Hírközléstechnika 2.ea

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hírközléstechnika 2.ea"

Átírás

1 } Hírközléstechnika 2.ea Dr.Varga Péter János

2 Modulációk 2

3 Miért van szükség modulációra? hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne, mintha több száz ember beszélne egyszerre, ugyanabba a teremben 3

4 Miért van szükség modulációra? több felhasználó közötti megosztás (többszörös hozzáférés) az átviendő jel és a közvetítő közeg fizikai jellemzőinek összeegyeztetése 4

5 Mi a moduláció? A hírközlésben a vivőhullám valamely jellemzőjének változtatását nevezik modulációnak A szinuszos jel három fő paraméterét, az amplitúdóját, a fázisát vagy a frekvenciáját módosíthatja a modulációs eljárás, azért, hogy a vivő információt hordozhasson 5

6 Mi az eszköze? A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor A berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem 6

7 A modulációval szemben a következő követelményeket támasztják Híradástechnika Intézet egyszerűség (kis veszteség, kis szóródás), a jel elektromágneses hullámként való továbbítása multiplexálhatóság, egy adott átviteli közegen keresztül több jelfolyam is átvihető legyen egy időben a vevő oldalon könnyen kezelhető legyen 7

8 A moduláció fajtái Híradástechnika Intézet Két alapvető fajtát használunk: analóg moduláció digitális moduláció Forrás s m (t) Modulátor f v s(t) Csatorna N 0 n(t) Zaj r(t) Demodulátor s d (t) Nyelő s m (t) moduláló jel (információ) f v vivőfrekvencia s(t) modulált jel r(t) modulált jel és a csatorna zaja s d (t) demodulált jel 8

9 Modulációs technikák Híradástechnika Intézet Analóg modulációs technikák amplitúdómoduláció (AM) egy oldalsávos moduláció (SSB, vagy SSB- AM), módosított változata az egy oldalsávos, elnyomott vivőjű moduláció (SSB-SC) szögmoduláció fázismoduláció (PM) frekvenciamoduláció (FM) 9

10 A vezeték nélküli átvitel blokkvázlata 10

11 Analóg moduláció Az analóg moduláció esetén a vivőjel változása folyamatos, és a vivőjel valamilyen jellemzőjének folyamatos megváltoztatásával történik az információ(k) továbbítása Általában a modulációval szemben a következő követelményeket támasztják: A vivőjel általában nagyfrekvenciájú elektromágneses hullám 11

12 Amplitúdómoduláció Híradástechnika Intézet Az elnevezés is utal arra, hogy ezeknél az eljárásoknál az amplitúdó hordozza az információt A modulált jel f AM (t) pillanatnyi amplitúdója a moduláló jel m(t) pillanatnyi értékétől függ f AM ( t) m( t)cos( t) v U +U v m U v

13 AM összefoglalás Viszonylag kis sávszélességet igénylő eljárás Zajjal szembe nem vagy csak alig mutat védettséget Lineáris torzításra érzékeny 13

14 Szögmodulációk Szögmoduláción olyan modulációs eljárásokat értünk, amelyeknél a szinuszos vivő fázisa hordozza az információt, amplitúdója konstans Amikor a modulált jel fázisa arányos a moduláló jellel, fázismodulációról (PM) beszélünk. Ha a modulált jel (kör)frekvenciája - a fázis idő szerinti deriváltja - arányos a moduláló jellel, frekvenciamodulációval (FM) van dolgunk. 14

15 Frekvenciamoduláció Híradástechnika Intézet 15

16 FM összefoglalás Nagy sávszélességet igénylő eljárás Zajjal szemben jelentős védettséget mutat Lineáris torzításokra, különösen a fázistorzításra érzékeny rendszer Mivel az FM nemlineáris rendszer, a lineáris torzítás hatására nemlineáris torzítási komponensek léphetnek fel a kimeneten 16

17 FM adó DIY Híradástechnika Intézet 17

18 FM az autóban Híradástechnika Intézet 18

19 Digitális jelek előállítása 19

20 Digitális modulációk A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel. Ellentétben az analóg modulációs eljárásokkal, itt nem feltétel a jelek alakhű átvitele, a digitális üzenet hibaaránya minősíti az átviteli rendszert. 20

21 Digitális jelek előállítása Híradástechnika Intézet Analóg jel: Időben folytonos Halmazon folytonos Vagyis az analóg jel értelmezési tartománya (ÉT) és értékkészlete (ÉK) időben történő reprezentáció esetén folytonos. 21

22 Digitális jelek előállítása Híradástechnika Intézet Analóg jelek a: - tárolás - feldolgozás - továbbítás esetén sérülnek, torzulnak. Cél: Olyan reprezentációs forma kialakítása, mely a fenti hátrányokat: - megszünteti - kézben tartja 22

23 Digitális jelek előállítása Híradástechnika Intézet Mintavételezési frekvencia: 23

24 Digitális jelek előállítása Híradástechnika Intézet 24

25 Digitális jelek előállítása Híradástechnika Intézet Mintavételezési frekvencia Veszteségmentes jel visszaállítás, a jel mintákból akkor lehetséges, ha f m 2 f max feltétel teljesül. Vagyis a mintavételi frekvencia nagyobb vagy egyenlő mint az analóg jelben előforduló legnagyobb frekvenciájú komponens (f max ) kétszerese. 25

26 Digitális jelek előállítása Az f m 2 f max teljesülését Shannon mintavételi tételének, vagy Nyquist kritériumnak szoktuk nevezni. Shannon mintavételi tétel betartása esetén a jel mintákból az analóg jel veszteségmentesen reprodukálható! 26

27 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Második lépés: A mintavételezett jel (PAM) értékkészletét (É.K.) is diszkrétté tesszük, így előáll a digitális jel. Az analóg jel digitalizálását modulációnak is felfoghatjuk, innen ered az elnevezés: PCM Pulse Code Modulation 27

28 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás 28

29 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás X(t) Ábrázolandó minták t A jel a továbbiakban csakis az ábrázolandó pontok halmazában lesz értelmezett, vagyis értékkészlete véges n bitszám esetén 2 n db érték értelmezhető 29

30 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Kvantálás esetén minden mintára nagyságú zaj ül. Ha a kvantálást matematikai kerekítéssel végezzük, akkor: 30

31 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás A kvantálásból eredő hiba zajként jelentkezik, ezért azt kvantálási zajnak nevezzük. A értéke egyenletes eloszlású (0 és a lépcső fél tartományban) a rendszerben fehérzajként jelentkezik. 31

32 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás A kvantálásból eredő zaj végérvényesen a jelen marad, az onnan a későbbiekben nem távolítható el! 32

33 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Lineáris kvantálás Ekkor az ábrázolási tartományt lineárisan osztjuk 2 n részre Nemlineáris kvantálás Általában logaritmikus, vagy logaritmikus görbe töréspontos közelítése 33

34 Analóg jel visszaállítása a digitális jelből Híradástechnika Intézet A D/A konverter a mintavételi frekvencia ütemében érkező mintával arányos feszültséget (áramot) állít elő és azt kitartja a következő mintáig. D A Helyreállító szűrő Analóg jel 34

35 Analóg jel visszaállítása a digitális jelből Helyreállító szűrő: Híradástechnika Intézet Aluláteresztő szűrő Amplitúdó korrektor 35

36 Teljes digitális lánc A D PCM Átviteli lánc PCM D A f m Tárolás Jelfeldolgozás Veszteség mentes Hibák, torzítások helyei: Sávkorlátozó szűrő (analóg) Kvantálási hiba [additív zaj] Helyreállító szűrő (analóg) 36

37 Digitális lánc és a zaj Híradástechnika Intézet 37

38 Digitális modulációs technikák Az amplitúdóeltolás-billentyűzés (ASK, Amplitude- Shift Keying) véges számú amplitúdót használ, és nagyon hasonlít az impulzus-kód modulációhoz. A frekvenciaeltolás-billentyűzés (FSK, frequency- Shift Keying) véges számú frekvenciát használ. A fáziseltolás-billentyűzés (PSK, phase-shift keying) véges számú fázist használ. 38

39 Vivőfrekvenciás digitális modulációs rendszerek ASK FSK PSK AM-DSB A moduláló jel alapsávi Impulzus formálás után 39

40 Amplitúdó billentyűzés ASK (Amplitude Shift Keying) Híradástechnika Intézet Amplitúdó billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete 0 vagy 1 ). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel amplitúdóját változtatja ( kapcsolgatja ). Az így előállított jel (modulált jel) teljesítményszintje folyamatosan ingadozó, mivel a logikai 0 -hoz A0, a logikai 1 -hez pedig A1 amplitudó tartozik. u ASK (t) = A * sin (2 * * f + ) 40

41 Frekvencia billentyűzés FSK (Frequency Shift Keying) Híradástechnika Intézet Frekvencia billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete 0 vagy 1 ). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel frekvenciáját (f p ) változtatja, például a logikai 0 -hoz f 0, míg a logikai 1 - hez f 1 tartozik. u FSK (t) = A * sin (2 * * f p + ), ahol A az FSK jel amplitúdója, f p a vivő jel pillanatnyi frekvenciája (f 0 vagy f 1 ), pedig a vivőjel kezdőfázisa. 41

42 Fázis billentyűzés PSK (Phase Shift Keying) Fázis billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete 0 vagy 1 ). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel fázisát változtatja. u PSK (t) = A * sin (2 * * fp + ) ahol az A a PSK jel amplitúdója, az f a vivő jel frekvenciája, a pedig a vivőjel pillanatnyi fázisa ( 0 vagy 1... n ). 42

43 Többszintű fázis billentyűzés (QPSK) Híradástechnika Intézet 8 fázisú jellel 3 bit kódolható Jel és zaj elválasztás a 8 fázisú PSK esetén 43

44 Többszintű fázis billentyűzés (QPSK) Scatter plot Híradástechnika Intézet Zajos csatornán továbbított jel konstellációs ábrája Quadrature Quadrature In-Phase In-Phase 44

45 Digitális modulációk QAM (quadratura amplitudo modulation) A PSK továbbfejlesztésének tekinthető, bár a jel előállítása és detektálása eltérően történik. 16 állapotú QAM: Fázis és amplitúdó is változik 45

46 Digitális modulációk Híradástechnika Intézet 46

47 QAM Híradástechnika Intézet 47

48 DVB-C beállítása Híradástechnika Intézet 48

49 A jelátvitel fizikai közegei 49

50 Történelem A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok adathálózatok Fejlődés integrált hálózatok létrejötte Megvalósult: eszközök szintjén hálózatok szintjén 50

51 51

52 T M A 52

53 Az átviteli rendszer tervezésekor a legfontosabb szempontok a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása reflexiómentesség (visszaverődés nélküli rendszer) Minden esetben igyekszünk a reflexió mértékét az egész átviteli frekvenciasávban a lehető legalacsonyabban tartani 53

54 A jelátvitel fizikai közegei Híradástechnika Intézet 54

55 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Híradástechnika Intézet 55

56 Réz alapú kábelek Híradástechnika Intézet 56

57 Rézalapú kábelek előnyei Híradástechnika Intézet Egyszerűbb szerelési technológia Alacsonyabb telepítési költségek Olcsó aktív eszközök Szennyeződésre kevésbé érzékeny csatlakozások Helyes telepítés után megbízható, sokoldalú, költséghatékony 57

58 Rézalapú kábelek hátrányai Híradástechnika Intézet Elektrosztatikus zavarokra érzékeny Mechanikai sérülésekre érzékeny A telepített infrastruktúra gátolhatja a jövőbeni fejlesztési törekvéseinket Hosszú telepítési idő Legnagyobb sebességek csak optimális feltételek mellett érhetők el 58

59 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen Híradástechnika Intézet Elektromosan árnyékolt, kevésbé érzékeny az elektromos zajokra Alapsávú 10Base2 50 ohm, Mbps, 200 m 10Base5 75 ohm, Mbps, 500 m Széles sávú Kábel TV, 75 ohm, digitális átvitelnél 150 Mbps egy kábelen több csatorna, többféle kommunikáció 59

60 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen Híradástechnika Intézet Műanyag szigetelő Központi ér Szigetelő műanyag (gyakran műanyag hab, vagy magas frekvenciás esetben teflon) Árnyékoló harisnya Fonott réz AL fólia 60

61 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen Zaj, Zavar Híradástechnika Intézet Z 0 Z 0 Z 0 Homogén hullámimpedancia Egyszerű meghajtó/vevő áramkör Mechanikai sérülésekre érzékeny (pl. megtörés Z 0 megváltozik) 61

62 Koaxiális kábelek típusai Híradástechnika Intézet RG 6 szélessávú TV-s átvitel RG 8, RG 11, RG 58 vékony ethernet RG 58/V a központi ér szilárd részből RG 58 A/V a központi ér fonott részből RG 59 szélessávú TV-s átvitel RG 59 szélessávú

63 Koaxiális kábelek típusai Híradástechnika Intézet 63

64 Koaxiális kábel csatlakozók Híradástechnika Intézet 64

65 Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) Zaj, Zavar Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 A zavarvédelmet az érpárok összecsavarása jelenti, valamint a szimmetrikus meghajtás UTP Unshilded Twisted Pair Árnyékolatlan csavart érpár 65

66 Híradástechnika Intézet Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) CAT - A rendszer komponensek elektronika jellemzőit meghatározó osztályrendszer. A nagyobb kategória jobb jellemzőket jelent CAT 1 - hang átvitel, telefon CAT 2-4 Mbps CAT 3-10 Mbps (10BaseT Ethernet) CAT 4 20 Mbps CAT Mbps (100BaseT - Fast Ethernet) CAT 5E - 1 Gbps (1000BaseT - Gigabit Ethernet) CAT 6 1 Gbps nagyobb távolságra, kisebb távolságban 10 Gbps CAT 6a - 100m-ig 10 Gbps CAT Gbps, 70 méterig (1200mhz) 66

67 67

68 Csavart érpáras átviteli közeg (STP Shilded Twisted Pair) Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 /2 Árnyékoló harisnya A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár) 68

69 69

70 Kábel csatlakozások, csatlakozók 70

71 Kábelek fizikai osztályozása Híradástechnika Intézet Fali (Solid) kábel Fix telepítésre tervezték Rézvezetők tömörek Merev szerkezetű Sokkal jobb elektronikai paraméterek A teljes csatornában maximum 100m hosszban telepíthető 71

72 Kábelek fizikai osztályozása Híradástechnika Intézet Patch (Strainded) kábel Mobil használatra Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek Rézvezetők elemi szálakból sodrottak Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek Puhább, könnyebb Maximum 10m hosszan telepíthető a csatornába 72

73 Üvegszál alapú kábelek Híradástechnika Intézet 73

74 Üvegszál alapú kábelek előnyei Magas fokú zavarvédettség Jövőálló Magas végpont sűrűségben telepíthető Csekély fizikai méret és súly 74

75 Optikai kábel ötlete Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. Az üvegmagos optikai szálakat majdnem mindig szilíciumdioxidból készíti Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak 75

76 76

77 Optikai kábel szerkezete Híradástechnika Intézet A mag/köpeny viszonya: multimodusú szálban 50/125 μm, 62.5/125 μm, 100/140 μm monomódusú szálban 9 or 10 / 125 μm 77

78 Kábel típusok Híradástechnika Intézet SM (Single Mode) MM (Multi Mode) 78

79 Optikai szál gyártása előforma készítése szál szerkezetének előállítása külső kémiai gőzlecsapatás belső kémiai gőzlecsapatás növesztéses eljárás szálhúzás szál átmérő primer védelem (esetleg festés) kábelgyártás több szál összefogása különböző védelmek kialakítása 79

80 Előforma készítése Belső kémiai gőzlecsapatás tisztítás hordozócső készítés mag növesztése (lecsapatása) zsugorítás 80

81 Szálhúzás Híradástechnika Intézet 81

82 82

83 Kábelgyártás Híradástechnika Intézet 83

84 84

85 LAN optikai kábelek fajtái Híradástechnika Intézet 1. Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured 85

86 Optikai kábel csatlakozók Híradástechnika Intézet 86

87 Forrás Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) 87

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.

Részletesebben

Híradástechnika I. 2.ea

Híradástechnika I. 2.ea } Híradástechnika I. 2.ea Dr.Varga Péter János Spektrum ábra példa Híradástechnika Intézet 2 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 A jelátvitel fizikai közegei 4 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Frekvencia (Hertz) 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea 2 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Lineáris kvantálás Ekkor az ábrázolási tartományt lineárisan osztjuk 2 n részre Nemlineáris kvantálás Általában

Részletesebben

Híradástechnika I. 3.ea

Híradástechnika I. 3.ea } Híradástechnika I. 3.ea Dr.Varga Péter János A jelátvitel fizikai közegei 2 A jelátvitel fizikai közegei Híradástechnika Intézet 3 Réz alapú kábelek Híradástechnika Intézet 4 Csavart érpáras átviteli

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 1.ea Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím:

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 3. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk 3 4 A jelátvitel fizikai közegei 5 A jelátvitel fizikai közegei 6 Réz alapú kábelek 7 Üvegszál alapú kábelek Üvegszál alapú kábelek előnyei 8 Magas

Részletesebben

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

FÉNYTÁVKÖZLÉS. Dr.Varga Péter János

FÉNYTÁVKÖZLÉS. Dr.Varga Péter János FÉNYTÁVKÖZLÉS Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

9. Modulátorok. Losonczi Lajos - Analóg áramkörök kurzus - Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhely 9-1

9. Modulátorok. Losonczi Lajos - Analóg áramkörök kurzus - Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhely 9-1 9. Modulátorok A modulátorok olyan elektronikus áramkörök, amelyek egy vivő jel paramétereit módosítják (modulálják), egy információt tartalmazó jel függvényében. A moduláló jel tartalmazza az információt,

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó

Részletesebben

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket

Részletesebben

Mintavételezés és AD átalakítók

Mintavételezés és AD átalakítók HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Infokommunikációs alapfogalmak Vezetékes beszédkommunikáció Dr. Babarczi Péter - Dr.

Részletesebben

NEPTUN-kód: KHTIA21TNC

NEPTUN-kód: KHTIA21TNC Kredit: 5 Informatika II. KHTIA21TNC Programozás II. oratórium nappali: 2 ea+ 0 gy+ 0 KMAPR22TNC Dr. Beinschróth József Az aláírás megszerzésnek feltétele: a félév folyamán 2db. ZH mindegyikének legalább

Részletesebben

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok 4. témakör Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok A moduláció Célja: Spektrumformálás 1.) Az átviteli csatornához igazítani a jelspektrumot (átviteli rendszer áteresztő sávja, elektromágneses

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE ALAPFOGALMAK VEZETÉKES HOZZÁFÉRÉS Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 2011. május 19., Budapest Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel,

Részletesebben

Modulációk vizsgálata

Modulációk vizsgálata Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.

Részletesebben

Híradástechnika I. 7.ea

Híradástechnika I. 7.ea } Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások

Részletesebben

Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése

Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Összefoglalás A radar rendszerekben változatos modulációs módszereket alkalmaznak, melyek közé tartozik az amplitúdó-,

Részletesebben

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Analóg vs. Digital Analóg/Digital átalakítás Mintavételezés Kvantálás Kódolás A/D átalakítók csoportosítása A közvetlen átalakítás A szukcesszív approximációs

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső

Részletesebben

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs Wireless technológiák 2011. 05. 02 Meretei Balázs Tartalom Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Szabványok Csatorna hozzáférés PTP - PTmP Mire figyeljünk Az építés új szabályai SNR,

Részletesebben

STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN. Cegléd - 2009. Fürst Ádám, mérnök konzulens

STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN. Cegléd - 2009. Fürst Ádám, mérnök konzulens STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN Cegléd - 2009 Fürst Ádám, mérnök konzulens 1. A Tyco Electronics bemutatása Tyco Electronics Bemutatása Eladás:14,8 milliárd dollár Alkalmazottak:96

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 5. óra Verzió: 1.1 Utolsó frissítés: 2011. április 12. 1/20 Tartalom I 1 Demók 2 Digitális multiméterek

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók.

AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók. AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók. MEE elıadás 2009 április 15. Endrész Viktor Strukturált Kábelezési Rendszer 3-as ép. Épület Belépési Pont Szinti Rendezı 2-es ép. Szinti

Részletesebben

A klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ.

A klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ. AST_v3\ 2.2. 2.2.5. A vezetékes átviteli közegek A fizikai réteg célja az, hogy küldött bitek egyenként és pontosan érkezzenek meg a vevő oldalára. Ezt a célt alapvetően kétféle közeg igénybevételével

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L103 Mérési útmutató

Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L103 Mérési útmutató Szám: L103 Mérési útmutató Labor gyakorlat (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Készítette: Szemenyei Balázs BSc hallgató Konzulens: Vári Péter, Soós Károly Győr, 2011. szeptember 7. A laborgyakorlat

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek 1.ea

Infokommunikációs rendszerek 1.ea Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Fizikai Réteg. Kábelek a hálózatban. Készítette: Várkonyi Zoltán. Szeged, 2013. március 04.

Fizikai Réteg. Kábelek a hálózatban. Készítette: Várkonyi Zoltán. Szeged, 2013. március 04. Fizikai Réteg Kábelek a hálózatban Készítette: Várkonyi Zoltán Szeged, 2013. március 04. Bevezetés 2013. március 04. [KÁBELEK A HÁLÓZATBAN] A fizikai réteg célja az, hogy egy bitfolyamot szállítson az

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

Sodort érpár típusok: Vezeték és csatlakozó típusok

Sodort érpár típusok: Vezeték és csatlakozó típusok Sodort érpár típusok: Vezeték és csatlakozó típusok Csatlakozó típusok: - AUI (Attachment Unit Interface): 15 pólusú D-Sub csatlakozó, melyet a ma már kissé elavult 10Base-T Ethernethez használták -

Részletesebben

Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika

Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika Elméleti összefoglaló PCM kódolás, dekódolás (Coding) Az analóg jel az A/D átalakítást követıen válik digitálissá. A konverzió több lépésben történik: Mintavételezés;

Részletesebben

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWT 2 1. Általános leírás A TWT (Twisted Pair Transmitter) koaxiális kábelen érkező videojelet fogad, átalakítja differenciális

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

Híradástechikai jelfeldolgozás

Híradástechikai jelfeldolgozás Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

Középpontban az optika

Középpontban az optika Középpontban az optika MTP A kézenfekvő megoldás az adatközpontok számára Young Partner nap 2012. május 10. Hagyományos MTP Hagyományos O = Optika OS Monómódus: szilikát ásvány OM Multimódus: szilikát

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 3. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 A fizikai rétegről Németh Krisztián BME TMIT 2017. márc. 27. Hajnalka névnap Színházi világnap A whisk(e)y világnapja :)* *Skót, kanadai, japán: whisky, ír, amerikai: whiskey

Részletesebben

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWR 2 1. Általános leírás A TWR (Twisted Pair Receiver) csavart érpáron érkező differenciális videojelet alakítja vissza koaxiális

Részletesebben

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,

2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, akkor a i (gyakorisága) = k i a i relatív gyakorisága: A jel információtartalma:

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L104 Mérési útmutató

Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L104 Mérési útmutató Szám: L104 Mérési útmutató Labor gyakorlat (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Készítette: Szemenyei Balázs BSc hallgató Konzulens: Vári Péter, Soós Károly Győr, 2011. szeptember 20. A laborgyakorlat

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet

Részletesebben

Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései

Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései Struktúrált kábelezéssel (és optikával) kialakított hálózatok Szomolányi Tiborné 2006 november Telephelyen belül elhelyezkedő két épület és az épületeken belüli

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 2. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2015-16. tanév 1. félév Koaxiális kábel: A koaxiális kábel egy belső és egy külső vezetőből

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes Hálózatok Számítógépes Hálózatok 2. Előadás: Fizikai réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Fizikai réteg

Részletesebben

Rézkábelek Méteres kiszerelésű kábel - Installációs kábelek L.5. Rézkábelek Szerelt kábel - Patchkábel L.17

Rézkábelek Méteres kiszerelésű kábel - Installációs kábelek L.5. Rézkábelek Szerelt kábel - Patchkábel L.17 Tartalom Áttekintés Rézkábelek.2 Galaxy Rézkábel konfigurátor.4 Rézkábelek Méteres kiszerelésű kábel - Installációs kábelek.5 Rézkábelek Méteres kiszerelésű kábel - Csatlakozó kábel.9 Rézkábelek Méteres

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2013.február 21. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az anyag beosztása (1) Bevezető áttekintés,

Részletesebben

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz )

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz ) Wührl Tibor DIGITÁLIS SZABÁLYZÓ KÖRÖK NEMLINEARITÁSI PROBLÉMÁI FIXPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS ESETÉN RENDSZERMODELL A pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó körének tervezése során első lépésben a repülő eszköz

Részletesebben

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság

Részletesebben

tartalomátviteli rendszertechnikus

tartalomátviteli rendszertechnikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/10. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű Digitális műsorszórás Tanfolyam tematika Előadó: Dr. Kovács Imre Videójel, videó formátumok, digitalizálás Videó és audió kompresszió Egyetemi adjunktus Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916 OPTIKAI SZÁLAK Napjainkban a távközlés és a számítástechnika elképzelhetetlen

Részletesebben

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén!

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén! Átviteltechnika 1. a) Ismertesse a komplex átviteli függvényt! A csillapítás fogalma, számítása, mértékegységei, kapcsolata a szinttel. b) Vázlatosan ismertesse az analóg-digitális jelátalakítás lényegét,

Részletesebben

Híradástechnika I. 4.ea

Híradástechnika I. 4.ea } Híradástechnika I. 4.ea Dr.Varga Péter János Földkábelezés + 2 Helyi hálózat 3 Szolgáltatók a föld alatt 4 Alépítmények Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves 5 Betoncsöves alépítmény 6 PVC csőrendszerek

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

DTRA 900 EDGE. Kétirányú erősítőről lévén szó a DTRA 900 EDGE berendezés vevőági része egy kis zajú erősítő (LNA),

DTRA 900 EDGE. Kétirányú erősítőről lévén szó a DTRA 900 EDGE berendezés vevőági része egy kis zajú erősítő (LNA), DTRA 900 EDGE A DTRA 900 EDGE berendezés a Teletechnika Kft. által kifejlesztett 900 -es kétirányú (booster+lna) toronyerősítő család új tagja, a DTRA 900 GSM berendezés korszerűsített és a hagyományos

Részletesebben

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom 4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás

Részletesebben

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert

Részletesebben

Kapcsolt vonali MODEM mérése

Kapcsolt vonali MODEM mérése HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Híradástechnika labororatórium Kapcsolt vonali MODEM mérése mérési útmutató Kapcsolt vonali MODEM mérése A MODEM szó a MODuláció és DEModuláció szavakból áll össze. A MODEM-ek megalkotásakor

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek

Infokommunikációs rendszerek Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás Elektromágneses kompatibilitás EMC - a legtöbb alkalmazásban több elektromos készüléknek kell együttműködni - minél kisebb az elektromos alkatrészek méretet annál közelebb kerülnek egymáshoz nő az interferencia

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

Kromatikus diszperzió mérése

Kromatikus diszperzió mérése Kromatikus diszperzió mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Diszperziós jelenségek Diszperzió fogalma alatt a jel szóródását értjük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bemeneti keskeny

Részletesebben