magazin Entdecken Sie

Átírás

1 magazin Entdecken Sie Német-Magyar Gazdaság komplette Logistiksysteme made by Jungheinrich. Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja Planung, Projektierung und Realisierung von Gesamtlösungen. Wir öffnen Ihnen Tür und Tor. EU-Ratspräsidentschaft: Was kann Ungarn leisten? Uniós elnökség: Mire vállalkozhat Magyarország? Zivilprozessordnung: Neue Regeln auch für Firmen Polgárjogi rendtartás: Cégeket is érintik a változások Service: Den richtigen Geschäftspartner finden Kamarai szolgáltatások: Sikeresen a német piacra Fördern und fordern Ungarn will Beihilfen an strengere Auflagen knüpfen Feltételes támogatás Szigorúbb lesz az állami támogatás feltételrendszere

2 Fax-Antwort: /2011 Jahrbuch und Kontakter k '%%. wk` cn?v]gwjx] q '%&% Die wichtigsten Veröffentlichungen der DUIHK der wertvollste Platz für Ihre Anzeige wk` cnk?v]gwjx] Wer im deutsch-ungarischen Wirtschaftsverkehr erfolgreich sein will, kommt nicht am Jahrbuch der DUIHK und am Kontakter vorbei. &% q '%%. '% Mitgliedsunternehmen können in beiden Veröffentlichungen kostengünstig Anzeigen schalten einzeln oder im Paket. Erscheinungstermine DUIHK-Jahrbuch: April 2011 Kontakter: September 2011 Kreuzen Sie einfach Ihren Anzeigenwunsch hier an: Anzeige in Jahrbuch und Kontakter* 1/1 + 1/1 Seite EUR 1440 EUR /1 Seite + ½ Seite EUR 1200 EUR 1080 ½ + ½ Seite EUR 960 EUR 860 Anzeige nur im Jahrbuch 1/1 Seite EUR 900 EUR 810 EUR 900 EUR 810 ½ Seite EUR 600 EUR 540 EUR 600 EUR 540 Firma: Name: Tel.: Anzeige nur Kontakter * Wenn Sie Interesse an einer Anzeige auf den Umschlagseiten haben, nehmen Sie direkt Kontakt zu uns auf: Kontakt Bestellung und weitere Informationen: DUIHK Zsófia Sencz Fax: sencz@ahkungarn.hu Tel.:

3 Editorial Liebe Leser, Gabriel A. Brennauer Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag Die ungarische Regierung arbeitet weiter mit Hochdruck daran, das Land nach ihren Vorstellungen umzugestalten. Kaum ein Bereich ist davon ausgenommen, auch die Wirtschaft nicht. Weil in vielen wichtigen Fragen die bisherigen Lösungsansätze keine oder unbefriedigende Ergebnisse gebracht haben, greift man oft zu unkonventionellen Methoden. Dabei ist sich die Regierung bewusst, dass dies keine Garantie für den Erfolg ist. In Ungarn finde ein wirtschaftspolitisches Experiment statt, von dem man nicht wisse, ob es klappt, und das wie jedes Experiment auch schiefgehen könne, sagte Ministerpräsident Orbán im November. Bei aller Kreativität sollte man jedoch nicht das eigentliche Ziel der Wirtschaftspolitik vergessen, nämlich eine dauerhaft wettbewerbsfähige Wirtschaftsstruktur, die mehr Beschäftigung und Wachstum ermöglicht. Dazu bedarf es einerseits klarer regulatorischer Rahmenbedingungen, auf der anderen Seite aber auch der Sicherstellung der Wettbewerbsfreiheit und der Eigenverantwortung der Unternehmen. Die jüngsten Diskussionen über verbindliche Lohnvorgaben für die Privatwirtschaft oder pauschale Regeln für inländische Zulieferquoten zeigen, dass der Staat leicht über das Ziel hinausschießen kann. Auch bei der geplanten Neuordnung der Berufsbildung sollte man den Unternehmen genügend Freiräume geben, um lokale oder branchenbezogene Besonderheiten in der Praxis zu berücksichtigen. Und auch die geplante Stärkung der ungarischen Kammerorganisation sollte deshalb nicht zur Schaffung einer neuen Superbehörde führen, denn nur ein optimales Verhältnis zwischen staatlicher Lenkung und unternehmerischer Freiheit garantiert langfristig den Erfolg der ungarischen Wirtschaft. Kedves Olvasó! A magyar kormány nagy lendülettel dolgozik azon, hogy az elképzelései szerint rendezze át az országot. Alig akad olyan terület, amelyet ez ne érintene, ez alól a gazdaság sem kivétel. Mivel számos fontos területen a korábbi megoldási törekvések nem, vagy nem kielégítő eredményt hoztak, ezért most gyakran rendhagyó módszerekhez is folyamodik a kormány, miközben tudatában van annak, hogy ez önmagában még nem szavatolja a sikert. Magyarországon szokatlan gazdaságpolitikai kísérlet zajlik, amelyről nem lehet megmondani előre, hogy beválik-e vagy sem, hiszen a kudarc esélye is mindig benne van egy ilyen kísérletben mondta Orbán Viktor miniszterelnök novemberben. Minden találékonyság mellett azonban nem szabad megfeledkezni a gazdaságpolitika alapvető céljáról, azaz olyan, hosszú távon is versenyképes gazdasági berendezkedés megteremtéséről, amely lehetővé teszi a foglalkoztatás és a társadalmi jólét növelését. Ehhez egyrészről egyértelmű szabályozási feltételrendszerre van szükség, másrészről azonban a szabad verseny és a vállalatok önálló felelősségvállalásának biztosítására is. A versenyszférára kötelező bérfejlesztés vagy a belföldi beszállítási hányad állami elrendelését firtató viták azt bizonyítják, hogy a szabályozás mértékét illetően gyorsan a ló túlsó oldalára eshet a központi akarat. A szakképzés tervezett átalakítása során is célszerű kellő mozgásteret biztosítani a vállalatoknak arra, hogy a gyakorlatban figyelembe vegyék a helyi vagy ágazati sajátosságokat, és a magyar kamarai szervezet szerepének tervezett fokozása se vezessen egy új szuperhatóság létrehozásához, ugyanis csak az állami irányítás és a vállalati szabadság optimális aránya garantálja hosszú távon a magyar gazdaság sikerét. 3

4 Inhalt Tartalom Inhalt Tartalom Die Vermittlung von objektiven Informationen zu den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und zu Themen, die unsere Mitgliedsunternehmen bewegen, gehört zu den wichtigsten Aufgaben der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer. Dazu leistet unser Magazin WiU einen wichtigen Beitrag. Engagierte Mitglieder unterstützen daher das Erscheinen des Magazins durch eine Medienpartnerschaft. Wende in der Förderpolitik? Regierung überdenkt Auflagen für staatliche Beihilfen Támogatási fordulat? Felülvizsgálják az állami támogatások feltételrendszerét A magyar-német gazdasági kapcsolatokról és a tagvállalatokat érintô témákról nyújtott tárgyszerû tájékoztatást az egyik legfontosabb feladatának tekinti a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Ennek során kiemelt szerepet játszik a WiU magazin. A magazin megjelentetését több elkötelezett tagvállalat támogatja egy média-partnerség keretében. Mehrwertsteuer: EU korrigiert neues Erstattungsverfahren Áfa: Módosította a visszaigénylés új rendszerét az unió Medienpartner des WiU magazins 2011 A WiU magazin médiapertnerei 2011-ben Lohnentwicklung: Regierung und Arbeitgeber streiten über Lohnausgleich Béralakulás: Kompenzációról vitáznak a kormány és a munkaadók Inhalt Tartalom Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: , Fax: magazin@ahkungarn.hu Detaillierte Informationen über Anzeigenmöglichkeiten in den Print-und Online-Medien der DUIHK finden Sie unter: Részletes információkat hirdetési lehetôségekrôl és kondíciókról a DUIHK print- és online kiadványaiban itt talál: Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU magazin kéthavonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: Wirtschaft Politik Ungarns EU-Ratspräsidentschaft: Verwalter oder Lenker? 6 Subventionen: Fördern und fordern 10 Service DUIHK bringt deutsche und ungarische Geschäftspartner zusammen 14 Messen: CeBIT 2011 Z- die Zuliefermesse ITB Management Änderungen der Zivilprozessordnung 18 Mehrwertsteuerrückerstattung in der EU 20 Kein Bedarf an Lohnkommandos 22 Mitglieder Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 24 Veranstaltungsberichte 26 Firmennews 30 Gazdaság Politika Magyar EU-elnökség: Gondnok, vagy irányító 8 Nagyberuházások: Támogatni és számon kérni 12 Szolgáltatások A DUIHK kapocs a német és magyar üzletfelek között 15 Vásárok: CeBIT 2011 Z- die Zuliefermesse ITB Menedzsment A polgári perrendtartás módosításai 19 Forgalmiadó-visszaigénylés az Európai Unióban 21 Nincs szükség a bér-akciócsoportokra 23 Tagság Üdvözöljük új tagjainkat 24 Rendezvénybeszámolók 26 Céghírek 32 Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján. Agenda Termine, Veranstaltungen, Publikationen 34 Agenda Események, rendezvények, kiadványok 34

5 Wirtschaft Politik Wirtschaft Politik Verwalter oder Lenker? Was Ungarns EU-Ratspräsidentschaft leisten kann Agenden weiterführen, Akzente in der Region setzen so lassen sich die Aufgaben, aber auch die Grenzen beschreiben, die Ungarns Wirken während seiner EU-Ratspräsidentschaft kennzeichnen. Der Rat hat zwar seit 2009 einen ständigen Präsidenten, dennoch können Mitgliedsländer in den sechs Monaten ihres rotierenden Vorsitzes Themen befördern, die ihnen besonders wichtig sind. Daneben müssen sie auch das Tagesgeschäft der Union am Laufen halten. Mitteleuropäischer Doppelpack: Von Ungarn wird im Juli Polen den Ratsvorsitz in der EU übernehmen (im Bild: der polnische Präsident des Europa-Parlaments, Jerzy Buzek, neben Ungarns Ministerpräsident Orbán und Außenminister Martonyi) Von Kai-Olaf Lang, Berlin Foto European Parliament Audiovisual Dienen und Führen, Vermitteln und Zusammenhalten. Als Ungarns Außenminister János Martonyi im Dezember einem Brüsseler Publikum mit solchen und ähnlichen Schlagworten die Leitprinzipien der anstehenden Ratspräsidentschaft seines Landes schilderte, zeugte dies davon, wie man sich in Ungarn den Ansatz für das erste Halbjahr 2011 vorstellte. Eingedenk der Erschütterungen in der Eurozone, angesichts der neuen Kompetenzzuschreibungen des Lissabon-Vertrags, die die Rolle des Ratsvorsitzes deutlich relativieren, und in Anbetracht der limitierten eigenen Ressourcen war man sich in Budapest bewusst, dass Ungarn mit seiner Ratspräsidentschaft wenig Spielräume haben würde, eigene Vorhaben zu lancieren und die europapolitische Agenda zu prägen. Gleichwohl wollte man den Vorsitz nicht ausschließlich als technische Management- und Brokeraufgabe verstehen. Gerade die erste Präsidentschaft sollte ja auch spezifische ungarische Fußabdrücke in der europäischen Politik hinterlassen. Insgesamt ging Ungarns Regierung mit einer Philosophie des selbstbewussten Realismus und begrenzter Ambitioniertheit an das Unterfangen Ratsvorsitz heran. Im unmittelbaren Vorfeld der Präsidentschaft betonten Ministerpräsident Orbán und andere Vertreter des Landes dabei vor allem drei Rahmenbedingungen, die sich günstig auswirken sollten. Erstens könne man sich mit einer Zwei- Drittel-Mehrheit auf eine stabile innenpolitische Basis stellen. Interne Querschläge wie etwa während der tschechischen Präsidentschaft, als die Regierung Topolánek gestürzt wurde seien nicht zu erwarten. Zweitens sei man als Zehn-Millionen-Land besonders offen für die Anliegen anderer, nicht zuletzt kleiner Mitgliedstaaten. Und drittens spielte man mit der Idee eines mitteleuropäischen Doppelpacks Ungarn und die unmittelbar darauf folgende polnische Präsidentschaft sollten 2011 für die EU zu einem Jahr machen, in dem die integrationspolitischen Kerninteressen Zentraleuropas, nämlich die einer starken und solidarischen Union, einen neuen Schub erhalten. In Ungarns Kernprioritäten für den Ratsvorsitz ist ein regionaler Vektor zu erkennen. Dies alles hätte als Treibstoff den Start der ungarischen Präsidentschaft beschleunigen und als Kraftverstärker für die gesamten sechs Monate wirken können. Hätte. Denn durch die unerwartet heftigen Reaktionen des Auslands auf die Verabschiedung des Mediengesetzes begann die Regierung Orbán ihren Auftritt auf der Bühne des Ratsvorsitzes mit einer schweren Hypothek. Es ist fraglich, ob die Budapester Regierung sich dieses Makels auch bei professioneller Führung der Ratsgeschäfte in den verbleibenden Monaten ihrer Halbjahresperiode noch entledigen kann. Immerhin gelangten nach den Turbulenzen der ersten Tage allmählich der Alltag des Vorsitzes und die Themenpalette europäischer Politik ins Zentrum des Geschehens. Und diese zeigten einmal mehr, dass die Rolle der rotierenden Präsidentschaft sei sie nun von Ungarn oder von wem auch immer bekleidet nicht überschätzt werden darf. Im Bereich der Außenbeziehungen sind dem Ratsvorsitz seit Inkrafttreten des Lissabon-Vertrags beachtliche Kompetenzen abhanden gekommen. Denn nicht mehr der Außenminister des präsidierenden Mitgliedstaates, sondern die Hohe Vertreterin der EU für Außen- und Sicherheitspolitik führt hier den Vorsitz. Wenn dazu größere internationale Krisen oder Umbruchsituationen kommen, wie jetzt in Tunesien oder Ägypten, so kann die ohnehin nur schwer vernehmbare Stimme eines kleineren Mitgliedstaates fast gänzlich überhört werden. Noch deutlicher wird der Verlust an Gestaltungsfähigkeit im Zusammenhang mit dem großen Thema der Economic Governance. Die Finanzkrise und das Beben der Eurozone haben rasch die eigentlichen wirtschafts- und finanzpolitischen Steuerungsinstanzen sichtbar gemacht. So erwiesen sich die Regierungszentralen und Finanzministerien aus den großen Eurozonenstaaten, allen voran Deutschland und Frankreich, sowie der mit dem Lissabon-Vertrag etablierte ständige Präsident des Europäischen Rates als primäre Vorbereitungs- und Vorentscheidungsstellen für neue Mechanismen der wirtschaftspolitischen Koordinierung. Der von Deutschland gemeinsam mit Frankreich eingebrachte Vorschlag für einen Wettbewerbspakt zur intensivierten Abstimmung der Eurozonenländer in Finanz- und Wirtschaftsfragen führte der ungarischen Ratspräsidentschaft vor Augen, dass in europapolitischen Schlüsselfragen Initiativen auch ohne weitgehende Konsultation des Vorsitzes angeschoben werden können. Mit dem Vorstoß wurde der ungarischen Präsidentschaft ein Großthema beschert, das die ohnehin im Zentrum ihres Prioritätenkatalogs stehenden Themenfelder Stabilisierung der Eurozone und Fortentwicklung der Wirtschafts- und Währungsunion nochmals um eine politisch sensitive Problematik erweitert. Denn die deutsch-französische Initiative könnte die alte Frage Kerneuropa in neuem Gewande daherkommen lassen. Obwohl die Maßnahmen des Paktes, der im März unter Dach und Fach gebracht werden soll, vom Ansatz her allen EU-Mitgliedern offen stehen, so befürchten viele der Außenstehenden, dass sich durch die Schaffung einer Zone wirtschaftspolitisch hoch integrierter Mitgliedstaaten ein faktisch exklusiver Klub in der Union bilden könnte. Ob Ungarn zusammen mit anderen Bedenkenträgern wenigstens gegen die aus seiner Sicht bedenkliche Harmonisierung von Grundlagen der Unternehmensbesteuerung effektiv vorgehen kann, wird sich zeigen. Wird es angesichts dessen überhaupt während und nach dem ersten Halbjahr STECKBRIEF Kai-Olaf Lang ist stellvertretender Leiter der Forschungsgruppe EU-Integration an der Stiftung Wissenschaft und Politik in Berlin. Sein Forschungsschwerpunkt sind die Länder Ostmitteleuropas und Fragen der EU-Erweiterungs- und Nachbarschaftspolitik ungarische Spuren in der europäischen Politik geben? Ungarns diesbezügliche Ambitionen richten sich vornehmlich auf Themen, die funktional wie auch geographisch im weiteren Umfeld des Landes im östlichen Mitteleuropa oder in Südosteuropa liegen. Ein europäischer Grobrahmen zur Effektivierung nationaler Roma- Strategien etwa ist solch ein Thema, dem sich bekanntermaßen auch Ungarn selbst zu stellen hat. Auch die Donau-Strategie, also eine weitere sog. Makrostrategie der EU zur besseren subregionalen Integration und zur Schaffung von Synergien ist ein explizit im mittel- und südosteuropäischen Raum verankertes Projekt. Nicht nur, aber auch hinsichtlich eines besseren Austauschs mit dem Nachbarn Rumänien und den dort lebenden Angehörigen der ungarischen Minderheit votiert Ungarn auch für eine positive Weichenstellung für den Schengen-Beitritt der beiden südosteuropäischen Länder Rumänien und Bulgarien. Aufgrund von Widerständen in Deutschland, Frankreich und anderen Mitgliedstaaten dürften die Würfel aber erst gegen Ende des Jahres fallen. Auch bei zwei anderen Kernprioritäten Ungarns ist ein regionaler Vektor zu erkennen. Die Erweiterung der EU um die Länder des westlichen Balkans, konkret der angestrebte baldige Abschluss der Beitrittsverhandlungen mit Kroatien, gehört traditionell zu Vorrangfeldern der ungarischen Europa- und Außenpolitik. Im Bereich der Energiepolitik wiederum, hierzu fand am 4. Februar ein Gipfel der Staats- und Regierungschefs statt, strebt Ungarn unter anderem die Konkretisierung von Infrastrukturprojekten zur Verbesserung der Versorgungssicherheit an, wobei explizit auf Vernetzungsvorhaben in einem Nord- Süd-Korridor zwischen Ostsee, Adria und Schwarzem Meer abgehoben wird. Ungarns erste Ratspräsidentschaft steht im Schatten dreier ganz unterschiedlicher Sachverhalte: des Mediengesetzes und damit des überzogenen, aber dennoch existenten Verdachtes zügelloser innerer Machtexpansion der Regierung Orbán; der finanzpolitischen Labilitäten in der EU und der Stabilisierungsinitiativen bezüglich der Eurozone; und der polnischen Ratspräsidentschaft im zweiten Halbjahr 2011, von der sich viele erwarten, dass mit einem führungswilligen und mittelgroßen Mitgliedstaat im Koordinierungssessel der EU (nach kleineren Ländern wie Belgien und Ungarn bzw. Dänemark und Zypern, die folgen) eine halbjährige Periode der stärkeren politischen Prägekraft eintritt. Ungarns Präsidentschaft wird in Anbetracht dessen weniger als Halbjahr der Gestaltungsmacht und der Impulssetzung, sondern als Vorsitz der moderaten Akzente und der weitergeführten thematischen Agenden sein. 6 7

6 Gazdaság Politika Gazdaság Politika Gondnok vagy irányító? A magyar EU-elnökség lehetôségeirôl és kihívásairól Folytatni a programokat, nyomot hagyni a régióban így lehetne azokat a feladatokat és egyben azokat a korlátokat is összesíteni, ami Magyarország soros Eu-elnökségét jellemezhetik. A Tanácsnak ugyan 2009-óta állandó elnöke van, a tagállamok azonban a hat hónapos soros elnökség alatt felkarolhatnak olyan témákat, melyek különösen fontosak számukra. Mindemellett az Unió napi mûködését is biztosítaniuk kell. A soros elnökség szerepét nem szabad túlértékelni, függetlenül attól, hogy azt éppen melyik tagállam tölti be. Szerzô Kai-Olaf Lang, Berlin Fotó European Parliament Audiovisual Szolgálat és vezetés, közvetítés és összetartás. Amikor Martonyi János magyar külügyminiszter decemberben brüsszeli közönség előtt ilyen és hasonló címszavakkal vázolta fel országa küszöbön álló soros elnökségének vezérelveit, ez arról tanúskodott, hogy Magyarország miként képzeli el 2011 első félévének alapvetéseit. Az euró-övezet megrázkódtatásainak tükrében, a kompetenciák a Lisszaboni szerződésben szabályozott és a soros elnökség szerepét jelentősen visszaszorító leszűkítésével, valamint a saját erőforrások korlátozott mértékére tekintettel Budapesten tudatában voltak annak, hogy csekély mozgástere lesz Magyarországnak a soros elnökség alatt saját kezdeményezéseket indítani, valamint megszabni az Európa-politikai napirendet. Mindezek ellenére az elnökséget nem kívánták kizárólag technikai jellegű irányítási és közvetítési feladatnak értelmezni, és éppen az elnökség révén kívánták sajátos magyar lábnyomot hátrahagyni az európai politikában. Magyarország kormányzata összességében az öntudatos realizmus és a korlátozott ambíciók filozófiájával közelítette meg a soros tanácsi elnökség feladatát. Az elnökség időszakát közvetlenül megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök és az ország további képviselői főként három, kedvező hatásúnak vélt feltételt hangsúlyozott. Ezek közül elsőként a kétharmados többség stabil belpolitikai alapot biztosít, belső ellentétre mint például a cseh elnökség alatt, amikor megbuktatták Janek Topolánek kormányát nem lehet számítani. Másodsorban Az elnökség révén a kormány sajátos magyar lábnyomot kíván hátrahagyni az európai politikában. a tízmilliós lakosú ország rendkívül nyitott mások, nem utolsó sorban a kis tagállamok ügyei iránt. Harmadsorban egy középeurópai duplázás gondolatával is eljátszanak Magyarország és a közvetlenül következő lengyel elnökség az elképzelések szerint a 2011-es évet olyan évvé teszi az Európai Unióban, amelyben újabb lökést kapnak Közép- Európa alapvető integráció-politikai érdekei, nevezetesen az erős és szolidáris unió. Mindez hajtóanyagként gyorsíthatta volna a magyar elnökség kezdetét, és erő-sokszorozóként hathatott volna a teljes hathónapos időszak alatt. Hathatott volna, ugyanis a médiatörvény jóváhagyására adott és váratlanul heves külföldi reakció miatt az Orbánkormány súlyos kolonccal vágott neki fellépésének a tanácsi elnökség színpadán. Az kérdéses, hogy a budapesti kormány a féléves időszakból hátralévő hónapok során a tanács ügyeinek szakszerű vezetése mellet is meg tud-e még szabadulni ettől a szeplőtől. Az első nap viharait követően idővel az elnökség mindennapjai és az európai politika témaválasztéka került az események középpontjába. Ezek pedig ismételten azt igazolták, hogy a soros elnökség szerepét nem szabad túlértékelni, függetlenül attól, hogy azt éppen Magyarország vagy más tagállam tölti be. A külkapcsolatok területén a Lisszaboni szerződés hatályba lépésével jelentős kompetenciáktól fosztották meg az elnökséget, ugyanis az elnöki tisztet már nem az elnöklő tagállam külügyminisztere, hanem az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője látja el. Amennyiben ezt még nagyobb szabású nemzetközi válságok vagy átalakulá- sok tetézik, mint például mostanság Tunéziában vagy Egyiptomban, akkor egy kisebb tagállam egyébként is alig érzékelhető hangja felett szinte teljességgel el lehet siklani. A tevékenységet alakító képesség elvesztése még inkább szembeöltő a gazdasági kormányzás szerteágazó témakörében. A pénzügyi válság és az euró-övezet megrendülése igen hamar feltárta a tényleges irányító szerveket a monetáris és a gazdaságpolitikai területén. A gazdaságpolitikai koordinációs új mechanizmusainak elsődleges előkészítő és előzetes döntéshozatali helyének az euró-övezet nagy államainak, mindenek előtt Németés Franciaország kormányzati központjai és pénzügyminisztériumai, valamint az Európai Tanács a Lisszaboni szerződéssel létrejött állandó elnöksége bizonyult. Az euró-övezet országainak pénzügyi és gazdasági kérdésekben történő szorosabb összehangolására irányuló Franciaországgal közös német javaslat a versenypaktum létrehozására szemléletesen mutatta a magyar elnökségnek, hogy kulcsfontosságú európai kérdésekben az elnökséggel folytatott messzemenő konzultáció nélkül is el lehet indítani kezdeményezéseket. Az előretöréssel egy olyan nagyszabású témát kapott a magyar elnökség, egy újabb, politikai szempontból érzékeny problémakörrel gazdagítva az egyébként is a prioritási sorrend élén szereplő témaköröket, nevezetesen az euró-övezete stabilizálását, valamint a gazdasági és valutaunió továbbfejlesztését. A német-francia kezdeményezés ugyanis új köpönyegbe bújtatva hozhatná elő az Európa magját alkotó országok régi keletű kérdését bár a (márciusban tető alá hozni tervezett) paktumhoz tartozó intézkedések alapvetően valamennyi uniós tagállam előtt nyitva állnak, számos kívülálló attól tart, hogy a gazdaságpolitikai szempontból nagymértékben integrált tagállamok övezetének létrehozásával egy gyakorlatilag exkluzív klub alakulhat ki az unióban. Azt pedig, hogy az aggályaikat hangoztató más országokkal együtt Magyarország legalább a vállalati adóztatás alapelveinek a saját nézőpontja szerint aggályos összehangolása ellen hatékonyan fel tud-e lépni, a jövő fogja megmutatni. Mindennek tükrében 2011 első féléve alatt és azt követően egyáltalán meglátszanak-e Magyarország nyomai az európai politikában? Az erre irányuló magyar ambíciók elsősorban olyan témákra irányulnak, amelyek funkciójukat és földrajzi hatókörüket tekintve az ország tágabb vonzáskörzetében, Közép- Európa keleti részéhez vagy Délkelet-Európához kapcsolódnak. A nemzeti roma-stratégiák hatékonyabbá tételére szolgáló európai keretrendszer például egy ilyen témakör, amelylyel közismerten magának Magyarországnak is szembesülnie kell. A Duna-stratégia, tehát az Európai Unió egy további, a szubregionális integrációt ösztönző és a kedvező kölcsönhatások megteremtésére szolgáló úgynevezett makrostratégiája is egy kifejezetten a középés délkelet-európai térségben gyökerező tervezet. Nem kizárólag, de részben a szomszédos Romániával és az ott élő magyar kisebbség tagjaival folytatott párbeszéd vonatkozásában is síkra száll Magyarország a két délkelet-európai tagállam, Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett. Németország, Franciaország és más tagállamok ellenállása miatt végleges döntésre azonban csak vélhetően az év vége felé lehet számítani. Magyarország két további alapvető prioritása esetében is azonban felismerhető a regionális tényező. Az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán országaival, konkrétan a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások előirányzott gyors lezárása hagyományosan a magyar európai és külpolitika előnyben részesített területei közé tartozik. Az energiapolitikai területén amelyről február 4.-én rendeztek állam- és kormányfői csúcstalálkozót Magyarország többek között az ellátásbiztonság javítását szolgáló infrastruktúra-beruházások konkretizálására törekszik, és ennek során kifejezetten a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger közötti észak-déli folyosón belüli hálózatépítésre fektetnek hangsúlyt. Névjegy Kai-Olaf Lang a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik intézet EU-integrációs kutatócsoportjának helyettes vezetôje. Fôbb kutatási területei a kelet-európai országok, ezen belül is az EU-bôvítésével kapcsolatos kérdések, valamint a szomszédsági politika. Magyarország első soros elnöksége három merőben eltérő tényállás árnyékában zajlik: egyrészről a médiatörvénnyel és ezáltal az Orbán-kormány parttalan belső hatalmi terjeszkedésével kapcsolatos túlzó, mégis létező gyanú, másrészről az Európai Unió ingatag pénzügypolitikai helyzetére és az euró-övezetre irányuló stabilizálási kezdeményezések, harmadrészt pedig 2011 második félévében soron következő lengyel elnökség jegyében zajlik, amelytől sokan azt remélik, hogy az unió koordinációs székében helyet foglaló, vezetésre hajlandó és közepes méretű tagállam (olyan kisebb országok, mint Belgium és Magyarország után, illetve a következő Dánia és Ciprus előtt) egy politikailag erőteljesebben meghatározó erő időszakát hozza magával. A magyar soros elnökség ennek tükrében kevésbé lesz az alakítási hatalom és az ösztönzések féléve, semmint a visszafogott hangsúlyok és a folytatott tematikus napirendek elnöksége. 8 9

7 Wirtschaft Politik Wirtschaft Politik Fördern und fordern Ungarn will seine Subventionspolitik neu ausrichten Mit dem Beitritt zur EU musste Ungarn 2004 auch das System seiner Investitionsbeihilfen an europäische Regeln anpassen. Seitdem vergab die Regierung auf Antrag zum Teil umfangreiche Fördermittel für einzelne Großinvestitionen. Nun will sie die Gewährung solcher Subventionen an strengere Bedingungen knüpfen. Doch Gegenleistungen haben die Investoren schon bisher bringen müssen und sehr zum Nutzen des ungarischen Staates auch gebracht. Von Dirk Wölfer Einzelentscheidung der Regierung. Das heißt auf gut Deutsch, dass aufgrund von nirgends niedergeschriebenen, niemandem bekannten Kriterien nach Gutdünken Geld verteilt wird, schrieb ein Blogger 2010 auf dem Portal der Oppositionspartei LMP, nachdem der Ölkonzern BP für eine Investition in Budapest eine staatliche Beihilfe von mehr als drei Milliarden Forint erhalten hatte. Die Diskussion um den Nutzen solcher Subventionen für Großunternehmen ist so alt wie das Instrument selbst. Doch in der aktuellen Debatte wird oft übersehen, dass die Bilanz solcher Fördermaßnahmen schon bisher für Ungarn insgesamt vorteilhaft war. Investitionen kann man auch anders fördern, nicht nur mit aus dem Staat ausgepressten Subventionen. Zudem haben die im Rahmen von Einzelentscheidungen der Regierung früher gezahlten Hunderten von Milliarden augenscheinlich nicht das erwartete Ergebnis gebracht. Dies erklärte der für Außenwirtschaft zuständige Staatssekretär im Wirtschaftsministerium, Zsolt Becsey im Februar gegenüber einer Tageszeitung. Er kündigte an, die Regierung würde die Gewährung von Investitionsbeihilfen an Multis in Zukunft an strenge Bedingungen knüpfen. Solche losungsartigen Aussagen wecken den leider falschen Eindruck, dass bisher Unmengen an Steuergeldern bedingungslos an ausländische Firmen verschenkt wurden. Dem ist keineswegs so. Aus einer Studie der Investitionsförderagentur ITDH geht klar hervor, dass Investitionsbeihilfen sich für den Staat durchaus lohnen. Danach hat die ungarische Regierung zwischen 2004 seitdem gibt es die Möglichkeit der Einzelförderungen und Frühjahr 2010 insgesamt 144 Mrd. Forint an solchen Beihilfen gezahlt. Der Gesamtwert der 82 geförderten Investitionsprojekte betrug 1632 Milliarden Forint, d.h im Durchschnitt steuerte der Staat rund 9 Prozent zu den Investitionskosten bei. Allerdings ist die Tendenz deutlich fallend: 2004 lag die Förderintensität noch bei über 20 Prozent, zwischen 2008 und 2010 im Durchschnitt nur noch bei 5-6 Staatliche Beihilfen für Unternehmen in % des BIP * 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 * ohne Landwirtschaft, Fischerei und Bahn, ohne Krisenmaßnahmen seit 2008 EU12: Beitrittsländer Prozent. Die 82 Investitionsvorhaben wurden bzw. werden übrigens von nur 77 Unternehmen realisiert. Das ist ein Viertel Prozent (!) aller in Ungarn registrierten ausländischen Firmen d.h. 99,73% von ihnen haben keine Extras bekommen. Arbeitsplätze: Ziel übererfüllt Oberstes Kriterium bei der Vergabe von Investitionsbeihilfen war und ist fast immer die Schaffung neuer Arbeitsplätze. Wie ist es um das Ergebnis bestellt? Die betroffenen 77 Firmen haben sich in den Verträgen verpflichtet, bis 2019 insgesamt 34 tausend neue Jobs zu schaffen. Tatsächlich waren bis Anfang 2010 bereits 41 tausend entstanden ein Fünftel mehr als versprochen. Selbst in den Krisenjahren 2009 und 2010 wurden die eingegangenen Verpflichtungen genau erfüllt HU PL SI DE EU12 CZ EU15 SK LT RO LV BG EE Immer wieder wird kolportiert, Ungarn subventioniere Großunternehmen viel stärker als andere Länder. Wie sieht es tatsächlich in der Europäischen Union aus? Gut angelegtes Geld Nach den Angaben der ITDH-Studie kommt auf einen versprochenen Arbeitsplatz (direkt im Unternehmen) eine Förderung von 4,35 Millionen Forint. (Legt man die bereits tatsächlich geschaffene Anzahl neuer Jobs zugrunde, wären es nur 3,5 Millionen.) Eine Menge Geld. Doch eine einfache Rechnung zeigt, dass es gut angelegt ist. Beim heutigen ungarischen Durchschnittsgehalt von etwa Forint je Monat erhält der Fiskus vom Arbeitgeber und vom Arbeitnehmer zusammen pro Jahr Beihilfen in Ungarn und in der EU Steuern und Abgaben von rund 1,4 Millionen Forint. Die Beihilfe hätte sich danach also schon nach etwa drei Jahren quasi selbst finanziert. Und dabei sind zusätzliche Arbeitsplätze bei Zulieferern und Dienstleistern noch nicht einmal berücksichtigt. Und auch andere positive Effekte nicht. Insgesamt, so die Studie, werden die aufgewendeten 144 Milliarden Forint an Subventionen in 15 Jahren ( ) dem Staat Mehreinnahmen von 630 Milliarden bringen mehr als das Vierfache des Einsatzes. Aber das ist nur die quantitative Seite der Medaille. Auf der anderen stehen Vorteile wie der Technologietransfer aus Unternehmen, die in ihrer Branche weltweit führend sind, oder Karrierechancen für zehntausende ungarische Arbeitnehmer. Man sollte z.b. nicht vergessen, dass ein beträchtlicher Teil der Beihilfen nicht als Cash an die Unternehmen gezahlt wird, sondern z.b. als Zuschuss für die Ausbildung der benötigten Mitarbeiter, oder als Beihilfe zu Infrastrukturmaßnahmen, die auch anderen Firmen der Region zugute kommen. Und nicht zuletzt zählt auch der kaum zu quantifizierende Zugewinn an Image, den der Wirtschaftsstandort Ungarn weltweit durch hochwertige Produkte Made in Hungary erhält. Good guy bad guy? Ein guter Investor ist aus Sicht Ungarns, wer in solchen Bereichen auftaucht, wo es keine ungarische Konkurrenz gibt, wo er also ungarischen Unternehmen keinen Schaden zufügen kann, indem er ihnen Marktanteile wegnimmt. Das ist schon aus ordnungspolitischer Sicht eine höchst streitbare These, erst recht aber aus dem Munde Ungarn Einzelentscheidungen der Regierung über Investitionsbeihilfen sind seit 2004 in der heutigen Form möglich. Dazu gibt es eine Regierungsverordnung (85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet), die auch die Vorgaben der EU berücksichtigt, und auch eine Verordnung des Wirtschaftsministers. In den beiden Dokumenten sind grundlegende Ziele und Verfahrensabläufe für solche Beihilfen geregelt. Europäische Union In der EU sind wettbewerbsverzerrende Beihilfen grundsätzlich verboten ( 107 des EU-Vertrages), doch es gibt Ausnahmen, z.b. wenn bestimmte Regionen oder Wirtschaftszweige gefördert werden sollen. Unter einer bestimmten Wertgrenze müssen Beihilfen nicht bei der Kommission angemeldet werden (de-minimis-beihilfen, Verordnung (EG) Nr. 1998/2006), größere Beihilfen hingegen bedürfen der Zustimmung der Kommission. eines Staatssekretärs, der für die Förderung der Außenwirtschaftsbeziehungen Ungarns zuständig ist. Zudem, so der Staatssekretär weiter, müsse ein guter ausländischer Investor seinen Profit in weitere Projekte in Ungarn stecken, anstatt ihn aus dem Lande zu schaffen. Nach dieser Logik kann Ungarn mit seinen Investoren eigentlich sehr zufrieden sein: Seit 1995 haben ausländische Firmen in Ungarn insgesamt fast 20 Milliarden Euro von ihren Gewinnen nicht ins Ausland geschafft, sondern wieder in Ungarn investiert. (Rund die Hälfte davon stammte übrigens aus deutschen Firmen.) Aber auch unabhängig davon ist es üblicherweise die Entscheidung des Eigentümers, was er mit seinen Gewinnen macht. Einheimische Zulieferer gesucht Die Forderung, ausländische Firmen sollten verstärkt einheimische Zulieferer unter Vertrag nehmen, ist nicht neu, und durchaus berechtigt und zwar im Interesse beider Seiten. In Zukunft möchte die Regierung nun auch die Gewährung staatlicher Beihilfen davon abhängig machen, in welchem Maße dieser einheimische Zulieferanteil erhöht wird. Dabei sollte man allerdings nicht übersehen, dass fast alle ausländischen Firmen schon in der Vergangenheit versucht haben, ihre Zulieferbasis in Ungarn auszubauen. Manche mit viel Erfolg es gibt deutsche Firmen mit einem ungarischen Zulieferanteil von 80 Prozent, andere mit weniger. Die Gründe sind vielfältig, doch oft fehlt die geforderte Qualität oder die Zuverlässigkeit, in anderen Fällen sind Lieferanten aus anderen Ländern schlicht preiswerter. Natürlich ist es zumindest in einer Marktwirtschaft schon rein rechtlich völlig ausgeschlossen, einem Unternehmen vorzuschreiben, von wem es Produkte und Leistungen kaufen soll. Deshalb ist der wichtigste Hebel zur Verbesserung der Wettbewerbsfähigkeit auch die gezielte und effiziente Förderung der KMU selbst, z.b. in den Bereichen Innovationsfähigkeit, Forschung und Entwicklung oder Qualitätsmanagement, aber natürlich auch bei Fragen der Finanzierung oder der Aus- und Weiterbildung der Mitarbeiter

8 Gazdaság Politika Gazdaság Politika Támogatni és számon kérni Magyarország új irányt akar adni támogatási politikájának Vállalatoknak nyújtott állami támogatások a GDP %-ában * 2,5 2, Az uniós csatlakozással Magyarországnak 2004-ben beruházási támogatásai rendszerét is az európai szabályokhoz kellett illesztenie. A kormány ezóta egy-egy esetben tetemes összegeket is biztosított egyes nagyberuházásokhoz. Ilyen támogatások nyújtását most szigorúbb feltételekhez akarják kötni. De ellenszolgáltatást eddig is nyújtani kellett a beruházóknak és ezt meg is tették, ami igencsak hasznára vált a magyar államnak. 1,5 1,0 0,5 Vissza-visszatérô híresztelés, hogy Magyarország sokkal nagyobb mértékben nyújt anyagi támogatást nagyvállalatoknak, mint más országok. Mi a tényleges helyzet az Európai Unióban? Szerzô Dirk Wölfer 0,0 HU PL SI DE EU12 CZ EU15 SK LT RO LV BG EE * mezôgazdaság, halászat és vasutak valamint a 2008 óta hozott válságintézkedések nélkül EU12: között csatlakozott tagállamok Egyedi kormánydöntés. Ez magyarul azt jelenti, hogy senki által le nem fektetett, senki által nem ismert szempontok alapján, lényegében ötletszerűen osztanak pénzt írta egy blogger 2010-ben az ellenzéki LMP portálján, miután a BP olajipari konszern több mint hárommilliárd Forintnyi támogatást kapott egy budapesti beruházáshoz. Az ilyen és hasonló nagyvállalati támogatások hasznáról bevezetésük óta lamentálnak. A most folyó vitában azonban gyakran elsiklanak afelett, hogy a támogatások mérlege Magyarországnak eddig is összességében előnyös volt. Beruházásokat máshogy is lehet támogatni, nem csak az államból kipréselt támogatásokból. Ráadásul az egyedi kormánydöntések keretében korábban kifizetett százmilliárdok szemmel láthatóan nem váltották be a hozzájuk fűzött eredményeket. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára, Becsey Zsolt jelentette ki egy napilapnak, egyben pedig bejelentette, hogy a multiknak nyújtott beruházási támogatásokat a kormány a jövőben szigorú feltételekhez köti. Ilyen jelmondatszerű kijelentések azt a sajnos téves benyomást keltik, hogy eddig hatalmas összegeket ajándékoztak volna az adófizetők pénzéből külföldi vállalatoknak. Ez egyáltalán nincs így. Az ITDH beruházás-ösztönzési intézmény egy tanulmánya egyértelműen leszögezi, hogy a beruházási támogatás igenis megéri az államnak. A tanulmány alapján a magyar kormány 2004 az egyedi támogatás lehetőségének bevezetése - és 2010 tavasza között összesen 144 milliárd Forintot fizetett ki ilyen címen. A 82 támogatott beruházás teljes összege 1632 milliárd Forint volt, tehát az állam a beruházási költségek átlagosan 9 százalékát állta. A tendencia azonban egyértelműen lefelé mutat: a támogatási intenzitás 2004-ben még 20 százalék felett volt, 2008 és 2010 között pedig átlagosan már csupán 5-6 százalék. A 82 beruházást egyébként csupán 77 vállalat valósította illetve valósítja meg. Ez a Magyarországon bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalatok egynegyed százaléka (!), vagyis 99,73 százalékuk semmilyen extra támogatásban nem részesült. Munkahelyek: túlteljesítették a célt A beruházási támogatások nyújtásánál a legfőbb szempont korábban és manapság is szinte mindig a munkahely-teremtés. De milyen eredménnyel? Az érintett 77 vállalat szerződésben kötelezte magát arra, hogy ig összesen 34 ezer új munkahelyet teremt elejére ténylegesen már 41 ezer létesült, vagyis ötödével több az ígértnél. Még a válság sújtotta 2009-es és 2010-es évben is pontosan teljesültek a vállalások. Jó befektetés Az ITDH tanulmány adatai szerint egy ígért (és kö9zvetlenül az adott vállalatnál létesülő) munkahelyre 4,35 millió Forintnyi támogatás jut. (Amennyiben a mér ténylegesen létrejött új munkahelyek számát vesszük alapul, akkor csupán 3,5 millió adódna.) Ez sok pénz. Egy egyszerű számítás azonban azt mutatja, hogy jó befektetés. A jelenleg mintegy Forintos havi magyar átlagfizetés mellett az államkincstár a munkáltatótól és a munkavállalótól összesen mintegy 1,4 millió Forintnyi adót és járulékot szed be évente, vagyis a támogatás már mintegy három év elteltével gyakorlatilag magától megtérül, és még figyelembe se Támogatások Magyarországon és az EU-ban vettük a beszállítóknál és szolgáltatóknál létrejött munkahelyeket, sőt más kedvező hatásokat sem. A tanulmány szerint a 144 milliárd Forintnyi ráfordítást jelentő egyedi támogatások 15 év alatt (2004 és 2019 között) 630 milliárdnyi többletbevételt hoznak az államnak ez több mint négyszerese a befektetésnek. Ez azonban csak az érme mennyiségi oldala, mert a másik oldalon olyan előnyök is szerepelnek, mint az ágazatukban világviszonylatban is vezető vállalatoktól érkező technológia, vagy a több tízezernyi magyar munkavállaló karrier-lehetőségei. Ne feledkezzünk meg például arról, hogy a támogatások tetemes részét nem készpénzben fizetik ki a vállalatoknak, hanem például a szükséges munkaerő képzési támogatása vagy infrastruktúra-fejlesztési támogatás formájában, ami a térség más vállalatainak is javára válik. Nem utolsó sorban az a nehezen számszerűsíthető fokozott tekintély is számít, amelyre a magyar gazdaság a világszerte megjelenő minőségi Magyar gyártmány termékekkel szert tesz. Magyarország A kormány 2004 óta hozhat a mai formában egyedi döntést beruházások támogatásáról. A vonatkozó szabályozást egy kormányrendelet (85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, amelyben figyelembe veszik az Európai Unió követelményeit is), valamint egy gazdasági miniszteri rendelet jelenti. Mindkét jogszabály az érintett támogatások alapvetô céljait és a támogatási folyamat lépéseit szabályozza. Európai Unió Az Európai Unióban alapvetôen tilos a piaci versenyt torzító támogatást nyújtani (az EU-szerzôdés a). Ez alól azonban vannak kivételek, ha például bizonyos földrajzi térségeket vagy gazdasági ágazatokat kívánnak támogatni. Egy bizonyos értékhatár alatt nem kell jelenteni a támogatást a Bizottság felé (ezek a de minimis támogatások, 1998/2006 sz. EK-rendelet), míg nagyobb támogatások nyújtásához a Bizottság jóváhagyása szükséges. Jó fiú rossz fiú Magyarország szemszögéből az a jó beruházó, aki olyan területeken bukkan fel, ahol nincs magyar versenytárs, ahol tehát nem okozhat kárt magyar vállalatoknak a piaci részesedésük elvételével. Ez gazdaságpolitikai szempontból is már rendkívül vitatott felvetés, és ez hatványozottan igaz, ha Magyarország külgazdasági kapcsolatainak fejlesztéséért felelős államtitkár szájából hangzik el. Ezen kívül az államtitkár további fejtegetése szerint egy jó külföldi beruházónak további magyarországi projektekre kell fordítania nyereségét ahelyett, hogy kivinné az országból. Ezen logika szerint Magyarország valójában nagyon elégedett lehet a beruházóival: 1995 óta a magyarországi külföldi vállalatok közel 20 milliárd eurónyi nyereséget nem vittek külföldre, hanem Magyarországon ruházták be újra. (Egyébiránt ennek mintegy fele német vállalatoktól származik.) Ettől függetlenül is azonban rendszerint a tulajdonos döntése szokott lenni, hogy mit tesz a nyereségével. Hazai beszállító kerestetik Nem újkeletű és igenis jogos az a követelés, hogy a külföldi vállalatok egyre több hazai beszállítóval kössenek szerződést és ez mindkét oldal érdekeit szolgálja. A magyar kormány az állami támogatások juttatását is attól kívánja a jövőben függővé tenni, hogy milyen mértékben növelik a hazai beszállítók arányát. Ezzel kapcsolatban azonban nem célszerű figyelmen kívül hagyni, hogy szinte valamennyi külföldi vállalat megkísérelte már bővíteni a magyarországi beszállítói bázisát. Egyeseknek ez nagyon jól sikerült vannak 80 százalékban magyar beszállítással dolgozó német vállalatok másoknak kevésbé. Ennek számos oka van, de gyakran nem tudják biztosítani a megkövetelt minőséget vagy megbízhatóságot, míg más esetben más országok beszállítói egyszerűen olcsóbbak. Természetesen legalábbis egy piacgazdaságban már jogilag is teljességgel kizárt, hogy egy vállalatnak előírják, hogy kitől vásároljon termékeket és szolgáltatásokat. A versenyképesség javításának legfontosabb ösztönzője közvetlenül a kis és közepes vállalatok célirányos és hatékony támogatása például az innovációs képesség, a kutatás és fejlesztés vagy a minőségirányítás területén, de természetesen a finanszírozás vagy a dolgozók képzése és továbbképzése területén is

9 Service szolgáltatások Leichter im Ausland starten DUIHK bringt deutsche und ungarische Geschäftspartner zusammen Könnyebb külföldi fellépés A DUIHK összehozza a magyar és német üzleti partnereket Nicht erst durch die gerade überstandene Rezession wurde deutlich, wie wichtig es auch für mittelständische Unternehmen ist, international zu denken und zu agieren. Oft erschweren jedoch mangelnde Erfahrungen, Ressourcen und Kontakte den Auf- und Ausbau des Auslandsgeschäfts. Speziell für deutsche und ungarische KMU entwickelte Angebote der DUIHK helfen, dieses Handycap zu überwinden. Nem csak az éppen átvészelt recesszió tette egyértelmûvé, mennyire fontos középvállalatoknak is nemzetközi viszonylatban gondolkodni és fellépni. Igen gyakran viszont a tapasztalatok, erôforrások és kapcsolatok hiánya megnehezíti a külföldi kapcsolatok kiépítését. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) különösen német és magyar kis- és középvállalkozások számára kifejlesztett ajánlatai segítenek abban, hogy sikerüljön leküzdeni ezt a hátrányt. Kleine Unternehmen und Mittelständler, die langfristig am Markt bestehen wollen, kommen heute kaum noch umhin, sich auch im Ausland zu engagieren. Die Motive können ganz unterschiedlicher Art sein: neue Märkte für die eigenen Produkte zu erschließen, durch kostengünstige Produktion oder Beschaffung im Ausland die Rentabilität zu verbessern, kompetente Partner für die Produktentwicklung zu finden oder attraktive Investitionsmöglichkeiten in aufstrebenden Märkten wahrzunehmen. Was für ein Großunternehmen fast selbstverständlich ist, stellt für kleine und mittlere Unternehmen oft eine große Herausforderung dar: Man braucht erfahrenes Personal, verlässliche Finanzierungspartner, und vor allem fundiertes Wissen über den Zielmarkt und dessen Akteure. Diese Lücke schließt zumindest zwischen Deutschland und Ungarn die AHK Ungarn. Bedarf gibt es dabei in beide Richtungen. So plante z.b. ein ungarischer Hersteller, in Deutschland einen Vertriebspartner für seine Aluminiumfassaden zu finden. Gemeinsam mit den Experten der DUIHK wurde der Markt gründlich untersucht am Ende entschloss sich das Unternehmen sogar, in Deutschland eine eigene Vertriebsfirma zu gründen. Solche Anfragen von ungarischen Firmen werden immer häufiger. Die Zusammenarbeit mit der DUIHK bietet einige wesentliche Vorteile. Der wichtigste ist der enge Kontakt der AHK zu den regionalen Industrie- und Handelskammern in Deutschland und damit zu gut 3 Millionen Firmen in Deutschland. Markterkundungsreise: umfassend, direkt, effektiv. Firmen, die erst noch auf der Suche nach ihrem strategischen Zielmarkt sind, profitieren vor allem von der Vernetzung der DUIHK vor Ort. Im Rahmen von Markterkundungsreisen erhalten Firmen direkt vor Ort Informationen und Einschätzungen von kompetenten Fachleuten, und können in persönlichen Gesprächen Rat von Insidern und erfahrenen Marktteilnehmern bekommen. Dabei wird ein breiter Horizont beleuchtet, denn neben Unternehmern und Marktexperten erhalten die Interessenten Gelegenheit, auch Vertreter von Fachverbänden, Ministerien und Behörden und anderen Multiplikatoren zu treffen und sich so ein umfassendes Bild darüber zu machen, welche Chancen ihr Geschäftsvorhaben hat. Immer öfter suchen ungarische Firmen in Deutschland aber auch nach potenziellen Investoren. Dabei geht es in der Regel nicht um das Ausfindigmachen reiner Geldquellen, im Mittelpunkt stehen vielmehr eine strategische Partnerschaft, der Transfer von Know-how und Kooperationen auf fachlicher Ebene. Ein Massen-Mailing bringt in solchen Situationen außer Kosten meist gar nichts. Die hervorragend deutsch sprechenden Mitarbeiter der DUIHK sondieren stattdessen zunächst den deutschen Markt, und sprechen erst dann die geeignet erscheinenden Investoren gezielt auf eine Zusammenarbeit an. Als äußerst hilfreich hat sich die Durchführung persönlicher Treffen der potentiellen Partner in Deutschland erwiesen: Begleitet von der DUIHK können so die beiderseitigen Interessen persönlich ausgelotet und der Weg zur Partnerschaft abgekürzt werden. Kandidaten-Pre-Check vermeidet Aufwand und Enttäuschung Noch überwiegen Anfragen deutscher Firmen, die auf dem ungarischen Markt Fuß fassen wollen, z.b. ihre Produkte dort erstmals anbieten wollen, Kooperationspartner oder Zulieferer für die Produktion suchen. Für alle ist es besonders wichtig, einen verlässlichen Vertriebspartner zu finden. Deutsch sollte er sprechen, den eigenen Qualitätsstandards entsprechen, den spezifischen Markt kennen, wirtschaftlich solide sein die Erwartungen sind hoch. Doch im Telefonbuch oder einem Firmenverzeichnis findet man den richtigen Partner kaum. Die DUIHK- Experten suchen stattdessen systematisch nach geeigneten Partnern aus der Branche, übernehmen den Pre-Check in Bezug auf die fachliche und wirtschaftliche Leistungsfähigkeit und können damit bereits qualifizierten Kandidaten präsentieren. Entscheiden muss der deutsche Lieferanten dann aber schon selbst schließlich muss auch die Chemie zwischen den künftigen Partnern stimmen. Kontakt: Zsófia Grabovszky Tel.: , grabovszky@ahkungarn.hu Katalin Orbán Tel.: orban@ahkungarn.hu Azok a kis- és középvállalatok, amelyek hoszszútávon fenn kívánnak maradni a piacon, nem kerülhetik meg a külföldi jelenlétet. A motívumok egészen különfélék lehetnek: új piacok feltárása saját termékek forgalmazására, a jövedelmezőség javítása költségelőnyös termelés vagy külföldről történő beszerzés segítségével, a termékfejlesztéshez kompetens partnerek keresése vagy feltörekvő piacokon vonzó beruházási lehetőségek feltárása. Ami egy nagyvállalat számára majdnem, hogy magától értetődő, az a kis- és középvállalatoknak nagy kihívást jelent: Szükség van tapasztalt munkatársakra, megbízható pénzügyi partnerekre és mindenekelőtt megalapozott ismeretekre a megcélzott piacról és annak résztvevőiről. Ezt a rést kívánja legalábbis német magyar viszonylatban a DUIHK betömni. Igény ebben az összefüggésben mindkét irányból jelentkezik. Nemrégiben például egy magyar gyártó keresett az általa gyártott alumínium homlokzati elemekre németországi forgalmazót. A DUIHK szakembereivel közösen alaposan megvizsgálták a piacot és végezetül a magyar vállalkozó úgy döntött, hogy saját forgalmazó céget alapít Németországban. Magyar cégek egyre gyakrabban adnak ilyen feladatokat. A DUIHK-val folytatott együttműködés ebből a szempontból jelentős előnyökkel jár együtt, és ezek között a legfontosabb az, hogy az AHK szoros kapcsolatot ápol a regionális ipari és kereskedelmi kamarákkal és ezáltal jó 3 millió céggel Németországban. Piacfeltáró tanulmányút: átfogó, közvetlen, hatékony Azok a cégek, amelyek egyelőre csak keresik saját stratégiai célpiacukat, első sorban a DUIHK helyi hálózatából profitálnak. Piackutatással foglalkozó tanulmányutak keretén belül a cégek közvetlenül a helyszínen, kompetens szakemberektől szerzik be az információkat és értékeléseket, valamint személyes beszélgetések során bennfentesektől és tapasztalt piaci résztvevőktől kapnak tanácsot. Ennek során egy széles horizont tárul föl, ugyanis az érdeklődők azon kívül, hogy vállalkozókkal és piaci szakértőkkel ismerkednek meg, lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai szövetségekkel, minisztériumokkal, hatóságokkal és más multiplikátorokkal találkozzanak, és átfogó képet kapjanak üzleti vállalkozásuk esélyeiről. Magyar cégek egyre gyakrabban keresnek Németországban potenciális beruházókat. Ilyen esetben nem pusztán pénzforrások kereséséről van szó, hanem jóval inkább a stratégiai partneri kapcsolat, a know-how átadása és a szakmai szinten gyakorolt együttműködés áll a középpontban. A tömegesen küldött ek hasonló helyzetben a költségeken kívül semmilyen más eredménnyel nem járnak. A DUIHK a német nyelvet magas szinten beszélő munkatársai e helyett megszondázzák a német piacot és csak ezután, célirányosan szólítják meg az alkalmas beruházókat az együttműködés tekintetében. Nagyon hasznosnak bizonyultak a potenciális partnerek között lebonyolított találkozók Németországban: Ennek keretében a DUIHK kíséretében lehetőség nyílik a kölcsönös érdekek kiderítésére és a partneri kapcsolathoz vezető út lerövidítésére. A lehetséges partnerek elôzetes vizsgálata megóv a csalódástól Egyelőre még német cégek megkeresései dominálnak, akik a magyar piacon szeretnék megvetni a lábukat, pl. termékeiket először szeretnék itt fölkínálni és kooperációs partnereket vagy beszállítókat keresnek a termeléshez. Számukra első rendű fontossággal bír a megbízható partner megtalálása. Ez a partner beszéljen németül, feleljen meg a német cég minőségi standardjainak, ismerje a piaci szegmenset, és rendelkezzen szilárd gazdasági alappal az elvárások magasak. De a telefonkönyvben vagy a cégjegyzékben aligha találjuk meg a megfelelő partnert. Ehelyett a DUIHKszakértői szisztematikusan keresik ágazaton belül a megfelelő partnert, magukra vállalják a szakmai és gazdasági teljesítőképesség előzetes vizsgálatát és ennek révén már minősített jelölteket tudnak prezentálni. Dönteni viszont már a német vállalkozónak magának kell, ugyanis nagyon fontos, hogy a leendő partnerek egy hullámhosszon legyenek. Kapcsolattartó: Grabovszky Zsófia Tel.: grabovszky@ahkungarn.hu Orbán Katalin Tel.: orban@ahkungarn.hu 14 15