A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon"

Átírás

1 A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét főbb vonásaiban feltárták. Ezek ismeretében lehetőség van a különböző fejlődésmenetek összehasonlítására, így típusok elkülönítésére. A Kárpát-medence a pannon vége óta a hegységkeretének általános kiemelkedése következtében egyre sűrűbb, és hosszabb vízhálózat erózióbázisa volt. A sekélyesedő, és kiédesedő pannon tengerben kezdetben a nagyobb vízfolyások deltákat építettek, amelyek a szárazföldi időszak beköszöntésével hordalékkúp fejlesztéssel folytatódtak a medence peremén. Jelenlegi ismereteink szerint ebben a periódusban egymástól jelentősen eltérő fejlődés-típusok még nem állapíthatók meg. Ezeket a formákat egyrészt a folyóvízi eredetű kavicsos-homokos képződmények jelzik, másrészt - legfőképpen az újpleisztocén-holocén fejlődésük - a jelenkori völgyhálózat jellegzetes futásának tükrében is tanulmányozható. A Kis- és Nagy-Alföld változó mértékű pleisztocén-holocén süllyedése, illetve a Magyarközéphegység" emelkedése következtében a hordalékkúpok felszíne egyrészt hordalékkúp dombsággá, másrészt hordalékkúp síksággá alakult. Ez a két nagy fejlődés-típus elsősorban a tektonikai folyamatok térbeli különbözőségének következtében további változatokra tagolódik. 1./ A változatos felszínfejlődés során hordalékkúp-dombsággá alakult térségeknek az alábbi változatai állapíthatók meg. l.a. Az ország Ny-i peremén, a Rába a legidősebb hordalékkúpját valószínűleg az ópleisztocén végéig fejlesztette a Zalai-dombság területén. Legidősebb hordalékkúp-részletét DK-felé rakta le. A mai Dráva-völgy tágabb térségében helyezkedett el ui. a Kárpát-medence egyik legnagyobb beltava, az ún. Szlavóniai-tó, amely az Ős-Rába erózióbázisát jelentette. Hordalékkúpjának gyengén görgetett kavicsfoszlányai a Zalai-dombság legmagasabb pontjain jelzik a fluviatilis akkumulációt (STRAUSZ L. 1949). Az ópleisztocén hordalékkúp síkság azonban szakaszosan emelkedni kezdett, miközben kisebb szerkezeti egységekre bomlott. Erre a folyamatra enged következtetni a Zalai-dombságon ismeretes négytagú, egymás alatt elhelyezkedő terasz-szerű felszínlépcső-rendszer, amely a hajdani völgytalpak maradványa (LOVÁSZ GY. 1970). A pleisztocénban tehát fokozatos emelkedés következtében alakult ki a ma, magasra emelt hordalékkúp-dombságként is értelmezhető Zalai-dombság. l.b. Az Ős-Rába hordalékkúpjához igen hasonló az Ős-Bódva, és az Ős-Hernád közös hordalékkúpjának pleisztocén-holocén fejlődése. A két vízfolyás a pleisztocén elején a Gömör-Szepesi-érchegység D-i előterében elterülő hegylábfelszínen síkságot akkumulált a Cserehát É-i részén (SZABÓ J. 1978). A felszín azonban a pleisztocénban megemelkedett, feldarabolódott és a terület a holocénra szintén magasra emelt hordalékkúp dombsággá alakult. 1 egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Természetföldrajz Tanszék 117

2 I.e. A középső pleisztocénban a Rába már ÉK-felé akkumulált. Az irányváltásra a Kisalföld jelentős süllyedése kényszerítette (PÉCSI M. 1959). A Kemeneshát fejlődésének kezdeti állapotában hordalékkúp-síkság volt. A pleisztocén második felének gyenge emelkedése következtében azonban a holocénra mérsékelten kiemelt hordalékkúpdombsággá alakult. Felszínét ennek következtében a ritka völgyhálózat közötti széles völgyközi hátak, illetve platók jellemzik. l.d. A Vértes Ny-i előterében, szintén gyengén kiemelt hordalékkúp dombság fejlődött, eredetileg síkságból, de a pleisztocén emerzió során a tektonika jelentősen módosította a hordalékkúp síkság domborzatát. A geológiai térképezések eredményei a hegység előterében még a pleisztocén elején ÉNy-i irányultságú akkumulációra utalnak, amit a Vértesből érkező kicsiny vízfolyások végeztek (SZENTES F. et al. 1964). Az Altal-ér kialakulása azonban az újpleisztocén akkumulációt már csak a Vértes közvetlen Ny-i hegylábi felszínére korlátozta. Az Altal-ér Ny-i, baloldali vízgyűjtője szárazon maradt. Az elhagyott medrekből ÉNy-i lefolyású hosszú önálló völgyek fejlődtek, miközben völgyi obszekvenciák és nyergek valamint rövid deráziós völgyek alakultak ki DK-felé (1. ábra). 1. ábra Hordalékkúp képződésre utaló lefolyási irányváltozások a Vértesalján (szerk: Lovász Gy.) 1: általános lefolyás az ópleisztocénig (?); 2: általános lefolyás a középső pleisztocéntől; 3: vízválasztó I.e. A Dunántúli-középhegység ÉNy-i lejtővidékét hozzávetőlegesen 200 m. tszf magasságig pleisztocén kavicsos homokos képződmények fedik, tanúsítva, hogy a mai hegylábi dombvidék a pleisztocén korábbi szakaszaiban fluviatilis akkumuláció színtere 118

3 volt. A geológiai térképezések tanúsága szerint gyakran a mezozóos kőzetek szomszédságában közép- és ópleisztocénnak minősülő kavicsos homokos rétegek jelzik, hogy a fluviatilis felhalmozódás már a pleisztocén első felében megkezdődött (FRANYÓ F ). A két legnagyobb vízfolyás, a Gerence-, és Torna patak a pleisztocén elején már kilépett a Bakony mai Ny-i előterébe, és ott akkumulációs tevékenységet végzett. Erre egyrészt a már említett idős pleisztocén kavicsos-homokos rétegek, másrészt a hordalékkúpra jellemző völgyhálózat utal (2. ábra). A Hajagos-patak völgye pl. minden bizonnyal a legidősebb hordalékkúp egyik szárazon maradt ágának önállóan továbbfejlődött változata. Erre utal az Ajka Ny-i szomszédságában kialakult völgyi obszekvencia, és a nyereg. Az emelkedő Bakony Ny-i lejtőjén a vízfolyásoknak ún. lecsúszó hordalékkúpjai fejlődtek a mindenkori hegylábfelszínen. Ez a térség a holocénra hordalékkúp dombsággá alakult. A Gerence és a Torna patak közötti területen a völgyhálózat három különböző tszf-i magasságban kirajzolódó hordalékkúp-csúcsot látszik igazolni. A csúcsok térségében ezenkívül szinte minden esetben völgyi obszekvenciák, és az ezekhez kifejlődött nyergek csatlakoznak. Az idősebb, pleisztocén hordalékkúpok területe mára dombsággá alakult, a fiatal holocén felszín síkság maradt. 2. ábra Lefolyási irányváltozások (lecsúszó hordalékkúpok) az ópleisztocén óta a D-i Bakony Ny-i lejtővidékén (szerk: Lovász Gy.) l:mai völgyek 2: korábbi (pleisztocén) medrekből fejlődött ma már önálló völgyek 2. A folyóvízi akkumulációs felszínek másik típusa megőrizte ugyan eredeti síksági jellegét, de a felhalmozódás horizontális folyamatában jelentős különbségek mutathatók ki. Ennek következtében némi idő-különbség van a felszín akkumulálódásában. 119

4 2.a. Az egyik változat a fluviatilis akkumulációval azonos időben a holocénig süllyedő térségben keletkezett egykorú " hordalékkúp-síkság. A Duna kisalföldi hordalékkúpjának képződése minden bizonnyal a pannon tenger regressziójával párhuzamosan kezdődött (PÉCSI M. 1975). A legidősebb felszín maradványai egyrészt a Fertőtől É-ra plató, (Parndorf), illetve a Gerecse Ny-i szomszédságában terasz-sziget (Bana-Bábolnai-hát) formájában ma is megtalálhatók. A pleisztocén közepén azonban a szerkezeti mozgások kisebb térre korlátozódtak. Ennek következtében a hordalékkúpnak csak az említett Ny-i és K-i része maradt a felszínen. A holocénban is folyamatos akkumuláció Győr tágabb térsége. A gyenge holocén mozgásokra utal a hordalékkúp felszínének két szintje. A magasabb ui. Pozsonytól DK-re kb. 1-2 m-el emelkedik az alacsonyabb fölé. Az elhagyott, pusztuló morotvák is jelzik a magasabb, idősebb jellegét. Ott ui. az elhagyott morotvák gyengébb kifejlődésűek, mint a holocén végi alacsonyabb felszínen. A középső pleisztocén óta süllyedő Győri-medencében olyan hordalékkúp-síkság képződött, amelyet a feltöltő folyó soha nem hagyott el, a feltöltődés tehát folyamatos volt. A Rába Rába-közi hordalékkúpjának fejlődése főbb vonásaiban a Dunáéval azonosnak minősíthető. Az akkumuláció az újpleisztocén óta legfőképpen a Győri-medence felé irányult (3. ábra). Az egyre kisebb térségre jellemző süllyedés azonban a holocénban már csak a Hanság területén igazolható. Ennek következtében, miközben szerkezeti hatásra a Rába nagyterületű hordalékkúpjának K-i peremére kényszerült, rövid ideig azonban továbbra is a Hanság felé akkumulált. 3. ábra A Rába folyásirány változásai a Rába-közi hordalékkúpján, (szerk: Lovász Gy.). 1: legidősebb (újpleisztocén vége Ili); 2: holocén eleji; 3: holocén végi szakasz 2.b. Néhány hordalékkúp fejlődését az akkumuláció alatt bekövetkező változó intenzitású süllyedő mozgások jelentősen befolyásolták. Ennek következtében különböző korú síkságok keletkeztek. 120

5 A Körösök nagykiterjedésű hordalékkúpja a pannon óta süllyedő térségben képződött a Bihar hegység Ny-i előterében. A medence aljzat egyenlőtlen mélyülése következtében a holocénban az akkumuláció irányultsága két szakaszra tagolódik. A holocén elején az elhagyott medrek tanúsága szerint a hordalékkúp legfőképpen ÉNy-i irányba terjeszkedett (PAPP A. 1960). A középső miocén (kárpáti-kora-bádien) óta fejlődő Körösök menti un. Békési-medence (HÁMOR G. 1998, JUHÁSZ GY. 1998). újabb, valószínűleg a holocén második felében bekövetkezett mozgása változtatta Ny-i irányúvá az akkumulációt. A medence aljzat eltérő pleisztocén süllyedése a Marost a ma ismertnél lényegesen nagyobb hordalékkúp fejlesztésére kényszerítette. Az akkumuláció tér- és időbelisége három szakaszra tagolódik. A román teraszkutatások a Maros által akkumulált ópleisztocén teraszt mutattak ki Déva Ny-i szomszédságában, a Béga egyik DNy-i lefolyású mellékvízének völgyében (MIHAILESCU V. 1966, TUFESCU V. 1974). Az akkumuláció és a hordalékkúp csúcsa a pleisztocén első felében fokozatosan Ny-felé terelődött. Ezt a folyamatot a Béga vízgyűjtő jobboldali völgyhálózatának irányultsága egyértelműen igazolja (4. ábra).^4 Maros tehát valószínűleg a pleisztocén közepéig DNy-felé építette hordalékkúp-síkságát, amelynek K-i pereme azóta gyengén kiemelt dombsággá alakult. 4. ábra A Maros lefolyási irányváltozásai a pleisztocénban (szerk: Lovász Gy.) 1: ópleisztocén (Mihailescu V. 1996); 2: középsőpleisztocén/?/; 3: újpleisztocén; 4: holocén A pleisztocén második felében a Körösök vidékének (Békési-medence) süllyedése a Maros lefolyását DNy-i irányból ÉNy-ra kényszerítette. A hordalékkúp csúcsa ekkor Máriaradna-Lippa térségében volt. 121

6 A harmadik, legfiatalabb fejlődési szakasz a holocén második feléhez köthető, amikor az ismételt szerkezeti mozgások következtében a folyó a mai helyét foglalta el. Az ekkor keletkezett hordalékkúp csúcsa Arad szomszédságában helyezkedik el. Északi szárnyán a Száraz-ér, a D-i peremén pedig az Aranka folyik. Az újpleisztocén akkumulációs térség ma már kissé kiemelt helyzetben van, felszínét számos helyen víz által áttelepített infúziós lösz fedi, amely alól ritkán futóhomok is előbukkan. Az Északmagyarországi-középhegység D-i előterében képződött és a Zagyva, Tárna, Eger-Laskó által épített kicsiny hordalékkúpok fejlődését a Jászsági-medence mozgásai befolyásolták. Az újpleisztocén-holocén különböző mértékű és helyű mozgásai következtében ezek a vízfolyások egyszer DDK-, másszor DDNy- felé akkumuláltak (SZÉKELY A. 1969) a Jászsági-medence É-i peremén (5. ábra). A Zagyvának a valószínűleg posztpliocénban fejlődött lefolyási irányai azonban már a Jászsági-medence süllyedésének a posztpannon óta kimutatható hatását jelzik. Erre a hordalékkúp fejlesztésre az Ős-Zagyva idős, és DDK-i irányú lefolyási irányai egyértelműen utalnak. 5. ábra Lefolyási irányváltozások az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon az újpleisztocén végétől (SZÉKELY A. - GÁBRIS GY. - HERTELENDI E. et. al. adatainak felhasználásával szerk: Lovász Gy.) 2.C. Két folyónk eredetileg nagy térségre terjedő hordalékkúp-fejlődését a fiatal újpleisztocén-holocén medenceképződések jelentősen kicsiny térségre kényszerítették. 122

7 A Sajó-Hernád még az újpleisztocén végén is építette közös hordalékkúpját D-felé, a Hajdúság Ny-i szomszédságában (FRANYÓ F. 1966). Erre a ma már eltemetett kavicsos homokos rétegek egyértelműen utalnak. A Nyírség É-i szomszédságában a pleisztocén végén, illetve holocénban kialakult a Bodrog medencéje, amelyben BP-kor megjelent a Tisza (BORSY Z. 1989, 1994). A folyó kezdetben D-felé haladt. A pannon óta intenzíven fejlődő Jászsági-medence - valószínűleg újpleisztocén végi újabb bezökkenése - DK-i irányba kényszerítette (JUHÁSZ GY. 1998). Ez utóbbi mozgásra utal a 300 m-t is meghaladó pleisztocén rétegvastagság. A süllyedés azonban magához vonzotta a Sajó- Hernád akkumulációját is. A két folyó ennek következtében a holocénban mai fiatalabb hordalékkúpját építette a Tisza E-i szomszédságában (GÁBRIS GY. 1970). Sok tekintetben hasonlóan alakult a Sárvíz által épített hordalékkúp is. Az akkumuláció a pleisztocén elején és közepén még a mai Duna-Tisza-közben is aktív volt. (BORSY Z. 1989). Amint azonban a Paks- és országhatár közötti un. Paksi-süllyedék aktivizálódni kezdett (TÓTH T. - HORVÁTH F. 1998). A Duna Ny-felé terelődött, az Ős- Sárvíz akkumulációja pedig Paks-tól DK-re megszűnt. A Duna Duna-Tisza-közi hordalékkúpjának, a többi hazai képződménytől alapvetően megkülönböztető fejlődési sajátossága az, hogy az ópleisztocén óta folyamatosan képződött, miközben a fent említett süllyedés hatására fokozatosan Ny-felé terelődött (BULLA B. 1935,1953,PÉcsiM. 1959). 2.d. A Nyírség tágabb térsége újabb változatot képvisel, amelynek pleisztocénholocén fejlődése a korábban vázoltakétól alapvetően különbözik. A Tapoly, a Labore, az Ung és a Talabor, valamint legfőképpen a Tisza és a Szamos a mai Nyírség területén hatalmas, közös hordalékkúpot fejlesztett már a poszt-pannon kezdetén, közös deltarendszerben. A folyamat térbeliségét a pleisztocén végi-holocén eleji tektonikus süllyedés alapvetően megváltoztatta. A Nyírség É-i szomszédságában lejátszódó medence-képződés során a Tisza BP. táján a Nyírség peremére, illetve a Tokaji-kapuba helyeződött, és az Ondova, Tapoly, Ung akkumulációs tevékenysége a Bodrogközben folytatódott (BORSY Z. 1989). A Nyírség kiemelkedett, és futóhomok felszínné formálódott. Irodalom BORSY Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete - Földr. Ért BORSY Z. 1994: A Bodrog-köz kialakulása és felszíne - In: Észak- és Kelet-magyarországi Földrajzi Évk o. BULLA B. 1936: A Solti halom Földr. Közi o. BULLA B. 1953: Az Alföld felszínének kialakulása - Alföldi Kongresszus Budapest FRANYÓ F a.: Magyarországföldtanitérképe es sorozat L-33-VI-Győr FRANYÓ F b.: A Sajó-Hernád hordalékkúpja a negyedkoriföldtaniesemények tükrében - Földr. Ért o. GÁBRIS Gy. 1970: Fiatal mederváltozások kutatásának módszerei a Sajó hordalékkúpjának példáján - Földr. Közi o. FLÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana - In: Bérci I. - Jámbor A. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana, MOL Rt. és MÁFI K., Budapest, o. 123

8 HERTELENDI E. - LÓKI J. - SÜMEGÍ P. 1993: A Háy-tanya melletti feltárás rétegsorának szedimentológiai és szedimentológiai elemzése - Acta Geogr. Debrecina, o. JUHÁSZ GY. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztatigráfiája - In: Bérezi I. - Jámbor Á. (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. és MÁFI K., o. LOVÁSZ Gy. 1970: A Zalai-dombság főbb morfológiai problémái. - In: Földrajzi tanulmányok a Dél- Dunántúl területéről. Akad.K. Bp., o. MIHAILESCU V. 1966: Dealurile i cámpiile Románéi. Ed. $tiin. Bucuresti PAPP A. 1960: Fiatalkori vízrajzi változások a Tiszántúl középső részében történelmi adatok alapján. -Földr. Közi o. PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana - In: Bulla B. (szerk.): Földrajzi monográfiák III. Akad. K. Budapest PÉCSI M. 1975: A Kisalföld természetföldrajzi jellemzése. A felszín kialakulása - In: Ádám L. - Marosi S. (szerk.): A Kisalföld és a Nyugatmagyarországi peremvidék, Magyarország tájföldrajza 3., o. STRAUSZ L. 1949: A Dunántúl DNy-i részének kavicsképződményei - Földt. Közi o. SZABÓ J. 1987: A Cserehát felszínfejlődésének fő vonásai - Földr. Közi o. SZÉKELY A. 1958: A Tarna-völgy geomorfológiája - Földr. Ért o. SZÉKELY A. 1954: A Zagyva-völgy geomorfológiája - Földr. Ért o. SZÉKELY A. 1969: Észak-alföldi hordalékkúp-síkság. A domborzat kialakulása és mai képe - In: Marosi S. - Szilárd J. (szerk.): A Tiszai-alföld, Magyarország tájföldrajza 2. Akad. K. Bp., SZENTES F. - BÖJTÖSNÉ VARRÓK K. 1964: Magyarország földtani térképe es sorozat L-34-I, Tatabánya TÓTH T. HORVÁTH F. 1998: Van bizonyíték a negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén - Földt. Közi TUFESCU V. 1974: Románia. Natura om economic Ed. Stiintificá Bukarest. 124

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

A jelenkori tektonika hatása a Duna mederesésére hazánkban

A jelenkori tektonika hatása a Duna mederesésére hazánkban Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 1 2. füzet, pp. 69 75. A jelenkori tektonika hatása a Duna mederesésére hazánkban Lovász György 11 Abstract Impact of recent neotectonic movements upon the channel gradient

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2

Tantárgy neve. Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Tantárgy neve Magyarország és a Kárpát-medence természeti földrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1601; FDB1602 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Számonkérés módja kollokvium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Alföld Az Alföld a Kárpát-medence és egyben Magyarország legnagyobb

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség 1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás Geomorfológia 9. előadás Folyóvízi eróziós és akkumlációs formák Akkumuláció - (lat. accumulatio = felhalmozódás) törmelékes, üledékes kőzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban,

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáinak 2011. évi felülvizsgálatával összefüggő ÚMVP Irányító Hatósága általi LEADER

Részletesebben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:

Részletesebben

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásairól, illetve a III. és a IV. tengely

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Földrajzi Közlemények pp THE IMPACT OF HOLOCENE TECTONICS ON HYDROLOGICAL PROCESSES ON THE DANUBE, TISZA AND DRAVA RIVERS

Földrajzi Közlemények pp THE IMPACT OF HOLOCENE TECTONICS ON HYDROLOGICAL PROCESSES ON THE DANUBE, TISZA AND DRAVA RIVERS Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 248 256. A JELENKORI TEKTONIKA HATÁSA A DUNA, A TISZA ÉS A DRÁVA HIDROLÓGIAI FOLYAMATAIRA Lovász György THE IMPACT OF HOLOCENE TECTONICS ON HYDROLOGICAL PROCESSES

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 949-963 Végh Tamás 1 Horváth Erzsébet 2 VÖLGYFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOK A DUNAKÖMLŐD-PAKSI-LÖSZHÁTON BEVEZETÉS A Dunakömlőd-Paksi-löszhát kitüntetett szerepet tölt be a hazai negyedidőszaki kutatásokban. A Paksi Téglagyár

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

XLII. Országos Komplex Tanulmányi Verseny Megyei forduló. Földrajz. Szép vagy Magyarország! április 4. Giriczné Kulcsár Anita

XLII. Országos Komplex Tanulmányi Verseny Megyei forduló. Földrajz. Szép vagy Magyarország! április 4. Giriczné Kulcsár Anita Földrajz Szép vagy Magyarország! A verseny ideje: Készítette: 2017. április 4. Giriczné Kulcsár Anita 1. Hazánkkal szomszédos országok (4 perc) a) Tegyétek helyes sorrendbe az összekeveredett betűket úgy,

Részletesebben

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN Kovács László 1 Bevezetés A táj magán viseli az évmilliók alatt lezajlott természeti folyamatok jegyeit. Az ember megjelenésével egy új formáló

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat

Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodási Tervezés s felszín alatti vizekkel kapcsolatos kérdk rdései az Alföld ldön és s a tervezett intézked zkedések Maros hordalékk kkúp Az előadás tartalmi vázlat: I. A vízföldtani

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA

AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2011 (V. 2.) számú Közleménye

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2011 (V. 2.) számú Közleménye Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2011 (V. 2.) számú Közleménye A 135/2008 (X. 18.), 136/2008 (X. 18.), 160/2009 (XI. 19.) és a 138/2008 (X. 18.) FVM rendeletek keretében benyújtott támogatások minimum ponthatáráról

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

A régiós integráció jelenlegi állapota, további feladatok területenként

A régiós integráció jelenlegi állapota, további feladatok területenként A régiós integráció jelenlegi állapota, további feladatok területenként Előadó: Hajnal Zsolt vezérigazgató-helyettes Balatonalmádi, 2017. október 18. Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervtől

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben SZAKMAI BESZÁMOLÓ I. MÓDSZEREK, A KUTATÁS MENETE A projekt előkészítő szakaszában a különböző időkben és céllal készült térképek szkennelését végeztük el. A feldolgozás céljaira két különböző térképi alapot

Részletesebben

A Zala-folyó lefejezése

A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 1 2. füzet, pp. 39 50. A Zala-folyó lefejezése Gábris Gyula Mari László 1 Abstract The Pleistocene beheading of the Zala River (West Hungary) Springing from West Hungary

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben