Holocén korú homokmozgások a Nyírségben
|
|
- László Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Holocén korú homokmozgások a Nyírségben Dr. Lóki József * Dr. Demeter Gábor* Négyesi Gábor* Vass Róbert* Dr. Molnár Mihály ** Bevezetés Éppen 100 évvel ezelőtt (Nagy J. 1908) jelent meg az első dolgozat, amely a Nyírség természeti viszonyaival foglalkozik. A szerző véleménye szerint a Nyírség homokja az Ondava, Tapoly, Laborc, Ung és Latorca folyóknak a vulkáni koszorú előtt elterülő hordalékkúpjáról került a jelenlegi helyére, tehát a szél távolabbi területről szállította. Arra nem gondolt, hogy a futóhomok helyben is képződhetett, pedig helyesen ismerte fel, hogy a futóhomok feküje folyóvízi üledék. Két évvel később Cholnoky J. (1910) Az Alföld felszíne dolgozatában részletesen tárgyalja a nyírségi homokterület kialakulását és a formák kialakulását is magyarázza. A homok eredetét ő is az Ondava-Tapoly-Ung és Latorca törmelékéből származtatta és az erős északi főn szelek a nyírségi löszplatón alakították ki a féligkötött futóhomok formáit. Véleménye szerint a Nyírség homokja hosszú utat tett meg és ezzel magyarázható a szemek koptatottsága. Mivel a részben kötött futóhomokra éppen az jellemző, hogy a formák ott tudnak kialakulni, ahol nem védi megfelelő növénytakaró a felszínt, így nehezen képzelhető el, hogy a növényzettel részben fedett területen a szemcsék ilyen hosszú utat tettek meg. Ennek ellenére a neves földrajztudós magyarázata évtizedekig tartotta magát és hatással volt a kutatásokra is. Sümeghy J. geológus fúrásadatokra támaszkodva, a Tiszántúl című könyvében (Sümeghy J. 1944) a Nyírséget hordalékkúpnak írta le, amelyet a Kárpátokból és Erdélyből lefutó folyók építettek. Továbbá azt is megjegyezte, hogy a futóhomok alatt nem lösz van, hanem folyóvízi homok és a futóhomokot ebből fújta ki a szél. A múlt század ötvenes éveiben Borsy Z. részletes természetföldrajzi vizsgálatokat végzett a Nyírségben. A felszín kialakulásának magyarázatánál (Borsy Z. 1961), miután részt vett az Alföld ÉK-i részének geológiai térképező munkálataiban is, elfogadta Sümeghynek a nyírségi hordalékkúpról alkotott nézeteit. Az elhagyott folyómedrek rétegsorának pollenanalitikai vizsgálata után megállapította, hogy a terület pleisztocénvégi felszínének kialakításában a folyóvíz mellett fontos szerepe volt a szélnek is. Akkor még a geológusok a Bodrogköz és a Bereg-Szatmári-síkság süllyedését a würm legvégére, illetve a fenyő-nyír (1. táblázat) elejére helyezték, tehát a vízfolyások a D-i irányba lejtő nyírségi hordalékkúpon a Sárrétek irányába tartottak. A süllyedések, illetve a nyírségi vízválasztó kialakulásának a hatására a Tisza a futásirányát megváltoztatva a Bereg-Szatmárisíkságon és a Bodrogközön át talált lefolyást a Tokaji-kapu irányába. Így a Nyírség élő vízfolyás nélkül maradt és a fokozatosan egyre szárazabbá váló éghajlaton a szél az elhagyott folyómedrek egyes szakaszait futóhomokkal feltöltötte. Borsy Z. (1961) szerint a meleg, száraz mogyorófázisban, ott, ahol a felszínt nem védte megfelelő vastagságú lösztakaró, a szél teljesen átformálta a felszínt, deflációs és akkumulációs formákat hozott létre. Tehát a mai formák többsége a mogyorófázisban képződött, ugyanis a csapadékosabbá váló tölgyfázisban a homokmozgás csak kis területekre korlátozódott, a bükkfázisban pedig teljesen megszűnt. A holocénkori homokmozgásról alkotott véleményét akkor változtatta meg, amikor a 14 C-es kormeghatározások lehetővé tették a futóhomok mozgásperiódusainak pontosabb meghatározását. Kutatásaink alapján megállapítottuk, hogy az első jelentősebb futóhomok-képződés a felsőpleniglaciálisban ment végbe, amelyet a Dryasban újabbak követtek (Borsy Z. et al. 1985; Lóki J. et al. 1993; Borsy Z. Lóki J. 1994; Lóki J. 2003). A holocén klímaváltozásokat figyelembe véve felmerült a kérdés, hogy a későglaciálist követően volt-e eolikus felszínalakulás a hazai homokterületeken. A Nyírségben és a Duna-Tisza közén végzett kutatások arra utalnak, hogy jóval többször mozgott a homok a Duna-Tisza közén. Ez azzal magyarázható, hogy ez a terület az elmúlt évezredekben is a Kárpát-medence legszárazabb területei * DE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék ** MTA ATOMKI Környezetanalitikai Laboratórium
2 fenyő-nyír boreális atlanti tölgy szubboreális szubboreális Bükk I. szubatlanti szubatlanti Bükk II. közé tartozott, ezért az ottani futóhomok felszíneken gyakrabban jelentkezhetett a szélerózió. Ezért nem alakulhatott ki fejlett talaj a hátság homokterületein. 1. táblázat A holocén korbeosztásainak összesítő táblázata homokmozgási hazai adatokkal Európa klímaperiódusai Kr.u kis jégkorszak Kr.u. 600 szárazodási maximum: régészeti kronológia Kr.u Kr.u újkor Kr.u. 895 honfoglalás "deserta Avarorum" Kr.u. 450 népvándorlás kora, hunok, gepidák, langobardok Kr.u. 1 Róma, szarmaták, dákok földtörténeti korbeosztás régi új pollenklíma 0 BP homokmozgás (BP) (klimatikus és antropogén) Marosi S. (1967) Borsy Z. (1977ab), Lóki J. 2003) Kiskunhalas és Csengele OSL 600 (Kiss T. et al. 2008) Apostag és Erdőspuszta OSL (Kiss T. et al 2008) Kiskunhalas OSL 1200 (Kiss T.), Csengele 1300 (Kiss T. et al 2008) Kiskunhalas OSL 1900 (Kiss T.), Csengele és Apostag 1700 (Kiss T.) Hetényegyháza, szarmata temető (Lóki- Schweitzer 2001); Hosszúpályi szarmata edény (Félegyházi-Lóki 2006) Kr.e. 300 klímaoptimum Kr.e. 850 Vaskor, kelták, venétek BP BP 2500 Bagamér OSL 2450 (Kiss T. et al ) Kiskunhalas, OSL 2900 (Kiss T.) Kr.e.1200 szárazodási maximum: Kr.e 2100 klímaoptimum Kr.e szárazodási maximum: tengeri népek vándorlása, Trója eleste, dórok, héberek mínoszi Kréta, palotagazdaságok Kr.e.2800 Bronzkor Nílus-völgy, Mezopotámia öntözéses gazdálkodás, első államok BP Csengele OSL 3600 (Kiss T.) Gégény 14 C 3740 Hosszúpályi bronzkori edénymaradvány (Félegyházi-Lóki 2006) (Lóki-Schweitzer, 2001) Kr.e Rézkor BP BP atlanti Bagamér OSL 6000 (Kiss T. et al. 2008) BP Dunavarsány (Újházi K. et al. 2003) Kr.e Neolitikum BP BP mogyoró boreális BP Bagamér, OSL 9200 (Kiss T. et al. 2008) BP BP preboreális BP preboreális Dél-Nyírség pollen (Félegyházi E. Lóki J.) Kr.e Mezolitikum Dryas BP Dryas A legújabb vizsgálatok (Félegyházi E. Lóki J. 2006; Kiss et al. 2008) arra utalnak, hogy a Nyírségben az első holocén homokmozgás a preboreálisban fordult elő, ami megegyezik Borsy korábbi (Borsy
3 Z. 1980) feltételezésével. Kiss T. és munkatársainak (Kiss T. 2000, Kiss T. Sipos Gy. 2006, Kiss T. et al. 2008) mérési koradatai boreális, klímaváltozás hatására végbement homokmozgásra utalnak. Atlantikus homokmozgásról először Borsy Z. (1961) irt a Nyírség felszínfejlődésének tárgyalásánál. Az újabb vizsgálatok során Ujházi K. (2002) a dunavarsányi feltárásban az idősebb dryas felett felső-atlanti homokmozgást mutatott ki. Kiss T. és munkatársai a bagaméri és az erdőspusztai mintaterületeken atlantikus és szubboreális széleróziót határoztak meg (Kiss T. Sipos Gy. 2006, Kiss T. et al. 2008). A régészeti és az OSL adatokra támaszkodó kutatások (Gábris Gy. 2003, Ujházi et al. 2003, Nyári D. Kiss T. 2005b, Kiss T. et al. 2006, Sipos Gy. et al. 2006, Nyári D. et. al 2006ab, 2007ab) azt igazolják, hogy a szubatlantikus fázis elején, a vaskorban és a népvándorlás idején is többször mozgásba lendült a homok a hazai homok területeken. A Nyírség déli peremén és a Duna-Tisza közén a lepelhomokban található bronzkori és szarmata leletek az antropogén hatásra bekövetkezett szélerózióra utalnak (Félegyházi Lóki 2006; Lóki Schweitzer 2001). A legfiatalabb homokmozgásokat jelzik a felszín alatt 0,5 1,5 m-re található eltemetett talajok. Ezt a századra tehető eolikus felszínalakulást több kutató (Marosi S. 1967, Borsy Z. 1977ab, 1980, 1987, 1991, Borsy Z. Lóki J. 1982, Lóki J. 2003) az erdőirtásokkal, a földművelés területi kiterjesztésével magyarázza. Az eddigi holocén homokmozgásra utaló adatokat a pollenanalitikai elemzések, az OSL mérések és a régészeti adatok szolgáltatták. A jelenlegi kutatást azért tartjuk fontosnak, mert ez az első olyan feltárás a Nyírségben, ahol a holocén felszínváltozásra utaló radiokarbon kormeghatározásra volt lehetőség. A vizsgált terület jellemzése Nyíregyházától ÉK-re a Demecsert Dombráddal összekötő úton Gégény déli határában nagy kiterjedésű homokbánya található. A homokfeltárás déli falának rétegeit egy kevésbé fejlett, de jól felismerhető fosszilis talajréteg tagolja (1. ábra). 1. ábra Fosszilis talaj a gégényi homokfeltárásban A homokbánya környezetét áttanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a kutatási területünk egy hosszan elnyúló homoksziget (egy egykori meder által letarolt, eróziós homoksziget) DNy-i szélén, a Rétköz peremén található. A bucka tetejéről szép kilátás nyílik egyrészt Ny-i irányba a
4 Rétközre, másrészt K-i irányba a homokterület legmagasabb buckájára (2. ábra), amelyet a második katonai felvételen Tolvaj hegy névvel tüntettek fel. 2. ábra A Tolvaj hegy Gégény határában A homokszigetet az ármentesítések előtt időszakosan vízzel borított lapos területek vették körül (3. ábra). A feltárás közelében a Rétköz felőli oldalon feltöltődött medermaradvány található. 3. ábra A feltárás környékének térképe a második katonai felvételen
5 A kutatás módszere A homokbánya falánál 500 cm-es vertikális szelvény állt rendelkezésünkre (1. ábra). A feltárás rétegeiből 20 cm-es mélységközönként vettünk mintákat elemzésre. A laboratóriumi vizsgálatok során meghatároztuk a minták mechanikai összetételét, CaCO 3 -, humusztartalmát és a ph értékét. A homokszemcsék görgetettségének vizsgálatához a begyűjtött mintákból kvarcszemcséket válogattunk. A szakirodalom alapján a 0,5 1 mm-es kvarcszemcsék a legalkalmasabbak a folyóvízi és a futóhomok elkülönítésére (Borsy Z. 1974, Borsy Z. Félszerfalvi J. Lóki J. 1982). A szemcsék lefőzése 65%-os salétromsavban, sósavas ónkloridban, nátrium-hidrokarbonát oldatban és desztillált vízben percig tartott. Az elemzést binokuláris mikroszkóppal végeztük. Az okulárhoz csatlakoztatott digitális tükörreflexes fényképezőgéppel pedig különböző nagyításban felvételeket készítettünk. A cm mélységben található eltemetett talajrétegből kigyűjtöttük az elszenesedett maradványokat és radiokarbon kormeghatározásra átadtuk a MTA ATOMKI Környezetanalitikai Laboratóriumának, ahol a koradatok kerekítése a referenciában javasoltak szerint történt (Ref.: Stuiver M and Polach H Discussion: reporting of 14 C data. Radiocarbon 19(3): ). A kalibrálást a RADIOCARBON CALIBRATION PROGRAM REV szoftverrel (Ref.: Stuiver, M., and Reimer, P.J., 1993, Radiocarbon, 35, ) végezték. Az alkalmazott kalibrációs görbe: Intcal04.14c (Ref.: PJ Reimer, MGL Baillie, E Bard, A Bayliss, JW Beck, C Bertrand, PG Blackwell, CE Buck, G Burr, KB Cutler, PE Damon, RL Edwards, RG Fairbanks, M Friedrich, TP Guilderson, KA Hughen, B Kromer, FG McCormac, S Manning, C Bronk Ramsey, RW Reimer, S Remmele, JR Southon, M Stuiver, S Talamo, FW Taylor, J van der Plicht, and CE Weyhenmeyer (2004), Radiocarbon 46: ) Kutatási eredmények A feltárásból begyűjtött minták szedimentológiai elemzésének adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a feltárt rétegsor összetétele a hazai tipikus futóhomokra jellemző szemcseeloszlású (4. ábra - a). A mintákban a 0,1 0,2 mm-es szemcsék aránya a legmagasabb, 66,1 és 92,3% között váltakozik. A 0,2 0,63 mm-es méretű szemcsék 6 és 33,4%-ot tesznek ki. E két adatsorból már következik, hogy a 0,1 mm-nél kisebb, illetve a 0,63 mm-nél nagyobb szemcsék külön külön nagyon kis arányban fordulnak elő. A fentiek alapján megállapítható, hogy a homokrétegek jól osztályozottak. A szemcseösszetétel kisebb eltérései a szél munkavégzésével magyarázhatók, amelyet a feltárás rétegződései is igazolnak. A feltárás rétegeinek humusztartalma (4. ábra - b) nagyon alacsony. A felszíni réteg enyhén humuszosodott, de a humusztartalom nem éri el a 0,4%-ot, és lefele haladva ez az érték is fokozatosan csökken. A legmagasabb értéket (0,63%) az eltemetett talajrétegből vett mintában mértük. A minták CaCO 3 -tartalma (4. ábra c) a nyírségi homokra jellemző alacsony értékeket mutatja. Általában nem haladja meg a 3%-ot, csak a fosszilis talaj felett és alatt érzékelhető kismértékű feldúsulás, de ott is az értékek 5% alatt maradnak. Az eltemetett talajból gyűjtött faszén alapján a réteg konvencionális radiokarbon kora BP (2. táblázat). A koradat a fosszilis talaj korát jelenti, a felette lévő, meglepően vastag (4 m) homokréteg ezt követően több fázisban, viszonylag rövid idő alatt akkumulálódott. A futóhomok koptatottságát is megvizsgáltuk a mintákból vett 0,63 1,0 mm átmérőjű kvarcszemcséken. A binokuláris mikroszkóppal készített felvételekből (5. ábra) megállapítható, hogy a fosszilis talajréteg alatt és felett egyaránt jól legömbölyített szemcsék találhatók. Ebből arra következtethetünk, hogy a talajréteget nagy vastagságban beborító futóhomok egy korábban képződött eolikus réteg áthalmozásával került a jelenlegi helyére. A gömbölyödöttség attól is függ, hogy a futóhomok feküjét képező folyóvízi homok koptatottsága milyen mértékű, tehát nem feltétlenül
6 jelenti azt mint ahogy azt korábban gondolták hogy hosszú utat tett meg az eolikus szállítás során. Az eolikus szállítás nyomait a becsapódásoktól mattá vált felület jelzi. A feltárás szubboreális fosszilis talaját betemető 4 m vastag futóhomok-felhalmozódást újabb akkumulációs jellegű homokmozgás követte. Ezt igazolja a bucka K-i falának rétegsora (6. ábra), ahol a bucka lejtősen képződött rétegeit szinte vízszintes futóhomok rétegek takarták be. Ezeket a kovárványos rétegek teszik változatossá. A két eltérő rétegsort azért nem választja el egy újabb, fiatalabb talajréteg, mert a laza, száraz homokfelszínen a talajképződés feltételei hiányoztak, vélhetően a zárt növénytakaró is hiányzott. A vizsgálatok alapján a felszínfejlődés 4 fázisa különíthető el. (1) A fosszilis talajréteg alatti anyag is eolikus eredetű, 3700 évesnél idősebb homokmozgás eredménye (5. ábra, lent). (2) Ezt követte a 3700 évesnél fiatalabbra kalibrálható mozgás (5. ábra fent). (3) Majd jött egy nem datálható újabb futóhomok-akkumulációs periódus, amit a rétegtani diszkordancia és a kovárványcsíkok elhelyezkedése bizonyít, s ezt követte a (4.) fluviális, eróziós homokszigetté történő formálódás. 4. ábra A gégényi feltárás rétegeinek szemcseeloszlása, humusz- és Ca CO 3 -tartalma (a=szemcseösszetétel, 1:>0,2mm, 2:0,2-0,1mm, 3:<0,1mm t=talaj; b=humusztartalom; c=ca CO 3 -tartalom) 2. táblázat A gégényi feltárásban cm mélységben található talaj koradatai deb-szám minta név 13 C(PDB) 0,2 [ ] konvencionális radiokarbon kor (BP) naptári kor (cal BC 1 ) Deb Gégény 2007, faszén -24, BC:2040
7 5. ábra A feltárás és cm mélységközéből vett 0,63 1,0 mm átmérőjű kvarcszemcséinek mikroszkópfelvétele
8 6. ábra Kovárványos homokrétegek a gégényi homokbányában Összegzés Az elmúlt évtizedben a futóhomok területeken végzett kutatások (OTKA T , T sz. pályázatok) a holocén felszínalakulás pontosabb kimutatására irányultak. A hagyományos pollenvizsgálatok mellett a régészeti adatok és OSL mérések eredményei szolgáltattak új adatokat az utolsó tízezer év homokmozgásairól. A jelenlegi feltárást egyrészt azért tartjuk fontosnak, mert ez az első olyan hely, ahol radiokarbon kormeghatározással lehetett megadni a futóhomokkal eltemetett fosszilis talaj korát, másrészt pedig azért, mert a Nyírség É-i részéről eddig holocén homokmozgásra utaló adattal nem rendelkeztünk. Az eddig végzett kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy a hazai futóhomok területeken a homoklepel takarók a holocénben több periódusban képződtek. A holocén első felében a boreális fázisban, valamint az atlantikus fázis szárazabb időszakaiban volt futóhomok-mozgás, tehát a felszín eolikus átalakulása elsősorban klímatikus okokkal magyarázható. A holocén második felében a futóhomok mozgások minden bizonnyal kisebb területre terjedtek ki és az ember természetátalakító tevékenységéhez kötődtek. Természetesen az antropogén hatásra végbement eolikus felszínalakításban is fontos szerepe volt a szárazabb éghajlati időszakoknak. A lapos, nedves, gyakran vízzel borított felszínből kiemelkedő gégényi homoksziget biztonságos letelepedési lehetőséget nyújtott az itt élő embereknek, de talán éppen nekik köszönhető az a jelentős homokmozgás, amelynek rétegeit tanulmányoztuk. Az eredmények tükrében megkockáztatható, hogy a holocén futóhomokmozgási periódusok nagyobb mértékben járultak hozzá a Nyírség jelenlegi arculatának elnyeréséhez, mint korábban gondolták. Irodalom Borsy Z. (1961): A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó. Budapest. p. 227.
9 Borsy Z. (1974): A futóhomok mozgásának törvényszerűségei és a szélerózió elleni védekezés. Doktori értekezés. Debrecen. Borsy Z. (1977a): A Duna-Tisza köze homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi tanulmányok 1, Borsy Z. (1977b): A magyarországi futóhomok területek felszínfejlődése. Földrajzi Közlemények 27, Borsy Z. (1980): A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. Acta Academiae Nyíregyháziensis Borsy Z. Félszerfalni J. Lóki J. (1982): A jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, No pp Borsy Z. Lóki J. (1982): Nyíregyháza geomorfológiája. Acta Acad. Nyíregyhaziensis 9, Borsy Z. Csongor É. Lóki J. Szabó I. (1985): Recent results in the radiocarbon dating of windblown sand movements in the Tisza-Bodrog Interfluve. Acta Geogr. Debrecina 22. pp Borsy Z. (1987): Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Nyíregyházi Főiskola Füz. pp Borsy Z. (1991): Blown sand territories in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie N.F. Suppl Borsy Z. Lóki J. (1994): Nowe dane dotyczace wieku piasków eolicznych w pólnocno-wschodniej czesci wielkiej niziny wegierskiej. Vistulansko-Holocenskie zjaviska I procesy eoliczne(wybrane zagadnienia) Stowarzyszenie Geomorfologów Polskich pp Cholnoky J. (1910): Az Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények XXXVIII. Kötet X. füzetéből. Budapest, pp Félegyházi E. Lóki J. (2006): A lepelhomok vizsgálata a nyírségperemi területeken Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp Gábris GY. (2003): A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p Kiss T. Sipos GY. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél- Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp Kiss T. Nyári D. Sipos GY. (2008):Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp Lóki J. Hertelendi E. Borsy Z. (1993): New dating of blown sand movement in the Nyírség Acta Geographica Debrecina Debrecen pp Lóki J. Schweitzer F. (2001): Fiatal futóhomokmozgások kormeghatározási kérdései Duna Tisza közi régészeti feltárások tükrében Acta Geographica Geologica et meteorologica Debrecina, Tomus XXXV. pp Lóki J. (2003): A szélerózió mechanizmusa és magyarországi hatásai. MTA doktori értekezés Debrecen p Mellékletek Marosi S. (1967): Megjegyzések a magyarországi futóhomok területek genetikájához és morfológiájához. Földr. Közl Nagy J. (1908): A Nyírség domborzati viszonyai. Kolozsvár Nyári D. Kiss T. (2005b): Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. Cumania, Kecskemét, Nyári D. Kiss T. Sipos GY. (2006a): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN Nyári D. Kiss T. Sipos GY. Knipl. I. Wicker E. (2006b): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp
10 Nyári D. Kiss T. Sipos GY. (2007a): Investigation of Holocene blown-sand movement based on archaeological findings and OSL dating, Danube-Tisza Interfluve, Hungary Nyári, D. Rosta, SZ. Kiss, T. (2007b): Multidisciplinary analysis of an archaeological site based on archaeological, geomorphological investigations and optically stimulated luminescens (OSL) dating at Kiskunhalas on the Danube-Tisza Interfluve, Hungary. Abstracts book, EAA Sipos GY. Kiss T. Nyári D. (2006): OSL mérés lehetőségei. Homokmozgások vizsgálata Csengele területén. Environmental Science Symposium Abstracts, Budapest, Sümeghy J. (1944): A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása. 6. p Ujházy K. (2002): A dunavarsányi bucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján. Földtani Közlöny 132. pp Ujházy K. Gábris GY. Frechen M. (2003): Ages of periods of sand movement in Hungary determined through luminescence measurements Pergamon INQUA Quaternary International 111. pp
A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK
Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,
RészletesebbenHolocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken
Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken Dr. Lóki József 1. Bevezetés A hazai futóhomok területek a pleisztocén hordalékkúpokon alakultak ki. A korábbi kutatások (Marosi 1967; Borsy 1972,
RészletesebbenHOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46
HOMOKMOZGÁSOK VIZSGÁLATA A TÖRTÉNELMI IDŐKBEN CSENGELE TERÜLETÉN 46 KISS TÍMEA 47 NYÁRI DIÁNA SIPOS GYÖRGY BLOWN SAND MOVEMENT IN HISTORICAL TIMES IN THE TERRITORY OF CSENGELE Abstract: On the Danube-Tisza
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI
RészletesebbenTörténeti idıkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén 1 Nyári Diána 2 Kiss Tímea Sipos György 1. Bevezetés A Kárpát-medencében a folyók egykori hordalékkúpjain
RészletesebbenTudományos munkák jegyzéke
Tudományos munkák jegyzéke Könyvrészletek: 1. Borsy Z Félegyházi E. Lóki J. (1988): A Bodrogköz természetföldrajzi viszonyai Ember - Táj - Mezőgazdaság BODROGKÖZ Miskolc pp.1-93. 2. Lóki J. (1994): A Duna-Tisza
RészletesebbenBLOWN SAND MOVEMENTS AT KISKUNHALAS ON THE DANUBE-TISZA INTERFLUVE, HUNGARY
Journal of Env. Geogr. Vol. II. No. 3-4. (2009) pp. 31-36 BLOWN SAND MOVEMENTS AT KISKUNHALAS ON THE DANUBE-TISZA INTERFLUVE, HUNGARY Nyári, D. 1 - Kiss, T. 1 1 University of Szeged, Department of Physical
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80
Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban
RészletesebbenDaróci út 3. E-mail: knipli@knipl.hu
31 ENVIRONMENTAL CHANGES IN HISTORICAL TIMES NEAR KECEL ON THE DANUBE-TISZA INTERFLUVE, HUNGARY. ARCHAEOLOGICAL RESEARCH AND OPTICALLY STIMULATED LUMINESCENCE (OSL) DATING KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK A TÖRTÉNETI
RészletesebbenAZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA
AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 2.
Archeometria - Régészeti bevezető 2. Régészeti alapok 2.: Kormeghatározási módszerek áttekintése (14C, K/Ar, Ar/Ar, TL, OL, dendrokoronológia, fission track,, obszidián hidráció), használhatóság, korlátok.
RészletesebbenHOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2012. 136. 4. pp. 361 375. HOMOKFORMÁK MORFOLÓGIAI TULAJDONSÁGAINAK ÉS KORÁNAK VIZSGÁLATA BELSŐ-SOMOGY TERÜLETÉN KISS TÍMEA GYÖRGYÖVICS KATALIN SIPOS GYÖRGY MORPHOMETRY AND AGE OF
RészletesebbenA HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI-
A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI- UMI ÉS TEREPI MÉRÉSEKKEL MEGHATÁROZOTT SZÉLERÓZIÓ VESZÉLYE A VÉ- DEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN Zárójelentés A most zárult négyéves kutatás
RészletesebbenA LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS
A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF STUDY ON THE FORMATION OF SAND SHEET IN NYÍRSÉG EDGE AREAS Abstract: The formation of sand sheet covers developed
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 2.
Archeometria - Régészeti bevezető 2. Régészeti alapok 2.: Kormeghatározási módszerek áttekintése (14C, K/Ar, Ar/Ar, TL, OL, dendrokoronológia, fission track,, obszidián hidráció), használhatóság, korlátok.
RészletesebbenA földrajzi tájak bemutatása
A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenA holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
RészletesebbenHullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAmi elmaradt: Archeometriai bevezető
Ami elmaradt: Archeometriai bevezető archeometria: régészeti leleteken és múzeumi műtárgyakon, lelőhelyeken végzett interdiszciplinális (alapvetően természettudományos) vizsgálatok összessége rokon területek:
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ. Bevezetés
Földrajzi Közlemények 2014. 138. 1. pp. 37 49. ÚJABB ADATOK A HAJDÚHÁT (HAJDÚSÁG) NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉHEZ LÓKI JÓZSEF SZABÓ JÓZSEF SZABÓ GERGELY RECENT DATA FOR THE QUATERNARY DEVELOPMENT OF
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenÖnálló munka kiadása (nyersanyag vagy más téma szakirány és érdeklődés alapján esetleg ehhez kapcsolódó adatbázis megkeresés és feldolgozás
Régészeti alapok 3.: Kormeghatározás jelentősége, a kormeghatározási módszerek áttekintése (14C, K/Ar, Ar/Ar, TL, OL, dendrokoronológia, fission track,, obszidián hidráció), használhatóság, korlátok. Régészeti
RészletesebbenSzeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKlíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella
RészletesebbenA pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon
A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet
A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel
RészletesebbenA globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására
A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenMagyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1
MAGYARORSZÁG (KÁRPÁT-MEDENCE) FÖLDRAJZA 1 FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018
RészletesebbenKÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA
. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:
RészletesebbenNyíregyháza. Frisnyák Sándor. Szerkesztette. Előadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján
NYÍREGYHÁZA Nyíregyháza Előadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján Szerkesztette Frisnyák Sándor Nyíregyháza, 2003 A kötet a 25. Nyírségi Földrajzi Napok előadásait tartalmazza. A rendezvény
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék KÉSŐ-PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN EOLIKUS FORMAKINCS ÉS HOMOKMOZGÁSOK
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái
Geomorfológia 14. előadás A szél felszínalakító munkája A szabadon mozgó futóhomok formái 1. Hosszanti dűnék A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag Hosszuk 100
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenADALÉKOK AZ ÉSZAKKELET- ALFÖLD PLEISZTOCÉN VÉGI, HOLOCÉN FEL- SZÍNFEJLŐDÉSÉHEZ ÚJABB VIZSGÁLATOK ALAPJÁN
ADALÉKOK AZ ÉSZAKKELET- ALFÖLD PLEISZTOCÉN VÉGI, HOLOCÉN FEL- SZÍNFEJLŐDÉSÉHEZ ÚJABB VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Félegyházi Enikő 1 - Szabó József 2 - Szántó Zsuzsa 3 - Tóth Csaba 4 Előzmény 2003 nyarán a Felső-Tisza
RészletesebbenA KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói
A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 859-872
Tóber Márta 1 SÁRGA HOMOKDOMBOK EMELKEDNEK, MIKET ÉPÍT S DÖNT A SZÉLVÉSZ HOMOKTÍPUSOK, HOMOKFORMÁK, FUTÓHOMOK A KÖZÉPKORI HOMOKHÁTSÁG TERÜLETÉN AZ EGYKORÚ ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN BEVEZETÉS Magyarországon
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ (OTKA PD 73379)
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ (OTKA PD 73379) A lumineszcens kormeghatározás alkalmazása napjainkra egyre szélesebb körővé válik a magyarországi földrajzi, geomorfológiai kutatásokban. Ebben igen nagy szerepe
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenHevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenFÖLDRAJZ OKTV 2012/2013
FÖLDRAJZ OKTV 2012/2013 2. Ipari felhasználású nemfémes ásványi nyersanyagok bányászata és hasznosítása Magyarországon (Jellemezni lehet Magyarország ipari felhasználású (azaz nem kifejezetten építőipari
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben) ) 2. A 12) 9. A
Geomorfológia 2010/2011 1) Szept. 16. A geomorfológia tárgya, kapcsolata a társtudományokkal. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: aprózódás, mállás, szelektív denudáció 2) Szept. 23. Tömegmozgások:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben
SZAKMAI BESZÁMOLÓ I. MÓDSZEREK, A KUTATÁS MENETE A projekt előkészítő szakaszában a különböző időkben és céllal készült térképek szkennelését végeztük el. A feldolgozás céljaira két különböző térképi alapot
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben