Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken
|
|
- Orsolya Fábiánné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken Dr. Lóki József 1. Bevezetés A hazai futóhomok területek a pleisztocén hordalékkúpokon alakultak ki. A korábbi kutatások (Marosi 1967; Borsy 1972, 1980, 1991; Borsy et al. 1981; Borsy et al. 1985; Lóki 1981; Lóki et al. 1994) igazolták, hogy a futóhomokformák többsége a pleisztocén végén a würm hideg, száraz periódusaiban képződött. A legjelentősebb eolikus felszínformálás a felső-pleniglaciális időszakra tehető. Mivel az egyes területek közötti éghajlati, domborzati, stb. tényezők eltérőek voltak, ezért a hordalékkúpok felszínfejlődésében és a kialakult formákban különbségek tapasztalhatók. A Nyírségben és a Bodrogközben feltárt fosszilis talajok radiokarbon vizsgálata alapján kimutattuk (Borsy et al. 1981, 1985; Lóki et al. 1994), hogy a felsőpleniglaciálist követően a würm végén még két alkalommal az idősebb és a fiatalabb Dryasban mozgásba lendült a homok. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy ezek a mozgások az Alföld ÉK-i részén csak kisebb területre terjedtek ki. A Duna Tisza köze korábban is a szárazabb területek közé tartozott, ezért ott a szél felszínalakító tevékenysége jelentősebb volt. Ezzel magyarázható, hogy a buckás területeken a feltárásokban csak kevés helyen fordul elő fosszilis talaj. Az eddigi kutatási eredmények azonban figyelemre méltóak. Szeged környéki feltárás rétegeinek elemzése alapján kimutatták (Krolopp et al. 1995; Sümegi 2005), hogy a futóhomok és a felette levő lösztakaró között kifejlődött fosszilis talaj kora BP ± 300 év, ami arra utal, hogy a homokmozgás ennél korábban ment végbe. A táj középső részén végzett kutatásainkkal (Sümegi Lóki 1990; Sümegi 2005) pedig több homokmozgási periódust sikerült bizonyítani. Az azonban megállapítható (Marosi 1967, 1970; Borsy 1972, 1977ab, 1980, 1989, 1991; Borsy et al. 1981; Sümegi et al. 1992; Sümegi 2005), hogy a Duna-Tisza közén is a legjelentősebb eolikus felszínalakítás a felső-pleniglaciálisában ment végbe. Természetesen, az Alföld ÉK-i részéhez hasonlóan, itt is sikerült kimutatni (Borsy et al. 1991; Hertelendi et al. 1993) a fiatalabb és az idősebb Dryas idején lezajlott kisebb mértékű homokmozgásokat. Újabban végzett kutatások (Gábris et al. 2000, 2002; Ujházy 2002; Gábris 2003) részben megerősítik, részben kiegészítik a futóhomok-mozgások periódusairól közölt korábbi eredményeinket, amelyek arra utaltak, hogy a későglaciális hideg, száraz periódusaiban végbement homokmozgásokat az enyhébb, nedvesebb interstadiálisokban talajképződés szakította meg. A mélyfúrások homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálatával egyértelműen sikerült igazolni (Borsy et al , 1983, 1985, 1987; Franyó Lóki 2002), hogy a negyedidőszakban, a felső pleniglaciálist megelőzően, többször képződött futóhomok. A bonyolult hordalékkúp épülés során a szárazabbá vált felszín egyes részein többször mozgásba lendült a homok. Ezek a rétegek a tektonikai mozgások során különböző mélységre kerültek. A holocén beköszöntésével, az éghajlat nedvesebbé válásával, a futóhomok területeket a szél felszínalakító tevékenységétől jól védte a természetes növényzet. Mivel a holocénben is a nedvesebb és szárazabb időszakok váltogatták egymást, ezért korábban a kutatók úgy gondolták, hogy a futóhomok formák egy része a viszonylag szárazabb mogyoró korban alakult tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Tel.: /22113; JLOKI@DELFIN.UNIDEB.HU A kutatás a T sz. OTKA támogatásával készült. 1
2 ki. A feltárásokban előforduló fosszilis talajok radiokarbon vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy ezek a buckák a holocént megelőző szárazabb időszakokban képződtek. Az irodalmi és levéltári ismeretekre támaszkodva csak a XVIII. századi erdőirtások területén tételeztünk fel homokmozgásokat. Ezt támasztották alá azok a feltárások, ahol a felszín alatt néhány deciméter mélységben eltemetett talajréteget tártunk fel. Hosszú ideig megválaszolatlanul maradt a kisebb nagyobb területre kiterjedő lepelhomokkal borított felszínek kialakulásának magyarázata, illetve azok kortani tagolása. Az utóbbi évtized kutatásai során, elsősorban a nagyobb számú régészeti feltárásnak és a pollenanalitikai vizsgálatoknak köszönhető, hogy ezen a területeken is sikerült eredményeket elérni. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a holocén száraz időszakaiban többször mozgásba lendült a homok. Ez az eolikus felszínátalakulás kisebb, az ember által művelt, területekre terjedt ki. Azonban a szél munkája során, a kedvező hatótényezőinek hiányában, jelentősebb magasságú akkumulációs formák nem képződtek. A futóhomok felhalmozódása a legtöbb helyen lepelhomok rétegek formájában tárható fel. A holocén nedvesebb időszakaiban a korábban kialakult buckák eróziója is végbement. A buckák felszínéről a csapadékvíz talajt és különböző szemcseméretű üledéket halmozott át a buckák közötti mélyedésekbe, illetve a maradékgerincekről a szélbarázdákba. A felszíni lemosás erőssége a természetes hatótényezők mellett jelentősen függött az ember tevékenységétől. A felhalmozott üledék vastagságából következtetni lehet a pozitív formák eredeti magasságára. Megállapíthatjuk, hogy a holocénben a futóhomok területek felszínének átalakulását a természeti tényezők mellett az emberi tevékenység jelentősen befolyásolta. Ennek megfelelően a hazai futóhomok területeken a formák átalakulásánál az alábbi típusok különböztethetők meg: a növényzettel borított eredeti eolikus felszínt csak a folyóvíz eróziója alakította, a szél által kialakított felszín rövidebb hosszabb ideig művelés alatt állt, ezért a csapadék eróziójának a hatására jelentősebb áthalmozás történt, a felszínt nem védte a növényzet (antropogén hatás: földművelés, túllegeltetés, stb) az eolikus átalakulás jelei megfigyelhetők, az eolikus felszín antropogén hatásra alakult át (pl. útbevágás, homokbányák, planírozás, stb.) A továbbiakban a hazai futóhomok területeken a holocénben végbement felszínváltozásokat elemezzük. 2. A folyóvíz felszínalakító tevékenysége A hazai három nagy futóhomok terület (Duna Tisza köze, Nyírség, Belső Somogy) felszínének kialakításában a víz és a szél mellett a tektonikai mozgásoknak is jelentős szerepe volt. A hordalékkúpok épülésének időszakában a vízfolyások a futásirányukat váltogatva a medence mélyebben fekvő területei irányába tartottak. A hosszú ideig tartó üledékfelhalmozódást elsősorban az éghajlati viszonyok határozták meg. A nedvesebb időszakokban a folyók vízhozama és a hordalékszállítása is megnőtt. Ezt jelzik a rétegsorban többször előforduló durvább szemcseösszetételű üledékek. A szárazabb időszakokban ahogy erre már fentebb utaltunk a hordalékkúp egyes részein, a szél alakította a felszínt. A nedvesebb időszakban a megnövekedett munkaképességű folyók több helyen a futóhomok formákat erodálták és az eolikus üledéket áthalmozták. A homokos üledékek elektronmikroszkópos vizsgálatakor a mélyfúrások folyóvízi rétegsorában, sikerült kimutatni a tipikus eolikus szemcséket. A pleisztocén végén végbement szerkezeti mozgások jelentősen megváltoztatták a hordalékkú- 2
3 pok korábban kialakult reliefjét. A Duna Tisza közi homokhátság és a Nyírség a környezeténél magasabb, a Belső Somogy pedig alacsonyabb helyzetbe került. A peremi süllyedékek kialakulása miatt a kiemelkedett területeken az élő vizek átfolyása megszűnt, a korábbi elhagyott medrek kezdtek feltöltődni. Több helyen ma is lehet látni a folyamatosan feltöltődő egykori medrek maradványait. A würm végének száraz időszakaiban a medrek egyes szakaszai futóhomokkal töltődtek fel. A vízfolyások az egykori hordalékkúp mélyebbre süllyedt területein a korábban kialakult homokbuckákat erodálták, sőt helyenként nagy területen el is tüntették. Jó példa erre a Bodrogköz, amelynek Ny-i felén csak foltokban (pl. Viss, Zalkod, Kenézlő térségében) maradtak meg az eolikus formák. A tektonikus mozgások hatásra megváltozott felszínen a korábbitól eltérő vízhálózat kezdett kialakulni. A Nyírségben és a Duna Tisza közi homokhátságon a vízválasztótól a peremi területek irányába tartó rövid, kisvizű patakok alakultak ki. Belső Somogyban pedig a Marcali hát folytatásában, a tektonikusan előrejelzett, É D-i irányba tartó mélyedésben, a Rinya a Drávába szállítja a homokterület vizét. Ezek a kis vízfolyások, amelyeket pl. a Nyírségben nyírvizeknek neveznek, a csapadékos években bővizűek és a buckákról areális, vagy lineáris erózióval lemosott hordalékot szállítják. A bővizűségre utalnak azok a vízimalmok, amelyekről a történeti leírásokban olvashatunk. Ha több évig szárazság van, akkor ezek a patakok nagyon sekély vizűek, sőt helyenként időszakosan ki is száradnak. A Nyírség D-i peremén, a Berettyó Kálló-ér vidékén, a változatos felszín kialakítása elsősorban a folyóvíz munkájának köszönhető. Ezen a területen a Nyírségből jövő vizek apró ereinek feltöltő munkája és a Berettyó korábbi felszíni tevékenysége mellett az Ős-Szamos és az Ős-Tisza egykori elhagyott medermaradványait is megtalálhatjuk. A döntően folyóvízi üledékkel jellemezhető felszínen, több helyen előfordulnak futóhomok foltok. Ezek gyakran a peremi utolsó nagyobb buckák folytatásában találhatók, de szigetszerűen felbukkannak folyóvízi üledékes környezetben is. Az iszapos, agyagos környezetből kiemelkedő futóhomokformák (ellipszis alaprajzú és aszimmetrikus parabola alakú garmadák) kialakulása csak úgy magyarázható, hogy ezt az átmeneti területet összefüggő futóhomok rétegek borították az eolikus felszínfejlődés időszakában. Ezt követően, elsősorban a holocén nedves időszakaiban, a folyóvizek oldalazó erózióval a homokterület déli peremét jelentősen átformálták. A futóhomok egy részét áthalmozták, illetve elszállították és az erodált területeken az árvizek alkalmával iszapos, agyagos üledéket raktak le. 3. A felszín átalakulása a csapadék hatására A futóhomok területeken a csapadékvíz felszínalakító tevékenysége több tényezőtől függ. A felszínre érkező csapadékvíz gyorsan beszivárog a homokba akkor, ha az eső egyenletesen, nem nagy intenzitással esik. Tehát elsősorban nem a csapadék évi mennyisége, hanem az intenzitása határozza meg a felszín pusztulásának mértékét. Az utóbbi években a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz jelentős anyagáthalmozást végzett. A talaj vízbefogadó képessége függ a felszíni és a felszínalatti rétegek szemcseösszetételétől. A hordalékkúpoknak azon a részein, ahol lösz, homokos lösz, illetve löszös homok fedi a futóhomokból felépülő buckákat a felszíni beszivárgás lassabban megy végbe, mint a homokkal borított területeken. Nagyon fontos a formák belső rétegzettsége, illetve az egyes rétegek szemcseösszetétele is. A Nyírségben, a homokbuckákban kialakult kovárványrétegek (1. ábra) víztartó képessége jobb, mint a közöttük húzódó rétegeké, ezért a víz leszivárgásának sebességét csökkentik. Ott, ahol a felszíni laza homokréteg a kovárványig már lepusztult, 3
4 a csapadékvíz eróziós tevékenysége is lelassul. A keményebb kovárványrétegekbe bevágódó esőbarázdák meredek falúak. A víz beszivárgását a rétegek víztartalma, a talajvíz mélysége is meghatározza. Közismert, hogy a buckákban a talajvíz, kissé követve a felszín egyenetlenségeit, a buckaközi mélyedésekhez viszonyítva magasabban helyezkedik el. 1. ábra Kovárvány rétegek a nyírségi homokban A felszín pusztulása szempontjából nagyon fontos a terület reliefenergiája és a lejtők meredeksége is. A felszín gyorsabban pusztul azokon az akkumulációs területeken, ahol a szél magas buckákat alakított ki. Az aszimmetrikus buckák (pl. szegélybuckák) meredek lejtői gyorsabban pusztulnak. Az előző tényezők elemzésénél nem vettük figyelembe a felszín növényi borítottságát. Jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a természetes mesterséges növényzet, illetve a teljesen vagy részben fedett felszín tanulmányozásánál. A buckákat borító természetes, zárt növénytakaró szinte teljes védelmet nyújt a csapadékvíz eróziója ellen. A növények levele a csapadék egy részét felfogja, növeli a párologtatási felületet, csökkenti a felszínre érkező esőcseppek energiáját és növekedik a beszivárgás időtartama. A növények gyökerei csökkentik a lejtők lepusztulását. A mesterséges növényzetnél eltérő hatások tapasztalhatók. Az ültetett erdők rendezett sorai, a fák sortávolsága, életkora, a soroknak a lejtőkhöz viszonyított iránya, az aljnövényzet mennyisége és még további tényezők mind hatással vannak a felszín pusztulásának mértékére. Ehhez hasonló, de még kevesebb védelmet nyújtanak a gyümölcsösök és szőlők, különösen akkor, ha a sorokat a lejtők irányában alakították ki. A szántóföldi növénytermesztésnél a vegetációs időszak elején és a nyári, nagy csapadékos napokon figyelhető meg a buckák lejtőin lefolyó víz felszínpusztító tevékenysége. Rövid idő alatt mély esőbarázdák alakulnak ki és a buckák tövében, a lejtő alján kis hordalékkúpok formájában (2. ábra) halmozódik fel a lehor- 4
5 dott homokos üledék. A lejtőről lemosott üledék vastagsága és az áthalmozás üteme közötti összefüggéseket Kiss T. (2000) tanulmányozta a Nyírség DK-i területein. 2. ábra A csapadékvíz eróziója akkumulációja futóhomokon 4. Eolikus felszínalakulás a holocénben A holocén beköszöntésével (preboreális fázis) az éghajlat jelentősen megváltozott. A korábbinál enyhébb és csapadékosabb éghajlat lehetővé tette a felszínt jobban védő növényzet kialakulását. A boreális fázisban a melegebb, szárazabb éghajlaton nagyon valószínű, hogy a laza futóhomok felszíneken elsősorban a Duna Tisza közén ismét mozoghatott a homok, de a fosszilis talajok hiányában azonban erről a homokmozgásról nincsenek adataink. Természetesen az sincs kizárva, hogy a boreálist követő atlantikumban, ha időnként szárazabbra fordult az éghajlat, szintén lehettek kisebb területre kiterjedő homokmozgások. Az atlantikum után a növénytakaró egyre jobban védte a felszínt, így újabb homokmozgásra csak ott kerülhetett sor, ahol az emberi beavatkozásra a növényzet elpusztult. A legtöbb problémát a lepelhomok-takaró korának meghatározása jelentette. A homoklepelre először Bulla (1951) hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy a Duna Tisza közén a löszös laposokat, mésziszapos üledékeket több helyen vékony lepelhomok borítja. További kutatások (Franyó 1964; Lóki 1994) pedig arról számoltak be, hogy a Kolon-tó peremén tőzeges rétegeket takar vékony futóhomokréteg. A lepelhomok jelentőségét felismerve Marosi (1967) a lepelhomokra, mint formára a homoklepel megnevezést vezette be. A lepelhomok tanulmányozása céljából a Duna Tisza közén és a Nyírség déli szegélyén feltárásokat készítettünk és fúrásokat mélyítettünk. Az eddigi kutatások arra utalnak, hogy a viszonylag vékony, tagolatlan homoklepel a würm végén és a holocén szárazabb időszakaiban egyaránt képződhetett. A fiatal homoktakaró kialakulásának korát először a Duna Tisza közén, Hetényegyháza határában sikerült kimutatni (Lóki Schweitzer 2001), ahol a régészek a cm vastagságú homoklepel eltávolítása után szarmata korú telepet tártak fel. A szarmata temetőt, gödröket, házmaradványokat, állati csontvázakat (3. ábra) futóhomok borította be. 5
6 3. ábra Szarmata korú leletek a futóhomokkal fedett talajban Kecskeméttől ÉNy-ra a Ballószögnél végzett régészeti lelőhely feltárása is hozott újabb eredményeket. A cm mélységközben található mészlepedékes csernozjom talajban ott is előkerültek szarmata leletek, melyeket cm-es futóhomok borított be, amelyen sötétbarnás színű talaj képződött. Ennek a talajnak a felső szintjéből pedig Árpád-kori leletek kerültek elő. Ezeket a leleteket pedig 60 cm-es futóhomok borította be. A Duna Tisza közén az utóbbi években végzett kutatások alapján kimutatták (Kiss et al. 2005; Nyári Kiss 2005), hogy a bronzkor (i.e ) után, továbbá a VI. VIII., és a XIII XIV. században jelentős futóhomok-mozgás volt, amelyet a földműveléssel és a nagytestű állatok legeltetésével magyaráznak. A Nyírség déli peremén, a homokbuckák előterében a lepelhomokkal borított felszínbe mélyített feltárásokban több helyen (Hosszúpályi, Álmosd, stb.) eltemetett talajok és régészeti leletek tagolták a rétegeket. A Hosszúpályi határában mélyített feltárásban (4. ábra) a futóhomokot tagoló alsó talajrétegből Bronz-kori, a felsőből pedig Szarmata korú edénymaradványok kerültek elő. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a homoklepel takarók felszíne a történelmi időszakban többször változott. Ezzel magyarázható, hogy itt a homokbuckák felszínén nem alakulhatott ki fejlett talajtakaró. A száraz időszakokban a buckák tetőszintjének homokanyagát tovább szállította a szél. A történelmi időben végbement homokmozgások korának meghatározásában a régészeti leletek feltárása nagyon jelentős. A leletekből arra is következtethetünk, hogy a széleróziót az éghajlati tényezők mellett az itt élő emberek természetátalakító tevékenysége is elősegíthette. 6
7 4. ábra A Hosszúpályi határában mélyített feltárás rétegsora Napjainkban is megfigyelhető a szél felszínalakító tevékenysége. Elsősorban a vegetációs időszak kezdetén, amikor a tavaszi szántás után hosszabb ideig nem védi a növényzet a felszínt, a száraz szeles napokon jelentős a felszín átalakulása. A szántóföldekről egy-egy viharos napon több cm vastagságú talaj erodálódik, amely a parcellák szélén a növényzettel védett területen halmozódik fel (5. ábra). Télen, ha nem védi megfelelő vastagságú hótakaró a felszínt, akkor a csupasz homokfelszíneken a szélerózió érezteti hatását (6. ábra). 5. Antropogén formák a futóhomok területeken A szél által kialakított természetes formák leglátványosabb változása az ember beavatkozásának köszönhető. Korábbi évszázadokban a homokterületek formái kisebb mértékben sérültek. Miután az építkezésekhez kezdték használni a homokot, a homokbányák (7. ábra) megnyitásával homokbuckák tűntek el. Nagy tömegű homokot használnak fel a folyók melletti töltésekhez, és az autópályák építésénél is. Az utak, vasutak építésekor az akkumulációs homokformák átvágásával, mélyebb területek feltöltésével az eolikus formakincs megváltozik. A mezőgazdasági területeken több helyen a terepegyengetéskor, a szintkülönbségek csökkentése érdekében, a deflációs mélyedéseket a buckák homokjával töltötték fel. Ezzel a szántóföldi területek gépí művelését megkönnyítették, de a rétegtani viszonyok megváltoztatása káros hatással volt a talajok vízgazdálkodására is. A harmadik felszínalakítási típusba sorolható az akkumulációs formák magasítása. Ez ugyan ritkábban fordul elő, mint a bányászat és elegyengetés, de pl. megfigyelhető azoknál a kunhalmoknál (Tóth 2003), amelyeket homok területeken a buckák magasításával (8. ábra) építettek. 7
8 Az eddigi kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai futóhomok területek átalakulása a holocénben elsősorban az ember természetátalakító tevékenységének köszönhető. 5. ábra A parcelláról elszállított homok akkumulációja az út menti árokban 6. ábra Talajjal fedett hóforma 8
9 7. ábra Homokbánya Nyíregyháza határában 8. ábra Király halom Abádszalók határában (Tóth Cs. felvétele) Irodalom Borsy Z. 1972: A szélerózió vizsgálata a magyarországi futóhomok területeken. Földr. Közl. pp Borsy Z. 1977a: A Duna-Tisza köze homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi tanulmányok. Békéscsaba. pp Borsy Z. 1977b: A magyarországi futóhomok területek felszínfejlődése. Földr. Közl. pp Borsy Z. 1980: A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis 8. pp
10 Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földr. Közl. pp Borsy Z. 1991: Blown sand territories in Hungary. Z. Geomorph. N.F. Suppl.-Bd. 90, Berlin Stuttgart. pp Borsy Z. Csongor É. Félegyházi E. Lóki J. Szabó I. 1981: A futóhomok mozgásának periódusai a radiocarbonvizsgálatok tükrében Aranyosapáti hetárában. Szabolcs-Szatmári Szemle, Nyíregyháza, XVI., 2., pp Borsy Z. Csongor É. Lóki J. Szabó I. 1985: Recent results in the radiocarbon dating of wind-blown sand movements in the Tisza-Bodrog Interfluve. Acta Geogr. Debrecina 22. pp Borsy Z. Félegyházi E. Hertelendi E. Lóki J. Sümegi P. 1991: A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai vizsgálata. Acta Geographica Debrecina Tomus pp Bulla B. 1951: A Kiskunság kialakulása és felszíni formái. Földrajzi Könyv- és Térképtár Értesítő, , pp Franyó F. 1964: A futóhomok és a lösz települési viszonyai a Duna-Tisza köze középső részén. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, pp Gábris Gy. 2003: A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények pp Hertelendi E. Lóki J. Sümegi P. 1993: A Háy-tanya melletti feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése. Acta Geographica Debrecina pp Kádár L. 1935: Futóhomok-tanulmányok a Duna-Tisza-közén. Földr. Közl. Vol. 63. pp Kádár L. 1956: A magyarországi futóhomok-kutatás eredményei és vitás kérdései. Földr. Közl. 4. pp Kiss T. 2000: Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében dél-nyírséfi vizsgálatok alapján. PhD értekezés. Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar pp Kiss Tímea Nyári Diána Sipos György 2005: Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén in print Krolopp E. Sümegi P. Kuti L. Hertelendi E. Kordos L. 1995: A Szeged-Ötthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl pp Lóki J. 1981: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái. Acta Geographica Debrecina, Tomus pp Lóki J. 1994: Mezőgazdaság-központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna-Tisza köze északi felének példáján. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Debrecen p Lóki J. Hertelendi E. Borsy Z. 1994: New dating of blown sand movement in the Nyirség. Acta Geographica Debrecina 1993, Tomus 32. pp Lóki J. Sümegi P. Hertelendi E. 1994: Az abonyi téglagyári feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése Acta Geographica Debrecina 32. pp Lóki J. Schweitzer F. 2001: Fiatal homokmozgások kormeghatározási kérdései a Duna-Tisza közi régészeti feltárások tükrében. Közlemények a DE Földrajzi Intézetéből, No pp Marosi S. 1967: Megjegyzések a magyarországi futóhomok területek genetikájához és morfológiájához. Földr. Közl. Vol. 15. pp Nyári D. Kiss T. 2005: Holocén futóhomok-mozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földr. Közl. in press. Nyári D. Kiss T. 2005: Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. Cumania, Kecskemét in print Sümegi P. 2001: A Kiskunság a középkorban geológus szemmel in.: szerk Horváth F.: A csengelei kunok ura és népe. Archaeolingua Kiadó, Bp. pp Sümegi P. 2005: Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary. An Introduction to the Environmental History of Hungary. Aurea Kiadó, Nagykovácsi pp Sümegi P. Lóki J. 1990: A lakiteleki téglagyári feltárás finomrétegtani elemzése. Acta Geographica Debrecina , Tomus pp Sümegi P. Lóki J. Hertelendi E. Szöőr Gy. 1992: A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése. Alföldi Tanulmányok, 14 pp TÓTH CS. 2003: A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai. (Doktori PhD. értekezés) Debreceni Egyetem TTK, Debrecen. p Ujházy K. 2002: A dunavarsányi garmadabucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján. Földtani Közlöny, 132/különszám, pp Ujházy K. Gábris Gy. Frechen M. 2003: Ages of Periods of Sand Movement in Hungary determined through Luminescence Measurements. Quaternary International 111. pp
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46 KISS TÍMEA 47 NYÁRI DIÁNA SIPOS GYÖRGY BLOWN SAND MOVEMENT IN HISTORICAL TIMES IN THE TERRITORY OF CSENGELE Abstract: On the Danube-Tisza
RészletesebbenA NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK
Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenA LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS
A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF STUDY ON THE FORMATION OF SAND SHEET IN NYÍRSÉG EDGE AREAS Abstract: The formation of sand sheet covers developed
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenHolocén korú homokmozgások a Nyírségben
Holocén korú homokmozgások a Nyírségben Dr. Lóki József * Dr. Demeter Gábor* Négyesi Gábor* Vass Róbert* Dr. Molnár Mihály ** Bevezetés Éppen 100 évvel ezelőtt (Nagy J. 1908) jelent meg az első dolgozat,
RészletesebbenTörténeti idıkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén 1 Nyári Diána 2 Kiss Tímea Sipos György 1. Bevezetés A Kárpát-medencében a folyók egykori hordalékkúpjain
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2014. 138. 1. pp. 37 49. ÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ LÓKI JÓZSEF SZABÓ JÓZSEF SZABÓ GERGELY RECENT DATA FOR THE QUATERNARY DEVELOPMENT OF
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenNyíregyháza. Frisnyák Sándor. Szerkesztette. Előadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján
NYÍREGYHÁZA Nyíregyháza Előadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján Szerkesztette Frisnyák Sándor Nyíregyháza, 2003 A kötet a 25. Nyírségi Földrajzi Napok előadásait tartalmazza. A rendezvény
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2012. 136. 4. pp. 361 375. HOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN KISS TÍMEA GYÖRGYÖVICS KATALIN SIPOS GYÖRGY MORPHOMETRY AND AGE OF
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. január - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. szeptember -kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenA Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása
Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy
RészletesebbenFELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK
Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon
A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenTÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenFelszínformálás a gyakorlatban
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A Föld felszínét alakító külső erők felszínformáló hatásainak bemutatása A folyók és a szél erejének megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, kavicsok,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2010. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs
RészletesebbenRöviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet
olikus felszínformálás Röviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet A szél felszínformáló hatásáról általánosan szél által kialakított,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenAZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
Részletesebben