magazin Válasszon Ön is ízlése szerint. Energiepolitik: Investitionen für Jahrzehnte -la carte Energiapolitika: Évtizedekre szóló beruházások

Átírás

1 magazin Német-Magyar Gazdaság Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja Válasszon Ön is ízlése szerint. Az autós ínyencségek kedvelői most már a teljesség igényével válogathatnak a Mercedes-Benz E-osztály modelljeiből. Az étlapon Ön is megtalálja az ízlésének megfelelőt, akár a limuzint, a coupét, a kabriót vagy a kombi modellt választja. Próbálja ki modelljeinket egy tesztvezetésen, és egy kártyát kap ajándékba, amellyel 20% kedvezményt kap a Dining Guide által megjelölt top éttermek egyikében. -la carte Energiepolitik: Investitionen für Jahrzehnte Energiapolitika: Évtizedekre szóló beruházások Wahlen: Fidesz-Wirtschaftspolitik Választások: A Fidesz gazdaságpolitikája Service: Fachkräftevermittlung Szolgáltatások: Szakemberközvetítés Finanzen: Buchführung in Euro Pénzügyek: Könyvvitel euróban Az esetleges nyomdahibákért nem vállalunk felel sséget! E-osztály kombinált üzemanyag fogyasztás: 5,1 12,6 l/100 km, CO 2 -kibocsátás: g/km.

2 Túl keveset fizet munkatársainak? Netán Túl sokat? Sokba kerülhet egy IGEN. A DUIHK és a Kienbaum közös Bérezési Tanulmánya aktuális és megbízható referencia-értékeket nyújt versenyképes fizetések megállapításához: g ya ko r l at i a s m e g kö z e l í t é s» 26 tipikus munkakör részletes adatai a keresetek szintjéről és összetételéről» magyar-cseh-szlovák bérezési összehasonlítás» tíz év piaci tapasztalat a k t uá l i s é s m e g b í z h ató f e l m é r é s i a l a p» mintegy 14 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése Kontakt Megrendelés és további információk: DUIHK Sencz Zsófia Tel.: sencz@ahkungarn.hu

3 Editorial Liebe Leser, Gabriel A. Brennauer Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag vieles wird sich 2010 ändern. Auf wirtschaftlichem Gebiet werden sich Ungarns Unternehmen auf eine neue Regierung einstellen, die wohl einige Prioritäten anders setzen wird als ihre Vorgängerin. Über die wirtschaftspolitischen Pläne der Fidesz berichten in diesem Heft. Die erste Änderung bei der DUIHK halten Sie in den Händen unser neugestaltes Magazin WiU. Die Beiträge werden kompakter, deutsche und ungarische Beiträge stehen gleichberechtigt nebeneinander, und auch optisch wagen wir den Neuanfang. Ab März stellen wir dem Magazin ein neues Medium zur Seite: die wirtschaftspolitisch ausgerichtete WiU kompakt. Sie wird monatlich erscheinen, und kann damit aktueller auf die jüngsten Entwicklungen in Wirtschaft und Politik eingehen. Und schließlich wird im Herbst 2010 auch die Webseite der DUIHK komplett modernisiert in Kooperation mit rund 80 anderen deutschen Auslandshandelskammern weltweit. Das Ziel unserer Anstrengungen: unsere Mitglieder und Partner wie auch die Öffentlichkeit noch leserorientierter über die DUIHK, die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und den Standort Ungarn zu informieren. Wir hoffen, damit die Medien einer starken, selbstbewussten Organisation von rund 900 Mitgliedern optimal zu positionieren, vor allem aber freuen wir uns auf Ihre Meinungen und Reaktionen. Schreiben Sie uns! Kedves Olvasó! 2010-ben sok minden változik. A gazdaság tekintetében Magyarország vállalatai egy olyan új kormányra készülnek fel, amely vélhetően jó néhány kérdésben más prioritásokat határoz meg, mint elődje. A Fidesz gazdaságpolitikai terveit ebben a kiadásban vázoljuk fel. A DUIHK-nál bekövetkező változások első tanúbizonyságát már kézben is tartják ez a megújult WiU (Német-magyar gazdaság) magazinunk. A cikkek tömörebbek, a német és magyar nyelvű anyagok egyenrangúan szerepelnek egymás mellett, és új utakat járunk a látványvilágban is. Márciustól pedig egy új kiadvánnyal egészül ki a kéthavonta megjelenő magazin: a WiU kompakt elsősorban gazdaságpolitikai információkat nyújt majd, ráadásul havonta fog megjelenni, így gyorsabban reagálhat a gazdasági és politikai fejleményekre. Végezetül pedig ez év őszétől a DUIHK honlapja is teljes egészében megújul párhuzamban a világszerte működő mintegy 80 német külkereskedelmi kamarával. Erőfeszítéseink célja az, hogy tagjainkat és partnereinket, valamint a közvéleményt is a mai olvasói igényeknek megfelelő eszközökkel tájékoztassuk Kamaránk sokrétű tevékenységéről, a német-magyar gazdasági kapcsolatokról, valamint a magyarországi gazdasági környezetről. Bízunk abban, hogy így még hasznosabb és hatékonyabb lesz a mintegy 900 taggal büszkélkedő, erős és öntudatos szervezetünk média-kínálata, legfőképpen pedig az Ön véleményére és reakciójára vagyunk kíváncsiak. Várjuk észrevételeit! 3

4 Inhaltsverzeichnis Tartalom Inhaltsverzeichnis Tartalom Bauwirtschaft: Auch 2010 wird ein schweres Jahr für die Branche Építôipar: Újabb nehéz év elé néz az ágazat 18 Service für Unternehmen: Die DUIHK vermittelt Fachkräfte und ist Ansprechpartner für bayerische Firmen 10 Vállalkozóknak segítünk: A Kamara szakembereket közvetít és helyi bázisként szolgál bajor cégek számára 12 Energiepolitik: Unternehmen warten auf eine verlässliche, langfristige Strategie. Interview mit Elmû-Émász- Vorstand Emmerich Endresz Inhalt Tartalom Energiapolitika: Megbízható, hosszú távú stratégiára várnak az ágazat szereplôi. Interjú Endresz Emmerich-hel, az Elmû-Émász vezetôjével Wirtschaft Politik Fidesz-Wirtschaftsprogramm: Neuanfang im Nebel 6 Bauwirtschaft: Hoffen auf den Aufschwung 10 gazdaság Politika A Fidesz gazdasági programja: Kitörés kérdôjelekkel 8 Építôipar: Reménykedve a fellendülésben 11 Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: , Fax: magazin@ahkungarn.hu Weitere Informationen über die Print- und Onlinemedien der DUIHK finden Sie unter: További információkat a DUIHK nyomtatott és elektronikus kiadványairól itt talál: Parlamentswahlen in Ungarn Országgyûlési választások Fidesz-Wirtschaftsstrategie: In einem Monat wählt Ungarn ein neues Parlament, doch bisher ist nur wenig Konkretes bekannt über das wirtschaftspolitische Programm des voraussichtlichen Wahlsiegers Fidesz. Wir versuchen, einen Überblick zu geben. A Fidesz gazdasági programja: Egy hónap múlva választanak új országgyûlést Magyarországon, de a várható gyôztes párt, a Fidesz gazdaságpolitikai terveirôl egyelôre alig ismert konkrét elképzelés. Megkísérelünk egy összegzést. Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU magazin kéthavonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: Fotó: parlamentidiakinfo.hu 6 Fokus Energiepolitik: Investitionen brauchen Planungssicherheit 12 Interview: Emmerich Endresz, Vorstandsvorsitzender der Budapester Elektrizitätswerke Elmû-Émász 16 Service Personalvermittlung: So finden Sie die richtigen Leute 18 Bayern: Weltweites Repräsentantennetz fördert Wirtschaftskontakte 18 Messen: embedded world ITB cebit Hannover Messe 20 Fördermittel: Praxisseminar für Unternhemer Netzwerk: Jour Fixe Herzlich Willkommen CSR-Workshop 22 Management Finanzen: Buchführung jetzt auch in Euro 24 Neues aus Recht und Verwaltung: Rechnungslegung Fördermittel Vergabestopp Landerwerb 26 Mitglieder Wilkkommen: Unsere neuen Mitglieder 28 Interview: Prof. Dr. Karl Radnóczy 30 Firmennews 32 Fókusz Energiapolitika: Beruházásokhoz tervezhetôség kell 14 Interjú: Emmerich Endresz, az Elmû-Émász elnök-vezérigazgatója 17 Szolgáltatások Szakember-közvetítés: Segítünk megtalálni a legjobbakat 19 Bajorország: Külhoni képviseletek a gazdasági kapcsolatok szolgálatában 19 Vásárok és kiállítások: embedded world ITB cebit Hannover Messe 21 Uniós pályázatok: Gyakorlatias szeminárium vállalkozók részére Találkozások: Jour Fixe Üdvözüljük a DUIHK-ban CSR workshop 23 Management Pénzügyek: Euróban vezetheti könyveit 25 Jogi és közigazgatási újdonságok: Számlázás közbeszerzések földvásárlási tilalom 27 Tagság Üdvözöljük új tagjainkat 28 Interjú: Prof. Dr. Karl Radnóczy 31 Céghírek 33 Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján. Agenda Termine, Veranstaltungen, Publikationen 34 Agenda Események, rendezvények, kiadványok 34

5 Wirtschaft Politik Wirtschaft Politik Neuanfang im Nebel Die Wirtschaftspläne von Fidesz lassen viele Fragen offen Wahlergebnisse (Verteilung der Mandate) Választási eredmények (mandátumok megoszlása) MDF 42,75 % MSZP 54,14 % FIDESZ 38,34 % Spannend an den Meinungsumfragen zu den Parlamentswahlen im April kaum noch, welche Partei die nächste Regierung stellt, sondern lediglich, ob die Fidesz eine Zwei-Drittel-Mehrheit erreicht oder nicht. Weniger klar ist, wie die Wirtschaftspolitik des vermutlichen Wahlsiegers aussehen wird. SZDSZ 24,09 % SZDSZ 17,88 % MSZP 34,72 % FKGP 11,40 % MDF 9,84 % FKGP 12,44 % MSZP 8,55 % FKGP 6,74 % SZDSZ 6,22 % FIDESZ 5,70 % KDNP 5,70 % MDF 4,40 % Wahlergebnisse 2002 und 2006 auf Seite 9. KDNP 5,44% FIDESZ 5,18 % MIÉP 3,63% Agrárszövetség 0,52 % Agrárszövetség 0,26 % Von Dirk Wölfer Fotos xxxxxxxx xxxxxxx Független 1,55 % Vállalkozók Pártja 0,26 % Független 0,26 % Quelle: Landeswahlkommission Nach einem Wahlprogramm 2010 sucht man auf der Webseite der Fidesz vergebens, die Partei verweist stattdessen auf ihr gültiges Parteiprogramm vom Dezember Dessen Aussagen zur Wirtschaftspolitik sind jedoch kaum konkret, und zudem ein Jahr vor der schwersten Rezession der letzten Jahrzehnte formuliert worden. Doch auch aktuelle Aussagen von Fidesz-Politikern ergeben kein klares Bild über wichtige Fragen wie Steuern, Beschäftigungspolitik, Wirtschaftsförderung oder Bürokratieabbau. Für Unternehmer in Ungarn bedeutet dieser Mangel an konkreten Informationen wohl noch einige Monate der Unsicherheit. Wir versuchen, die Positionen der Fidesz zu wichtigen wirtschaftsrelevanten Fragen zu skizzieren. Spagat: Steuern senken und Haushalt sanieren. Fidesz will die Wirtschaft durch rasche Steuersenkungen ankurbeln, und dabei das Steuersystem auch noch radikal vereinfachen. Viele Experten sind skeptisch, wie das angesichts der Haushaltslage bewerkstelligt werden soll. Selbst der Haushaltspolitiker und aussichtsreiche Kandidat für das Amt des Finanzministers, Mihály Varga, erklärte, dass das Haushaltsloch 2010 über 7% und damit fast doppelt so hoch ausfallen könnte, wie von der Regierung geplant. Dennoch setzt Fidesz auf eine rasche und deutliche Steuersenkung. Die allgemeine Steuerbelastung soll unter 22%, nach anderen Aussagen auf 17-20% sinken. Was genau damit gemeint ist, bleibt unklar, wie auch die Frage, ob Fidesz einen Einheitssteuersatz einführen will oder nicht dem Anschein nach ist eher letzteres wahrscheinlich. Bei den Unternehmenssteuern herrscht kaum mehr Klarheit. Sicherheitshalber schränkte Mihály Varga den Spielraum für Steuersenkungen Mitte Februar schon ein: Steuersenkungen seien nur dort möglich sind, wo damit Arbeitsplätze geschaffen werden. Dazu záhlte er die Senkung der Körperschaftssteuer und der Sozialabgaben, Investitionen sollten durch stärkere Entlastungen bei der Gewerbesteuer gefördert werden. Andere Aussagen legen nahe, dass KMU bei der Besteuerung begünstigt werden sollen indirekt könnte das allerdings auch als eine Benachteiligung von Großunternehmen ausgelegt werden. Woher das Geld für Steuersenkungen kommen soll, erläuterte im schon im November György Matolcsy, der als zukünftiger Wirtschaftsminister gehandelt wird. Etwa zwei Prozent des BIP könnte man einsparen, wenn die Zinsausgaben für den Staat halbiert würden, rechnet Matolcsy vor. Weitere 1-1,5 Prozentpunkte könne man durch den Abbau der Bürokratie einsparen. Dies zusammen brächte schon Mrd. Forint, die Zurückdrängung der Korruption noch einmal 200 Mrd. Forint, und eine Beschleunigung des Wirtschaftswachstums würde natürlich zusätzliche Einnahmen generieren. Diese Berechnungen mögen theoretisch korrekt sein, doch ob sie in einer noch nicht Starkes Ungarn Aus dem Parteiprogramm Starkes Ungarn vom Dezember 2007 Im wirtschaftspolitischen Verständnis der Fidesz sind dauerhaftes Gleichgewicht und Wirtschaftswachstum gleichrangige Ziele. Die baldmöglichste Einführung des Euro liegt im langfristigen Interesse Ungarns. Wir müssen erreichen, dass derjenige, der arbeiten will, auch Arbeit findet. Notwendig sind berechenbare wirtschaftliche Rechtsvorgaben und erträgliche Steuersätze. Besondere Aufmerksamkeit muss darauf gerichtet sein, dass Großunternehmen bestmöglich in die Wirtschaft des Landes integriert werden. ausgestandenen Weltwirtschaftskrise tatsächlich aufgehen, bleibt fraglich. Zusätzliche Risiken birgt der Zeitfaktor: die Steuerausfälle werden sofort wirksam die erhofften haushaltsentlastenden Faktoren wohl frühestens nach 1-2 Jahren. In der dazwischen liegenden Zeit würde es eines gehörigen Vertrauensvorschusses der internationalen Finanzmärkte bedürfen, damit die nationale Währung oder die Anleihemärkte nicht unter Druck geraten. Wohl auch deshalb hat Fidesz schon angekündigt, die Kreditvereinbarung mit dem Internationalen Währungsfonds neu zu verhandeln und die Rückzahlung zu verschieben. Vorsorglich betont man daneben, dass auch nach den Wahlen eine sparsame Haushaltsführung erforderlich sei. Das Thema Arbeit gehört zu den wenigen, bei denen sich Fidesz auf ein konkretes Versprechen eingelassen hat: eine 1 Million neuer Arbeitsplätze will man in 10 Jahren schaffen. Zehn Jahre sind eine lange Zeit mehr als zwei Wahlperioden, da ist das mit dem Einlösen von Versprechen so eine Sache. Und auch die Größenordnung von einer Million ist zumindest ambitioniert. Ungarns Erwerbsquote ist mit 62% eine der geringsten in Europa. Um Arbeit für zusätzlich eine Million Menschen zu schaffen, wäre eine Anhebung auf 77% erforderlich diesen Wert erreichen heute nur die Schweiz, Holland und einige skandinavische Länder. Zudem wird es in Ungarn in vielen Fällen nicht einmal um die Schaffung neuer, sondern um die Legalisierung bestehender Arbeitsverhältnisse gehen aber auch das wäre ja immerhin eine sehr positive Entwicklung. Weniger Verwaltung, höhere Löhne. Dass auch Fidesz Bürokratie abbauen und Korruption zurückdrängen will, versteht sich fast von selbst. Nach Aussage von Matolcsy könnte die Zahl der Angestellten im öffentlichen Dienst innerhalb von 2-4 Jahren fast halbiert werden, die überzähligen Staatsbediensteten würden in der wieder erstarkten Privatwirtschaft unterkommen, so die Hoffnung der Fidesz. Was die verbleibenden Staatsbediensteten freuen wird: ihre Gehälter würde man deutlich erhöhen, konkret genannt werden z.b. Lehrer und Ärzte. Vorfahrt für einheimische KMU? Das Verhältnis der Fidesz zu ausländischen Investoren ist zwiespältig. Zum einen wissen die Experten der Partei natürlich, dass Ungarns Wirtschaft ohne ausländische Unternehmen heute nicht vorstellbar ist. Sie erbringen fast 30% der Wirtschaftsleistung, beschäftigen 30% aller Angestellten in der Privatwirtschaft, und zahlen mehr als 40% aller Körperschaftsund Gewerbesteuern in Ungarn. Eine Million neue Arbeitsplätze will Fidesz in 10 Jahren schaffen. Das ist ein ambitioniertes Ziel und eine lange Zeit. Auf der anderen Seite sind von Fidesz-Politikern immer wieder Aussagen zu hören, die Dominanz der Multis behindere die Entwicklung starker ungarischer KMU. Immerhin differenziert man dabei. Matolcsy sprach im November 2009 von den guten Jungs den Unternehmen des verarbeitenden Gewerbes, die sich in Ungarn mit einem nur etwas höheren Profit als im Heimatland begnügen würden. Daneben gebe es aber auch noch die Monopolunternehmen in der Energie-, Gas- und Wasserversorgung deren Verträge müssten neu verhandelt werden. Und auch im Banksektor müsse der Anteil einheimischer Banken von derzeitig 10-15% auf 50% ansteigen, indem der Staat z.b. selbst eine Bank gründet oder Spargenossenschaften oder die OTP-Bank stärkt. Wachtumsorientierte Geldpolitik? Das Verhältnis zwischen Zentralbank (MNB) und Regierung war in Ungarn in den letzten Jahren immer wieder von Spannungen gekennzeichnet. Das könnte auch in Zukunft so bleiben. Fidesz-Politiker haben wiederholt erklärt, dass die Notenbank in ihrer Zinspolitik wachstumspolitische Ziele nicht angemessen berücksichtige. Es dürfte allerdings schwer und riskant sein, die Unabhängigkeit der MNB gesetzlich zu beschränken. Vorstellbar wäre hingegen, dass die neue Regierung eine solche Vereinbarung mit der MNB anstrebt, die der Zentralbank eine etwas weniger restriktive Geldpolitik erlaubt, weil die Regierung sich im Gegenzug zu einer strik- teren Haushaltsführung verpflichtet. Davon erhofft sich Fidesz vor allem eine Senkung des Zinsniveaus: in spätestens zwei Jahren möchte Fidesz die Zinsausgaben für die Staatsschulden halbieren. Ein solches Ziel erscheint allerdings kaum realistisch, da allenfalls die Kosten für neue Kredite schrittweise sinken könnten, während bei der Bedienung von Altschulden de facto keinerlei Spielraum zur Verringerung der Zinslast besteht. Taktisches Säbelrasseln? Auch wenn einige der von Fidesz bisher in der Opposition oder derzeit im Wahlkampf gemachte Äußerungen etwas schrill klingen mögen, dürften sich viele eher als wahltaktisches Säbelrasseln entpuppen. Man sollte nicht vergessen, dass Fidesz bereits einmal Regierungsverantwortung getragen hat. Wirtschafts- und haushaltspolitischen Köpfe der Partei wie Mihály Varga oder György Matolcsy haben Minister- Erfahrung und sind anerkannte Experten ihres Faches. Zudem wird der legislative Handlungsspielraum Ungarns insbesondere in wirtschaftlichen Fragen stark durch die das Recht der Europäischen Union geprägt. Während der vier Jahre Fidesz-Regierung kamen ähnlich viele ausländische Direktinvestitionen ins Land wie in den Jahren davor oder danach. In etwa zwei Monaten dürfte hoffentlich klarer sein, ob eine neue Wirtschaftspolitik die hochgesteckten Erwartungen erfüllt. Weitere Informationen, Nachrichten und Statistiken zur ungarischen Wirtschaft und den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen finden Sie unter: 6 7

6 Gazdaság Politika Gazdaság Politika Kitörés kérdôjelekkel Homályosak még a Fidesz gazdaságpolitikai tervei Választási eredmények (mandátumok megoszlása) FIDESZ MDF 48,70% MSZP 48,19 % Úgy tûnik, hogy az áprilisi országgyûlési választásokra vonatkozó közvéleménykutatásokban már nem az az izgalmas, hogy melyik párt adja a következô kormányt, hanem csupán az, hogy eléri-e a Fidesz a kétharmados többséget. Kevésbé világos viszont, hogy a feltételezett gyôztes gazdaságpolitikája hogyan fest. MSZP 46,11 FIDESZ KDNP 42,49 % SZDSZ 5,18 % SZDSZ 4,66 % MDF 2,85% Az évi választások eredményeit lásd a 7. oldalon. MSZP SZDSZ 1,55 % Szerzô Dirk Wölfer Forrás: Országos Választási Bizottság SOMOGYÉRT 0,26 % A Fidesz honlapján hiábavaló keresni a es választási programot, helyette a párt a máig érvényes decemberi pártprogramra hivatkozik. E program gazdaságpolitikai megállapításai pedig aligha nevezhetők kézzelfoghatónak, ráadásul az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságának kitörése előtt fogalmazódtak meg. Nem adnak világos képet a Fidesz politikusainak legfrissebb kijelentései sem, pl. az adórendszert, foglalkoztatási politikát, a vállalkozás-ösztönzést vagy a bürokrácia csökkentését illetően. A konkrét információk hiánya a vállalatvezetőknek még néhány hónapnyi bizonytalanságot jelent. Cikkünkben a Fidesz által fontos gazdaságpolitikai kérdésekben képviselt (vagy sejtetett) pozíciókat próbáljuk felvázolni. Célkonfliktus: adót csökkenteni és rendbe tenni az államháztartást. A Fidesz gyors adócsökkentéssel akar lendületet adni a gazdaságnak, és radikálisan le kívánja egyszerűsíteni az adórendszert. Erre vonatkozóan túlzottan konkrét tervek nem ismertek, és számos szakértő szkeptikus a tekintetben, hogy a költségvetés mai állapotában ezt miként lehetne kivitelezni. Még Varga Mihály államháztartási szakpolitikus és a pénzügyminiszteri poszt legesélyesebb várományosa is kijelentette, hogy az államháztartás 2010-es évi hiánya meghaladhatja a 7 százalékot és ezzel kétszerese lehet a kormány által tervezettnek. Ennek ellenére a Fidesz kitart gyors és jelentős adócsökkentések mellett. Az átlagos adóterhelést egyes kijelentések szerint 22% alá, mások szerint valahol 17-20% között csökkentenének. De hogy ez konkrétan mit jelent, az egyelőre homályos, ahogy az is, hogy támogatja-e a Fidesz az egykulcsos adórendszert vagy nem a jelek szerint inkább az utóbbi valószínű. A vállalati adók esetén aligha nagyobb a tisztánlátás. Növekvő elővigyázatosságra vall, hogy Varga Mihály február közepén már szűkítette a lehetséges kedvezményezettek körét: adócsökkentésre szerinte csak ott van lehetőséget, ahol ennek hatására új munkahelyek jönnek létre. Ide sorolta a társasági adó és a járulékszintek csökkentését, és fontosnak nevezte, hogy a beruházások jelenleginél nagyobb iparűzési adókedvezményt kapjanak. Máshol a kis és közepes vállalatoknak szánt adókedvezményekről lehetett hallani bár közvetetten ez a nagyvállalatok hátrányos megkülönböztetését is jelentheti. A Fidesz által decemberében elfogadott programból Erôs Magyarország Az adócsökkentések fedezetéül szolgáló forrásokat a gazdasági tárca élére várt Matolcsy György vázolta novemberben. Eszerint a GDP mintegy kettő százalékát lehetne megtakarítani az állami kamatkiadások megfelezésével, és további 1-1,5 százalék takarítható meg a bürokrácia leépítésével. Ez összességében már milliárd forintot jelent, további 200 milliárdot a korrupció visszaszorítása szabadítana fel, ugyanakkor a gazdasági növekedés gyorsulása jelentős többletbevételeket teremtene elő. Papíron kétség kívül helytállóak lehetnek ezek a számítások, de kérdéses, hogy a még le nem küzdött gazdasági világválságban ténylegesen beválnak-e. Az időtényező további kockázatot hordoz: az elmaradt adóbevétel azonnal mutatkozik a mérlegen, míg a kiadáscsökkentő és bevételnövelő tényezők hatása vélhetően csak egy-két év elteltével érvényesül. A köztes időszak áthidalására pedig komoly bizalmat kell megelőlegeznie a nemzetközi pénzpiacoknak, különben óriási nyomás nehezedne a forintra és a kötvénypiacra. A Fidesz vélhetően A Fidesz gazdaságpolitikai elképzelései szerint a tartós egyensúly és a gazdasági növekedés egyenrangúan fontos célok. Az európai közös pénz, az euró mielôbbi bevezetése hazánk hosszú távú érdeke. El kell érnünk, hogy aki akar, tudjon munkát vállalni. Kiszámítható gazdasági jogszabályok és elviselhetô mértékû adókulcsok szükségesek. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a nagyvállalatok minél jobban integrálódjanak az ország gazdaságába. ezért is jelentette be, hogy a visszafizetés átütemezése véget újratárgyalja a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valuta Alappal. És egyre gyakrabban hangzik el, hogy azért költségvetési fegyelemre szükség lesz a választások után is. A munkahelyteremtés azon kevés téma egyike, amelyben a Fidesz konkrét ígéretet vállalt: 10 év alatt 1 millió új munkahelyet akarnak teremteni. Tíz év hosszú idő két és fél parlamenti ciklus, így tehát az ígéret beváltása is egy külön dolog. Azonban maga az egymilliós nagyságrend is legalábbis becsvágyó lehet, hogy ezért újabban inkább évi százezres nagyságrend -ről beszélnek. Az magyarországi aktivitási ráta 62 százalék ez az egyik legalacsonyabb érték Európában. Ahhoz, hogy további egymillió embernek munkát teremtsenek, 77 százalékra kellene emelni ezt a hányadot ezt az értéket pedig ma csupán Svájc, Hollandia és néhány skandináv ország éri el. Emellett Magyarországon számos esetben nem is új munkahelyek teremtéséről, hanem meglévők legalizálásáról lesz szó de végre ez önmagában is igen kedvező eredmény lenne. Egy millió új munkahely megteremtését ígéri a Fidesz egy évtized alatt. Nagyratörô cél, és a tíz év hosszú idô. Kevesebb adminisztráció, magasabb bérek. A Fidesz le akarja építeni a bürokráciát, és vissza akarja szorítani a korrupciót ez szinte magától értetődő. Matolcsy György kijelentése szerint a közalkalmazottak számát 2-4 év alatt közel meg lehetne felezni, a felszabaduló alkalmazottak a remények szerint a megizmosodó magánszférában találnának új munkát. Az állam szolgálatában maradóknak bizonyára örömet okozhat, hogy az ő fizetésüket a Fidesz jelentősen emelné, konkrétan pl. a tanárokat vagy az orvosokat említik. Elsőbbséget a hazai kis és közepes vállalatoknak? A Fidesz viszonya a külföldi beruházókkal megosztott. Egyrészről a párt szakértői pontosan tudják, hogy a hazai gazdaság ma elképzelhetetlen külföldi vállalatok nélkül, hiszen ők termelik a bruttó hozzáadott érték 30 százalékát, ők foglalkoztatják a versenyszféraban dolgozók 30 százalékát, és ők fizetik be a társasági és iparűzési adóbevételek közel 40 százalékát. Másrészről a Fidesz politikusai részéről nem egyszer hallani olyan kijelentéseket, amely szerint a multik túlsúlya hátrányosan érinti a magyar kkv-k fejlődési lehetőségeit. Az egyes szektorokban azonban differenciáltan tekintenek a külföldi vállalatokra novemberében Matolcsy György a jó fiúkról beszélt a feldolgozóipari vállalatokról, amelyek Magyarországon megelégszenek csak valamivel magasabb profitrátával, mint a saját országukban. De ott vannak még az energia-, gáz- és vízszolgáltatásban működő monopolhelyzetű vállalatok az ő szerződéseit újra kellene tárgyalni. És végül a bankszektorban is emelni kellene a hazai bankok arányát a jelenlegi százalékról 50 százalékra, például úgy, hogy az állam saját maga alapít bankot, vagy erősíti a takarékszövetkezeteket vagy az OTP Bankot. Növekedés-párti monetáris politika? A Nemzeti Bank és a kormány viszonyát Magyarországon az elmúlt években újra és újra felmerülő feszültségek jellemezték. Ez fennmaradhat a jövőben is. A Fidesz egyes politikusai többször kifogásolták, hogy nem kellő mértékben tükröződnek a gazdasági növekedés követelményei az MNB kamatdöntéseiben. A gyakorlatban azonban rendkívül nehéz és kockázatos lenne az MNB függetlenségét jogi úton való korlátozása. Ezért elképzelhető, hogy az új kormány egy olyan megállapodásra törekszik majd az MNBvel, amely valamivel kevésbé szigorú monetáris politikát engedne a jegybanknak, mert a másik oldalon a kormány szigorúbb költségvetési politikára kötelezi magát. A Fidesz ettől legfőképpen a kamatszínvonal csökkentését reméli: a Fidesz legkésőbb két éven belül meg akarja felezni az államháztartás kamatkiadásait. Ez a cél azonban aligha megvalósítható: legfeljebb az újonnan felvett hitelek költségeit lehetne fokozatosan csökkenteni, a már meglévő adósságállomány esetén viszont gyakorlatilag semmilyen mozgástér nincsen a kamatteher csökkentésére. Taktikai kardcsörtetés? A Fidesz néhány, az ellenzék soraiból vagy a jelenlegi választási kampányban tett kijelentése harsánynak tűnhet, ugyanakkor számos esetben inkább a választáshoz tartozó taktikai kardcsörtetésnek bizonyulhatnak. Ne feledkezzünk meg ugyanis arról, hogy a Fidesz már viselt kormányzati felelősséget. A párt gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai nagyágyúi, mint Varga Mihály vagy Matolcsy György már rendelkezik miniszteri tapasztalatokkal, és elismert szakértői is a saját területüknek. Ezenkívül különösen a gazdaság terén az Európai Unió jogi keretei határozzák meg a magyar törvényhozási lehetőségeket. A Fidesz 1998 és 2002 közötti négy éves kormányzása idején hasonló mértékű közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett az országba, mint az azt megelőző vagy azt követő években. Remélhetőleg, mintegy két hónap múlva világosabbá vált már, hogy egy új magyar gazdaságpolitika képes-e megfelelni a magas elvárásoknak. További híreket, információkat és statisztikai adatokat a magyar gazdaságról valamint a német-magyar gazdasági kapcsolatokról megtalálják honlapunkon: 8 9

7 Wirtschaft Politik Wirtschaft Politik Hoffen auf den Aufschwung Umfeld für Ungarns Bauwirtschaft bleibt 2010 schwierig Um 20, 30 oder mehr Prozent ist die Produktion einzelner Baustoffe in Ungarn im vergangenen Jahr eingebrochen. Manche Firmen haben das Krisenjahr hingegen mit überraschend guten Ergebnissen abgeschlossen. Die Unternehmen der Branche hoffen, dass 2010 eine positive Wende bringt, doch das Umfeld bleibt schwierig. Von Dirk Wölfer Fotó: Kenneth-Brockmann, pixelio.de 2009 január és november között a magyar építôipar teljesítménye negyedével maradt el a 2005-ös és bô négy százalékkal a megelôzô évtôl. Mitte April findet in Budapest die Baufachmesse Construma statt. Die Unternehmen hoffen, dort die Grundlagen für eine Trendwende im Bauwesen zu legen, doch die Aussichten sind gedämpft. Krise auf allen Ebenen so ist der erste Abschnitt des Nationalen Bauprogramms überschrieben, den der Verband der Ungarischen Baustoffindustrie (MEASZ) vor wenigen Monaten verabschiedet hat. Der Verband ist Schirmherr der Construma. Ungarns Bauwirtschaft geriet lange vor der Wirtschafts- und Finanzkrise ins Straucheln und schrumpft seit vier Jahren. Die Dauerflaute am Bau spüren auch unzählige Zulieferer: Gebäudeausrüster, Baustoffproduzenten, Baumaschinenhersteller. Im Jahr 2009 ( Januar bis November) lag die Leistung der ungarischen Bauwirtschaft um ein Viertel unter dem Wert von 2005, und gut 4% unter dem Vorjahreswert. Das Installations- und Ausbaugewerbe brach 2009 sogar um 16% ein, der Hochbau um knapp 6%. Um 23% ging in den ersten neun Monaten Foto: Rainer-Sturm, pixelio.de des Jahres die Zahl neuer Baugenehmigungen für Wohnbauten zurück, bei Gewerbe- und Bürogebäuden sogar um mehr als ein Drittel. Immerhin wurden bereits begonnene Projekte meist abgeschlossen, die Zahl der fertiggestellten Wohnungen blieb fast konstant. Nur der Tiefbau konnte ein sattes Plus von 21% verbuchen dank zusätzlicher staatlicher Bauaufträge für Straßen und andere öffentliche Einrichtungen. Baustoffindustrie: Drastische Einbrüche mit positiven Ausnahmen. Die Flaute im Bausektor spüren Hersteller von Baustoffen und technischen Gebäudeausrüstungen ganz unmittelbar. Um mehr als ein Drittel ging die Produktion von Ziegeln zurück, die Produktion von Zement und Gips um ein Fünftel. Doch nicht alle Hersteller vermelden schlechte Zahlen. Wir sind kein gutes Beispiel für die Krise, gibt Tibor Schmidt, Geschäftsführer des Dachziegelherstellers Creaton in Lenti zu. Das Unternehmen konnte seinen Absatz 2009 nahezu verdoppeln, der Export von Dachziegeln verfünffachte sich. Schmidt führt das vor allem auf eine neu in Betrieb genommene Produktionsanlage zurück. Durch die Erweiterung des Sortimentes konnte man Marktanteile gewinnen und die Kapazitäten voll auslasten, so dass weder Mitarbeiter entlassen noch Kurzarbeit eingeführt werden musste. Für 2010 rechnet Schmidt immerhin noch mit einem minimalen Wachstum. Auftragsbücher füllen sich. Doch in der Branche macht sich ein vorsichtiger Optimismus bemerkbar. Die kräftigen Zuwächse bei den Auftragseingängen verheißen für 2010 eine Erholung. Ende November standen in den Auftragsbüchern der Bauwirtschaft 16% mehr Aufträge als vor einem Jahr vor allem im Tiefbau (+20%), aber auch beim Hochbau sind es immerhin noch 12%. Die Experten sind sich dennoch unschlüssig. Das Wirtschaftsforschungsinstitut Ecostat rechnet für die Bauwirtschaft auch 2010 noch mit einem leichten Rückgang der Produktion (-3%), das Institut GKI hingegen mit einem Produktionsanstieg von 6%. Das Umfeld für die Bauwirtschaft und die Baustoffindustrie dürfte jedoch selbst dann schwierig bleiben, wenn die Konjunktur insgesamt wieder anspringt. Die staatliche Nachfrage nach Bauleistungen wird durch Haushaltszwänge gedämpft, private Häuslebauer werden wohl auch 2010 noch vorsichtig sein, der Büroimmobilienmarkt ist übersättigt. Zumindest Unternehmen könnten positive Wachstumsimpulse setzen, sofern aufgeschobene Investitionsvorhaben allmählich nachgeholt werden vorausgesetzt, die Banken machen mit und sichern die erforderliche Finanzierung. Nach Ansicht von Tibor Schmidt brauchen Ungarns Bauherren vor allem mehr staatliche Unterstützung, anderenfalls wird die Branche nicht so schnell aus dem Konjunkturtal herauskommen. Reménykedve a fellendülésben Újabb nehéz év vár a magyar építôiparra Egyes építôanyagok termelése 20, 30 százalékkal, sôt ennél nagyobb mértékben is zuhant Magyarországon az elmúlt évben. Ezzel ellentétben egyes vállalatok meglepôen jó eredménnyel zárták a válság évét. Az iparág vállalatai abban bíznak, hogy 2010 kedvezô változást hoz, bár a feltételrendszer viszontagságos marad. Április közepén rendezik Budapesten a Construma építőipari szakvásárt. A vállalatok bíznak abban, hogy a seregszemlén megalapozhatják az építőipari fordulatot, azonban a várakozások visszafogottak. Válság minden szinten szól annak a Nemzeti Építési Program -nak egyik fejezetcíme, amelyet a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MEASZ) néhány hónapja jóváhagyott. A szövetség a Construma szakmai védnöke. Magyarország építőipari már jóval a gazdasági és pénzügyi válság előtt botladozni kezdett, és négy éve zsugorodik. Az építőipar tartós pangását számtalan beszállító is érzékeli az épületfelszerelések gyártói, az építőanyaggyártók és az építőipari gépgyártók körében ben (január és november között) a magyar építőipar teljesítménye negyedével maradt el a 2005-östől és bő négy százalékkal a megelőző évi értéktől. A szaképítés, azaz az épületgépészeti szerelés és a befejező építés ágazat 2009-ben egyenesen 16 százalékkal zsugorodott, a magasépítés pedig közel hat százalékkal. Az év első kilenc hónapjában 23 százalékkal csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma, az ipari és irodaépületeknél a csökkenés pedig meghaladja az egyharmadot is. Csak kis vigasz, hogy legalább a már megkezdett beruházásokat még Szerzô Dirk Wölfer befejezték, így az elkészült lakások száma közel változatlan maradt. Mindössze az út- és közműépítésben tudtak tetemes, 23 százalékos növekedést elkönyvelni, ami újabb állami útépítési és egyéb közösségi beruházásoknak tudható be. Építőanyag-ipar: példátlan zuhanás pozitív kivételekkel. Az építőipar pangását az építőanyagok és a műszaki épület-felszerelések gyártói közvetlenül érzékelik. A téglagyártás több mint harmadával, a cement- és gipszgyártás ötödével csökkent. Mindazonáltal nem minden gyártó számolt be romló adatokról. Nem vagyunk jó példa a válságra vallotta be Schmidt Tibor, a Lentiben működő Creaton tetőcserépgyár ügyvezetője. A vállalat 2009-ben közel kétszeresére tudta növelni értékesítését, a tetőcserép-kivitel ötszörösére nőtt. Schmidt Tibor ezt főként az üzembe állított új gyártósorra vezette vissza. A termékkínálat bővítésével sikerült növelni a piaci részesedést és teljes mértékben lekötni a gyártókapacitást, így nem kellett munkatársakat elbocsátani, és rövidített munkaidőt sem kellett elrendelni. Schmidt Tibor 2010-re is legalább minimális mértékű növekedéssel számol. Feltöltődő megrendelés-állomány. Az ágazatban mégis óvatos derűlátás kezd kibontakozni. A megrendelés-állomány tetemes növekedése javulást ígér 2010-re. November végén az építőipar megrendelés-állománya 16 százalékkal haladta meg az előző évit és ez legfőképpen a mélyépítésre igaz(+20%), de még a magasépítésben is 12 százalékkal több a megrendelés mint 2008 végén.. A szakértők mégsem képviselnek egyöntetű véleményt: az Ecostat gazdaságkutató intézet az építőiparban még ben is a termelés kisebb mértékű (-3%-os) csökkenésével számol, ezzel szemben a GKI hat százalékos termelés-növekedést jelez előre. A gazdasági környezet az építőiparban és az építőanyag-ipar számára még akkor is vélhetően viszontagságos marad, ha a konjunktúra összességében beindul. Az építőipari munkák iránti állami keresletet az államháztartási kényszer mérsékli, míg a családiház-építők vélhetően még 2010-ben is óvatosak maradnak. Az irodaingatlan-piac túltelített, így legfeljebb a vállalatok adhatnak lökést a szakmának, amennyiben fokozatosan kezdik pótolni a korábban elhalasztott beruházásokat feltéve, hogy ebbe a bankok is beszállnak, és biztosítják a szükséges finanszírozást. Schmidt Tibor véleménye szerint a magyar építtetőknek mindenekelőtt erősebb állami támogatásra van szüksége, különben az ágazat nem lábal ki gyorsan a konjunktúra-völgyből

8 fokus fokus Energiesicherheit braucht Investitionen Investoren brauchen Berechenbarkeit Unter den Energieträgern haben fossile Quellen mit 56,5% nach wie vor den größten Anteil an der Stromerzeugung, der Kernkraft liegt bei 37% und die erneuerbaren Energien bei knapp über 6%. Zumindest in einem sind sich die Akteure des ungarischen Energiemarktes einig: Dass es keine langfristig berechenbare Energiekonzeption gibt, die es erlauben würde, Investitionen in einem Zeithorizont von mindestens einem Jahrzehnt zu planen. Dies jedoch ist von grundlegender Bedeutung für die Versorgungssicherheit. Ohne eine solche Konzeption scheint die Umsetzung der EU-Vorgaben für Energieeffizienz und den Ausbau erneuerbarer Energien aussichtslos. Fossile Energieträger im Vorteil. Um ca. fünf Prozent ist Ungarns Stromverbrauch im vergangenen Jahr gesunken. Nach vorläufigen Zahlen belief sich der gesamte Strombedarf 2009 auf knapp 41,5 Terawattstunden (TWh), 2,3 TWh weniger als Der Rückgang ist jedoch lediglich eine Folge der Wirtschaftskrise weitgehende Schlussfolgerungen oder gar Investitionsentscheidungen sollte man nicht ausschließlich an diesen Rückgang knüpfen. Unter den Energieträgern haben fossile Quellen mit 56,5% nach wie vor den größten Anteil, die größten Anlagen sind die Braunkohle-Blöcke des Kraftwerks Mátrai. Der Anteil der Kernkraft an der Stromerzeugung liegt bei 37% und der von erneuerbaren Energien bei knapp über 6%. Dieser Anteil müsste eigentlich bis 2020 auf 13% erhöht werden. Studien belegen, dass Ungarn eigentlich über gute Voraussetzungen für die Erzeugung von grünem Strom verfügt, doch abgesehen von einigen veralteten, auf Holzbefeuerung umgerüsteten Kohlekraftwerken gibt es nur vereinzelt Ansätze zur Nutzung von erneuerbaren Energien. Von Richárd Hlavay An Plänen mangelt es nicht, insbesondere Konzepte für Windkraftanlagen fanden und finden große Beachtung. Auf eine Anfang März abgeschlossene Ausschreibung des Energieamtes für die Vergabe von 410 Megawatt Leistung aus erneuerbaren Energien haben 68 Investoren Angebote mit einer Leistung von insgesamt 1.117,5 MW abgegeben, d.h. die verfügbare Quote wurde wieder einmal erheblich überzeichnet. Trotzdem zeigen Analysen, dass die Energiepolitik vor allem Konzepte zur Nutzung von Biomasse fördern sollte. Nicht zufällig sehen zahlreiche Kommunen, aber auch viele kleine und mittelständische Unternehmen das größte Potential im Ausbau dieser Energiequelle. Unter Einbeziehung von Investoren aus der Energiewirtschaft planen schon jetzt zahlreiche Gemeinden die Sanierung der Nahund Fernwärmesysteme auf der Basis von Biomasse, und auch etliche Landwirtschaftsbetriebe haben Projekte zur energetischen Nutzung von Abfällen aus der Tierhaltung oder dem Pflanzenanbau in Angriff genommen. Chancen bei der grünen Energieerzeugung. Einen wesentlichen Schub für grünen Strom könnte der Nationale Aktionsplan für erneuerbare Energieträger bringen, der im Sommer 2010 verabschiedet werden soll. Im Ungarischen Energieamt hofft man darauf, dass dieses Dokument detaillierte Vorgaben liefern wird, für welche erneuerbaren Energieträger welche staatlichen Ziele gesetzt werden, und wie viel Fördermittel dafür jeweils zur Verfügung stehen werden. An Stelle des aktuellen KÁT-Systems (Regelung der Einspeisungskonditionen) wünscht man sich nicht nur bei der Regulierungsbehörde, sondern auch in der Branche selbst ein differenziertes Anreizsystem. Unsicherheit als Kostenreiber. Nach Aussage der Investoren verteuert die bestehende Unsicherheit im Regulierungsumfeld automatisch die Projekte naturgemäß, da die Finanzierer selbstverständlich diese Risiken einkalkulieren, und diese Kostensteigerungen müssen letztlich die Verbraucher tragen. Schätzungen gehen davon aus, dass allein die eingeschränkte Kalkulierbarkeit des Umfelds bei Entwick- lungsvorhaben für regenerative Energieprojekte in Ungarn eine Risikoprämie also Mehrkosten von mindestens 10% verursacht. Importabhängigkeit. Die Aufstockung der Erzeugung von grünem Strom wäre nicht nur für den Klimaschutz von Vorteil, sondern auch für die Versorgungssicherheit, denn sie würde die Abhängigkeit von Energieimporten verringern. Ungarn gehört zu den EU-Mitgliedsstaaten mit der größten Importabhängigkeit in der Energieversorgung. Zudem liegt der Anteil von Erdgas an der Primärenergieerzeugung bei 30%, speziell an der Stromerzeugung bei 45%. Ähnlich hohe Anteile weisen nur noch die Niederlande auf, nur mit dem Unterschied, dass Holland über beachtliche eigene Erdgasreserven verfügt. In Ungarn hingegen geht der Anteil der heimischen Förderung kontinuierlich zurück. Abhilfe könnte hier eventuell die Nutzung der langfristig erfolgversprechenden unkonventionellen Gasvorkommen bringen, allerdings wird man darauf nach Expertenmeinung mindestens noch ein bis anderthalb Jahrzehnte warten müssen. Liberalisierung umgesetzt. Mit der Wirtschaftskrise gingen und gehen auch in der Energiewirtschaft in Ungarn grundsätzliche Veränderungen einher. Zugleich wurde 2009 endgültig die sogenannte öffentliche Versorgung eingestellt und die universelle Versorgung etabliert, damit wurde die vollständige Marktöffnung auch juristisch vollzogen. Noch hat die Liberalisierung jedoch die Marktverhältnisse nicht maßgeblich verändert, vorerst handelt es sich lediglich um die rechtliche Möglichkeit zur freien Anbieterwahl. Das liegt in erster Linie daran, dass Erdgas praktisch nur aus einer, bestenfalls zwei Quellen nach Ungarn gelangt. Neu ist jedoch, dass es neben Abnehmern, die ihr Erdgas nach wie vor zu Festpreisen beziehen, inzwischen auch Verbraucher gibt, die auf dem Spotmarkt billiger einkaufen können. Unter Einbeziehung von Investoren aus der Energiewirtschaft planen schon jetzt zahlreiche Gemeinden die Sanierung der Nah- und Fernwärmesysteme auf der Basis von Biomasse. Überzogene Prognosen? In Folge der Krise ist übrigens nicht nur der Stromverbrauch, sondern auch der Erdgasbedarf erheblich, um knapp 30 Prozent zurückgegangen. Experten rechnen damit, dass der jährliche Gasbedarf Ungarns längerfristig im Bereich von 11 bis 12 Milliarden Kubikmetern bleibt, frühere Prognosen von 18 bis 20 Milliarden Kubikmetern im Jahr 2020 scheinen heute deutlich überzogen. Das Versorgungssystem an sich wäre zwar in der Lage, selbst einen Bedarf von 20 Milliarden Kubikmetern zu bedienen, so dass selbst größere Bedarfsspitzen keine Risiken für die Versorgungssicherheit mit sich bringen würden. Dennoch baut der Netzbetreiber, die Földgázszállító Zrt. weiter die Hochdruck-Leitungssysteme und internationale Netzanbindungen aus, um ferner auf Sicht von Jahrzehnten die Versorgungssicherheit zu garantieren. Investitionen notwendig. Die weitere Entwicklung der Energiemärkte wird in hohem Maße davon abhängen wie Ungarn das dritte Liberalisierungspaket der EU umsetzt. Der strittigste Punkt des Pakets ist die Trennung von Transport und Handel. Dank dem energischen Auftreten mehrerer Mitgliedsländer haben die EU-Staaten an Stelle der obligatorischen juristischen Trennung gleich mehrere Möglichkeiten zur Auswahl, die geringere Verwerfungen mit sich bringen, als ein obligatorisches Unbundling. Zudem hat man in der Branche erhebliche Zweifel, ob die Trennung von Netz und Handelstätigkeit den Wettbewerb tatsächlich maßgeblich beeinflussen werde. Der in Folge der Wirtschaftskrise gesunkene Verbrauch hat nämlich auch die Nachfragesituation verändert, sodass heute der Strom- und Gasmarkt eher ein Angebotsmarkt ist. Längerfristig jedoch ist eher mit einem ausgewogenen Verhältnis von Angebot und Nachfrage zu rechnen, da am europäischen Markt freie und wettbewerbsfähige Kapazitäten seit der Jahrtausendwende erschöpft sind. Weitere Investitionen sind also nicht nur für den Klimaschutz, sondern auch für den Energiehandel und auch zur Aufrechterhaltung der Versorgungssicherheit notwendig, ganz zu schweigen von den in den ehemals sozialistischen Ländern notwendigen Ersatzinvestitionen, um alte Kraftwerke mit schlechtem Wirkungsgrad auszumustern

9 Fókusz fókusz Beruházni kell az energiabiztonságba Kiszámíthatóságot várnak a befektetôk A magyarországi energiapiaci szereplôk abban, úgy tûnik, maradéktalanul egyetértenek, hogy a leginkább egy kiszámítható, s hosszabb távon is kiszámítható energiapolitika hiányzik számukra, hogy legalább egy évtizedes távlatban tervezni tudják befektetéseiket. Ez pedig az ellátásbiztonság szempontjából alapvetô fontosságú kérdés. E nélkül elképzelhetetlennek tartják az energiahatékonyságra, valamint a megújuló források fejlesztésére vonatkozó uniós kötelezettségeink teljesítését. A hazai energaietermelés 56,5 százalékos részét fosszilis energiahordozók adják, az atomenergia részesedése 37, a megújuló forrásoké valamivel több, mint 6 százalék. Szerzô Hlavay Richárd Fotó: BMU Elônyben a fosszilis energiahordozók. Tavaly mintegy öt százalékkal csökkent a magyar villamosenergia-rendszer energiaigénye: előzetes adatok alapján 2009-ben a teljes energiaigény 41,5 terawattórát ért el, ami majdnem 2,3 terawattórával kevesebb a 2008-asnál. Ez a csökkenés pedig egyértelműen a gazdasági válság hatása, messzemenő következtetéseket azonban, kivált beruházási döntéseket erre a visszaesésre semmiképpen sem célszerű alapozni. A forrásösszetételt nézve változatlanul a fosszilis energiahordozók adják a legnagyobb, 56,5 százalékos részét a hazai energiatermelésnek. Ezen belül a mátrai erőmű lignitüzemű blokkjai a legjelentősebbek. Az atomenergia részesedése 37, a megújuló forrásoké valamivel több, mint 6 százalék. Ehhez képest 2020-ra 13 százalékra kellene feltornásznunk a megújulók arányát. Egyes elemzések szerint Magyarországnak jó adottságai vannak a zöldenergia termelésben, ehhez képest néhány régi szenes erőműben termelnek jelentősebb menynyiségű áramot fatüzeléssel, ezen kívül inkább csak elszórt kezdeményezések ismertek. Tervekben nincs hiány, kivált a szélerőművi elképzelések kaptak, kapnak nagy visszhangot. A március elején zárult energiahivatali tenderen a szétosztható 410 megawattnyi engedélyre, 68 befektető, összesen 1117,5 megawattnyi ajánlatot adott, vagyis ismét jelentősen túljegyezték a kvótát. Ennek ellenére az elemzések azt mutatják, hogy leginkább a biomassza alapú fejlesztéseket volna érdemes támogatni a szabályozásnak. Nem véletlen, hogy számos önkormányzat, illetve kis- és közepes vállalkozás ezeknek a forrásoknak a fejlesztésében lát fantáziát. Több településen, az önkormányzat szakmai befektető közreműködésével biomassza alapon tervezi korszerűsíteni a távfűtési rendszert, és számos agrárvállalkozás fogott bele az állati, vagy növényi hulladékok energetikai hasznosítását célzó projektekbe. Lehetőségek a zöldenergia termelésben. Ami komolyabb lökést adhat a zöldenergia fejlesztéseknek, az a megújuló energiákra vonatkozó nemzeti cselekvési terv, amelynek megalkotása nyárra várható. A Magyar Energia Hivatal illetékesei arra számítanak, hogy ez a dokumentum részletes iránymutatást ad majd, hogy mely megújuló források esetében milyen célt határoz meg az állam, és ehhez milyen támogatási mérték rendelhető. A jelenlegi, egységes KÁT rendszert (KÀT: kötelező átvétel alá eső energia) helyett ugyanis differenciált ösztönző rendszert tartanának kívánatosnak nemcsak a szabályozó hatóságnál, de piaci körökben is. Költségnövelő tétel a kiszámíthatóság hiánya. A befektetők szerint a bizonytalan szabályozási környezet értelemszerűen drágítja a projekteket, hiszen a finanszírozók természetesen bekalkulálják a szabályozási kockázatokat. Ezt a költségnövekedést pedig nyilván a fogyasztóknak kell megfizetniük. Úgy tartják, hogy legalább 10 százalékosra tehető a magyarországi megújuló fejlesztések szabályozási felára. A zöldenergia termelés felfutása nemcsak klímavédelmi, de ellátásbiztonsági szempontból is előnyös volna, tekintve, hogy hozzájárulna az importfüggőség csökkentéséhez. Magyarország közismerten az egyik leginkább importenergia-függő ország az európai unióban. Ráadásul rendkívül nagy a földgáz részesedése az energiaellátásban. A primerenergia felhasználásban 30 százalékot meghaladó, csak az áramtermelést nézve 45 százalékosra tehető a földgáz részesedése. Hasonló arányokat csak Hollandiában látni, csakhogy a mélyföld tekintélyes mennyiségű saját földgázforrással rendelkezik. Magyarországon a hazai kitermelés részesedése folyamatosan csökken, legfeljebb a hosszabb távon ígéretes nem hagyományos gázkészletek kitermelése hozhat változást ezen a területen, erre azonban legalább egy-másfél évtizedet még várni kell szakértők szerint. Végbement a liberalizáció. A gazdasági válság hatására egyébként a magyarországi energiaiparban is alapvető változások mentek, mennek végbe. Ugyanakkor 2009-ben Több településen biomassza alapon tervezik korszerûsíteni a távfûtési rendszert, és számos agrárvállalkozás fogott bele állati, vagy növényi hulladékok energetikai hasznosítását célzó projektekbe. véglegesen megszűnt a közüzemi szolgáltatás, és megjelent az egyetemes szolgáltatás. Ezzel jogilag beteljesedett a piacnyitás folyamata. A liberalizáció azonban érdemben még nem rajzolta át a piaci viszonyokat. Egyelőre csak egy jogi lehetőségről van szó, aminek leginkább az az oka, hogy jószerével egyetlen, vagy legfeljebb két forrásból érkezhet földgáz az országba. Az azonban érdekes változást jelent, hogy miközben vannak olyan piaci szereplők, akik változatlanul kötött áron jutnak csak földgázhoz, mások a spotpiacon olcsóbban tudnak vásárolni. Túlzó előrejezések? A válság hatására egyébként nemcsak az áramfogyasztás, de a földgázigény is jelentősen visszaesett, majdnem 30 százalékkal. A szakértők arra számítanak, hogy az ország gázigénye éves szinten hosszabb távon milliárd köbméteres szinten marad, a korábban készült, és ra milliárd köbméteres fogyasztást prognosztizáló előrejelzések túlzónak bizonyulnak. A rendszer egyébként a 20 milliárdos fogyasztás kiszolgálására is képes volna, tehát ellátásbiztonsági kockázata egy jelentősebb igénynövekedésnek sem volna. Ettől függetlenül a rendszerirányító Földgázszállító Zrt. folyamatosan dolgozik a nagynyomású vezetékrendszer, a nemzetközi összeköttetések bővítésén, ami a hosszú, évtizedes ellátásbiztonság záloga. Befektetésekre van szükség. Az energiapiacok további alakulását jelentős mértékben befolyásolja majd, hogy miként hajtja végre Magyarország az EU harmadik liberalizációs csomagját, amelynek leginkább vitatott pontja az átviteli és a kereskedelmi tevékenységek szétválasztása. Több tagország hathatós fellépésével a kötelező jogi szétválasztás helyett, több választási lehetősége is van a tagországoknak, amelyek mind kisebb megrázkódtatást jelentenek a kötelező szétválasztásnál. Ráadásul iparági körökben kérdésesnek tartják, hogy a hálózatok leválasztása a kereskedelmi tevékenységről érdemben befolyásolná a versenyt. A gazdasági válság hatására visszaesett fogyasztás ugyan némiképp javított a keresleti helyzeten, tehát ma az áram és a gázpiacon is inkább a kínálati helyzet jellemző. Ehhez képest hosszabb távon is az egyensúlyi állapotra lehet számítani, az ezredforduló közelében ugyanis elfogytak az európai piacokról a szabad, versenyképes áramtermelő kapacitások. Újabb befektetésekre tehát nemcsak klímavédelmi, de kereskedelmi szempontból, sőt az ellátásbiztonság fenntartása érdekében is szükség van. Nem is beszélve, a kivált a volt szocialista országokban szükséges selejtezésről, ami a régi, rossz hatásfokú erőművek kiváltása érdekében szükséges