JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, május 19., Budapest

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest"

Átírás

1 JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI május 19., Budapest

2 Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel, teljesítmény, analóg, digitális, jelek frekvenciatartománybeli leírása, frekvenciasáv, mintavételi tétel, szűrésű Moduláció: a hasznos jelet át kell a rádiós csatornán vinni, adott frekvenciasávban amplitúdó moduláció (AM): s(t)= u ( t ) cos(2 π f t 0 ) t frekvencia moduláció (FM): s( t) = cos 2πf 0 t + u( τ ) dτ 0 cos( 2 π f 0 t + u ( t)) fázis moduláció (PM): s(t)= )) u(t) az információt hordozó jel

3 Alapfogalmak, fizikai réteg a vivő ő amplitúdója, frekvenciája vagy fázisa hordozza az információt digitális átvitel: általában egy elemi jel és inverze, amit át kell vinni

4 Jelek alapsávi leírása A jel általánosan: felbontva: st () = at ()cos( ω t+ ϕ()) t st () = s()cos( t ω t) s ()sin( t ω t) I 0 Q 0 Ahol s ( t ) = a ( t ) cos( ϕ ( t ) ) I a fázisban levő ő komponens, a kvadratúra komponens: sq () t = a()sin( t ϕ()) t Ebből a jel alapsávi ekvivalensének definíciója: s () t = s () t + js () t Haszna: nem kell a vivővel törődni, egyszerűbb, általános összefüggések ugye látszik: { jω t st () = Re s t e } ekv () 0 0 ekv I Q

5 Jelek alapsávi leírása Elnevezés: a jel komplex előburkolója: ugye: s ( t ) = s ( t ) + j s ( t ) = a ( t ) e ekv I Q jϕ () t s ekv () t e j ω 0 t s ekv jω t Im{} s ekv (t) Im{} () t e 0 a(t) ( ) a(t) at () sin( ω t+ ϕ()) t 0 s Q (t) ( ω t + ϕ( t))mod π 0 2 st () = at () cos( ω t+ ϕ()) t 0 Re{} ϕ(t) s I (t) Re{} ω 0 szögsebességgel gg forgó sík 0 szögsebességgel gg forgó sík

6 Digitális moduláció a bináris i forrásból soros/ph átalakítással l b bites szavak jönnek jelrendező: a bináris szavaknak megfelelő d I és d Q értékeket állít elő g S (t): elemi jelalak szűrő, Dirac impulzusokat ráadva a kívánt jelalakot érjük el (a gyakorlatban gyakran nem szűrővel, hanem tárolt jelalakokkal dolgoznak) ezeket ültetjük a vivőre (fázisban és kvadratúrában levő komponens) az összegzett jelen sávszűrést végrehajtva kész a kimenő jel + δ ( t nt s ) Bináris forrás d In n= g s (t) b x(t) Jelren- bites g BP (t) dezõ cos( 2π f0 t) S/P d Qn + n= δ ( t nt s ) g s (t) sin( 2π f t ) 2 0 x (t)

7 Digitális moduláció a d I és d Q értékek lehetséges értékeit síkban ábrázolva az ún. konstellációs diagrammot kapjuk, ez gyakorlatilag a vivő fázisát és amplitúdóját mutatja elemi jel: mint látható, ennek megfelelően fog változni az I és Q összetevők amplitúdója, így az eredeti jel fázisa is. legegyszerűbb esetben négyszögjel, a simább átmenet és így kisebb sávszélesség érdekében valamilyen lekerekített jeleket szoktak használni Fajták: On-OFF keying : b=1, d Q mindig nulla, d I egy vagy nulla, az elemi jelet vagy átvisszük, vagy nem OOK d Qn jelalak, konstellációs diagram: x(t) t d In T s

8 Digitális moduláció Amplitúdó billentyűzés, ű bináris i fázisbillentyűzés ű (ASK, amplitude shift keying, BPSK binary phase shift keying) b=1, d Q mindig nulla, d I egy vagy mínusz egy, az elemi jel, vagy inverze modulálja a koszinuszt időfüggvény, konstellációs diagramm x(t) ASK, BPSK d Qn t d In T s

9 Digitális moduláció QPSK (Quadrature Phase shift keying), 4-QAM (4 Quadrature Amplitude modulation), vizsgán: d I és d Q értékei konstellációs diagrammok és időfüggvények: QPSK d Qn 4QAM d Qn d In d In x(t) 0-j 0+j 1+0j -1+j0 d n x(t) 0j 0-j 0+j 1+0j -1+j0 d n t t T s T s

10 Digitális moduláció 4 ASK, vizsgán: d értékei és időfüggvény, ha a konstellációs diagramm: 4ASK d Qn d In hasonlóan: 16, 32, 64 QAM használt még: 8PSK 8PSK d Qn d In

11 Digitális moduláció nem lineáris i moduláció (frekvencia moduláció) 1 u k { 01, } b jelrendezõ d n bites g(t ) 2πh S/P FM mod x(t ) b n= δ ( t nt s ) h: fázisforgatásra jellemző (2 pí hányad részével fordul a fázis) d n sorozat: értékei a {-(M-1)... -1, +1,..., M-1} tartományból, M=2 b féle frekvencia érték hordozza az információt elemi jel: ált valamilyen lekerekített (pl. emelt koszinusz, Gauss), hogy a frekvencia ne hirtelen változzon

12 Digitális moduláció példa: FSK (Frequency Shift Keying) időfüggvény: vizsgán: 4 FSK időfüggvény

13 A rádiós csatorna Csillapítás: tereptől, időjárástól, távolságtól, frekvenciától, antenna magasságoktól, stb. függ Fading: véletlen ingadozás a vett jel teljesítményében (amplitúdójában), sztochasztikus modellek Zaj: fehér zaj (Gauss): fehér: az adott sávban konstans teljesítménysűrűségű Interferencia: azonos csatornás, szomszédos csatornás, rendszerek közti Cél: bithibaarány adott határ alatt maradjon, tipikusan alatt

14 Terjedési modellek empirikus modellek: nagy számú mérés alapján vázolt egyenletek, görbék alapján; gyors, könnyen számolható, nem túl pontos determinisztikus modellek: az EM hullámok terjedését, diffrakcióját, stb. számoló modellek; szükség van a környezet pontos ismeretére; nagyon nagy számítási kapacitást igényelnek szemi-determinisztikus modellek: determinisztikus modellek módosításával, egyszerűsítésével, mérésekhez hangolásával készülnek

15 Terjedési modellek makrocella: kétutas terjedési modell (determinisztikus), kettős meredekségű modell Okumura-Hata modell (empirikus) módosított Okumura-Hata mikrocella kettős meredekségű modell (empirikus) Walfish-Ikegami modell (empirikus) Walfish-Ikegami: városi területeken használt (utcák lefedettségére) házak magassága, utca szélessége tetők feletti terjedés és diffrakció beltéri modellek

16 Terjedési modellek Kétutas terjedési modell h 1 Reflektált hullám Direkt hullám d 0 d 1 ϕ Δd = d1 + d2 - d0 d 2 ϕ h 2 l 1 l 2 alapvető eredmény (elméleti): h h PA d javítás: frekvencia-függés: P Veff=P V f -n P V

17 Terjedési modellek kettős meredekségű modell (mikrocellás): gyakorlati tapasztalat: a csillapítás értéke (decibelben) a távolság á logaritmusával l adott meredekség szerint nő (kb. a távolság mínusz második hatványa szerint) egy adott távolság után (breakpoint) a távolság nagyobb negatív hatványa szerint (4-5), azaz logaritmikusan nagyobb meredekséggel L P = L g 1 log(d) ha d < d bp L P = L g 1 log(d bp ) + 10g 2 log(d/d bp ) ha d > d bp d bp = 4h BTS h m /λ

18 Terjedési modellek Okumura-Hata modell (COST 231) a csatorna csillapítását becsli L P = A+Blog(f)-13.82log(h (h BTS )-a(h m )+( log(h BTS ))log(d) a csillapítás decibelben megadva A=69.55 és B=26.16 ha 150 MHz < f < 1000 MHz A=46.3 és B=33.9 ha 1500 MHz < f <2000 MHz f: vivőfrekvencia, h m: mobil antenna magassága, g h BTS : BS antenna effektív magassága (átlagos környező tengerszint feletti magassághoz képest)

19 Terjedési modellek Okumura-Hata modell (COST 231) a mobil antenna magasság korrekció: a(h m ) kisvárosi i környezetben: a(h m )=(1.1 log(f)-0.7)h m - (1.56 log(f)-0.8) nagyvárosokban: a(h m )=8.29( log(1.54h m )) f < 200 MHz a(h m )=3.2( log(11.75h m )) f > 400 MHz Alapvetően nagy kiterjedésű, sík városi környezetre.

20 Terjedési modellek Okumura-Hata modell (COST 231) módosítás dombos, városon kívüli, erdős, stb. területekre L eff = L P + L Diff -L morpho L Diff : diffrakciós csillapítás, a terjedési útban lévő tárgyak miatt, számolható L morpho : morfológiai osztályok szerinti módosítás L morpho értékei: pl. vízfelület: 20, erdő: 8, p külváros:6

21 Terjedési modellek Walfish-Ikegami i modell (COST 231) mikrocellák, városi környezet két összefüggés: látható mobil (Line of Sight, LOS) és nem látható (NLOS) LOS (utcákban), kanyon hatás, a csillapítás számítása: L P = log(f) + 26 log(d) NLOS: L P = log(f) + 20log(d) + L rsd + L msd L rsd : az utca körüli épületek tetejének szórása L msd : a távolabbi tetőkön való szórás ezek számítása: átlagos utca szélesség, átlagos épület magasság, utcák irányszöge az antennához képest, stb

22 Terjedési modellek O-H HésWI W-I a csillapítási modellek minden paraméterét nem kell bemagolni, azt kell tudni hogy mik befolyásolják a csillapítást és hol használható az adott modell O-H W-I 10m 100m 1000m 10km 100km Distance Frequencies (MHz) O-H W-I Antenna Heights O-H WI W-I 4 3 1

23 Terjedési modellek beltéri modellek: az épületek alaprajza, építőanyaga, falak anyaga és vastagsága befolyásolja bútorzat, emberek mozgása is befolyásolja, időben változó számítás: geometriai i diffrakciós ió modellek, empirikus ik adatok alapján pl. L +L )+( in =L 0 C + sum(n wi L wi (n f ) e L f L 0 : szabadtéri csill., L C : empirikus konstans n wi i. típusú falak száma a terjedési útban, L wi : csill. n f : hány padlón keresztül terjed e=(n f + 2)/(n f + 1) - k; k empirikus

24 A fading Többutas terjedés: fő és mellékutak Bázisállomás m = M 3 2 m = 1 n = N m n = 1 Mobil állomás

25 A fading m fő terjedési útvonal sorszáma (m=1,...,m) n mellékútvonal sorszáma (n=1,...,nm) r mn t az mn útvonalon haladó jel a vevő helyén α mn a csillapítási tényező τ mn a késleltetés f0 v f mn a Doppler-csúszás fmn = cosψ mn c v a mobil sebessége ψ mn a mozgás és a hullámterjedés iránya által bezárt szög c a fénysebesség vivőfrekvencia A jelünk: st () = s () t = at ()cos( π f t+ ϕ()) t f 0 { } Re + 2 0

26 A fading Az mn útvonalon érkező ő jel komplex előburkolója lój a j2π f0 ( t τmn ) j2π fmn t vevőben: r () t = α s ( t τ ) e e + mn mn ekv mn A vett jel tehát ezek összege: M N m r () t = α s ( t τ ) e + m= 1 n= 1 mn ekv mn j2π f ( t τ ) + j2π f t Ha a szóródás óó után az egyes mellékutakon közel azonos hosszúságú utat tesz meg a vevőig, vagy csak olyan kis mértékben tér el az egyes utakon, hogy a változás a szimbólumidőhöz képest kicsi, N 1 akkor jó közelítés:t m τ mn Így: M = N m n= 1 m j2π f0t j2π f0τmn + j2π fmn t r+ () t = sekv ( t Tm ) e α mn e m = 1 1n = z () t N m 0 mn mn

27 A fading Azaz a vett jel komplex alapsávi ekvivalense: M m= 1 r t = ekv ( ) s ekv ( t T m ) z m ( t ) A fadinget a komplex szorzófaktor jelenti, ami általánosan: z ( t ) = x ( t ) + j y ( t ) m m m A mellékutak csillapítása, késleltetése és Doppler szórása időben változik, véletlenszerű. Ha a mellékutak száma nagy, a jellemzők pedig függetlenek és azonos eloszlásúak, akkor a centrális határeloszlás tétel értelmében a valós és képzetes rész is normális eloszlású Aleset: nagyon sok mellékútvonal van csak, a vett jel alapsávi ekvivalensében egy késleltetés, egy szorzó (M=1) Modell: x és y 0 várható áh tóétékű értékű, szigma szórású normális eloszlású

28 A fading A csatorna modellje pedig a következő: s ekv (t) i * * * j j= 0 T 1 = T 1 ; T i = T T* 1 T* 2 T* 3 T M * z 1 (t) z 2 (t) z 3 (t) z M (t) r ekv (t) Σ

29 A fading Nos, a komplex szorzófaktor mit jelent fázisban és amplitúdóban? 2 2 A= x + y φ = artg y π x mod 2 a 2 1. házi feladat: f A ( a) = e 2σ 2 Rayleigh eloszlás σ f ( ϕ) = 1 φ egyenletes eloszlás 2π Ez a Rayleigh fading. Ilyen csatornán a jelből vett minta Rayleigh eloszlású véletlen csillapítást szenved a 2

30 A fading Várható értéke: [ ] Vá h ó é ék π E A = π σ 2 Második momentum: [ ] Szórásnégyzet: [ ] E A 2 = 2σ 2 [ 2 ( ) ] [ 2 ] 2 π 2 E A E A = E A ( E[ A] ) = 2 σ 2

31 A fading A bithibaarány becsléséhez, ill. Teljesítéshez a jel-zaj viszonyt kell tudni (különböző modulációkra ismert a bithiba arány jel-zaj viszony függése) 2 A T Es A jel-zaj viszony: Γ= = 2N N 0 0 Ennek várható értéke, azaz az átlagos SNR: γ 0 = E T 2 E s [ Γ] = E[ A ] = E 2N0 N Mivel A Rayleigh eloszlású, a második momentumát tudjuk, így 2 σ γ 0 = T N γ 0 0 0

32 A fading Mi a jel-zaj viszony eloszlása? γ Levezetés után: 1 γ 0 f Γ ( γ ) = e γ Azaz az SNR exponenciális eloszlású! 0 A Rice fading: a vett jel amplitúdója Rice eloszlású, származtatása: a vevőig egy közvetlen terjedési úton + végtelen sok mellékúton jut el a jel a lognormál fading (lassú fading): a csatorna csillapításához (pl. Okumura-Hata alapján) logaritmikus skálán egy normális eloszlású véletlen csillapítás adódik, a mobil mozgása során bekövetkező, tereptárgyak, épületek általi árnyékolás miatt, lassan változik

BME Mobil Innovációs Központ

BME Mobil Innovációs Központ rádiós lefedettség elméleti jellemzői és gyakorlati megvalósulása, elméleti alapok rofesszionális Mobiltávközlési Nap 010 Dr. ap László egyetemi tanár, az MT rendes tagja BME Mobil 010.04.15. 1 rádiókommunikáció

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes Hálózatok Számítógépes Hálózatok 2. Előadás: Fizikai réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Fizikai réteg

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében. A rádiócsatorna. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében..5. ábra Kétutas rádióösszeköttetés térerôssége A rádiósszakasznak az állandóhelyû

Részletesebben

Korszerű mobil vevőalgoritmusok

Korszerű mobil vevőalgoritmusok Korszerű mobil vevőalgoritmusok Balázs Ferenc, Imre Sándor, Jeney Gábor Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2002-2003. 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 5 1.1.

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Híradástechnika I. 2.ea

Híradástechnika I. 2.ea } Híradástechnika I. 2.ea Dr.Varga Péter János Spektrum ábra példa Híradástechnika Intézet 2 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben

Részletesebben

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős

Részletesebben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Átviteli függvények Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. október 13. Digitális

Részletesebben

Mérési útmutató a Mobil Hírközlés Laboratórium II (VIHI5129) méréseihez

Mérési útmutató a Mobil Hírközlés Laboratórium II (VIHI5129) méréseihez Mérési útmutató a Mobil Hírközlés Laboratórium II (VIHI59) méréseihez IV. mérés GSM mobil tesztkészülék mérése. rész Mérés helye: Híradástechnikai Tanszék Mobil Kommunikációs Laboratórium I.B.3. Összeállította:

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

Wireless hálózatépítés alapismeretei

Wireless hálózatépítés alapismeretei Wireless hálózatépítés alapismeretei Tények és tévhitek 2008. 04. 05 Meretei Balázs Tartalom Érvényes Hatósági szabályozás (2006. 10. 1.) Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Kábelek,

Részletesebben

Digitális adatátvitel analóg csatornán

Digitális adatátvitel analóg csatornán Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létez csavart érpár, koax, rádió csatorna,

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.

Részletesebben

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra Cellák A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Többszörös hozzáférési technikák FDMA(Frequency Division Multiple

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs Wireless technológiák 2011. 05. 02 Meretei Balázs Tartalom Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Szabványok Csatorna hozzáférés PTP - PTmP Mire figyeljünk Az építés új szabályai SNR,

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok)

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm.

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

Hírközléstechnika 2.ea

Hírközléstechnika 2.ea } Hírközléstechnika 2.ea Dr.Varga Péter János Modulációk 2 Miért van szükség modulációra? hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az

Részletesebben

HTEMÉDIA KLUB - a DRK (Digitális Rádió Kör), Kábeltelevízió és Vételtechnika szakosztály, Digitális Mozgóvilág Klub A DVB-T ELLÁTOTTSÁG HELYZETE

HTEMÉDIA KLUB - a DRK (Digitális Rádió Kör), Kábeltelevízió és Vételtechnika szakosztály, Digitális Mozgóvilág Klub A DVB-T ELLÁTOTTSÁG HELYZETE MÉRÉSÜGYI FŐOSZTÁLY HTEMÉDIA KLUB - a DRK (Digitális Rádió Kör), Kábeltelevízió és Vételtechnika szakosztály, Digitális Mozgóvilág Klub A DVB-T ELLÁTOTTSÁG HELYZETE TOMKA PÉTER NMHH mérésügyi főosztály-vezetö

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

Néhány fontosabb folytonosidejű jel

Néhány fontosabb folytonosidejű jel Jelek és rendszerek MEMO_2 Néhány fontosabb folytonosidejű jel Ugrásfüggvény Bármely választással: Egységugrás vagy Heaviside-féle függvény Ideális kapcsoló. Signum függvény, előjel függvény. MEMO_2 1

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 A fizikai rétegről Németh Krisztián BME TMIT 2017. márc. 27. Hajnalka névnap Színházi világnap A whisk(e)y világnapja :)* *Skót, kanadai, japán: whisky, ír, amerikai: whiskey

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.

Részletesebben

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű Digitális műsorszórás Tanfolyam tematika Előadó: Dr. Kovács Imre Videójel, videó formátumok, digitalizálás Videó és audió kompresszió Egyetemi adjunktus Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI

MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI ANALÓG TELEVÍZIÓ 2008. február BEVEZETÉS...3 I. ANALÓG TELEVÍZIÓ (TV) ADÓHÁLÓZATOK, ADÓÁLLOMÁSOK VÁLTOZATAI...3 II. III. IV. I.1. ORSZÁGOS TV ADÓHÁLÓZAT...3 I.2.

Részletesebben

HÁLÓZATTERVEZÉS. Mobil rádióhálózatok tervezése. Óravázlat. Fazekas Péter. 2012. április 13., Budapest

HÁLÓZATTERVEZÉS. Mobil rádióhálózatok tervezése. Óravázlat. Fazekas Péter. 2012. április 13., Budapest HÁLÓZATTERVEZÉS Óravázlat Mobil rádióhálózatok tervezése Fazekas Péter 2012. április 13., Budapest Bevezetés, motivációk Mobil hálózatok sikere Ma Mo. minden 3. szélessávú internet előfizető mobil Ma minden

Részletesebben

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2013.február 21. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az anyag beosztása (1) Bevezető áttekintés,

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 2 II. A valószínűségi VÁLTOZÓ És JELLEMZÉsE 1. Valószínűségi VÁLTOZÓ Definíció: Az leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha

Részletesebben

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások

Részletesebben

Modulációk vizsgálata

Modulációk vizsgálata Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója http://www.youtube.com/watch?v=cr5eskfueyw A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Szabályozási szervezetek Világszervezetek: International

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás

Részletesebben

Mintavételezés és AD átalakítók

Mintavételezés és AD átalakítók HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31

Részletesebben

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Vezeték nélküli helyi hálózatok Vezeték nélküli helyi hálózatok Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu ELMÉLETI ALAPOK Vezeték nélküli helyi hálózatok Dr. Lencse

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

WiMAX rendszer alkalmazhatósági területének vizsgálata tesztelés elméletben és gyakorlatban

WiMAX rendszer alkalmazhatósági területének vizsgálata tesztelés elméletben és gyakorlatban WiMAX rendszer alkalmazhatósági területének vizsgálata tesztelés elméletben és gyakorlatban Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HTE-BME 2005

Részletesebben

A maximum likelihood becslésről

A maximum likelihood becslésről A maximum likelihood becslésről Definíció Parametrikus becsléssel foglalkozunk. Adott egy modell, mellyel elképzeléseink szerint jól leírható a meghatározni kívánt rendszer. (A modell típusának és rendszámának

Részletesebben

Informatika Rendszerek Alapjai

Informatika Rendszerek Alapjai Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának

Részletesebben

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1 Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok. http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1. Statisztika I. 4. előadás Mintavétel http://uni-obuda.hu/users/koczyl/statisztika1.htm Kóczy Á. László KGK-VMI koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Sokaság és minta Alap- és mintasokaság A mintasokaság az a részsokaság,

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Kvantálás Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010. szeptember 15. Áttekintés

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE

CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE Géczi József Dr. Szabó László CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája A rádiótechnikai célkoordinátorok (RCK) feladata azon szögkoordináták mérése, amelyek a távolságvektor koordinátor hossztengelyéhez viszonyított

Részletesebben

előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás

előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás 13-14. előadás Diszkrét idejű tömegkiszolgálási modellek Poisson-folyamat Folytonos idejű Markov-láncok Folytonos idejű sorbanállás 2016. november 28. és december 5. 13-14. előadás 1 / 35 Bevezetés A diszkrét

Részletesebben

Híradástechikai jelfeldolgozás

Híradástechikai jelfeldolgozás Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140

Részletesebben

HÁLÓZATI TRANZIENSEK

HÁLÓZATI TRANZIENSEK HÁLÓZATI TRANZIENSEK Bevezetés A villamosenergia-rendszerek kiépülésének kezdetén a tranziens (átmeneti) folyamatok tanulmányozása nem volt fontos. Cél a stacioner energiaátvitel volt. Észrevették, hogy

Részletesebben

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez OFDM mérés Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113.

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

4g rá dio s interfe sz me re se 2.

4g rá dio s interfe sz me re se 2. 4g rá dio s interfe sz me re se 2. 1. Rajzolja fel egy OFDM adó blokkvázlatát, nevezze meg az elemeket, és ismertesse röviden a feladataikat! Másik beszédesebb ábra: Kódolás és átszövés: Átviteli hibák

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2014.február 20. Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu Az anyag beosztása

Részletesebben

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( ) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:

Részletesebben

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe

Részletesebben

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Mobil Informatika TDM keretek eszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil MoI 3/32/1 MoI 3/32/2 beszédátvitel folyamata beszédátvitel fázisai

Részletesebben

Elektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők

Elektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők Elektronika 2 8. Előadás Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - Ron Mancini (szerk): Op Amps for Everyone, Texas Instruments, 2002 16.

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH

Az idősorok összetevői Trendszámítás Szezonalitás Prognosztika ZH Idősorok Idősor Statisztikai szempontból: az egyes időpontokhoz rendelt valószínűségi változók összessége. Speciális sztochasztikus kapcsolat; a magyarázóváltozó az idő Determinisztikus idősorelemzés esetén

Részletesebben

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van DigitMicro 1 Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van Szabályozás és alkalmazási lehetőségek minimum 2011.május 7. Széles István Távközlési Tanácsadó DigitMicro 2 Tartalom 1. Rövid tájékoztató a frekvenciagazdálkodás

Részletesebben

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer DENK ATTILA Orion ÉH ÖSSZEFOGLALÁS A közlemény 13 GHz-es frekvenciasávban működő DRF 13/03 06 típusú rádiórelé rendszert ismerteti. A berendezés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 9. évfolyam I. Halmazok 1. Alapfogalmak, jelölések 2. Halmaz, részhalmaz fogalma, részhalmazok száma, jelölések 3. Nevezetes számhalmazok (N,

Részletesebben

A gyakorlat célja a fehér és a színes zaj bemutatása.

A gyakorlat célja a fehér és a színes zaj bemutatása. A gyakorlat célja a fehér és a színes zaj bemutatása. 1.@. FFT begyakorlása n = [:9]; % Harminc minta x = cos(*pi*n/1); % 1 mintát veszünk periodusonként N1 = 64; % Három módon számoljuk az FFT-t N = 18;

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Készítette: Fegyverneki Sándor

Készítette: Fegyverneki Sándor VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y

Részletesebben

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció Tartalomjegzék Előszó... 6 I. Valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapok... 8 1. A szükséges valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapismeretek összefoglalása... 8 1.1. Alapfogalmak...

Részletesebben

DTRA 900 EDGE. Kétirányú erősítőről lévén szó a DTRA 900 EDGE berendezés vevőági része egy kis zajú erősítő (LNA),

DTRA 900 EDGE. Kétirányú erősítőről lévén szó a DTRA 900 EDGE berendezés vevőági része egy kis zajú erősítő (LNA), DTRA 900 EDGE A DTRA 900 EDGE berendezés a Teletechnika Kft. által kifejlesztett 900 -es kétirányú (booster+lna) toronyerősítő család új tagja, a DTRA 900 GSM berendezés korszerűsített és a hagyományos

Részletesebben

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 Differenciálegyenlet megoldása u(t) diff. egyenlet v(t) a n d n v m dt a dv n

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Előírt laboratórium, önálló feladat Kivonat Egy elméleti összefoglaló arról, hogy a jelenleg használt Wi-Fi és Bluetooth modemek milyen modulációs

Részletesebben

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen

Részletesebben