KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Kistarcsa, Külső Raktár krt. 11. szám alatti ingatlanon (5402/2 hrsz.) az ÉLTEX Kft. által végzett nem veszélyes hulladék begyűjtő, előkezelő és hasznosító tevékenység bővítésére irányuló előzetes vizsgálati eljárás Előadók: Józsa Judit dr. Szilágyi Dávid Schwarcz Donát Fehér Balázs Verespey Ágnes Takács Brigitta Scheiber Róbert Markovits Péter Bóna István Fodor Tamás H A T Á R O Z A T Az ÉLTEX Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. (4032 Debrecen, Poroszlay út em. 7., Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) meghatalmazásából eljáró VIVA NATURA WORLD Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2151 Fót, Németh Kálmán út , Cg ; a továbbiakban: Meghatalmazott) által a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) benyújtott kérelem és Előzetes vizsgálati dokumentáció a Kistarcsa, Külső raktár Krt. 11. (5402/2 hrsz.) alatti telken végzett hulladékkezelési tevékenység bővítéséhez című előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció), valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Kistarcsa, 5402/2 hrsz.-ú ingatlanon nem veszélyes hulladék begyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenység bővítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős hulladékkezelési engedély, vízjogi létesítési engedély, valamint vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK 1. A tevékenység helye: Kistarcsa, 5402/2 hrsz.-ú ingatlan 2. Az ingatlan tulajdonosa: Intertár Raktározási- és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (2143 Kistarcsa, Raktár körút 11.) 3. A tervezett beruházás célja: nem veszélyes hulladék begyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenység bővítése 4. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: Környezethasználó Kistarcsa, 5402/2 hrsz.-ú telephelyen nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására vonatkozó tevékenységének bővítését tervezi. A különböző ipari üzemekből beszállított hulladékok előkezelése (szelektálás, tömörítés, aprítás, átcsomagolás), hasznosítása (aprítás, darálás) 2 db raktárcsarnokban (2035 m 2 és 1200 m 2 ) történik. A begyűjteni, előkezelni és hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok mennyiségét 2495 t/évről t/év mennyiségre tervezik bővíteni. 5. A technológia lépései: 5.1.A telephelyre beérkező nem veszélyes hulladékok fogadása, mérlegelése, szükség esetén tárolása. 5.2.A nem veszélyes hulladékok előkezelése. 5.3.Az előkezelt nem veszélyes hulladékok aprítással, darálással történő hasznosítása. 6. A kezelési technológia berendezései: - bálázó tömörítő gépek, - késes darálók, - aprító berendezések, shredder, - elektromos targoncák, - kézi raklapemelők, - mérő raklapemelők, - fa brikettáló berendezés, - regranuláló gép. A telephelyre beszállított nem veszélyes hulladékokat a szállítmányt kísérő szállítólevél alapján átveszik EWC kód szerint azonosítva. A hulladékok mennyiségi meghatározása a telephelyen történik a csarnokokban elhelyezett hitelesített mérlegekkel. A hulladékok fajta és típus szerint kerülnek szortírozásra. A kizárólag begyűjtésre kerülő hulladékokat tranzitszállításra készítik elő, majd az előkészített, megfelelően becsomagolt hulladékokat kamionokkal szállítják az átvevőkhöz. 7. A tervezett előkezelési tevékenység: 7.1.Big-bag zsákba vagy dobozokba csomagolt műanyag hulladékokat az anyag méretétől, fajtájától függően a darálógépbe ömlesztve aprítják, darálják. 7.2.A beérkező papír-, kartonhulladékokat és a műanyag csomagolási hulladékokat a tömörítő gép segítségével bálázzák. 2

3 7.3.A fémhulladékok összegyűjtésre kerülnek egy erre rendszeresített gyűjtőedényben. 7.4.Az EWC és EWC kódszámú elektronikai hulladékokat kézi szerszámokkal anyagfajtákra bontják, majd a frakciókat értékesítik. 7.5.Az építési-bontási hulladékokat válogatják, a hasznosítható frakciókat értékesítik és a szerves anyag tartalmú részt külön ártalmatlanítónak adják át. 7.6.Cementipari fűtőanyag (RDF) előállítása: Az anyagában nem hasznosítható, magas fűtőértékű műanyag és egyéb hulladékokból cementipari fűtőanyagot állítanak elő, mely hulladékként kerül továbbadásra a cementgyárnak. A szelektált, papírral vagy fóliával szennyezett műanyaghulladékok és az anyagában már nem hasznosítható kompozit anyagok darálásával és megfelelő arányú társításával állítják elő a megfelelő fűtőértékű (kb kj) tüzelőanyagot, amelyet a cementgyár hasznosít. 7.7.Fa csomagolási hulladék kezelése: A beérkező egy utas, törött, nem újrahasználható fa csomagolási hulladékokat szortírozzák. Az esetlegesen szennyezett, olajos, ragasztott bútorlapból készülteket, vagy fumigálószerrel szennyezetteket kiválogatják, és kezelésre kizárólag az idegen anyagot és veszélyes komponenst nem tartalmazó fa hulladékok kerülnek. Ezeket először shredder gépen aprítják, darálják, majd fém szeparátor segítségével kiválasztják belőle a szögeket és esetleges fémszennyeződéseket. Az aprított fából brikettáló segítségével brikettet készítenek, mely hulladékként kerül továbbadásra a cementgyárnak. 8. A tervezett hasznosítási tevékenység: 8.1. A PE, PP, HDPE, PC, PC/ABS, PS, PMMA, PET, PA illetve ABS anyagú műanyag hulladékok esetében: A beérkező big-bag zsákba csomagolt műanyag hulladékokat szelektálják, majd: - aprítógépbe, darálógépbe ömlesztve aprítják, darálják; - regranulálógépben a késztermék gyártásra alkalmas műanyag granulátumot, alapanyagot gyártanak A többi hasznosítható műanyag hulladékot aprítják, darálják. Az így keletkező darátum megfelelő szemcseméretét a darálógépben elhelyezett rostával biztosítják. Az így előállított szemcseméret és fajtatisztaság garantálja, hogy a termék további fröccsöntés előtti kezelést, előkezelést nem igényel. Ebből a másodlagos nyersanyagból műanyag oszlopok, bútorok, raklapok, ládák, villanyóra fedél, reluxa, redőny, különböző elektromos berendezések házai, alkatrész tartó tálcák, tárcsák készíthetők. A fenti módon előállított darálékokat a vevői igényektől függően regranulálják. 3

4 A begyűjtésre, előkezelésre és hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladékok: 1/A. A telephelyen begyűjthető nem veszélyes fémhulladékok: EWC kódszáma Megnevezése vasfém reszelék és esztergaforgács vasfém részecskék és por nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részecskék és por egyéb elemek és akkumulátorok vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium vas és acél fémek Összesen: t/év 1/B. Begyűjthető, előkezelhető nem veszélyes fémhulladékok: EWC kódszáma Megnevezése fémhulladék vasfém reszelék és esztergaforgács vasfém részecskék és por nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részecskék és por fém csomagolási hulladékok vasfémek nem-vas fémek vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom vas és acél ón fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a től vas- és acélhulladék nem-vas fém hulladék fém vas nem-vas fémek elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a tól fémek Összesen: tonna/év 1/C. Begyűjthető, előkezelhető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok: EWC kódszáma Megnevezése műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) hulladék műanyagok gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács műanyag csomagolási hulladékok 4

5 műanyagok műanyag műanyag és gumi műanyagok Összesen: tonna/év 1/D. A telephelyen begyűjthető és előkezelhető nem veszélyes hulladékok, melyek nem tartoznak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet jelen eljárás alapjául szolgáló 3. számú melléklete 106. és 107. pontjainak hatálya alá: EWC kódszáma Megnevezése faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a től ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a től egyéb salakok kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek különböznek a től papír és karton csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a től termékként tovább nem használható gumiabroncsok üveg használatból kivont berendezések, amelyek különböznek től ig felsoroltaktól használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól papír és karton üveg fa, amely különbözik a tól textíliák éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) papír és karton üveg textíliák kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a , és kódszámú hulladékoktól fa, amely különbözik a től lom hulladék 5

6 II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi szempontból: 1. A telephely területéről előkezelés nélkül a közcsatorna hálózatba kizárólag kommunális jellegű szennyvizek vezethetők. 2. A közcsatorna hálózatba vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] 4. számú mellékletében szereplő, az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket. 3. Amennyiben kommunális szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz keletkezik, annak tisztítását a telephelyen belül kell megoldani előkezelő berendezés beépítésével. Amennyiben az előkezelő berendezés rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel, úgy a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] alapján kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. Abban az esetben, ha egyedi előkezelő berendezésen keresztül történik a szennyvíz kibocsátás, illetve a tisztított szennyvízelhelyezés szikkasztással történik, vagy az előkezelő berendezés nem rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel vagy CE megfelelőségi jelöléssel, úgy annak megvalósítására a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] meghatározott tartalmú dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt és vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 4. A szállítójárműveket az erre érvényes engedéllyel (vízjogi üzemeltetési engedély, kibocsátási engedély) rendelkező mosóban kell tisztíttatni, gépkocsimosást a telephelyen megfelelő berendezés és szennyvízkezelés, valamint üzemeltetésre jogosító engedély (vízjogi üzemeltetési engedély, kibocsátási engedély) hiányában végezni tilos. 5. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése értelmében tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni ( ) az engedélyezett kibocsátások kivételével. Amennyiben a tevékenység végzése során mégis keletkezne technológiai szennyvíz, akkor annak tisztítását meg kell oldani, és a szükséges vízkezelő berendezés létesítésére a Felügyelőségtől a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. 6. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a hulladékbegyűjtési és -kezelési tevékenység végzése során a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A tervezett hulladékkezelési tevékenység során csak azok a hulladékok és olyan mennyiségben kezelhetők, melyeket a Felügyelőség külön eljárásában kiadott hulladékkezelési engedélyben engedélyez. 2. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával kell végezni. 6

7 3. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18) Korm. rendelet] vonatkozó előírásait be kell tartani. 4. A tevékenység során keletkező, nem hasznosítható (másodlagos) hulladékok érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet számára adhatók át hasznosításra/ártalmatlanításra. 5. A begyűjtött és előkezelt hulladékokat közvetlen átadása útján kell érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hasznosítóknak továbbadni. 6. A hulladékká vált elektronikai berendezésekből az előkezelés során köteles eltávolítani az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet] 1. számú mellékletben meghatározott alkotórészeket és komponenseket. 7. Az elektronikai hulladékok előkezelésének szakmai, környezetvédelmi irányításáról a 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint kell gondoskodni. 8. Az elektronikai hulladékok előkezeléséből származó hulladékfrakciókat úgy kell továbbadni, hogy biztosítva legyen az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet] 2. számú melléklet B táblázatában előírt hasznosítási arány. 9. A gyúlékony hulladékok tárolását tűzvédelmi szempontból a telephely biztonságos részén kell megvalósítani. 10. A szél általi elhordás megakadályozásának feltételeit, illetve a telephely rendezettségét folyamatosan biztosítani kell. 11. A tevékenység végzésénél be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásait. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 1. A hulladékkezelés során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 2. Anyagszállítás, rakodás, szabadtéri tárolás esetén gondoskodni kell megfelelő intézkedés megtételével, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. 3. A tevékenység végzése során a levegőt nem terhelheti lakosságot zavaró bűz. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból a tervezett tevékenység végzéséhez előírás nélkül hozzájárult. Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzője a /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelmi szempontból a tervezett tevékenység végzéséhez előírás nélkül hozzájárult. 7

8 IV. EGYÉB Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. fejezetben foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Fenti előírások önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és ban foglaltak alkalmazásának van helye. Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/ ) rendkívüli esemény esetén. A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, amelyet Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S Környezethasználó meghatalmazásából eljáró Meghatalmazott március 24. napján benyújtotta a Felügyelőségre az előzetes vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó kérelmet és a Dokumentációt, mely szerint Kistarcsa, 5402/2 hrsz.-ú telephelyén végzett nem veszélyes hulladék begyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenység végzésének bővítését tervezi. A tevékenység bővítésére vonatkozóan a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 131. pontja a 3. számú melléklet pontjaiban feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása alapján a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Fentiek alapján a Felügyelőségen az eljárás a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján március 25. napján megindult. Az eljárás során a Felügyelőség megállapította, hogy a Dokumentáció melléklete nem tartalmazza a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti igazolások közül az élővilág-védelem szakterületre vonatkozó szakértői jogosultságot. Ennek alapján a Felügyelőség KTVF: /2012. számú végzésével hívta fel Környezethasználót a 8

9 hiányzó igazolás benyújtására. Meghatalmazott a április 3. napján kelt levelével a felszólításnak eleget tett. A Felügyelőség a kérelem és a Dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdése, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzőjének. Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzője a Felügyelőségen KTVF: /2012. számon iktatott levelében igazolta a Felügyelőség felé, hogy az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket Intertár Raktározási- és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-t, mint az ingatlan tulajdonosát értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az ÉLTEX Kft. telephelye a 3. számú főút és az M0 autóút közelében, GKSZ-1 jelölésű gazdasági-kereskedelmi és szolgáltató területen helyezkedik el, melynek szomszédságában szintén GKSZ övezetbe sorolt ingatlanok találhatók. A legközelebbi lakóépület 125 m-re, míg a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 530 m-re van a telephelytől. A hulladékok begyűjtését, előkezelését és hasznosítását az ingatlanon bérelt 2 db, 2 035, illetve m 2 alapterületű raktárcsarnokban végzik, míg a tevékenység adminisztratív hátterének és szociális igényének biztosításához irodaterületet bérelnek. A tervezett bővítés során az előkezelési és hasznosítási tevékenység továbbra is a jelenleg bérelt raktárépületekben történne, a rendelkezésre álló terület és géppark ki tudja elégíteni a megnövekedő kezelési igényeket. A végzett tevékenység során a különböző ipari üzemekből beszállított hulladékok előkezelését (szelektálását, tömörítését, aprítását, átcsomagolását) és hasznosítását (aprítását, darálását, regranulálását) a raktárcsarnokokban végzik, míg a kizárólag begyűjtésre kerülő hulladékokat tranzitszállításra készítik elő és iránykamionokkal szállítják az átvevőkhöz. Az ingatlan víz- és csatorna bekötéssel rendelkezik, melynek üzemeltetője a kistarcsai közműszolgáltató. Az ÉLTEX Kft. által végzett tevékenységek technológiai vízfelhasználással nem járnak, így a közcsatornába csak kommunális szennyvíz kerül. 9

10 A dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel. A közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A tervezett tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. ( ) Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzője /2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Megállapítottam, hogy amennyiben a Kft. a tevékenységét a csatolt dokumentációkban rögzítettek szerint végzi, úgy a helyi környezeti elemekben, rendszerekben jelentős állapotváltozás nem következik be. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. A szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő leteltének napja: április 17. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésben, és 4. sz. mellékletében megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon alapul. Az önálló jogorvoslatot a Ket 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség a Dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás tisztázása szükséges vízvédelmi szempontból, ezért KTVF: /2012. és KTVF: /2012. számú végzéseiben további adatok szolgáltatására hívta fel Környezethasználót. Meghatalmazott a kiegészítéseket tartalmazó május 21. napján és június 26. napján kelt dokumentációkat benyújtotta a Felügyelőség részére. A Dokumentáció a hiányok pótlását követően megfelelt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. 10

11 * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Víz- és talajvédelmi szempontból: A Dokumentáció átvizsgálása során megállapításra került, hogy a telephely közcsatornára kötött, a telephelyen belül a csatornahálózat csak a kommunális szennyvizet szállítja el. A hulladék begyűjtése során technológiai szennyvíz a telephelyen nem keletkezik. A burkolt felületekről a csapadékvizeket víznyelőkkel összegyűjtve PE csöveken keresztül vezetik a telepi csapadékvíz elvezető rendszerbe. A bővítéssel kommunális szennyvíz-, illetve csapadékvíz-többlettel kell számolni. Így szükségessé válik a közműhálózat bővítése, rácsatlakozások kiépítése, elvezetések műszaki megoldása. A tervezett tevékenység a két csarnoképületben történik, a telephely szilárd burkolattal ellátott és a csapadékvizek csapadékvízgyűjtő hálózattal kerülnek elvezetésre. A rendelkező részben foglalt vízvédelmi szempontú előírások betartása mellett felszíni és felszín alatti víz és a talaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása víz- és talajvédelmi szempontból nem indokolt. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között végezhető, úgy, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A Felügyelőség víz- és talajvédelmi szempontú megállapításait a 220/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet figyelembevételével tette. Hulladékgazdálkodási szempontból: Környezethasználó a Kistarcsa, Külső Raktár krt. 11., 5402/2 hrsz.-ú ingatlanon bérelt telephelyén érvényes KTVF: /2011. számú hulladékkezelési engedélye birtokában nem veszélyes hulladékok begyűjtését, előkezelését és hasznosítását végzi. Környezethasználó a tevékenysége bővítését tervezi, a KTVF: /2011. számú határozatban szereplő hulladékok körét és mennyiségét kívánja növelni. Jelen határozat I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK fejezetének 1/A., 1/B. és 1/C. táblázatában kerültek feltüntetésre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó nem veszélyes hulladékok, míg az 1/D. táblázatban azok a nem veszélyes hulladékok szerepelnek, melyek nem tartoznak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá, viszont 11

12 tájékoztatásul szerepelnek a határozatban, mint a tervezett tevékenységgel szintén érintett hulladékok. Környezethasználó a Dokumentációban bemutatta a kezelni kívánt hulladékok éves mennyiségét, mely szerint a hasznosításra kerülő hulladékok mennyisége 2495 t/évről t/év mennyiségre változik. Tájékoztatom, hogy a tevékenység megkezdése előtt, be kell nyújtania a Felügyelőségre a mennyiségi változásokra kiterjedő hulladékkezelési engedély iránti kérelmet, mely jelen határozat rendelkező részében előírásra került. Az EWC , EWC és EWC kódszámú hulladékok vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv. A Dokumentációban foglaltak szerint a tervezett tevékenység végzése, illetve felhagyása során keletkező hulladékok kezelése összhangban van a Hgt. előírásaival. A begyűjthető, előkezelhető és hasznosítható hulladékok meghatározása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] melléklete szerint történt. A Dokumentáció tartalmazza a kezelés telephelyét, a megvalósítandó technológia leírását, a technológiában kezelhető hulladékok EWC kódjait és mennyiségét. A tevékenységre a rendelkező részben leírt előírások betartása mellett hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség megállapításait hulladékgazdálkodási szempontból a Hgt., a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet és a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység bővítésének a környezeti levegőre gyakorolt hatása várhatóan elhanyagolható lesz, amennyiben továbbra is betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat. A tervezett tevékenységgel érintett telephelyen helyhez kötött légszennyező pontforrás nem üzemel. A Felügyelőség a környezeti levegő minőségére tekintettel környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A Felügyelőség megállapításait levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2012. (XII. 23.) Korm. rendeletben figyelembevételével tette. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely elhelyezkedésből és úthálózati kapcsolataiból adódóan a tevékenységhez kapcsolódó szállításból származó zajterhelés-növekmény a jelenlegi közlekedési zajterhelést nem befolyásolja kimutatható mértékben. A telephely zajszempontú hatásterületén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 2. q) pontja szerinti zaj ellen védendő épület nincs. 12

13 A benyújtott Dokumentáció zajvédelmi fejezetében megadott adatok és számítások alapján megállapítható, hogy a tevékenyég okozta zajterhelés az üzemeltetés időtartama alatt nem haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet] előírt határértékeket. A tervezett létesítmény megvalósításával és működésével zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség megállapításait zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet figyelembevételével tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: Tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. A beruházással érintett ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat részét nem képezi, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az ingatlanon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A tervezett bővítésnek várhatóan nem lesz jelentős hatása a természeti környezetre. A Felügyelőség természetvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A továbbtervezéshez természetvédelmi előírások megtétele nem indokolt. A Felügyelőség megállapításait táj- és természetvédelmi szempontból a Tvt. 7. -a figyelembevételével tette. * A Felügyelőség eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség a tevékenység környezetre gyakorolt hatását nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Dokumentációkban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adat, vagy amely Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint 67. (2) bekezdése és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdése és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. 13

14 Felhívom a figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket (2) bekezdése alapján a Felügyelőség a végrehajtást végzéssel elrendeli, továbbá a Ket d) pontja szerint, a 61. -ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Felhívom figyelmét, hogy a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdése alapján azt a kibocsátót vagy tulajdonost, aki h) engedélyköteles tevékenységet, illetve az ehhez tartozó technológia üzemeltetését engedély nélkül kezdi meg és szennyvízkibocsátást folytat, a felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete 2/II. pontjában meghatározott vízvédelmi bírság megfizetésére kötelezi. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2/II. h) pontja szerint a vízvédelmi bírság összege Ft/nap. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi elektronikus rendszeren ( közzéteszi, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Kistarcsa Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. melléklet I/49. pontja alapján került megállapításra, melyet Környezethasználó megfizetett (számla száma: KI- 705/2012., KTVF: /2012. számon iktatva). A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca ) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. 14

15 Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése és 80. (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, július 19. Dolla Eszter s. k. igazgató 15