TÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása:

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÁS A DOKTORI KÉPZÉSRŐL (a évről) Egyetemünkön működő doktori iskolák tudományágak szerinti felsorolása: Építőmérnöki Kar Építőmérnöki és földtudományok Gépészmérnöki Kar Gépészeti tudományok Építészmérnöki Kar Építészmérnöki tudományok Építőművészet Vegyészmérnöki Kar Kémia és Vegyészmérnöki tudományok Villamosmérnöki és Informatikai Kar Informatikai tudományok Villamosmérnöki tudományok Közlekedésmérnöki Kar Közlekedéstudományok Gépészeti tudományok Természettudományi Kar Fizikai tudományok Matematika- és Számítástudományok Pszichológia tudományok Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Tudományfilozófia és tudománytörténet vezető: Józsa János vezető: Stépán Gábor vezető: Domokos Gábor vezető: Cságoly Ferenc vezető. Nyulászi László vezető: Levendovszky János vezető: Kollár István vezető: Bokor József vezető: Zobory István vezető: Mihály György vezető: Recski András vezető: Izsó Lajos vezető: Meyer Dietmar vezető: Margitay Tihamér A doktori képzésben részt vevő törzstagok, témavezetők és oktatók szakmai életrajzi adatai, valamint a doktori iskolák működési szabályzatai, képzési tervei és aktuális témakiírásai megtalálhatók az Országos Doktori Tanács honlapján ( A megvédett disszertációk elektronikus dokumentumai elérhetők a kibocsátó doktori iskola, a témavezető, vagy a hallgató nevén keresztül. A doktori képzésre vonatkozó részletes információkat Egyetemünk doktori honlapja tartalmazza, 1

2 Összesített egyetemi adatok Felvett és fokozatot szerzett hallgatók Felvett hallgatók száma Állami ösztöndíjas helyek Megítélt fokozatok A PhD/DLA hallgatók száma összes hallgató (fő) támogatás forrása államilag támogatott Költségtérítéses Tagozat Nappali Levelező A doktori képzésben részt vevő hallgatók számát mutató táblázat átlagosan 3 évfolyam összegzett adatát tartalmazza. (Forrás: ODT adatbázis és BME KTH éves kimutatások) ben a BME doktori iskolái a rendelkezésre álló állami ösztöndíjaknak csak 95,04 %- át használták fel, annak ellenére, hogy a karok közötti átadások rendszere lehetőséget adott a helyek igény szerinti átcsoportosítására. Az állami ösztöndíjas helyek felhasználása kari bontásban: ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK 102,15 % 94,51 % 100,88 % 83,22 % 96,27 % 109,05 % 87,25 % 90,84 % Képzési adatok kari bontásban (2012 évi adatok) Diplomák száma 1 Doktori képzésben részt vevők 2 Fokozatot szerzettek száma 3 Tudományágak száma Minősített oktatók pontszáma 4 ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐ GÉPÉSZ GTK KÖZLEKEDÉS TTK VEGYÉSZ VILLAMOS Nappali tagozaton egyetemi oklevelet szerzettek száma (MSC/MA, ill. 5 éves diploma). Forrás: NEFMI részére készült 2012-es KTH kimutatás. 2 Három évfolyam (6 aktív félév) összege. Forrás: NEFMI részére készült 2012.október 15-i KTH kimutatás. 3 Az összes kiadott doktori fokozatból az egyéni felkészülők számának levonásával (ODT adatbázis). 4 Teljes munkaidejű oktató/kutató, PhD/CSc 1-es, a DSc 3-as, az akadémikus 5-ös súlyozással. 2

3 Fokozatszerzési arányok 1. ábra Az utolsó három évben doktori képzéssel fokozatot szerzettek száma a megelőző három éves időszakban felvett hallgatók számához viszonyítva. 5 A fokozatszerzési arány egyetemi szinten valamivel az országos átlag felett van, ugyanakkor a karok között jelentős eltérés figyelhető meg. Az olykor 10 százalékot is meghaladó fluktuációk mellett tendenciák is kirajzolódnak. A fokozatszerzési arányok nincsenek korrelációban a fokozatszerzési követelményekkel, sokkal inkább a doktori képzésből történő lemorzsolódást türközik. A Neptun adatok alapján az 50% alatti fokozatszerzések azokon a karokon fordulnak elő, ahol a képzésből elbocsátottak aránya meghaladja a 20 %-ot. Fokozatszerzések publikációs háttere A BME Publikációs Adatbázis lehetőséget ad a doktori fokozatok száma és a publikációs teljesítmény közötti kapcsolat vizsgálatára. Az alábbiakban a lektorált folyóiratcikkek számán keresztül vizsgáljuk a tudományos eredmények publikáltságát. Ez a mutató nagy általánosságban eltekint a szakterületi sajátosságoktól (pl. impakt faktor), de nem terjeszthető ki minden területre: humán területeken az igazi értékmérő a monográfia vagy könyvfejezet, a DLA képzés tudományos outputja pedig egyáltalán nem mérhető ilyen módon. Ezekkel a fenntartásokkal együtt is tanulságos a kibocsátott fokozatok száma és a lektorált folyóiratcikkek száma közötti korreláció, amit 2. ábrán mutat. Az ábrán 5 évre átlagolt publikációs adatok szerepelnek, a lektorált folyóiratcikkek számának éves változását melléklet tartalmazza. 5 EDT adatbázis 3

4 2. ábra A doktori képzésben kibocsátott fokozatok száma és a lektorált folyóiratcikkek száma közötti korreláció. A szaggatott egyenestől való eltérés a TTK és a GPK esetében az átlagosnak magasabb publikációs követelményeket tükrözi, míg a GTK és KSK ilyen téren alacsonyabb elvárásokat támaszt. Az ábra által sugallt korreláció mellett pozitív üzenet a véges tengelymetszet: a publikációs minimum-követelmény tükröződik abban, hogy az oktatóikutatói kör bizonyos szintű publikációs teljesítménye alatt nem lenne kibocsátott tudományos fokozat. Hallgatók motiválása Az évente meghirdetett BMe kutatói pályázat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A pályázat célja a doktori iskolákban született kiemelkedő tudományos eredmények interneten keresztül történő bemutatása, az egyetemen folyó kutatások széles körű népszerűsítése. Három pályázati ciklus után 62 kutatási téma magyar és angol nyelvű ismertetése szerepel az egyetem honlapján: Budapest, május Melléklet: Lektorált folyóiratcikkek száma Dr. Mihály György EHBDT elnök Melléklet 4

5 A lektorált folyóiratcikkek száma kari bontásban. Egyetemi szinten mintegy 1000 lektorált folyóiratcikk születik évente (szaggatott vonal). Forrás: BME PA. Az egy oktató-kutatóra jutó kari publikációk száma. Az oktató-kutatói létszám a teljes munkaidőre történő átszámításnak felel meg (FTE), egy publikáció a szerzők számától függetlenül csak egyszer szerepel. 5