PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila. A magyar-román határ és őrzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila. A magyar-román határ és őrzése 1867 1918."

Átírás

1 PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila A magyar-román határ és őrzése

2

3 sorozatszerkesztő PARÁDI József sorozatgondozó Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság Budapest HU-ISSN

4

5 PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila A magyar-román határ és őrzése Budapest 2011 Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság HU-ISBN

6 A magyar-román határ és őrzése HU-ISSN HU-ISBN PARÁDI József 2011 A Magyar Királyság dualizmuskori határőrizete Erdélyben SUBA János 2011 Magyarország és Románia határvonalának dualizmuskori pontosítása VEDÓ Attila 2011 A történelmi Erdély határjelei

7

8

9 In memoriam az évi erdélyi román betörésnek ellenálló, a haza védelméért életüket áldozó magyar csendőrök, pénzügyőrök és rendőrök.

10

11 Omnia, quae disco, non aufert fur neque latro. Amit tudok, attól sem tolvaj, sem rabló nem foszthat meg.

12

13 TARTALOMJEGYZÉK I. A történelmi Erdély határjelei I/1. A határ és jelei 15 I/2. Magyarország államhatárainak kialakulása és megjelölésének kezdeti formái 18 I/3. A karlócai béke 21 I/4. A karlócai békétől a kiegyezésig 23 I/5. A magyar-román államhatár határhatárjelei az 1887-es határszerződés alapján 27 I/6. A bukaresti béke és a trianoni határok megjelölése 35 I/7. Visszatérés a Kárpátok bérceire 38 II. Magyarország és Románia határvonalának dualizmuskori pontosítása. II/1. Az évi határrendezés 40 II/2. Az évi határvizsgálat 42 II/3. Az évi határvizsgálat 45 III. A Magyar Királyság dualizmuskori határőrizete Erdélyben. III/1. A közös ügyek és a határőrizet 46 III/2. Militánsság és határőrizet 52 III/3. A magyar állam határőrizeti feladatokat ellátó rendvédelmi testületei 55 III/IV. A magyar határőrizeti metodika 66 III/V. A háborús határőrizet Erdélyben 75 III/VI. A dualizmuskori magyar határőrizet tapasztalatai 78 Jegyzetek 80 Mellékletek 98 Glosszárium 136

14

15 I A történelmi Erdély határjelei Határ és jelei. Az emberi történelem során, egészen az első, szervezetten együtt élő törzsközösségektől kezdve mindig fontos szerepet töltött be a határ kérdése. Az emberi együttműködés egyik alapvető szükséglete volt, hogy a közösség kooperáló tagjai tudják, meddig terjed ki fennhatóságuk, mekkora az a terület, melyen akár a legkezdetlegesebb formában is, de össze kell fogniuk a társadalmi feladatokat. A határ, államhatár, határvonal képe és fogalma a változó korok változó követelményeinek megfelelően alakult. A fejlődéssel párhuzamosan egyre pontosabban állapították meg az állammá szerveződött társadalmak főhatalmát a szomszédos területektől elhatároló képzeletbeli vonal helyét. Sokszor egész nemzetek sorsa függött attól, hogy országuk határvonala a nekik legkedvezőbb helyen haladjon, sőt birodalmak, államrendszerek felemelkedését vagy bukását jelentették a túlságosan előretolt vagy túl kicsire zsugorodott határok. Filozófiai értelemben tehát az államhatár történelmi kategória, mivel az emberi társadalom kialakulása nyomán, az állam létrejöttéhez kapcsolódóan jelent meg. Az államhatár az államrendszerek fejlődésével egy időben, hoszszú történelmi fejlődés során nyerte el mai formáját. Az államhatár megállapíthatósága alapvetően letelepedett és államisághoz kapcsolódó emberi közösségek létét feltételezi. 1 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közösségek által uralt terrénumok határai már korábban nem jöttek létre, azokat a közösségek mindig is figyelembe vették az állattartó társadalmaknál is. Az ősközösség felbomlása után, a rabszolgatartó társadalmi rend létrejöttével a határokat továbbra is a természetes határok alkották. Ezek viszonylag széles sávban megközelítési, közlekedési akadályt képeztek, ezzel biztosítva az állam területi sérthetetlenségét. Az ókor vége felé a széles határöveket egyre gyakrabban felváltotta a konkrét tereptárgyakhoz kötődő, vagy annak húzódását követő határ (pl.: Római Birodalom limes -e, bár a limes is mint védelmi övezet mélységében tagolt szerkezetű volt). A védelmi célokat szolgáló limesen kívül azonban konkrét határjelek elhelyezésére is volt példa. Kezdetben élő fák, később számozott és betűvel ellátott cövekek jelölték a Birodalom határát. Sőt Traianus császár idején a II. század elején már határköveket is kihelyeztek. Az ókori nagyhatalmak tehát már ekkor is törekedtek többé-kevésbé vonalszerű politikai határok kiépítésére (amilyen később a kínai nagy fal). 2 A Középkor folyamán az államok határait a terepen szinte semmi nem jelölte, helyének tisztázása az ott élő emberek (gyakran oda telepített határ- 15

16 őrök) hagyományismeretére volt bízva. Az államterület csak a hűbéri monarchiák létrejöttével kapott egyre határozottabb körvonalat. Ekkor többnyire a határ menti földbirtokok birtokhatárait tekintették az állam határának is. Bár az első határleírások az írásosság lassú térnyerésének eredményeként már ebben az időben megszülettek, még a XVIII. században is túlnyomórészt természetes terepképződmények útján határozták meg az államok területének kiterjedését. A határvonal jelölésére csupán sajátos átmeneti formák alakultak ki a természetes és mesterséges határok között. Ide sorolhatók az utak mentén húzódó, valamint a folyóknak bizonyos vízállás melletti partvonalában kijelölt határokat. A mesterséges határok csupán az újkorban terjedtek el, mivel a vezető államok egyre hatékonyabban igyekeztek kihasználni az uralmuk alatt álló földterületeket. A mai értelemben vett határvonalak kialakulása nem választható el a földmérő és térképészeti tudományok fejlődésétől. A határvonal fogalmának szerves része például az úgynevezett Kármán vonal is.* 3 A magyar politikai földrajzban az államhatár kezdetben, mint földrajzi fogalom jelent meg, ezért a jó határ fogalma egyet jelentett a természetes (orografikus) határral,* ezen belül is a hegygerincen végigfutó vízválasztó vonallal vagy folyamhatárral. 4 Magyarország határait tehát elsősorban természetes határként értelmezték, azokat hegygerincek, erdőövek, síkságokon a folyók, tavak, mocsarak sajátos szintézise alkotta. 5 Ahol a természet nem gondoskodott a határ felismerhetőségéről, ott az állam tette ezt (pl.: a Vogézekben a francia-német határ mentén 4 km széles sávban kiirtották az erdőt, hasonlóan cselekedett Magyarország a Kárpátokban a magyar-román határon). Később a természetes elválasztó vonalak szerepét a mesterséges határok vették át.* A korabeli határszerződésekben a határjelek leírása mellett a határ jellege is szerepel. E szerint a szárazföldi határt fix határként, a vízi határt mozgó határként definiálták. A mozgó határ vonalát a folyók esetében a hajózhatóság döntötte el, ez alapján a hajózható folyókon a sodorvonal, a nem hajózhatókon a középvonal jelentette és jelenti azóta is az államhatárt. Mozgó határ esetében a határvonal folyamatosan követi a meder térbeli változásait, így a folyó építő-romboló tevékenységéből eredően hazánk területe kis mértékben ugyan, de változik. Az államhatár eszmei-jogi értelemben elhatároló jellegű, csupán képzeletben létezik. Ugyanakkor tárgyi értelemben is elhatároló, amennyiben a Föld felszínén határjelek által szimbolikusan láthatóvá van téve, hisz ott * Lásd Glosszárium 16

17 materiális dolgokat (tereptárgyak, objektumok) határol el egymástól. Másfelől a szomszédos országokat össze is köti, egyben érintkezési felület is. Az államhatártól fogalmilag nem választható el a határvonal, amely annak speciális részét képezi, nem más, mint az államhatár és a föld (víz) metszési vonala. Az államhatár elválasztó és összekötő jellegéből következően e vonal ki- illetve megjelölésre szorul. Az államhatárnak mindenkor két funkciója volt: politikai és vámszaki. Az adott korra jellemző módon hol a politikai, hol a vámhatár jellege dominált. A politikai határokhoz mindig érzelmek társulnak, melynek legjobb példája az ismert jelszó, miszerint Magyarország a földkerekség egyetlen országa, amely mindenütt saját magával határos. E műben csupán az államhatár kijelölésének és megjelölésének módjait, elsősorban azonban az alkalmazott határjeleket vizsgálom, amely nem terjed ki a politika és a vámügy szakmai kérdéseire. A ma ismert határjelölési formák története viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Egy egy esetleges határmegjelölésre már jóval korábban is volt példa, de a határvonal folyamatos húzódását csak a XVIII. századtól kezdték jelölni. Ekkor még elsősorban természetes tereptárgyakat jelöltek meg, később ennek híján mesterséges határ-megjelölést is alkalmaztak. A korabeli határleírások tanúsága szerint a határjelek elszakasztják vagy meghatározzák a területeket, ezért gyakran találkozhatunk a határozójel elnevezéssel is. Határjelzésre a legkezdetlegesebb formációkat is alkalmazták. A fűcsomó, formára nyírt gyepfolt, összekötözött nádcsomó, levágott leveles ágak, barázda vágása, fasorok kialakítása egyaránt jelölhetett határvonalat. Ezek a jelzések folyamatos gondozást, újjáépítést és felügyeletet igényeltek, melyet a határmenti lakosság látott el. A határjelzés fejlettebb, de még mindig természetes formákon alapuló jelölési módja a határfa. A jeltípus gyökerei az ókorig nyúlnak vissza és egész Európában előszeretettel használták egyszerű elkészítése miatt. Alapvető típusa a természetes módon különleges alakúra nőtt élő fa, amely bármilyen beavatkozással, pl. a véséssel, csonkolással, fúrással, feliratozással vagy fémjelzés felhelyezésével feltűnőbbé tehető. 6 Ezek a kevésbé tartós jelölési formák elégségesnek bizonyultak abban a korban, mikor az államhatárok zonális jellege dominált és a határőrfalvak vagy katonai határőrvidékek lakóinak helyismerete képezte a határokról szóló ismeretek alapját. (Az udvari haditanács irányítása alatt álló katonai határőrvidékek megszervezésének gyökerei az 1522-es évre nyúlnak vissza a HABSBURG-JAGELLÓ családi szerződés aláírásának idejéig. A Száva mentén a Tisza torkolatáig a horvát-, a temesi- és bánáti- területeken a szerb-, majd Mária Terézia alatt délkeleten a székely-határőrvidéket szervezték meg.) 7 17

18 A határőrvidékek eltűnésével és a tudományos módszerekkel felmért és korszerűen megjelölt határok iránti állami igény erősödésével a határvonalon felállítható tartós és egyértelmű típusjelek terjedtek el. A XIX. századra általánossá vált a földből vagy kőből készített határdombok, fa vagy kő határoszlop és faragott határkő alkalmazása. Ma már műholdas mérések alapján kitűzött határjelek rendszere mutatja a terepen, és számítógépes rajz-és nyomdatechnika jeleníti meg térképeinken, hol az államhatár. A határjel az államhatárt közvetlenül vagy közvetetten jelölő, föld alatti és föld feletti mérési jelek együttese. A határvonal helyzetét tehát határjelek, illetve a határnyiladék érzékelteti a terepen. Az államhatár vonalának kitűzése során azonban nem csak határjeleket, hanem más, elsősorban földmérési segédjelzéseket (pl.: sokszögköveket, vízrajzi szelvényköveket, stb.) is elhelyeznek. Ezek a határ-megjelölés szempontjából egy tekintet alá esnek a határjelekkel. Hazánk határain kis számban, de még mindig megtalálhatók azok a ma már nem használatos határjelek, melyeket korábbi határokmányok határoztak meg. Ilyenek: 8 1. Határdomb facövekkel 2. Faoszlopok ( PILOTISEN BOIS ) 3. Sziklatömbök ( ROCHES ) 4. Élő fák vastáblával ( ARBRES FRONTIERES ) 5. Polygonkövek ( BORNES POLYGONALES ) stb. A határjeleket anyaguk szerint is csoportosíthatjuk. A jelek anyagát azok helye és szerepe, valamint a szomszédos államok erre vonatkozó megállapodása határozza meg. Határjel készülhet: terméskőből, betonkőből, vasbetonból, fából, fémből, és földből, illetve ezek együtteséből (főleg fa földdel, fémmel). Az államhatár egészét tekintve a dualizmus korában a leggyakrabban alkalmazott anyagok a terméskő, a föld, a fém, és a fa. A Magyarország államhatárainak kialakulása és megjelölésének kezdeti formái. Határaink története a Kárpát-medencében a honfoglalásig nyúlik vissza. Első írásos a XI., első térképtörténeti forrásai pedig a XII. századból maradtak ránk. 9 Határaink kezdeti megjelölésére a népmesékben és a köznapi beszédben gyakran megjelenő senki földjét, a gyepűelvét használtuk. A gyepű és gyepűelve kifejezések alatt olyan lakatlan, lakhatatlan, nehezen járható területsávot értünk, mely a szomszédos népeket, országokat egymástól elválasztotta. 10 A gyepűrendszer a X.-XIII. század idején funkcionált, a határ ekkor nem vonal, hanem zóna jellegű volt. Magyarországon a gyepűhatárok és az országhatárok nem voltak azonosak. A honfoglaló törzsek települési terüle- 18

19 teit körülvevő országos gyepűvonal nem nyúlt túl a hegyvidék belső peremén és fokozatosan tolták ki a későbbi határokig. Összefüggő mesterséges gyepűre csak ott volt szükség, ahol nem volt természetes védővonal. Egymás mögött több gyepűvonal is létezett, néhol 2 3 is megállapítható. Az egyes magyar törzsek települési területei között is volt gyepű. A védvonal egy részét valószínűleg még az avarok építették, a honfoglaló törzsek csak kiegészítették azt. E határvédelmi rendszer a tatárdúlásig ( ) bizonyult hatékonynak, az Árpád-ház korának végére már teljesen korszerűtlenné vált. A gyepűrendszer sávjának csökkenését elősegítette a feudális viszonyokból származó földadományozás. A XI XIV. században az állam- és birtokhatárok között szoros összefüggés figyelhető meg, melyet a korszakból származó birtoklevelek is igazolnak. Az akkori felfogás szerint az ország területe a királyi jog (ius regnum) érvényesülési területével volt azonos. Az országhatár elhelyezkedését ennek megfelelően az határozta meg, hogy a határ menti birtokra érvényes volt-e a ius regnum. Bár határvonalról még mindig nem beszélhetünk, a birtokhatárral egybeeső államhatárok esetében a földterület határait jelző természetes végső pontok (fák, források, dombok, hegycsúcsok, sziklák) mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a mesterséges határjelek is (földhányások, faoszlopok, élő fába vésett jelek). 11 Bár Erdély a Magyar Királyság szerves része volt, történelme és határainak fejlődése sokszor külön utakon járt. Szent István király eredetileg 7 vármegyét hozott létre az erdélyi területen a gyulák hatalmának megtörése után: Désvár, Dobokavár, Kolozsvár, Tordavár, Küküllővár, Fehérvár és Hunyadvár néven. Ebből ered Erdély német neve is: Siebenbürgen, vagyis Hétvármegye. A tartomány magyar neve István korában Erdőelve, amely erdőn túli területet jelent (latinul: Transylvania). A XII. század végén a szászok betelepülése nyomán a megyék átszerveződtek. A terület ezután megyékből és Királyfölde szék -eknek nevezett szász közigazgatási egységeiből állt. Az új közigazgatási szerveződésből csak Fogarasföld területe maradt ki, amit a XII. század végétől román határőrök laktak. A terület a mindenkori uralkodó közvetlen kormányzása alatt álló különleges terület volt. 12 A kialakult határ a Kárpátok lánca lett, amely egy évezreden át megszabta az ország keleti kiterjedését. Valószínűsíthető, hogy az államhatár mai értelemben vett fogalma a XIII XIV. század fordulóján kezdett kialakulni, majd a század végére mint egy területre fennálló jogcímet jelentett. 13 A merev természeti határoknak köszönhetően Magyarország és Havasalföld között nem volt lényegesebb határkiigazítás. Moldva és Otélia (Kis-Oláhország) között azonban a határ gyakran változott. Az első dokumentált határbejárásra 1520-ban került sor, amikor SZAPOLYAI János és János oláh vajda kiküldöttei megállapították a 19

20 közös határt. 14 A határkiigazítás azonban nem jelentette a mai vonalszerű határok megjelenését Erdély szélein. A keleti határok az 1540-es évek közepére fixálódtak az 1538-as váradi béke rendelkezései szerint. Erdély határait Magyarország felől továbbra is a földesúri birtokok pártállása határozta meg, míg a törökök felől csupán végvárakkal volt jelezhető. A XV XVI. században a törökök által veszélyeztetett irányban kiépített, az Adriai-tengertől Szigetvár, Kanizsa, Győr, Komárom, Érsekújvár, Eger, Szatmár, Várad, Temesvár vonalán egészen az Al-Dunáig húzódó végvár-rendszer a mai embertől teljesen idegen, zóna jellegű határt jelentett ig a szultán és a magyar király között megkötött, Magyarországot érintő békeszerződésekben a felek nem határvonalat, hanem végvárakat, és hozzájuk tartozó területeket rögzítettek. Azt, hogy egy adott várból meddig terjedt a birtokos hatalma a tényleges erőviszonyoktól függött. A végvárak közti néhány kilométeres határvidékre mindkét hatalom fennhatósága kiterjedt. 15 Ugyanakkor a határnyiladékok vágása és a béketárgyalások idejére kijelölt határvonal arról tanúskodik, hogy egyes esetekben már ekkor is elismerték a vonal mentén haladó államhatárt. Sőt az ÁRPÁD- és ANJOU-korbeli okiratokban és határleírásokban már találkozhatunk a határjelek legkezdetlegesebb formáival, a határfákkal is. A mohácsi csata fontos következménye volt, hogy Erdély fokozatosan elkülönült Magyarországtól, így létrejön az anyaországgal közös határa. Az itt kialakult politikai határ valós elválasztó szerepét jól jelzi, hogy a század második felére több királyi katona állomásozott a felső-magyarországi végvárakban, mint a Dunántúl törökkel szembenálló erősségeiben. 16 Az 1570-es speyeri béke fordulópont volt az erdélyi határok kialakulásában, ugyanis először rögzített pontos választóvonalat a birodalmak között azzal, hogy az idegen hatalomnak határon belül maradt falvait elvette. 17 A békeokmány a nemzetközi egyezmények közül elsőként említ Partiumot. A határok vonalkénti megvonása még mindig nem vált általánossá, így ebben az esetben is vármegyék, várak, uradalmak hovatartozását határozta meg a szerződés. Erdély sajátos, különálló státusza a század közepén meggyengült, azonban a 15 éves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki béke jog szerint is elismerte a BOCSKAY felkelés nyomán újjáéledt önálló államot. Az önálló Erdély határai katonai és vámszaki szempontból egyaránt egységesek voltak. Elválasztó szerepük éppúgy érvényesült a Magyar Királyság felé, mint az Oszmán Birodalom irányába. A keleti határon meglévő huszad néven ismert vámszedő helyek mellett új vámhatárt is húztak a nyugati széleken. 18 A Kárpát-medencében még a XVI XVII. században sem beszélhetünk vonalszerű határról, hiszen a török hódoltság ideje alatt a Felvidékre menekült nemesség adót szedett az otthon maradt jobbágyoktól. Nem léteztek te- 20

21 hát a mai szigorú határok. 19 Az ekkoriban keletkezett nyugat-európai térképeken például nem is jelölték a törtök hódítás határát, csupán az egyes várak feltüntetésénél jelölték a törtök fennhatóságot. A vonalszerű határok mesterséges megjelölésének magvait azonban már ekkor elvetették. A Porta hódításainak legsikeresebb szakaszát lezáró drinápolyi béke már kimondta, hogy a határjelek kitűzésének és a közös jobbágyok elosztásának kérdését a béke megkötése után kell rendezni. Ezen ügyek elrendezésére a felek tekintélyes férfiakból álló bizottságokat hoznak létre. 20 A karlócai béke. Az 1699-es karlócai békeszerződés alapvető változást hozott a határkijelölésben. Bár mesterséges határjeleket a karlócai békét megelőző írásos források is szép számmal említenek, egy teljes határszakasz egységes megjelölésére a szerződés megkötéséig nem volt példa. A törököktől nem volt idegen a hódítások határainak határjelekkel való megjelölése. Evlia Cselebi török világutazó 1660 és 1664 közötti magyarországi utazása során már találkozott ilyen határjelekkel. 21 Leírásaiban fagerendákkal jelölt határdombok szerepelnek, melyek kisebb változatai később széles körben elterjedtek Európa keleti részében. Az oszmán birodalom és Erdély közös határának jelölésére is használtak határdombokat. APAFFI Mihály fejedelem augusztus 27-én kelt levelében súlyos problémaként ír a határjelek megrongálásáról. Beszámolójából kitűnik, hogy a határdombok egyoldalú áthelyezésével nyert csekély területek is határvillongáshoz vezethetnek, tehát a határvonal húzódásában előidézett pár méteres eltérést sem tűrik a szomszédos országok. 22 Ez gyökeres ellentétben állt a határokról alkotott addigi képpel. Ezzel kezdetét vette a geometriai határok térhódítása, melynek hatására a zonális határ egyre jobban kiszorult a térképekről. Az szeptember 11-ei zentai csata török veresége után a porta békekötésre és a birodalom határainak megmerevítésére kényszerült. A kétoldalú tárgyalások november 13-án kezdődtek meg Karlócán, magát a szerződést pedig január 26-án perckor írták alá, mely értelmében az oszmánok átengedték a Habsburgoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt, Szlavóniát, és a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről lemondtak. 23 A béke 25 évre szólt, de az érdekelt államok erőfeszítéseiből világosan látszik, hogy a határmegjelölés hosszabb távra volt hivatott rögzíteni a birodalmak határait. A békeokmány nagy hangsúlyt fektetett a határok pontos és szabatos leírására és addig példátlan részletességgel szabályozta a határjelzéssel kapcsolatos feladatokat. 24 A határ haladásának leírása többször kitért a határjelekre is és kiemelte azokat a helyeket, ahol mindenképp szükséges állandó 21

22 jelzők elhelyezése. 25 A végrehajtandó határmegjelölés szándékának komolyságát az ötödik cikk jelzi, amely a határjelek lajstromba vételéről és megrongálóikkal szemben szigorú büntetés kiszabásáról rendelkezik. 26 A jelzők épségben tartásának biztosítása érdekében elrendelték, hogy azokat mindkét fél kegyeletesen és ünnepélyesen vigyázza. 27 A határjelek elhelyezésére megbízottak kerültek kiküldésre, akik március 22-ével kezdődően két hónapot kaptak a munka befejezésére. 28 A megállapodás határjelzők és határkövek jól látható kihelyezését írta elő. A munkálatok alatt a kiküldött biztosok folyamatosan tájékoztatták uralkodóikat és levelezésükből sokat megtudhatunk a határjelek elhelyezésének gyakorlatáról. Ma is alkalmazott eljárások alapjait fektették le. 29 A szakaszok és alszakaszok rendszerének itt használt kezdeti formája képezi a határvonal felosztásának ma ismert alapját, melyet Magyarország határaira vonatkozóan itt alkalmaztak először. A szakaszokon belül a mesterséges határjelek elhelyezését a szerződés a biztosok saját szemrevételezéséhez kötötte. A jelzések sokszínűségéről IBRAHIM pasa április 23-án kelt jelentése sokat árul el. A levélben unka névvel illetett határhalmok mellett a terepviszonyok által megkívánt egyéb jelek, pl. cölöpök és kövek felállításáról is ír, mely jelrendszert az árkok és folyók, valamint hegygerincek láncolata tesz teljessé. 30 A kor műszaki színvonalát meghaladó jelzések mellett egyes helyeken a hagyományos határjelzés eszközeihez nyúltak, mint a bevágással jelölt élőfák, határfák. A biztosok megállapodtak abban is, hogy a határjelzőket a két fél felváltva helyezi el, továbbá hogy két jelző közt a távolság a 300 lépést ne haladja meg és köztük a határvonal egyenes vonalban halad. A tudományos eszközökkel megállapított határvonal pontosságát és a következő fordulat jelzi leginkább: maguk a határjelző objektumok pedig pontosan közepükön mutassák az egészen pontos határvonalat. 31 A kialakítandó határt mindenképp hosszú távú elválasztó vonalnak szánták a hatalmak, melyet az is bizonyít, hogy ugyanezen jelentés különleges jelzők elhelyezését is előírja azokra a helyekre, melyeket határjelekkel már biztosítottak ugyan, de a határ változásától a természeti erők folytán mégis tartani lehet. Az elhelyezett határjelek nagy számát érzékelteti, hogy IBRAHIM pasa és MARSIGLI császári főbiztos jelentései több mint 300 db határhalomról tesznek említést alig 100 km-es határszakaszon belül. 32 A török kézen maradt Temesvidék és Erdély közös határát szintén állandósították határjelekkel a Maros bal partján fekvő Philipe nevű hegytől a Ruszka-hegycsúcsig, majd a Márga patak mentén a havasalföldi határ kezdetét jelentő Murarul hegycsúcsig. 33 A bécsi kormány a fenti jelzők elhelyezésének biztosítása céljából levélben utasította a kormányzóságot és elrendelte, 22

23 hogy gondoskodjék a márványból vagy más kőből való négyszögletes határkövek elkészítéséről s a mesteremberekről. 34 A velencei, osztrák és török területek közös hármas határpontjáról külön megállapodás született, melynek kijelölése végett külön főbiztosok kiküldésére került sor. A gondos terepi munkát alapos dokumentáció követte, hiszen a felek közös akarata szerint bármilyen részhatárvonalnak legyen meg a saját okirata, abban pontosan írjanak le minden természetes vagy mesterséges határjelet az összes szükséges kísérő körülményekkel. 35 A határok térképi ábrázolását Johann Christoph MÜLLER német térképész készítette el. A térképmű ban megjelent szelvényein külön jelkulcs utal a kőből vagy földből emelt mesterséges határjelekre, valamint szekciónként kitér a határjelzők földrajzi pozíciójának meghatározására. 36 A megjelölt határvonal éves felülvizsgálatáról is megállapodtak a békeszerződéssel érintett államok. Eszerint minden évben Szent György napján a megbízottak és az árkászok állítsák helyre a megrongálódott határjeleket. 37 Hazánk déli határait tehát a szerződés értelmében meghatározott vonalon kitűzték és ezt térképen is rögzítették. A karlócai békétől a kiegyezésig. A magyar rendek 1711-től az ország teljes egyesítését követelték. A kérdést III. Károly 1732-es Carolina resolutio néven ismert határozata döntötte el, amely Erdély különálló státuszát rögzítette. Ezt követően minden magyar népi mozgalom zászlajára tűzte az unió kérdését. 38 Magyarország határai fogalmilag a XVIII. században alakultak ki és a század végére meg is szilárdultak. A magánbirtok fogalma ekkor kezdett szétválni az államterület fogalmától. A török uralom megszűnése után a birtok és községhatárok jelei szinte teljesen megsemmisültek, ezzel párhuzamosan a birtokjog is fellazult. Az 1700-as évek végére a falusi lakosságnak az uradalmi földekről történő kiszorulásával azonban igény keletkezett a birtokhatárok pontosabb kijelölésére, és ezzel párhuzamosan az állam is kinyilvánította a tudományos módszerekkel felmért határok szükségességét. 39 A határok vonallá zsugorodásának egyértelmű rögzítését, pontosabb, kő- és fa- határjelekkel való kitűzését a XVIII. században végrehajtott I. katonai felvételezés eredményezte. A felmérés során ( ) a térképészek és geodéták minden törésben, erdőségben, a hegyek csúcsán, völgyekben és síkságokon határdombokat emeltek három öl magasságban. Ahol a határvonal hosszan egyenes vonalban haladt, a dombok egymástól 200 ölnyire helyezkedtek el, ahol pedig kanyargó patakok miatt a határvonal húzódása is hasonló volt, a határdombok közti távolságot rövidebbre vették. Er- 23

24 dős, bozótos területen áthaladó határvonal mentén három öl szélességben a fákat is kivágták. Ekkor már pontosabb térképek születtek, melyeken a határt már mai formában (szaggatott vonal közé beszúrt pont) jelölték. A térképek jelkulcsai nevesítenek határdombokat, határköveket, jellel ellátott határfákat és határjelző oszlopokat (ezeket a császári sassal ellátott oszlopokat nevezték Grenzadlernek ). 40 Az I. katonai felmérés jelentősége tehát abban állt, hogy a karlócai béke utáni határkitűzéssel szemben nem csak a déli határok mentén, hanem az államhatár teljes hosszában kitűzték és megjelölték a határvonalat. Erdély határainak korszerű megjelölése mellett közigazgatási beosztása is átalakult. II. József 1785-ben megszűntette a közigazgatási zűrzavart és a tartományt 3 kerületre, ezen belül 11 megyére osztotta. 41 I. Ferenc 1806-ban elrendelte a II. katonai felvételezés végrehajtását, amit Magyarország vonatkozásában 1810-ben el is kezdtek. Erdély felmérésére 1853 és 1868 között történt meg. Az itt készült határtérképeken már határkövek, fa határjelek és határfák szerepeltek. A határvonal terepen való kitűzése egyértelműen fejlődött és a felmérés óta számozott határkövek jelölték az államhatárt, melyek segítségével egy adott határszakasz pontosan beazonosítható. 42 A Magyarországot 1872-től 1874-ig érintő III. katonai felmérés már egyértelműen megkülönböztet számozott és számozatlan határjeleket. Az 1876-os újabb közigazgatási reformmal Erdély elnyerte végleges elrendezését, egyúttal különállásának utolsó jelei is megszűntek. A területen létrehozott 15 vármegye tökéletesen visszailleszkedett a magyar megyeszervezetbe. 43 A dualizmus korára a határőrizet körülményei jelentősen megváltoztak, magát a határvonalat több szakaszon rendezni kellett (osztrák, horvát, szerb, és román viszonylatban). A határviták legfőbb kiváltó okai a földbirtokosok vélt vagy valós sérelmei voltak, melyeket a XVII. századig magánjogi aktusként kezeltek. A határok pontosításait törvénybe foglalták, vagy nemzetközileg választott bíróság ítélkezett a vitatott területek hovatartozását illetően, de előfordult az is, hogy a tárgyalásokat uralkodói döntés vagy minisztertanácsi állásfoglalás zárta. A magyar állam határai a valóságban a XVIII. század végére szilárdulnak meg től 1903-ig 93 db törvénycikk rendezte a határvillongásokat a különböző viszonylatokban. 44 A történelmi Erdély határai közjogi értelemben a XVIII. század végére teljesen kialakultak. Az 1699-es karlócai béke Erdély határait érintetlenül hagyva a Temesi bánságot Törökországhoz csatolta. A pozsareváci béke (1718) azonban nemcsak a Temesvidéket csatolta vissza a magyar koronához, hanem Kis-Oláhországot is Magyarországhoz csatolta, vagyis Oláhországnak a Duna és az Olt folyók közti részét is. Az 1739-es belgrádi béke, il- 24

25 letve az ennek alapján 1741-ben kiállított és Törökországgal kicserélt nemzetközi határbejárási okmányok szerint Kis-Oláhország ismét visszaszállt ugyan a törökökre, de Erdély határai egyébként a régiek maradtak. E határvonal pontos megjelölésére azonban nem került sor. Az 1769-es orosz-török háború kapcsán több forrás is említi, hogy Magyarország részéről a török birtokok felől katonai cordon vonatott, s egyidejűleg a császári sasok, mint határjelvények a határvonalnak mindazon pontján, hol természetes határok hiányoztak, kitűzettek. 45 Ez arra enged következtetni, hogy a korábbi határbejárások során elhelyezett határjeleken felül részben azok nem megfelelő száma, részben a határvonal további, demonstratív megerősítése miatt újabb jelzéseket helyeztek el a főbb határpontokon. A határvonal haladása az egyes határjelek között azonban továbbra is sok esetben kérdéses maradt. Az 1791-es szisztovói béke végképp lezárta az osztrák-török konfliktust és helyreállította a háború előtti határokat. A belgrádi és szisztovói béke megteremtette Erdély nemzetközileg elismert határvonalát, amely a többszöri határvillongások és viták ellenére egészen a kiegyezésig változatlanul fennmaradt. 46 A határok pontos, a modern kor követelményeinek megfelelő megállapítása és a vitás részek rendezése Románia létrejöttével vált égető feladattá. A havasalföldi területen a XIV. századtól létező két román fejedelemség ben egyesült, majd 1862-ben felvette mai nevét. Önálló államként az orosztörök háborút lezáró berlini kongresszus ismerte el, és szinte azonnal területi követelésekkel lépett fel Magyarországgal szemben. Ez nem szűnő határvillongásokhoz és vizsgálóbizottságok sorozatos, de eredménytelen kiküldéséhez vezetett. A minisztertanács 1870 és 1910 között 9 esetben hozott érdemi döntést a román határszakasz vitás részeire vonatkozóan. 47 A politikai berendezkedés és államforma Magyarország viszonylatában is megváltozott, ami a megegyezést és a határkérdés végleges rendezését sürgette. A kiegyezéssel elfogadott törvénycikkek megszűntették a külön erdélyi országgyűlést és kormányszerveket, vagyis helyreállították az 1848-ban megvalósított uniót. 48 A polgári Magyarország ezt követően prioritásként kezelte államterületének határait és határrendezésre törekedett minden szomszédos országgal. A kor határőrizete két részre osztható. A Magyar Királyságnak az osztrák örökös tartományok felé nem volt szüksége határőrizetre, a Magyar Királyi Határrendőrség azonban itt is látott el szolgálati feladatokat, hiszen a magyar kormányok szükségét látták a határforgalom felügyeletének. 49 Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy a kiegyezést követően kiépülő polgári közigazgatás kiemelkedően fontos feladata volt a határvonal pontos megállapítása úgy a Monarchia külső határain, mint Magyarország és Ausztria között. E folyamat keretében 1871-ben megkezdődött a határőrvi- 25

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Államhatárok a Kárpát-medencében 1

Államhatárok a Kárpát-medencében 1 Sallai János címzetes főiskolai tanár Ph.D (történelemtudomány), MTA Rendészettudományi Bizottság tagja 1 Hosszú ideje köztudott, hogy az államhatároknak Európa történetében kiemelkedő jelentőségük van.

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76

A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76 A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76 THE MAPS AND DESCRIPTION OF THE TRIANON BORDER-LINE BETWEEN HUNGARY AND ROMANIA Abstract: The border-line between Hungary and Romania

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941

BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 A mai szóhasználattal

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869 1920 között E tanulmány célja: eddig feltáratlan

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945

SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 A magyar történelem vizsgált időszakára eső periódusa azért érdekes a határkijelölés szempontjából, mivel

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007. JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés - 1 - ELŐTERJESZTÉS Egyszerű többség Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 24-i rendes ülésére Tárgy: Belterületi közutak forgalmi rend felülvizsgálata

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta)

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta) Tájfutó eszközök Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Tájfutó öltözék A térkép Méretarány :0000 azaz cm = 00 m :4000, :5000 Északi irány Alap szintköz 5 m Méreten felül ábrázolás Tereptárgyak eltolása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

2006. évi törvény. Az Országgyűlés a Szerződést és a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

2006. évi törvény. Az Országgyűlés a Szerződést és a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 2006. évi törvény A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közös államhatár megjelöléséről, láthatóságának biztosításáról, a határjelek felújításáról és karbantartásáról szóló Szerződés,

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

A csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

6. Földmérési alaptérkép...6-2

6. Földmérési alaptérkép...6-2 Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 6. Földmérési alaptérkép...6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása...6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...6-2 6.1.2. Országos Kataszteri

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben