A FELSÉGSÉRTÉS TÉNYÁLLÁSA A CSEMEGI-KÓDEXBEN SZABÓ ISTVÁN
|
|
- Dezső Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/1. (2011) pp A FELSÉGSÉRTÉS TÉNYÁLLÁSA A CSEMEGI-KÓDEXBEN SZABÓ ISTVÁN I. A fontosabb államelleni bűncselekmények és ezek elhatárolása Az 1878-as büntetőjogi kódex a tárgyalt témakörben jelentős fogalmi tisztulást hozott. Csemegi Károly legfontosabb feladatának az egyes államelleni bűncselekmények világos meghatározását és azok pontos elhatárolását jelölte meg. Korábbi büntetőjogunkban a hűtlenség gyűjtőfogalommá vált, amelyek közé sok cselekményt elvi indokok nélkül soroltak be, s amely problémákat hatályba lépett büntetőtörvény még nem oldott meg. Ezeknek a számát csökkenteni kellett, valamint lényeges szempont volt a felségsértés és a hűtlenség tényállásának világos elhatárolása. 1 A felségsértés körébe Csemegi, az állam lényeges alkotó részeinek megsemmisítésére irányuló cselekményeket sorolta. 2 A hűtlenségnek a felségsértéstől történő elhatárolásánál a középpontba a hűségi kötelezettség került, amellyel az állampolgár a hazája iránt tartozik. A kódex a hűtlenség körében ezen kötelezettség megsértését szankcionálta. 3 Így ennek a cselekménynek a tényállását általában csak magyar honos merítheti ki, aki hazája iránt hűséggel tartozik. A felségsértés az állam belbiztonságát, a hűtlenség a külső biztonságát veszélyeztette. A felségsértés célja egyes államhatalmi szervek megsemmisítése, míg a hűtlenségnél a nemzetközi állásának veszélyeztetése volt. 4 Mindezekkel kapcsolatban azonban egy harmadik cselekményt, a lázadást is tárgyalás alá kell vennünk, s amelyet szintén a felségsértéstől kell elhatárolnunk. Itt azonban nem a belső és külső biztonság az elhatárolásai szempont, hiszen a lázadás ugyanúgy a belbiztonságot veszélyezteti, mint a felségsértés. A lényeges különbség az, hogy a lázadás célja nem egyes államhatalmi szervek megsemmisítése, hanem azok valamilyen cselekményre való kényszerítése volt. 5 A lázadás elkövetői tehát a DR. SZABÓ ISTVÁN tanszékvezető egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem, JÁK, Jogtörténeti Tanszék 1 Különös Rész I. Fejezethez (felségsértés) fűzött indokolás (2) (4) bekezdés. 2 Különös Rész I. Fejezethez (felségsértés) fűzött indokolás (10) bekezdés. 3 Különös Rész III. Fejezethez (hűtlenség) fűzött indokolás (7) bekezdés. 4 ANGYAL Pál, Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme, Bp., Atheneum, 1930, 57 (a továbbiakban: ANGYAL 1930). 5 Különös Rész IV. Fejezethez (lázadás) fűzött indokolás (25) (29) bekezdés.
2 108 Szabó István fennálló alkotmányos rendet nem kérdőjelezték meg, így ennek a cselekménynek a tárgyi súlya enyhébb megítélés alá esett, mint a megsemmisítésre irányuló felségsértésé. II. Az osztrák magyar államjogi kapcsolatból eredő sajátosságok A részletes tárgyalásba bocsátkozás előtt meg kell említeni azt is, hogy az osztrák magyar államjogi kapcsolatnak milyen sajátos kihatásai volt az államelleni bűncselekményekre. Mivel közös törvényhozás nem volt, a közös államfő büntetőjogi védelmét két külön büntetőtörvénykönyv szabályozta. Mint a későbbiekben látni fogjuk, ezek mutattak is különbözőségeket. Ugyanazon uralkodóval szemben egyes cselekmények eltérően minősültek attól függően, hogy az osztrák vagy a magyar Btk. hatálya alá tartozóan követték azt el. Sajátos helyzet adódott a felségsértésnek az államterület védelmére vonatkozó részénél is. Ausztria és Magyarország területének védelmét két külön Btk. látta el, ugyanakkor a Pragmatica Sanctióból eredő védelmi közösség mindkét felet arra kötelezte, hogy a másikat ért területi sérelem esetén azonnal a segítségére legyen. Mindez a hűtlenség tényállására is kihatással volt, hiszen a két állam védelmi közösségéből eredően bármelyikkel szemben elkövetett hűtlenség a másikra is azonos hátrányt jelentett. III. A felségsértés alakzatai A felségsértés tehát az állam lényeges alkotó elemeinek megsemmisítésére vonatkozó cselekményeket foglalja össze. A monarchikus államokban három ilyen lényeges alkotórészt különböztettek meg: 6 az uralkodót, az államterületet és az alkotmányt. 7 Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy az alkotmány tekintetében megsemmisítés alatt nem magának az államnak a megsemmisítését kell értenünk, hanem az alkotmányosan működő államhatalmi szervekét. Például valaki az országgyűlés erőszakos megszüntetésével abszolút monarchiává, vagy a királyi intézmény erőszakos megszüntetésével köztársasággá akarta változtatni az országot. 6 Később majd láthatjuk, hogy ezt a hármas védelmet a köztársaságok sem zárják ki. 7 Különös Rész I. Fejezethez (felségsértés) fűzött indokolás (9) bekezdés; Heinrich LAMMASCH, Grundriβ des Straafrechts (Grundriβ des Österreichischen Rechts), Leipzig, Verlag von Duncker & Humbolt, 1911, 123 (a továbbiakban: LAMMASCH 1911); Vorentwurf zu einem Deutschen Strafgesetzbuch, Berlin, J. Guttenberg, Verlagsbuchhandung, 1909, 412 (a továbbiakban: Vorentwurf 1909).
3 A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben 109 IV. Az uralkodó ellen irányuló felségsértés tényállása A királlyal szembeni cselekményeket Csemegi nagyon szépen elhatárolta, kellő módon leszűkítette, 8 és büntetésük tekintetében megosztotta őket. Egy csoportot képeztek a király élete ellen irányuló cselekmények, s egy másik csoportot a kormányzati jogok gyakorlását ellehetetlenítő, vagy akadályozó cselekmények. A halálbüntetést csak az első csoportba tartozónál, vagyis a király megölésénél tette lehetővé. Azonban az uralkodó életének védelme két szempontból fokozottabb volt, mint az egyszerű állampolgároké. Először is a kódex a király megölésénél nem tett különbséget a szándékos és az előre megfontolt szándékkal elkövetett módozatok között, holott általános esetben csak az utóbbira tette lehetővé a halálbüntetést. A másik különbség a kísérlet megítélése jelentette. A kódex általános esetben a kísérletet kötelezően enyhébben büntette, mint a befejezett cselekményeket. 9 A király életére törésnél azonban a kísérletet sui generis cselekménnyé minősült, s így egyformán büntette a befejezett cselekménnyel. Az embernek azonban olyan érzése támad, hogy ez Csemegi számára is kényes kérdés volt. A felségsértéshez fűzött indokolás közel kétharmad részében csak ezt a problémát igyekszik megfelelően alá támasztani, de dogmatikai érveket nem nagyon hoz fel. A hosszú terjedelemben sok-sok külföldi példával igazolja, hogy ez mindenhol így van, s ezért került bele a magyar Btk-ba is. Mindebből azonban következik az is, hogy az uralkodó gondatlanságból elkövetett megölése nem esett privilegizált védelem alá, hanem a Btk. általános szabályai szerint volt büntetendő. Ezek után át kell térnünk a király sérelmére elkövetett felségsértési esetek másik, a kormányzati jogok gyakorlását ellehetetlenítő, vagy akadályozó cselekmények csoportjára, amelyek az alábbiak voltak: a király testi épségének megsértése, uralkodásra képtelenné tétele, az ellenség a hatalmába adása, az uralkodói jogok gyakorlásának akadályozása, valamint a személyes szabadságától való erőszakos megfosztása. 10 Ezekre az esetekre azonban a kódex már nem halál, hanem életfogytig tartó szabadságvesztést rendel büntetésként, s kísérletüket sem teszi sui generis cselekménnyé, hanem a befejezettnél enyhébben bünteti. 11 Azzal, hogy ezek a cselekmények kikerültek a halálbüntetés köréből, már 8 A törvény indokolásában Csemegi kissé humorosan meg is jegyzi: Az 1843-ki javaslat készitői bölcs óvatossággal árkolták körül a felségsértés büntettének szükre vont határait; s bizonyára nem fog a jelen törvényjavaslat hibájául tekintetni: hogy e határokat - bizonyos tekintetben még szükebbre vonta. (Különös Rész I. Fejezethez (felségsértés) fűzött indokolás utolsó bekezdése.) V. tc. 65. (1) bekezdés :V. tc pont :V. tc
4 110 Szabó István jelentős eltérést mutattak a felségsértésnek a Monarchia másik államában történő büntetőjogi megítélésétől. Az 1852-es osztrák Btk. ugyanis a császár testi épségének, egészségének, személyes szabadságának megsértését vagy veszélyeztetését, valamint kormányzati feladatai gyakorlásának akadályozását egyaránt halálbüntetéssel fenyegette. 12 Azonban összehasonlítva a korábbi osztrák szabályozással már ez is pontosabb körülírást jelentett, hiszen az 1803-as Btk. szerint a felségsértés tényállását az a személy valósította meg, aki az államfő személyes biztonságát veszélyeztette. 13 A Csemegi-kódexben a király sérelmére elkövetett cselekményeknél röviden ki kell térnünk egy a felségsértésen kívüli tényállásra is, amely a király, a királyi ház tagjainak bántalmazása, és a király megsértése. Aki a királyt bántalmazta amennyiben testi sértést nem valósított meg nem tartozott a felségsértés körébe. Itt persze lényeges elem volt a szándék megítélése. A király bántalmazása csak akkor eset a felségsértésen kívüli körbe, ha a szándék is csak a testi sértés nélküli bántalmazásra irányult. Ha a szándék testi sértést, foglalt magába, csak ezt nem sikerült megvalósítani, akkor a felségsértés kísérletével állunk szembe. Érdekes módon azonban a büntetési tételük megegyezik, a király bántalmazása és a testi sértés kísérlete egyaránt tíztől tizenöt évig terjedő fegyházzal volt büntetendő. A büntetés még mindig szigorú, de a halállal büntetendő legszigorúbb tényállástól a kódex már két lépcsővel lejjebb lépett. Hiszen már találkoztunk egy életfogytig tartó fegyházzal fenyegetett bűncselekményi körrel, amely után már a tíztől tizenöt évig terjedő határozott idejű büntetésnél járunk. Ha visszatérünk az osztrák büntetőtörvénykönyvre, láthattuk, hogy az a császár testi épségének, egészségének és személyes szabadságának nemcsak a megsértését, hanem már a veszélyeztetését is a halálbüntetés körébe vonta. Majd a büntetések meghatározásánál kimondta, hogy mindezek akkor is halállal büntetendők, ha a cselekmény eredmény nélküli maradt. 14 Ez az utóbbi rendelkezés azt jelenti, hogy ebben a tág körben meghatározott cselekményi körnek a kísérletei is mind sui generis cselekménnyé váltak, vagyis halállal voltak büntethetők. Mindez azt is jelenti, hogy a király bántalmazásának a Csemegi-kódex szerint már felségsértésen kívüli alakzatát, amely csak határozott idejű szabadságvesztéssel volt büntethető, az osztrák Btk. még mindig a halálbüntetéssel sújtható 12 Kaiserliche Patent vom 27. Mai (Strafgesetz; RGBl 117/1852) 58. a)-b) pont, 59. a. pont. Ugyanakkor az 1871-es német Btk. csak a császár, vagy valamely tartományúr sérelmére elkövetett gyilkosságot sorolta ebbe körbe, vagyis csak az előre megfontolt szándékkal elkövetett ölés volt halállal büntethető. (Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich vom 15. Mai ) 13 Das Strafgesetz über Verbrechen sammt den dazu gehörige Verordnungen, Wien, Verlage den Carl Gerold, 1839, 76 (52. ). 14 Kaiserliche Patent vom 27. Mai (Strafgesetz; RGBl 117/1852) 59. a) pont.
5 A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben 111 körben tartotta. Így az osztrák szakirodalom csak hosszasan sorolta, hogy mik az uralkodó ellen irányuló felségsértés esetei, de ebben tárgyi súly szerinti csoportosítást nem tudott eszközölni. 15 V. Az uralkodó ellen irányuló felségsértés elkövetője és sértettje A tényállások áttekintése utáni következő lépés annak tisztázása, hogy a magyar büntetőjog szerint ki lehetett aktív, illetőleg passzív alanya, vagyis elkövetője és sértettje ezeknek a cselekményeknek. Mint a korábbiakban láthattuk a hűtlenség és a felségsértés közötti határvonal meghúzásának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy ez utóbbinak elkövetője bárki lehetett, vagyis nem volt állampolgári viszonyhoz kötve. Így a lehetséges elkövetői kör meghatározása nagyobb problémát nem jelent. A passzív alany definiálása azonban ennél már bonyolultabb. A sértett a király, de csak a tényleges király lehetett, tehát a trónörökös és a lemondott király nem. 16 Ugyanakkor a fokozott büntetőjogi védelem nem függött a koronázástól. 17 A király alkotmányos állásában ennek az aktusnak nagy jelentősége volt, a büntetőjog azonban már a trón elnyerése és a koronázás közötti időben is megadta a speciális védelmet. A két világháború között több probléma merült fel IV. Károllyal, majd halála után fiával, Habsburg Ottóval kapcsolatban. Angyal Pál érzésem szerint nem tudta palástolni legitimista érzelmeit, s egyértelműen levezette, hogy a büntetőjogi védelem megilleti őket. Ez viszont nyilvánvalóan egy alkotmányjogi előkérdés eldöntésétől függ. Csemegi az államelleni bűncselekmények kapcsán külön megjegyezte, hogy a büntetőjognak nem lehet feladata az alkotmányos rendet megállapítani. Ez az alkotmányjog kompetenciája, a büntetőjogé pedig az, hogy az így megállapított államrendet hathatós védelemben részesítse. Így azt a kérdést, vajon IV. Károly 1918 után is a magyar büntetőjog fokozott védelme alatt állt-e, avagy nem, az döntötte el, hogy az Osztrák Magyar Monarchia felbomlásával elvesztette-e a trónhoz való jogát, vagy nem. Illetve az, hogy az 1921-es trónfosztó törvény miként hatott közjogi állására. Ezt a kérdést azonban megnyugtatóan egyik irányba sem tudták eldönteni. Egy dolgot azonban megállapíthatunk, ha IV. Károlyt 1918 után is megillette a fokozott büntetőjogi védelem, akkor halála után az Habsburg Ottóra is kiterjedt, hiszen mindez nem volt a koronázáshoz kötve. 15 LAMMASCH 1911, ANGYAL 1930, Uo.
6 112 Szabó István VI. A kormányzó büntetőjogi védelme A sértetti kör következő érdekes eleme a kormányzó volt. Alapesetben ugyanis ő sem tartozott a felségsértés tényállása által védett személyek közé. Csemegi ideiglenes állapotról lévén szó egyáltalán nem foglakozott a kérdéssel, így 1920-ban, ha a törvényhozás nem veszi napirendre, joghézag állt volna elő. A kormányzó sérelmére elkövetett egyes cselekményeket vagy a felségsértés, vagy a lázadás körébe kellett besorolni. Láthattuk, hogy a felségsértés védelme sokkal több cselekményre terjedt ki. A lázadás által védett államhatalmi szerveknél (országgyűlés, kormány, közös ügyi delegációk) csak a valamilyen döntésre való kényszerítés a szankcionált tényállás, s nem az egyes szervekben tevékenykedő személyeket védi, hanem a testületre gyakorolt nyomás meríti ki a tiltott tényállást. Ha valaki a kormány, vagy az országgyűlés tagját egyénileg próbálta valamilyen döntés meghozatalára kényszeríteni, akkor ez a hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak tényállását merítette ki, 18 amelyik a lázadásnál enyhébb megítélés alá esett. Ha azonban valaki a királyt kényszerítette valamilyen döntés meghozatalára, az a lázadásnál súlyosabban minősülő felségsértés volt. Amennyiben 1920-ban semmilyen döntés nem születik, akkor a kormányzó büntetőjogi védelme csak a felsoroltak legenyhébb változatából, a hatósági közegekkel szembeni erőszak tényállásából állt volna. Ha a ma hatályos Btk.-t fellapozzuk, láthatjuk, hogy a köztársasági elnök a kormánynyal és az országgyűléssel azonos védelemben részesül, általában a hatósági közegeket megillető védelmen túl a lázadás tényállása és védi tevékenységét. 19 Ennek a cselekménynek a tartalmi elemei megegyeznek a Csemegi-kódexben meghatározottal, ami azt is jelenti, hogy megölése, testi sértése esetén nem esik külön a számára meghatározott, kiemelt büntetőjogi tényállás védelme alá. Visszatérve tehát a kormányzóra, ezért említettem, hogy 1920-ban vagy a lázadás, vagy a felségsértés körébe be kellett emelni a személyét, hiszen e nélkül igen csekély büntetőjogi védelemben részesült volna. A kormányzó végül is a királlyal azonos elbírálás alá került, 20 vagyis a felségsértés tényállásának védelme alá helyezték. Tette ezt a törvény úgy, hogy ugyanazon paragrafus következő bekezdése 21 a kormányzó felelősségéről szólt, s a hozzáfűzött miniszteri indokolásban megjegyzi:,,a kormányzó közjogi állása ugyanis nem azonosítható a szuverén államfő állásával, hanem megfelel annak a jogállásnak, amelyet a köztársaságban :V. tc., :IV. tv :I. tc. 14. (1) bekezdés :I. tc. 14. (2) bekezdés.
7 A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben 113 a köztársasági elnök tölt be; 22 Az 1920:I. tc. 14. (1) bekezdése megállapítja a kormányzó sérthetetlenségét, és a királlyal azonos büntetőjogi védelmét, majd rögtön utána a (2) bekezdés viszont a közjogi felelősségét. Ez azonban semmilyen ellentmondást nem hordoz magában, s azért elemeztem hosszasabban, hogy a Csemegi-kódex felségsértési tényállására, s egyáltalán a felségsértés fogalmára vonatkozóan egy fontos konklúziót levonhassunk. Ez pedig az, hogy a felség szónak mi a pontos jelentése, a felségsértés milyen felségjogok védelmét hivatott garantálni. VII. A felségsértés mint az állami felségjogok védője A kormányzónál a királlyal azonos büntetőjogi védelem megadása egyáltalán nem jelentette azt, hogy a törvényhozás az ideiglenes államfőt a királyi felség fogalmi körébe helyzete volna át. A felségsértés ugyanis s ez nincs másként a Csemegi-kódexben sem nem a királyi felség, hanem az államfelség megsértését jelenti. Ebből egyenesen következik az is, hogy a felségsértés tényállása nem államforma függő, az a köztársaságokban is minden további nélkül használható elnevezés. Így pl. a Hochverrat mind Ausztriában, s mind Németországban megmaradt büntetőjogi tényállásként a köztársaság kikiáltása után is. A kormányzó sérthetetlensége sem áll szemben azzal, hogy tartalmilag inkább köztársasági, mint monarchikus államfői típus. Az államfői sérthetetlenségnek ugyanis két jól elkülöníthető tartalmi eleme van, az egyik a közjogi felelőtlenség, a másik pedig a fokozott büntetőjogi védelem. A monarchiákban az államfői sérthetetlenség szinte kivétel nélkül mindkét elemet magába foglalta, a köztársaságokban azonban csak az utóbbit, de azt sem egyenlő mértékben. Korábban említettem, hogy a felségsértésnek Csemegi három fontos védett tárgyát határozta meg: az uralkodót, az államterületet és az alkotmányt. Az utóbbi kettő kivétel nélkül a köztársasági államformában is a legszigorúbb védelem alá tartozik. Az alkotmányos berendezkedés erőszakos megváltoztatása, vagy az államterület erőszakos megcsonkítása itt is az állami felségjogok legsúlyosabb sérelmét jelenti. 23 A köztársasági államberendezkedéssel azonban egyál- 22 Az 1920:I. tc ához fűzött részletes indokolás (2) bekezdése. 23 Ennek jegyeit a ma hatályos magyar büntetőjog keretei között is fellelhetjük. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának tényállása (Btk ) szinte teljesen lefedi a Csemegi-kódex vonatkozó szabályait. A hatályos Btk. államelleni bűncselekményei azonban szerkezetileg már több ponton eltérnek a Csemegi-kódextől, például abban, hogy mely bűncselekmények elkövetői lehetnek csak magyar állampolgárok, s melyek elkövetője lehet bármely személy. A hatályos Btk a által rögzített hazaárulás tényállása ugyanúgy tartalmazza az államterület védelmét, azzal az eltéréssel, hogy elkövetője csak magyar állampolgár lehet, míg Csemeginél ez a korlátozás nem állt fenn.
8 114 Szabó István talán nem összeegyeztethetetlen az államfő fokozott védelme sem. Az csak a jogalkotó szabad elhatározásán múlik, hogy a köztársasági elnök sérelmére elkövetett egyes cselekményeket csak a többi államhatalmi szervvel (törvényhozás, kormány) egyformán ítéli meg vagy beemeli az állami felségjogok legszigorúbban védett körébe. Példának okáért az 1924-es görög, 24 az 1926-os török 25 vagy az 1927-es német 26 büntetőjogi törvénytervezet tartalmazott ilyen rendelkezéseket. A 3. pontban meghatároztuk azon tényezőket, amelyeket a felségsértés, mint büntetőjogi tényállás védelemben részesít: az uralkodó, az alkotmány és az államterület. A 4 7. pontokban megfelelő részletességgel ennek az első elemét, az uralkodó ellen elkövetett felségsértési cselekményeket tekintettük át. Ezt követően, s némileg rövidebb terjedelemben, az alkotmány és az államterület elleni felségsértési cselekmények megvitatásának kell következnie. VIII. Az alkotmány ellen irányuló felségsértés Az alkotmány ellen irányuló felségsértés tényállási elemei a trónöröklési rendnek, a magyar állam alkotmányának, illetőleg a magyar államot képező országok közötti államközösség, vagy az Osztrák Magyar Monarchia másik államához (Ausztria) fűződő viszony erőszakos megváltoztatása. Hazánknak ebben az időben nem volt írott alkotmánya, sok esetben történeti hagyományok határozták meg az alkotmányos szabályokat. Ezért az alkotmány erőszakos megváltoztatása kapcsán a bírói gyakorlat alakította ki, hogy pontosan mik számítottak a büntetőjog által védett részeknek. Vitathatatlanul ide tartoztak például a törvényhozó és végrehajtó hatalom szervei, akik ezek működését akarták erőszakosan megváltoztatni, azok kimerítették a felségsértés tényállását. 27 Valószínűleg az alkotmány pontos körülhatárolhatóságának hiánya késztette arra Csemegit, hogy olyan elemekkel egészítse ki a tényállást, amely lényegében benne foglaltatik az alkotmányos rend fogalmába. Nyilvánvaló, hogy a trónöröklési rend, vagy az osztrák magyar közjogi viszony része a magyar állam alkotmánynak. Mindkettő a Pragmatica Sanction nyugszik, ami a magyar közjog egyik legfontosabb sarkalatos törvénye volt. Aki a Pragmatica Sanctio erőszakos megváltoztatására törekedett, annak célja vitathatatlanul a magyar állam alkotmányának erőszakos megváltoztatása volt. Meglátásom szerint ezek nem új tényállási elemek voltak, hanem inkább példálózó felsorolások. A védett jogtárgyak pontos körét a bírói gyakorlat alakította ki, de amit ezek kö- 24 ANGYAL 1930, Uo. 26 Uo., Uo., 22.
9 A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben 115 zül a törvény tételesen megemlített, az nem képezhette bírói mérlegelés tárgyát, hanem egészen biztosan védte a büntetőjog. Az alkotmány ellen irányuló felségsértésnek nem kellett befejezettnek lennie, hiszen a büntetőjog a befejezett alakzatát nem is tudta kezelni. Ha ugyanis az erőszakos megváltoztatás befejezetté válik, az állam elveszti a büntetőhatalmát. 28 A forradalmárok pedig a megdöntött államberendezkedés törvényei alapján nem fogják önmagukat elítélni. Ennek következménye, hogy a teljes tényállás egy kísérleti alakzat. Az uralkodó elleni felségsértésnél a kódex az alábbiak szerint fogalmaz: A felségsértés bűntettét követi el, 29 míg az alkotmány elleni felségsértésnél: A felségsértés büntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy: 30 A megváltoztatásnak fontos tényállási eleme a cselekmény erőszakos volta. Ez pedig jellegéből eredően olyan tevékenységet igényel, amelyet egy ember vagy kisebb csoportosulás nem igazán tud megvalósítani. Ehhez tömeg, szervezett párt szükséges, valamint komoly fegyveres csoportok. 31 Az alkotmány elleni felségsértés büntetési tétele szintén tíztől tizenöt évig terjed, de nem fegyház, hanem államfogház, 32 ami mindenképpen egy privilegizáltabb végrehajtási forma. IX. Az államterület elleni felségsértés Az államterület elleni felségsértés témánk utolsó eleme, amelyet Csemegi az alkotmány elleni felségsértéssel egy paragrafuson belül helyezett el. 33 Ennek alapvető oka az lehetett, hogy ugyanúgy a kísérleti stádiumot akarta meghatározni büntetendő alakzatként, mint a másik csoportnál. 34 Nem kell az államterület sérelmének ténylegesen megvalósulnia, büntetőjogi szempontból már az erre irányzott cselekmény is befejezett stádium. A tiltott cselekmény pedig: a magyar állam területének, vagy egy részének idegen uralom alá juttatása, vagy a magyar államtól való elszakítása, ha mindez erőszakkal történik. Az idegen uralom alá juttatás más államhoz való csatolást feltételez, az idegen uralom alá juttatás nélküli elszakítás pedig önálló állam alapítását Uo., :V. tc :V. tc ANGYAL 1930, :V. tc (1) bekezdés :V. tc ANGYAL 1930, Uo.
10 116 Szabó István Az osztrák magyar államjogi kapcsolat sajátos hatása volt, hogy a kódex az osztrák állam területét is a magyarhoz hasonló büntetőjogi védelemben részesítette. Mindez persze a másik oldalon is így volt, az osztrák Btk. is védte a magyar állam területét. A Pragmatica Sanctioból eredő védelmi közösségnek ez egy teljesen logikus következménye volt. Ha Ausztria területi épségét bármilyen veszély fenyegette, az Magyarország részéről ugyan olyan védelmi kötelezettséget váltott ki, mintha az a magyar állam területe ellen irányult volna. Az elmélet szintjén érdekes kérdést vet fel, hogyha valaki a Monarchia egyik államától a másikhoz akart erőszakkal területet átcsatolni, az is mindkét állam joga szerint büntetendő volt-e? Amelyiktől elszakítják a területet, annak a joga szerint nyilvánvalóan büntetendő, a másik állam joga szerint viszont nem. Legalábbis az osztrák oldalon ilyen állásponttal is találkozhatunk. 36 Az alkotmány elleni felségsértésnél említettem, hogy a kódex egy másik jogág, az alkotmányjog által meghatározott rendszert véd. Az államterület elleni felségsértésnél is hasonló a helyzet, ugyanis a védett terület terjedelmét a nemzetközi jog határozza meg, s a büntetőjog mindig az aktuális államterületet védi. 37 Az államterület elleni felségsértés büntetése időtartamát tekintve megegyezett az alkotmány elleni felségsértésnél meghatározott tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel. Végrehajtási fokozatát tekintve azonban az államfogház helyett azt lényegesen súlyosabb körülményeket jelentő fegyházban kellett letölteni. X. Összegzés Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a modern hazai büntetőjogban az államelleni bűncselekményeket igen előremutató módon kodifikálták. Ez már igaz volt az 1843/1844-es büntető javaslatra, de különösen a Csemegi-kódexre. Az nemcsak a korábbi magyar szabályokhoz képest volt előrelépés, hanem európai viszonylatban is kimagasló volt. A legnagyobb eredményt az egyes államelleni bűncselekmények részletes elhatárolása, és a szankciórendszer differenciálása jelentette. Ezt nagyon jól szemlélteti a Csemegi Károly által meghatározott alábbi elv: Mindazonáltal ez esetben sem szabad, s nem igazságos minden ide tartozó büntettet ugyanazon büntetéssel büntettetni, mert a fokozatosság itt sem mellőzhető az igazság elvének megsértése nélkül: épen ugy nem, a mint a többi büntetendő cselekmények különböző bűnösségi fokozatai esetében LAMMASCH 1911, ANGYAL 1930, Különös Rész I. Fejezethez (felségsértés) fűzött indokolás (7) bekezdés.
11 A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben 117 István Szabó Der Tatbestand des Hochverrates im ungarischen Strafgesetzbuch von 1878 Zusammenfassung Das ungarische Strafgesetzbuch von 1878 (Csemegi Kodex) hat als eines der ersten in Europa das Prinzip der Proportionalität auch bei Verbrechen gegen den Staat konsequent durchgesetzt. Im österreichischen Strafgesetzbuch von 1852 war der Hochverrat noch in allen Fällen mit der Todesstrafe bedroht. Der Csemegi Kodex sah die Todesstrafe hingegen nur für die schwersten Fälle vor. Durch Tatbestand des Hochverrats wurden im Csemegi Kodex folgende Rechtsobjekte geschützt: die Person des Königs, die Verfassungsordnung und die Gebietseinheit des Staates. Die Todesstrafe sah der Kodex nur für den Versuch oder die Vollendung der Tötung des Königs vor. In der Zwischenkriegszeit wurde dieser strafrechtliche Schutz nicht automatisch auf den Reichsverweser ausgedehnt. Der Reichstag musste diesen durch ein Gesetz ausweiten. Es ist eine interessante Frage, ob das Recht des Hauses Habsburg auf den ungarischen Thron strafrechtlich geschützt wurde oder nicht. Es gilt zu berücksichtigen, dass das Strafgesetz den König auch dann schützt, wenn er sein Regierungsrecht nicht ausüben kann. Der Schutz der Verfassungsordnung ist ein besonderer Tatbestand, weil der Staat hier nur den Versuch strafrechtlich verfolgen kann. Bei Vollendung der Tat verliert der Staat seine Strafgewalt, und der Täter kann somit nicht mehr bestraft werden. Die Frage nach dem Stadium des Versuches ist daher eine im Hinblick auf die Strafbarkeit wesentliche Frage.
A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS ISTVÁN
Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2. (2012), pp. 383 387. A KET. JOGORVOSLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA AZ EGYES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN TURKOVICS
RészletesebbenMegjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez
649 Szomora Zsolt Megjegyzések az új Büntető Törvénykönyv nemi bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetéhez I. Bevezetés a módosítás háttere Nem túlzás azt állítani, hogy a 2012. évi C. törvénynyel újrakodifikált
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.
MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT
RészletesebbenA Piarista Rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Bp., 2010. (Művelődéstörténeti műhely. Rendtörténeti konferenciák) 9. p. 2
RIEDEL, JULIA ANNA: Bildungsreform und geistliches Ordenswesen im Ungarn der Aufklärung. Die Schulen der Piaristen unter Maria Theresia und Joseph II. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2012. (Contubernium.
RészletesebbenA NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos
RészletesebbenNÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA
INVEST ENGLISH NYELVISKOLA 1147 BUDAPEST, Lovász utca 7. [XIV. kerület] +36 20 583 2208 info@investenglish.hu www.investenglish.hu NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA TARTALOM I. ELSŐ SZINT... 2 II. MÁSODIK
RészletesebbenCSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN
CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN írta: KÁRPÁTI ENDRE (Budapest) 1876 őszén a Rókus-kórház szülészeti osztályának fiatal segédorvosa megrázó
RészletesebbenA HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba
RészletesebbenKÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ. KÉSZÜLT KOMLÓ VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA 2015. DECEMBER 09-i K Ö Z M E G H A L L G A T Á S Á N
KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ KÉSZÜLT KOMLÓ VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA 2015. DECEMBER 09-i K Ö Z M E G H A L L G A T Á S Á N Tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket, klubtagokat, oktatási
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenÜgyiratszám: TA/6333-4/2011
Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita
PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI
RészletesebbenA MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL
A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL 2012. március 9. www.lmbtszovetseg.hu A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei áttekintették az új Büntető Törvénykönyv társadalmi
RészletesebbenCarsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de
Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung
RészletesebbenSúlyosítási tilalom. a harmadfokú eljárásban. Herke Csongor
Súlyosítási tilalom a harmadfokú eljárásban Herke Csongor legtöbb eljárási törvény az anyagi jogi hiba (error in iure) esetén általában reformációs, megváltoztató döntési jogkört biztosít a fellebbviteli
RészletesebbenRiedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány
RészletesebbenVarga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
RészletesebbenC2 1 1 135. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A programkövetelmény nyelvre vonatkozó adatai. 960 óra (+ 180 óra OP)
C2 1 1 135 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve, vagy cég neve Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. A programkövetelmény nyelvre vonatkozó adatai Nyelv megnevezése
Részletesebben1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása
393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 2. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
RészletesebbenBUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III
P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung
RészletesebbenAZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 )
AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) TÓTH TIBOR XVIII XIX. század fordulójának háborús eseményeit és a napóleoni hadjárátok lezáródását követő mezőgazdasági
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
RészletesebbenA közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Készítette:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva
RészletesebbenDr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek
Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák
RészletesebbenAszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,
Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,
Részletesebbenszelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség
Jovánovics Eszter Pap András László kollektív bûnösség a 21. század magyarországán: magyarellenesség vádja cigányokkal szemben két emblematikus perben* * Ez a cikk a Társaság a Szabadságjogokért blogján
RészletesebbenSerák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
RészletesebbenAz atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
RészletesebbenKönnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia
Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenDeák Zoltán. A Szegedi Ítélőtábla döntése a terrorcselekménnyel fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés elhatárolásáról*
B ü n t e t ő j o g 2014/2 JeMa Deák Zoltán A Szegedi Ítélőtábla döntése a terrorcselekménnyel fenyegetés és a közveszéllyel fenyegetés elhatárolásáról* A fenyegetés fogalmának értelmezése Hivatalos hivatkozás:
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenTANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása
BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.
RészletesebbenBüntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.
Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:
RészletesebbenMeghívó a gyermekkorcsoport 9. Nemzetközi Delphincupjára Simmeringen
Meghívó a gyermekkorcsoport 9. Nemzetközi Delphincupjára Simmeringen Idöpont: Szombat 24.10.2009 Verseny helye: Medence: Idömérés: Fedett uszoda Simmering A -1110 Wien, Simmeringer Hauptstraße/ Florian
RészletesebbenÜZEMELTETÉS : 18 l /100 km. 2.2-3.9 l /100 km. Skoda / Toyota Prius. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség
ÜZEMELTETÉS : 18 l /100 km 2.2-3.9 l /100 km Skoda / Toyota Prius Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség ÉPÜLETKATEGÓRIÁK : Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség HŐSZIGETELETLEN ÉP. : 1995-ÖS RENDELET
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
RészletesebbenA FELTALÁLÓI LÉPÉS KÖVETELMÉNYE A HASZNÁLATI MINTAOLTALMI JOGBAN
Dr. Markó József: [1] A FELTALÁLÓI LÉPÉS KÖVETELMÉNYE A HASZNÁLATI MINTAOLTALMI JOGBAN T A R T A L O M 1. Bevezető. 2 2. Nemzetközi kitekintő. 2 Oldal 2.1. Ausztria 2 2.2. Dánia és Spanyolország 3 2.3.
Részletesebben1.Tények 1. 2. Pertörténet
Hollán Miklós A Legfelsőbb Bíróság döntése az Agrobank ügyben Az előny jogtalanságáról államilag támogatott hitelezéssel kapcsolatos vesztegetés esetén * Hivatalos hivatkozás: Legf. Bír.Bf.III.170/1998/5.
Részletesebbenvasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem.
Kedves olvasó, vasárnap, május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Bárki ingyenesen részt vehet: 11:00 h - 15:00 h - 17:00 h - 19:00 h - 21:00 h- Ha valaki személyes fölhívással
RészletesebbenAlkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban
RészletesebbenFÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN
Földrajz német nyelven középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Teil
RészletesebbenNémet C2 1 1 030 nyelvi programkövetelmény
Német C2 1 1 030 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve, vagy cég neve Hueber Verlag GmbH&Co.KG Közvetlen Magyarországi Kereskedelmi Képviselet Nyelv megnevezése Megszerezhető
RészletesebbenEK-TípusVizsgálati Tanúsítvány EG-Baumusterprüfbescheinigung
ROBBANÁSBIZTOS BERENDEZÉSEK VIZSGÁLÓ ÁLLOMÁSA Prüfstelle für Explosionsgeschützte Betriebsmittel 1/5 Ungarn, 1037 Budapest, Mikoviny S. u. 2-4. tel/fax: 36 1 250 1720 E-mail: bkiex@elender.hu (1) EK-TípusVizsgálati
RészletesebbenKombi-V15. pellet / hasábfa kombikazán. Teljesítmény. 4-14,9 kw. Verzió: 1 / 2009
Kombi-V15 pellet / hasábfa kombikazán Teljesítmény 4-14,9 kw Termékismertető Verzió: 1 / 2009 Szerző: W.Pöllabauer Perhofer GmbH (Magyar képviselet: Szalontai RGB Bt.) Kombi-V20 adatlap Oldal 1 Változtatás
RészletesebbenKUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS
KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A Monarchia utódállamainak két világháború közötti államberendezkedése Nyilvántartási szám: 76472 Időtartam: 2009. január 1-2013. január 31. A kutatási programnak a projektvezető
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb
RészletesebbenERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 96
Az ERSTE Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Üzletszabályzata ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 96 Tartalomjegyzék 1. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK... 4 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...
Részletesebben1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1
1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
RészletesebbenA helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4
I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi
RészletesebbenA gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire
A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
Részletesebben11. Kormányzói levél, 2014. május
Sólyom Bódog Kormányzó 2013 / 2014 Éld meg a Rotaryt, változtass meg életeket RC Szekszárd /Ron D. Burton/ 11. Kormányzói levél, 2014. május Kedves Barátaim! Minden Rotary év legnagyobb központi, és egyúttal
RészletesebbenNemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN/10459-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Részletesebben3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől
-1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van
Részletesebbenaz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA
az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 91 VG/2/9/2011. Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2015.05.18.
Tartalomjegyzék 1. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK... 3 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)... 3 II. LAKÁS-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZERZŐDÉS... 4 2. A lakás-előtakarékossági
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
Részletesebben1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság
RészletesebbenAz internet veszélyei - fogalomtár
Az internet veszélyei - fogalomtár Adatlopás: Az adatlopás adataink szándékos, nyilvános feltárását jelenti (pl. banki ügyfelek adatai kerülnek nyilvánosságra, vagy az én személyes adataimat használják
RészletesebbenÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon
ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenAZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI
AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS
RészletesebbenBüntetőjog. általános rész
Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az
Részletesebben1900 körüli városlodi étkészlet
1900 körüli városlodi étkészlet SERGŐ ERZSÉBET Korábban is volt a Vendéglátóipári Múzeumban olyan, étkészletegyüttesek gyűjtésére irányuló tendencia, hogy a kiállításokon terítékeket lehessen bemutatnunk.
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenKomplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002
Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,
Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 90
RészletesebbenTérey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic
RészletesebbenÜGYFELES. felülvizsgálati kérelmet
ÜGYFELES Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!... korábban meghatalmazással igazolt jogi képviselőim útján a Pest megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen nyomozói pótlék megfizetése iránt indított perében, a
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések
A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető
RészletesebbenTájékoztató a szállítással kapcsolatos biztosításokról
Tájékoztató a szállítással kapcsolatos biztosításokról A MABISZ Tájékoztató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási fogalmak értelmezéséhez. Jelen tájékoztató általánosan foglalkozik a szállítással
RészletesebbenV. Katonai Építéshatósági Konferencia Szentendre, 2006.V. 23. Az építésügyet érintő fontosabb jogszabályi változások (Kovács Imre)
V. Katonai Építéshatósági Konferencia Szentendre, 2006.V. 23. Az építésügyet érintő fontosabb jogszabályi változások (Kovács Imre) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munkatársak tevékenysége,
RészletesebbenMercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203)
Oktober 2014 Kecskemét, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203) Aufgaben Feladatok: Stellennummer
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról
BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 79-132
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 79-132 NŐI BŰNÖK A MAGZATELHAJTÁS, A GYERMEKÖLÉS ÉS A GYERMEKKITÉTEL BÜNTETŐJOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE GILÁNYI ESZTER* Az állam mindig
RészletesebbenAdott esetben születési név és korábbi házassági név Keresztnév Vorname ggf. Geburtsname und Name aus früherer Ehe
Családi pótlék sz. Kindergeld-Nr. Familienkasse Az igénylést benyújtó személy adóazonosító száma Németországban (feltétlenül kitöltendő) Steuer-ID der antragstellenden Person in Deutschland (zwingend ausfüllen)
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenNÉMET NYELV. Célok és feladatok. Fejlesztési, kimeneti követelmények
NÉMET NYELV Célok és feladatok A nyelvoktatás célja a kommunikatív kompetencia kialakítása, azaz a tanuló képessé tétele arra, hogy idegen nyelvű környezetben képes legyen megoldani felmerülő problémáit,
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenAZ EMBERI MÉLTÓSÁG A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYES DÖNTÉSEIBEN. KLICSU LÁSZLÓ tudományos fõmunkatárs (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare VI. 2010/4. 127 133. AZ EMBERI MÉLTÓSÁG A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGYES DÖNTÉSEIBEN KLICSU LÁSZLÓ tudományos fõmunkatárs (PPKE JÁK) A krisztushívõk szerint az ember Isten teremtménye,
Részletesebben