ÉFOSZ HÍRLEVÉL: július

Átírás

1 ÉFOSZ HÍRLEVÉL: július TARTALOM SZÖVETSÉGI HÍREK UNIÓS HÍREK VERSENYKÉPESSÉG KSH adatok FAO élelmiszer-árindex BREXIT TTIP: EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás EGYÜTT A FOGYASZTÓKÉRT HÍREK SZABÁLYOZÁS Magyar Élelmiszerkönyv Húskészítmények Szennyezőanyagok Különleges táplálkozási célú élelmiszerek: változások a szabályozásban Élelmiszerjelölés TECHNOLÓGIA & INNOVÁCIÓ Élelmiszerek mesterséges transzzsírsav-tartalma: az uniós szabályozás alakulása Uniós cukor-csökkentési program FENNTARTHATÓSÁG KÖZELGŐ ESEMÉNYEK SZÖVETSÉGI HÍREK Látogatás a Nestlé büki állateledel-előállító gyáregységében és annak egyik beszállítójánál, Balázs Istvánnál az NGM és a NÉBIH képviselőinek kíséretében Az üzemlátogatás célja elsősorban az volt, hogy a kormányzati tisztviselők számára élő példával bemutassuk, hogy egy külföldi nagyvállalat milyen módon tud hozzájárulni a nemzetgazdaság eredményeinek növeléséhez, nyújt megélhetést (csak ebben az üzemben közvetlenül foglalkoztatott) mintegy 1000 dolgozó számára és garantál felvevőpiacot csaknem két évtizede a térség mezőgazdasági termelői számára és járul hozzá jelentős mértékben a hazai élelmiszeripar exportmutatóinak alakulásához. Legújabb beruházásuk kapcsán sikerült hatékonyan illusztrálni azt a tényt, hogy az élelmiszeripari beruházások esetén mennyire nem életszerű és racionális a munkahelyek bővítésének kötelező kívánalma a hazai és uniós társfinanszírozású támogatási konstrukciók mindegyike esetén. Emellett Balázs István úr telephelyének meglátogatásával egyértelműen kiderült minden látogató számára, hogy a két cég közötti együttműködés kölcsönös előnyöket hoz mindkét fél számára, a lenyűgöző szerénységgel és eltökéltséggel rendelkező Balázs úr húsz év alatt Magyarország legnagyobb egyéni vállalkozását építette fel, amelyben mezőgazdasági szolgáltatások mellett a Nestlé-n keresztül például öt országba exportál gabonát. A sikeres és rendkívül informatív út szervezését és a részvételi lehetőséget ezúton is köszönjük dr. Tompa Gábornak, a Nestlé külső vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójának, az ÉFOSZ egyik alelnökének. Az ÉFOSZ következő elnökségi ülése szeptember 7-én 14:00 órakor lesz.

2 UNIÓS HÍREK 2016 második félévében az Unió soros elnökségét Szlovákia vette át. Az ország első alkalommal tölti be ezt a tisztséget 2004-es uniós csatlakozása óta. A szlovák elnökség elsősorban négy kulcs-témára fog összpontosítani, ahol az unió polgárai számára is kézzelfogható eredményeket szeretne elérni: gazdaságilag erősebb Európa, a belső piac modernizációja, fenntartható migrációs és menekültügyi politika, erősebb globális szereppel rendelkező Európa. Az élelmiszeripar vonatkozásában az elnökség a következő prioritásokat fogalmazta meg: egészségesebb étrend és az élelmiszerek minőségének javítása, a mezőgazdasági termelők szerepe az ellátási láncban, fiatalok foglakoztatása, a körkörös gazdaságba való átmenet, a kereskedelmi tárgyalások folytatása az Egyesült Államokkal, Kanadával és Japánnal. A szlovák Elnökség magas szintű konferenciát szervez a nem fertőző betegségek megelőzésének és az egészséges életmód elterjesztésének tárgyában szeptember én Pozsonyban. Ezen a konferencián bemutatják a tagállamokban az egészséges táplálkozás megvalósítása céljából alkalmazott jó gyakorlatokat és egészségpolitikai módszereket. Nagy-Britannia az Unióból való kilépése miatt lemond 2017 második félévében esedékes uniós elnökségéről. A stafétát Észtország veszi át, fél évvel előrehozva soros elnökségét. VERSENYKÉPESSÉG KSH adatok júniushoz viszonyítva, az elmúlt egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerekért 0,4%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a sertéshús ára 17,2, a sajté 8,1, a tejé 6,5%-kal csökkent, a cukoré 24,1, az étolajé 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,0%-kal nőtt. A járműüzemanyagokért 10,4%-kal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal csökkent májushoz viszonyítva, tehát az elmúlt hónap során az árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,5%-kal mérséklődött, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs 3,3%-os árcsökkenésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1%-kal mérséklődött. A sertéshús 1,7, az étolaj 1,6, a liszt 1,0, a cukor 0,9%-kal drágult. A járműüzemanyagokért 3,2%-kal kellett többet fizetni, mint egy hónappal korábban. forrás: KSH gyorstájékoztatók FAO élelmiszer-árindex A FAO élelmiszer-árindexe ismét emelkedett a megelőző hónaphoz képest (4,2 %-al), de még így is 1%-al marad alul a tavalyi év azonos időszakának értékhez viszonyítva. Zsinórban ez az 5. hónap, amikor emelkedik az index értéke, ráadásul ebben a hónapban volt tapasztalható az elmúlt 4 év legnagyobb növekedése. A növényi olajok kivételével minden árucsoport indexértéke emelkedett. Ki kell emelni a cukor árindexének emelkedését, ami elsősorban a brazíliai esőzések által módosított betakarítási előrejelzésekre reagált. A tejár-index emelkedésének hátterében egyrészt az óceániai termelési kilátások, másrészt az EU-ban lassulni látszó termelés állhat a FAO szerint. 2 / 10

3 forrás: FAO food price index BREXIT Valószínű, hogy a június 23-án angliai Brexit népszavazás szerepelni fog az történelemkönyvek lapjain; sokak számára valódi meglepetés született azzal, hogy a britek többsége a kilépésre szavazott. A szavazás eredménye számos kérdést vet fel, kezdve azzal, hogy kötelező-e a szavazás eredménye szerint eljárni, folytatva ott, hogy miként is lehet formálisan kilépni az EUból, és talán a számunkra is legfontosabb kérdés, hogy milyen gazdasági hatások és változások jönnek majd? Afelől már tulajdonképpen nincs kérdés, hogy tényleg kilépnek-e, hiszen a 2017-es soros uniós elnökségről is lemondanak a britek, valamint Brüsszel is inkább várja a kilépési folyamat hivatalos megindítását. Egyértelmű ugyanakkor, hogy a britek nem szigetelhetik el magukat gazdaságilag az Uniótól, így a hosszú kilépési folyamat végén is valószínűsíthetjük, hogy valamilyen szoros együttműködési forma marad az EU és az Egyesült Királyság között. Ma még tulajdonképpen csak spekulálni lehet arról, hogyan fogja a szigetország élelmiszergazdaságát érinteni a kilépés: munkaerő elvándorlás, fogyasztói árak emelkedése, az élelmiszerek minőségének általános gyengülése stb Biztosan látható ugyanakkor, hogy jelenleg az Egyesült Királyság a legnagyobb célpiaca az EU-n belüli agrár-élelmiszer előállítóknak, jellemzően már feldolgozott termékek áramlanak a szigetországba, ahol mindössze az elfogyasztott áruk alig több, mint felét állítják elő. Magyarországot, és a hazai exportot kismérétkben érintheti a brit kilépés, ugyanis csak a 10. legnagyobb export partnerünk, élelmiszergazdaságunk 2,9%-a irányul ide. Meghatározó exportunkban a hobbiállat eledel, hús (baromfi és sertés), fagyasztott zöldségek, jégkrémek, porított élelmiszerek kivitele. Ezek közül a fagyasztott csemegekukorica és az állateledel exportunkat érintheti erőteljesebben a kiviteli szabályok megváltozása. 3 / 10

4 Az Egyesült Királyság és Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelme ( ) forrás: Szintén fontos kérdés, hogy az angliai anyavállalatú cégek életében milyen változásokat hozhat a kilépés, ehhez azonban már azt kéne látni, hogy a kilépés után milyen együttműködés alakul ki az EU és az Egyesült Királyság között. Nagyjából 3 lehetséges, már létező irányt (és egy negyedik alternatívát) láthatunk ma: Vámunió (pl. Törökország EU) EFTA - Európai Szabadkereskedelmi Társulás (pl. Svájc) EGT - Európai Gazdasági Térség (pl. Norvégia, Izland) Mindhárom partneri viszony esetén az áruk szabad, vámmentes áramlása biztosított, ám ez eredendően nem érvényes a mezőgazdasági és élelmiszertermékekre, amelyekre külön megoldást kell majd kialakítani. További, 4. lehetőség egy EU-UK szabadkereskedelmi megállapodás létrehozása, amelyről az TTIP (USA-EU) megállapodás tárgyalásaiból is láthatjuk, hogy mindenre nyitottak lehetnek a felek, ugyanakkor mennyire összetett kérdéseket kell ilyenkor megoldani. További részletekért érdemes először az AgroFórum Online cikkét elolvasni, valamint a brit Food Research Collaboration igén részletes tanulmányát, amely még a népszavazás előtt készült. TTIP: EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás Jelentős változások következhetnek be a TTIP tárgyalások során azzal, hogy a június 23-i Brexit népszavazáson a britek a kilépés mellett voksoltak. A TTIP megállapodás eddig sem büszkélkedhetett a legszebb kilátásokkal, hiszen számos véleményeltérés van az USA és az EU között (pl. beruházásvédelmi mechanizmus), felerősödtek a közvélemény érkező aggályok is (pl. GMO), valamint a tárgyalásokat övező transzparencia hiánya is sokat erősít az egyezményt bírálók és ellenzők táborán. A Brexit mindezekre talán a legnagyobb sötét felhőt is hozhatja, hiszen a britek jellemzően TTIP pártiak voltak, egyetlen komoly tárgyalási sarokponttal, a amely a pénzügyi rendszerüket védte volna. Az Egyesült Királyság másik komoly tárgyalási pontja a nemzeti Egészségügyi Rendszerüket (NHS) érintő fejezet, amit az egyezmény és a magántőke bevonása alapjaiban is veszélyeztethetne. Így azonban, hogy a britek kilépnek, pontosabban ki fognak lépni az EU-ból, már gyorsan ki is lehetne venni ezeket az aggályokat az egyenletből. Ez látszólag előny a tárgyalások befejezéséhez, amit egyébként az amerikai fél erősen siettet, hogy még a téli USA elnökválasztás előtt lezárhassák a tárgyalásokat. Azonban a legfontosabb aspektus, hogy a britek alapvetően támogatták a TTIP létrehozását, de az utánuk kialakuló EU erőviszonyokat meghatározó Németország és Franciaország már nem annyira elkötelezett, sőt, kifejezték aggályaikat is a TTIP kapcsán. 4 / 10

5 Figyelembe véve a britek szoros gazdasági kapcsolatát az USA-val, felmerül a kérdés, hogy a Brexit után vajon lesz USA-UK szabadkereskedelmi megállapodás? Ehhez mindképp ki kell lépni hivatalosan is az Egyesült Királyságnak az EU-ból (legalább 2 év), és addig nem folytathatnak önálló külkereskedelmi tárgyalásokat hivatalosan. Jelen pillanatban még akár az is előfordulhat, hogy ebben a most kialakult kissé bizonytalan helyzetben, amit a britek kilépése idézett elő, és amikor az USA gyakorlatilag ráfordul az elnökválasztás hosszú célegyenesére, az EU meghatározó tagállamai elbizonytalanodnak, akár ki is hátrálnak a tárgyalások további erőltetésétől? A TTIP tárgyalását vajon csak lassítja a Brexit, vagy akár a teljes szabadkereskedelmi egyezményt megtorpedózza? EGYÜTT A FOGYASZTÓKÉRT HÍREK A kezdeményezés honlapjára felkerült az Unilever közétkeztetéssel foglalkozó kampányának rövid bemutatása. Az bejegyzés megtekinthető ezen a linken. A vállalások honlapjára továbbra is örömmel töltünk fel a kezdeményezéssel összefüggésbe hozható vállalati megmozdulásokat is (a vállalásokkal kapcsolatos sportesemények, rendezvények, termékfejlesztések stb.). Figyelemmel az uniós cukorcsökkentési programra is, az idén arra ösztönözzük a kezdeményezéshez már csatlakozott vállalkozásokat is, hogy ahol csak lehetséges tegyenek új, a termékek cukortartalmára vonatkozó vállalásokat, lehetőség szerint fókuszálva a gyerekekre (üdítők, lekvárok, gyümölcskészítmények, tejtermékek, bébiételek, édességek, péksütemények). SZABÁLYOZÁS Magyar Élelmiszerkönyv Húskészítmények Megjelent a MÉK húskészítményekről szóló új előírása: A földművelésügyi miniszter 48/2016. (VII. 18.) FM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról. A hivatalos változat a Magyar Közlöny 2016/106. számában is megtalálható. Szennyezőanyagok MCPD-észterek és glicidil-észterek: Az illetékes uniós szakértői bizottság június 30-i ülése a következőket tárgyalta (határozat nem született!): - mindkét anyag-csoportra határértékeket szükséges megállapítani a növényi olajokban és zsírokban, különös tekintettel a legfiatalabb korosztályok veszélyes mértékű kitettségére - a glicidil észterekre vonatkozóan egy 1.0 mg/kg nagyságú határértéket javasoltak szeptemberi alkalmazással. Ez az érték megfelel az uniós olaj és fehérjenövény ipar vállalásának (amit a Bizottság egyébként melegen üdvözölt); - a 3-MCPD-észterekre szintén tárgyaltak egy 2.0 mg/kg nagyságú határértékre vonatkozó javaslatot, szintén szeptemberi alkalmazással. Ez az érték megfelel a "fő pálmaolaj előállító ország illetékes hatósága szerint vállalható" értéknek. Az európai olajipar ugyanakkor aggályosnak tartja ezt az értéket és megkérdőjelezi annak 5 / 10

6 megvalósíthatóságát az egyéb szempontok sérülése nélkül (élelmiszerbiztonság, minőség stb.). A szakértői munkacsoport ülésén azt is hangsúlyozták, hogy amennyiben ezt az értéket meg kell majd emelni, úgy ezt kizárólag a pálmaolaj/zsír esetében szabad csak megtenni, a többi növényi olaj és zsír esetében nem. - a 2- MCPD-észterek esetében jelenleg nem szükséges határértéket felállítani, lényegében azért nem, mert azok a 3-MCPD-észeterekkel együtt fordulnak elő stb. A fentiek alapján javasolt határértékek Élelmiszer 3-MCPD-észterek (mg/kg) glicidil-észterek közvetlen emberi fogyasztásra szánt vagy összetevőként felhasznált növényi olajok és zsírok Infant formula and follow-on formula (powder) Infant formula and follow-on formula (liquid) A következő uniós munkacsoporti ülés szeptemberben lesz, ahol az ügyet tovább fogják tárgyalni. Bizottság várja a piaci szereplők észrevételeit. A FDE számára augusztus 26-ig kell beküldenünk a mi észrevételeinket. Közben arról is egyre több szó esik a nemzetközi szaksajtóban, hogy nem csak a pálmaolajban fordulnak elő természetesen ezek a szennyezőanyagok (pl. Németországban bevizsgáltak édességeket, köztük a Nutella (állítólag) legfontosabb versenytársának számító, prémium kategóriás Nocciolata-t, amelynek 3-MCPD tartalma volt a vizsgált termékek közül a legmagasabb, pedig teljes mértékben mentes a pálmaolajtól (napraforgólaj és kakaóvaj keverékét tartalmazza). Állítólag azóta ezt a helyzetet már orvosolták a napraforgó-olaj finomítási eljárásának megváltoztatásával. Emlékeztetőül: Az érintett ágazatokat képviselő szakmai szövetségek és tagvállalatok közreműködésével elkészítettük az ÉFOSZ reaktív álláspontját, melynek lényege a következő: az iparág évek óta szorosan együttműködik a tudománnyal, a jogalkotókkal és a hatóságokkal ebben a témában, a jelenlegi előírásoknak minden termék megfelel, az ipar saját erőfeszítéseinek köszönhetően a kérdéses anyagok egy részéből a fogyasztói bevitel nagysága jelentősen csökkent, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csökkenés folytatódjék, mert számunkra elsődleges fontosságú a fogyasztók biztonsága. A javasolt határértékek megvalósíthatóságának vizsgálatát megkezdtük. Eddig Olaszországból kaptunk híreket komolyabb visszhangról (pálmazsír tartalmú termékek kitiltása egy üzletláncból). Ugyanakkor az Európai Parlament összes frakcióját képviselő több mint 70 képviselő nyújtott be kérdést a DG SANTÉ vezetőjéhez "a növényi olajok, különösen a pálmaolaj rákkeltő glycidil észter-tartalmának" tárgyában arra vonatkozóan, hogy mit szándékozik tenni a Bizottság a veszély csökkentése érdekében. Az erős politikai támogatottság miatt valószínű, hogy egy elkövetkező plenáris ülésen fogják tárgyalni az ügyet. Hazai sajtó-megjelenést eddig nem láttunk, megkeresést nem kaptunk. Különleges táplálkozási célú élelmiszerek: változások a szabályozásban A különleges táplálkozási célú élelmiszerek jelenlegi szabályozásának alapjait több mint 30 éve alakították ki és fogadták el. Az idő közben történt, kisebb módosításokat magában foglaló Európai Uniós irányelv (2009/39/EK) felülvizsgálata azt mutatta, hogy az elmúlt évtizedekben egyre változatosabb és különféle célokra szolgáló élelmiszerek jelentek meg a piacon, olyan új jogszabályok elfogadására került sor, amelyek kölcsönhatásai problémákat vettek fel, továbbá 6 / 10

7 ennek a keretirányelvnek a fogalom meghatározása eltérő értelmezéseket tett lehetővé. Mindezek miatt szükségessé vált a jogi megközelítés módosítása, új szabályozás kialakítása. Az új szabályozást tartalmazó Európai Uniós rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről) június 29-én megjelent, július 20-án hatályba lépett, és július 20-tól kötelezően alkalmazandó. Ez az új, specifikus csoportoknak szánt élelmiszerekről szóló rendelet megszünteti a különleges táplálkozási célú élelmiszer fogalmát, és új keretet hoz létre, amelynek általános rendelkezései csupán néhány jól ismert és pontosan meghatározott olyan élelmiszer-kategóriára vonatkoznak, amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos élettani állapotok esetén és/vagy elengedhetetlenek a lakosság egyes jól meghatározott, veszélyeztetett csoportjainál a táplálkopzási igény kielégítéséhez. Ezekhez az élelmiszer-kategóriákhoz tartoznak a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek (az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek), az orvosi felügyelet alatt álló betegek számára készült élelmiszerek (a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek), valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek. Ezen túlmenően a rendelet tartalmazza a szóban forgó élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok és egyes egyéb élettani hatású anyagok (aminosavak, karnitin, taurin, nukleotidok, kolin, inozit), uniós listáját is. Ez a keretrendelet csak általános összetételi és tájékoztatási követelményeket határoz meg a hatálya alá tartozó termékkategóriákra, de előírja specifikus összetételi és tájékoztatási követelményeket meghatározását új, Bizottsági rendeletek elfogadásával. A gluténérzékenyek számára alkalmas élelmiszerek jelölésének szabályozása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet hatálya alá került. A laktózérzékenyek számára alkalmas élelmiszerek Uniós szinten harmonizált szabályozására is e rendelet hatálya alatt kerül sor a későbbiekben. (forrás: ÉLELMISZERJELÖLÉS Tápértékjelölés Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Franciaországban elfogadtak egy új egészségügyi törvényt, amelyben egy nemzeti tápértékjelölési rendszer alapjait fektették le. A törvény nem határozza meg, hogy melyik sémát kell alkalmazni, ezt egy későbbi rendeletben fogják szabályozni és a kiválasztás egy fogyasztói kutatás lebonyolítása után fog megtörténni. A minisztérium választása a következő négy rendszer fogyasztói tesztelésére esett: 5C (Hercbergrendszer), a szemafor (traffic light) rendszer, a "továbbfejlesztett GDA/INBÉ" rendszer és a "SENS" nevű rendszer (a Carrefour fejlesztésében). A vizsgálatot várhatóan 2016 harmadik és negyedik negyedévében fogják elvégezni. A végkövetkeztetést várhatóan még ebben az évben meg fogják jelentetni. A vizsgált rendszerek közül tehát az egyik az un. "Hercberg-rendszer", ami gyakorlatilag a háztartási gépek energia-osztályokba történő besorolásához (A,B,C,D,E osztály) hasonlít, annak analógiájára készült. Célja, hogy egyszerűvé tegye a fogyasztók számára az egészségesebb élelmiszerek kiválasztását 5 betű (és az azokhoz kapcsolt 5 szín) segítségével. A jelölési rendszer nevét kidolgozójáról, Serge Hercberg professzorról kapta. 7 / 10

8 Az ő rendszerében tehát a háztartási gépek energiafogyasztását alapul vevő besoroláshoz hasonlóan az élelmiszerek is kapnak egy betűjelölést A-tól E-ig, ahol A legkedvezőbb, E pedig a legkedvezőtlenebb, és ennek értelmezését a betűk színezése is megerősíti: az A a zöld, az E pedig a piros. A jelölést azután önkéntes alapon javasolják alkalmazni az élelmiszereken, illetve egy adatbázis alapján és a mobiltechnika segítségével a feltüntetés hiányában is kalkulálható az érték. Az adatbázist az Open Food Facts nevű civilszervezet működteti. Egy adott élelmiszernél a betű meghatározásánál egy képlet alapján meghatároznak egy tápértékre vonatkozó mutatót, amely figyelembe veszi a táplálkozási szempontból kedvezőnek ítélt (ide tartoznak a gyümölcs-, zöldség-összetevők, fehérjék és rostok) és a kedvezőtlennek tartott (energia, egyszerű cukrok, telített zsírsavak, nátrium) elemeket. A színes betűk (zöld (A), sárga (B), narancssárga (C), fukszia (D) és piros (E)) kiválasztása pedig a tápérték-mutató különböző intervallumaihoz van rendelve. Tehát a zöld mezőben feltüntetett "A" a legkedvezőbb, a piros mezőben feltüntetett "E" pedig a legkedvezőtlenebb összetételű terméket jelöli. Az egyéb jelölési rendszerektől eltérően, a mutató független a gyártó által javasolt fogyasztási mennyiségtől, ez pedig a kifejlesztők szerint lehetővé teszi az adott termékcsoporton belül az egyes termékek gyors összehasonlítását. A mutató kiszámítása egy képleten alapul, és minden olyan élelmiszer esetében lehetséges, amelyen egy megfelelően részletes tápértéktáblázat fel van tüntetve. Már létezik hozzá mobil alkalmazás (Open Food Facts), amelyhez nagy élelmiszer adatbázis tartozik (világszerte civil önkéntesek küldik be az élelmiszerekről az adatokat, már több mint élelmiszer szerepel az adatbázisban, ebből több, mint besorolása már elkészült: és képes meghatározni a bárkód alapján egy élelmiszer besorolását a fenti rendszerbe, amennyiben az már az adatbázisban meghatározásra került. Állítólag nagyon sokan letöltötték már az alkalmazást, a fogyasztók körében tehát népszerűnek mondható, ugyanakkor a francia élelmiszergyártók szövetsége (ANIA) nem ennyire lelkes a rendszerrel kapcsolatban: azt túlságosan leegyszerűsítőnek, megbélyegzőnek tartják, a fogyasztókban pedig megítélésük szerint egyenesen bűntudatot kelt bizonyos élelmiszerekkel szemben ez a besorolási mód. Az adatbázisban lehetőség van az egyes termékcsoportok összehasonlítására is, illetve az is látható, hogy mely termékcsoportokban a legnagyobb és a legkisebb a szórás az egyes termékek között. A rendszer működtetői szerint épp ez utóbbi lehetőségnek köszönhetően a besorolás nem csak a fogyasztók tájékozódását könnyíti meg, hanem az ipar számára is innovációs ösztönzést jelent a kedvezőbb "osztályzat" elérése érdekében. A rendszer abban is segítséget jelent a fogyasztónak, hogy lehetővé teszi a rokon termék-csoportok közül (pl. méz, lekvár, mogyorókrém) történő informált választást. Következő számunkban a Carrefour "SENS" elnevezésű rendszerét mutatjuk be. 8 / 10

9 Kötelező származási hely jelölés: francia tervezet Előző hírleveleinkben nyomon követett, a tej és a hús származási helyének kötelező feltüntetését célzó francia jogszabály-tervezettel kapcsolatban fontos fejlemény, hogy az Európai Bizottság végül is nem foglalt állást július 5-ig az ügyben, ami a tervezet hallgatólagos elfogadását jelenti. Azóta Olaszország és Litvánia már be is küldte az EU notifikációs rendszerébe a hasonló tartalmú jogszabály-tervezetét, és értesülésünk szerint erre készül Finnország, Észtország, Portugália és Románia is. Egyelőre nehezen becsülhető meg pontosan a folyamat hatása, különös tekintettel Nagy-Britannia kilépésére az unióból, de a hagyományosan agrár export-orientált országok, így Magyarország számára sem előnyös a protekcionista hullám terjedése. TECHNOLÓGIA & INNOVÁCIÓ Megújult az az ETP (Európai Európai Technológiai Platform "Élelmiszer az Életért") honlapja. NÉPEGÉSZSÉGÜGY Élelmiszerek mesterséges transzzsírsav-tartalma: az uniós szabályozás alakulása Az Európai Parlament továbbra is erős nyomás alatt tartja mind a Tanácsot, mind a Bizottságot annak érdekében, hogy a pl. hazánkban is bevezetett szigorításhoz hasonlóan az Unió is szabályozza a kérdést. A Bizottság illetékes vezetőjének tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik egy újabb hatásvizsgálat (a 2015-ben elvégzett vizsgálat kiegészítéseként), amely lényegében azt járja körül, hogy milyen hatásokkal járna a mesterséges transzzsírtartalom szabályozása (2g/100g összzsír-tartalom) vagy a kötelező jelölés bevezetése uniós szinten. Különös figyelmet fordítanak a kisebb vállalkozások lehetőségeinek vizsgálatára is, illetve arra, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem ró aránytalan anyagi é adminisztratív terheket rájuk. Azt is mérlegelni kell, hogy milyen (kedvezőtlen) hatásokkal járna a pálmaolaj használatának növekedése. Emellett meg kell vizsgálni a mesterséges és természetes transzzsírsavak analitikai megkülönböztethetőségének problémáját. Elvileg ez év végéig elkészül a felmérés, várhatóan 2017 elején az értékelő bizottság elé kerül, majd ezt követően a választott megoldástól függő ütemben tud majd lezajlani a szükséges folyamat. Uniós cukor-csökkentési program A reformulációs törekvések keretében az uniós kezdeményezésű ismert kötelező cukortartalom-csökkentési program kapcsán az ÉFOSZ háttéranyagot és érvrendszert készített a szövetségek és a tagvállalatok bevonásával, valamint ad hoc munkacsoportot is szervezett a témában, melyhez továbbra is várjuk a csatlakozókat. (A várható uniós keretrendszer részleteiről ld. az ÉFOSZ hírlevél januári, februári, márciusi és áprilismájusi és júniusi számát, valamint az Európai Bizottság által kiadott dokumentumot). A munkacsoport tagjai számára megküldtük a továbblépés egyes lehetséges forgatókönyveit összegző anyagunkat és várjuk minden érintett tagszövetségünk és tagvállalatunk észrevételeit és javaslatait az ügyben! FENNTARTHATÓSÁG Európában évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Az európai élelmiszeripar 10 év alatt 50 százalékkal szeretné csökkenteni a keletkezett hulladék mennyiségét. 9 / 10

10 A FoodDrinkEurope (FDE) 2014-ben aláírta a Minden Morzsa Számít című ( Every Crumb Counts ), az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló szándékot kifejező közös nyilatkozatot. A nyilatkozathoz számos, az európai élelmiszer-ellátási láncban szereplő piaci szereplő csatlakozott. A kezdeményezést hivatalosan 2014 júniusában indították útjára az Európai Bizottság, az Európai Parlament, nem-kormányzati szervezetek és az ipar képviselőinek jelenlétében. Az aláírók vállalták, hogy egyrészt mindent megtesznek annak érdekében, hogy a még ehető élelmiszerekből ne keletkezzen hulladék, másrészt a pazarlás megelőzése érdekében népszerűsítik az élet-ciklus szemléletű megközelítést, illetve kifejezetten törekszenek olyan globális megoldások és kezdeményezések kialakítására, amelyek e célok megvalósulását segítik országos, európai és nemzetközi szinten. A kezdeményezésről bővebb információk itt találhatók. Az élelmiszer-előállító vállalkozások számára készült, az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos angol nyelvű segédnyag ( toolkit ) pedig innen tölthető le. Mindezek mellett a FoodDrinkEurope az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében újabb lépést tett a közelmúltban az Élelmiszerbankok Európai Szövetségével (FEBA) és az EuroCommerce nevű kereskedői szervezettel közösen: júniusban új útmutatót adtak ki, mellyel szeretnék megkönnyíteni az élelmiszer-előállítók és kereskedők számára a náluk keletkezett élelmiszer-feleslegek élelmiszerbankoknak történő adományozását. Az élelmiszerelőállítók természetesen mindent meg kell tegyenek azért, hogy eleve minél kevesebb hulladék keletkezzen a gyártási folyamat során. Ugyanakkor az előállítás során előfordulhat, hogy maga az élelmiszer vagy a csomagolása megrongálódik, vagy probléma adódik a címkézéssel, viszont ettől az adott termék még fogyasztásra teljes mértékben alkalmas marad, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozható. Az új útmutató igyekszik mindazokra a kérdésekre gyakorlatias és egyértelmű választ adni, amelyek az élelmiszert adományozni szándékozó cégeknél ennek kapcsán felmerülhetnek. Az útmutató angol nyelven elérhető itt. KÖZELGŐ ESEMÉNYEK Trade magazin - Business Days Tapolca A Trade magazin szervezésében az FMCG-piac legnagyobb hazai konferenciája, közel 100 előadóval, több mint 500 szakmai döntéshozóval szeptember kerül megrendezésre Tapolcán. A rendezvény mottója: Tények és vények - Éves nagyvizit az FMCG-piacon. Részletes információ és jelentkezés: 10 / 10