Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések

Átírás

1 Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogsegély- szolgálat Gyakran ismételt kérdések Összeállította: dr. Fazekas Kornél Sándor Dátum: november Mely szabályok vonatkoznak a doktori képzésre? A doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos legfontosabb törvények, rendeletek, szabályzatok: évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról - A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalásai a doktori iskolák létesítéséről és működésének követelményeiről; - az egyes felsőoktatási intézmények és azok doktori iskoláinak doktori szabályzatai Egyéb törvények, rendeletek, szabályzatok: évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról; évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről; - 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról; 1

2 - 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról; - 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről; - 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról - 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról - 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről - 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 2. Kiket illet a doktorandusz név? A doktori képzésben résztvevőket, akik a mester- vagy osztatlan képzést követően folytatják tanulmányaikat: a képzés egységes, harminchat hónapig tart. A doktoranduszok a PhD/DLA tudományos/művészeti fokozatot szerzik meg a képzés végeztével. 3. Kik képviselik a doktoranduszokat? A felsőoktatási intézmények részeként doktorandusz önkormányzatok működnek, amelyeknek minden doktori képzésben résztvevő személy tagja. Az országos képviseletet a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el, amelynek székhelye Budapest. A DOSz a nemzeti felsőoktatási törvény által létrehozott testület. Az Országos Doktori Tanács (ODT) az egyetemek doktori tanácsainak elnökeiből áll: ők foglalnak állást a doktori képzéssel kapcsolatos kérdésekben. 4. Ki és mi alapján kerülhet be a doktori képzésbe? Doktori képzésre az nyerhet felvételt, aki a mester- vagy osztatlan képzést elvégezte, valamint legalább egy középfokú, C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Ezen túl az egyes programok külön-külön feltételek határozhatnak meg (témavázlat, extra nyelvismeret). 2

3 Az adott felsőoktatási intézmény dönt a felvételről a jelentkezők teljesítménye, a meghatározott létszámkeretek alapján. Minden doktori iskola maga bonyolítja le a jelentkezést. Feltétel, hogy a beiratkozásig be kell mutatni a diplomát (így tudnak az adott évben végző mesterszakosok/osztatlan képzésben részt vevők is felvételizni). Szinte mindenhol van szóbeli felvételi. A felvételnél figyelembe veszik az esetleges publikációkat is. 5. Az abszolutóriumhoz szükséges tanítani? Nem, a tanítással szerezhető kreditek teljesíthetők más tudományos tevékenységgel is. 6. Intézményi nyelvvizsga elfogadható-e az előírt nyelvvizsgaként? Intézményi nyelvvizsgát csak abban az esetben fogadható el, ha államilag elismert középfokú C, B2 szintnek felel meg. 7. Külföldön megszerzett oklevelemet, vagy nyelvvizsgámat csatolhatom a felvételi pályázathoz? Abban az esetben lehet a pályázathoz csatolni, ha külföldön szerzett oklevelét vagy nyelvvizsgáját a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elismerteti (és erre vonatkozó kérés esetén honosítja). 8. A választott doktori tématerület megjelölése előtt szükséges-e konzultálnom annak vezetőjével? Igen. Mindenképpen érdemes, egyrészt a választott témával és a konzulenssel kapcsolatos egyeztetés miatt is. Elérhetőségeik az a doktori iskolák szinte mindegyikének honlapján megtalálhatók a felvételi információk és a doktori iskola oktatói. Másrészt a legtöbb doktori iskola esetén a témavezető vagy programvezető fogadó nyilatkozatát a felvételi pályázathoz szükséges csatolni, illetve a jelentkezési lapon megnevezni. Témakiírások (folyamatos bővítés alatt) a oldalon találhatók meg. 3

4 9. Mi történik a doktori képzés elvégeztével? A képzést a fokozatszerzési eljárás követi, amellyel megszerezhető a doktori fokozat. Aki ebben az eljárásban részt vesz, az a doktorjelölt, amely státusznak nem feltétele a doktori képzésben való részvétel. (A doktori fokozat megszerzésének követelményeit azonban teljesítenie kell.) 10. Melyek a doktori fokozat elnyerésének feltételei? A doktori szabályzat alapján előírt feltételek teljesítése, a doktori szigorlat letétele, két idegen nyelv ismeretének igazolása, a tudományos munkák bemutatása, valamint az eredmények nyilvános megvédése. 11. Milyen nyelvvizsga szükséges a doktori fokozat megszerzéséhez? Az adott egyetem a doktori szabályzatában dönthet arról, hogy a törvényi szabályozás keretein belül - minimum egy középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga - milyen egyéb nyelvvizsga követelményt támaszt a hallgatóival szemben. Az egyetem doktori szabályzatában rendelkezhet úgy is, hogy a követelményeket a doktori iskolák szabályzatai határozzák meg. 12. Mikor szűnik meg a doktorjelölti jogviszony? A fokozatszerzési eljárás lezárultával, valamint, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésétől számított két éven belül nem adja le doktori értekezését. (A doktori értekezés olyan, a doktorjelölt által készített munka, amellyel azt bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes.) 13. Valóban elkülönül a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás? A képzési program, illetve a fokozatszerzési eljárás valóban elkülönülnek. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 16. (1) bekezdése szerint: A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább 4

5 száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. Fentiek alapján tehát a doktori képzés 36 hónap időtartamú, melyet követően az abszolutóriummal rendelkező doktorandusz eldöntheti, hogy jelentkezik-e fokozatszerzési eljárásra. Amennyiben azonban megindítja fenti fokozatszerzési eljárást, ám a rendelkezésre álló két éven belül nem nyújtja be értekezését, úgy megszűnik doktorjelölti jogviszonya. 14. Van-e hazánkban a doktori képzésre vonatkozó "plágiumszabályozás"? Jogszabály nem tartalmaz plágium esetére vonatkozó rendelkezéseket a doktori munkák kapcsán. A doktori munkák eredetiségének követelményeit, illetve az ellenőrzéshez szükséges feltételeket az egyes doktori szabályzatok egyedileg - sok esetben jelentős eltérésekkel - rendezik. E követelményeket az adott doktori iskola doktori tanácsa határozza meg. 15. Lehet-e főállású munkaviszonyom nappali rendszerű doktorandusz hallgatóként? Korábban létezett olyan szabályozás, amely kizárta a nappali rendszerű ösztöndíjas PhD képzés mellett a főállású munkaviszonyt [az 51/2001. (IV. 3.) számú kormányrendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről]. A jelenleg hatályos szabályozásban nem található meg e tiltó rendelkezés, így létesíthető főállású munkaviszony az ösztöndíjas nappali PhD képzéssel párhuzamosan, amennyiben azt az adott doktori iskola doktori tanácsa határozatában nem zárta ki. 16. Nappali tagozatos állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatói jogviszonyom alapján jogosult leszek-e Gyed-re? január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett diplomás gyed -re lehetnek jogosultak. Diplomás gyed-re az a december 31-ét követően született gyermek édesanyja (szülő nő) jogosult, aki az alábbi pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel: 5

6 1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel), 2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni. 3. a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, 4. a gyermeket saját háztartásában neveli, 5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és 6. a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága (kizárólag a december 31-ét követően született gyermek után): A diplomás gyed-re a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra. Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv a szerint nem szünetel. Az úgynevezett diplomás gyed a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. 6

7 A diplomás gyed havi összege a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2015-ben: ,-Ft) 70 %-a. 17. Kaphatom-e párhuzamosan PhD ösztöndíjamat és a Gyedet? A vonatkozó szabályok (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény /Tbj./, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény /Ebt./). Az Ebt. 42/C. szerint: "Nem jár a gyermekgondozási díj, ha c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. (1) bek. i) pont]" Jogértelmezési kérdés, hogy az ellátás folyósítója hova sorolja a nappali rendszerű doktori képzés alatt járó ösztöndíjat. Konkrét, hasonló esetek vizsgálata után, úgy tűnik azonban a gyakorlatban működhet egymás mellett a PhD ösztöndíj, illetve a Gyed folyósítása. 18. Mi a doktorandusz képzés során az államilag támogatott félévek maximális száma? Az államilag finanszírozott doktori hallgatói jogviszony hat félévének leteltét követően újabb államilag finanszírozott hallgatói jogviszony nem létesíthető. Levelező tagozatról nappali tagozatra történő váltás esetén egy kicsit specializálódik a helyzet: - Abban az esetben, ha a doktorandusz egy megüresedett nappali tagozatos doktorandusz-státuszba nyert felvételt, akkor a képzési idő tekintetében a folyamatban lévő levelező jogviszonyából fennmaradó képzések száma, az állami támogatás szempontjából pedig a nappali tagozatos jogviszony féléveinek a száma az irányadó. - Abban az esetben, ha a doktorandusz új felvételi eljárás keretében nyert felvétel a Doktori Iskolába, a korábbi levelezős doktoranduszként töltött éveinek nincs 7

8 relevanciája, hiszen a felvételi eljárással egy új nappali tagozatos helyet kapott, tehát esetében a hat államilag támogatott félév az irányadó. 19. Jogosult-e a költségtérítéses képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktorandusz az egészségbiztosítás ellátásaira? Függetlenül a finanszírozás módjától a nappali tagozatos - akár költségtérítéses - hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény /Tbj./ alapján jogosultak az egyes egészségügyi ellátásokra. Természetesen levelező tagozat esetében más a helyzet, de feltételezhetően a levelező tagozatos hallgatók esetében fennáll egy más jellegű jogviszony - pl. munkaviszony - amely alapján e hallgatók is biztosítottnak minősülnek. 20. Mi alapján kérvényezhetem a részletfizetést? A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 43. (3) bekezdése alapján: A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak - a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott - döntése alapján jogosult. 8