Tevékenységközpontú pedagógiák a mozgás, mint a fejlesztés eszköze

Átírás

1 Tevékenységközpontú pedagógiák a mozgás, mint a fejlesztés eszköze Némethné dr. Tóth Orsolya PhD. fıiskolai docens NymE SEK MNSK Sporttudományi Intézet

2 Az elıadás vázlata A kompetencia alapú oktatás és a testnevelés, sport A tevékenységközpontú pedagógiák A mozgásos tárgyak helye a nem sporttudományi képzésekben A mozgás, mint a fejlesztés eszköze A mozgás szerepe az értelmi fejlıdésben Fejlesztı játékok A mozgás hatásai a fejlıdés többi területére

3 A kompetencia alapú képzés, oktatás és a testnevelés, sport kompetencia: meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság a testnevelés, mint készségtárgy tevékenységközpontú cselekedtet-, motoros, mozgásos cselekvések sorozatából áll háttérfeltételek a testi motoros képességek kondicionális, koordinációs, és az ízületi mozgékonyság, hajlékonyság a mozgástanulás végsı célja a cselekvıképes tudás megszerzése ismeret, jártasság, készség, mint automatizált cselekvéskomponens

4 Motoros képességek Életkor / Képességek Mozgástanulási Mozgásszabályozási Reakció Ritmus Téri tájékozódó Koordinációs képességek Egyensúlyozás Manipulációs Állóképesség aerob anaerob Kondicionális képességek Gyorsaság Erı Ízületi mozg. Hajlékonyság jól kiválóan A motoros képességek fejlesztésének szenzitív fázisai (Nádori, 1986)

5 A tevékenységközpontú pedagógiák nevelésfilozófia, reformpedagógiai irányzat, alternatív iskolák neveléselmélete és gyakorlata gyermek saját cselekvésein, tevékenységein keresztül másokkal való együttmőködésben kooperatív játékok Kovács K sajátítja el a különbözı készségeket és képességeket tantárgy - köziség Tihanyiné és mtsai 2008

6 Didaktikus játékok az alsó tagozatban matematika órán ének zene órán környezetismeret órán írás olvasás technika rajz

7 A mozgásos tárgyak helye a nem sporttudományi képzésekben

8 Óvodapedagógus alapszak anatómia, élettan, egészségtan a Testnevelés és módszertana tantárgyblokk keretein belül gimnasztika torna atlétika labdajáték úszás testnevelés és módszertana gyógytestnevelés az elméleti tárgyak között találhatóak a játék pedagógiai és pszichológiai vonatkozású elemei

9 Tanító alapszak testnevelési játékok prevenció a testnevelési órák terhelés a testnevelés tanítás módszertana testnevelés és tantárgypedagógia 1. testnevelés és tantárgypedagógia 2. A testnevelés mőveltségi terület tantárgyai: anatómia, atlétika, gimnasztika, játékok, tánc, torna, kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, úszás, gyógytestnevelés, küzdısportok, rekreáció és szabadidısport, testnevelés elmélete és módszertana.

10 Konduktor alapképzési szak testnevelés szakági testnevelés 1,2 játék elmélete és gyakorlata finom motorika fejlesztése 1,2 motoros diszfunkció motoros diszfunkció és egészségmegırzés testnevelés és módszertana 1-5 speciális testnevelés a játék az egészségmegırzésben testnevelés tantárgy - pedagógia

11 Gyógypedagógus szomatopedagógus szakirány a mozgás élettana és idegélettana mozgásszervi károsodások kórtana a szomatopedagógiai rehabilitáció alapjai I., II. mozgásnevelés elmélete és alapozó gyakorlata I.,II a testnevelés tanítás módszertana mozgáskorlátozottak adaptált testnevelése és szubakvális mozgásnevelése úszásoktatás módszertana a motoros képességek fejlesztésének módszertana játékpszichológia Frostig-terápia tanulási zavarok komplex terápiája szenzoros integrációs terápia

12 Ápoló és betegellátó alapszak gyógytornász szakirány alapozó testtudatosító gimnasztika mozgástani alapismeretek I.,II.,III., a mozgások funkcionális elemzése I.,II. a mozgásrendszer funkcionális vizsgálata I.,II.,III., passzív mozgatás a labdák szerepe a fizioterápiában PNF I., II. stretching tornatermi eszközök használata alkalmazott edzésmódszertan gerinciskola ízületi mobilizáció járásanalízis mozdulatrendszerek Esztétikus Testképzı Gimnasztika sportorvostan mozgástani klinikai gyakorlat testnevelés I.,II.,III.,IV.

13 A mozgás, mint a fejlesztés eszköze

14 Születéstıl a fejlıdés több területen 1. terület n. terület 2. terület Funkcionális mozgásformák Mozgásfejlıdés Sportági mozgásformák Sportágak Idegrendszer hierarchikus fejlıdése Mozgásfejlıdés hiányosságai Mozgásterápia Elvárható szintő személyiségfejlıdés! A mozgásfejlıdés folyamata és jelentısége 3-10 éves kor között, dr. Király Tibor elıadása, Baja, nov. 20.

15 mozgásfejlıdés és fejlesztés 1 Funkcionális mozgásformák Sportági mozgásformák Sportági mozgások 0 6 év 7 10 év 10 év fölött Tanulási problémák, zavarok Mozgásterápia Viselkedési problémák Szorongás Agresszió Beilleszkedési zavarok A mozgásfejlıdés folyamata és jelentısége 3-10 éves kor között, dr. Király Tibor elıadása, Baja, nov. 20. Mozgásfejlıdés hiányosságai 2 Részképesség zavarok Hyperaktivitás Kognitiv funkciók zavarai Percepció Figyelem Emlékezés Gondolkodás Motorium zavarai Izomtónus Nagy mozgások Finom motorika Komplex tanulási zavarok Dyslexia Dyscalculia Dysgraphia Hypermotilitás Cselekvéstervezés irányításának zavarai

16 Idegrendszer hierarchikus fejlıdése Mozgásfejlıdés hiányosságai Mozgásterápia Tartalma Térirányok Térérzékelés Egyensúlyérzék Jellemzıi: Egyénre szabott Fejlıdés ütemének megfelelı Folyamatosan korrigált Napi rendszerességő Keresztezı mozgások Nagy mozgások Finommozgások A mozgásfejlıdés folyamata és jelentısége 3-10 éves kor között, dr. Király Tibor elıadása, Baja, nov. 20. Testséma fejlesztés Kéz, lábdominancia

17 Az Alapozó terápia A terápia felhasználási területei: anyanyelvi készség hiánya (megkésett és/vagy hibás beszédfejlıdés, dyslexia, dysgrahpia, dysphasia) POS (pszicho organikus szindróma) organikus eredető hyperaktivitás figyelemzavarral mentális retardáció és/vagy deficit (enyhe fokú) fejlıdésben elmaradt iskola éretlen óvodások

18

19 A terápia fejlesztési alapelvei: az elemi mozgásminták nagymozgások együtt fejlesztve a ruganyossággal és az egyensúlyérzékkel. Ezzel megtörténik a legalapvetıbb mozgáskészségek megalapozás és folytathatjuk a mozgáskoordináció megalapozásával, tökéletesítésével, a kéz és a láb mozgásainak szétválasztásával (keresztgyakorlatok) a finom motorika fejlesztése az oldaliság fejlesztése (szem, kéz, lábdominancia)

20 A terápia mozgásanyaga nagymozgások rugalmasság egyensúlygyakorlatok mozgáskoordinációt megalapozó gyakorlatsorok keresztgyakorlatok finommotorika kialakítását elıkészítı gyakorlatsorok kézdominancia kifejlesztése ill. begyakorlása lábdominanciát kialakító és megerısítı gyakorlatsorok szemgyakorlatok és a domináns szem-kéz együttmőködés kialakítása térben való mozgások, mozgásutánzások, térbeli tájékozódás testséma, jobb-bal, ujjismeret, irányismeret konstruktív praxis, síkbanpapíron való tájékozódás hallásgyakorlatok kinesztézis gyakorlás, érzékszervek közti fordítás emlékezetfejlesztés alak, háttér, Gestalt fejlesztés lazító gyakorlatok légzı gyakorlatok fegyelmezı gyakorlatok ritmusgyakorlatok ritmusos beszéd Lurija féle neuropszichológiai vizsgálat és rehabilitáció gyakorlat idıbeli tájékozódás fejlesztése szövegmegértést elısegítı játékok fejlesztı sportok mozgásos szerialitás fejlesztése labdaterápiás fejlesztés Földi Rita féle testvonalat átlépı keresztezı gyakorlatsor

21 A mozgás szerepe az értelmi fejlıdésben a fiziológiás mozgásfejlıdés Fejlesztı játékok

22

23 A mőveleti lélektan képviselıi: Piaget(1952), Vigotszkij(1967), Galperin(1976) az értelmi-fogalmi mőveletek eredete a cselekvésekben rejlik a motorosan végzett mőveletekbıl indul ki a mőveleti absztrakt gondolkodás motoros (mozgásos) kapcsolatok fogalmi gondolkodás mozgáskészségek percepció fogalmi gondolkodás

24 A motoros készségek fejlıdési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlıdésében, a percepció elıfeltétele a fogalmi gondolkodásnak, ebbıl következıen a tanulási zavarok kompenzálása érdekében elsı lépésként a motoros és a percepciós készségeket kell fejleszteni. Az ún. alacsonyabb szintek erısítésével vagy szükség szerinti újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabb rendő, bonyolultabb funkciókat. / Porkolábné Balogh Katalin 1988 /

25 Aki koordináltan tud mozogni, az fegyelmezettebben gondolkozik, minthogy bonyolult és megfelelıen adagolt mozgássorozatok kialakítása és automatizálása mintegy visszahatásként, vagy az agy fejlıdésének kritikus periódusában történt mőködés-megerısítésként, fejlesztik a központi idegrendszer nem szorosan a mozgáskoordinációval kapcsolatos mőködését is. / Hámori, 1976 /

26 Az idegrendszer plaszticitása (Hámori) A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, melynek segítségével hatni lehet az idegrendszerre. / Katona F / A motórium egyedfejlıdésénél egy koordinatív differenciáló folyamat megy végbe: az általánostól a speciálisig, s a testközéptıl kifelé a végtagokig /Bakonyi, 1981/

27 Az intelligencia és a motorika összefüggése a motorika fajtájától függıen különbözıképpen fejezıdhet ki. Így pl. a legtöbb durvamotoros és intellektuális képesség alig függ össze, míg a finommotoros képességek ill. a pszichomotoros koordináció és az intelligencia között kapcsolat fedezhetı fel. / T. Kunz 1999 /

28 A motoros és a kognitív képességek összefüggéseit tekintve különbségek tapasztalhatók a: szellemileg elmaradott ill. gyenge intelligenciával rendelkezı gyermekeknél az intelligencia és a motorika összefüggése a motorika fajtájától függıen különbözıképpen fejezıdhet ki a mozgásfejlesztı programokon részt vevı gyermekek intelligencia tekintetében lényegesen jobb eredményeket érnek el társaiknál. (Johnson & Fretz, 1967, Ross 1969, Zimmer, R. 1981, Zimmer H. D.1985).

29 A mozgás és a kognitív funkciók közös vonásai: az információfeldolgozás módja az emlékezeti folyamatok szervezıdése (szeriális gondolkodásmód) a figyelem, mint alapfeltétel az arousal-szint és a teljesítmény azonos mőködési mechanizmusa Piaget kognitív fejlıdéselmélete

30 Fodorné Földi Rita (1993): Mivel mindkét terület azonos rendszerek mőködésén alapul, logikus az a következtetés, hogy az egyik fejlesztése maga után vonja a másikat. Mivel az észlelési csatornák megfelelı fejlesztése és az érzékek közötti asszociációk kialakulása meghatározó az iskolai teljesítményekben, és nyilvánvalóan sikeresnek szeretnénk tudni tanítványainkat a tanulásban, célszerőnek tőnik a koordinációs képességek fejlesztése e cél elérése érdekében.

31

32 A tanulási zavarok megelızésében kulcsfontosságú a széles körő mozgásfejlesztés, melynek eredményeként javulás tapasztalható. A mozgásfejlesztés három fı iránya Zimmer, R. (1985) kutatásai alapján: mozgásos tevékenységek és alapformák fejlesztése a hiányosságok kompenzálása a gyermek teljes személyiségének fejlesztése

33 A mozgás hatásai a fejlıdés többi területére

34 A motorika fontos szabályozó funkciót tölt be a gyermek érését, növekedését ill. teljes körő fejlıdését meghatározó különbözı fejlıdésterületek szoros egységének megteremtésében / U. Vogt, 1978 /

35 A szervrendszerek fejlıdési tendenciája (Nádori L. 1981)

36 A mozgás élettani hatásai: növekedés növekedési hormon mozgás mozgásigény bıséges véráramlás tápanyagok oxigén csontvelı, vörösvérsejt képzıdés szív, érrendszer, tüdı, anyagcsere pszichikus funkciók

37 A megismerı tevékenység a személyiségnek a környezet hatásait felfogó, tároló és feldolgozó aktív tevékenysége. A megismerı tevékenység részei: felfogás: érzékelés, észlelés tárolás: emlékezet feldolgozás: képzelet, gondolkodás alapfeltétel: a figyelem

38 A mozgás hatása a személyiségtulajdonságok kialakulására, fejlıdésére Önállóságra, öntevékenységre (segítségadás, hibajavítás) Kreativitás, leleményesség, rugalmasság (ellenfél, helyzetek). Tolerancia, türelem-megértés, másság elfogadása. Önelfogadás helyes önértékelés kialakítása (mérhetı teljesítmények!) Reális énkép kialakítása. Önfegyelem, kitartás (segít a sikerélmény)

39 A mozgás hatása a személyiségtulajdonságok kialakulására, fejlıdésére Kognitív képességek fejlıdnek (problémamegoldó gondolkodás, döntés stb.) Együttmőködı készség kooperáció (sorváltóversenyek, csapatjátékok, kooperatív játékok.) Kompromisszumkészség, lemondás, önfeláldozás (akaratosság, önzés visszaszorítása). Kölcsönös felelısség és függés (csapatjáték).

40 A mozgás hatása a személyiségtulajdonságok kialakulására, fejlıdésére Alárendeltség és függés (játékos-bíró). Tisztelet (ellenfél, teljesítmény, stb.). Gondoskodás, felelısség, (csapatkapitány) Siker, kudarcélmény feldolgozása Félelem, fájdalom leküzdése

41 Tudatos személyiségfejlesztés pozitív személyiségjegyek és jellemvonások kialakítása általános viselkedés és magatartásvonássá szilárduljanak az élet minden területén. szabályok tanórán kívüli formák balesetveszély versenyzés küzdelem önmegvalósítás, örömélmény koncentrálás, figyelem teljesítménymotiváció, sikerorientáltság kudarctőrés önuralom, önbizalom, magabiztosság, fellépés. igényszint szocializáció, társakkal való együttmőködés, szabályok betartása sportszerőség, mások teljesítményének elismerése. periférikus látás, speciális érzékek: labda, tempó stb. csibészség, vagányság, reális kockázatvállalás.

42 A motorika és a gyermeki személyiség más területei között fennálló kapcsolatrendszer a következıkben foglalható össze: csoportbeli státus önállóság és félelem érzet öntudat és énkép agresszivitás és gátlásosság

43 Köszönöm megtisztelı figyelmüket! Köszönöm megtisztelı figyelmüket!

44 Felhasznált irodalom: Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei, tok/2009/nyme-bpk-tanulmanyitajekoztato op-nop.pdf Fodorné dr. Földi Rita (2003): Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában, ELTE Eötvös Kiadó Hamza-Fodorné-Tóth (1995): Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás, Nagy Gáspár Kft, Budapest dr. Marton Dévényi Éva, Szerdahelyi Márton, Tóth Gábor, dr. Keresztesi Katalin: Alapozó terápiák tanulmány, Alapozó terápiák Alapítvány, 1999 Főrész Jánosné Szabóné Varga Renée Sófalvi Erzsébet Dömötörné Horváth Mária: Tevékenységközpontú pedagógiák a bátai ÁMK ban Ozsváth Károly: Tevékenységközpontúság, differenciálás, képességfejlesztés a testnevelésben, in: Hunyadi Györgyné szerk. (2003): Differenciált fejlesztés kooperatív tanulás, o Piaget, Jean: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1970, 66-76p. Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, Komplex prevenciós óvodai program, Volán Humán Oktatási és Szolgáltató RT., Bp. (1999)