NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KARI ÖNÉRTÉKELÉS SZOMBATHELY JÓVÁHAGYTA A TTK KARI TANÁCSA A 12/2013. (II.25.) SZ. HATÁROZATÁVAL

2 -2- Tartalomjegyzék 1 A KAR általános helyzetképe Vezetői összefoglaló A Kar küldetése A Kar képzési és tudományos tevékenységének személyi, tárgyi feltételeinek rövid értékelése A minőség fejlesztése érdekében foganatosított intézkedések és azok hatásai; az előző intézményi akkreditációs határozat ajánlásai következményeképpen tett kari lépések eredményei A kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében A stratégiaalkotás szervezeti keretei. A célok egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága Minőségbiztosításra fordított erőforrások. A konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei A szervezet és a menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái. A HÖK részvétele az intézmény vezetésében Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai A TTK képzési szerkezete A TTK képzéseinek személyi feltételei A TTK képzéseinek tárgyi és szolgáltatási feltételei C-SWOT analízis A KAR kulcsfontosságú eredményei Oktatás A karon folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében Elitképzés, tehetséggondozás Végzettek elhelyezkedése A Kar kutatás-fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenysége Jelentősebb tudományos publikációs eredmények Jelentősebb pályázati eredmények A Kar belső és külső kapcsolatai A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Természettudományi Kar és a Központi Egységek gazdálkodása a es időszakban A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata, elért eredményei Stratégia és eljárások a minőség biztosítására Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere Az oktatók minőségének biztosítása Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Mellékletek Kari mellékletek melléklet melléklet: Tudományos publikációk idézettségi adatainak összesítő táblázata melléklet: A Természettudományi Kar oktatóinak szakmai kitüntetései, díjjai, elismerései... 64

3 melléklet: A Természettudományi Kar oktatóinak hazai és külföldi szervezetekben betöltött tudományos tagságainak összegzése év februári állapotok szerint melléklet: A Természettudományi Kar K+F+I pályázatainak eredményessége melléklet: A Természettudományi Kar K+F+I tevékenységből származó bevétele és ennek aránya a teljes működési bevételhez képest melléklet: A Természettudományi Kar nyertes K+F+I pályázatainak felsorolása ( ) melléklet: A Természettudományi Kar intézményi partnerkapcsolatainak összesítő táblázata melléklet: A Természettudományi Kar hazai intézményi partnerkapcsolatai ( ) melléklet: A Természettudományi Kar gyakorlati képzést biztosító partnerkapcsolatai ( ) melléklet: A Természettudományi Kar nemzetközi intézményi partnerkapcsolatai ( ) melléklet melléklet: SEK Nyílt Nap (2012 december) melléklet: A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének követése melléklet: Oklevél minősítések a TTK-n melléklet: Az oktatók óraterhelése a TTK-n (2011/2012 II. félév és 2012/2013 I. félév) melléklet: Laboratóriumi háttér a TTK-n melléklet: Intézményi/Kari könyvtári szolgáltatás melléklet: A SEK TTK számítógép szoftver adatai Melléklet: MÜL-1. Nyilvánosságra vonatkozó profilja (2012) SEK Mellékletek Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ A Savaria Egyetemi Központ Központi Irányítási és Funkcionális Egységei I A Savaria Egyetemi Központ Központi Irányítási és Funkcionális Egységei II Pedagógusképzés A Savaria Egyetemi Központ Központi Irányítási és Funkcionális Egységei III Vezetői Döntéstámogató Rendszer (Savaria Egyetemi Központ) Idegennyelvi követelmények és szolgáltatások a Savaria Egyetemi Központban Savaria Egyetemi Központ Testnevelési és Sportközpont Függelék sz. táblázat sz. táblázat

4 -4-1 A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE A Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) tíz karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugat-dunántúli régió szellemi, oktatási és kutatási központja. A soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) egyesülésével jött létre január 1-jén. A szombathelyi karok - Bölcsészettudományi (BTK), Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK), Természettudományi Kar (TTK, 2008 és 2010 között Természettudományi és Műszaki Kar) alkotják a Savaria Egyetemi Központot (SEK) (4.2.1 és mellékletek). 1.1 Vezetői összefoglaló A Kar küldetése A Természettudományi Kar története az egykori Berzsenyi Dániel Főiskolán kezdődött. A Kar 2002-ben alakult. Elődszervezete, a Természettudományi Intézet már 1992-ben létrejött, azonban a képzések többsége a még egységes, nem karokra különülő főiskolán indult el. Karunk szerencsésen s a Dunántúlon egyedülállóan ötvözi a képzési sokféleséget. Jelenleg 8 alapszakkal, 4 tanári és 1 diszciplináris mesterszakkal rendelkezünk, amit 7 felsőfokú szakképzés egészít ki. Ez utóbbiak közül 3 képzés budapesti telephellyel is rendelkezik 1. A Kar olyan szakembereket kíván képezni, akik a természet-, a műszaki és a gazdasági tudományok alapismereteivel rendelkezve az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, valamint a civil és intézményi szféra különböző szervezeteiben vagy önálló vállalkozóként találják meg számításukat. A Kar kiválóságra törekvő, nyitott, rugalmas, hallgatóközpontú, oktató, kutató és fejlesztő szervezeti egység, egyetemi kar kíván lenni. Ezt a célt képzésioktatási és tudományos kutatási tevékenységének folyamatos fejlesztésével, korszerűsítésével, az egyetemi küldetésnyilatkozattal 2 összhangban, a Kar által képviselt tudományterületek hosszú távú fejlődésének elősegítésével, a képzés európai elemeinek erősítésével, a munkaerő piaci igényeket szem előtt tartó, rugalmas, átjárható, többszintű képzési kínálat kialakításával, valamint az infrastrukturális feltételek javításával kívánja elérni. A Természettudományi Kar követendőnek tartja: - a tudományos alapokra épülő gyakorlati oktatást, - az oktatás és kutatás illeszkedését a nemzetközi folyamatokhoz, - a természet megismerésének igényét és a környezettudatos szemléletmódot, - az igényes értelmiségi létre, a hazaszeretetre és a kötelességtudatra nevelést A Kar képzési és tudományos tevékenységének személyi, tárgyi feltételeinek rövid értékelése 2013 februárjában a Természettudományi Kar oktatói létszáma 50 fő (2012. október 15-i oktatói adatokat a táblázat mutatja 3 ), amellyel a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyetemi karokra vonatkozó követelményeinek alábbi pontját teljesíti: a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma 49 fő a törvény által meghatározott minimális 40 fő helyett. Az 1 minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók száma 25,5, ez a törvény szerint legfeljebb 35 fő lehetne. Probléma viszont, hogy a felsőoktatási törvény előírása alapján egyetemi kar esetében legalább 3 oktató törzstag kell, hogy legyen az egyetem valamely doktori iskolájában. Jelenleg a TTK egyetlen oktatója sem tagja doktori iskoláknak. A helyzet orvoslásának egyik lehetséges módja lehet saját földtudományi doktori iskola beindítása, ami a Kar egyik fontos célkitűzése. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya a februári adatok szerint 82,4%, közülük 13 fő a Az Önértékelés további elemzései a október 15-i adatok alapján készültek.

5 -5- habilitált doktorok száma, a teljes munkaidős MTA doktorok száma 3 fő, az egyetemi tanárok száma pedig 4 fő. Az oktatói testület korstruktúrája és az oktatók beosztása alapján megállapíthatjuk, hogy magas a tapasztalt oktatók aránya, de kevés a fiatal tanársegédek és adjunktusok száma, ami pár év múlva gondot okozhat a gyakorlott oktatók utánpótlásában. A TIOP /2 pályázatának 4 keretében 545 millió forint összköltségvetésű fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt két évben a képzések és kutatások tárgyi feltételeinek javítása céljából. Ennek során 145 millió forintot laboratóriumok felújítására és új laboratóriumi helyiségek kialakítására, 400 millió forintot pedig eszköz- és műszerbeszerzésre fordítottunk. További eszköz- és műszerfejlesztésre 119 millió forintot biztosított 2010-ben a TÁMOP B-09/1/KONV 5 pályázat. E fejlesztések eredményeként képzési-kutatási infrastruktúránk jelentősen megújult A minőség fejlesztése érdekében foganatosított intézkedések és azok hatásai; az előző intézményi akkreditációs határozat ajánlásai következményeképpen tett kari lépések eredményei A 2007-es intézményi akkreditációs határozat 6 alapján készült intézkedési terv megvalósítása során elért eredményeink: - A matematika alapképzést karközi átoktatással és egy fő PhD fokozattal rendelkező oktató alkalmazásával megerősítettük. - A Földtudományi Doktori Iskola 7 újabb akkreditációjának előkészítése céljából 2 fő egyetemi tanárt alkalmaztunk, további 2 fő egyetemi tanár felvétele van előkészítés alatt. Az új egyetemi tanárok a biológia, a fizika, a földrajz, a kémia, a környezettan alapképzésekben és a geográfus mesterképzésben is részt vállalnak. - A képzési kínálat bővítése céljából előkészítés alatt van a földtudományi alapképzés akkreditációja, ennek érdekében létrehoztuk a Földtani Intézeti Tanszéket. - A PhD képzésben résztvevő oktatók költségeihez a Kar továbbra is hozzájárult. - A Karsztkutató Műhelyt pályázati forrásokból továbbfejlesztettük, melybe a különböző tudományterületeken dolgozó kollégákat sikeresen integráltuk. Ezt a Zeitschrift für Geomorphologie impakt faktoros folyóiratnak csak a központ kutatóinak közleményeit tartalmazó önálló kötete (Vol. 56. Suppl. 2.) 8 is bizonyítja. - Megerősítettük az Arachnológiai Műhelyt 9 egy széles nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkező fiatal kutató alkalmazásával, aki egy közel 8 millió forintos OTKA pályázattal járult hozzá a műhely fejlesztéséhez. - Neurobiológiai Műhelyünkben 10 dolgozó oktatóink impakt faktoros közleményeinek száma jelentősen növekedett az elmúlt években: 2010 és 2012 között 19 cikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 63, A TIOP /2 pályázatot 2012-ben sikeresen befejeztük, melynek eredményeként a kar laboratóriumainak műszerezettsége biztosítja a színvonalas természettudományos képzés/kutatás hátterét. - A TÁMOP 4.2.2/08/1 ( ), valamint a TÁMOP B.-09/1 kutatási pályázatok keretén belül ( ) eredményesen kiépítettük a karközi kutatási együttműködéseket, amit közös publikációk is alátámasztanak (pl. Támop - Humboldt Colleg for Environment and Climate Protection című konferenciakötet, Nyugat-Magyarország fészkelő madarainak elterjedési atlasza stb.)

6 -6- - A TÁMOP A/1-11/ pályázat keretében MTMI elektronikus tananyagokat dolgoztunk ki. - A hallgatói tehetséggondozás érdekében 2011-ben megalapítottuk a Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégiumot 11, mely azóta is sikeresen működik. - Tovább bővítettük azon kollégák körét, akik használják a Moodle-rendszert, beindítottuk a DPR-t 12, valamint az Alumni portált 13 a kari honlapon. Bevezettük a kurzusértékelő lapokat, partneri/munkatársi elégedettség mérést végeztünk és kidolgoztuk az oktatói pontrendszert 14. A TTK jelentős fejlesztési és kutatási pályázati forrásokhoz jutott az integráció után. A TTK karközi együttműködésének típusai az alábbiak szerint alakulnak (1. táblázat). Jelölések: A: 15 (db v. alkalom) vagy annál több; B: 10-14; C: 7-9; D: 4-6; E: 1-3; X: nemleges mutatók és definícióik AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK átoktatás I. (oktatói kapacitás jobb kihasználása): más karok tárgyainak száma, melyek oktatásában a Kar oktatója bármilyen arányban részt vett az elmúlt 5 évben. átoktatás II. (hiányzó kapacitás helyettesítése): más karok oktatói közreműködésével oktatott tantárgyak száma az elmúlt 5 évben összesen közös tananyagok kidolgozása: (a kidolgozásba más karon dolgozó szerző is bevonásra került) az elmúlt 5 évben, összesen más karok dolgozóival közös publikációk száma az elmúlt öt év alapján éves átlagban tananyagok átvétele (más kar által készített jegyzet, oktatási segédlet alkalmazása a 2011/12 tanévben) szakdolgozat/diplomamunka/tdk témavezetésébe, bírálatába, védési bizottságába bevont más karhoz tartozó oktatók száma a 2011/12 tanévben más kar infrastruktúrájának igénybevétele a 2011/12 tanévben (gyakorlati bázis, műszerpark, tanterem, jármű stb., alkalom/ tanév) szakindítási/akkreditációs dokumentációban más kar infrastruktúrájának, oktatójának, teljesítményének szerepeltetése. Szakok száma, az elmúlt 5 évben összesen a Kar saját kutatási projektjeinek száma, melyekbe más karról vont be résztvevőt: az elmúlt 5 év alapján éves átlagban (az egyetemi nagyprojektek nélkül!) záróvizsga bizottságba más karról bevont oktatók száma a 2011/12 tanévben a kar doktori iskolájának munkájában a más kar részvétele: meghirdetett doktori tantárgy, védés bizottságában (részvétel, bírálat stb.) a 2011/12 tanévben X X A A E B X X X A E E C E X X D X E E E X X E X X E X X X D E X X A X X D E X E X X X E E X X C X X E X X X E X X X X X X X X X X X X X X X X E X X X X 1. táblázat: A Természettudományi Kar és az NymE nem szombathelyi karai közötti együttműködések típusai %C3%BCgy%2fDiplom%C3%A1s%20p%C3%A1lyak%C3%B6vet%C3%A9s&FolderCTID=&View=%7b2A C3CF9C-5B44-4D18-A81C-948AD3F38868%7d

7 -7- A természettudományos szakok működtetése érdekében a karközi együttműködés tovább erősítendő. 1.2 A Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében A stratégiaalkotás szervezeti keretei. A célok egymásra épültsége és kiegyensúlyozottsága A Kar kulcsfontosságú képességei a kari stratégia megvalósításában elsősorban az akkreditált szakok, a szakok működtetését ellátó oktatók didaktikai, pedagógiai gyakorlata és tudományos felkészültsége, a képzések mögött lévő tudományos műhelyek tevékenysége, eredményei, valamint az oktatást-kutatást szolgáló infrastruktúra. A kari stratégia megvalósításához szükséges döntéseket a Kari Tanács hozza. A döntéshozatalt a Dékáni Tanács, a kari Gazdasági és Stratégiai Bizottság, valamint a Minőségbiztosítási Bizottság segíti. Mindegyik szervben biztosított a Hallgatói Önkormányzat képviselete. A kari stratégia felülvizsgálata és aktualizálása az IFT felülvizsgálatával párhuzamosan történik. Az IFTdokumentumok nyilvánosságra hozása az intézmény honlapján jól szolgálja a Kar oktatóinak, hallgatóinak tájékozódását is. Az oktatói, dolgozói és hallgatói kérdőíves felmérések eredményei, vezetői interjúk, dokumentumelemzések, egyetemi egyesülés ütemterve, kari beszámoló stb. mindenki számára hozzáférhető. Ez jó alapul szolgál a fejlesztési lehetőségek koherens átgondolásához és megvitatásához különböző szinteken (Kari Tanács, Dékáni Tanács, kari bizottságok, intézeti értekezletek). Az értekezletekről, megbeszélésekről készült jegyzőkönyvek, emlékeztetők szintén minden érdeklődő számára elérhetőek a Dékáni Hivatalban vagy az intézeti adminisztrációkon. A stratégia megvalósításában fontos szerepet kap az interaktív értékelés, a stratégia értékelése összekapcsolódik az oktatói és kutatói teljesítmény-értékeléssel Minőségbiztosításra fordított erőforrások. A konkrét folyamatok fejlesztésének rendszere, eszközei és szabályozási módszerei A Karon 2002-től kapott fontos szerepet a minőségbiztosítási terület, mely a kari Minőségbiztosítási Bizottság keretében bontakozott ki. A Bizottság az egyetem Minőségfejlesztési Bizottságával együttműködve, az elmúlt években kialakított minőségirányítási rendszerbe illeszkedve törekszik az oktatás, a kutatás és a működés színvonalának növelésére. A Kar minőségbiztosítási rendszere a Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzatára és programjára épül, figyelembe veszi a hatályos Felsőoktatási Törvényt, az oktatási kormányzat és a MAB útmutatásait, valamint a nemzetközi kívánalmakat. Az Egyetem és a Kar minőségirányítási rendszerének új alapdokumentuma a 2011-ben elkészített Minőségirányítási Szabályzat. Ennek alapján a Kar minden naptári évre minőségfejlesztési tervet, majd ennek megvalósításáról minőségfejlesztési beszámolót készít. Az oktatók, a kutatók, illetve az intézetek éves teljesítményének értékelésére a Kari Tanács 2012-ben minősítési pontrendszert fogadott el. A karok normatív értékelésére is alkalmas EFQM-modell képezi a Kar önértékelési folyamatának alapját A szervezet és a menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá tételében Az oktatói munka hallgatói véleményezése minden évben központilag kerül megszervezésre ben először végeztünk partneri elégedettségmérést, melynek keretében 6, hallgatóinkat foglalkoztató munkáltató szervezet töltötte ki az online kérdőíveket től a kari munkatársi elégedettség az EvaSys-rendszeren keresztül történt ben 47-en töltötték ki a kérdőívet. Ez a 73%-os arány azt jelenti számunkra, hogy a kar oktatóinak nagy része fontosnak tartotta, hogy véleményt formáljon. A legjobb minősítést a vezetés értékelése

8 -8- kapta, szinte valamennyi kérdés esetében a válaszadók 70-80%-a 4-es vagy 5-ös minősítést adott. A kérdéseket külön megvizsgálva, kiemelkedően jónak ítélték meg a válaszadók a vezetők által meghatározott munkatársi feladatokat, hatásköröket és felelősségi köröket. A leggyengébb minősítést az erőforrások értékelése kapta, ezen belül is az információs rendszer kiépítettségét, a technikai eszközök, berendezések karbantartását, felújítását és a pénzügyi és költségvetési viszonyokat tartják az oktatók a Kar gyenge pontjának. A Kar valamennyi oktatója munkaköri leírásban rögzített feladatok és kötelességek szerint végzi a munkáját óta a Kar valamennyi oktatója évente egyszer teljesítményértékelő és motivációs beszélgetésen vesz rész, ahol a Kar dékánjával és az intézetigazgatóval egyezteti a beszélgetés előtt egy évvel vállalt oktatási és kutatási feladatok teljesítését, illetve következményeit, a tudományos minősítés megszerzésének tervezett idejét, valamint a következő egy évre kitűzött feladatokat. A teljesítményértékelő és motivációs beszélgetések különösen fontos szerepet töltenek be a fiatal oktatók életpályájának tervezésében és az SzMSz-ben rögzített oktatói előlépések követelményeinek teljesítésében. Az OMHV alapján leggyengébb értékelést kapott oktatókkal a dékán szóban egyeztet a javítás lehetőségeiről. A Kar vezetése - az útiköltség biztosításával anyagilag is támogatja az oktatók szakmai képzését, önképzését a PhD fokozat, a habilitáció vagy az MTA doktora cím elnyerése céljából. A Kar vezetése kiemelt feladatának tekinti, és humánpolitikájának középpontjába helyezi a jól dolgozó, kiváló eredményeket elérő munkatársak elismerését és elismertetését. A Kar minden évben javasol a Kar oktatói és nem oktató dolgozói közül valakit az Egyetem, a SEK, a Vas Megyei Önkormányzat vagy a Magyar Állam által adható kitüntetésekre, elismerésekre A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái. A HÖK részvétele az intézmény vezetésében A Kar vezetői (dékán, dékánhelyettesek, intézetigazgatók, tanszéki koordinátorok) fontos szerepet töltenek be intézményen belül, a Rektori Kabinetben, a Szenátusban, a különböző bizottságokban. A kari vezetők kezdeményezésének eredményeként együttműködési megállapodás jött létre a Kar és a Vas Megyei Önkormányzat között, melynek célja a két szervezet közötti hatékonyabb információcsere alapján a Kar képzéseinek népszerűsítése. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházzal is a biológia alapképzési szak speciális gyakorlati és laborhátterének biztosítása céljából. A Kar hazai és nemzetközi kapcsolatait alapvetően az intézetek és a tudományos műhelyek tevékenységére alapozza. A Karra érkezett oktatóknak széleskörű nemzetközi kapcsolatai épültek ki (Ausztria, USA, Németország, Japán stb.), akik így számos modern ismeretet, módszert is hoztak magukkal. Közreműködésükkel idegen nyelvi kurzusokat tartunk az Erasmus keretében érkezett hallgatók részére. Részt veszünk a Selye János Egyetem magyar nyelvű biológiatanári képzésében. A Karsztkutató Műhelynek napi kapcsolata van a lausannei egyetemmel és a Max Planck Intézettel. Ez utóbbi 2013-ban egy 80 millió forint értékű speciális tömegspektrométert ajándékozott a Karnak. A Neurobiológiai Műhely ugyancsak napi élő kapcsolatot tart fenn a Central Florida Egyetem Nanotechnológia Intézetével. A Kar vezetőoktatói közül többen vesznek részt más karok/egyetemek (pl. EMK, ELTE, SZIE, PTE) doktori programjaiban oktatóként, külső témavezetőként, továbbá több hazai és nemzetközi szakmai testületnek (pl. MTA-VATT, SSS, MFT, MME, MBT-Állattani Szakosztály, EOU stb.) tagjai és vezetői. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői a Kari Tanácsban, a Dékáni Tanácsban és 6 kari bizottságban vesznek részt, véleményt formálnak és szavaznak a Kart érintő ügyekben. A HÖK működésében nagy jelentőséggel bírnak a hallgatók által szervezett, úgynevezett nagy rendezvények, mint a gólyatábor, a gólyabál és a diáknapok. Jól működik a szakestek, szaknapok rendszere is, amelyekben szervezőként nem, csak koordináló szereppel van jelen a HÖK. A hallgatók a mindennapi tanulmányi és szociális ügyeik intézéséhez a HÖK irodában is segítséget kaphatnak. Az irodai személyes megkeresés mellett rendszeres a kommunikáció a hallgatókkal en, online fórumokon és a HÖK heti lapján, a Heti Frissítőn (jelenleg

9 -9- UNIVERZOOM néven) keresztül. Azokban a témákban, amelyek sok hallgatót érintenek, és bonyolult kérdéseket vetnek fel, külön fórumokat is szervez a HÖK. A tanulmányi ösztöndíj mellett a HÖK támogatja a kiemelkedő szakmai tevékenységet végző hallgatóinkat a Sport, Művészeti és Tudományos Ösztöndíj rendszerrel is. 1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai A TTK képzési szerkezete A Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karának 2012 szeptemberében működési engedéllyel rendelkező alap-, mester- és felsőfokú szakképzései nappali és levelező tagozaton, valamint egy alapszak kivételével állami és költségtérítéses finanszírozási formában egyaránt igénybe vehetők. (A gazdálkodási és menedzsment alapszak csak költségtérítéses formában hallgatható.) Levelező tagozaton valamennyi mester tanárszak rövidített képzési idővel (2-3 félév) áll rendelkezésre a korábbi főiskolai szintű képzési rendszerben az adott szakon tanári diplomát szerzett hallgatóknak, illetve az adott tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak ismereteiből legalább 50 kredit értékű kurzust teljesítőknek. Szint Képzés Szakirány Képzési terület Intézet ** Alapképzés biológia tanár, akadémiai, TERM BI biotechnológia Alapképzés kémia tanár TERM FKI Alapképzés környezettan tanár, technika TERM FKI Alapképzés földrajz tanár, település- és TERM FKI területfejlesztés, országjárás-vezető Alapképzés matematika tanár TERM MFI Alapképzés fizika tanár TERM MFI Alapképzés műszaki menedzser - MŰSZ MIGI Alapképzés gazdálkodási és menedzsment külgazdasági, GAZD MIGI logisztika, pénzügyi Mesterképzés biológiatanár - PED BI Mesterképzés környezettan-tanár - PED FKI Mesterképzés földrajztanár - PED FKI Mesterképzés geográfus geomorfológia, TERM FKI terület- és településfejlesztés Mesterképzés technikatanár - PED MIGI Felsőfokú hulladékgazdálkodási - MG FKI technológus Felsőfokú terméktervező műszaki - GAZD MFI menedzserasszisztens Felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser - GAZD MIGI Felsőfokú általános rendszergazda - INFO MIGI Felsőfokú informatikai statisztikus és - INFO MIGI gazdasági tervező Felsőfokú műszaki informatikai - INFO MIGI mérnökasszisztens Felsőfokú Web-programozó - INFO MIGI * TERM: Természettudomány; MŰSZ: Műszaki; INFO: Informatika; MG: Agrár; GAZD: Gazdaságtudományok; PED: Pedagógus. ** BI: Biológia Intézet; FKI: Földrajz- és Környezettudományi Intézet; MFI: Matematika és Fizikai Intézet; MIGI: Műszaki, Informatikai és Gazdaságtudományi Intézet. 2. táblázat A Természettudományi Kar képzési szerkezete

10 -10- A 2012/13-as tanévben a Természettudományi Kar 8 alapképzésén tanulhatnak a hallgatók. A matematika alapképzés a 2010/2011-es tanévben indult újra. A Kar jelenleg 4 tanári (technikatanár, biológiatanár, földrajztanár, környezettan-tanár) és 1 diszciplináris (geográfus) mesterszakkal rendelkezik. A földrajz-, környezettan-, technikatanári, valamint a geográfus mesterképzés a 2009/2010-es tanévben, a biológiatanári képzés a 2010/2011-es tanévben indult. A kari képzési szerkezetet mutatja be a 2. táblázat szeptemberétől az alábbi osztatlan tanárképzési szakok nyílnak meg a hallgatók előtt: általános iskolai és középiskolai földrajztanár, valamint általános iskolai biológiatanár (egészségtan), természetismeret-környezettan tanár és technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár, melyek párosítva a Savaria Egyetemi Központ másik két kara által bejegyzett osztatlan tanárszakokkal is széles képzési kínálatot jelenthetnek a leendő hallgatóknak, elősegítendő a hallgatói létszám emelkedését is. A Természettudományi Kar a felsőfokú szakképzések képzési helyei és az azokban résztvevő hallgatói létszámok alapján is a Savaria Egyetemi Központ három karából az első helyen áll. A Kar az alapszakokhoz kötődően és a piaci igényeket figyelembe véve alakította a szakképzési kínálatot. A felsőfokú szakképzések kifutó jellegűek, hiszen 2013 szeptemberétől már nem indíthatóak. Helyüket a felsőoktatási szakképzések veszik át, melyeket a Kar saját jogon nem indíthat, mivel nem rendelkezik ugyanazon szakterületen alap- vagy osztatlan képzéssel. A TTK aktív szakjainak száma az elmúlt 5 év során a következőképpen alakult (1. ábra): szt: szakirányú továbbképzési szak 1. ábra Aktív szakok a Természettudományi Karon ( ) A TTK képzéseinek személyi feltételei A Természettudományi Kar oktatóinak, kutatóinak munkakörönkénti összehasonlítása alapján megállapítható, hogy alacsony a tanársegédek és egyetemi tanárok aránya (2. ábra). Kifejezetten kedvezőnek mondható ugyanakkor a teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók aránya (3. ábra). A minősített kollégák túlnyomó többsége PhD-fokozattal rendelkezik (4. ábra). A Természettudományi Karon a októberi állapot óta egy fővel nőtt s így 3-ra emelkedett az MTA doktorok száma. Az egyéb munkatársak aránya, száma az elmúlt 5 esztendő során nem változott számottevően (5. ábra).

11 ábra Oktatók, kutatók munkakörönként 3. ábra Minősített oktatók, kutatók aránya Kedvezőtlen képet fest ugyanakkor a korfa: nagyon alacsony a fiatal oktatók aránya a Karon. Az oktatók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, 2012 őszén 47,4 év volt (3. táblázat). A megfelelő színvonalú képzés biztosítását szolgálják a más karokkal kötött oktatási együttműködési megállapodások (KTK: Közgazdaságtudományi Kar, FMK: Faipari Mérnöki Kar), illetve a karközi átoktatások rendszere (EMK: Erdőmérnöki Kar, Művészeti, Nevelésés Sporttudományi Kar, Faipari Műszaki Kar, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar). A TTK és a KTK közötti megállapodás értelmében a gazdálkodási és menedzsment alapképzésre a szombathelyi képzési helyen a évi felvételi eljárástól felvett hallgatók a KTK-val létesítenek hallgatói jogviszonyt. Az indítani tervezett gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés regisztrálását a KTK a szombathelyi képzési helyen is kezdeményezi nappali és levelező tagozaton egyaránt, és a sikeres indítás után erre a képzésre felvett hallgatók a TTK-val létesítenek hallgatói jogviszonyt. Mind az alapképzés, mind a tervezett felsőoktatási szakképzés szakfelelőse a Közgazdaságtudományi Kar oktatója, tehát a képzés akkreditációs követelményeinek teljesüléséért a KTK felel.

12 ábra Minősített oktatók, kutatók tudományos fokozat szerint 5. ábra Oktatók, kutatók és egyéb munkatársak aránya Év Átlagos életkor 46,3 45,2 46,3 47,1 47,4 3. táblázat Az oktatók átlagos életkorának alakulása 2008 és 2012 között A TTK és az FMK közötti oktatási együttműködés a műszaki menedzser alapképzést érinti. A műszaki menedzser BSc képzés továbbra is Szombathelyen folyik, a hallgatók továbbra is a TTK-hoz tartoznak, a képzést is a Természettudományi Kar hirdeti meg, ugyanakkor a Felvételi tájékoztatóban feltüntetésre kerül a Faipari Mérnöki Kar felelőssége. A képzés felelőssége tehát tartalmilag egyértelműen az FMK-hoz került, amelynek feltételeként létrejött Szombathelyen egy szervezetileg és költségvetésében az FMK Informatikai és Gazdasági Intézethez tartozó műszaki képzési központ. A központ vezetője és munkatársai az FMK alkalmazottaiként dolgoznak. Az átoktatásoknak ma már többéves hagyományai vannak a Karon. Mind a Karra érkező, mind a Karról más egységekhez látogató oktatók száma jelentős (1.1 fejezet, 1. táblázat). A Biológia Intézet dolgozói az MNSK és az EMK képzéseit segítik ki. A Matematika és Fizikai Intézet is inkább kibocsátónak számít: az MNSK-ra történik átoktatás mind a Fizika, mind a Matematika Tanszék esetében, ugyanakkor a KTK-ról és az FMK-ról érkeznek kollégák a

13 -13- fizika és matematika alapképzések egyes tantárgyi feladatainak ellátására. Az EMK-val kétirányú az átoktatás (az Erdőmérnöki Karról érkeznek oktatók a TTK mesterképzéseire, a TTK oktatói pedig az EMK doktori iskolájában oktatnak). Szintén az Erdőmérnöki Kar oktatói segítenek be a TTK Földrajz- és Környezettudományi Intézet környezettan alapszakosainak képzésébe. A MÉK-kel egyirányú az átoktatás (a MÉK-ről érkeznek oktatók a TTK mesterképzéseire) A TTK képzéseinek tárgyi és szolgáltatási feltételei A Kar épületeinek (B és C épület) állománya napjainkra elöregedett, energetikai szempontból - mind a határoló szerkezetek, mind pedig a gépészet tekintetében elavult, ezért szükségszerű volt a korszerűsítés. A probléma megoldását segítette a KEOP-5-3.0/a/ pályázat, amelynek keretében C épületünk energetikai korszerűsítése kezdődött meg 2012 októberében. A korszerűsítés keretében megvalósult a nyílászárok cseréje, a homlokzat szigetelése, a gépészeti rendszerek modernizálása. Intézményünk tanárképző örökségének eredménye, hogy Karunk kutatási-fejlesztési tevékenységének infrastrukturális háttere is elavultnak számított. Ezért kiterjedt pályázati tevékenységet folytattunk, melynek eredményeként nyertes TIOP /2 és TÁMOP B-09/1/KONV pályázatok keretében, mintegy 665 millió Ft összértékben került sor új laboratóriumi helyiségek kialakítására (pl. geomorfológiai és talajtani laboratórium, toxikológia és farmakológia laboratórium, molekuláris biológia laboratórium) és eszközbeszerzésre (pl. asztali pásztázó elektronmikroszkóp, nagyteljesítményű ICP-OES spektrométer, extracellurális elektrofiziológiai mérőrendszer). E fejlesztések eredményeként kutatási infrastruktúránk jelentősen megújult. Az infrastrukturális feltételek javulása nagymértékben segíti a gyakorlati oktatás lebonyolítását. A biológia, a fizika, a környezettan, a kémia, a földrajz stb. szakos hallgatók megtanulják használni ezeket a berendezéseket, segítségükkel önálló méréseket, elemzéseket készíthetnek, melyek eredménye színvonalas szakdolgozatokban, OTDKmunkákban realizálódhat. Számos kutatói együttműködési lehetőséget is teremtenek a laborok és műszerek. Ezekre néhány példa: megújuló energiahordozók kihasználásának lehetőségei a régióban (pl. talajból és a talajvízből kinyerhető hőenergia, szélenergia, napenergia); környezeti hatástanulmányok (pl. klímaváltozás hatása a régió talajaira és felszínformáira); környezetszennyező hatások vizsgálata (műszeres analitikai vizsgálatok, zajmérések, radioaktivitás mérése); élővilág-védelmi hatástanulmány készítése tervezett ipari, mezőgazdasági és közúti beruházásokkal kapcsolatban; humánbiológia kutatások a regionális régészeti feltárásokban stb. A TTK intézeteihez tartozó hallgatók, oktatók, kutatók könyvtári ellátását a SEK Központi Könyvtára biztosítja (4.2.3 melléklet), amely a Kar intézeteivel azonos épületben található. A Könyvtár a Regionális Felsőoktatási Forrásközponton belül önálló szervezeti egységként működik. Az épület a hagyományos könyvtári és a korszerű digitális szolgáltatások mellett elektronikus tanulási környezetet biztosít, valamint hallgatói közösségi térként is funkcionál. A központi könyvtár 2220 m 2 -en, három szinten szolgáltat. A használói férőhelyek száma 262, ebből számítógépes 209. A szabadpolcos kölcsönzési térben 11 számítógép online katalógusként funkcionál. Drótnélküli hálózat biztosítja a tanulás, az oktatás, a kutatás számára a saját laptop használatát. Nagyteljesítményű nyomtató, másoló, szkenner áll a használók rendelkezésére. Az épület egésze akadálymentesített, a szintek között lift működik. A könyvtár állományát az éves statisztikai adatok tükrözik, amely január 1-én az alábbiak szerint alakult: Könyv: Tanítási segédlet: Video dokumentum: Hangzó dokumentum: 3 879

14 -14- Elektronikus dokumentum (CD-ROM): 901 Folyóirat kötött: Folyóirat kurrens-féleség: 245 példány: 360 Szakdolgozat: A kötelező és ajánlott dokumentumokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét az olvasóteremben elhelyezett példányok biztosítják. A dokumentumok beszerzését a használói igények felmérése és a tanszékekkel való egyeztetés előzi meg. A könyvtár biztosítja az egyetemen készült szakdolgozatok kutathatóságát. A diplomamunkák a könyvtári katalógusban kereshetők vissza, kérésre a dokumentumok helyben használhatók tól a szakdolgozatok digitális formában, másolásvédelemmel ellátva kerülnek szolgáltatásra. 1.4 C-SWOT analízis Erősségek: Jelentős múltú oktatási bázis a természettudományi alapképzés (2006-tól) és a tanárképzés területén (matematika: 1972-től, fizika és technika: 1983-tól, biológia, földrajz és kémia: 1984-től stb.). Széleskörű képzési kínálat, melyhez hasonlóan színes képzési paletta a Dunántúlon csak Pécsett található (2012/2013-as tanév, 1. félév: 19 különböző képzés került meghirdetésre). Az oktatói állományon belül a minősített főállású oktatók magas aránya (82,4%). A hallgatói létszám alapján a TTK a Nyugat-magyarországi Egyetem második legnagyobb kara (2012/2013-as tanév, 1. félév: 1276 fő). Jól működő karközi együttműködések (pl.: KTK: gazdálkodási és menedzsment szak, FMK: műszaki menedzser szak) és karközi átoktatások (pl. biológiatanár MÉK, fizika FMK, környezettan EMK). Vendégoktatás egyetemeken, témavezetés doktori iskolákban (pl. DTE, ELTE, PTE, SZIE, NymE). Széleskörű kapcsolatok kiépítése a külső szakmai gyakorlati képzések érdekében a gazdaság szereplőivel (pl. Büki Gyógyfürdő Zrt., Cellcomp Kft., EGIS Gyógyszergyár Nyrt., LUK Savaria Kft.), a dekoncentrált államigazgatási szervekkel (pl. Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Vas Megyei Kormányhivatal különböző szakigazgatási szervei) és a területfejlesztés különböző szintjein tevékenykedő szervezetekkel (pl. VÁTI Nonprofit Kft., Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség). Kiépített szakmai kapcsolatok az NymE és más hazai, valamint külföldi egyetemek különböző szervezeti egységeivel (pl. Karl Franz Egyetem Graz, University of Manchester Manchester, Babes - Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Université de Lausanne Lausanne, University of Barcelona Barcelona, Karolinska Universitate Stockholm, Északkeleti Területi Egyetem Jakutszk, Henri Poincaré Egyetem Nancy, City University of New York New York stb.). Nagyszámú saját tudományos folyóirat (NymE SEK Tudományos Közleményei: Természettudományok, Karsztfejlődés, Karstdevelopment, Településföldrajzi Tanulmányok, Folia Anthropologica, Opera Biologica Savariensia, Kanitzia). Számos, a Kar szervezésében rendszeresen megvalósuló konferencia (Regionális Természettudományi Konferencia, Településföldrajzi Konferencia, Szőlő és Klíma Konferencia, Természet-, Műszaki és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia, Karsztfejlődési Konferencia, Régiónk és a Természettudományok Konferencia). Energetikailag korszerűsített épület (KEOP-5-3.0/a/ ).

15 -15- Korszerű laborok, laboreszközök (TIOP /2, TÁMOP B - 09/1/KONV). Szakkollégium működése (Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégium). A hallgatók képzéséhez, ellátásához, szabadidő-eltöltéséhez szükséges létesítmények térbeli koncentrálódása (oktatási helyszínek, könyvtár, sportcsarnok, étterem stb.). A tanulástámogatás korszerű és jól strukturált háttere (NEPTUN rendszer; Forrásközpont, könyvtár, nyitott labor). A Savaria Egyetemi Központ 3 karának együttműködéséből adódóan a humánerőforrás hatékonyabb kihasználása és interdiszciplináris képzések biztosítása. Széleskörű és folyamatosan megújuló szakkínálat. Tanári szakpárok nagy száma. Nemzetközi és kutatási tapasztalatok megoszlása a karok között. Kidolgozott toborzási stratégia a bázisiskolákra alapozva. Az infrastruktúra közös használata hatékonyabb kihasználást tesz lehetővé. Karközi ERASMUS szervezés. Jól és átláthatóan működő minőségbiztosítási rendszer (2009-től Minőségbiztosítási kézikönyv; EFQM modell; MÜL; DPR stb. felmérések). Az NymE karok közti Minőségbiztosítási átláthatóság a közös hatékonyság érdekében (éves jelentések, akciótervek alapján). Gyengeségek: A Kar gyenge regionális vonzereje - a nyugat- és közép-dunántúli régió jó képességű végzős középiskolásainak jelentős hányada a nagyobb egyetemi telephelyeket (Pécs, Budapest, Szeged) választja. Idegen nyelvű képzések alacsony száma. Egyes alapszakok (pl. kémia) alacsony hallgatói létszáma. Az OTDK-n résztvevő hallgatók számának ingadozásai. Matematika és fizika tanári mesterszak hiánya. Kevés diszciplináris mesterszak (csupán a geográfus). Doktori Iskola hiánya. Alacsony a 35 évnél fiatalabb oktatók aránya (10%). Az egyetemi tanárok átlagéletkora magas (64 év). A minősített oktatói-kutatói állományon belül alacsony az MTA doktorok és egyetemi tanárok aránya (MTA doktor: 7,3%, egyetemi tanár: 9,8%). Kevés oktató egyes diszciplináris és tanári mesterképzések (pl. biológus, informatika tanár) indításához. Képviselet hiánya a MAB Természettudományi Bizottságában. A kutatási kapcsolatok döntően az egyes intézetekhez kötődnek. A kutatási potenciál tudományterületi egyoldalúsága és elaprózottsága. Gyenge a kapcsolat a Kar bevételei és a ráfordítások között; a Karnak kevés információja van a kiadásokról. Kiaknázatlan Alumni rendszer. Lehetőségek: Új, földtudományi alapszak beindítása a laboratóriumi és személyi fejlesztések után. Új mesterképzések (pl. biológus) akkreditációja a laboratóriumi és személyi fejlesztések után. Új osztatlan tanárképzési szakok (pl. matematika) és a már nyilvántartásba vett osztatlan tanárképzési szakok (pl. középiskolai földrajztanár) beindításával a hallgatói létszám növelése. Minősített oktatói létszám bővítése elsősorban a matematika, fizika képzés területén.

16 -16- Földtudományi Doktori Iskola akkreditálása. Idegen nyelvű kurzusok bővítése. Felsőoktatási szakképzések indítása karközi együttműködésekkel. Korszerű tudásanyagot tartalmazó digitális e-tananyagok, valamint papíralapú felsőoktatási jegyzetek kidolgozása. Hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok bővítése. Az oktatók magas színvonalú tudományos publikációs tevékenységének elismerése, ösztönzése. Tudományos műhelyek személyi és tárgyi feltételeinek további fejlesztése. Szombathely nyújtotta lehetőségek, a nyugat-dunántúli régió országos átlagnál kedvezőbb makrogazdasági mutatói. Tevékenységünk ismertségének növelése intenzívebb közéleti szerepléssel, elsősorban a középiskolák irányába. Városi kapcsolatok, együttműködés bővítése. A vállalkozói szférával erősebb kapcsolat kialakítása. Az osztatlan tanárképzésre jelentkezők állami ösztöndíjas támogatása. Oktatói pontrendszer 15 használata és eredményeinek visszacsatolása az oktatók tudományos aktivitásának növelése érdekében. A PDCA-elv érvényesítésének hatékonyabb kihasználása az oktatási- és tanulási folyamatokon belül a minőségfejlesztés fenntartása érdekében. Veszélyek: Elöregedő oktatói-kutatói állomány, amelynek pótlására a finanszírozási nehézségek miatt nincs lehetőség. Oktatók rendszeres oktatási túlterheltsége (magas kontaktóraszám) miatt a tudományos tevékenység színvonalának csökkenése. Egyes szakok (pl. fizika, matematika, kémia) kis oktatói létszáma veszélyezteti az alapképzések minimum követelményeinek hosszú távú biztosítását. Bevételek drasztikus csökkenése. A kar regionális és országos szerepének további csökkenése mind az oktatás, mind a kutatás terén. Hallgatói lemorzsolódás, csökkenő hallgatói létszám. Szakok megszűnése, a TTK, és ezzel együtt az intézmény, továbbá a régió szerepének gyengülése a természettudományi képzés és kutatás terén egyaránt. Korlátok: Elhúzódó gazdasági válság. A munkaerőpiac gyengesége. A felsőoktatás költségvetési támogatásának folyamatos csökkenése. Gyakran változó jogszabályi környezet. Az oktatói életpálya vonzerejének csökkenése. A potenciális hallgatók egyre kedvezőtlenebb szociális helyzete. Csökkenő lélekszámú középiskolai végzős korosztályok. Hiányos természettudományi ismeretekkel érkező hallgatók növekvő aránya. 15

17 -17-2 A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1 Oktatás A karon folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok A Természettudományi Kar hallgatói létszáma 2012 októberében 1277 fő volt, amely közel 200 fővel alacsonyabb a 2008 őszi adatnál (6. ábra). 6. ábra A Természettudományi Kar összes hallgatói létszámának alakulása ( ) A 2007/2008-as tanévtől az informatikus-könyvtáros szakos hallgatók már a BTK-nál kerülnek elszámolásra. A csökkenés elsődleges oka a kifutó képzések meglehetősen magas száma. A hallgatói állomány legnagyobb részét az alapképzésben tanulók teszik ki, 2012-ben az összes hallgató 73,1%-a volt BSc-s. A mesterképzéses hallgatók a 2009/2010-es tanévtől jelentek meg (2009: 10 fő, 2010: 116 fő, 2011: 116 fő, 2012: 83 fő) és 2012 között az alapképzésben résztvevő hallgatók kb %-a fizetett tanulmányaiért: legmagasabb volt az arányuk 2008-ban (43,8%), legalacsonyabb pedig ben (34,4%) ig folyamatosan nőtt az államilag támogatott helyek száma, 2012-ben azonban erőteljesen mérséklődött, s lényegében hasonló tendencia állapítható meg a költségtérítéses hallgatók kapcsán is (7. ábra). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 2012-es októberi statisztikában e két kategória mellett megjelent az állami ösztöndíjas (145 fő), az önköltséges (76 fő), valamint az állami részösztöndíjas kategória (16 fő) is. Valamennyi finanszírozási kategóriát figyelembe véve, az alapképzésben résztvevő, nappali és levelező tagozatos összesített hallgatói létszám 2008-ban 726, 2009-ben 888, 2010-ben 916, 2011-ben 1032 és végül 2012-ben 934 fő volt.

18 ábra Az alapképzésben résztvevő nappali és levelező tagozatos hallgatók létszámainak alakulása képzési forma szerint ( ) A BSc-s hallgatók közül a levelező tagozatosak aránya az alábbiak szerint alakult (4. táblázat): Levelezős hallgatók (%) 34,8 37,3 37,2 39,6 37,6 4. táblázat A BSc-s levelezős hallgatók aránya az összes BSc-s hallgató közül (valamennyi finanszírozási formában) A mesterszakos hallgatók létszámának alakulását 2009 és 2012 között tudjuk nyomon követni (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). 8. ábra A mesterképzésben résztvevő nappali és levelező tagozatos hallgatók létszámainak alakulása képzési forma szerint ( ) Minden esztendőben jóval magasabb az államilag támogatott képzési formában tanulók létszáma, mint a költségtérítéses hallgatóké, s ugyanez mondható el 2012-ről is: az államilag támogatott és állami ösztöndíjas hallgatók létszáma nagyjából 5,5-szerese a költségtérítéses és

19 -19- önköltséges hallgatók számának. Valamennyi finanszírozási kategóriát figyelembe véve, a mesterképzésben résztvevő, nappali és levelező tagozatos összesített hallgatói létszám ben 10, 2010-ben 116, 2011-ben 116 és végül 2012-ben 83 fő volt. A mesterszakos hallgatók esetében 2009-ben még nem indult levelező tagozat, 2010-től azonban már igen, ráadásul a nappalinál jóval nagyobb létszámban, s ez igaz minden ezt követő évre is, köszönhetően elsősorban az igen népszerű, csak levelező tagozaton végezhető 2 féléves tanárképzési szakoknak (főképp biológiatanár, földrajztanár és technikatanár). Így a mesterképzésben szereplő diákok esetében inkább a nappali tagozatosak arányát érdemes megvizsgálni az összes mesterszakos hallgatói létszámon belül (5. táblázat): Nappali tagozatos hallgatók (%) - 21,8 22,1 36,0 5. táblázat A mesterszakos nappali tagozatos hallgatók aránya az összes mesterszakos hallgató közül (valamennyi finanszírozási formában) 2008 és 2012 között 4 éven át a felsőfokú szakképzéses hallgatók létszáma stagnált, illetve emelkedett, 2012 őszére azonban számottevően csökkent, elsősorban az államilag támogatott helyeken, nappali és levelező tagozaton egyaránt. A költségtérítéses formában tanulók létszáma nappalin szintén markánsan visszaesett, levelezőn azonban szinte alig változott 2011-hez képest (6. táblázat). Felsőfokú szakképzés Időpont Nappali Levelező/Esti/Táv Összesen AF KT Össz. AF KT Össz. AF KT Össz okt okt okt okt okt AF: állami; KT: Költségtérítéses (A 2011/2012-es tanévben: AF: államilag támogatott + állami ösztöndíjas, KT: költségtérítéses + önköltséges) 6. táblázat A Természettudományi Kar felsőfokú szakképzéseinek hallgatói létszámai ( ) A hagyományos szakokon tanuló hallgatók 98%-a, 1436 fő 2009-ben befejezte tanulmányait. Nappali tagozaton a 2010/11-es, levelező tagozaton a 2011/2012-es tanévben voltak utoljára kifutó, főiskolai képzésben résztvevő diákok (7. táblázat). Tagozat nappali levelező táblázat A hagyományos főiskolai hallgatói létszámok a Természettudományi Karon ( ) Az elmúlt 5 év során az adott évben elsősként felvett hallgatói létszámok (4.3.1 táblázat) az alapképzésben, felsőfokú szakképzésben voltak a legmagasabbak, míg a mesterképzésben a legalacsonyabbak (9. ábra):

20 ábra Elsősként felvett hallgatói létszámok képzési szintenként ( ) A végzett hallgatók (4.3.1 táblázat) megoszlása is többnyire ennek megfelelően alakul, azzal az eltéréssel, hogy a tanári szakokon végzők száma rendszerint meghaladja a felsőfokú szakképzést befejezők számát (10. ábra): 10. ábra Végzős hallgatói létszámok képzési szintenként, a hagyományos, kifutó szakok nélkül ( ) A TTK 2008-ban bocsájtotta ki a legtöbb oklevelet, 369-et és 2010-ben a legkevesebbet: 188-at. Ebben az évben lettek a legalacsonyabbak az oklevél-minősítések is, míg 2012-ben a diplomák 86,2%-a (181 db) lett kitüntetéses, kiváló, jeles vagy jó eredményű (11. ábra). Ugyanezen arányok 2008-ban: 71,3%, 2009-ben: 66,5%, 2010-ben: 61,2% és 2011-ben: 76,1%.

21 ábra A kitüntetéses, kiváló, jeles vagy jó diplomák számának változása 2008 és 2012 között Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A hallgatói teljesítmények értékelését a képzések sokszínűsége, egyedisége miatt érdemes intézeti tagolásban elvégezni. A Matematikai és Fizikai Intézetben jelentéktelen a nem teljesítő, lemaradó, illetve lemorzsolódó hallgatók száma. Az egyes tantárgyak átlaga a tárgy nehézségi fokától függően változó, a közepes és jeles értékek között szóródik. Az egyes kurzusok látogatottsága némileg változó, a hallgatók általában magas százalékban, rendszeresen részt vettek a tanórákon. Alapvetően a fegyelmezett munka jellemző az oktatókra és a hallgatókra egyaránt. Az előforduló hiányzások és lemorzsolódások fő okaiként a megbetegedések, egészségügyi problémák, továbbá az óraütközések jelölhetők meg. Néhány hallgató esetében meg kell azonban említeni a szorgalom hiányát, valamint az elhibázott szakválasztás problémáját is. Általánosan elmondható, hogy a hallgatók döntő többsége rendelkezett a kurzus teljesítéséhez szükséges előzetes ismeretekkel. A gyakorlati foglalkozásokra a hallgatók zöme felkészülten érkezik, sőt, jó részük rendszeresen ad be szorgalmi házi feladatokat is. A beadandó munkák minősége összhangban áll az előírt követelményekkel. A matematika alapszakon folyó oktatás kapcsán általánosságban megállapítható, hogy az I. évfolyam nappali képzési rendszerében elért hallgatói teljesítmények sokkal jobbak, mint a II. évfolyamon. Kiemelkedik a kurzusok közül magas átlagával az Algebra I. előadás (4,44) és gyakorlat (4,78). Az elsőévesek legnehezebb kurzusának a tavaszi félévben a Bevezetés a geometriába bizonyult. A vizsgák átlagteljesítményét (2,5) nem sokkal haladja meg a gyakorlat során szerzett jegyek átlaga sem (2,9). Levelező tagozaton rendszerint rosszabb eredmények születnek a vizsgákon, mint nappalin. Fizika alapszakon egyelőre csak első évfolyamon folyik nappali képzés, a felsőbb évesek mind levelezős hallgatók. Az elsősöknél a nappalisok és levelezősök teljesítménye között nincs jelentős különbség. A kapott érdemjegyek kiváló értékével kiemelkedik a kurzusok közül az Elektromosságtan labor I. A Biológia Intézetben a személyi állomány a képzés alapkövetelményeinek maximálisan megfelel: a főállású oktatók minősítettségének aránya 92%. Tantárgyaik oktatásához saját jegyzetek, tankönyvek, illetve az interneten elérhető segédanyagok is rendelkezésre állnak. Mindezek együttesen lehetővé teszik a KKK-ban is rögzített tudástartalom közvetítését, elsajátíttatását, illetve megfelelő tudású szakemberek képzését. Bár egyes tantárgyak tanulmányi átlaga alacsony és a lemorzsolódás jelentős, ugyanakkor a biológia BSc tantárgyainak összesített átlaga jónak mondható (3,8). A képzés jellegéből adódóan egyes alapozó és szintetizáló jellegű tárgyak követelményeinek való megfelelés a hallgatóság jelentős része számára csak igen nagy erőfeszítések árán oldható meg. Természetesen, ennek okán az adott tantárgyak tananyagának csökkentése nem oldható meg, lévén azoknak igazodni

22 -22- kell a KKK követelményeihez, a szakma elvárásaihoz és ahhoz is, hogy az alapszakon végzett hallgatóknak kellően komoly ismeretekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a tudományegyetemekről kibocsátott BSc-s hallgatókkal versenyre tudjanak kelni az MSc képzésekre történő bejutás érdekében. Az elmúlt évek során a hallgatók átlagos, előzetes felkészültségi szintje folyamatosan romlott. Ezek mögött sok tényező állhat, mint például a felvételi hiánya, érdektelenség, a motiváltság hiánya, az alacsony felvételi ponthatár, a manuális készségek hiánya, az önálló munkára való képtelenség, előzetes ismeretek hiánya, a munka melletti tanulás nehézségei, gyenge terhelhetőség, helytelen szakválasztás stb. Mindezen problémákra sajnos helyben megoldást nem vagy igen nehezen lehet találni, még akkor is, ha például a Biológia alapok I-II. című tantárgy kimondottan a felzárkóztatást szolgálja. Földrajz és Környezettudományi Intézet: a hallgatói motiváltság nagy általánosságban véve megfelelőnek mondható, bár előfordul, hogy még szabadon választható kurzus esetében (pl. Világgazdaság földrajza II.) is kifejezetten gyenge. Oka a hallgatók kényszerpályán mozgása a kevés szabadon választható tárgy miatt. A hallgatók természettudományi alapismeretei meglehetősen hiányosak. Igaz ez mind a földrajzra, mind a kémiára, matematikára, így alsóbb évfolyamokon sok időt emészt fel a felzárkóztatás (alap természettudományos számítások, analitikai kémiai laborgyakorlat, környezeti fizika gyakorlat, környezeti kémia stb.) A földrajz nyelve az angol, sok irodalom, szakkifejezés angol nyelvű. A hallgatóknak azonban csak pár százaléka érkezik államilag elismert középfokú nyelvvizsgával a zsebében. Ez alapjaiban meghatározza a mesterszakokon való továbbtanulást is. Nemcsak a szakmai előismeretek hiányosak, hanem általános műveltségbeli problémák is adódnak, amelyeket egyébként jól tudna hasznosítani a hallgató elsősorban a pedagógia képzési területű kurzusok esetében (pl. osztálykirándulások szervezése, információs rendszerek alkalmazása a földrajzoktatásban). A kellő alapismeretek hiánya természetesen többrétű: alacsony középiskolai természettudományos óraszám, alacsony egyetemi felvételi ponthatár (aminek eredménye nem csak az, hogy gyengébb képességű, de a természettudományok felé mégis némi érdeklődést tanúsító hallgatók jelentkeznek, hanem olyan hallgatók bekerülése is ezekre a képzésekre pl. a pótfelvételi eljárás során -, akik más szakokra nem nyertek felvételt). A klasszikus, regionális földrajzi kurzusok rendszerint nagyon alacsony hallgatói teljesítőképességgel párosulnak, mint például az Európán kívüli világ földrajza I. előadás.: 1,82, és Európán kívüli világ földrajza II. gyakorlatok (csoportonként eltérő, 2,0 és 2,34 között oszlik meg). Némiképp magasabb tanulmányi átlagok jellemzik az alapozó tárgyakat (Térképészet kollokvium: 2,01, Ágazati gazdaságföldrajz kollokvium: 2,18, Általános természeti földrajz II. kollokvium: 2,38), s kifejezetten jók a gyakorlati jellegű képzéseket (Terepi geomorfológia: 5,0, Laborgyakorlatok: 5,0). Vagyis épp azokból a tárgyakból a leggyengébbek a hallgatói teljesítmények, amelyek során lehetne támaszkodni általános műveltségre, tájékozottságra, előismeretekre. Műszaki, Informatikai és Gazdaságtudományi Intézet: a nappali tagozatos hallgatók rendszeresen látogatják az órákat. A korábban nem teljesített tárgyak általában óraütközés miatt jelentenek problémát. A tárgyak tanulmányi átlaga hosszú évek óta azonos eloszlást mutat, ami erősen korrelál más egyetemek hasonló szakjain tapasztalható eredményekkel. A levelező tagozaton tanulók a munkahelyi elfoglaltság függvényében látogatják az órákat. Ez ugyan hátrányt jelenthetne a nappali tagozatos hallgatókkal szemben, azonban a munkatapasztalat és a nagyobb elkötelezettség kiegyenlíti. A hallgatók előképzettsége többnyire megfelelő, de néhány kurzus esetében a hiányosságok tetten érhetőek: pl. gazdálkodási és menedzsment és műszaki menedzser szakokon matematikából. Hasonló a helyzet a közgazdasági ismeretekkel is; itt a szórás az egyes hallgatók teljesítménye között még jelentősebb, függően attól, hogy ki milyen középiskolából érkezett, s milyen szinten, formában és mennyiségben találkozott közgazdaságtannal. Felsőbb évfolyamokon már mindkét szak esetében jobb kurzusátlagok tapasztalhatók. Gazdálkodási és menedzsment

23 -23- szakon, első évfolyamon egyértelműen a Matematika II. tantárgy teljesítése okoz legtöbb gondot a hallgatóknak. A tanulmányi átlag mindössze 2,17 volt a 2011/12-es tavaszi félévében. Ugyanakkor gazdasági jogból 4,52. A másodévesek az Értékteremtő folyamatok menedzsmentjével küzdöttek a legjobban (2,95-ös átlag), míg Üzleti szaknyelvi ismeretekből (angol nyelven) remekül szerepeltek (4,75-ös átlag). A harmadévesek teljesítménye már jóval kiegyenlítettebb, az egyes kurzusokon szerzett jegyek átlagaiban már nem mutatható ki jelentős szórás. Bár a legrosszabb átlag itt is 2,95 (Nemzetközi ügyletek és technikák), de a legjobb mindössze 4,33 (Üzleti szaknyelvi ismeretek németül). Műszaki menedzser alapszakon rendszerint jóval gyengébb a hallgatók teljesítménye, minden évfolyam tekintetében. Az elsősök legjobban Fizika II.-ből szerepeltek, 3,86-os átlaggal. Másodévben 3 olyan kurzus is van, ahol a tanulmányi átlag 3-as alatti: Makrogazdasági pénzügyek (2,5), Általános statisztika (2,67) és Gépelemek (2,83). A harmadéveseknél már látványosan magasabbak a szerzett jegyek átlagértékei Elitképzés, tehetséggondozás Karunk tehetséggondozó programjának hosszú távú célja kettős: a diákállomány, valamint az általunk nyújtott képzések minőségének egyidejű javítása. Ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepet szánunk tehetséges hallgatóinknak, hiszen ha elegendő számban vannak jelen, akkor lehetőségünk van kurzusaink, és így képzéseink színvonalának emelésére, ezáltal megítélésünk javítására, pozitív visszacsatolási folyamatok beindítására. Elképzelésünk lényege, hogy a hallgatók kiválóságra való törekvését motiváljuk. A BSc/MSc programokban jól szereplő diákok legjobbjai felvételt nyerhetnek a Kar 2010 májusában alapított szakkollégiumába, ahol egy komplex oktatási és kutatási program segítségével megteremtjük számukra az optimális lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. A szakkollégium tevékenységeiben történő részvételre ösztönözzük az oktatókat, kutatókat is, elősegítve kurrens szakmai ismereteiknek a hallgatói kutatómunkába való integrálását, egyben erősítve a kar TDK/OTDK tevékenységét is. A Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégium 2010-ben alakult; célja a közösség, társadalmi érzékenység és szakmaiság elvén alapuló tehetségazonosítás, tehetséggondozás mellett magas szintű, minőségi szakmai képzés nyújtása. Feladata a természettudományok területén kiemelkedő elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása előadások, kurzusok, konferenciák, szakmai kirándulások, kutatások szervezésével. A szakkollégium célja a hallgatói tudományos tevékenységhez szorosan kapcsolódó, nemzetközi szinten elismert kutatók integrálása az oktatási feladatokba kurzusok, előadások megtartásával. A karon folyó kutatások számos tudományterületét érintő komplex tudományos program elindítása révén a szakkollégium integrálja az egyes kutatásokat, amely minta-projektként összefogja a szakkollégium hallgatóit, megtanítva őket a kérdésorientált komplex kutatásokban való aktív részvételre. Célja továbbá, hogy a szakkollégium tagjai szakmai tudásuk, közéleti szerepvállalásuk révén, a munkaerőpiacon kamatoztatni tudják készségeiket, képességeiket, jártasságaikat, amit sokoldalú, a társadalmi problémák iránt nyitott, ezeket kezelni akaró és tudó értelmiségi elit kinevelése révén kíván elérni. Törekedik arra, hogy az önkormányzatiság, a szubszidiaritás és a demokrácia elvei érvényesüljenek a szakkollégiumi tevékenységeink során. A szakkollégium közösségi, szellemi, kritikai és értékközvetítő műhelyként kíván dolgozni, amelynek velejáró feladata a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célja, hogy tevékenységei által a megszerzett tudást disszeminálni tudja jelenlegi és leendő hallgatói számára, kívánatossá téve ezzel a szakkollégiumhoz való tartozást. A szakkollégiumi tudományos tevékenység szoros összhangban van a Karon folyó TDK/OTDK munka keretében végzett kutatásokkal. A Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégium az egyetemi hallgatók tehetséggondozásán kívül segíti a térség középiskolásinak tehetséggondozását is a szervezet keretei közt folyó kutatásokba való integrálásukkal, illetve számukra szervezett tanulmányi versenyek révén is, ezzel elősegítve a tanulók pályaválasztását, korai tudományos orientációját. A 2010-ben hallgatói önszerveződő

24 -24- kezdeményezésre megalakult szakkollégium alapítói elsősorban biológia és földrajz szakos hallgatók voltak. Az indulás anyagi hátterét a TÁMOP B-10/ kóddal jelzett, a Tudományos képzés műhelyeinek támogatása/talentum - hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen című pályázat biztosította. A szakkollégium alapító tagjai közül többen már Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon vettek részt és értek el eredményeket. Az első nyílt szakkollégiumi felvételit 2011 szeptemberében hirdettük meg. Alapvető elvárás a jelentkezőkkel szemben a 4,0-ás tanulmányi átlag elérése volt. A felvételi eljárás keretében egy kötetlen beszélgetés során értékelte a felvételi bizottság a jelentkezők alkalmasságát, szakma iránti elhivatottságát, és a bennük rejlő tudományos potenciált. A szakkollégisták száma 2012 év végén meghaladta a 20 főt, emellett junior tagként csatlakozhattak tehetséges középiskolás diákok is a hallgatókhoz. A szakkollégium tagjainak tevékenységét egy komplex oktatási és kutatási program létrehozásával kívánjuk segíteni. Tudományos diákköri tevékenység: oktatóink, kutatóink szakmai ismereteinek a hallgatói kutatómunkába történő integrálását Karunk már a szakkollégium megalakulása előtt is kiemelt fontosságú feladatának tekintette. A Természettudományi Kar kutatási profilja relatíve alacsony oktatói, kutatói létszámához viszonyítva rendkívül sokszínű, amely oktatóink elkötelezett tehetséggondozó tevékenységével párosulva teremtette meg a sikeres TDK/OTDK tevékenység bázisát. TDK tevékenységünk eredményeinek elismerése az is, hogy a Kar megalakulása óta már második alkalommal rendezhetett Országos Tudományos Diákköri Konferenciát 2009-ben, két szekcióban (Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció; illetve Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció). A kari TDK konferencia minden szemeszterben megrendezésre kerül, kivéve az országos konferencia félévét. A házi versenyeken szereplő legjobb dolgozatokat a Kar az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára küldi tovább, és lehetőséget biztosít a dolgozatnak a Kar tudományos közleményeiben való publikálására. Hallgatóink rendszeresen vesznek részt a kétévente megrendezésre kerülő OTDK, továbbá az OTDK közötti években megrendezett Országos Felsőoktatási Környezetvédelmi Diákkonferencia (OFKD) különböző szekcióiban, ahol az utóbbi öt évben az alábbi eredményeket érték el (8. táblázat). Kari TDK résztvevő Országos TDK-ra jutott Helyezettek száma OTDK+ nemzetközi TDK OTDK OTDK hely táblázat A Természettudományi Kar OTDK/OFKD helyezett és különdíjas dolgozatainak száma ( ) Doktori Iskola: a Természettudományi Kar 2010 elején a Földtudományi Doktori Iskola indítása mellett döntött. Ennek legfontosabb oka, hogy egyéb diszciplináris MSc képzések hiánya miatt csak ezen a tudományterületen indíthatunk doktori képzést. A Doktori Iskola akkreditálását a szűkös anyagi források miatt az intézményünkben már állományban lévő egyetemi tanárokkal igyekeztünk megoldani. Ehhez másik két kar (Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar) személyi állományából is kértünk fel alapító tagokat. Az egyetem többi karáról, az ottani doktori iskolákban való lekötöttség miatt nem juthattunk további egyetemi tanárokhoz. A sikeres akkreditáció érdekében további egy fő egyetemi tanár felvételére is sor került Kordos László személyében. A leendő Doktori Iskola

25 -25- képzési programjának kidolgozását nagymértékben nehezítette, hogy az alapító tagok rendkívül heterogén tudományterületekről érkeztek. A Doktori Iskola alapító tagjai: Veress Márton, Kordos László, Pusztay János, Kiss Endre, Mátrai Zsuzsa, Ulrich Ott, Kis Éva, Csapó Tamás, Korponai János, Béres Csilla, Gucsik Arnold. A Doktori Iskola programjai: Ember, társadalom, természet program (Kordos László) Globalizáció-urbanizáció program (Csapó Tamás) Karszt és karsztmorfológiai program (Veress Márton) Planetológiai program (Ulrich Ott) A Doktori Iskola akkreditációs eljárása során a MAB által kifogásolt problémák kijavítása folyamatban van, amelyek lezárása után a Doktori Iskola új akkreditációs anyagát elkészítjük, és ezt előreláthatólag 2013 első félévében akkreditációra ismételten benyújtjuk Végzettek elhelyezkedése A Nyugat-magyarországi Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, amelynek része az egyetemen végzett hallgatók standard kérdőíves módszerekkel való elérése. A program keretén belül az egyetem 2011 tavaszán az EvaSys rendszer felhasználásával online kutatást végzett a Nyugat-magyarországi Egyetem különböző karain, 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a vizsgált időszakban végzett hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerőpiaci pozícióban vannak, milyen további karrierterveik vannak, valamint hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel. A Nyugat-magyarországi Egyetem 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatói közül legtöbben pedagógiai területen szereztek diplomát (hallgatók 25%-a), míg csupán 6%-uk természettudományi képzési területen. A felmérésben egyelőre kevés egykori hallgató vett részt, így a minta nem reprezentatív, egy-két megállapítás azonban tehető. A végzett TTK-s hallgatók 55%-a már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott, további 17%-uk pedig az abszolutórium megszerzése után, de még a diploma előtt kilépett a munkaerőpiacra. 21%-uk nagyon, 48%-uk kicsit, míg 31%-uk egyáltalán nem érezte a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóink 41%-a tervezte további MA/MSc képzésben való részvételét. A nők a férfiakhoz képest némileg többen szeretnének egy ilyen képzésbe bekapcsolódni, és a fiatalabb generációk közül is valamivel többen hajlanak ilyenre. A végzett hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. Az interjúk eredményei szerint a TTK-s végzett hallgatók 68%-a vett részt tanulmányai alatt kötelező szakmai gyakorlaton, ahol aztán közel 1/3-ukat a későbbiek során alkalmazták is. A munkához való jutás legtöbb esetben valamilyen személyes ismeretség vagy álláshirdetés, munkáltatónál önéletrajzzal való megjelenés révén sikerült a végzett diákoknak. A végzettség megszerzését követően a hallgatók 64%-ának csupán 1 főállású munkahelye volt, 18%-uknak 2. A végzettség megszerzése óta 71%-uk egyáltalán nem volt munkanélküli. Ez a többi karral összehasonlítva a 4. legjobb eredmény. Azok, akiknek nem sikerült elhelyezkedniük, mintegy 8 hónapig voltak munkanélküliek (nem feltétlen folyamatosan), ez az 5. legkedvezőbb érték a 10 kar viszonylatában. A nők, a korábban születettek, a 2008-ban végzettek, a költségtérítéses formában és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők több időt voltak kénytelenek munka nélkül tölteni, mint más jellemzőkkel bíró társaik. A munkahellyel rendelkező egykori TTK-sok 1%-a felső vezetőként, 12%-a középvezetőként, 58%-a diplomás beosztottként dolgozik. Mintegy 35%-uknak van közalkalmazotti, köztisztviselői állása. Jelenlegi munkájukban a képzésük során megszerzett tudást közepes

26 -26- mértékben hasznosítják (1-től 5-ig terjedő skálán értékelve: 2,8-as átlag). Nettó keresetük átlagosan a karok között a második legmagasabbnak számít (150 ezer Ft). A fizetések magasabbak a férfiak, a diplomás családi háttérrel rendelkezők, a korábban születettek, a költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatásban részt vett hallgatók körében. 2.2 A Kar kutatás-fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenysége A Kar kutatási portfoliója relatíve alacsony oktatói, kutatói létszámunkhoz viszonyítva rendkívül sokszínű, ami az intézmény tanárképző örökségének eredménye (4.2.4 mellélet), így kutatásaink effektivitása ezek szétaprózottsága miatt viszonylag alacsony volt. Ezt a problémát tovább súlyosbította, hogy oktatóink, kutatóink tudományos eredményei általában egyénileg elért teljesítményekhez kapcsolódtak, míg a mostani pályázati finanszírozási lehetőségek inkább kollaborációban megvalósuló kutatásokhoz kötődnek. További akadály a színvonalas kutatások alapját biztosító infrastruktúra (laborok, műszerek) hiányossága és korszerűtlensége volt. A beszámoló tárgyát képező időszakban a fenti problémák megoldásán, kutatási-fejlesztési tevékenységünk struktúrájának átalakításán, az effektivitás mind kutatási, mind pedig pályázati növelésén dolgoztunk és dolgozunk. Munkánk során a következő stratégiai lépéseket hajtottuk végre. Elindítottuk Karunk kutatási portfoliójának tisztítását, ennek első lépéseként elkészítettük a TTK kutatási kompetencia adatbázisát, majd fókuszterületek és az ezekhez kapcsolódó kutatóműhelyek kialakítását, ezek humán- és eszközállományának szisztematikus fejlesztését. Kutatási portfoliónk alakításában további célunk volt szellemi termékeink helyes piaci pozicionálása, innovációs tevékenységünk fokozása, a profitabilitásra való törekvés is. Karunk kutatási portfoliójának megfelelő pozicionálása a nagy flexibilitást igénylő interdiszciplináris tudományterületeken van, melyek szervesen kapcsolódnak Egyetemünk küldetésnyilatkozatában 16 megfogalmazott alábbi alapvető célokhoz: A Nyugat-magyarországi Egyetem olyan tudás és készségek kialakítására törekszik, amelyek lehetővé teszik a természet megőrzésének és átalakításának, az emberi élet kibontakoztatásának ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt elfogadható formáit és ez által a fenntartható fejlődést szolgálják. Ezek alapján a Természettudományi Karon az elkövetkezendő időszakban három fő kutatási irányt kívánunk követni: alapkutatások, régióhoz kapcsolódó kutatások és alkalmazott kutatások. Megvalósuló projektjeinket célszerűen úgy szervezzük, hogy az utóbbi két kutatási irány mind témáiban, mind a szükséges humán erőforrások tekintetében maximálisan megegyezzék. Kiemelnénk továbbá, hogy mindhárom területen a terepi jellegű vizsgálatoknak jelentős hagyományai vannak Karunkon, így e téren komoly szakmai tapasztalat akkumulálódott. Ezeket figyelembe véve a klasszikus természettudományi területeken az alábbi alapkutatások folytatására látunk lehetőséget: biodiverzitás, epilepszia és az agyműködésre vonatkozó vizsgálatok a biológia területéről, geomorfológiai karszttal kapcsolatos kutatások a földtudományok területéről. Ehhez kapcsolódva megerősítettük az Arachnológiai Műhelyt 17 egy széles nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkező fiatal kutató alkalmazásával, aki egy közel 8 millió forintos OTKA pályázattal járult hozzá a műhely fejlesztéséhez. Továbbá pályázati forrásokból továbbfejlesztettük Neurobiológiai Műhelyünket és Karszt Műhelyünket 18. E fejlesztések eredményeként Neurobiológiai Műhelyünkben 19 dolgozó oktatóink impakt faktoros közleményeinek száma jelentősen növekedett az elmúlt években: 2010 és 2012 között 19 cikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 63,531. Karszt Műhelyünkben 20 különböző tudományterületeken dolgozó kollégákat sikeresen integráltuk, melyet a Zeitschrift für Geomorphologie impakt faktoros

27 -27- folyóiratnak csak a műhely kutatóinak közleményeit tartalmazó önálló kötete (Vol. 56. Suppl. 2.) 21 is bizonyít. Karszt Műhelyünk 22 további erősítése Karunk tervezett Földtudományi Doktori Iskolájának 23 egyik feltétele, melynek céljából 2 fő egyetemi tanárt alkalmaztunk, további 2 fő egyetemi tanár felvétele pedig előkészítés alatt áll. Az új egyetemi tanárok képzéseinkben és a Karon folyó kutatásokban is aktív szerepet vállalnak, az általuk képviselt magas szintű tudás záloga az általuk vezetett kutatócsoportok jövőbeli eredményességének. A Kar alkalmazott kutatásai között kiemelendőek a növényi kártevők, a szárazságtűrés, az énekes madarak vonulása, a madárvédelem (szélerőműveknél) területén végzett vizsgálatok. Reményeink szerint e kutatások csírái lehetnek olyan későbbi komplex környezetminősítési vizsgálatoknak, melyek képesek lesznek összekapcsolni a faunisztikai, botanikai, morfológiai, környezetvédelmi, valamint a klímaváltozással és megújuló energiák hasznosításának lehetőségével, továbbá a településszerkezettel, területfejlesztéssel kapcsolatos kutatásainkat. E komplex környezetminősítési vizsgálatok különösen fontosak a Kar számára, hiszen integráló faktorként hatva csökkentik kutatási portfoliónk szétaprózódottságát, továbbá regionális problémáinkra alkalmazva, eredményeinket helyben hasznosítva elősegítik kutatási projektjeink társadalmi integrációját, Karunk közszolgálati szerepvállalását. Külön említjük a tradicionálisan Karunkhoz tartozó, de nem természettudományi kutatásokat. Ilyenek pl. a régiós partnereinkkel együttműködésben végrehajtott, a vállalatok versenyképességével, a vállalati marketinggel foglalkozó kutatások, a regionális adatbázisok létrehozásával kapcsolatos szolgáltatások, ill. az azok előkészítését segítő elemzések. E vizsgálatainkat továbbra is fontosnak tartjuk, hiszen ezek révén a gazdasági szféra kulcsfontosságú szereplőivel fenntartott kapcsolatunk záloga jövőbeli szorosabb együttműködésünknek. Kiemelten kezeltük kutatási projektjeink eredményeinek hatékony disszeminációját, hogy a projektek által kiváltott hatás, ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legnagyobb lehessen. Ennek egyik példája, hogy július 7-én nagy érdeklődés mellett, 123 fő részvételével tartottuk a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karának Technológia Transzfer Fórumát a Savaria Egyetemi Központ Forrásközpontjának Konferenciatermében. A rendezvény úttörő jellegű volt a maga nemében, hiszen ilyen szervezett formában, ilyen mélységben, ekkora célközönség előtt még soha nem mutathattuk be Karunk kutatási portfolióját. Megkezdett munkánk, hogy a Karunkon a színvonalas kutatások fenntartásának fontos feltételeként jelöljük meg laboratóriumaink és műszerállományuk folyamatos korszerűsítését, a kiemelten teljesítő egyéni kutatók, csoportok, műhelyek támogatását, a külső és belső együttműködéseink folyamatos fejlesztését. Célszerűen, anyagi lehetőségeink függvényében, olyan kutatástámogatási rendszert kívánunk létrehozni és fenntartani, amely biztosítja a különböző szakterületek képviselőinek együttműködését a problémák, témák komplex megközelítése érdekében Jelentősebb tudományos publikációs eredmények Kutatási tevékenységünk eredményességének egyik legfontosabb mutatója oktatóink, kutatóink publikációs tevékenysége, melyet központilag 2008 óta követünk nyomon. A kari tudománymetriai statisztika szerepét, indulása óta a Magyar Tudományos Művek Tárának adatain alapuló kimutatás vette át. Így különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy oktatóink, kutatóink az MTMT adatbázisában publikációs adataikat rendszeresen frissítsék. A és a 10. táblázat mutatja be a Kar oktatóinak magyar és idegen nyelvű tudományos publikációinak összesítő eredményeit és idézettségi adatait. Az adatokat elemezve elmondhatjuk, hogy Karunk oktatói, kutatói évente (az utolsó, évet nem számítva,

28 -28- indoklást lásd alább) átlagosan 232 tudományos közleményt jelentettek meg, amelyet a fenti periódusra számított 59 fős átlag kari oktatói létszámmal leosztva 3.93 tudományos közlemény/fő/év átlagot jelentett, amellyel a korábban említett nehézségek tükrében elégedettek lehetünk. Az idézettségi adatainkat tekintve sem állunk rosszabbul, a már feltehetően stabilizálódott es adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy átlagban egy tudományos közleményünkre hivatkozás esett. Külön kiemelnénk oktatóink aktivitását a könyvek, könyvfejezetek publikálása terén, mely indikátora a birtokukban lévő megérlelt tudás mennyiségének. A 9. táblázat azonban egy sajnálatos tényre is rámutat: a 2012-es publikációs adatainkat megfigyelve szembetűnő ezek éles csökkenése. Indoka a kormányzat által 2011-ben a felsőoktatásból megindított szisztematikus forráskivonás, melynek eredményeként oktatóink oktatási leterheltsége kari átlagban a törvényileg szabályozott leterhelés 150%-ára emelkedett, de nem ritka a 200%-ot meghaladó oktatási leterheltség sem. Ha a felsőoktatásból megindított forráskivonás folytatódik, ezzel párhozamosan csökkenhet oktatóink publikációs teljesítménye. Feladatunk tehát e gátló tényező elhárítása, pályázati és egyéb bevételi források felhasználásával hatékony ösztönzési mechanizmusok kidolgozása Folyóiratcikk Könyvfejezet Könyv Egyéb konferenciaközlemény Egyéb konferenciakötet Disszertáció Egyéb Publikációk száma összesen táblázat A TTK teljes munkaidős oktatóinak publikációs tevékenysége az MTMT ai összesítő adatai alapján (egység db) Független Független Független Független Független Önidézet Önidézet Önidézet Önidézet Önidézet idézet idézet idézet idézet idézet Folyóiratcikk Könyvfejezet Könyv Egyéb konferenciaközlemény Egyéb konferenciakötet 1 Disszertáció Egyéb Idézettségi adatok összesítése táblázat A TTK teljes munkaidős oktatóinak publikációs tevékenységét jellemző idézettségi adatok összesítő táblázata, ai állapotok (egység db) Karunk művésztanárának, Lieb Roland Ferencnek 24 munkássága révén a képzőművészetek terén is rendelkezünk eredményekkel, melyek összesítését a számú mellékletben mutatjuk be részletesen. Kutatóink hazai és nemzetközi elismertségének egyik mutatója a részükre adományozott díjak, szakmai elismerések, melyek összesítő táblázatát, terjedelmi okok miatt a számú mellékletben közöljük. A táblázatból érdekes következtetést vonhatunk le: míg a beszámolási 24

29 -29- időszakban oktatóink, kutatóink összesen 11 országos szintű elismerésben részesültek, többek között megkapták a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, addig a megyei/regionális elismeréseik száma összesen 5 darab, igaz, ezek között találjuk a rangos Vas Megyei Príma díjat a Tudomány Kategóriában. Az okokat elemezve elmondhatjuk, hogy a kutatási projektek regionális integrációját, ezek eredményeinek helyben történő hasznosítását növelnünk kell, ezáltal fokozva a Kar elismertségét is. Oktatóink, kutatóink hazai és nemzetközi szakmai környezetbe történő integrálódásának egyik indikátora azon szakmai szervezetek listája, melyek munkájában aktívan részt vesznek (4.1.4 számú melléklet). A táblázatból kitűnik, hogy 28 nemzetközi és 85 hazai tudományos szervezet munkájában vesz részt karunk 50 oktatója. Karunk szakmai tevékenységét ugyancsak bemutatja önálló tudományos kiadványa, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei Természettudományok 25, melynek eddig 14 kötete jelent meg. A kiadványban magyar, angol és német nyelvű lektorált szakmai cikkek jelennek meg. Ezen kívül egyes tanszékeknek van önálló szakmai periodikájuk, pl. Karsztfejlődés 26, Kanitzia 27, Folia Anthropologica ben megjelent a Természetföldrajzi Tanszék alapításában és gondozásában a Karst Development 29, új angol nyelvű szaklap első kötete, melynek nemzetközi szerkesztőbizottságában neves hazai és külföldi szakemberek vesznek részt. A kiadványok jelentős szerepet töltenek be kutatóink és a partnerintézmények közötti rendszeres tudományos információcserében Jelentősebb pályázati eredmények A Természettudományi Kar kutatási-fejlesztési tevékenységének infrastrukturális háttere éveken át elavultnak számított. A probléma orvoslására a beszámolási időszakban kiterjedt pályázati tevékenységet folytattunk, melynek összesítő adatait a 11. táblázat foglalja össze (a táblázatban feltüntetett pályázati támogatási összegeket teljes egészében abban az évben számoltuk el, amikor az adott pályázat megnyerésre került). A táblázat adatait áttekintve elmondhatjuk, hogy pályázati tevékenységünk eredményes volt, átlagban minden harmadik benyújtott pályázatunk támogatásban részesült, és ezek a beszámolási időszakban összesen Ft összegű fejlesztést, kutatástámogatást tettek lehetővé a Karon. A 11. táblázat ugyancsak megmutatja pályázati tevékenységünk fejlesztésének szükséges irányát; az elkövetkezendő időszakban fokozni kell nemzetközi pályázati tevékenységünket és ennek eredményességét. Ugyancsak kitűnik a táblázatból, hogy 2012-ben nem voltunk eredményesek egyetlen nagy volumenű pályázatban sem, habár az NFÜ által Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása címen közzétett felhívásra Az éghajlatváltozás abiotikus és biotikus rendszerekre gyakorolt hatásának matematikai modellezése címmel tervezetet nyújtottunk be, melynek összértéke Ft lett volna. A számú mellékletben bemutatjuk a K+F+I tevékenységből származó bevételek arányát a teljes működési nem K+F+I bevételhez viszonyítva. Sajnos viszonyítási alapnak csak a ig terjedő időszakot tekinthettük, ugyanis működési bevételünkről pontos elszámolás csak 2010 óta áll rendelkezésre, ugyanis a Savaria Egyetemi Központ (4.2.1 melléklet) három kara az egyetemi struktúrához igazodva ekkor vezette csak be a kari gazdálkodást. A táblázatból azonban így is kirajzolódik, hogy a K+F+I tevékenységünkből származó bevételeink 2010-ben meghaladták működési nem K+F+I bevételeink 80%-át, a megelőző évben pedig valószínűsíthetően ennek 100%-át is túlszárnyalták

30 -30- Beadott K+F+I pályázatok száma (db) Nyertes K+F+I pályázatok száma (db) Elnyert K+F+I pályázatiösszeg (eft) Év Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Összesen táblázat A Természettudományi Kar K+F+I pályázatainak eredményessége a es időszakban A számú mellékletben részletesen bemutatjuk K+F+I pályázatainkat. A táblázatot áttekintve szembetűnik, hogy nagy volumenű nyertes pályázataink csak mint a közös egyetemi pályázatok részei kerültek eddig támogatásra. Szükségünk van tehát pályázati tevékenységünk az irányú fejlesztésére is, hogy önálló, vagy a Kar szakmai vezetésével kivitelezésre kerülő projektjeink, mint például a fent említett, Az éghajlatváltozás abiotikus és biotikus rendszerekre gyakorolt hatásának matematikai modellezése című is támogatást nyerhessenek. A beszámolási időszakban pályázati erőforrásokból megvalósult fejlesztések legfontosabb eredményeit összefoglalva megállapítható: A TIOP /2-2F pályázatunk keretében 545 millió forint összköltségvetésű kutatási infrastruktúra fejlesztést hajtottunk végre. Ennek során 145 millió forintot laboratóriumaink felújítására és új laboratóriumi helyiségek kialakítására, 400 millió forintot pedig eszközbeszerzésre fordítottunk. További eszköz- és műszerfejlesztésre 119 millió forintot biztosított 2010-ben a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV pályázat. E fejlesztések eredményeként kutatási infrastruktúránk jelentősen megújult, melyet részletesen bemutató kiadványunk az alábbi linken 30 tekinthető meg. A felvázolt kutatási infrastruktúra fejlesztései mellett oktatóink/kutatóink részt vettek a szellemi tőke műhelymunkáját megkövetelő TÁMOP /08/ és TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV pályázatokban, ahol intézményeken átívelő kutatócsoportokba integrálódva végezték munkájukat. A TÁMOP /08/ program Abiotikus megújuló energia potenciál és a természeti és társadalmi környezet változása című V. alprogramjának munkája Karunk vezetésével valósult meg, a program eredményei honlapján érhetők el 31. A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV programban a TTK önálló alprogrammal vett részt: IV. Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana. Az alprogram keretében megjelent közlemények listája és eredményei az egyetem honalapján megtekinthetők Kutatási tevékenységeink eredményeinek jogvédelmét a TÁMOP 4.2.1/08/ projekt, a kutatások eredményeként keletkezett tudás társadalmi disszeminációját pedig a TÁMOP / projekt biztosította, melynek részletes tevékenységéről a következő weboldalon 35 tájékozódhatunk. Kutatási pályázataink mellett kiemelendő fontosságú TÁMOP B-10/ számú TALENTUM projektünk, amely a 2010-ben hallgatói önszerveződő kezdeményezésre alakult Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégiumunk munkáját támogatja. Szakkollégiumunk kutatási infrastrukturális feltételeit The_Impact_of_Urbanization_Industrial_Agricultural_and_Forest_Technologies_on_the_Natural_Environment.pdf

31 -31- pedig a fent leírt fejlesztéseink biztosítják, ezek együttes eredményeként várjuk TDK/OTDK eredményeink további fejlődését A Kar belső és külső kapcsolatai Karunk számára kiemelten fontos szerepet játszanak hazai és nemzetközi kötődéseink, hiszen a modern természettudományos kutatások és az oktatás eredményességének egyik alapfeltétele kutatóink hazai és nemzetközi szakmai és tudományos hálózatokba való beágyazottsága és hallgatóink nemzetközi képzésekben történő aktív részvétele. Karunk kapcsolatrendszerének összesítő adatait a 12. táblázat mutatja be. Év Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma Vállalati partnerkapcsolatok száma Non-profit partnerkapcsolatok száma táblázat A Természettudományi Kar intézményi partnerkapcsolatainak összesítő táblázata a es időszakban A táblázatból kitűnik, hogy Karunk hazai non-profit partnerkapcsolatainak száma a beszámolási időszakban bővült, együttműködéseink tartalmát tekintve - melyet a számú mellékletben mutatunk be, dominál a szakmai és tudományos kutatási együttműködés, azonban találunk környezetvédelmi tárgyú megállapodást és katasztrófavédelmi együttműködést is. Partnerkapcsolataink számának növelését és együttműködéseink jellegének kiszélesítését kívánatosnak tartjuk, mivel ez elősegíti a Karon jelenlévő tudás jobb társadalmi integrációját, és ezáltal annak közszolgálati szerepvállalását. Karunk hallgatóinak megfelelő szintű gyakorlati képzése érdekében széleskörű vállalati kapcsolatrendszert alakítottunk ki ( számú melléklet). A felsoroltakon kívül a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően maguk is felkereshetnek cégeket, amelyekkel aztán a Kar hivatalosan is felveszi a kapcsolatot. Tapasztalataink alapján a cégek szakemberei szívesen vesznek részt a hallgatók szakmai gyakorlatának segítésében, javaslatokat fogalmaznak meg pl. diplomamunkákra és a diplomamunkák védésén is aktív részvételükre számíthatunk, továbbá segítik volt hallgatóinkat végzésük utáni elhelyezkedésükben is. Nemzetközi kapcsolatainkat tekintve a Természettudományi Kar intézetei 22 ország 76 intézményével, szervezetével tartanak fenn aktív kapcsolatot ( számú melléklet). Kiterjedt kapcsolataink révén oktatási, kutatási és mobilitási lehetőségek gazdag tárháza nyílt meg számunkra. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy élve a lehetőségekkel a Karon művelt tudomány- és oktatási területek megfelelően beágyazódtak a nemzetközi követelményrendszerekbe. A Kar ERASMUS kapcsolatait is folyamatosan bővítjük ( számú melléklet). A megadott táblázatok külön tartják nyilván a mobilitás programok keretében a Savaria Egyetemi Központba érkező hallgatókat, oktatókat és a Karunkról e programok keretében kiutazókat. A megkülönböztetés oka, hogy a Savaria Egyetemi Központ az ideérkező hallgatóknak komplex képzést nyújt, így például a TTK-n biológia, fizika, kémia vagy matematika kurzusokat hallgatók a Bölcsészettudományi Karon nyelvórákat, míg a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon pedig pedagógia tárgyú előadásokat tesznek, ezáltal az adattáblákban egy karra történő lokalizálásuk nem lehetséges. Az oktatói mobilitás program adatait tekintve világos a feladatunk, a programban való részvétel ösztönzése, ennek

32 -32- azonban oktatóink folyamatosan magas, nem egyszer 150%-ot meghaladó oktatási leterheltsége szab határt. Feladatunk tehát az oktatói mobilitást gátló tényezők elhárítása, és ösztönzési mechanizmusok kidolgozása. Karunk először a 2009/10-es tanévben kapcsolódott be az ERASMUS hallgatói mobilitás programjába, melynek eredményeként elsősorban Törökországból érkeztek hallgatók Karunkra, akik nálunk angol nyelven hallgattak biológia, fizika, kémia és matematika kurzusokat. A hallgatói mobilitás keretében ajánlott angol nyelvű kurzusaink palettáját bővíteni kívánjuk, oktatóink felkészültsége adott, a bővítést gátló tényező oktatóink fent említett magas leterheltsége hagyományos kurzusainkban. Sajnálatos tény azonban - mint ez a táblázatokból is kitűnik -, hogy a TTK hallgatóinak ERASMUS mobilitása nagyon alacsony. Kiterjedt kapcsolataink ellenére is csak kis létszámban vesznek részt e programokban. Az ok a nyelvi felkészültség hiányosságában keresendő. A probléma orvoslására rövidtávú céljaink közé tartozik legalább egy idegen nyelvű képzés indítása a Karon, melyet először magyar anyanyelvű hallgatók számára ajánlunk, majd ennek tapasztalataiból kiindulva nemzetközi hallgatók beiskolázására is sor kerülhet. E folyamatot erősíti, hogy mesterképzéseink megindulásával külföldi oktatók (Prof. Dr. Ulrich Ott, Max-Planck-Institut für Chemie, től) képzéseinkbe történő bekapcsolódása is egyre aktívabbá válik. Nemzetközi professzorok integrálását, a vendégoktatói programokban történő aktív részvételt tervezett doktori iskolánk keretében még magasabb szinten kívánjuk folytatni, amely aztán biztosítja idegen nyelvű képzésünk biztos hátterét is. A határon túli magyar nyelvű képzésekben is aktív szerepet vállalunk, részt veszünk a Selye János Egyetem magyar nyelvű biológiatanári képzésében. Középtávú céljaink közé tartozik a határon túli magyar nyelvű képzésekben történő aktív szerepvállalás. 2.3 A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Természettudományi Kar és a Központi Egységek gazdálkodása a es időszakban A Savaria Egyetemi Központ (SEK) gazdálkodási feladatait a Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdasági Főigazgatósága szakmai irányításával - a Gazdasági Igazgatóság (GH) látja el. A Savaria Egyetemi Központ (4.2.1 melléklet) a Nyugat-magyarországi Egyetem részeként és felügyelete alatt korlátozott gazdasági önállósággal bíró regionális központ. Három kar, valamint a kollégiumok és a központi feladatokat magában foglaló egységek alkotják. Ez utóbbi a könyvtári, levéltári, tanulmányi, informatikai és kommunikációs tevékenységeket jelenti. A SEK gazdálkodásának újszerű eleme, hogy 2010-től az egyetemi struktúrához igazodva bevezetésre került a kari gazdálkodás. Ennek értelmében a három kar mellett egy negyedik keretgazdálkodó egység került létrehozásra, a karokat és a központi, irányító funkciókat ellátó keretgazdálkodó egység. A struktúra működésének további finomítása az eddigi tapasztalatok és a jelenlegi gazdasági körülmények miatt a következő időszak feladatai között szerepel. A keretgazdálkodó egységek kialakításával egyidejűleg a GH személyi állománya az egyetemi gazdasági főigazgatóság állományába integrálódott, ezzel egyidejűleg a SEK korábbi gazdálkodási jogosultságai megmaradtak. Munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel 2010 év óta rendelkeznek a karok: ebben az évben készült először önálló kari költségvetés. A Savaria Egyetemi Központ és jogelődje, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola az elmúlt évek során folyamatosan került a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetbe hasonlóan más felsőoktatási intézményekhez. A Savaria Egyetemi Központ gazdálkodása az egyesülést megelőző években stabil és kiegyensúlyozott volt, 2008-tól azonban a 2005-től folyamatosan bekövetkező hallgatói létszámcsökkenés miatt a gazdálkodást súlyos nehézségek terhelték. A költségtérítéses hallgatói létszám drasztikusan csökkent, mely mintegy millió forint bevételkieséssel járt. Ennek következtében 2008 és 2009 folyamán jelentős szállítói követelés halmozódott fel, mely 2009

33 -33- végén meghaladta a 300 millió forintot. A Gazdasági Tanács javaslatára, rektori utasítás és szenátusi határozat alapján a Savaria Egyetemi Központ Intézkedési Tervet készített, melyben 2009 év végéig vállalta a gazdálkodás stabilizálását. A szigorú és takarékos gazdálkodás eredményeként 2008-ban a gazdasági kondíciók nem romlottak tovább. A 2009-es gazdasági évet a Savaria Egyetemi Központ pozitív szaldóval zárta. A hallgatói létszámcsökkenés következtében a évi gazdálkodás sem volt zökkenőmentes. A gazdálkodást a csökkenő költségvetési támogatás és sajátbevétel kiesése mellett tovább nehezítette az évközi zárolás, valamint az előző évről áthúzódó 132 millió forint költségvetési visszafizetési kötelezettség. Az elmúlt három év nehéz gazdasági feltételei mellett több-kevesebb késéssel maradéktalanul eleget tudtunk tenni PPP adósságvállalási kötelezettségünknek, ugyan a közüzemi díjak késedelmes fizetésével, de sikerült elkerülnünk a szolgáltatások szüneteltetését. Tovább terhel bennünket a PPP konstrukcióban megvalósult Forrásközpont fenntartása is. Létszámgazdálkodásunkat az oktatási igények szem előtt tartásával folyamatosan anyagi erőforrásainkhoz igazítottuk. Ez elsősorban 2009-ben jelentős (65 fő) létszámcsökkentéssel járt. Felülvizsgáltuk a nyugdíjasok foglalkoztatását, továbbá racionalizáltuk a külső óraadói megbízásokat. Saját oktatóink kötelező óraszámát egy tanévre díjazás nélkül 70%-kal megemeltük. Dologi kiadásainkat, informatikai, irodai eszközbeszerzéseinket minimálisra korlátoztuk, mindezzel is elősegítve a gazdálkodás stabilitásának megvalósítását. A évtől tehát már megszorításokra kényszerült intézményünk, és ezután is több alkalommal készítettünk intézkedési tervet (hasonlóan az egyetem többi hét karához.) Ezen intézkedések fő területe a személyi jellegű kiadások felülvizsgálata volt, hiszen beruházások, felújítások több éve nem valósultak meg normatív támogatásból. Célelőirányzatból, illetve pályázatok útján sikerült ilyen jellegű munkálatokat véghezvinnünk, jelenleg is folyik egy nagyobb kivitelezés: az egyetem kollégiumát, illetve a Természettudományi Kar épületét korszerűsítik KEOP pályázati forrásból. Dologi kiadásaink a működéshez szükséges szűk keretet biztosítják, az eszközbeszerzések a szakképzési hozzájárulás fogadásának eltörlésével a évtől szinte megszűntek, csak célirányosan, pályázati forrásból tudunk fejleszteni. A személyi jellegű kiadások csökkenését a karok adatai tükrözik: volt olyan kar, a Bölcsészettudományi Kar, ahol a évi személyi ráfordítás a évihez képest 30%-kal csökkent. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatásban a létszámleépítésből eredő megtakarítást csak hosszabb távon lehet megvalósítani, az alkalmazotti létszám csökkentése mellett kénytelenek voltunk más módon is takarékoskodni: 2008 óta nem volt alapbéremelés, a kötelező óraszámokat a törvény adta lehetőségeken belül a maximumra emeltük, valamint a évtől egységesen megszűnt minden jellegű cafeteria. A megtakarítást a kapacitásaink racionális kihasználásával is próbáltuk növelni: ez a külső óraadók leépítését, illetve az órák és kurzusok összevonását jelentette az akkreditációs követelmények figyelembevétele mellett. Összegezve: a fentiekben írtak alapján a nehéz gazdasági helyzet oka egyrészt a hallgatói létszám csökkenése, amelynek velejárója a költségtérítéses bevételek elmaradása, illetve a fenntartó állam számára az utólagos visszafizetési kötelezettségek. Másrészt folyamatosan csökken a felsőoktatásban az állami szerepvállalás, a központi források megvonásra kerülnek. Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úr az 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozatban foglaltak alapján Ft zárolását rendelte el a Nyugat-magyarországi Egyetem évi költségvetésének támogatási és kiadási előirányzatát illetően. A Korm. határozat intézményi végrehajtását, valamint az ezzel kapcsolatos Intézkedési Tervet a Rektori Kabinet február 21-én tárgyalta, majd a Szenátus a február 24-i ülésén jóváhagyta. Az Intézkedési Terv részeként az elfogadott irányelvek figyelembevételével a SEK esetében 165 millió Ft lett zárolva. A SEK évi eredeti költségvetése 2,41 milliárd forint volt, ebből a költségvetési támogatás 1,39 milliárd forint, amely 650 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A évi újabb központi elvonásokból 276 millió forint jutott a Savaria Egyetemi Központra, ezt a négy egységre lebontva kellett teljesítenünk intézkedési tervek keretében. Ezt a hatalmas

34 -34- összeget a személyi kiadásokból kényszerült az intézmény megtakarítani: a dologi kiadások már csak a mindennapi működtetést teszik lehetővé. Így is gondot okoz az oktatáshoz kapcsolódó járulékos kiadások biztosítása, mint az utazási költségek, részvételi díjak, szállásdíjak, szakmai anyagok, eszközök beszerzése. A létszámleépítés megvalósítása vegyes volt: elbocsátások, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűnés, nyugdíjazás, részmunkaidős foglalkozás, előlépés halasztása, illetve a pályázati keretek terhére történő forrásbiztosítás. A létszámleépítés ami hosszú távon jelenti a tényleges megtakarítást, a személyi kapacitások racionális kihasználását - egységenként a következőképpen valósult meg: BTK 22 fő, MNSK 9 fő, TTK 3 fő, SEK Központ 9 fő év végén újabb zárolást szenvedett el intézményünk: összesen 72 millió forintot vontak el, ebből a 3 kart 54 millió forint, a központot pedig 12 millió forint terhelés érte. A fenti nehéz körülmények ellenére a Természettudományi Kar K+F+I pályázati tevékenysége eredményes volt, és e pályázatok a beszámolási időszakban összesen 1,18 milliárd forint összegű fejlesztést tettek lehetővé a Karon. A Természettudományi Kar fegyelmezett gazdálkodása biztosította, hogy kiadásai a kritikus időszakban sem haladták meg bevételeit, mint ez a 12. ábra és a 13. ábra adataiból kitűnik, ezzel segítve a Savaria Egyetemi Központ többi egységének gazdasági stabilitását. 12. ábra A Természettudományi Kar nem K+F+I jellegű bevételei eft-ban a es időszakban a Gazdasági Főigazgatóságtól kapott adatok alapján 13. ábra A Természettudományi Kar kiadásai eft-ban a es időszakban a Gazdasági Főigazgatóságtól kapott adatok alapján

35 -35-3 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA, ELÉRT EREDMÉNYEI 3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására A Minőségfejlesztési Programban rögzített irányelveknek megfelelően a Természettudományi Kar az önértékelést a bergeni irányelvek alapján végzi. Az önértékelést lehetővé teszi, hogy a Karon már 2002-től fontos szerepet kapott a kari minőségbiztosítási politika, amely a kari Minőségbiztosítási Bizottság keretében bontakozhatott ki 36. A Bizottság feladata és hatásköre a kezdetektől: 1) A felsőoktatási minőségbiztosítás területén figyelemmel kíséri a rendszer kiépítésének és működtetésének országos és intézményi követelményrendszerét, a kari szakmai sajátosságok figyelembevételével elősegíti az intézményi rendszer kari megvalósítását. 2) Feladat- és hatáskörébe tartozik különösen a. a minőségbiztosítás elveinek, módszereinek meghatározása és értékelése; b. a képzési követelmények érvényesülésének értékelése; c. a képzés és kutatás személyi és tárgyi feltételei meglétének értékelése; d. a bolognai folyamat -ból fakadó és a Karra háruló egyéb minőségbiztosítási feladatok végrehajtása. 3) Együttműködés a Kar más bizottságaival és szervezeti egységeivel. 4) Együttműködés az NymE, kiemelten a SEK egyéb karainak Minőségfejlesztési- és Minőségbiztosítási Bizottságaival és egyéb szervezeti egységeivel. 5) Felméréseinek eredményei (és egyéb visszajelzések alapján) stratégiák és ajánlások megfogalmazása a Kar különböző szintjei (pl. HÖK, Intézetek, képzések, Kari Tanács) felé. 6) Elnöke szükség esetén egy oktató tagja képviseli a Kart az NymE Minőségfejlesztési Bizottságában. A Kar minőségbiztosítási rendszere az NymE Minőségbiztosítási Szabályzatával és Rendszerével összhangban működik. Figyelembe veszi az érvényes Felsőoktatási Törvényt, az aktuális oktatási kormányzat útmutatásait, a MAB javasolt szempontrendszerét és a nemzetközi kívánalmakat. A minőségcél megvalósítása érdekében az Egyetem 37 : (1) szervezeti szabályozottságának biztosítására, az Alapító Okiratban foglaltakkal összhangban, Szervezeti és Működési Szabályzatot alkot, a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően működik, (2) a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti minőségirányítási rendszerének alapelveit, (3) Minőségbiztosítási Szabályzatot készít, amelyben megfogalmazza minőségirányítási stratégiáját, minőségpolitikáját, rögzíti minőségbiztosítási eljárásainak folyamatát, (4) önértékelési rendszert alakít ki és működtet, (5) működését Minőségfejlesztési Program alapján folyamatosan javítja, (6) a minőségirányítási rendszer működtetéséhez formális szervezetet és testület(ek)et rendel, (7) minőségirányítási dokumentumait nyilvánossá teszi. Az alkalmazás területei kitérnek az Érdekelt felek elégedettségének vizsgálatára, így a Hallgatói értékelésekre, az Oktatói, munkatársi értékelésekre és a Társadalmi értékelésekre , , , fejezete 37 Minőségfejlesztési Program 2010 alapján

36 A megvalósítás területei : az EFQM 2010 modell kritérium rendszerének figyelembevételével vonatkozik a vezetés, a stratégia, a folyamatok, termékek és szolgáltatások területeire. Fentiek alapján a megközelítés kiemelt területe és mutatója, hogy a kari vezetés elkötelezett a minőség és kiválóság mellett. Ennek megfelelően a kari minőségbiztosítási rendszer a Kar szervezetének/működésének minden szintjén kifejti monitorozó és visszajelző szerepét. Ebbe a munkába a HÖK-öt a Bizottság egy, a HÖK által delegált tagja képviseli. Alkalmazás Érdekelt felek elégedettsége Hallgatói értékelések: - a felmérések rendszerének ismertetése: a hallgatók a Neptun rendszeren 39 keresztül, anonim módon tölthetik ki minden félév végén az Oktatók hallgatói véleményezése kérdőívet. A többi esetben a hagyományos kitöltésű, anonim kérdőíveket elektronikusan rögzítve értékeljük, illetve on-line tesszük lehetővé a válaszadást. A kérdőíves, valamint elektronikus adatgyűjtés eredményeinek feldolgozása és értékelése 2011 óta az EvaSys értékelő eszköz segítségével történik (MÜL) 40. A 3,5 alatti mutatók esetén minőségfejlesztési javaslatok készülnek. Fontos információkat szolgáltat, és a Bizottság által megfogalmazott javaslatok közé kerül a DPR 41 nyújtotta adatok elemzése is. a.) képzésre, tantárgyra vonatkozóan: o MÜL-1. A szakválasztásra, az intézményválasztási motivációra vonatkozó felmérés. A es és 2012-es, az elsőévesek körében végzett felmérés adatai értékelhetőek azonos módszerrel ben, NymE szinten 1138-an töltötték ki a kérdőívet. A kitöltők 14,3%-a a Természettudományi Kar hallgatója. A TTK 163 válaszadója az elsőéves hallgatók 9,9%-a.. Megállapítható, hogy a felvételivel kapcsolatos információk megszerzése, a tájékozódás (generációs sajátosságként is) legfontosabb területe az internet. Ettől jelentősen elmarad a felvételi tájékoztató, az EDUCATIO, az írott és íratlan média, valamint a verbális források nyújtotta lehetőségek kihasználása ben NymE szinten már csupán 592-en töltötték ki a kérdőívet. A csökkenő aktivitás a hallgatói létszámok, valamint a hallgatói motiváció csökkenésével is magyarázható. A kitöltők 11,5%-a a Természettudományi Kar hallgatója. A TTK 68 válaszadója az elsőéves hallgatók 5,2%-a. Egy év elteltével is a többség az információk döntő többségét az internetről, azon belül pedig a felvi.hu-ról szerzi be (index értéke: 3,52). Az egyetemi/kari honlap böngészése ettől elmarad (index értéke: 2,83). Ennek a vizsgálatnak kissé ellentmond a 2012-es év (december 7., kitöltők száma: 207) SEK Nyílt Napon, az érdeklődő középiskolások körében készült felmérés eredménye, amely szerint a válaszadók 43,2%-a az egyetemi képzésekről az egyetemi/kari honlapokról tájékozódik ( melléklet). Ez az eredmény a Bizottság által megfogalmazott, a kari/intézeti honlapok frissítésére vonatkozó ajánlásoknak is betudható. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján a 3.7 fejezetben. o MÜL-2. Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OHV). A felmérésre minden félév végén (oktatási tevékenységre és tantárgyra vonatkozóan) a NEPTUN rendszeren keresztül kerül sor. A szabályzat új eleme: az oktatói motiváció vizsgálata. A 2008/2009-es tanév őszi 38 Minőségbiztosítási Szabályzat 2011 alapján c3%bcgy&folderctid=&view=%7b2ac3cf9c%2d5b44%2d4d18%2da81c%2d948ad3f38868%7d 41 c3%bcgy%2fdiplom%c3%a1s%20p%c3%a1lyak%c3%b6vet%c3%a9s&folderctid=&view=%7b2ac3cf9c %2d5B44%2d4D18%2dA81C%2d948AD3F38868%7d

37 -37- félévére vonatkozóan a TTMK hallgatója közül 412-en (28,16%) 2699 kérdőívet töltöttek ki. A 2009/2010-es tanév őszi félévére vonatkozóan a TTMK 1415 hallgatója közül 497-en (35,12%) 3520 kérdőívet töltötték ki, tehát nőtt a hallgatói aktivitás. Ennek oka a NEPTUN rendszerben történt változtatás, amely a hallgatót minden belépés esetén figyelmezteti, ha kitöltetlen kérdőíve van. A 2010/2011-es tanév őszi félévére vonatkozóan a TTK 1504 hallgatója közül 489-en (32,51%) 3283 kérdőívet töltötték ki. Ez a csökkenés sajnos egy tendencia részeként értékelhető, mivel a 2010/2011-es tanév tavaszi félévére vonatkozóan a TTK 1302 hallgatója közül csupán 243-an (18,66%), összesen 1664 kérdőívet töltöttek ki. A 2012/2013-as tanév őszi félévére vonatkozóan a TTK 1319 hallgatója közül 401-en (30,40%), összesen 2950 kérdőívet töltöttek ki. Ez az eredmény a kitöltési aktivitás ismételt emelkedésére utal. Úgy tűnik, a hallgatók kezdik átérezni véleményformálásuk lehetőségének súlyát, amivel javíthatnak az egyes tárgyak oktatásának színvonalán (a gyengébb értékelést kapott oktatókkal a kari dékán egyénenként foglalkozik). o DPR keretében (TÁMOP 4.1.1) motivációs felmérés történt nem csak a végzett, hanem az aktív hallgatók körében is az intézmény versenyképessége, az intézményhez kötődés, a tájékozottság növelése és a szükséges változtatások megalapozásának érdekében. A kérdőívnek központi része és intézményi része egyaránt volt tavaszán az online kérdőívet a TTMK 906 hallgatója közül 45 fő (5,0%) töltötte ki ,9%-uk esetében az intézményválasztásban döntő szerepe volt a Kar regionális helyzetének, lakóhelytől való kis távolságának. 55,3%-uk elért felvételi pontszáma alapján került a TTMK-ra, 76,6%-uk első helyen jelölte meg a választott szakot tavaszán az online kérdőívet a TTK 1196 hallgatója közül 66 fő (5,5%) töltötte ki 44. Az intézményválasztásban e felmérés alapján is döntő szerepe volt a Kar regionális helyzetének, lakóhelytől való kis távolságának (12. ábra). 78%-uk első helyen jelölte meg a választott szakot. 12. ábra A lakóhely közelségének szerepe az intézményválasztásban 42 A TTMK (Természettudományi és Műszaki Kar) 2010-ben átalakult, nevében is megváltozott től új elnevezése TTK (Természettudományi Kar) 48/2010.(IV.12.) KT határozat 43 %20jelenleg%20hallgatok.pdf 44 C3%B6vet%C3%A9s/NyME_dpr2011tavasz_hallgatok.pdf

38 -38- o MÜL-6. Az utolsó évesek körében végzett felméréssel a képzés értékelése: az idei tanévben bevezetendő feladat. o DPR keretében pályakövetés ben a ben végzett hallgatók telefonos interjúja történt meg 45. A TTMK 1240 végzett hallgatója közül 143 fő (11,5%) került bele a mintába. 73%-uk rendelkezett teljes munkaidős állással (nagy arányban tanulnak mellette). 11%-uk nyilatkozta, hogy munkanélküli (de többen tanulmányokat folytatnak). A 2011 tavaszán, a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók on-line kutatásának eredményeiből (válaszadó a 842 főből 82, 9,7%) kiemelendő 46, hogy a felsőfokú végzettséggel elhelyezkedettek aránya magasnak tekinthető (13. ábra). A TTK ALUMNI szervezetének első találkozójára, 100 egykori hallgató részvételével, május 14-én került sor. Az ALUMNI honlapján 47, és a Facebook-on keresztül 48 a kapcsolatok ápolása biztosított. 13. ábra 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók elhelyezkedése beosztás szerint o Trendence felmérések 2010-től, egyetemi szinten valósulnak meg 49. Az adatszolgáltatás önkéntes. Kari szintű adatokkal nem rendelkezünk. b.) tanulástámogatás, szolgáltatás o MÜL-5. Tanulástámogatás ben, NymE szinten, 1262-en töltötték ki a kérdőívet. A kitöltők 8,7%-a a Természettudományi Kar hallgatója. A TTK 109 válaszadója az elsőéves hallgatók 8,3%-a. A globális index értéke 3,22. Az átlagtól való eltérés 1,18 (14. ábra) %20végzett%20hallgatók%20( ).pdf 46 %20végzettek%20( ).pdf 47 %3d%252F&Source=%2F 48 K%C3%B6zpont/ ?sk=wall 49

39 ábra A tanulástámogatás globális indexe 2012-ben A globális index emelése érdekében két területen kell elsődlegesen beavatkozni: az oktatási infrastruktúra és a hallgatói önkormányzat esetében (3.5 fejezet). Oktatói, munkatársi értékelések: - MÜL-3. Oktatók kari elégedettség mérése ben a TTK 64 oktatója közül 47-en töltötték ki a kérdőívet (73%). A globális indexet a 15. ábra mutatja be. 15. ábra Az oktatói elégedettség globális indexe 2011-ben Fejlesztendő terület az erőforrások értékelése kapcsán mutatkozik (globális index 3,43). Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. P (tervezés) D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) A fejlesztés célja, terve megvalósítás és önértékeléssel bizonyítás fejlődés fenntarthatósága eredmények Fejlesztendő terület: A változások folyamatos követése és kezelése Az erőforrások javítása. A TIOP pályázat A kérdés megítélése: Középiskolások Technikai eszközök eszközbeszerzései. 3,43-as átlag. tájékoztatása a felújítása, karbantartása. Hallgatói létszám fejlesztésekről, Pénzügyi viszonyok emelésével és pályázati lehetőségekről. További javítása. forrásokkal plusz pályázati lehetőségek bevételek elérése. kihasználása. - MÜL-4. Munkatársi elégedettség vizsgálata 2013 január-februárjában történt meg a 2012-es évre vonatkozóan. A Kar oktatói és munkatársai közül 35-en töltötték ki a kérdőívet (50%). A

40 -40- felmérés hiányosságot a szervezet felkészültségére (index: 3,22) és a munkafeltételek és munkakörülményekre (index: 3,39) vonatkozóan határozott meg. Az egyéni elégedettségi szempontok mutatója kielégítőnek mondható (index: 3,57). képzés, tantárgy értékelésére vonatkozó - MÜL-7. Záróvizsga bizottsági tagok kérdőíve ben 53-an töltötték ki a kérdőívet. A globális indexet a 16. ábra tartalmazza. 16. ábra Záróvizsga tagok véleményének globális indexe 2011-ben Az összesítés eredményei alapján a képzés színvonala, a hallgatói felkészültség megfelel a bizottsági elvárásoknak. MÜL-20. Kurzusértékelő lap. A Természettudományi Karon a kurzusértékelő lapok kitöltése minden kari oktató számára kötelező 2012-től. A kurzusértékelő lapokat az egyes intézetek tanulmányi ügyintézői archiválják, az intézeti igazgatók pedig kiértékelik és az eredményeket, tapasztalatokat a Dékáni Hivatal részére megküldik. - új, tervezés és bevezetés alatt álló elem: MÜL-21., a szakfelelősök számára készült, a képzést értékelő lap (teszt). Társadalmi értékelések: - MÜL-7. Záróvizsga bizottsági tagok kérdőíve. A Záróvizsga Bizottságok véleményének bekérése félévente történik papíralapú kérdőívekkel a záróvizsga-beosztások alapján. A záróvizsgák után a kérdőívek értékelése egységesen Sopronban történik. Törekvés, hogy minden Záróvizsga Bizottságban kapjon helyet tagként külsős szakember is, a kérdőívet ő is töltse ki. Eddig két félévben végeztük el a felmérést. Egy területen további pontosításra van szükség: a kérdőív rákérdez a szakdolgozatok minőségére, védéssel kapcsolatos információkra is, holott több esetben is a védés a záróvizsgától elkülönülten zajlik, így ez némi zavart okozhat a válaszadás során. - MÜL-8. Partneri elégedettség mérése. A NymE-n végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók által kitöltött kérdőívek értékelése. A 2012-ből származó kérdőívek nem tekinthetők reprezentatívnak, mivel mindössze 6 válaszadó jelenik meg az adatok mögött. Ez azért is sajnálatos, mivel a hallgatóink számára gyakorlati helyet biztosító intézményeket is bevontuk a megkérdezettek körébe. - MÜL-9. MÜL-10. Partneri elégedettség vizsgálata (szakmai szervezetek, kamarák, önkormányzatok). Visszajelzéseink nem reprezentatívak. A TTK-n a gyakorlatigényes alapszakok miatt hallgatóink jelentős időt töltenek cégeknél, szakmai szervezeteknél, önkormányzatoknál. A hallgatók értékelésekor kérjük egyéb észrevételeiket is, illetve személyes kapcsolatot is tartunk valamennyi gyakorlóhellyel. Mivel a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben valamennyi alapszak esetében kötelező a külső szakmai gyakorlat, az ilyen jellegű kapcsolatok és visszajelzések bővülését prognosztizáljuk. A MÜL felmérések ilyen irányú kiterjesztésének bevezetését jelen tanévben készítjük elő.

41 -41- Értékelés - Felmérések eredménye: MÜL-3. I-II. és V. része. A vezetés értékelésének (azaz annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit) 3,87-es átlaga (átl. elt. 1,21), a stratégia értékelésének (azaz annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a kar hogyan fogalmazza meg, és hogyan alkalmazza a stratégiáját) 3,72-es átlaga (átl. elt. 1,19), a folyamatok értékelésének (azaz annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy hogyan szabályozza a kar a változások folyamatait és hogyan tartja kézben ennek a működését) 3,75-ös átlaga (átl. elt. 1,18) azt mutatja, hogy a Kar vezetése a munkatársi visszajelzéseket és véleményeket hatékonyan építi be stratégiájába, és mindent megtesz azért, hogy alkalmazkodva a változó környezeti feltételekhez, megfeleljen a kor kihívásainak. A legjobb minősítést a vezetés értékelése kapta, szinte valamennyi kérdés esetében a válaszadók 70-80%-a 4 vagy 5 minősítést adott. Kiemelkedően jónak ítélik meg a válaszadók a vezetők által meghatározott munkatársi feladatokat, hatásköröket és felelősségi köröket. - MÜL-3. Oktatók kari elégedettség mérése (2011) 5 4 Vezetés 3,91 4,02 3,74 3,79 3,83 4,02 Stratégia 3,75 3,77 3,75 3,64 3,56 3, MÜL-3. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit? 1. A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára. 2. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását. 3. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket. 4. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. 5. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek. 6. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. 7. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. MÜL-3. STRTAÉGIA A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza? 8. A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges változást létrehozhatja. 9. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell. 10. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit. 11. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid és hosszú távú célkitűzések között. 12. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása stb.

42 -42- P (tervezés) D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) fejlesztés célja, terve megvalósítás és önértékeléssel bizonyítás fejlődés fenntarthatósága eredmények Fejlesztendő terület: A változások folyamatos követése és kezelése Szervezet Globális és regionális a kérdés megítélése: 3,22 Globális és regionális felkészültségének változások, kihívások átlag kihívások értékelése, javítása, figyelemmel kísérése. akciótervek készítése, folyamatos tájékoztatás naprakészsége. Munkafeltételek és Anyagi lehetőségek a kérdés megítélése: 3,39 Munkatársi igények és munkakörülmények maximális kihasználása. átlag elégedettség alapján javítása Munkahelyi tényezők korrekciók végzése. optimalizálása. 3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A minőségcél megvalósítása érdekében az Egyetem 50 : a) képzési programjai létesítésének, indításának és nyilvántartásának eljárásrendjére belső szabályozást alakít ki, és működtet, b) képzési programjait a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, vagy más, arra illetékes külső testülettel akkreditáltatja, c) biztosítja a tantárgyi programok hallgatói véleményezését. A megvalósítás 51 az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a következő területekre vonatkozik: Stratégia, Folyamatok, termékek és szolgáltatások, Vevői eredmények. Megközelítés Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: Képzési szabályzat 52 megalkotása 2010-ben (a képzési programok követéséről a 11. A belső értékelés eljárása című fejezet rendelkezik). - Az oktatási stratégia változása, képzésfejlesztési tervek az IFT-vel összhangban készülnek. Kiemelt terület a BSc és az MSc képzés tapasztalatainak megjelenítése és állandó frissítése az oktatásban. Új, kidolgozásra váró terület az osztatlan tanárképzésre történő felkészülés. - Szakfelelős, szakirányfelelős hatáskörének rögzítése szavatolja a képzések megfelelő működtetését. - Az elégedettség mérésére szolgáló rendszer (hallgatói, oktatói, társadalmi visszajelzések) működtetése. Az elégedettségi vizsgálatok eredményeinek elemzése, hasznosítása, eredményeképpen szükség esetén változtatásokra javaslatok. - Az oktatási programok kidolgozásának folyamata, indított szakok száma; (felvett végzett hallgatók arányának figyelemmel kísérése 53 ), a programok indításához szükséges kapacitások biztosítása a demográfiai változások figyelembevételével. - Hazai és nemzetközi oktatási igények, munkaerőpiaci helyzet és trendek elemzése, figyelembevétele, munkaerőpiaci visszajelzések, irányító hatóságokkal való együttműködés, volt hallgatók, további társadalmi szereplők visszajelzéseinek értékelése. 50 Minőségfejlesztési Program, 2010 alapján 51 Minőségbiztosítási Szabályzat, 2011 alapján fejezet

43 -43- Alkalmazás Tevékenységek, folyamatok: - Az új oktatók bevezetése során, a tantárgyi programok átadása a szakfelelős, a tanszéki koordinátor és a tárgy addigi oktatójának bevonásával, aktív részvételével történik, biztosítva a képzés egységét, ugyanakkor lehetőséget adva az új oktató oktatói szabadságának is. - Szak indítása óta bekövetkezett szerkezeti, tartalmi, személyi és infrastrukturális változások nyomon követhetők a Kari Tanács jegyzőkönyvei alapján. - ZV bizottságban fontos a szakmai képviselet megjelenése. Ezt a szemléletet külső tagok (múzeumi szakemberek, közoktatás képviselői) meghívásával, illetve külső szakdolgozati bírálók (kutatóhelyek, egészségügyi intézmények szakemberei) felkérésével is nyomatékosítjuk. Kiemelt feladataink: Az osztatlan tanárképzés előkészítése a biológiatanári, földrajztanári, környezettantanári és technikatanári szakok esetében. Az osztatlan tanárképzés előkészítésére munkabizottságok alakultak a képzési tematikák kidolgozására. Fontos szempont, hogy - az oktatói terhelhetőség maximális figyelembevételével az új képzések a lehető legjobban elkülönüljenek a BSc-s megfelelőiktől, ne azok másolatai legyenek. A Földtudományi Doktori Iskola akkreditálásának előkészítése. A Doktori Iskola akkreditálása kapcsán egyetemi tanárok kerülnek a Karra. A külső szakmai gyakorlatok esetében a hallgatói munkanaplók, gyakorlatvezetői vélemények értékelése. Érdekelt felek elégedettsége Hallgatói értékelések: - a hallgatói véleményeket folyamatosan figyelembe vesszük a tantárgyfejlesztésben; így az elektronikus tananyagok kidolgozása és közzététele több tárgyból is (pl. Ökológia) hallgatói igényre reagálva történt meg, - az oktatási programok a hallgatók számára az intézeti honlapokon elérhetők, - MÜL-1. intézményválasztási motivációs felmérés alapján a TTK vonzereje elsődlegesen a megcélzott szak elérhetősége, másodsorban pedig a lakóhely közelsége (17. ábra).

44 ábra Intézményválasztás (TTK) motivációja 2011-ben és 2012-ben - MÜL-2. oktatói munka hallgatói véleményezése II. része a tantárgy értékelésére vonatkozóan. A kurzusok tervezésekor, szervezésekor törekedni kell arra, hogy lehetőleg minél gyakorlatiasabb, felhasználható és alkalmazható tudást nyújtsunk a hallgatóknak, megismerhessék az adott tárgyhoz kapcsolódó kutatási lehetőségeket, módszereket. Ezért félévente követjük, vizsgáljuk a válaszarány függvényében a gyengébb átlagot elért tantárgyakat/oktatókat. A 3,5 érték alatt értékelt oktatókat a dékán és az intézetigazgató közös elbeszélgetésen hallgatja meg és közösen határozzák meg a szükséges teendőket. - a diplomás pályakövetés a DPR-en keresztül telefonos megkeresés illetve on-line adatszolgáltatás útján történik. Ezen kívül az Alumni és a Facebook ad lehetőséget a kapcsolattartásra. Oktatói értékelések, kötelezettségek: - a tantárgyi programok korszerűek, a tárgyi akkreditációnak megfelelő tartalmúak, frissítettek, a szakirodalmak naprakészek, a NEPTUN rendszeren keresztül elérhetők, - a kutatás és fejlesztés eredményei a laborok felszereltségén (TÁMOP, TIOP pályázatok) és az oktatók tárgyi tudásának fejlődésén keresztül jelennek meg az oktatásban, - MÜL-20. Kurzusértékelő lapokat a kurzus oktatója félévenként tölti ki. Összesítésük intézetigazgatói szinten történik. A szakfelelősök értékelésén (MÜL-21) keresztül a képzés értékelése kidolgozás alatt álló terület, - MÜL-7. Záróvizsga bizottságok véleménye kedvező a képzés színvonalára és a záróvizsgák szervezettségére nézve egyaránt. Társadalmi értékelések: - MÜL-7. Záróvizsga bizottsági tagok véleménye alapján a képzés megfelel a társadalmi elvárásoknak. - MÜL-8. Partneri elégedettségre nézve a koránt sem reprezentatív mennyiségű válaszadó véleménye alapján a gyakorlati képzés szintje tekinthető gyengébbnek, illetve a végzett hallgatók idegen nyelvi tudása nem minden esetben tartalmazza a szaknyelv által megkövetelt színvonalat. A felmenő rendszerben bevezetett gyakorlati képzések és az idegen (szak)nyelvi kurzusok várhatóan javítanak ezen a megítélésen. - MÜL-9. Partneri elégedettség, szakmai szervezetek, kamarák és az önkormányzatok (MÜL 10) nem fogalmaztak meg kritikákat, visszajelzéseik esetlegesek, nem követik a célirányos kérdésfeltevéseket.

45 -45- Értékelés: MÜL-2. (OHV) II. A tárgy értékelésére vonatkozó kérdések Átlagos vál. Relatív szórás 1. A kurzuson tanultak segítettek a szakmai fejlődésben. 4,42 0,82 2. A tárgyat és a megszerzett ismereteket a képzés célja szempontjából fontosnak 4,40 0,82 tartom. 3. A megadott kötelező és ajánlott szakirodalom használható, elérhető. 4,40 0,82 MÜL-7. Záróvizsga bizottságok véleménye. I. Diplomamunkák színvonala, védés folyamat, II. Záróvizsgán elért eredmények Záróvizsga bizottságok véleménye Sorozatok1 4,12 3,88 4,1 4,16 3,58 4,33 4,52 3,88 3,56 3,48 4,43 1. A diplomamunkák/szakdolgozatok választott témái a szakma aktuális kérdéseivel foglalkoztak. 2. A diplomamunkák/szakdolgozatok kidolgozottsága igényes. 3. A téma kidolgozása során a formai előírásokat betartották. 4. A prezentációk tartalmi összeállítása jól tükrözték a választott témákat. 5. A hallgatók előadókészsége, érvelése megfelelő. 6. Az opponensek véleménye konstruktív volt. 7. Az elbírálás rendszere tisztázott és átlátható. 8. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségüket. 9. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségük gyakorlati alkalmazását. 10. A hallgatók a megszerzett ismereteket önállóan tudják alkalmazni. 11. A záróvizsga integrált ismereteket mér fel. III. A záróvizsga/védés szervezettsége 1. Előzetesen kellő információt kaptam Átlagos vál. a. a záróvizsga/védés folyamatáról 4,63 0,71 b. a záróvizsga/védés értékelési rendszeréről 4,70 0,64 c. a képzés követelményeiről 4,55 0,77 2. Hogyan ítéli meg a záróvizsga lebonyolítását, szervezettségét? 4,68 0,70 Relatív szórás Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása.

46 -46- P (tervezés) D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) fejlesztés célja, terve megvalósítás és Önértékeléssel fejlődés eredmények bizonyítás fenntarthatósága Fejlesztendő terület: Szakmai szervezetektől és önkormányzatoktól visszajelzések beszerzése visszajelzéseinek értékelése. Hallgatói ismeretek önálló alkalmazása. Folyamatos kapcsolattartás a gyakorlatok alatt a gyakorlati helyekkel. DPR rendszeren keresztül célzott megkeresések. Gyakorlat centrikus képzések. A kérdések megítélése: 3,9-es és 3,17-es átlag. A kérdés megítélése: 3,48-as átlag. 3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere Kétirányú információáramlás megvalósítása. Kapott válaszok értékelése, reprezentatív mennyiségre emelése. Külső gyakorlati képzések. A minőségcél megvalósítása érdekében az Egyetem 54 : a) a hallgatói jogbiztonság és a képzési folyamat szabályozottsága érdekében Hallgatói Követelményrendszer szabályzatot alkot, azt folyamatosan karbantartja, és az érintettek számára elérhetővé teszi, b) biztosítja a számítógéppel támogatott Egységes Felsőoktatási Tanulmányi Rendszer (Neptun) működtetését és a hallgatói hozzáférést, c) tantárgyi programokban (követelményekben) szabályozza a hallgatói értékelés mutatóit. A megvalósítás 55 az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembevételével a Partnerkapcsolatok és erőforrások, a Folyamatok, a termékek és szolgáltatások, és a Vevői eredmények területeire vonatkozik. Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - a tantárgyi követelmények nyilvánosak, hallgatók számára elérhetők (Neptun rendszer, intézeti honlapok, tanóra részeként ismertetés) - vizsgáztatás rendszere: tárgy sajátosságai alapján meghatározott szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgák. Esetleges panaszok kivizsgálásában az egyetemi HKR a mérvadó. - a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének követése, hallgatói rangsorok, passzív félévek kimutatását a táblázat mutatja be féléves bontásban. Költségtérítéses hallgatók államilag finanszírozott képzésbe átsorolása az 51/2007-es számú Kormányrendelet alapján történik. Az önköltséges hallgatók ösztönzésére, tanulmányi eredményük javítására ez a lehetőség bír a legnagyobb hatással. A hallgatók előrehaladását segíti a TTK-n megvalósított tutori-mentori rendszer. A Moodle nyílt forráskódú tanulás és tartalommenedzsment rendszer keretében jelenleg 24 oktató közel 50 kurzust működtet. A tutorálás további bővítése szervezés alatt. - az oklevél-minősítéseket a melléklet tartalmazza éves bontásban után, a képzési struktúra változásai miatt, az oklevelek számának csökkenése következett be, amely jelenleg stagnálást mutat. - esélyegyenlőség: a TTK épületében személylift működik, az épület előadótermei és laborjai akadály mentesítve vannak. Fogyatékossággal élő hallgatókat erre a feladatra kijelölt kari koordinátor segíti. 54 Minőségfejlesztési Program 2010 alapján 55 Minőségbiztosítási Szabályzat 2011 alapján

47 a hallgatói támogató programok közül legnagyobb hatékonysággal az ösztöndíjrendszer működik, amely motiválja a hallgatókat a jobb tanulmányi eredmény elérésére. - nyelvtanulás hatékonyságának növelésére ( melléklet) irányult a hallgatók részére ingyenes nyelvtanfolyamok szervezése között alap- és középszinten. Ezen túl egyes szakokon (pl. biológia BSc) angol nyelvű szabadidős előadások valósultak meg a tudományos élet újabb eredményeiből - havi rendszerességgel. - az Alumni és a DPR működtetéséből leszűrt tapasztalatok érdemben segítik a képzési anyag plaszticitásának fokozását. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat a karon alkalmazott egyéb eljárások, mutatók sorába is beemelhetjük, hisz a személyes kapcsolattartás és visszajelzések sok esetben pontosabban tükrözik a diploma értékét, mint a statisztikai adatok. Alkalmazás: Tevékenységek, folyamatok: Érdekelt felek elégedettsége Hallgatói értékelések: MÜL-2. OHV kérdőív, 4.5. kérdés kari átlaga 1. Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés, követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta. 2. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga, munkaértékelés). Átlagos vál. Relatív szórás 4,40 0,81 4,41 0,82 MÜL-5. I. Oktatási infrastruktúra Ügyintézés Átlagos vál. 1. A tanulmányi/dékáni hivatal nyitva tartása. 3,23 1,12 2. A tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak segítőkészsége. 3,42 1,25 3. A tanulmányi ügyek intézése ,27 4. A Neptun rendszer elérhetősége tárgyfelvétel és vizsgaidőszakban. 3,25 1,21 5. A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető. 2,94 1,28 6. A Neptunban a kurzusokra időben lehet jelentkezni. 3,55 1,18 Relatív szórás - a tantárgyi követelmények nyilvánossága (a számonkérés követelményeinek érvényesülése), OHV-MÜL2 kérdőív 4. 5 kérdés kari átlaga: 4,41 (átl. elt. 0,17) kiemelkedően jónak mondható. - MÜL-5. Tanulástámogatásra vonatkozó felmérés. Az oktatási infrastruktúrára vonatkozó globális index értéke 3,21 (átl. elt. 1,2). A hallgatók kifogásai az ügyintézéssel kapcsolatos (vélelmezett) hiányosságokra, a tananyagok hozzáférhetőségére, a laborok felszereltségére és a kollégiumi/szociális szolgáltatásokra vonatkoznak. Oktatói értékelések: a Foglalkoztatási követelményrendszer alapján 56 valósulnak meg. Társadalmi értékelések: a MÜL-8, partneri elégedettség mérése alapján. A válaszadás nem reprezentatív (6 válaszadó, csupán néhány volt hallgató alkalmazása). A globális indexet (értéke 3,54), a 18. ábra mutatja. 56

48 ábra Partneri elégedettség globális indexe (2012) MÜL-8. Partneri elégedettség A végzettek szakmai felkészültsége, képességei, készségei Sorozatok1 3,67 3,33 3,17 3,33 3,83 3,67 3,17 4 3,5 4,33 3,83 4,17 4,33 1.A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel. 2.A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel. 3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati eredményeivel. 4. Szakmai tudásuk komplex és integrált. 5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni. 6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni, bővíteni. 7. Idegennyelv-ismeretük és annak alkalmazása megfelelő. 8. Informatikai felkészültségük naprakész. 9. Jó a kommunikációs képességük. 10. Viselkedéskultúrájuk megfelelő. 11. A munkához való hozzáállásuk példamutató. 12. Képesek az önálló munkavégzésre. 13. Alkalmasak a csapatmunkára. A végzettek szakmai felkészültségéből a munkáltatók elsődlegesen az elméleti felkészültséggel és a innovatív ismeretalkalmazással elégedettek, a gyakorlati felkészültség (3,33) és a szakmai tudásanyag integráltsága (3,33) kapott alacsonyabb értéket. Várhatóan a felmenő rendszerben kialakított gyakorlati képzések javítanak ezen a megítélésen. A végzettek képességei és készségei közül az informatikai, kommunikációs, és viselkedéskultúrájuk megfelelő; munkavégzésükkel sincs probléma. Csupán az idegen nyelvi ismereteik és azok alkalmazása kapott alacsonyabb értékelést (3,17). Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása stb.

49 -49- P (tervezés) D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) fejlesztés célja, terve megvalósítás és önértékeléssel Fejlődés eredmények bizonyítás fenntarthatósága Fejlesztendő terület: Ügyintézés Ügyintézők által A kérdés Ügyintézési utak hatékonyságának használt adatbázisok megítélése: 3,21-es racionalizálása. növelése fejlesztése. Feladatok átlag. Hallgatói kérdőívek hatékonyabb szervezése. értékelése. Elintézett ügyek számának és a ráfordított idő Tananyag hozzáférhetőségének javítása (jegyzet, elektronikus) Laborok felszereltsége Kollégiumi szociális szolgáltatások és Gyakorlati képzések színvonalának emelése Idegen nyelvi ismeretek fejlesztése Jegyzetbeszerzés/kiadás támogatása. Elektronikus anyagok feltöltése, elérhetővé tétele. TIOP és TÁMOP pályázatok megvalósulása. Kollégiumi felújítások. Támogatás rendszerének szükség szerinti revíziója. Felmenő rendszerben gyakorlati képzések. Új laborok kialakítása. Idegen nyelvi kurzusok és foglalkozások. A kérdés megítélése: 2,79-es és 3,11-es-es átlag. A kérdés megítélése: 3,21-es és 2,94-es-es átlag. A kérdés megítélése: 2,67-es és 2,72-es-es átlag. A kérdés megítélése: 3,33-as és 3,17-es átlag. A kérdés megítélése: 3,17-es átlag. arányának értékelése. Dokumentumok folyamatos frissítése. Hallgatói kérdőívek értékelése során beszerzett eszközök beüzemelése. További pályázati források keresése ban elvégzett munkák (ablakcsere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés stb.). Hallgatói panaszok és kérdőívek értékelése. További pályázati források keresése eszközbeszerzéseinek gyakorlatban történő alkalmazása. Együttműködési szerződések külső partnerekkel. Külső partnerekkel szorosabb együttműködés Tantervi keretben kurzusok számának növelése. Partneri visszajelzések értékelése.

50 Az oktatók minőségének biztosítása A minőségcél megvalósítása érdekében az Egyetem 57 : a) az SzMSz Foglalkoztatási követelményrendszerében szabályozza az oktatókkal szemben támasztott követelményeket, az előmenetel rendjét, b) személyügyi nyilvántartást vezet az oktatói állományról, a tudományos előmenetelről, c) biztosítja az oktatói munka hallgatói véleményezését, d) az oktatók minőségének és kompetens voltának értékelésekor a hallgatói véleményeket figyelembe veszi. A megvalósítás 58 az EFQM 2010 modell kritériumi rendszerének figyelembe vételével az Emberek és a Munkatársai eredmények területekre vonatkozik. Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: az oktatói pontrendszer 59 bevezetése 2012-ben, on-line kitöltéssel, megtörtént. Éves rendszerességgel sor kerül dékáni elbeszélgetésekre, amely az oktatók éves munkájának eredményességét monitorozza és meghatározza következő éves tevékenységüket. Teljesítményük értékelése fontos eleme az oktatói előrelépéseknek. A vizsgált időszakban 22 oktatói előrelépésre került sor (2008: 1, 2009: 1, 2010: 13, 2011: 5, 2012: 2). A kari munkakörökre vonatkozó leírások és azok szabályozásai az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerét követik. - az oktatók tudományos továbbképzésének támogatását az anyagi körülmények behatárolják. Kari forrásból csupán útiköltség térítésére van lehetőség. Az oktatók publikációs tevékenysége az intézeti honlapokon, a könyvtári nyilvántartásokban, valamint az MTMT adatbázisában követhetők az oktatók oktatási terhelése magas ( melléklet), átlagosan 130% (min. 0%, max. 285%). Ezzel a magas óraszámterheléssel összefüggésben 17 oktató felvételére került sor a vizsgált időszakban (2008: 3, 2009: 2, 2010: 5, 2011: 7) ben új oktató felvételére nem kerülhetett sor gazdasági megfontolások miatt ben 2 fő címzetes egyetemi tanári, 2 fő címzetes egyetemi docensi és 1 fő címzetes főiskolai docensi besorolásról is született kedvező döntés. - tehetséggondozási program, doktori program: kiemelt megvalósulási területek a tudományos diákköri részvételek segítése, a Kunc Adolf Természettudományi Szakkollégium működtetése és a tervezett Földtudományi Doktori Iskola előkészítése. - OHV vélemények visszacsatolását a Kar vezetése figyelembe veszi az oktatói előmenetelhez kapcsolódó pályázatok elbírálásakor, valamint esetleges kitüntetési javaslatok esetében is. Oktatói elbocsátásra OHV-ban megfogalmazott kritika hatására nem került sor. - A karon alkalmazott egyéb eljárásoknak, mutatóknak tekinthető a személyes, szoros kapcsolattartás, amely az oktatók és a hallgatók között kialakult. A személyes visszajelzések, beszélgetések információtartalma nyújtja a legbiztosabb inspiráló hatást az oktatói teljesítményre. Alkalmazás: Érdekelt felek elégedettsége Hallgatói értékelések: 57 Minőségfejlesztési program 2010 alapján 58 Minőségbiztosítási szabályzat 2011 alapján fejezet

51 MÜL-2. OHV alapján 3,5 index érték alatti mutató nincs; az éves eredmények alapján a hallgatók mind a tantárgyakkal, mind pedig azok oktatóival, a képzési színvonallal elégedettek. Oktatói, munkatársi értékelések: - MÜL-3. kari értékelésének globális indexét (3,73) a 19. ábra mutatja. az Emberi erőforrás (3,81), a Munkatársi elégedettség (3,82), és a Folyamatok értékelése (3,75) fejezetek pontértékei hatékony és tájékozott oktatói kollektívára utalnak. 19. ábra Oktatói kari értékelés globális indexe. - MÜL-4. A munkatársi elégedettség mérésére irányuló kérdőív alkalmazása a 2012-es évre vonatkozóan történt meg. - MÜL-20. Kurzusértékelő lap. A kurzusok értékelésének feldolgozása beszámoló szintjén valósult meg az intézeti szinten archivált értékelő lapok alapján 61. Kiemelendő a képzésbe bekerülők alacsony előzetes szakmai ismeretanyaga (felvételi hiánya) és a nyelvvizsga hiánya. Ezek az okok nehezítik a hatékony oktatói munkát. Társadalmi értékelések: - Számszerűsíthető adatok: díjazottak, társadalmi és szakmai elismerések, kitüntetések, elismert szervezetek tagsága 62. Értékelések: OHV válaszadási arány, trend, a féléves összesítés lsd. 3.1 fejezet vonatkozó része %C3%BCgy%2fBesz%C3%A1mol%C3%B3k%20a%20kari%20min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C 3%A1sr%C3%B3l&FolderCTID=&View={96B1A119-F59D-4BAA-B C33C9E1} fejezet