HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 JÁSZKISÉRI VÁROSI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító:

2 1 Bevezetés működik. Óvodai nevelőtestületünk azonos nevelési alapelv és nevelésfilozófia alapján Érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk családias óvodai légkör kialakításával. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egyéni képességei szerinti nevelés, fejlesztés megvalósítására. Helyi programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra, a külső világ tevékeny megismerésére, vers-mese, ének, zene, énekesjáték, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és a hagyományápolásra épít. Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható programját adaptáltuk, melyet 1990 óta alkalmazunk. Helyi programunkkal kívánunk betekintést nyújtani óvodai életünkbe mindazoknak, akik érdeklődnek tevékenységünk iránt. Betű típusok magyarázata: Dőlt betű Óvodai nevelés országos alapprogram szerinti módosítás (2010) Vastagon szedett: Kompetencia alapú óvodai nevelés (2010) Dőlt, vastagon szedett: Óvodai nevelés országos alapprogram szerinti módosítás (2012)

3 2 1. Az óvoda adatai 1.1. Az óvoda hivatalos elnevezése: Jászkiséri Városi Óvoda 1.2. Az óvoda címe: 5137 Jászkisér, Kossuth tér 3. Telefon: 06 57/ Az óvoda alapító okiratának száma: 134/2013. Jászkisér Város Önkormányzata 1.4. Az óvoda fenntartója, címe: Jászkisér Város Önkormányzata 5137 Jászkisér, Fő út 7. Tel.: 06-57/ Az óvoda telephelyeinek neve, címe: 1.) Attila úti óvoda 5137 Jászkisér, Attila utca 10. Tel.: ) Bocskay úti óvoda 5137 Jászkisér, Bocskai utca 28. Tel.: Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Csillik Ferencné Vezetőhelyettes: Balogné Orosz Erika Papp Erzsébet

4 3 Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben., amit cselekszel /Joubert/ 2. Helyzetkép az óvodáról Jászkisér a Jászság keleti részén fekszik, nevét a Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Történeti tárgyi emlékek alapján tudjuk, hogy már a csiszolt kőkorszakban és a rézkorszakban éltek itt emberek. Városunk első óvónője Márkus Erzsébet 1895-ben nyitotta meg a magánóvodáját, a jelenlegi Egészségház udvarán egy kis falusi házban. Ezt az épületet ben lebontották és átköltözött az óvoda a mostani Kossuth téri helyére. Eredetileg főjegyzői lakás volt, az akkori község 1913-ban vette át ig egy csoport működött egy óvónővel és egy dajkával. A tanyák felszámolásával és a nők munkába állásával szükségessé vált az óvoda bővítése ben megnyitotta kapuját a Bocskai úti óvoda, 1956-ban pedig az Attila úti óvoda. Mindkettő családi háznak épült ban vettük birtokba a három csoportos új óvoda épületet, mely társadalmi összefogással épült a korszerűtlenné vált Bocskai úti helyett. Azóta a Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény található itt. A Kossuth téri óvoda a város központjában található, egy park mellett, gyönyörű környezetben ben a régi épület közel 220 négyzetméteres bővítésével felszerelt tornaszobát, csoportszobát, tálalókonyhát, felnőtt szociális helyiséget, irodákat alakítottak ki, valamint teljes körű akadálymentesítés valósult meg. A régi épületrész folyamatos felújításra és karbantartásra szorul. Négy csoportban nyolc óvodapedagógus, két pedagógiai asszisztens és négy dajka dolgozik, valamint óvodavezető és óvodatitkár. Udvarát fák, virágok, cserjék teszik hangulatossá. A gyerekek részére mozgásteret biztosítanak a fából készült játékok, a KRESZ pálya, labdajátékokra alkalmas terület, szánkódomb. A veteményeskert, gyümölcsfák a gyerekek tevékenykedésére

5 4 szolgálnak. Az Attila úti óvoda a település észak-nyugati részén található. Hatalmas udvar fogadja a gyermekeket, ahol szépen gondozott növények formálják környezeti igényességüket. Az épület 2005-ben veszélyessé vált, nagy felújítást igényelt. A csoportszobák száma kettőre csökkent, amely tágas, funkciójának megfelelően kiegészült szociális blokkal, tálalóval, igényesebb mellékhelyiséggel. Pályázati forrásból 2010-ben megtörtént a teljes körű akadálymentesítés és mozgásfejlesztéshez szükséges új játszótéri eszközökkel bővült az udvar. Négy óvodapedagógus, kettő dajka foglalkozik a gyermekekkel a két csoportban. A Bocskay úti óvoda a központtól távolabb eső részen helyezkedik el, nagy területen élők tartoznak ide. A lakosság összefogásával épült óvoda 3 csoportszobával és a hozzá tartozó mosdóval, öltözővel szolgálja a gyerekeket. A csoportszobák tágasak, világosak. Az óvodát 2010-ben magas tetővel fedték be, megoldották a részleges akadálymentesítést. Új udvari játékok biztosítják a gyermekek mozgáslehetőségét. Az udvar mérete megfelelő, fák, virágok díszítik, KRESZ-pálya és rönk fajáték áll az óvodások rendelkezésére. A gyermekekkel hat óvodapedagógus, egy pedagógiai asszisztens és három dajka foglalkozik. A térségben sok a munkanélküli, alacsony iskolázottságú szülő, ebből adódóan megnövekedett a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A munkahellyel rendelkezők keresete alacsony, nem mindenkinek biztosít megfelelő életkörülményeket. A roma nemzetiségi gyermekek aránya folyamatosan emelkedik. Mielőbbi beóvodázásuk, rendszeres óvodába járásuk biztosítja a gyermekek esélyegyenlőségét. Az óvodai csoportok kialakításában az integráció elvét követjük, vegyes életkorú csoportjaink fejlesztő hatással vannak a gyermekekre, az együttműködés, a másikra való figyelés képességének kialakulásában.

6 5 Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik tevékenységünket, a gyermekek örömmel és szívesen jönnek óvodába. Nevelőközösségünk ragaszkodó, jól együttműködő. Fontosnak tartjuk a családias, nyugodt légkört biztosító óvodai életet. A játék elsődlegességét valljuk, erre alapozva szervezzük a tapasztalat-szerzéseket, tevékenységeket. Nevelési programunk adaptációi. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című választható program alapján. Rendszere jól illeszthető nevelési elképzeléseinkhez, érzelmi telítődöttsége, harmóniája, művészeti irányultsága közel áll hozzánk. A művészet a néphagyományból nőtt ki. Van mit ápolni, amit már az óvodában kell elkezdenünk. Jászkisér szülötte Csete Balázs rajztanár, néprajztudós népi gyermekjátékok gyűjteménye példaértékű. A programban megfogalmazott feladatokat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani. Óvodaképünk: A család és az óvodapedagógus partneri kapcsolatára építünk, ahová a gyermek könnyen beilleszkedik. Nevelőtestületünk hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő, feltétel nélkül elfogadó. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, óvó-védő óvodai légkör megteremtése, melyben érték az egyén. Célunk, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése. Gyermekképünk

7 6 Olyan gyermekek nevelése, akik képesek önállóságra, kreativitásra, érzelemgazdagok, másokat elfogadó, lakóhelyükhöz kötődő. Bátran, őszintén nyilvánítsák ki véleményüket. Nyitott, érdeklődő, élményeket befogadni képesek legyenek. Kerüljenek közel meséhez, zenéhez és alkotó tevékenységekhez. 2.1.Az óvoda személyi feltételei Intézményünknek 34 munkatársa van. Az óvoda dolgozói Jelenleg A program által megkívánt módosítás Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 16 - Középfokú végzettségű óvodapedagógus 3 - Szakvizsgával rendelkező 2 - Logopédus - 1 Pedagógiai munkát segítő dajka 9 9 Óvodatitkár 1 1 Pedagógiai asszisztens 3 3 Takarító, gondozó 1 1 Jász- Nagykun-Szolnok- Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Jászberényi Tagintézményének logopédusa és fejlesztő pedagógusa heti rendszerességgel foglalkozik a gyermekekkel. Pedagógusképünk: Olyan pedagógusok, akikre a gyermekszeretet, a gyermek, szülők és egymás iránti tisztelet, megbecsülés jellemző. Együttérző, elfogadó, segítőkész. Az intézmény dolgozói tiszteletben tartják a gyermek egyéni és életkori sajátosságait, tisztelik, megértik, elfogadják a szülők különbözőségét. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük egymást. Elkötelezettség és a jövő iránti felelősség vezérli munkánkat, magatartásunkat. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre. Óvoda- iskola átmenetet segítő, Együtt az élő környezetért, Hagyományőrző és

8 7 Művészeti műhely munkaközösség teszi színesebbé az óvodai életet. Gondoskodnak az óvodák szakmai színvonalának emeléséről, továbbképzéseken szerzett új módszertani elemek beillesztésével, alkalmazásával. Közösségünk óvodánként egymáshoz ragaszkodó, jól együttműködő, melynek összehangolt munkája az óvodai nevelés eredményességéhez vezet. Az óvodapedagógus-dajka partnerkapcsolatának kiszélesítése, nevelőpartneri kapcsolata eredményezi a dajkák önképzési igényét, mely belső továbbképzésekkel lesz hatékony. A dajkák többsége elvégezte a dajkaképzőt, társak a nevelőmunkában, a csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Munkánkat óvodatitkár és pedagógiai asszisztensek segítik. Az óvodai nevelés során megvalósítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésének célkitűzéseit. A migráns gyermekek esetében lehetőséget biztosítunk, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A szociokulturális hátrányok leküzdéséhez nélkülözhetetlen a gyermekek napközi otthonos ellátása Az óvoda tárgyi feltételei Intézményünkben pályázati támogatások útján fejlesztettük a tárgyi feltételeket. Tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk a gyermekeket, ahol az életteret harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszik körül. A gyermekek által használt eszközök nyitott polcokon, hozzáférhető magasságban, a gyermekek biztonságukra figyelve helyezzük el. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk óvodai dolgozóink számára, lehetőséget teremtünk a szülők fogadására. Program működéséhez szükséges speciális eszközök, játékok, tárgyak:

9 8 Gyermekbarát csoportszoba: fa asztalok, székek, szekrények, színes, esztétikus, harmóniát teremtő textíliák biztosítják a jó közérzetet, kellemes óvodai tartózkodást. Mesesarok: párnák, szőnyeg, kincsesláda, bábok, paraván, gyertyák, magnó, CD lemezek, különböző színű leplek az átváltozáshoz, mesekönyvek. Ének-zene sarok: olyan tér a csoportban, ahol a gyermek kényelmesen elfér a zenei fejlesztéshez, hangszerek, hívóképek dalokról, mondókákról. Vizuális sarok: különböző méretű rajzlapok, színes papírok, ragasztók, ollók, festékek, ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, fonalak, szövőkeretek, gyurma. Esztétikus minigaléria a gyermekek munkáinak. Mozgásfejlesztés: bordásfal, egyensúlyozó-járó játékeszközök, gimnasztikai tornaszerek, labdák, füles labda áll a gyermekek rendelkezésére. Kossuth téri óvodában jól felszerelt tornaszoba biztosítja a mozgásigény kielégítését, mozgásfejlesztést. Építő játéktér: szőnyeggel biztosítjuk az otthonosságot, a földön történő tartózkodást. Különböző méretű, anyagú kockák, kiegészítő eszközök (állatok, házak, kerítések, stb.) teszik tartalmassá a gyermekek játékát. Képességfejlesztő játékok tára: nyitott polcon, elérhető magasságban találhatók. Élősarok: lexikonok, képes kiadványok, gyűjtemények, növény- és állathatározók, messzelátók, nagyítók a környezetben való tájékozódás feltételrendszerét biztosítják. Ovigaléria: évszakonkénti kiállítás művészeti élményt nyújtó alkotásokból amatőr művészek, helyi hagyományőrző tevékenységet folytató felnőttek munkáiból. Nevelői szoba: pedagógiai tevékenységgel összefüggő ügyviteli, adminisztratív munka végzése, logopédia és képesség fejlesztés színtere, a gyermekekről készült video-felvételek élményszerű feldolgozásának biztosítása, természetfilmek, népszokások megtekintése. Videokamera, fényképezőgép: élményfeldolgozáshoz, gyermeki önmegismeréshez,

10 9 zenei élmény közvetítéshez. KRESZ-park: kerékpározáshoz, mindennapi futó-kocogó edzések végzéséhez. Szakkönyvek, módszertani kiadványok. Udvar: tágas, füvesített, fák, virágok teszik hangulatosabbá. Udvari játékkészletünk folyamatos bővítésre szorul (hinta, mászóka, kerékpár). Teret engedünk gyermekeinknek a közös, szabad játékra, cselekvésre, alkotásra. Munka jellegű feltétel: veteményeskert kapa, ásó, gereblye, hólapát, lombseprű, A helyi viszonyokat és a költségvetés szűkösségét tekintve a program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, folyamatos karbantartásuk, bővítésük szükséges. A természetes anyagokból készült tárgyakat részesítjük előnyben. 2.3 Nevelési programunk céljaihoz rendelt eszközrendszer A játéktevékenység eszköze: A költségvetésből kevés összeget tudunk fordítani játékvásárlásra. Az óvónők lelkes munkájának és a szülők önzetlenségének köszönhető a játékeszközök bővítése. Pályázatok útján törekszünk az EU-s elvárásoknak megfelelő udvari mozgásfejlesztő játékok beszerzésére. Az óvodai tanulás eszközei: Az évek során kellő beosztással költségvetési keretből sikerült bővíteni szakmai eszközeinket. Készen vásárolt eszközök mellett jelentős helyet foglalnak el az óvónők által készítettek.

11 10 Költségvetési és pályázati pénzből fokozatosan biztosítjuk a programunkhoz szükséges eszközállományt. Mese- és szakkönyvellátottság: Mesekönyv és szakkönyvellátottságunk megfelelő, fokozatosan bővülő.

12 11 Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak. /Koret/ 3. Az óvodai nevelés feladatai ALAPELVÜNK: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermek a legfontosabb. Pedagógiai érzésünkből fakadóan biztosítjuk a gyermeki önállóság fejlődését, az egészséges öntudat kibontakozását, az önmegvalósítás lehetőségét. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével fejleszthető, nevelhető. A gyermekeket neveli, fejleszti az óvoda valamennyi dolgozója. Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csak is Rád figyelek, és segítek neked, ha szükséged van a segítségemre Alapvető célunk: Az egészséges életmód megalapozása, érzelmi-erkölcsi nevelés hatékonyságának növelése. Óvodásaink nyugodt, harmonikus, élménygazdag fejlődésének magasabb szintű kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

13 12 A sokoldalú fejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése. A környezeti- és művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása, környezetvédelmi- és megóvási szokások kialakítása. A nemzeti, etnikai és migráns gyermekek integrált nevelése. A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködési képességének fejlesztése, integrált nevelése. Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése Nevelési feladataink Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. A gyermekek érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás, készség- és képességfejlesztés. Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása. Az erkölcsi-, szociális érzelmek alakítása A megfelelő szokásrendszer érzelmi biztonságot, derűs légkört nyújt. Segítjük a gyermekek egymás közötti kapcsolatának kialakulását, szeretetre, tiszteletre nevelünk. A közös élmények, együttlétek erősítik a gyermekekben az egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget, toleranciát. Mindennapi testi-lelki edzés lehetőségével fejlesztjük erőnlétünket, alkalmazkodó képességünket, testi harmóniájuk kialakulását. Esztétikai érzelmek alakítása:

14 13 Egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítjük szépérzékük kialakulását, ízlésformálásukat. A művészeti tevékenységek mellett sok élmény, rácsodálkozási lehetőség éri a gyerekeket, erősödik élménybefogadó képességük. A szép és a csúnya észrevéttetése feladatunk, a felnőttek jó példája nyomán a pozitív élmény váljon alkotó és formáló erővé. A környezetvédelem terén fontosnak tartjuk a környezet megismerését. Feladatunk a helyes viselkedés, öltözködés, étkezési szokások megismerése, alkalmazása. Az intellektuális érzelmek alakítása A gyermekek természetes kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára alapozva tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek a szűkebb és tágabb környezetükből. Kíváncsiságukat felkeltő tevékenységek során fejlődik gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk. Az érzelmi biztonságot, közelséget nyújtó meghitt beszélgetésekkel erősítjük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Alkotásra késztető eszközök állandó közelségének biztosításával segítjük a gyermekek önkifejezését.

15 Nevelési programunk rendszerábrája A program célja, feladata A nevelés kerete Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A tevékenység kerete: Néphagyomány-ápolás, népszokások A program tevékenységformái: Játék Vers, mese Ének,zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A program kapcsolatrendszere Család Önkormányzat, bölcsőde, iskola, művészeti együttesek, közművelődési intézmények, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezetek

16 A nevelés alapvető kerete Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladatok -A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése -A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása -A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, környezettudatos magatartás megalapozása -A személyi higiénére nevelés, az önálló testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekekkel való ismerkedés a beiratkozáskor kezdődik. Az óvodáskorú gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, ez meghatározza a gondozással kapcsolatos feladatokat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a testápolási teendőket, szokások rendjét. Arra törekszünk, hogy fokozatosan szokjanak hozzá szükségleteik kielégítéséhez. Az óvoda valamennyi dolgozója azonos szokásrendre neveli a gyermekeket. A gondozás folyamatában az óvodapedagógus nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Naponta háromszor étkeznek a gyermekek. Biztosítjuk a kulturált étkezés feltételeit, személyes példaadással szolgálva korunknak

17 16 megfelelő szintre kívánjuk őket juttatni. A szülők által hozott alapanyagból gyümölcs és vitaminsalátát készítünk a gyerekekkel. Valamennyi étkezés után fogat mosnak. A WC-t, kézmosót szükségleteiknek megfelelően használják. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk. Réteges öltözködés fontosságára ösztönözzük a szülőket. Ügyeljenek arra, hogy gyermekeik ruhája ne akadályozza őket mozgásukban, könnyen le és felvehető legyen. Minden óvodában biztosított a nagy udvar, lehetőség van a mindennapi mozgásigény kielégítésére. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: A gyermekek részére biztosítjuk a nyugodt alvási, pihenési lehetőséget mesével, altató dallal, halk zenével. Figyelembe vesszük különböző alvásigényüket és lehetővé tesszük a folyamatos felkelést, csendes tevékenykedést. Jó idő esetén az udvarban mozoghatnak az aludni nem tudók. A gyermekek egészségének megóvása érdekében fontos, hogy edzettek legyenek. Ehhez sokat tartózkodunk a friss levegőn, ahol kedvükre mozoghatnak, futkározhatnak. Esős, sáros időben a betonozott részen mozgunk, vagy rövid sétával oldjuk meg a légfürdőzést. Télen az óvoda udvarán kialakított dombról csúszkálunk, szánkózunk. Jó idő esetén kerti zuhany szolgálja a víz edző, hűsítő hatását. Az óvodában megbetegedett gyerekeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket, szükség estén orvoshoz visszük.

18 17 A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, környezettudatos megatartás megalapozása: Óvodáink tágas udvara változatos játéklehetőséget nyújt. A fák, bokrok, virágok esztétikailag befolyásolják hangulatukat. A füves, betonos rész megfelelő mozgásteret biztosít. Az óvoda játékparkja tartós, fából készült mozgásfejlesztő játékokból áll. Az óvoda épületét a nevelési és fejlesztési feladatoknak megfelelően alakítjuk. A csoportszobákban különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckó, zene, mesesarok áll a gyermekek rendelkezésére. A gyerekek mindent megtalálnak rajzoláshoz, barkácsoláshoz, mintázáshoz. Megfelelő helye van a séta során talált, gyűjtött kincseknek. Programunk megvalósításához, kiállítás rendezéséhez Ovigalériát alakítottunk ki. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén. Önállóan, felszólítás nélkül tudnak tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni Esztétikusan terítenek, ügyelnek az asztal rendjére Tudnak önállóan ételt szedni, folyadékot önteni Ismerik és tudják az eszközök helyes használatát Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat rendben teszik le, ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik Környezetüket rendben, tisztán tartják Ügyelnek saját külsejükre Az érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség normáinak érvényesítésével. Pozitív viselkedési normák, szokások és szabályrendszerek kialakítása. A különbözőségek elfogadásának, tiszteletének elősegítése. A gyermekek biztonságérzetének megalapozása, az önbizalom és a szocializáció

19 18 elősegítése. Szociális érettség alakítása az iskolába lépéshez. Derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör megtartása mellett álandó értékrend kialakítása. Feladatok -Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodakezdéstől az óvodáskor végéig -A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében -Közös élményekkel, tevékenységekkel a környezetben való biztonságos eligazodást segítő szokásokkal, normákkal a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak erősítése; az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a gondoskodás, felelősségvállalás, óvás, védés, az önállóság, az önfegyelem, a kitartás, a feladattudat, a szabálytudat igényének megalapozása -A természeti-társadalmi környezet szépségeinek, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi viszony erősítése, önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos a biztonságot nyújtó családias, derűs légkör megteremtése. A csoportszobában, mosdóban szabadon mozoghatnak.

20 19 A befogadás során a szülő jelenléte biztonságot ad, együtt ismerkedhetnek meg az óvodai szokásokkal. Mindkét óvodapedagógus és dajka részt vesz a befogadásban. Otthoni játékaikat, kedves tárgyaikat magukkal hozhatják, könnyebbé téve a szülőtől való elválást. A befogadási időszak legyen folyamatos és fokozatos. /Nem kell érvényesülnie az Aki nem lép egyszerre elvnek./ Megmutatjuk, és játékos formában gyakorolhatják a különböző testápolási tevékenységeket. A nehezen beilleszkedő gyermekeket ölbeli játékkal, mondókával, dallal nyugtatjuk. A gyermekek jelét úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, dalt tudunk kapcsolni. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. Az éves gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, szeretettel támogatják a bátortalanabbakat. Az óvoda ünnepnapjait az óvónők teszik élményszerűvé jelképekkel, személyiségükkel. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegítik az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A feladatokat minden gyermek számára érthetővé és vonzóvá tesszük, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat. Jó kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttnevelés érdekében. A felnőtt-gyermek kapcsolatában fontos a gyermek érzelmi kötődése. Személyes perceket biztosítunk a kötődés erősítése érdekében.

21 20 A felnőttek viselkedéskultúrája példaként szolgál. A közös együttlétek, a közösen végzett munka fejleszti akaratukat, kitartásukat, erősíti segítőkészségüket, figyelmességüket. A fejlődés óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik Igényükké válik a helyes viselkedési és cselekvési szabályok betartása Segítenek egymásnak és a kisebbeknek Konfliktushelyzetben készek egyezkedésre, elismerik saját hibájukat A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket Képesek nyugodtan ülni, elkezdett tevékenységeiket befejezni Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Nyitott, magabiztos, jó kommunikációs képességgel rendelkező gyermekek nevelése. Az anyanyelv ismeretének, megbecsülésének, szeretetének alapozása. A tiszta, érthető beszéd, az aktív szókincs alakítása. A gyermek életkorának megfelelő tempóban a beszédkedv fenntartása, a beszédkultúra kialakítása. Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. A személyiség pszichikus beállítódásának megalapozása az elfogadás, az együttműködés, önállóság, találékonyság, kapcsolatfelvétel- és alakítás területén. Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése. A kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelő tevékenység egészében. Feladatok

22 21 Derűs, nyugodt légkör biztosításával a gyermekek beszédkedvének fokozása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése anyanyelvi játékokkal és a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállításával Jól artikuláló, választékosan beszélő környezet megteremtése, mely a gyermek fejlődését pozitívan befolyásolja A gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartásával a felhasználható ismeretek, használható tudásanyag biztosítása rendszerszerű látásmóddal Tanulási zavarokat okozó részképességek hiányosságainak megszüntetése Érzelmi indíttatású, játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül, sokszínű élmény, tapasztalatszerzés biztosítása Minta- és példaértékű óvodapedagógusi megnyilatkozások Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén

23 22 Csak addig él a nemzet, amíg van hagyománya (Széchenyi) 4. A program tevékenységkerete 4.1. Néphagyomány ápolás, népszokások Óvodánkban az évente visszatérő jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát, melyek az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződnek. A jeles napok az őszi, téli és a tavaszi napforduló köré csoportosulnak. Nevelőmunkánk fontos része az ünnepek sajátos hangulatának megteremtése, hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek keretet adnak munkánknak. Az ünnepi várakozás, készülődés fokozza az érzelmi kötődést, szebbé, gazdagabbá teszi a gyermekek óvodai életét. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, értékeinek gyűjtését, megőrzését és továbbadását a jövő számára. A természetes anyagok állandó jelenlétét biztosítjuk, mely cselekvésre készteti a gyermekeket, fejleszti alkotóképességüket. Arra törekszünk, hogy a néphagyomány ápolásán keresztül szorosabb kapcsolat alakuljon ki az óvoda és a család között. Ezáltal érzelmileg gazdagabbak, értelmileg fogékonyabbak legyenek. A hagyományápolásban nagy segítséget jelent a Csete Balázs Honismereti Egyesület.

24 Óvodánk jeles napjai Ősz Évszaknaptár készítése. Rajzzal illusztrált, áttekinthető naptárt készítünk, amelyen a lényeges jegyek kiemelésével követhető az évszakok változása. Őszi munkálatok: Szüret (szeptember, október, november) A három óvoda évesei szüreten vesznek részt, majd az óvoda udvarán szülők, óvónők, dajkák segítségével szemezik a szőlőt, préselik, szűrik és kancsóba öntik. Közben népi játékokat játszanak, énekelnek a szőlővel és szürettel kapcsolatban. A kisebbeknek mustot visznek kóstolóba, és közösen énekelnek, táncolnak. Kertbarát kiállítás megtekintése a Művelődés Házában. Népi játékok készítése, kukoricamorzsolás, salátakészítés közösen. A gyermekek a felnőttekkel együtt felkészülnek a télre, segítenek rendbe tenni az óvoda udvarát, veteményeskertet, virágos ágyásokat. Elraktározzák a gyűjtött virágmagvakat. Termések gyűjtése, tárolása, felhasználása: kukoricaszárból kunyhó, lovacska csutkából vár csuhéból baba magvakból és bogyókból nyaklánc töklámpás készítése termésekből állatfigurák (gesztenye, toboz, mákgubó, makk, gubacs) Tél

25 24 Advent (november utolsó vasárnapjától december negyedik vasárnapjáig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december ) Megismertetjük a gyerekeket az adventi jelképpel, a koszorúval, a négy gyertya jelentőségével. Meggyújtására a hétfői napon kerül sor minden gyermek részvételével, így szülők is figyelemmel kísérhetik. Mikulás-nap Mindhárom óvoda óvodásai közös ünneplésre a Művelődés Házába gyűlnek össze. A Mikulás ajándékát ki-ki a saját óvodájában kapja meg. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Óvodáinkban nagy hagyománya van a farsangolásnak. Papírálarcok, szemüvegek készítésével a gyermekeket ráhangoljuk a farsangolás örömére. Reggel a gyerekek magukkal hozzák jelmezeiket, az óvodapedagógusok arcfestése, csoportok közötti jelmezbemutató teszi hangulatossá a délelőttöt. Tavasz Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Locsolóverssel ismertetjük meg a gyermekeket, és a községünkben élő hagyományokkal, szokásokkal. Különböző technikát alkalmazva tojást, nyuszit, csibét készítünk, díszítünk. Az ünnepi hangulatot az alkalomhoz illő asztal- és ablakdísszel emeljük. Húsvétváró locsolkodást szervezünk, melyen mindhárom óvoda nagycsoportosai résztvesznek. Az udvaron a közös locsolkodás alkalmával mindenki elmondja a tanult locsolóverset és kezdődhet a különböző technikákkal a munka. Gyermeknap

26 25 Minden intézményünkben a helyi lehetőségeket figyelembe véve más-más programmal örvendeztetjük meg a gyermekeket. Programok: Bohóc-bűvész bemutató Légvár Tűzoltó bemutató Rendőrkutya bemutató Óvodánk saját hagyományai Anyák napja Ajándékokat készítenek az ünnepséget megelőző hetekben Az óvodáskorú gyermekek csoportonként köszöntik az édesanyákat az év során tanult dalokkal, versekkel. Családi sportnap A rendezvény a Városi Sportpályán kerül megrendezésre. A szervezésben, lebonyolításban a szülők, civil szervezetek segítségére és aktív közreműködésére számítunk. Játékos ügyességi és sportvetélkedőn mérhetik össze tudásukat az óvodai csoportok. A nap folyamán biztosítjuk a jó hangulathoz szükséges zenét, enni- innivalót. Fészekváltó A nevelési év végén kerül sor a Fészekváltó napra. A búcsúzó nagyok ünneplőbe öltözve vonulnak végig a feldíszített termeken. Dalokkal, versekkel köszönnek el a felnőttektől és társaiktól. Ovi-váró Ezen a napon vendégül látjuk a leendő óvodásokat és szüleiket. Ajándékkal és közös játszóházi foglalkozással tesszük emlékezetessé. A nyár folyamán nyári munkatervet készítünk. Az óvodába járó gyerekek számára biztosítjuk a szabad mozgást, énekes játékokkal, sétákkal tesszük színesebbé napjaikat.

27 Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék Tevékenységekben megvalósuló tanulás Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, tánc A külső világ tevékeny megismerése Mozgás Vers, mese Részképességek fejlesztése egyéni és mikrocsoportos formában Mindennapos tesnevelés Tehetséggondozás Testápolási teendők Tízórai Játék a szabadban Udvari játék Csoportos séta Énekes játékok az udvaron Mozgás, futás, kocogás, mozgásos szabályjáték Ebéd Testápolási teendők Pihenés, alvás mesével, altató dallal Testápolási tevékenységek Uzsonna Játék a csoportszobában vagy szabadban Zenés mozgásos percek Részképességek fejlesztése egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatási formában Szabad játék

28 27 és a játék út a gyermekek számára annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak, amelyet megváltoztatni hivatottak. (M.Gorkij) 5. Nevelésünk tevékenységformái 5.1. Játék Céljaink A gyermek által vezérelt tevékenység célja a játék során szerzett élmények átélésével az egyéni vágyak, ötletek beteljesülése, beleélő képességünk kiszélesedése. Társas kapcsolataikban alakuljanak ki az együttélés viselkedési formái, szabálytudatuk, fejlődjön alkalmazkodó képességük. A játékba integrált tevékenységekkel biztosítjuk a széleskörű megismerést, tapasztalást, ismeretbővítést, mellyel szabadon, játékosan fejlődik értelmi képességük. Feladataink -A játékhoz szükséges feltételek megteremtése, a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása -A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban -Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei -A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 33 - A játékhoz szükséges feltételek megteremtése, a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása Az óvodában való tartózkodás idején derűs, biztonságos, nyugodt légkört teremtünk, arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. Minden gyermek saját játékigényének megfelelően szabadon választhat, dönthet.

29 28 A játékos légkör kialakítását segítjük igény estén a gyermekekkel való felszabadult együtt játszással, tréfás szavak, humoros kifejezések alkalmazásával, sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy a szabad játék során a gyermekek veszélyeztetettség nélkül tudjanak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónők kezdeményezésére kialakuló képességfejlesztő játékokban a gyermekek választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek és társak között. Figyelünk a több napon át tartó játékra, biztosítjuk annak feltételeit az udvaron és a csoportszobában egyaránt. A gyermekek játszóhelyeinek kialakításában figyelembe vesszük a gyermekek igényeit. Állandó és variálható sarkokat hozunk létre. Igény esetén a gyermekeknek is lehetőséget adunk arra, hogy maguk alakítsák ki a játékhoz megfelelő helyet (alacsony bútorok elmozdításával, székek, függönyök kerítésként való alkalmazása, kuckók létrehozása). A játékszereket a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk, amelyek levehetők, egymásnak átadhatók, de a tevékenység végén helyükre kell, hogy kerüljenek. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért arra ösztönözzük őket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az óvodapedagógusok segítik az udvari szerepjáték kibontakozását, (népi játékok, közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sportjátékok) feltételeinek megteremtésével. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. Olyan esztétikus és tiszta, könnyen elérhető anyagokat, játékeszközöket biztosítunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. Példamutatásként sokat barkácsolunk a gyerekek előtt, közöttük készítjük el a szerepjátékok eszközeit, melyek játékra ösztönzik őket. A játék tartalmának gazdagítása érdekében úgy szervezzük a gyermekek napirendjét, hogy minél több élményhez jussanak a nap folyamán.

30 29 Élményszerző sétákon, kiránduláson olyan tapasztalatot gyűjthetnek a gyerekek, amelyhez érzelmileg is kötődnek. Az ilyen élmény tovább él gondolatukban, elindítja képzeletüket, szívesen emlékeznek rá, mesélnek róla. Ezért sétálni, kirándulni mindig határozott céllal megyünk. A környezetből szerzett tapasztalatokkal gazdagodik játékuk. Fontosnak tartjuk, hogy a családi, óvodai, természeti, társadalmi élményeket, tapasztalatokat újra és újra átélhessék játékidőben. A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a cél. Arra törekszünk, hogy a gyermekek mind az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő módon kapcsolódhassanak be a játékba. A kialakult játékfajták mindegyikét egyformán értékesnek tartjuk a gyermekek fejlődése szempontjából, megvalósulásukat segítjük. Gyakorló játék során lehetőséget adunk a gyermeknek a változatos eszközök rendezgetésére asztalon, földön, udvaron. Biztosítjuk az összerakható, szétszedhető játékokkal való manipuláció gyakorlását. A begyakorlott mozgás, észlelés, hangadás fokozza a játék iránti vágyat. Szerep és szabályjátékok kialakulása során segítjük a gyermeki utánzást, teret engedünk a fantázia szabad szárnyalásának. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, melyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. Fokozzuk érdeklődésüket a drámajáték és a bábjáték iránt, segítjük megvalósulásukat megfelelő eszközök biztosításával. Évszakok szerint változik a kinn és benn eltöltött idő aránya, a játékok helye, hangulata, élményháttere, tárgyi kellékeinek sokasága. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok elégítsék ki a mozgásigényüket, fejlesszék érzelmi képességeiket. A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban Munkánk során arra ügyelünk, hogy a gyermekek életszerű helyzetekben, természetes módon beszélhessenek arról, ami foglalkoztatja őket.

31 30 Ápoljuk a társas kapcsolatok alakulását, mert ezáltal a játékban fejlődik beszédük is. Együtt játszva a gyermekekkel példát mutatunk a helyes beszéd, nyelvi formák alkalmazásával. Szerepjáték kínálja a legtöbb lehetőséget a beszédfejlesztésre, változatosabbá válik szóhasználatuk, gyarapszik szókincsük. Emellett a bábjáték különféle módozataival segítjük a beszéd megindítását és az összefüggő folyamatos beszédet. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékok beiktatásával, melyek játékos mozgásra épülnek. Lehetőséget biztosítunk a belső késztetésből fakadó beszédigény megvalósulására. Óvodai életünkben helyet kapnak a gyermekek által kitalált mesék, történetek mellett az egyszerű népi mondókák, névcsúfolók, találós kérdések is. Ezek segítségével felismerjük és fejlesztjük az egyes beszédelemek fejletlenségét. Arra törekszünk, hogy a gyermekek számára örömforrás legyen a beszéd. Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei Nevelőtestületünk számára elsődleges, hogy a gyermekek napjának nagyobb része játékkal teljen el. A gyerekeket hagyjuk szabadon tevékenykedni, a játékot külső szemlélőként követjük, ha szükséges modellnyújtó játszótársak leszünk. A kialakult szabályok betartását mindenkitől elvárjuk. Nem engedjük meg a durva magatartást, sem azt, hogy veszélyeztessék egymás játékát, illetve testi épségét. Az általuk kezdeményezett játék helyét, tartalmát, eszközeit előre tervezzük, de lebonyolításában a gyermekek reakciójához igazodunk. Fontos feladatunknak tekintjük a játék megszerettetését, fejlesztését, mert a játék által nyílik lehetőség az örökölt készségek, képességek rendszeres gyakorlására, fejlesztésére, és a játékok megismerésén, megszerettetésén túl a pozitív tulajdonságok kialakítására.

32 31 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Tudnak olyan játékhelyzeteket létrehozni, mely élményeikből fakad Képesek szabályokat és normákat betartani Szívesen báboznak, dramatizálnak, játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték Képesek eszközökkel bánni, barkácsolással újakat készíteni Egyéni ötletek alapján pontos és kombinált építmény létrehozására képesek és azok több napon át tartó fejlesztésére, megőrzésére 5.2. Vers, mese A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatok: -A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, anyanyelvi nevelése -A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása -A éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása -A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese segítségével A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése, anyanyelvi nevelése Az óvodapedagógus személyisége hozzájárul a gyermekek érzelmi biztonságának megalapozásához. A mindenapos mesélés és verselés elindítja a gyermeki belső kép alkotást, élménylefdolgozást. Előadásmódja elősegíti anyanyelvi fejlődésüket, nevelésüket. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Művészi értékű irodalmi alkotással biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A

33 32 kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. A kiválasztott meséket egyszerűség, érthetőség, ritmikus ismétlődés jellemzi. Később megjelenik a több fázisos szerkezetű állatmese, népmese, novellisztikus realisztikus mese. Helyet adunk a nép klasszikus és a kortárs irodalmi művészek modern meséinek. A gyerekekkel megismertetünk vidám, humoros verseket, valamint mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás és a műmeséket. A gyerekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetünk olyan közmondásokat, amelyeket a környezetben gyakran hallanak. Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kötődnek. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében biztonságérzetben hallgatják. Az ölbeli játék a gyermek és felnőtt érzelmi egymásra találásának színtere. Lehetőséget biztosítunk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. Gyakran ismételjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az egyszerű állatmeséken keresztül rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes meghallgatására. Célunk, hogy a többszöri mesehallgatás után legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásnak. Rövid jelenetek eljátszása során ismertetjük meg a bábokat. A mese- kép és konkrét formában- tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását. A gyermekekkel több alkalommal bábozunk,

34 33 dramatizálunk. A kiscsoportos gyerekekkel 8-10 mondókát és 8-10 új mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyerekeknél kialakult a vers, mese szeretete. Játékukban gyakran megjelenik a mesélés, bábozás, ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése éves korú mondókakészletét 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk. Találós kérdésekkel, rímjátékokkal játszunk. Ismételjük az előző években tanult verseket. Az új verseket (10-12) úgy választjuk, hogy kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. Az év folyamán új mesét ismertetünk meg. A mesélés minden nap megjelenik az óvodában. Minden csoport maga alakítja szimbólumrendszerét a mesehallgatáshoz. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk, hogy a következő héten a gyerekek eljátszhassák. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, lelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindenapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a vers, mese segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek a mesékből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezéseiket. A dramatikus játék lehetőséget ad a társalgási kedv fokozásra, önálló versmondásra.

35 34 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat Várják, igénylik a mesehallgatást Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak Megjegyeznek gyermekmondókát, 6-8 verset és mesét Tudnak meséket, történeteket kitalálni 5.3. Ének, zene, énekes játék, tánc A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatok -A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása -A éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása -A tevékenység szervezett formáinak biztosítása -A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása. A kisgyermek első zenei élményét a családban éli meg. Fontosnak tartjuk a családdal együttműködve zenei fogékonyságuk megalapozását.

36 35 Óvodai nevelés során mondókákkal, énekes játékokkal ismertetjük meg őket. 3-4 éves korban főleg kétszemélyes jellegű, ölbeli játékot tanítunk. Az arc, kéz, ujj és lovagoltató játékok bensőséges kapcsolatot teremtenek. Hangterjedelmüknek megfelelő énekkel és dalos játékokkal ismertetjük meg őket. A 4-5 éves korú gyermekekkel nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű dalokat gyakorolhatunk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Megismertetjük őket a hullámvonal, csigavonal utánzására és a szerepcserére épülő játékokkal. Ünnepre, alkalomra szóló egyszerű dalt tanítunk, hozzá utánzó mozdulatokat, tánclépéseket. Az éves gyermekek zenei anyagát tovább bővítjük játékhelyzetekben alkalmazható kiolvasókkal. A zenehallgatás anyagát a gyermekek érdeklődését felkeltő, zenei ízlésvilágukat fejlesztő módon válogatjuk. Helyet kap az érzelmi hatású dal, népdal, altató, műzene, klasszikus zene, nemzeti és kisebbségi, migráns gyermekek kultúrájához kapcsolódó zenei anyag. A éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyerekekkel 6-8 mondókát tanítunk meg, ölbeli és énekes játékot. Játékosan érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, nevüket, jelüket énekelve hívjuk őket játszani. Az ölbeli játékokkal, a testséma alapjaival ismertetjük meg a gyerekeket. Felhívjuk figyelmüket a halk-hangos beszéd és éneklés különbségére, a csend és a külső környezet hangjaira. Megfigyeltetjük dallamjátszó hangszerek hangszínét. Arra törekszünk, hogy a különböző tevékenységi formákhoz kapcsolva zenehallgatási élményt nyújtsunk. A 4-5 gyermekkel 6-8 új mondókát és énekes játékot ismertetünk meg, a régebben tanultakat ismételjük. Lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre. Megismertetjük őket a párválasztó, sorgyarapító és szerepcserés körjátékokkal. A halk-hangos észrevéttetése mellett a magas és mély hangok közötti különbséget gyakoroljuk kisebb csoportokban.

37 36 Ritmushangszerek használatával egyenletes lüktetés érzékeltetése és mondókák, dalok ritmusának követése. Népi hangszerekkel való megismerkedés, zenei élményhez juttatás. Az éves gyerekekkel 6-7 új mondókát új dalos játékot és néhány alkalomhoz illő műdalt tanítunk. Bonyolultabb körjátékokat választunk, amelyben párcsere, sorgyarapító, fogyó, kaputartó található. Egyszerű tánclépésekkel ismertetjük meg őket a felnőtt minta spontán utánzásával. A roma nemzetiségi gyermekek ritmusérzékére alapozva, énekes, táncos képességeiket fejlesztjük. A tiszta éneklés, helyes szövegejtés érdekében önálló éneklést biztosítunk. Feladatunk a környezet hangjainak megfigyelése, finomabb hangszínek különbségének meghallatása, zörejeknél, beszédben, zenei hangoknál. Hangszerek használatával a lüktetés és ritmus kifejezésére adunk lehetőséget. Dallamfordulatok kitalálása, énekes beszélgetés, mondókára dallamkitalálás, tempó változtatása, dallambújtatás. Zenehallgatás anyaga magyar és más népek dalai, énekes és hangszeres műzene. Könnyű kánonok, kétszólamú darabok énekes, hangszeres óvónői előadásban. A zenehallgatási anyag tartalmazza a magyar- köztük a roma nemzetiségi kultúra zenei anyagát- valamint más népek dalait, hanszeres műzenéit. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük Az énekes játékokat kötött jelleggel tartjuk Jeles napokhoz kapcsolódó zenei élményhez jutást biztosítunk, ahol élő előadásban hallgatnak a gyerekek énekes és hangszeres műveket A gyermekeknek évszaki koncertet, néptáncbemutatót, zenei vetélkedőt szervezünk A gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása A befogadás ideje alatt rövid mondókák, énekek lassú ismételgetésével segítjük a

38 37 szavak pontos kiejtését, a helyes artikulációt. Később a mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerő váltakozása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. A megismert énekes játékok szókincsük bővítésére is alkalmas. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Élvezettel játszanak énekes játékokat Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat Képesek ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni A gyerekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni Zenehallgatás során képesek átéléssel figyelni Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, gyakorlatban ritmushangsze- rekkel érzékeltetik 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladatok -A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése -A éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése 1.A tevékenység szervezeti formái