájárulásait a hosszú távú igényeinek felmérése alapján, tudatosan tegye meg Vállalati pénzügyek II. - MM. Sereg Nikolett 34