PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila. A magyar-román határ és őrzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila. A magyar-román határ és őrzése 1867 1918."

Átírás

1 PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila A magyar-román határ és őrzése

2

3 sorozatszerkesztő PARÁDI József sorozatgondozó Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság Budapest HU-ISSN

4

5 PARÁDI József SUBA János VEDÓ Attila A magyar-román határ és őrzése Budapest 2011 Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság HU-ISBN

6 A magyar-román határ és őrzése HU-ISSN HU-ISBN PARÁDI József 2011 A Magyar Királyság dualizmuskori határőrizete Erdélyben SUBA János 2011 Magyarország és Románia határvonalának dualizmuskori pontosítása VEDÓ Attila 2011 A történelmi Erdély határjelei

7

8

9 In memoriam az évi erdélyi román betörésnek ellenálló, a haza védelméért életüket áldozó magyar csendőrök, pénzügyőrök és rendőrök.

10

11 Omnia, quae disco, non aufert fur neque latro. Amit tudok, attól sem tolvaj, sem rabló nem foszthat meg.

12

13 TARTALOMJEGYZÉK I. A történelmi Erdély határjelei I/1. A határ és jelei 15 I/2. Magyarország államhatárainak kialakulása és megjelölésének kezdeti formái 18 I/3. A karlócai béke 21 I/4. A karlócai békétől a kiegyezésig 23 I/5. A magyar-román államhatár határhatárjelei az 1887-es határszerződés alapján 27 I/6. A bukaresti béke és a trianoni határok megjelölése 35 I/7. Visszatérés a Kárpátok bérceire 38 II. Magyarország és Románia határvonalának dualizmuskori pontosítása. II/1. Az évi határrendezés 40 II/2. Az évi határvizsgálat 42 II/3. Az évi határvizsgálat 45 III. A Magyar Királyság dualizmuskori határőrizete Erdélyben. III/1. A közös ügyek és a határőrizet 46 III/2. Militánsság és határőrizet 52 III/3. A magyar állam határőrizeti feladatokat ellátó rendvédelmi testületei 55 III/IV. A magyar határőrizeti metodika 66 III/V. A háborús határőrizet Erdélyben 75 III/VI. A dualizmuskori magyar határőrizet tapasztalatai 78 Jegyzetek 80 Mellékletek 98 Glosszárium 136

14

15 I A történelmi Erdély határjelei Határ és jelei. Az emberi történelem során, egészen az első, szervezetten együtt élő törzsközösségektől kezdve mindig fontos szerepet töltött be a határ kérdése. Az emberi együttműködés egyik alapvető szükséglete volt, hogy a közösség kooperáló tagjai tudják, meddig terjed ki fennhatóságuk, mekkora az a terület, melyen akár a legkezdetlegesebb formában is, de össze kell fogniuk a társadalmi feladatokat. A határ, államhatár, határvonal képe és fogalma a változó korok változó követelményeinek megfelelően alakult. A fejlődéssel párhuzamosan egyre pontosabban állapították meg az állammá szerveződött társadalmak főhatalmát a szomszédos területektől elhatároló képzeletbeli vonal helyét. Sokszor egész nemzetek sorsa függött attól, hogy országuk határvonala a nekik legkedvezőbb helyen haladjon, sőt birodalmak, államrendszerek felemelkedését vagy bukását jelentették a túlságosan előretolt vagy túl kicsire zsugorodott határok. Filozófiai értelemben tehát az államhatár történelmi kategória, mivel az emberi társadalom kialakulása nyomán, az állam létrejöttéhez kapcsolódóan jelent meg. Az államhatár az államrendszerek fejlődésével egy időben, hoszszú történelmi fejlődés során nyerte el mai formáját. Az államhatár megállapíthatósága alapvetően letelepedett és államisághoz kapcsolódó emberi közösségek létét feltételezi. 1 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közösségek által uralt terrénumok határai már korábban nem jöttek létre, azokat a közösségek mindig is figyelembe vették az állattartó társadalmaknál is. Az ősközösség felbomlása után, a rabszolgatartó társadalmi rend létrejöttével a határokat továbbra is a természetes határok alkották. Ezek viszonylag széles sávban megközelítési, közlekedési akadályt képeztek, ezzel biztosítva az állam területi sérthetetlenségét. Az ókor vége felé a széles határöveket egyre gyakrabban felváltotta a konkrét tereptárgyakhoz kötődő, vagy annak húzódását követő határ (pl.: Római Birodalom limes -e, bár a limes is mint védelmi övezet mélységében tagolt szerkezetű volt). A védelmi célokat szolgáló limesen kívül azonban konkrét határjelek elhelyezésére is volt példa. Kezdetben élő fák, később számozott és betűvel ellátott cövekek jelölték a Birodalom határát. Sőt Traianus császár idején a II. század elején már határköveket is kihelyeztek. Az ókori nagyhatalmak tehát már ekkor is törekedtek többé-kevésbé vonalszerű politikai határok kiépítésére (amilyen később a kínai nagy fal). 2 A Középkor folyamán az államok határait a terepen szinte semmi nem jelölte, helyének tisztázása az ott élő emberek (gyakran oda telepített határ- 15

16 őrök) hagyományismeretére volt bízva. Az államterület csak a hűbéri monarchiák létrejöttével kapott egyre határozottabb körvonalat. Ekkor többnyire a határ menti földbirtokok birtokhatárait tekintették az állam határának is. Bár az első határleírások az írásosság lassú térnyerésének eredményeként már ebben az időben megszülettek, még a XVIII. században is túlnyomórészt természetes terepképződmények útján határozták meg az államok területének kiterjedését. A határvonal jelölésére csupán sajátos átmeneti formák alakultak ki a természetes és mesterséges határok között. Ide sorolhatók az utak mentén húzódó, valamint a folyóknak bizonyos vízállás melletti partvonalában kijelölt határokat. A mesterséges határok csupán az újkorban terjedtek el, mivel a vezető államok egyre hatékonyabban igyekeztek kihasználni az uralmuk alatt álló földterületeket. A mai értelemben vett határvonalak kialakulása nem választható el a földmérő és térképészeti tudományok fejlődésétől. A határvonal fogalmának szerves része például az úgynevezett Kármán vonal is.* 3 A magyar politikai földrajzban az államhatár kezdetben, mint földrajzi fogalom jelent meg, ezért a jó határ fogalma egyet jelentett a természetes (orografikus) határral,* ezen belül is a hegygerincen végigfutó vízválasztó vonallal vagy folyamhatárral. 4 Magyarország határait tehát elsősorban természetes határként értelmezték, azokat hegygerincek, erdőövek, síkságokon a folyók, tavak, mocsarak sajátos szintézise alkotta. 5 Ahol a természet nem gondoskodott a határ felismerhetőségéről, ott az állam tette ezt (pl.: a Vogézekben a francia-német határ mentén 4 km széles sávban kiirtották az erdőt, hasonlóan cselekedett Magyarország a Kárpátokban a magyar-román határon). Később a természetes elválasztó vonalak szerepét a mesterséges határok vették át.* A korabeli határszerződésekben a határjelek leírása mellett a határ jellege is szerepel. E szerint a szárazföldi határt fix határként, a vízi határt mozgó határként definiálták. A mozgó határ vonalát a folyók esetében a hajózhatóság döntötte el, ez alapján a hajózható folyókon a sodorvonal, a nem hajózhatókon a középvonal jelentette és jelenti azóta is az államhatárt. Mozgó határ esetében a határvonal folyamatosan követi a meder térbeli változásait, így a folyó építő-romboló tevékenységéből eredően hazánk területe kis mértékben ugyan, de változik. Az államhatár eszmei-jogi értelemben elhatároló jellegű, csupán képzeletben létezik. Ugyanakkor tárgyi értelemben is elhatároló, amennyiben a Föld felszínén határjelek által szimbolikusan láthatóvá van téve, hisz ott * Lásd Glosszárium 16

17 materiális dolgokat (tereptárgyak, objektumok) határol el egymástól. Másfelől a szomszédos országokat össze is köti, egyben érintkezési felület is. Az államhatártól fogalmilag nem választható el a határvonal, amely annak speciális részét képezi, nem más, mint az államhatár és a föld (víz) metszési vonala. Az államhatár elválasztó és összekötő jellegéből következően e vonal ki- illetve megjelölésre szorul. Az államhatárnak mindenkor két funkciója volt: politikai és vámszaki. Az adott korra jellemző módon hol a politikai, hol a vámhatár jellege dominált. A politikai határokhoz mindig érzelmek társulnak, melynek legjobb példája az ismert jelszó, miszerint Magyarország a földkerekség egyetlen országa, amely mindenütt saját magával határos. E műben csupán az államhatár kijelölésének és megjelölésének módjait, elsősorban azonban az alkalmazott határjeleket vizsgálom, amely nem terjed ki a politika és a vámügy szakmai kérdéseire. A ma ismert határjelölési formák története viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Egy egy esetleges határmegjelölésre már jóval korábban is volt példa, de a határvonal folyamatos húzódását csak a XVIII. századtól kezdték jelölni. Ekkor még elsősorban természetes tereptárgyakat jelöltek meg, később ennek híján mesterséges határ-megjelölést is alkalmaztak. A korabeli határleírások tanúsága szerint a határjelek elszakasztják vagy meghatározzák a területeket, ezért gyakran találkozhatunk a határozójel elnevezéssel is. Határjelzésre a legkezdetlegesebb formációkat is alkalmazták. A fűcsomó, formára nyírt gyepfolt, összekötözött nádcsomó, levágott leveles ágak, barázda vágása, fasorok kialakítása egyaránt jelölhetett határvonalat. Ezek a jelzések folyamatos gondozást, újjáépítést és felügyeletet igényeltek, melyet a határmenti lakosság látott el. A határjelzés fejlettebb, de még mindig természetes formákon alapuló jelölési módja a határfa. A jeltípus gyökerei az ókorig nyúlnak vissza és egész Európában előszeretettel használták egyszerű elkészítése miatt. Alapvető típusa a természetes módon különleges alakúra nőtt élő fa, amely bármilyen beavatkozással, pl. a véséssel, csonkolással, fúrással, feliratozással vagy fémjelzés felhelyezésével feltűnőbbé tehető. 6 Ezek a kevésbé tartós jelölési formák elégségesnek bizonyultak abban a korban, mikor az államhatárok zonális jellege dominált és a határőrfalvak vagy katonai határőrvidékek lakóinak helyismerete képezte a határokról szóló ismeretek alapját. (Az udvari haditanács irányítása alatt álló katonai határőrvidékek megszervezésének gyökerei az 1522-es évre nyúlnak vissza a HABSBURG-JAGELLÓ családi szerződés aláírásának idejéig. A Száva mentén a Tisza torkolatáig a horvát-, a temesi- és bánáti- területeken a szerb-, majd Mária Terézia alatt délkeleten a székely-határőrvidéket szervezték meg.) 7 17

18 A határőrvidékek eltűnésével és a tudományos módszerekkel felmért és korszerűen megjelölt határok iránti állami igény erősödésével a határvonalon felállítható tartós és egyértelmű típusjelek terjedtek el. A XIX. századra általánossá vált a földből vagy kőből készített határdombok, fa vagy kő határoszlop és faragott határkő alkalmazása. Ma már műholdas mérések alapján kitűzött határjelek rendszere mutatja a terepen, és számítógépes rajz-és nyomdatechnika jeleníti meg térképeinken, hol az államhatár. A határjel az államhatárt közvetlenül vagy közvetetten jelölő, föld alatti és föld feletti mérési jelek együttese. A határvonal helyzetét tehát határjelek, illetve a határnyiladék érzékelteti a terepen. Az államhatár vonalának kitűzése során azonban nem csak határjeleket, hanem más, elsősorban földmérési segédjelzéseket (pl.: sokszögköveket, vízrajzi szelvényköveket, stb.) is elhelyeznek. Ezek a határ-megjelölés szempontjából egy tekintet alá esnek a határjelekkel. Hazánk határain kis számban, de még mindig megtalálhatók azok a ma már nem használatos határjelek, melyeket korábbi határokmányok határoztak meg. Ilyenek: 8 1. Határdomb facövekkel 2. Faoszlopok ( PILOTISEN BOIS ) 3. Sziklatömbök ( ROCHES ) 4. Élő fák vastáblával ( ARBRES FRONTIERES ) 5. Polygonkövek ( BORNES POLYGONALES ) stb. A határjeleket anyaguk szerint is csoportosíthatjuk. A jelek anyagát azok helye és szerepe, valamint a szomszédos államok erre vonatkozó megállapodása határozza meg. Határjel készülhet: terméskőből, betonkőből, vasbetonból, fából, fémből, és földből, illetve ezek együtteséből (főleg fa földdel, fémmel). Az államhatár egészét tekintve a dualizmus korában a leggyakrabban alkalmazott anyagok a terméskő, a föld, a fém, és a fa. A Magyarország államhatárainak kialakulása és megjelölésének kezdeti formái. Határaink története a Kárpát-medencében a honfoglalásig nyúlik vissza. Első írásos a XI., első térképtörténeti forrásai pedig a XII. századból maradtak ránk. 9 Határaink kezdeti megjelölésére a népmesékben és a köznapi beszédben gyakran megjelenő senki földjét, a gyepűelvét használtuk. A gyepű és gyepűelve kifejezések alatt olyan lakatlan, lakhatatlan, nehezen járható területsávot értünk, mely a szomszédos népeket, országokat egymástól elválasztotta. 10 A gyepűrendszer a X.-XIII. század idején funkcionált, a határ ekkor nem vonal, hanem zóna jellegű volt. Magyarországon a gyepűhatárok és az országhatárok nem voltak azonosak. A honfoglaló törzsek települési terüle- 18

19 teit körülvevő országos gyepűvonal nem nyúlt túl a hegyvidék belső peremén és fokozatosan tolták ki a későbbi határokig. Összefüggő mesterséges gyepűre csak ott volt szükség, ahol nem volt természetes védővonal. Egymás mögött több gyepűvonal is létezett, néhol 2 3 is megállapítható. Az egyes magyar törzsek települési területei között is volt gyepű. A védvonal egy részét valószínűleg még az avarok építették, a honfoglaló törzsek csak kiegészítették azt. E határvédelmi rendszer a tatárdúlásig ( ) bizonyult hatékonynak, az Árpád-ház korának végére már teljesen korszerűtlenné vált. A gyepűrendszer sávjának csökkenését elősegítette a feudális viszonyokból származó földadományozás. A XI XIV. században az állam- és birtokhatárok között szoros összefüggés figyelhető meg, melyet a korszakból származó birtoklevelek is igazolnak. Az akkori felfogás szerint az ország területe a királyi jog (ius regnum) érvényesülési területével volt azonos. Az országhatár elhelyezkedését ennek megfelelően az határozta meg, hogy a határ menti birtokra érvényes volt-e a ius regnum. Bár határvonalról még mindig nem beszélhetünk, a birtokhatárral egybeeső államhatárok esetében a földterület határait jelző természetes végső pontok (fák, források, dombok, hegycsúcsok, sziklák) mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a mesterséges határjelek is (földhányások, faoszlopok, élő fába vésett jelek). 11 Bár Erdély a Magyar Királyság szerves része volt, történelme és határainak fejlődése sokszor külön utakon járt. Szent István király eredetileg 7 vármegyét hozott létre az erdélyi területen a gyulák hatalmának megtörése után: Désvár, Dobokavár, Kolozsvár, Tordavár, Küküllővár, Fehérvár és Hunyadvár néven. Ebből ered Erdély német neve is: Siebenbürgen, vagyis Hétvármegye. A tartomány magyar neve István korában Erdőelve, amely erdőn túli területet jelent (latinul: Transylvania). A XII. század végén a szászok betelepülése nyomán a megyék átszerveződtek. A terület ezután megyékből és Királyfölde szék -eknek nevezett szász közigazgatási egységeiből állt. Az új közigazgatási szerveződésből csak Fogarasföld területe maradt ki, amit a XII. század végétől román határőrök laktak. A terület a mindenkori uralkodó közvetlen kormányzása alatt álló különleges terület volt. 12 A kialakult határ a Kárpátok lánca lett, amely egy évezreden át megszabta az ország keleti kiterjedését. Valószínűsíthető, hogy az államhatár mai értelemben vett fogalma a XIII XIV. század fordulóján kezdett kialakulni, majd a század végére mint egy területre fennálló jogcímet jelentett. 13 A merev természeti határoknak köszönhetően Magyarország és Havasalföld között nem volt lényegesebb határkiigazítás. Moldva és Otélia (Kis-Oláhország) között azonban a határ gyakran változott. Az első dokumentált határbejárásra 1520-ban került sor, amikor SZAPOLYAI János és János oláh vajda kiküldöttei megállapították a 19

20 közös határt. 14 A határkiigazítás azonban nem jelentette a mai vonalszerű határok megjelenését Erdély szélein. A keleti határok az 1540-es évek közepére fixálódtak az 1538-as váradi béke rendelkezései szerint. Erdély határait Magyarország felől továbbra is a földesúri birtokok pártállása határozta meg, míg a törökök felől csupán végvárakkal volt jelezhető. A XV XVI. században a törökök által veszélyeztetett irányban kiépített, az Adriai-tengertől Szigetvár, Kanizsa, Győr, Komárom, Érsekújvár, Eger, Szatmár, Várad, Temesvár vonalán egészen az Al-Dunáig húzódó végvár-rendszer a mai embertől teljesen idegen, zóna jellegű határt jelentett ig a szultán és a magyar király között megkötött, Magyarországot érintő békeszerződésekben a felek nem határvonalat, hanem végvárakat, és hozzájuk tartozó területeket rögzítettek. Azt, hogy egy adott várból meddig terjedt a birtokos hatalma a tényleges erőviszonyoktól függött. A végvárak közti néhány kilométeres határvidékre mindkét hatalom fennhatósága kiterjedt. 15 Ugyanakkor a határnyiladékok vágása és a béketárgyalások idejére kijelölt határvonal arról tanúskodik, hogy egyes esetekben már ekkor is elismerték a vonal mentén haladó államhatárt. Sőt az ÁRPÁD- és ANJOU-korbeli okiratokban és határleírásokban már találkozhatunk a határjelek legkezdetlegesebb formáival, a határfákkal is. A mohácsi csata fontos következménye volt, hogy Erdély fokozatosan elkülönült Magyarországtól, így létrejön az anyaországgal közös határa. Az itt kialakult politikai határ valós elválasztó szerepét jól jelzi, hogy a század második felére több királyi katona állomásozott a felső-magyarországi végvárakban, mint a Dunántúl törökkel szembenálló erősségeiben. 16 Az 1570-es speyeri béke fordulópont volt az erdélyi határok kialakulásában, ugyanis először rögzített pontos választóvonalat a birodalmak között azzal, hogy az idegen hatalomnak határon belül maradt falvait elvette. 17 A békeokmány a nemzetközi egyezmények közül elsőként említ Partiumot. A határok vonalkénti megvonása még mindig nem vált általánossá, így ebben az esetben is vármegyék, várak, uradalmak hovatartozását határozta meg a szerződés. Erdély sajátos, különálló státusza a század közepén meggyengült, azonban a 15 éves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki béke jog szerint is elismerte a BOCSKAY felkelés nyomán újjáéledt önálló államot. Az önálló Erdély határai katonai és vámszaki szempontból egyaránt egységesek voltak. Elválasztó szerepük éppúgy érvényesült a Magyar Királyság felé, mint az Oszmán Birodalom irányába. A keleti határon meglévő huszad néven ismert vámszedő helyek mellett új vámhatárt is húztak a nyugati széleken. 18 A Kárpát-medencében még a XVI XVII. században sem beszélhetünk vonalszerű határról, hiszen a török hódoltság ideje alatt a Felvidékre menekült nemesség adót szedett az otthon maradt jobbágyoktól. Nem léteztek te- 20

21 hát a mai szigorú határok. 19 Az ekkoriban keletkezett nyugat-európai térképeken például nem is jelölték a törtök hódítás határát, csupán az egyes várak feltüntetésénél jelölték a törtök fennhatóságot. A vonalszerű határok mesterséges megjelölésének magvait azonban már ekkor elvetették. A Porta hódításainak legsikeresebb szakaszát lezáró drinápolyi béke már kimondta, hogy a határjelek kitűzésének és a közös jobbágyok elosztásának kérdését a béke megkötése után kell rendezni. Ezen ügyek elrendezésére a felek tekintélyes férfiakból álló bizottságokat hoznak létre. 20 A karlócai béke. Az 1699-es karlócai békeszerződés alapvető változást hozott a határkijelölésben. Bár mesterséges határjeleket a karlócai békét megelőző írásos források is szép számmal említenek, egy teljes határszakasz egységes megjelölésére a szerződés megkötéséig nem volt példa. A törököktől nem volt idegen a hódítások határainak határjelekkel való megjelölése. Evlia Cselebi török világutazó 1660 és 1664 közötti magyarországi utazása során már találkozott ilyen határjelekkel. 21 Leírásaiban fagerendákkal jelölt határdombok szerepelnek, melyek kisebb változatai később széles körben elterjedtek Európa keleti részében. Az oszmán birodalom és Erdély közös határának jelölésére is használtak határdombokat. APAFFI Mihály fejedelem augusztus 27-én kelt levelében súlyos problémaként ír a határjelek megrongálásáról. Beszámolójából kitűnik, hogy a határdombok egyoldalú áthelyezésével nyert csekély területek is határvillongáshoz vezethetnek, tehát a határvonal húzódásában előidézett pár méteres eltérést sem tűrik a szomszédos országok. 22 Ez gyökeres ellentétben állt a határokról alkotott addigi képpel. Ezzel kezdetét vette a geometriai határok térhódítása, melynek hatására a zonális határ egyre jobban kiszorult a térképekről. Az szeptember 11-ei zentai csata török veresége után a porta békekötésre és a birodalom határainak megmerevítésére kényszerült. A kétoldalú tárgyalások november 13-án kezdődtek meg Karlócán, magát a szerződést pedig január 26-án perckor írták alá, mely értelmében az oszmánok átengedték a Habsburgoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt, Szlavóniát, és a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről lemondtak. 23 A béke 25 évre szólt, de az érdekelt államok erőfeszítéseiből világosan látszik, hogy a határmegjelölés hosszabb távra volt hivatott rögzíteni a birodalmak határait. A békeokmány nagy hangsúlyt fektetett a határok pontos és szabatos leírására és addig példátlan részletességgel szabályozta a határjelzéssel kapcsolatos feladatokat. 24 A határ haladásának leírása többször kitért a határjelekre is és kiemelte azokat a helyeket, ahol mindenképp szükséges állandó 21

22 jelzők elhelyezése. 25 A végrehajtandó határmegjelölés szándékának komolyságát az ötödik cikk jelzi, amely a határjelek lajstromba vételéről és megrongálóikkal szemben szigorú büntetés kiszabásáról rendelkezik. 26 A jelzők épségben tartásának biztosítása érdekében elrendelték, hogy azokat mindkét fél kegyeletesen és ünnepélyesen vigyázza. 27 A határjelek elhelyezésére megbízottak kerültek kiküldésre, akik március 22-ével kezdődően két hónapot kaptak a munka befejezésére. 28 A megállapodás határjelzők és határkövek jól látható kihelyezését írta elő. A munkálatok alatt a kiküldött biztosok folyamatosan tájékoztatták uralkodóikat és levelezésükből sokat megtudhatunk a határjelek elhelyezésének gyakorlatáról. Ma is alkalmazott eljárások alapjait fektették le. 29 A szakaszok és alszakaszok rendszerének itt használt kezdeti formája képezi a határvonal felosztásának ma ismert alapját, melyet Magyarország határaira vonatkozóan itt alkalmaztak először. A szakaszokon belül a mesterséges határjelek elhelyezését a szerződés a biztosok saját szemrevételezéséhez kötötte. A jelzések sokszínűségéről IBRAHIM pasa április 23-án kelt jelentése sokat árul el. A levélben unka névvel illetett határhalmok mellett a terepviszonyok által megkívánt egyéb jelek, pl. cölöpök és kövek felállításáról is ír, mely jelrendszert az árkok és folyók, valamint hegygerincek láncolata tesz teljessé. 30 A kor műszaki színvonalát meghaladó jelzések mellett egyes helyeken a hagyományos határjelzés eszközeihez nyúltak, mint a bevágással jelölt élőfák, határfák. A biztosok megállapodtak abban is, hogy a határjelzőket a két fél felváltva helyezi el, továbbá hogy két jelző közt a távolság a 300 lépést ne haladja meg és köztük a határvonal egyenes vonalban halad. A tudományos eszközökkel megállapított határvonal pontosságát és a következő fordulat jelzi leginkább: maguk a határjelző objektumok pedig pontosan közepükön mutassák az egészen pontos határvonalat. 31 A kialakítandó határt mindenképp hosszú távú elválasztó vonalnak szánták a hatalmak, melyet az is bizonyít, hogy ugyanezen jelentés különleges jelzők elhelyezését is előírja azokra a helyekre, melyeket határjelekkel már biztosítottak ugyan, de a határ változásától a természeti erők folytán mégis tartani lehet. Az elhelyezett határjelek nagy számát érzékelteti, hogy IBRAHIM pasa és MARSIGLI császári főbiztos jelentései több mint 300 db határhalomról tesznek említést alig 100 km-es határszakaszon belül. 32 A török kézen maradt Temesvidék és Erdély közös határát szintén állandósították határjelekkel a Maros bal partján fekvő Philipe nevű hegytől a Ruszka-hegycsúcsig, majd a Márga patak mentén a havasalföldi határ kezdetét jelentő Murarul hegycsúcsig. 33 A bécsi kormány a fenti jelzők elhelyezésének biztosítása céljából levélben utasította a kormányzóságot és elrendelte, 22

23 hogy gondoskodjék a márványból vagy más kőből való négyszögletes határkövek elkészítéséről s a mesteremberekről. 34 A velencei, osztrák és török területek közös hármas határpontjáról külön megállapodás született, melynek kijelölése végett külön főbiztosok kiküldésére került sor. A gondos terepi munkát alapos dokumentáció követte, hiszen a felek közös akarata szerint bármilyen részhatárvonalnak legyen meg a saját okirata, abban pontosan írjanak le minden természetes vagy mesterséges határjelet az összes szükséges kísérő körülményekkel. 35 A határok térképi ábrázolását Johann Christoph MÜLLER német térképész készítette el. A térképmű ban megjelent szelvényein külön jelkulcs utal a kőből vagy földből emelt mesterséges határjelekre, valamint szekciónként kitér a határjelzők földrajzi pozíciójának meghatározására. 36 A megjelölt határvonal éves felülvizsgálatáról is megállapodtak a békeszerződéssel érintett államok. Eszerint minden évben Szent György napján a megbízottak és az árkászok állítsák helyre a megrongálódott határjeleket. 37 Hazánk déli határait tehát a szerződés értelmében meghatározott vonalon kitűzték és ezt térképen is rögzítették. A karlócai békétől a kiegyezésig. A magyar rendek 1711-től az ország teljes egyesítését követelték. A kérdést III. Károly 1732-es Carolina resolutio néven ismert határozata döntötte el, amely Erdély különálló státuszát rögzítette. Ezt követően minden magyar népi mozgalom zászlajára tűzte az unió kérdését. 38 Magyarország határai fogalmilag a XVIII. században alakultak ki és a század végére meg is szilárdultak. A magánbirtok fogalma ekkor kezdett szétválni az államterület fogalmától. A török uralom megszűnése után a birtok és községhatárok jelei szinte teljesen megsemmisültek, ezzel párhuzamosan a birtokjog is fellazult. Az 1700-as évek végére a falusi lakosságnak az uradalmi földekről történő kiszorulásával azonban igény keletkezett a birtokhatárok pontosabb kijelölésére, és ezzel párhuzamosan az állam is kinyilvánította a tudományos módszerekkel felmért határok szükségességét. 39 A határok vonallá zsugorodásának egyértelmű rögzítését, pontosabb, kő- és fa- határjelekkel való kitűzését a XVIII. században végrehajtott I. katonai felvételezés eredményezte. A felmérés során ( ) a térképészek és geodéták minden törésben, erdőségben, a hegyek csúcsán, völgyekben és síkságokon határdombokat emeltek három öl magasságban. Ahol a határvonal hosszan egyenes vonalban haladt, a dombok egymástól 200 ölnyire helyezkedtek el, ahol pedig kanyargó patakok miatt a határvonal húzódása is hasonló volt, a határdombok közti távolságot rövidebbre vették. Er- 23

24 dős, bozótos területen áthaladó határvonal mentén három öl szélességben a fákat is kivágták. Ekkor már pontosabb térképek születtek, melyeken a határt már mai formában (szaggatott vonal közé beszúrt pont) jelölték. A térképek jelkulcsai nevesítenek határdombokat, határköveket, jellel ellátott határfákat és határjelző oszlopokat (ezeket a császári sassal ellátott oszlopokat nevezték Grenzadlernek ). 40 Az I. katonai felmérés jelentősége tehát abban állt, hogy a karlócai béke utáni határkitűzéssel szemben nem csak a déli határok mentén, hanem az államhatár teljes hosszában kitűzték és megjelölték a határvonalat. Erdély határainak korszerű megjelölése mellett közigazgatási beosztása is átalakult. II. József 1785-ben megszűntette a közigazgatási zűrzavart és a tartományt 3 kerületre, ezen belül 11 megyére osztotta. 41 I. Ferenc 1806-ban elrendelte a II. katonai felvételezés végrehajtását, amit Magyarország vonatkozásában 1810-ben el is kezdtek. Erdély felmérésére 1853 és 1868 között történt meg. Az itt készült határtérképeken már határkövek, fa határjelek és határfák szerepeltek. A határvonal terepen való kitűzése egyértelműen fejlődött és a felmérés óta számozott határkövek jelölték az államhatárt, melyek segítségével egy adott határszakasz pontosan beazonosítható. 42 A Magyarországot 1872-től 1874-ig érintő III. katonai felmérés már egyértelműen megkülönböztet számozott és számozatlan határjeleket. Az 1876-os újabb közigazgatási reformmal Erdély elnyerte végleges elrendezését, egyúttal különállásának utolsó jelei is megszűntek. A területen létrehozott 15 vármegye tökéletesen visszailleszkedett a magyar megyeszervezetbe. 43 A dualizmus korára a határőrizet körülményei jelentősen megváltoztak, magát a határvonalat több szakaszon rendezni kellett (osztrák, horvát, szerb, és román viszonylatban). A határviták legfőbb kiváltó okai a földbirtokosok vélt vagy valós sérelmei voltak, melyeket a XVII. századig magánjogi aktusként kezeltek. A határok pontosításait törvénybe foglalták, vagy nemzetközileg választott bíróság ítélkezett a vitatott területek hovatartozását illetően, de előfordult az is, hogy a tárgyalásokat uralkodói döntés vagy minisztertanácsi állásfoglalás zárta. A magyar állam határai a valóságban a XVIII. század végére szilárdulnak meg től 1903-ig 93 db törvénycikk rendezte a határvillongásokat a különböző viszonylatokban. 44 A történelmi Erdély határai közjogi értelemben a XVIII. század végére teljesen kialakultak. Az 1699-es karlócai béke Erdély határait érintetlenül hagyva a Temesi bánságot Törökországhoz csatolta. A pozsareváci béke (1718) azonban nemcsak a Temesvidéket csatolta vissza a magyar koronához, hanem Kis-Oláhországot is Magyarországhoz csatolta, vagyis Oláhországnak a Duna és az Olt folyók közti részét is. Az 1739-es belgrádi béke, il- 24

25 letve az ennek alapján 1741-ben kiállított és Törökországgal kicserélt nemzetközi határbejárási okmányok szerint Kis-Oláhország ismét visszaszállt ugyan a törökökre, de Erdély határai egyébként a régiek maradtak. E határvonal pontos megjelölésére azonban nem került sor. Az 1769-es orosz-török háború kapcsán több forrás is említi, hogy Magyarország részéről a török birtokok felől katonai cordon vonatott, s egyidejűleg a császári sasok, mint határjelvények a határvonalnak mindazon pontján, hol természetes határok hiányoztak, kitűzettek. 45 Ez arra enged következtetni, hogy a korábbi határbejárások során elhelyezett határjeleken felül részben azok nem megfelelő száma, részben a határvonal további, demonstratív megerősítése miatt újabb jelzéseket helyeztek el a főbb határpontokon. A határvonal haladása az egyes határjelek között azonban továbbra is sok esetben kérdéses maradt. Az 1791-es szisztovói béke végképp lezárta az osztrák-török konfliktust és helyreállította a háború előtti határokat. A belgrádi és szisztovói béke megteremtette Erdély nemzetközileg elismert határvonalát, amely a többszöri határvillongások és viták ellenére egészen a kiegyezésig változatlanul fennmaradt. 46 A határok pontos, a modern kor követelményeinek megfelelő megállapítása és a vitás részek rendezése Románia létrejöttével vált égető feladattá. A havasalföldi területen a XIV. századtól létező két román fejedelemség ben egyesült, majd 1862-ben felvette mai nevét. Önálló államként az orosztörök háborút lezáró berlini kongresszus ismerte el, és szinte azonnal területi követelésekkel lépett fel Magyarországgal szemben. Ez nem szűnő határvillongásokhoz és vizsgálóbizottságok sorozatos, de eredménytelen kiküldéséhez vezetett. A minisztertanács 1870 és 1910 között 9 esetben hozott érdemi döntést a román határszakasz vitás részeire vonatkozóan. 47 A politikai berendezkedés és államforma Magyarország viszonylatában is megváltozott, ami a megegyezést és a határkérdés végleges rendezését sürgette. A kiegyezéssel elfogadott törvénycikkek megszűntették a külön erdélyi országgyűlést és kormányszerveket, vagyis helyreállították az 1848-ban megvalósított uniót. 48 A polgári Magyarország ezt követően prioritásként kezelte államterületének határait és határrendezésre törekedett minden szomszédos országgal. A kor határőrizete két részre osztható. A Magyar Királyságnak az osztrák örökös tartományok felé nem volt szüksége határőrizetre, a Magyar Királyi Határrendőrség azonban itt is látott el szolgálati feladatokat, hiszen a magyar kormányok szükségét látták a határforgalom felügyeletének. 49 Ennek tükrében nem meglepő tehát, hogy a kiegyezést követően kiépülő polgári közigazgatás kiemelkedően fontos feladata volt a határvonal pontos megállapítása úgy a Monarchia külső határain, mint Magyarország és Ausztria között. E folyamat keretében 1871-ben megkezdődött a határőrvi- 25

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

Államhatárok a Kárpát-medencében 1

Államhatárok a Kárpát-medencében 1 Sallai János címzetes főiskolai tanár Ph.D (történelemtudomány), MTA Rendészettudományi Bizottság tagja 1 Hosszú ideje köztudott, hogy az államhatároknak Európa történetében kiemelkedő jelentőségük van.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76

A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76 A TRIANONI MAGYAR ROMÁN HATÁRSZAKASZ TÉRKÉPEI ÉS LEÍRÁSA SUBA JÁNOS 76 THE MAPS AND DESCRIPTION OF THE TRIANON BORDER-LINE BETWEEN HUNGARY AND ROMANIA Abstract: The border-line between Hungary and Romania

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945

SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 SUBA János Határkijelölés, határkitűzés 1867 1945 A magyar történelem vizsgált időszakára eső periódusa azért érdekes a határkijelölés szempontjából, mivel

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

T/807. számú. törvényjavaslat

T/807. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/807. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti

Részletesebben

5/2008. (OT 5.) ORFK utasítás

5/2008. (OT 5.) ORFK utasítás 5/2008. (OT 5.) ORFK utasítás az Országos Rendőr-főkapitányság és a Földmérési és Távérzékelési Intézet között létrejött együttműködési megállapodás végrehajtásáról Szám: 5-1/5/2008. TÜK Az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Felek),

MEGÁLLAPODÁS. A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Felek), MEGÁLLAPODÁS a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a magyarromán államhatárt keresztező vízszállító vezetékkel kapcsolatos együttműködésről A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

DATR. a digitális térképek adatkezelője

DATR. a digitális térképek adatkezelője DATR a digitális térképek adatkezelője A térképezés története A legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungarie-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatják ki. (Lazarus) Ezt követi négy év múlva Johannes

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

T/6855. számú. törvényjavaslat

T/6855. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6855. számú törvényjavaslat az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről Előadó: Dr. Draskovics

Részletesebben

A közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok

A közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Újrónafő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje

II.3) A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje I. A Felhívás jogsértő eleme a szerződés teljesítési határidejére vonatkozóan A TED 2015/S 012-016183 szám alatt az Európai unió hivatalos lapjában 2015. január 17-én megjelent Ajánlati/részvételi felhívás

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

S Z E R Z Ő D É S A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT AZ ÁLLAMHATÁRRÓL

S Z E R Z Ő D É S A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT AZ ÁLLAMHATÁRRÓL ajánlat S Z E R Z Ő D É S A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT AZ ÁLLAMHATÁRRÓL A Szlovák Köztársaság és Magyarország (a továbbiakban szerződő felek ) tiszteletben tartva egymás területi épségét

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

III. ea. 2015. február 26.

III. ea. 2015. február 26. III. ea. 2015. február 26. NÁDOR (palatinus) Szent István óta van nádor eleinte gazdasági feladatkörök, majd inkább már bírói hatalma a jelentősebb. Rendi országgyűlésen először Hunyadi János kormányzósága

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK D. HÉJJ ISTVN nyá. ezredes 1 FELDEÍTÉS LTL BIZTOSÍTOTT DTOK TEVEZÉS ÉS VÉGEHJTS KÜLÖNBÖZŐ FZISIBN katonai felderítés feladata a terepről, az időjárásról, illetve a szembenálló

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények Kojanitz László A feladat megtervezésének kezdetekor hasznos átgondolnunk, mi is az az általánosítható érvényű tudás a történelmi okokkal

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Játéktól a kutatásig. Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni

Játéktól a kutatásig. Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni Játéktól a kutatásig Írta: Bozóki Gergő Zoltán és Polereczki Fanni A fő témánk a Geometria és a geometriai földrajz. Diákokat 3 csoportra szedtük szét. Az első csoport Általános iskola alsó, körülbelül

Részletesebben

Tulajdonosi bejelentés

Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés FreeSoft Nyrt., Kaptár Zrt., Credicet Fejlesztési Zrt. és Boródi Ferenc közös tulajdonosi bejelentése A FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo utca 8.), a Kaptár Zrt., a Credicet

Részletesebben

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon *

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * 111 A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * Dr. Oroszi Sándor A magyarországi birtokkezelési és birtokigazgatási gyakorlatban a tulajdonjogot és a tényleges rendelkezési jogot évszázadok

Részletesebben

10/2015. (III. 13.) FM

10/2015. (III. 13.) FM Tájékoztató a 10/2015. (III. 13.) FM Rendelet 13. -24. -ban meghatározott ökológiai fókuszterületek (továbbiakban: EFA terület) igénylése során elforduló hibákról 1. Az alábbi rajzon látható, hogy a tábla

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő testületének. /2014. ( ) önkormányzati rendelete

Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő testületének. /2014. ( ) önkormányzati rendelete Taktaszada Község Önkormányzat Képviselő testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezésének, valamint elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezésének és a házszám megállapításának

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

MARIA PIA PEDANI A határvidéktől a határvonalig. Szinopszis

MARIA PIA PEDANI A határvidéktől a határvonalig. Szinopszis MARIA PIA PEDANI A határvidéktől a határvonalig Szinopszis Jelen könyv célja az, hogy tanulmányozza a keresztény és muszlim országok közti határvidékek és határvonalak kapcsolatait a középkor végén és

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

KRESZ és közútkezelés

KRESZ és közútkezelés KRESZ és közútkezelés Forgalmász napok Sopron 2013. június 12-13. Nagy Zoltán osztályvezető Magyar Közút NZRT. telefon: 819-9133 e-mail:nagy.zoltan@kozut.hu A józan paraszti ész hiánya minden területen

Részletesebben

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II.

Megoldás. Elemenként 0,5pont (2,5) II. Megoldás 1. feladat I. a) Ernuszt János b) kincstartó c) Handó György vagy Nagylucsei Orbán (esetleg Ernuszt Zsigmond) d) A: rendkívüli hadiadó B: koronavám II. Elemenként 0,5pont (2,5) a) - nehézlovasság

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13 /2014. (XI.28.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Nagybajom Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A részvételi szerződés megkötése

A részvételi szerződés megkötése A részvételi szerződés megkötése 1.1 Azzal, hogy Ön visszajuttatja a kitöltött jelentkezési ívet biztosítja a részvételi szerződés megkötését, elfogadva ezzel az aktuálisan a szóróanyagunkban és a weboldalunkon

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

Amely településről régmúltba vesző regék szólnak,

Amely településről régmúltba vesző regék szólnak, Volentics Gyula Mesél a múlt Két gödi anekdota nyomában Amely településről régmúltba vesző regék szólnak, bizonyára már régóta ember által lakott hely lehet. Ilyen Göd is, ahol a Jancsi-hegy legendáját

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Korábbi évekhez képest a fejlődés lassult, de az érdemi hiányosságok a szakmai kérdésekben megszűntek Nem a rendezői feladatok végrehajtásában, hanem

Korábbi évekhez képest a fejlődés lassult, de az érdemi hiányosságok a szakmai kérdésekben megszűntek Nem a rendezői feladatok végrehajtásában, hanem Korábbi évekhez képest a fejlődés lassult, de az érdemi hiányosságok a szakmai kérdésekben megszűntek Nem a rendezői feladatok végrehajtásában, hanem a sportág jellegzetességeinek ismerete hiányából fakadnak

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Karancsalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Történelmi verseny 1. forduló

Történelmi verseny 1. forduló Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. b) Milyen stílusban épült? (1) 2. b) Mikor foglalták el a települést

Részletesebben

Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete

Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete A közterületnév megállapításának, valamint a házak számozásának szabályairól Hangács Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben