K&H prémium vagyonvédett portfólió befektetési alap

Átírás

1 K&H prémium vagyonvédett portfólió alapok alapja féléves beszámoló november május 31. K&H prémium vagyonvédett K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. portfólió befektetési alap Kedves Ügyfelünk! A K&H prémium vagyonvédett portfólió alapok alapja évi első féléves beszámolóját tartja a kezében, mely a november május 31. közötti időszakra vonatkozik.. Az alap elindításával az volt a célunk, hogy egy új, innovatív portfólió-kezelést megvalósító befektetési alapot biztosítsunk a K&H Bank privátbanki és kiemelt ügyfeleinek. Más portfólió-kezelést végző alapokhoz képest több kockázatában, várható hozamában eltérő - stratégiai összetételt használunk és az éppen alkalmazandó stratégiai összetétel egy kifinomult matematikai modell segítségével, a piaci helyzet figyelembevételével kerül kiválasztásra. Visszatekintve az eltelt fél évre, megállapíthatjuk, hogy jelentős hullámvölgyek voltak megfigyelhetőek a befektetők kockázatvállalási kedvében: a kedvezőnek tűnő makrogazdasági adatok az időszak elején felfelé lendítették a részvénypiacokat, az ismét felerősödő eurózóna adósságválság és a növekedési kilátások romlása azonban a félév vége felé pesszimizmust okozott a tőzsdéken. Az alap vagyona a féléves beszámoló időszak első két hetében kockázatosabb összetételnek megfelelően volt befektetve, ám az új védelmi szint megállapítása után az alap visszakapcsolt alacsonyabb kockázati fokozatba és - mivel nem volt egyértelmű javulás a piacokon - az időszak végéig ott is maradt. Az alap az indulástól számítva 18,59%-os hozamot ért el, ami elmarad ugyan a rövid betétek hozamától, ugyanakkor jelentősen meghaladta a részvény befektetések hozamát. A beszámoló időszakának hozama 2,03%, amely megfelel egy vegyes (kötvényeket és részvényeket egyaránt tartalmazó) portfólió teljesítményének. A védelmi szint minden egyes éves periódus első napján érvényes nettó eszközérték 95%-ában kerül rögzítésre december 15-étől érvényes új védelmi szint 1, forint/befektetési jegy lett, amely védelmi szint a december december 15. időszakra érvényes. 1,225 1,200 1,175 1,150 1,125 1,100 1,075 1,050 1,025 1,000 0,975 0,950 0,925 0,900 K&H prémium vagyonvédett alap árfolyama védelmi szint 1. védelmi szint 0,95 2. védelmi szint 0, védelmi szint 1, védelmi szint 1, Amennyiben kérdése van a jelen féléves beszámolóval kapcsolatban, privátbanki és prémiumbanki tanácsadó kollégáink készséggel állnak a rendelkezésére. Üdvözlettel: Zobor Zsuzsa Vezérigazgató K&H Befektetés Alapkezelő Zrt.

2 tartalom 1. gazdasági és piaci helyzetkép... 3 nemzetközi gazdaság és piacok...3 magyar gazdaság és piacok...4 grafikonok K&H prémium vagyonvédett portfólió alap... 9 hogyan működik?...9 a portfólió összetétele...10 a portfólió taktikai összetételének változása...12 pénzpiaci alportfólió...14 kötvény alportfólió...15 részvény alportfólió teljesítményértékelés piaci kilátások... 24

3 1. gazdasági és piaci helyzetkép nemzetközi gazdaság és piacok A világgazdaság 2011 első félévében vegyes képet mutatott: amíg az év elején, 4%-os volt a globális növekedés, addig a félév végére romlottak a kilátások és a növekedés üteme 2,5-3%-ra csökkent. Az amerikai gazdaság 2011 első negyedévében 1,8%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, a második negyedévre az elemzői konszenzus 2,3%-os növekedési ütemet vár: lassuló gazdasági növekedést láthatunk. A munkaerő-piaci helyzet a megelőző félévekhez hasonlóan továbbra is rossz, a munkanélküliségi ráta a félév eleji biztató adatok után ismét 9% fölé emelkedett. Ahhoz, hogy az amerikai gazdaság növekedési üteme újra a korábban látottaknak megfelelő legyen, nélkülözhetetlen hogy az állással rendelkezők száma emelkedésnek induljon, hiszen az ipari termelés bővülése önmagában egyre kevésbé képes fűteni a gazdaság teljesítményét. Biztosra vehető, hogy az amerikai jegybank befejezi a monetáris lazítást, és július után nem fog bele újabb kötvényvásárlási programba, ezzel részben teljesítve feladatát. A deflációs félelmek ugyanis az első félév végére már teljesen eltűntek, az infláció 5% körüli szintre emelkedett áprilisra a 1,2% körüli, októberi adathoz képest. Az infláció stabilizálásával szemben azonban a munkaerőpiac továbbra sem tudott visszakapaszkodni a válság előtti szintekre. A költségvetési politika is komoly problémákkal küzd, hiszen az ország államadóssága májusra elérte a Kongresszus által korábban meghúzott adósságplafont. A gazdaság élénkítése érdekében további költségvetési ingerekre lehet szükség, amelyre csak akkor van lehetőség, ha a Kongresszus megemeli az erre vonatkozó korlátot, amit viszont az ellenzéki Demokrata Párt nem támogat. Az eurózóna GDP-je 2011 első negyedévében 2,5%-al tudott bővülni az előző év azonos időszakához képest, a következő negyedévre pedig 1,8%-os növekedést várnak az elemzők. Az eurózóna továbbra is megosztott: míg az exportgazdaságok, kiemelten Németország átlag feletti növekedési ütemet produkál, addig a perifériás országok esetében stagnál vagy akár még csökken is a gazdasági teljesítmény. Az adósságproblémával küzdő országok közül Görögország helyzete kritikussá vált a félév végére. A vita már nem arról zajlik, hogy Görögország csődöt fog-e jelenti, hanem arról, hogy mindez hogyan fog megtörténni. A pénzpiacok szempontjából fontos, hogy szigorú értelembe véve ne történjen csőd-esemény, hanem a magánbefektetők bevonásával önkéntes alapon történjen meg az adósság átstrukturálása. További problémát jelentett a félév során az erős inflációs nyomás az európai gazdaságokban. A nyersanyag- és energiaárak által megnövekedett áremelkedésre reagálva az Európai Központi Bank szigorította monetáris politikáját és kamatemelési ciklusba kezdett, melynek első lépcsője április elején egy 25 bázispontos emelés volt. Ezzel 1,25%-ra emelkedett az eurózóna alapkamata. A fejlett piaci állampapírhozamok is vegyes teljesítményt produkáltak az elmúlt fél évben. A globális kockázati étvágy javulásának köszönhetően az amerikai 10 éves hozam nagy ingadozás mellett, tartotta az év eleji 3,4%-os hozamszintet, míg a német hozam 40 bázispontot emelkedett. Később a kedvezőtlen hangulat hatására a befektetők elkezdték a biztonságosnak ítélt állampapírokat keresni, így a vásárlói nyomás hatására a hozamok a félév végére 2,95%-ra estek. A részvénypiacok emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak köszönhetően az első negyedévben, majd a megjelenő inflációs- és adósságproblémák hatására az árfolyamok csökkentek, ezzel közel elveszítve első negyedéves teljesítményüket. A feltörekvő piacok átlagosan 10-12%-os esést szenvedtek el.

4 magyar gazdaság és piacok A magyar gazdaság teljesítménye változatlan szerkezetben tovább javult. A gazdaságot az exportorientált iparágak fűtötték, míg a belső kereslet továbbra sem tudott visszakapaszkodni a válság előtti szintekre. A reálgazdasági helyzet így lassan, de továbbra is javul, a gazdaság tovább folytatta kilábalását a válságból. A magyar GDP növekedése 2,5%-os volt 2011 első negyedévében. A gazdasági teljesítmény a globális konjunktúra segítségével tudott növekedni, így az export és az ipar a félév során kétszámjegyű növekedést produkált. A lakossági fogyasztás ezzel szemben továbbra is gyenge. A munkanélküliségi ráta továbbra is kétszámjegyű, a félév végére megközelítette a 12%-os szintet. A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint az SZJA-csökkentés, és a magánnyugdíj-pénztári reálhozam-kifizetés következtében nő a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, amely az év második felében élénkítheti a belső fogyasztást. A március elején bejelentett, az államadósság csökkentését célzó reformcsomagban előirányzott intézkedések komoly kiadás-lefaragást céloznak meg. A kormány tervei szerint 2014-re, az intézkedések hatására az államadósság szintje a 65-70%- os szintig süllyedhet. Ezen szigorú intézkedések azonban nem csak az államháztartás helyzetét javíthatják, de a gazdasági növekedést is visszafoghatják. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) erre, illetve a kedvezőtlen globális kilátásokra hivatkozva, csökkentette Magyarország növekedési ütemét 2,6%- ra. Az államháztartás központi alrendszerének május havi hiánya 58 milliárd forint volt, ezzel a teljes deficit 724,2 milliárd forintra emelkedett az áprilisi 666 milliárd forintról. Az egész éves hiányterv így öt hónap elteltével teljesült. A magas számok ellenére nincs veszélyben a kormány 2011-re vonatkozó 2%-os többlet-terve, hiszen az egyszeri bevételek (magánpénztári nyugdíjvagyon, különadók) ellensúlyozni fogják a májusig felhalmozott hiányt. Várhatóan a költségvetési hiány júniusban tetőzik majd, ami után az egyszeri tételek második félévben történő beérkezésének hatására folyamatosan csökken a deficit mértéke. Az infláció 3,9% és 4,7% között ingadozott az első félévben, határozott irány nélkül. Az inflációs nyomásra reagálva a jegybank folytatta kamatemelési ciklusát és januárban 25 bázisponttal emelt irányadó rátáján, ezzel 6%-ra emelkedett a jegybanki alapkamat. Az MNB előrejelzése szerint a 2011-es évben tartósan 4%-os szint környékén ragadhat az áremelkedés, azonban a megemelt alapkamattal 2012 végére elérhető a 3%-os inflációs cél. A félév során az energia- és nyersanyagárak mozgatták leginkább a hazai árszintet. Stabil teljesítményt produkált a félév során a magyar állampapírpiac és a forint. A 10 éves állampapírhozam az év eleji 8%-os szintről áprilisra 7%-ig süllyedt, ahonnan csak a görög adósságválság körül megjelenő negatív hírek tudták elmozdítani a félév végén. Az euró/forint 275-ös szint körül nyitotta az évet, egy negyedév elteltével azonban már 265 forintot adtak egy euróért. A kedvező teljesítményt a kormány középtávú fiskális konszolidációs csomagjával kapcsolatos optimista várakozások magyarázhatják.

5 grafikonok (adatok forrása: Bloomberg, az alap teljesítményére vonatkozó adatok vonatkozásában a letétkezelő) 6.0 reál GDP növekedés, negyedév/negyedév, évesítve % USA eurózóna fogyasztói infláció, év/év, % USA eurózóna 4.5 jegybanki alapkamat, % USA euró

6 5.0 tízéves állampapírhozamok, % USA Németország 1.70 EUR/USD árfolyam magyar reál GDP növekedés, év/év, %

7 8.0 infláció Magyarországon, év/év, % fogyasztói infláció maginfláció államháztartási hiány, GDP %-a E a folyó fizetési mérleg hiánya, GDP %-a E

8 13.0 tízéves magyar állampapírhozam, % EUR/HUF árfolyam

9 2. K&H prémium vagyonvédett portfólió alap hogyan működik? A K&H prémium vagyonvédett portfólió alap olyan befektetés, amely a professzionális portfoliókezelés kényelmét és előnyeit nyújtja a befektetőinek. Minden befektető arra vágyik, hogy ha a részvénypiacok jól teljesítenek, akkor részesedjen a részvények árfolyam növekedéséből, ugyanakkor, ha a részvény árfolyamok esnek, akkor a vagyon inkább a kockázatmentes bankbetétben legyen. Az alap két különleges vonással is rendelkezik: védelmi szint (évente, egy évre előre megállapított, a megállapítás napján érvényes egy jegyre jutó eszközérték 95 %-a) matematikai modell, amely meghatározza, hogy az előre meghatározott stratégiai összetételek közül a piaci folyamatok függvényében melyiket alkalmazza Az alap 4 stratégiai portfólió összetételt használ a legkockázatosabbtól (4. portfólió) a legkisebb kockázattal rendelkezőig (1. portfólió). A matematikai modell a piaci helyzet függvényében meghatározza, hogy a piaci volatilitástól (árfolyam-ingadozás), és a védelmi szinttől való távolság függvényében melyik stratégiai portfólió összetételt alkalmazzuk. Amennyiben a portfólió egy jegyre jutó eszközértéke közelítene a védelmi szinthez, akkor a matematikai modell az alacsonyabb kockázatú portfólió összetételbe kapcsol, végül elkezdi növelni a bankbetétek arányát (extra bankbetét, készpénz) az alapon belül ezzel fékezve a portfólió eszközértékének csökkenését. Szélsőséges piaci helyzetben, az alap teljes tőkéje bankbetétben lehet. Kedvező piaci helyzetben a matematikai modell megengedi, hogy egyre kockázatosabb összetételű portfólióba kapcsoljunk fel. Emelkedő részvényárfolyamok esetében a magasabb kockázat magasabb hozamot eredményez. A 4 stratégiai portfólió összetételét az alábbi táblázat mutatja be. Felhívjuk a figyelmet, hogy az aktív befektetési döntéseknek köszönhetően az alap tényleges összetétele eltérhet a lent megadott stratégiai összetételektől. bankbetét kötvény fejlett piaci részvény fejlődő piaci részvény nyersanyagok 1. portfólió 100% 0% 0% 0% 0% 2. portfólió 25% 60% 10% 5% 0% 3. portfólió 5% 55% 20% 15% 5% 4. portfólió 0% 30% 35% 30% 5%

10 a portfólió összetétele A vagyonvédett portfólió alap eszközei a jelen beszámolási időszak elején 100%-ban a 3. számú portfólió összetételének megfelelően voltak befektetve. Az új védelmi szint december közepi megállapításakor az alap árfolyama mintegy 10%-kal volt magasabban a korábbi védelmi szintnél. Mivel a védelmi szintet az aktuális árfolyam 95%-án állapítjuk meg, a 2010 december közepén megállapított védelmi szint 5,1%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. December közepén, az új védelmi szint megállapításakor az alap átváltott a 2-es kockázati szintnek megfelelő, biztonságosabb összetételre. Az idei év első két hónapjában kedvező befektetői hangulat jellemezte a tőzsdéket: az Amerikai Egyesült Államokból javuló foglalkoztatási adatok érkeztek, a gazdasági növekedésről pedig kedvező képet festettek a beszerzési menedzser indexek és egyéb előrejelző indikátorok. Ilyen körülmények között a tőzsdék február végéig kisebb megszakításokkal emelkedni tudtak, a növekvő kockázatvállalási hajlandóság pedig kedvezett az alap csaknem 50%-át kitevő magyar kötvényeknek is. Így február végéig az alap árfolyama mintegy 2%-ot emelkedett december közepéhez képest. Március-áprilistól azonban egyre több makrogazdasági adat utalt a globális növekedés lassulására, a japán gazdaságot megrázó katasztrófák nemzetközi ellátási nehézségeket okoztak, a görög adóssággal kapcsolatos félelmek pedig újabb lendületet vettek. Így tehát ez az elbizonytalanodás időszaka volt a nemzetközi piacokon: a tőzsdék május elejéig oldalaztak, majd májusban már lefelé vették az irányt. Ezzel párhuzamosan az alap árfolyama is enyhén esett, májusban azonban ismét emelkedni tudott, elsősorban a forint gyengülésének (ami felértékeli a deviza eszközöket) és a nemzetközi kötvények árfolyam-emelkedésének köszönhetően. Az alap árfolyama azonban így is maximum 2,6%-kal haladta meg a december közepi szintet, a védelmi szinttől az időszak folyamán az alap 5-8%-os távolságra volt. Ennek megfelelően az alap eszközösszetétele az időszak folyamán végig a 2-es kockázati szintnek felelt meg. Az alábbi ábrán látható, hogy az alap melyik portfólió összetételt alkalmazta az indulás óta (2007. december) eltelt időszakban, illetve megmutatja, hogy a piaci kockázatok növekedésével párhuzamosan hogyan növekedett/csökkent a portfólióban lévő bankbetét (extra cash) aránya: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Extra Cash 1. portfólió 2. portfólió 3. portfólió alkalmazott portfólió összetételek

11 A következő ábra az alapban kezelt vagyon megoszlását mutatja az indulás óta (2007. december) eltelt időszakban a főbb eszközcsoportok (pénzpiaci kötvény részvény nyersanyag) szerint. Az alap az új védelmi szint megállapításától a jelen beszámolási időszak során végig 2-es kockázati szintnek megfelelő összetételben volt. Így az eszközosztályok arányaiban csak kisebb (1-2%-os) változások láthatóak, amely a taktikai eszközallokáció változására vezethető vissza. az alapban kezelt vagyon megoszlása főbb eszközcsoportonként 100% 90% 80% 70% Pénzpiaci Kötvény Részvény ésnyersanyag 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% az alap árfolyamának december és június közötti alakulását a következő grafikon mutatja be: 1,225 1,200 1,175 1,150 1,125 1,100 1,075 1,050 1,025 1,000 0,975 0,950 0,925 0,900 K&H prémium vagyonvédett alap árfolyama védelmi szint védelmi szint 1, védelmi szint 1, védelmi szint 0,95 védelmi szint 0,928494

12 a portfólió taktikai összetételének változása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 7% 8% 6% 8% 6% 8% 6% 7% 7% 1% 0% 7% 10% 12% 13% 7% 10% 8% 6% 1% 6% 1% 8% 7% 9% 9% 11% 11% 5% 5% 4% 4% 21% 3% 3% 23% 10% 10% 48% 48% 48% 49% 49% 48% 45% 43% 22% 20% 19% 20% 20% 23% 5% 5% Európénzpiaci Nyersanyag Nemzetközi kötvény Fejlődő nemzetközi részvény Fejlett nemzetközi részvény Hazai részvény Hazai kötvény Forint pénzpiaci 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Európénzpiaci Nyersanyag Nemzetközi kötvény Fejlődő nemzetközi részvény Fejlett nemzetközi részvény Hazai részvény Hazai kötvény Forint pénzpiaci

13 A vagyonvédett alap esetében kockázati szintenként stratégiai eszközallokációt alakítunk ki, amelyben meghatározzuk az egyes eszközök hosszú távú arányát a portfólión belül. A stratégiai súlyoktól azonban rövid távon eltérhetünk a piaci helyzet függvényében, így alakul ki a taktikai eszközösszetétel. A vagyonvédett portfólió taktikai összetétele a vizsgált periódusban több helyen is változott. A hazai eszközöket (mind a részvényeket, mind a kötvényeket) a periódus során végig alulsúlyozásban tartottuk, elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező bizonytalanságok és a görög adósságválság közép-európai feltörekvő gazdaságokra gyakorolt esetleges negatív hatása miatt. A forint alulsúlyozás mértékén azonban márciusban csökkentettünk, amikor is befektetéseket irányítottunk át a nemzetközi kötvényekből és az euró pénzpiaci eszközökből a forint pénzpiaci befektetések felé. A kedvező nemzetközi környezetben az időszak elején jelentős nemzetközi részvény és nyersanyag felülsúlyozást tartottunk fenn, amit azonban fokozatosan csökkentettünk érzékelve a romló növekedési előrejelzéseket és a pesszimistává váló befektetői hangulatot. A nyersanyag árfolyamok kilátásai a visszaeső makrogazdasági kereslettel romlottak, így áprilisban a nyersanyag kitettséget nullára csökkentettük, az így felszabaduló összeget pedig nagyrészt euró pénzpiaci eszközökbe fektettük, fenntartva ezzel a devizasúlyt. Május elején egy következő lépéssel csökkentettük a nemzetközi részvény súlyt a deviza pénzpiaci befektetések javára. Így összességében jelentős kockázatcsökkentést hajtottunk végre a romló befektetői környezetben. A következő ábra a 2. portfólió hosszú távú befektetési arányaitól való eltérést mutatja a jelentési periódus végén. Eltérésa cél súlyoktól % -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% Európénzpiaci (5%) Nyersanyag(0%) Nemzetközikötvény (10%) Fejlődő nemzetközirészvény(0%) Fejlett nemzetközi részvény(10%) Hazai részvény(5%) Hazai kötvény (50%) Forint pénzpiaci (20%)

14 pénzpiaci alportfólió 100% 80% A pénzpiaci eszközöksúlya a teljesportfólióban Európénzpiaci Forint pénzpiaci 60% 3% 100% 5% 40% 65% 20% 46% 8% 6% 0% 22% 2% 17% 7% 5% 5% 2007.dec máj nov máj nov máj nov máj. A jelen beszámolási időszak elején az alap a 3. portfólió szerkezetet követte. A kockázatosabb összetételnek megfelelően az alap ekkor 5% forint pénzpiaci befektetést tartalmazott. A decemberi kockázati profil váltáskor a forint pénzpiaci részaránya 20%-ra emelkedett, illetve az euró pénzpiaci befektetés is megjelent 4%-os súllyal. Az időszak során több lépésben kockázatot csökkentettünk, ennek megfelelően a részvény/nyersanyag kitettség csökkent, miközben a pénzpiaci befektetések aránya növekedett. Így az időszak végére a forint pénzpiaci befektetések súlya 22%-ra emelkedett, miközben az euró pénzpiaci eszközök súlya 6%-ra nőtt. Ezzel mind a forint, mind az euró pénzpiaci eszközök felülsúlyozásba kerültek a hosszú távú célsúlyukhoz képest.

15 kötvény alportfólió 100% A kötvény eszközök súlya a teljesportfólióban 80% Nemzetközikötvény Magyar kötvény 60% 40% 10% 6% 7% 9% 7% 7% 20% 43% 5% 22% 34% 45% 53% 41% 48% 0% 0% 2007.dec máj nov máj nov máj nov máj. A kötvény típusú eszközök a december eleji, 3-as kockázati besorolásnak megfelelő összetételben az alap mintegy 50%-át adták, amiből 43%-ot a hazai kötvény, 7%-ot a globális kötvény tett ki. Az új védelmi szint meghatározása után az alap biztonságosabb összetételre váltott, ahol már 48% magyar kötvény és 8% globális kötvény aránya, tehát összesen 56% kötvény típusú eszköz volt a portfólióban.

16 a magyar kötvény alportfolió összetételét az alábbi ábra szemlélteti: A magyar kötvény alportfólió összetétele Fix kamatozású kötvény; 84% Pénzpiaci betét, pénzeszköz;4% A magyar kötvény alportfólió döntő többségét fix kamatozású magyar államkötvények alkotják, miközben a pénzpiaci betétek és pénzeszközök aránya 4% körüli. A magyar kötvény alportfólió hátralévő átlagos futamidejét (angolul: duration) a jelen beszámolási időszak során végig a referencia index közelében tartottuk (áprilisig enyhén alatta, azt követően enyhén felette). A semleges pozíció indoka, hogy a magyar eszközöket az ország külső és belső adóssághelyzete, és a bizonytalan költségvetési irányvonal miatt kockázatosnak látjuk. A március elején meghirdetett Széll Kálmán-tervet kedvezően fogadta a piac, annak irányát alapvetően helyesnek tartja, jelentősek azonban a megvalósítási kockázatok, kérdéses hogy a tervnek végül mekkora részét tudják végrehajtani. A fennálló kockázatok tehát óvatosságra ösztönöztek minket, az árpilis-májusig optimistának mutatkozó nemzetközi befektetői hangulat azonban kedvezőnek bizonyult, a hazai államkötvények hozamai csökkentek. A pozitív és negatív érveket mérlegelve összességében a semleges pozíció mellett döntöttünk.

17 év 4,2 4,1 4,0 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 3,2 A magyar kötvény alportfólióésa MAXindex módosított durationje magyar kötvény alportfólió MAX duration A nemzetközi kötvény alportfolió devizaösszetételét az alábbi ábra szemlélteti. A portfólió közel felét euróban jegyzett államkötvények tették ki a jelen beszámolási időszak végén, miközben az amerikai dollárban jegyzett államkötvények aránya 28%, a japán jenben jegyzett pedig 15% körül volt. A beszámolási időszak során az alportfólióban az eurózóna tagállamok és az Egyesült Királyság által kibocsátott államtkötvények aránya csökkent, miközben a japán és amerikai államkötvények aránya nőtt. A nemzetközi kötvényalportfóliódevizaösszetétele JPY; 14,9% GBP; 4,3% egyéb; 4,1% USD; 28,3% EUR; 48,4%

18 részvény alportfólió A részvény alportfólió hazai és nemzetközi részvénybefektetésekből áll. A részvény alportfólió összetételének változását az alábbi ábra szemlélteti: 50% A részvény típusú eszközöksúlya a teljesportfólióban 45% 40% 35% 30% 25% 20% hazairészvény fejlődő nemzetközi részvény fejlett nemzetközirészvény 9,6% 5,3% 9,0% 6,5% 15% 10% 5% 0% 5,9% 3,2% 25,3% 3,0% 1,0% 21,2% 1,0% 3,3% 10,0% 11,4% 11,1% 2,0% 5,9% 3,2% 0,0% 2007.dec máj nov máj nov máj nov máj. A részvény típusú eszközök a portfólión belül mintegy 37%-ot tettek ki a beszámolási időszak kezdetén, a 3-as kockázati szintnek megfelelő összetétel szerint. Ennek nagy része (23%) fejlett nemzetközi részvény volt, miközben 6%-ot adtak a nemzetközi feltörekvő piaci részvények, 8%-ot pedig a magyar részvények. Ez a súly a decemberi kockázati profil váltáskor lecsökkent 17%-ra (nemzetközi fejlett részvény: 13%, feltörekvő: 1%, magyar részvény: 3%). Májusban, érzékelve a romló növekedési kilátásokat, az ismét súlyosbodó eurózóna válságot, összességében pedig a pesszimistává váló befektetői hangulatot, a nemzetközi részvények súlyát 2%-kal csökkentettük, ezzel a részvények súlya összességében 15%-ra csökkent.

19 nemzetközi részvények A részvény alportfólión belül a nemzetközi részvény befektetéseket indexkövető befektetési alapok segítségével valósítjuk meg. A fejlett piaci alportfólió a MSCI World index, a fejlődő piaci alportfólió az MSCI Emerging Markets index összetételét igyekszik költséghatékonyan leképezni. Mindkét index a fejlett illetve fejlődő piaci nemzetközi részvény portfóliók legelterjedtebb referencia indexe. A fejlett nemzetközi részvény alportfólió regionális összetételét az alábbi ábra szemlélteti: A fejlett nemzetközi részvényalportfólióregionálisösszetétele Észak-Amerika; 55,0% Egyéb országok; 6,2% Eurózóna; 13,9% Japán; 0,3% Egyéb Európa; 24,6% hazai részvények A hazai részvény alportfólióban jelentősebb változások nem történtek a jelentési időszak során. Az OTP részvényeinek súlyát folyamatosan a referencia indexnél alacsonyabb súlyon tartottuk. Véleményünk szerint a magyar gazdaság kilátásai nem javultak számottevően, hitelbővülés sem a lakossági, sem a vállalati üzletágban nem várható, valamint a nem teljesítő hitelek továbbra is nyomást helyeznek a profitabilitásra. A MOL túlsúlyozását fenntartottuk, mivel az emelkedő olajár jelentősen javítja a cég kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező kutatás-kitermelés üzletágának kilátásait. A gyógyszergyártók súlyát (Richter, Egis) 2010 decemberében semleges szintre csökkentettük, miután az első hír megjelent a gyógyszerkasszát érintő közeljövőben várható megszorításokról, amely a 2011 márciusában megjelent Széll Kálmán-terv egyik kulcsfontosságú pontja lett végül. A kisebb papírok közül az E-Star részvényét (korábban RFV) a márciusban bejelentett új stratégia publikálása után felülsúlyoztuk, majd a 30%-os árfolyam-növekedés után semleges szintre csökkentettük. A több éves stratégia végrehajtásához és különösen finanszírozásához kapcsolódó kockázatokat is figyelembe véve már kevesebb lehetőséget láttunk a papírban.

20 a magyar részvény alportfólió május végi összetétele az alábbi ábrán látható: A magyar részveny alportfólióösszetétele Richter 16,5% MOL 32,7% Magyar Telekom 11,3% EGIS 3,2% PannErgy 1,6% FHB 0,2% CIG 0,5% E-Star 0,6% OTP 30,0% Pénzeszközök 3,3%

21 nyersanyag befektetések A nyersanyag befektetések a részvénypiacokhoz hasonló kockázattal rendelkeznek, azonban hosszú távon nem mozognak szorosan együtt sem a részvény-, sem a kötvénypiacokkal, így segítik a kockázatok megosztását a portfólión belül. A nyersanyag eszközosztály december elején még a portfólió 8%-át tette ki, majd a biztonságosabb szintre váltáskor ez az arány lecsökkent 3%-ra. Ez mindkét esetben 3%-os felülsúlyozást jelentett a modell összetételhez képest. (A 2-es kockázati szint modell allokációjában nincsen nyersanyag befektetés.) Az év elején még kedvezőek voltak a növekedési kilátások, ez pedig nagy valószínűséggel felfelé hajtja a nyersanyagok árait, ezért döntöttünk a felülsúlyozás mellett. Ahogy azonban egyre kedvezőtlenebb makrogazdasági adatok érkeztek és egyre borúsabbá váltak a kilátások, úgy április közepén az alapból teljes mértékben eladtuk a nyersanyag befektetéseket. az alábbi ábra a nyersanyag alportfólió mögöttes összetételét mutatja: A nyersanyagalportfólió összetétele Mezőgazdaság 32,4% Ipari fémek 16,3% Haszonállat 3,5% Nemesfémek 7,2% Energia 34,1% 6,5%

22 3. teljesítményértékelés Az alábbi grafikon az alap egy jegyre jutó eszközérték (árfolyam) alakulását mutatja az alap indulásától a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok eléréséig (2011. június 5.) 1,225 1,200 1,175 1,150 1,125 1,100 1,075 1,050 1,025 1,000 0,975 0,950 0,925 0,900 K&H prémium vagyonvédett alap árfolyama védelmi szint 1. védelmi szint 0,95 2. védelmi szint 0, védelmi szint 1, védelmi szint 1, A vagyonvédett portfólió alap az indulásától (2007. december 3.) a beszámolási időszak végéig (2011. május 31.) 18,59%-os hozamot (nem évesített hozam), az elmúlt félévben pedig (2010.november május 31.) 2,03%-os hozamot (nem évesített hozam) ért el. Az új védelmi szint (1,104259) a december 15-i árfolyam (1,162378) 95%-ában került rögzítésre a következő egy éves periódusra. A védelmi szint változása nem változtatja meg a befektetés jelenlegi értékét, ugyanakkor a védelmi szint közeledése az egy jegyre jutó árfolyamhoz azt eredményezi, hogy az alap kisebb kockázatot vállal (visszalépés a 2. számú portfólióba). A beszámolóban megadott, az alap által elért hozam mindig nettó hozam, azaz az alapkezelési díj levonását követően, de a forrásadó és az esetleges visszaváltási jutalék levonása előtt számolt hozam.

23 Az alap teljesítmények megítélésére az alap hozamát több tőkepiaci indexel hasonlítottuk össze, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze (a lenti táblázatban nem évesített hozamokat mutatunk be): Vagyonvédett alap 18,59% 2,03% RMAX 30,64% 3,09% MAX 32,44% 8,96% BUX -7,69% 13,26% S&P 500 (forintban) -1,77% -1,72% DAX (forintban) -1,97% 3,63% A múltbeli hozam nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre. RMAX: Az Államadósság Kezelő Központ által számolt, az éven belül lejáró magyar állampapírok teljesítményét mutató index. MAX: Az Államadósság Kezelő Központ által számolt, az egy éven túl lejáró magyar állampapírok teljesítményét mutató index. BUX: a Budapest Értékpapír Tőzsde hivatalos részvény indexe S&P 500 HUF: Az S&P által létrehozott, az 500 legnagyobb amerikai vállalat teljesítményét mutató index magyar forintban számolt változata DAX HUF: A frankfurti tőzsde hivatalos részvényindexének magyar forintban számolt változata. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a hozam az alapba történt befektetés időpontjától függően eltérhet a fent jelzett hozamadatoktól. A egyéni befektetés hozamát a következőképpen kell kiszámítani: Hozam: (záró árfolyam - nyitó árfolyam) / nyitó árfolyam Nyitó árfolyam: a vásárlás napján érvényes 1 jegyre jutó eszközérték (árfolyam) Záró árfolyam: az eladás napján, vagy a legutolsó ismert 1 jegyre jutó eszközérték (árfolyam)

24 4. piaci kilátások A világgazdaság egy vegyes félévet tudhat maga mögött. Az év eleji kedvező globális gazdasági teljesítmény lelassult a félév végére, a rövid távú kilátások egyúttal romlottak. A befektetők figyelmét több esemény is lekötötte júniusig: az afrikai politikai feszültségek komoly aggodalmat ébresztettek az olaj ellátásával kapcsolatban. Bár Líbia a világ olaj ellátásának csupán 2%-át adja, az országban kirobbant felkelés képes volt - a fejlődő országok irányából érkező vásárlói nyomással karöltve félelmet kelteni az olaj kínálata körül, ezzel jelentősen drágítva az energiahordozót. Az afrikai problémák mellett a Japánban történő természeti katasztrófa is borzolta a befektetők kedélyét, azonban az ázsiai ország körüli félelem hamar elült. A második negyedévre a domináns téma az európai adósságválság lett, azon belül is Görögország helyzete. Úgy tűnik elkerülhetetlen a görög állam adósságának átstrukturálása, és a vita már nem is e téma körül forog. A vezető európai államoknak a legnagyobb problémát a mediterrán ország újabb megsegítése és az átstrukturálásának mikéntje okozza, kiemelt célként, hogy Görögország elkerülje a csőd-eseményt. Ennek fontosságát az adja, hogy nagy a fertőzés veszélye és egy esetleges nem-fizetés újra befagyaszthatná a likviditást, komoly problémát okozva ezzel a pénzpiacokon. Ezzel a Lehman Brothers befektetési bank 2008-as csődje utáni állapotokhoz hasonló helyzet alakulhatna ki. A magyar gazdaság befektetői megítélése sokat javult a mögöttünk hagyott félévben, rohamosan megnőtt az ország felé áramló befektetői bizalom. A megnövekedett optimizmus a márciusban meghirdetett konszolidációs csomagnak köszönhető, amelynek kidolgozásáról egyre több részlet lát napvilágot, de a megvalósítási kockázatok továbbra is magasak. A szigorú fiskális politika és a romló konjunktúra hatására komoly bizonytalanság övezi az ország növekedési kilátásait, kiemelten a belső fogyasztás alakulását. A várakozásaink, mint mindig, a belső és külső tényezők összjátékának elemzéséből adódnak. Véleményünk szerint a külső környezet enyhén romlik, a belső viszonyokban ugyanakkor még mindig a bizonytalanság az úr. A romló globális gazdasági kilátások arra ösztönöznek minket, hogy csökkentsük a kockázatos eszközök korábbi magasabb arányát. A hazai gazdaságpolitika hitelességének stabilizálódásáig a forinteszközökkel kapcsolatban óvatosabbak vagyunk. Ennek megfelelően a vegyes portfólióinkban a részvények súlyának semlegesre való csökkentését javasoljuk a pénzpiaci eszközök súlyának növelésével szemben, míg a hazai kötvények alulsúlyozását továbbra is tartjuk. A devizaeszközöket felülsúlyozzuk a forinteszközökkel szemben. Budapest, június 23. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt Budapest, Vigadó tér 1. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A fenti magyarázatok, elemzések és vélemények a K&H Alapkezelő munkatársainak a nyilvánosság számára elérhető és hitelesnek tartott információkon alapuló szakmai véleményét tartalmazzák, mely újabb adatok, tények nyilvánosságra hozatala esetén változhatnak.. Az alap befektetési politikájáról és a befektetés lehetséges kockázatairól tájékozódjon a K&H Bank fiókjaiban, mint forgalmazási helyeken, a valamint a internetes oldalon található Tájékoztatóból és a Kezelési szabályzatból. Megalapozott befektetési döntése érdekében alaposan vizsgálja meg az ezen dokumentumokban szereplő adatokat, különös tekintettel a kockázatokra. A befektetési jegyek forgalmazási költségeiről tájékozódjon a forgalmazási helyeken található hirdetményekből és a forgalmazó internetes oldalán. Az árfolyamvédelem nem jelent tőke- vagy hozamvédelmet illetve tőke- vagy hozamgaranciát. Az árfolyam védelme érdekében az Alapkezelő sajátos befektetési mechanizmust alkalmaz, melynek révén törekszik arra, hogy az alap nettó eszközértéke a védelmi szintnél alacsonyabbra ne csökkenjen. A védelmi szint az adott év december 15. napjára megállapított nettó eszközérték 95%- ában kerül meghatározásra és a következő év december 15. napjáig érvényes. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövőbeni teljesítményére! A befektetési alapokon elért jövedelem adózására vonatkozó tudnivalókról tájékozódjon az adózási tudnivalók menüpont alatt a konkrét adófizetési kötelezettség azonban mindenkor csak az egyedi körülmények alapján állapítható meg. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményekre!. Az alapot a K&H Alapkezelő kezeli, amely a PSZÁF III./ /2002 számú engedélye alapján gyakorolja tevékenységét. A K&H Bank termékeinek értékesítése során a MIFID rendelkezéseinek megfelelően jár el.