Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén 1
|
|
- Nikolett Deák
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén 1 Kiss Tímea 2 Tornyánszki Éva 1. Bevezetés A Kiskunság jellegzetes formáit és élıvilágát egyik legszebben bemutató terület a Kecskeméttıl nyugatra található Fülöpházi Homokbuckák. Terepi bejáráskor egymásba olvadó, zegzugos, utólagos szélmarásokkal tarkított táj látható, ahol kevés kivételtıl eltekintve nem egyszerő felismerni és azonosítani a különbözı korú, egymásra épült formákat. Ezért felvetıdött, hogy a terepi bejáráson túl milyen geoinfomatikai módszerekkel lehetne a formákat biztosabban azonosítani, illetve az egyes formák lehatárolását automatizálni. A kutatás során célunk, hogy a fenti terület eolikus formáit hagyományos geomorfológiai térképezéssel feltárjuk, illetve az eredményeket összevessük a geoinformatikai feldolgozás eredményeivel, így a formák terepi, sokszor szubjektív lehatárolását objektívebbé tegyük. 2. A mintaterület A kutatás helyszínéül a Duna-Tisza közének változatos felszínő, de homogén egységet alkotó, aktív futóhomokos foltokkal jellemezhetı részterületét választottuk. A gyér növényzető, homokformákban bıvelkedı mintaterület a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, Fülöpháza közelében. A mintaterület északi és nyugati határát ott jelöltük ki, ahol a formák ellaposodása jellemzı, míg keleten a Kiskunsági Homokhát szikes tavai határolják. A terület déli határát az 52-es fıútnál húztuk meg, ami bár kettévágja az akkumulációs homokmezıt, de az úttól délre lévı részt a sőrő erdı miatt nem tudtuk a terepen pontosan feltérképezni Homokmozgások, tájváltozás A hordalékkúpon homokmozgások egyidıben léteztek a fluviális tevékenységgel, ahogyan ezt a fúrásokból elıkerült mélyben-fekvı futóhomok rétegek is bizonyítják (Borsy et al. 1987, Borsy 1989). A legkiterjedtebb futóhomokmozgás azonban minden valószínőség szerint a würm második felétıl, kezdıdött, amikor a Duna és mellékfolyói lecsúsztak a hordalékkúpról és egyre mélyebbre vágódtak be annak nyugati oldalán (Borsy 1991). Helyenként hatalmas deflációs mezık és laposok, szélbarázdák, garmadák és maradékgerincek jöttek létre, a kifújt homokanyag a deflációs laposoktól D-DK-re akkumulációs homokmezıkben halmozódott fel (Lóki et al. 1995). A holocén elejére a formák megkötıdtek, homokmozgások a boreális fázisban fordulhattak elı újra (Borsy 1989). Ekkor a homokmozgásokkal érintett területek és a létrejött formák is kisebbek voltak, mint a glaciális idıszak végén, s ekkor minden valószínőség szerint az akkumulációs homokmezıkön, illetve a magasabb fekvéső homokszigeteken mozgott a homok. Fúrások alátámasztják, hogy ekkor számos korábbi forma elpusztulhatott, illetve több helyen a nagy akkumulációs homokmezık délebbre nyomultak (Borsy 1977). Az atlantikus fázis hővösebb, csapadékosabb klímája gátolta az intenzív homokmozgásokat, a szubboreális fázisban 1 A kutatást az OTKA sz. pályázata támogatta. 2 SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722-Szeged, Egyetem u Tel/fax: , kisstimi@earth.geo.u-szeged.hu
2 a homokformák mozgása gyakorlatilag teljesen megszőnt, esetleges mozgások az emberi tevékenységhez köthetıen fordultak elı. Így századi erdıirtások és túllegeltetés hatására Borsy szerint (1991) bekövetkezett egy kisebb homokmozgás, amely átformálta a felszínt. A 18. század második felének felszíni viszonyairól az I. katonai felmérés térképszelvényei adnak némi információt. A homokbuckák nagy részét ábrázolták, a mintaterület csupasz, fátlan területként jelenik meg. Biró és Molnár (1998) tájtörténeti kutatásai szerint az intenzív legeltetésnek és a velejáró tiprásnak, illetve a gyér növényzetnek köszönhetıen a szél ebben az idıben akadálytalanul mozgásba hozta a homokot, amit tetéztek a 18. század végén bekövetkezı szokatlanul száraz és forró évek. A III. katonai felmérés térképén a buckák ÉNy-DK-i irányú rendezıdése jól kivehetı. A korábbi állapotokhoz képest az erdık területe növekedett, míg a gyepeké csökkent, hiszen a 19. század második felében az erdısítés újabb lendületet vett. A homokmegkötés legnagyobb akadálya a továbbra is külterjes jellegő legeltetés volt (Biró és Molnár 1998). Ugyanakkor a települések terjeszkedése, a szántók, szılık és gyümölcsösök fokozottabb megjelenése is jelentıs volt. A 20. század elsı felében a mintaterület keleti határán lévı tavak lecsapolása és a mocsaras területek eltőnése megindult (Keveiné et al. 2004), egyre nagyobb területek kerültek mezıgazdasági mővelés alá. A legelık nagy részét szántóföld, illetve takarmánytermesztés céljára beszántották, a homokbuckás területeken pedig szılı- és kertkultúrát alakítottak ki. Az 1950-es években a kisparaszti gazdálkodási forma fokozatosan megszőnt a tanyavilág felszámolódása miatt (Biró és Molnár 1998). A futóhomokos területek fenyıvel történı fásítása 1947-tıl, az 1960-as években a nagyüzemi szılıtermelés kapott nagyobb lendületet. Miután a nagytáblás területhasznosítás az akkumulációs mezıkön ütközött a legnagyobb nehézségbe, ezért a tanyasi gazdálkodás (legeltetés) itt maradt meg legtovább, ezzel lehetıvé téve a nyíltabb gyepek késleltetett záródását. Azonban az állattartás visszaszorulása, valamint az erdık szélfogó hatása miatt a gyepek záródása megindult (Biró és Molnár 1998). Az 1980-as évektıl a klimatikus változások, a talajvízszint süllyedése és a társadalmi átalakulás jelentette a növényzeti változások fı okát. Ezek eredményeképpen az 1980-as évek vége óta egyre több szántó- és szılıterületet hagytak fel. A szárazodás következményeként a tavak és zsombékosok kiszáradtak, megváltozott a területhasznosítás (Lóki 1994, Kovács és Rakonczai 2001, Mucsi és Kovács 2005) Mezoformák A Duna-Tisza közének északi részén ÉNy-DK irányban húzódó homokbuckák kisebbnagyobb megszakításokkal az uralkodó ÉNy-i szél irányával párhuzamosan rendezıdnek. Genetikájukat elıször Cholnoky írta le (1902). A Duna-Tisza közén a parabola-buckacsoporthoz tartozó formák uralkodnak, jól lehatárolható mezıket alkotva. Ennek egyik formája a szélbarázda, ami akkor képzıdik, mikor a homokfelszínt nem védi zárt növénytakaró, és a kiszáradt homokot elkezdi hordani a szél (Cholnoky 1902). Ezek a mélyedések változatos méretőek és alakúak lehetnek, ráadásul az egymáshoz közeli területeken is nagy különbségeket tapasztalhatunk, ahol a növényzet jobban védte a felszínt hosszúkás, keskeny szélbarázdák jöttek létre. Borsy (1991) kutatásai szerint a szélbarázdákban felgyorsuló szél nagy erıvel támad annak tengelyvonalában, illetve a barázda szélverte lejtıjén, így az fokozatosan hátrább tolódik. Az oldallejtıket védı növényzet hatására a szél lelassul, így eróziós ereje is kisebb lesz. Ez egyrészt az oldallejtı felsı részének nagyfokú meredekségét, másrészt a forma elnyúlását vonja maga után. Ahol a homokfelszínt kevésbé védi növényzet és a szél oldal irányban is erodálhatott, ovális alakú mélyedések képzıdtek. A nagyobb munkavégzı képességő szelek szélbarázda sorokat is létrehozhattak. Ebben az esetben 2
3 az összekapcsolódott szélbarázdákat alacsony hátak választják el egymástól. A szélbarázdák mellett deflációs mélyedések, laposok is jellegzetesek a Duna-Tisza közén. A formacsoport másik jellegzetes tagja a maradékgerinc, amely szélbarázdák közötti szélesebb-keskenyebb, deflációs eredető gerincet jelenti (Kádár 1935). A maradékgerincek az eredeti felszín magasságára utalhatnak, azonban a homok többszöri mozgásba lendülése miatt a maradékgerincek elpusztulhattak és újabbak képzıdhettek helyettük. A szélbarázdák felhalmozódott homokanyaga garmadát képez (Cholnoky 1902). Borsy kutatásai szerint (1991) a Duna-Tisza közén a garmadák tengelyvonalának hossza nem több 250 méternél, de magasságuk tekintélyes lehet (max m). A buckafejlıdés módjából következıen az egyenes lejtıjő luv oldal általában os, míg a lee oldalak zömében meredekségőek. Borsy parabola alakú garmadákat is leír a területrıl. A garmadák rendszerint zárt mezıkbe torlódtak, amelyek szél felıli oldalán jól látható a deflációs terület, ahonnan a homokanyag származik. 3. Módszerek A terepi térképezés során felmértük a terepen található mezoformákat (szélbarázda garmada maradékgerinc). A térképezésnél a garmadák azonosítása leginkább a luv és lee oldalak alapján történt, míg maradékgerincként értékeltük azokat a szélirányban megnyúló formákat, amelyek mindkét oldala azonos lejtıszögő volt és nem kapcsolódtak garmadákhoz (ebben az esetben ugyanis a garmada szára és a maradékgerinc elhatárolása nem lehetséges). Szélbarázdaként értékeltük a fenti formák közötti mélyedéseket. A formák precíz elhatárolását nem tartottuk lehetségesnek, hiszen nem ismertük azt a magasságot, ami az eredeti felszínt jelenthette volna. A fenti, elsıdleges formák mellett u.n. másodlagos formákat is térképeztünk, amelyek utólagos szélmarásnyomok voltak a buckák tetején illetve az utak mentén. A digitalizáláshoz 1:10000-es méretarányú EOTR szelvényeket használtunk fel, amelyeket ArcView 3.3-as szoftverrel dolgoztuk fel. A digitális domborzatmodellt a szintvonalakat és magassági pontokat tartalmazó fedvények alapján készítettük el. A geoinformatikai elemzés során a keresztmetszeteket rajzoltunk, illetve kitettségi, lejtıkategória térképeket készítettünk. 4. Eredmények 4.1. A terepi térképezés eredménye A mintaterületen a mezoformák közül a legegyszerőbben a garmadákat tudtuk elkülöníteni (1. ábra). A kialakulásukkor uralkodó széliránynak megfelelıen tengelyeik ÉNy- DK-i irányúak. Magasságuk m között változik, gerincvonaluk rendszerint m hosszú. A luv oldal átlagosan os lejtéső (max. 12 ), míg a lee oldalaik osak (max. 30 ). A buckák átbukási vonala rendszerint nem éles, sıt néha kifejezetten lapos. Terepi tapasztalataink szerint a garmadák egy része elszakadt szélbarázdájától, hiszen a mintaterület déli illetve nyugati felén garmadamezıbe tömörülnek. Ugyanakkor a mintaterület északkeleti részében buckanyom-vonulat kapcsolja össze néhány garmada szárait, ami arra utal, hogy a forma fiatal, és viszonylag nedves körülmények között alakult ki. A garmadák mögött a szélbarázdák rendkívül változatos alakban és méretben figyelhetıek meg a területen. Ezek a negatív formák néhol jobban elnyúlt alakot öltenek, míg másutt oválisak. Mélységük 1,5-2,5 m közötti, tengelyük az uralkodó széliránnyal párhuzamos ( m). Ott jelöltük be ezeknek a formáknak a határát, ahol a növényzet jellege 3
4 megváltozott, azaz a nedvességkedvelı társulásokat szárazságtőrıbbek váltották fel. Ugyanakkor ez az elhatárolási mód nem tökéletes, hiszen vannak magasabb talpú mélyedések is. Másodlagos szélbarázdák rendszerint kisebbek (25-30 m), látszólag változatos szélirányokat feltételeznek, azonban alakjuk inkább kapcsolatba hozható az emberi hatásra felszakadó gyepfoltok alakjával. A formaegyüttes harmadik tajga a maradékgerinc, amely jól elkülöníthetı formában alig van jelen a mintaterületen. Magasságuk igen változó (1-2 m), gerincvonaluk az ÉNy-i széliránnyal párhuzamos. Lejtıszögeik nem mutatják a luv-lee irányt. Sokuk kapcsolódik garmadához, de önálló szélbarázdával rendelkezı maradékgerincek is találhatók a területen. A mintaterület DNy-i része a formák fokozatos ellaposodásával és a közel egységes magassággal jelzik egy másik, a szél deflációs tevékenységének köszönhetıen kialakult formát, a deflációs lapost. A jellegzetesen a Duna-Tisza közén elıforduló forma magasságkülönbségei és esetleges formái erısen elmosódottak, hiszen a mintaterületen ezek korábban mind mezıgazdasági mővelés alatt álltak (szılı, szántóföld). Jelmagyarázat Maradékgerinc Garmada Áthordási vonal Szélbarázda Deflációs lapos Másodlagos szélmarás Szintvonal Kiindulási felszín Méter 1. ábra: Terepi felmérésen alapuló geomorfológiai térkép a terület DNy-i részérıl 1: garmada; 2: garmadaszárak közötti szélbarázda; 3: deflációs lapos 4.2. A digitális domborzatmodell elemzése A geomorfológiai térképen ábrázolt formákat bedigitalizálva, majd a DDM-re vetítve megvizsgáltuk, hogy a mintaterület eolikus formái ott vajon elkülöníthetıek-e, illetve határaik pontosíthatók-e. A domborzatmodellen jól kirajzolódik az élénk felszínő, eolikus formákkal borított terület, illetve a körülötte lévı laposabb térszín (2. ábra). 4
5 m 105 m 2. ábra: A digitális domborzatmodellen megjelenı formák. 1. garmada; 2. szélbarázda, maradékgerinc; 3. deflációs lapos A domborzatmodellbıl elıállított keresztmetszetek segítségével (3. ábra) elkülöníthetıvé váltak a jellegzetes morfológiai zónák is. 3. ábra: A mintaterület ÉNy-DK irányú keresztmetszete (1) A terület központi részén a garmadák összetorlódása és összeolvadása jellemzı. Ez a garmadamezı 112 m felett fekszik, a formák környezetüknél 8-10 méterrel magasabbak, ezért érzékenyebben reagálhatnak a nedvességi viszonyok változására, így a sérült növényzető buckatetıkön ma is aktívan formálódó homokfoltok találhatók. (2) A fenti akkumulációs mezı szélén, alacsonyabb helyzetben ( m) a formacsoport egyes tagjai elkülönülnek, 5
6 ugyanakkor alacsonyabbak is. A magasabb nedvességi viszonyokra utal a buckanyom-vonulatok megléte. Ez a mezı a mintaterület északi felében a legkiterjedtebb, tehát transzportációs zónaként is értelmezhetı. (3) A legkülsı sávban a terület ellaposodásával (110 m alatt) a mezoformák elmosódása figyelhetı meg. A kiterjedt deflációs lapos táplálhatta a buckamezıt, így eróziós (deflációs) zónaként definiáltuk. A DDM-bıl kiemelt formákon az alaptérkép pontatlansága miatt a másodlagos szélmarás-nyomok nem jelennek meg, noha ezek a terepen viszonylag könnyen felismerhetık. Ugyanakkor a domborzatmodell elınyének tekinthetı, hogy a terepen nehezen áttekinthetı formák itt könnyen elkülöníthetık (4. ábra), térbeli rendszerük elemezhetı. Minden további morfometriai vizsgálat (lejtıszög, kitettség) kiindulási alapjául ez a grid szolgált m 1105 m 4. ábra: A domborzatmodellen megjelenı formák: 1: garmada az átbukási vonallal; 2: maradékgerincek és gerincvonaluk között elnyúló szélbarázda; 3: deflációs lapos határvonalával Kitettségi viszonyok A domborzatmodellre futatott kitettségi viszonyokat bemutató alkalmazás (5. ábra) eredményének vizsgálatához itt is a geomorfológiai térképet használtuk fel kontrollként. Az egész mintaterületre vonatkozó kitettségi térkép érdekes eredményt mutatott, ugyanis a mezoformák hullámszerő (DNy-ÉK) elrendezıdését rajzolta ki, amelynek okát további kutatásoknak lehet feltárni. Jelmagyarázat 5. ábra: Kitettségi térkép a mintaterületrıl É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Mintaterület A kitettségi térképek segítségével a garmadák átbukási vonala jól meghatározható (6. ábra), azonban a garmada alsó határvonala nem rajzolódik ki ilyen egyértelmően. A kitettségi 6
7 viszonyok szépen szemléltetik a luv és lee oldalak szembenállóságát, hiszen míg a luv oldalak legfıképpen ÉNy-i, É-i és Ny-i kitettségőek, addig a lee oldal tengelyvonalhoz legközelebb esı része egyértelmően D-i, DK-i és K-i kitettségő Jelmagyarázat É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Garmada Áthordási vonal Szélbarázda tengelye 6. ábra: A formák megjelenése a kitettségi térképen: 1: garmada; 2: szélbarázda egy garmada mögött; 3: maradékgerincek A szélbarázdák jellegzetesen Ny-i és É-i kitettségő, hosszan elnyúló foltokként jelennek meg, hiszen fokozatosan magasodnak a tılük DK-re lévı garmada irányába. Ugyanakkor a maradékgerincek határozott ÉNy-DK-i irányuk miatt jellegzetesen délies/keleties kitettségőek. A kitettségi térkép segítségével meghatározhatók ezeknek a formáknak a tengelyei, viszont határvonaluk kijelölése hasonlóképpen a garmada határvonalának meghatározásához nehézkes és szinte csak a geomorfológiai térkép felhasználásával lehetséges. A deflációs lapos azonosítása kitettségi térkép segítségével nem lehetséges, hiszen túlságosan kis reliefő Lejtıszög viszonyok A terepen néhány forma esetén megmértük a lejtıszöget, ugyanazokra a formákra a DDM is hasonló értékeket adott. Ezen a térképen a mintaterület zónái szépen elkülönülnek, hiszen míg a középsı, akkumulációs zóna a legváltozatosabb lejtıviszonyokkal jellemezhetı, addig a deflációs terület egységesen kis lejtıszögő (7. ábra). 7
8 Jelmagyarázat Lejtı kategóriák 0-1,01 1,02-2,16 2,17-3,39 3,40-4,69 4,70-6,14 6,15-7,80 7,81-9,89 9,90-13,14 13,15-18,50 Mintaterület 7. ábra: Lejtıszög ( )viszonyokat bemutató térkép Egy garmada lejtıviszonyait vizsgálva (8. ábra) sávként rajzolódik ki az átbukási vonal, amely az igen eltérı meredekségő luv és lee oldalakat választja el, tehát inkább buckatetırıl beszélhetünk. Borsy Z. (1991) tanulmányában leírtakkal szemben a forma a meredeksége kisebb (lee: ; luv: 5-8 ). A különbség feltételezhetıen a formák kisebb méretének tulajdonítható. A garmadák alsó határvonalának meghúzásában némi segítséget ad a lejtıkategória térkép. Ha a lejtıviszonyokat vesszük figyelembe, akkor a terepen készített geomorfológiai térképen berajzolt határvonallal szemben itt jobban kihúzódik a garmada határa, így a lee oldal meghatározásában támpontként szolgálhat. A szélbarázdák alja a garmadák elhelyezkedésének ismeretében viszonylag jól kivehetı, mivel egy közel sík részt egy nagyobb meredekségő hosszúkás vagy ovális alakban övez lejtı. A fokozatos átmenet miatt a szélbarázda határvonala összeolvad a garmada határvonalával (8. ábra)
9 3. Jelmagyarázat Lejtı kategóriák 0-1,01 1,02-2,16 2,17-3,39 3,40-4,69 4,70-6,14 6,15-7,80 7,81-9,89 9,90-13,14 13,15-18,50 Szélbarázda Garmada Áthordási vonal 8. ábra: A formák megjelenése a lejtıkategória térképen. 1: garmada; 2: szélbarázda egy garmada mögött; 3: deflációs lapos 5. Összegzés A terepi geomorfológiai felmérés során a mintaterületen a szélbarázda garmada maradékgerinc formacsoporthoz tartozó formákat, utólagos szélmarás-nyomokat térképeztünk fel. A terepi felmérések segítségével a másodlagos szélmarásnyomok is feltérképezhetıek voltak (ami a DDM-en nem látszott), illetve a mintaterület ÉNy-i szegletében győrő-szerő, buckanyomvonulattal rendelkezı garmadákat is találtunk, melyek a formakincs fiatal jellegére utalnak. Az elkészített digitális domborzatmodell segítségével elkülöníthetıvé váltak egyes mintázati zónák. A terület központi, akkumulációs része a környezete fölé 8-10 m-rel magasodik, rajta összetorlódott garmadák jellemzıek. A mintaterület ezen részén 40 garmadát, 9 önálló maradékgerincet és 62 szélbarázdát, illetve 21 komplex formát számoltunk össze. Ezek a formák egymásba olvadása, valamint a felújuló homokmozgás során jöhettek létre. Az akkumulációs mezı szélén, alacsonyabb helyzetben az egyes formák (szélbarázda, garmada, maradékgerinc) jól elkülönülnek, ugyanakkor alacsonyabbak is. A legkülsı, eróziós sávban a terület ellaposodásával a mezoformák elmosódása figyelhetı meg. A DDM hátránya a felbontásából következik, hiszen rajta a másodlagos szélmarásnyomok nem látszanak. Ugyanakkor a terepi munka megalapozásához kiválóan alkalmas, hiszen a formák rendszerérıl pontos képet ad. A domborzatmodellbıl készített alkalmazások (lejtıkategória, kitettségi térkép) a garmadák áthordási vonalának és a szélbarázdák tengelyvonalának pontosítására tökéletes, a garmadák lee oldalának elhatárolására is használható, azonban a képzıdmények határvonalát ezek sem pontosították. Irodalomjegyzék Biró M. Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai. In: Frisnyák S. (szerk): Történeti Földrajzi Tanulmányok. Nyíregyháza Borsy Z. 1977: A magyarországi futóhomok-területek felszínfejlıdése. Földr. Közl Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidıszaki felszínfejlıdése. Földr. Ért Borsy Z. 1991: Blown sand territories in Hungary. Zeitsch. für Geomorf. Suppl. 90. pp Borsy Z. Félszerfalvi J. Franyó F. Lóki J. 1987: Electron Microscopic Investigations of Sand Material in the Core Drillings in the Great Hugarian Olain. GeoJournal Cholnoky J. 1902: A futóhomok mozgásának törvényei. Földrajzi Közl. 32. pp. 37 9
10 Kádár L. 1935: Futóhomok-tanulmányok a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közl. 63. pp Keveiné Bárány I. Szebellédi T. Bíró Cs. 2004: Tájváltozások a Kolon-tó környékén. Földtani Kutatás. 41. Évfolyam 3-4. szám. pp Kovács F. Rakonczai J. 2001: Geoinformatikai módszerek alkalmazása a tájváltozások értékelésében a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Földrajzi Konferencia, Szeged Lóki J. 1994: A Duna-Tisza közi hátság tájértékelése, különös tekintettel a vízháztartási viszonyokra. Nagyalföldi Alapítvány 3. kötet, pp Lóki J.- Sümegi P. Félegyházi E. Hertelendi E. 1995: A Kolon-tó fenékszintjébe mélyített fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai elemzése. Acta Geographica Debrecina. Debrecen. Tom. 33. pp Mucsi L. Kovács F. 2005: A homokhátsági tanyás térségek tájhasználat változásai. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet. Tanyakutatás. 1. füzet. pp
A szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenAz allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben
Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi
RészletesebbenA domborzat szerepének vizsgálata, völgyi árvizek kialakulásában; digitális domborzatmodell felhsználásával
Ph. D. hallgató i Egyetem, Mőszaki Földtudományi Kar Természetföldrajz-Környezettan Tanszék BEVEZETÉS Kutatási témámat a közelmúlt természeti csapásai, köztük a 2005. május 4-én, Mádon bekövetkezett heves
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE
Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,
RészletesebbenA JÁSZSZENTLÁSZLÓI TÁJ ÉS TÖRTÉNETE
A JÁSZSZENTLÁSZLÓI TÁJ ÉS TÖRTÉNETE FODORNÉ KATÓ ESZTER okl. tájépítészmérnök 2019. IX. 6. MI A TÁJ (A TÁJÉPÍTÉSZEK SZERINT)? A táj nem más, mint a természet és a társadalom kölcsönhatásainak ellentmondásos,
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenA talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban
A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés
RészletesebbenTörténeti idıkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén 1 Nyári Diána 2 Kiss Tímea Sipos György 1. Bevezetés A Kárpát-medencében a folyók egykori hordalékkúpjain
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN
TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK, TÁJÉRTÉKEK ÉS TÁJVÉDELEM A DUNA TISZA KÖZÉN Dóka Richárd * 1. Bevezetés A táj lényegi tulajdonsága, hogy folytonosan és többé-kevésbé dinamikusan változik. A tájváltozások eredetük
RészletesebbenRöviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet
olikus felszínformálás Röviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet A szél felszínformáló hatásáról általánosan szél által kialakított,
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenKész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés
Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.
RészletesebbenA NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN
A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven
RészletesebbenA NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK
Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék KÉSŐ-PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN EOLIKUS FORMAKINCS ÉS HOMOKMOZGÁSOK
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenA magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI
A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenI. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények
I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.
Részletesebben3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében
RészletesebbenLáptalajok. telkesített láptalajok
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső
RészletesebbenHolocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken
Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken Dr. Lóki József 1. Bevezetés A hazai futóhomok területek a pleisztocén hordalékkúpokon alakultak ki. A korábbi kutatások (Marosi 1967; Borsy 1972,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...
RészletesebbenDU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.
DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján
Sándor Andrea 1 Dr. Kiss Tímea 2 A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján 1. Bevezetés A XIX. századi folyószabályozási munkák után a Tisza árvizeinek
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenA földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
RészletesebbenKlímaváltozás hatása egy Duna-Tisza közi mintaterületen. Ladányi Zsuzsanna
Klímaváltozás hatása egy Duna-Tisza közi mintaterületen Ladányi Zsuzsanna SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u. 2-6. e-mail: lzsuzsi@earth.geo.u-szeged.hu 1.
RészletesebbenAZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre
RészletesebbenKartográfia, Térképészet 2. gyakorlat
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenTervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.
KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,
RészletesebbenAZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN
V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási
Részletesebben15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA
FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons
RészletesebbenBradák Balázs MTA, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Bradák Balázs MTA, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A szél felszínformáló hatásáról általánosan A szél által kialakított, létrehozott eolikus formákat (Aiolasz, a szelek istene, gör.) a defláció
RészletesebbenTalaj - talajvédelem
Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,
RészletesebbenBevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása
Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
RészletesebbenNÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenHOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46 KISS TÍMEA 47 NYÁRI DIÁNA SIPOS GYÖRGY BLOWN SAND MOVEMENT IN HISTORICAL TIMES IN THE TERRITORY OF CSENGELE Abstract: On the Danube-Tisza
Részletesebben4/2000. (V.12.) számú rendelete
Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.
RészletesebbenA mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II.
A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. Útátjárók. A gazdaság belterületén, úgyszintén a nyilt pályán is a kocsik átjárására a vágányba egyes részeket kell beiktatni, melyeken a
RészletesebbenHOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2012. 136. 4. pp. 361 375. HOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN KISS TÍMEA GYÖRGYÖVICS KATALIN SIPOS GYÖRGY MORPHOMETRY AND AGE OF
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
RészletesebbenTisztelt Fıbiztos Asszony!
Ügyiratszám: 40119/1/2009. Mrs. Mariann Fischer Boel asszony Fıbiztos részére Mezıgazdasági Fıigazgatóság B-1049 Brüsszel Tisztelt Fıbiztos Asszony! A Kormány döntésének értelmében örömmel tájékoztatom
Részletesebben1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI
1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében
Varga Ádám 1 A Halas-tó szerepe Kiskunhalas fejlıdésében 1. Bevezetés A Kiskunság tájképéhez elsısorban a homokot szokták hozzákapcsolni, azonban a víz egykoron fontos tájalkotó tényezı volt. A homokbuckák
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenD u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Felelıs tervezı: Szilberhorn Erzsébet TT 1/É-03-0105 Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epiteszmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenA recski Római Katolikus Egyházközség szabályzata az egyházközség tulajdonában lévı temetı mőködésének rendjérıl.
A recski Római Katolikus Egyházközség szabályzata az egyházközség tulajdonában lévı temetı mőködésének rendjérıl. (Temetıszabályzat) A recski Római Katolikus Egyházközség képviselıtestülete (székhelye:
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenVizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén.
Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén Kovács Ferenc SZTE TTIK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A kutatást
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól
HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenII.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
Részletesebben8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi
8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenDr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr.
TARTALOM A konferencia programja... 5 Dr. Csorba Péter Ajánlás... 10 Dr. Vidor Ferenc: Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl... 11 Dr. Kovács Zoltán: A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenAmit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes. Számítási módszerek - Benapozás
Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes Számítási módszerek - Benapozás Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereség meghatározása a főtési idényre: [kwh/a] Q sd =
RészletesebbenA globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására
A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenAZ ALFÖLDI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÁLTOZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE. Kovács Ferenc *
AZ ALFÖLDI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÁLTOZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE Kovács Ferenc * 1. Bevezetés Az embernek a környezetéhez, vagy a tájhoz kötıdı kapcsolata elsısorban a területhasználat jellegében, változásában
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben