Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS"

Átírás

1 Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz

2 Első rész Bevezetés a tudományos elemzésbe

3 Tartalomjegyzék Mi a Tudomány? A világ megismerésére szolgáló egyéb tevékenységek A tudományos megismerés A tudomány alapfeltevései Ok-okozati viszonyok a társadalomban és a természetben A modern tudomány Dedukció indukció Az ún. empirikus ciklus Empirikus ciklus Metodológia módszertan a tudományban Felhasznált irodalom

4 Mi a tudomány? A minket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység egyidős az emberiség történetével. Természetes emberi mivoltunkból fakadó igénynek érezzük, hogy megismerjük és megértsük a természeti és társadalmi jelenségeket. Mindez feltehetően az emberi közösségek fennmaradásának és túlélésének is egyik alapvető feltétele volt. Megismerésünk során leginkább több-kevesebb stabilitással rendelkező szabályszerűségeket keresünk, ezektől remélve, hogy segítenek eligazodni a világban, akár úgy is, hogy a jövőre vonatkozó várakozásainkat építhessük rájuk, hogy előrejelzéseket tehessünk, mondjuk. az időjárás alakulására, vagy akár embertársaink viselkedésére vonatkozóan. A tudomány mibenlétére vonatkozóan két alapvető álláspontot különböztethetünk meg. Az egyik a tudományos nézetek alakulásában és formálódásában a valóság meghatározó szerepére fektet különös hangsúlyt, s amelyet ezért realistának vagy másképp internalistának nevezhetjük. Ennek a megközelítésnek az a közvetlen következménye, hogy ez a tudományfelfogás kiemeli a tudományos tevékenységet a többi közül, és a legjobb, leghatékonyabb, azaz kitüntetett megismerési módszernek tartja. A másik álláspont a tudományos tudás formálódásában a társadalmi meghatározottságot emeli ki, ezért konstruktivista vagy externalista felfogásnak nevezhetjük. Eszerint tehát a tudományos megismerés csak egy a sok lehetséges megismerési tevékenység közül és azt a módszer mellett erősen meghatározza a tudomány társadalmi kontextusa is. Előzetesen tehát annyit mondhatunk, hogy a tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére szolgáló tevékenység, és az ezen tevékenységek során szerzett új és rendszerezett ismeretek összessége.

5 A világ megismerésére szolgáló egyéb tevékenységek Azonban nem minden megismerő tevékenység tudomány, hiszen segíthetnek minket a világban való eligazodásban más jellegű tudásfajták is. Ilyen lehet például (Del Ratzsch, Héra-Ligeti 2005 és Babbie 2008 alapján) a hétköznapi/mindennapi megismerés. A hétköznapi/mindennapi megismerés amelynek bár nagy a jelentősége, azonban mély meggyőződések és érzelmek befolyásolják, rengeteg benne a szubjektív elem, így számos hibát követünk el a valóság egészére vonatkozó mindennapi adatgyűjtésünk és adatelemzésünk során. Az így szerzett ismereteink véletlenszerűek és felületesek, a használt adatgyűjtési módszerünk is esetleges. Hiszen megfigyeléseink pontatlanok, rendszertelenek, hajlamosak vagyunk a túláltalánosításra, azaz néhány hasonló esetből következtetünk az egészre, csak az olyan eseményekre figyelünk, amelyek összefüggnek elméleteinkkel (szelektív észlelés), ha viszont megfigyeléseink ellentmondanak elméletünknek, magyarázatot keresünk és így a hozzáköltés hibájába eshetünk. Ezen túl gyakran illogikusan okoskodunk ( éjfél után megfordul a szerencse, kivétel erősíti a szabályt ), valamint elfogultak vagyunk a magyarázatban és megértésben ( wishful thinking ), az érthetetlen jelenségnek természetfeletti okot tulajdonítunk (misztifikáció ), ill. idő előtt megállunk a megismerési folyamatban és általánosító megállapításokat teszünk. Mindezen hibákat, ill. hiányosságokat a tudományos megismerés igyekszik szisztematikusan kiküszöbölni.

6 A tudományos megismerés Ugyanis a tudományos megismerés során a tevékenységünk tipikusan tudatos és szándékos, előre megtervezett, rendszeres és szisztematikus, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a nem szándékolt, véletlen tudományos felfedezésekről sem. A tudomány egyes ágainak sajátos tárgyköre van, azaz a valóság egy adott területére koncentrál. Minden tudományág jellegzetes fogalomkészlettel és módszerrel rendelkezik. Fontos kritériuma a tudományos megismerésnek, hogy a tevékenység bárki (más tudós) által megismételhető legyen. (Ezért nem szokták a filozófiát tudománynak tartani, ugyanis az egyedi gondolkodás eredménye, így nem reprodukálható módon tesz megállapításokat a világról. Másrészt a világgal szembeni elvárásait is megfogalmazza, amit a tudomány nem tehet meg, hiszen nem normatív/előíró, hanem deskriptív/leíró jellegű.)

7 A tudomány alapfeltevései A természettudományok a következő három előfeltevésből indulnak ki: a természet megérthető; a természet egyöntetű, azaz a természet alaptörvényei egyetemesek és állandóak; a megfigyelt jelenségekből következtethetünk a nem megfigyelt jelenségekre. A modern társadalomtudományok kialakulásukkor abból a feltevésből indultak ki, hogy a társadalom a természethez hasonlóan megismerhető, valamint a társadalmi életben is léteznek tartósan fennálló szabályszerűségek, törvényszerűségek, amelyek megfigyelése kulcsot adhat nekünk a társadalmi folyamtok előrejelzésére.

8 Ok-okozati viszonyok a társadalomban és a természetben A modern természet- és társadalomtudományos magyarázatok, ill. elméletek azon alapulnak, hogy az eseményeknek és állapotoknak okaik vannak (nem véletlen egybeesések), ezek az ok-okozati viszonyok pedig megismerhetőek. Ha ezeket az okokat megismerjük, tudni fogjuk, hogy miért úgy vannak a dolgok, ahogy vannak. A természettudományok közül is kiemelkedik a fizika, mely szigorú módszertanával és letisztult fogalomrendszerével a többi természettudomány számára is például szolgált. A fizika klasszikus (makroszkopikus) elméletei ún. determinisztikus okokozati modellel dolgoznak, amely szerint bizonyos feltételek fennállása esetén bizonyos események bekövetkeznek. Valamint megfordítva bizonyos esemény bekövetkezésének meghatározott feltételei vannak. A társadalomtudományok pedig, mivel az emberi magatartásokat vizsgálják, amelyben a szabad akaratnak nagy szerepe van, ún. sztochasztikus, azaz valószínűségi ok-okozati modellel dolgoznak. Pl. ha a tudományos elmélet szerint a magasabb iskolai végzettségűek magasabb jövedelemmel rendelkeznek, nem azt jelenti, hogy minden magas végzettségű jól keres, ill. hogy a gazdagok között csak magas végzettségű lenne. Csak azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel fognak jól-fizetett állásba kerülni azok, akiknek magasabb az iskolai végzettsége.

9 A modern tudomány Az ún. modern tudományfogalom (XVII. sz.-tól) szerint a tudományos megismerésnek további három kritériumnak kell megfelelnie: Objektivitás, azaz értéksemlegesség, tárgyilagosság az empirikus (tapasztalati) adatok kezelésében és az elméletek megfogalmazásában. Az objektivitást biztosítja egyrészt a kutató szubjektumára irányuló önreflexiója, másrészt a tudományos közösségek, és a tudományos nyilvánosság, ill. kontroll. A tudományos viták fő kérdései e tekintetben, hogy az adott elmélet cáfolható-e? ellenőrizhető-e? reprodukálható-e? Nem lehet ugyanakkor letagadni, hogy a társadalomtudományokban erről nem létezik egységes álláspont. (Bővebben l. Karl Popper: A történetírás és a történelem értelme In: Megismerés, történelem, politika, AduPrint, oldal.) Empirikus alátámasztottság annyit jelent, hogy az elméleteknek összhangban kell lennie a megfigyelt, ill. megfigyelhető tényekkel. A racionalitás követelménye szigorúan következetes, logikus okfejtést igényel. Léteznie kell egy racionális kapocsnak az empirikus adatok és a magyarázó elméletek között. (Pl. hiába tapasztalunk empirikus együttjárást pl. a szemszín és a politikai szimpátia között, amíg nem találunk az együttjárásra - mások számára is elfogadható - racionális magyarázatot, nem tekinthetjük tudományos elméletnek.)

10 Dedukció - indukció A tudományos elméletet és az empirikus tapasztalatot logikailag két módszerrel kapcsolhatjuk össze: Dedukció a deduktív modellben kiindulópontunk egy elmélet, amely alapján megfogalmazunk egy hipotézist, amit a gyakorlatban megfigyelünk, majd megfigyelésünk alapján elvetjük, vagy megtartjuk hipotézisünket. Azaz az általános felől haladunk az egyedi felé. Indukció az induktív modellben pedig megfigyeléseket teszünk, a megfigyeléseink között összefüggéseket keresünk, majd levonjuk következtetéseinket, azaz elméletet alkotunk. Ebben az esetben az egyes felől haladunk az általános felé. Indukció esetén soha sem lehetünk abban biztosak, hogy mindent megfigyeltünk, ill. elsősorban valószínűségi oksági viszonyokat tárunk fel. A tudományban mindkét logikai modell érvényben van, bár bizonyos tudományfilozófusok, ill. a Francis Bacont ( ) megelőző tudománytörténeti korszakban csak a deduktív logikai modellt fogadták el tudományosnak. A gyakorlatban tisztán deduktív módszert csak az ún. absztrakt tudományok, azaz az elméleti matematika és a logika alkalmaz, amelyeket nevezhetnénk deduktív rendszernek is. Az ún. tapasztalati tudományokban is alkalmazzák a deduktív módszert, de nem elégszenek meg a deduktív elméleti rendszer felépítésével, hanem azt egybevetik az empirikus adatokkal.

11 Az ún. empirikus ciklus Viszont a tapasztalati tudományok sem tisztán induktív modellel dolgoznak, mivel egyrészt a megfigyelés alapján megfogalmazott eredményeket elméleti keretbe helyezik, másrészt bizonyos elméletek irányítják a tudományos megfigyeléseket is. Pl. elméleti előfeltevés nélkül a választói szimpátiát meghatározó változók közül mindent meg kellene figyelnünk a választók szeme színétől étkezési szokásaikon keresztül, ami lehetetlen lenne. A tapasztalati tudományos kutatások valóságában tehát egy ún. empirikus ciklusban zajlik a kutatási tevékenység, az elfogadott tételek és az abból levezetett hipotézisek nélkülözhetetlenek (dedukció), ugyanúgy mint a megfigyeléseken alapuló hipotézisalkotás és általánosítás (indukció). (Babbie 2008: 68)

12 Empirikus ciklus (Babbie 2008: 40. W. Wallace: The Logic of Science in Sociology. New York 1971 alapján): INDUKCIÓ DEDUKCIÓ Elméletek Empirikus általánosítások Hipotézisek Megfigyelések Az empirikus általánosításokból az elméletre való továbblépés esetében a következtetés nem logikai (ahogy az elméletből a hipotézisek levezetése esetében), hanem inkább ugrás a sötétbe.

13 Metodológia módszertan a tudományban Minden tudományág sajátos, rá jellemező módszertannal (metodológia) rendelkezik, amelynek segítségével a valóság általa vizsgált területe a legjobban megismerhető. Ahogy korábban láttuk, a megfelelő módszer az elméletek empirikus alátámasztottságát, objektivitását és a racionalitás kritériumát egyaránt szolgálja. Jelen tananyag további fejezeteiben a társadalomtudományok módszertanának alapvető téziseit foglaljuk össze, valamint a leggyakrabban használt módszereket ismertetjük.

14 Felhasznált irodalom: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, ISBN: Bertalan László (szerkesztő): Magyarázat, megértés, előrejelzés. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, ISBN: Giddens, Antony: Szociológia. Budapest, Osiris, ISBN: Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris, ISBN: Popper, Karl: A történetírás és a történelem értelme. In: Popper: Megismerés, történelem, politika, AduPrint, oldal. Ratzsch, Del: Miből lesz a tudomány? Rövid bevezetés a tudományfilozófiába. Harmat, Budapest, Schleicher Nóra: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban. BKF jegyzet. Századvég, Budapest ISBN:

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 3. rész: Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Harmadik rész Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, I. évfolyam 2010/11 tavasz. Az emberi megismerés és a tudomány

Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, I. évfolyam 2010/11 tavasz. Az emberi megismerés és a tudomány Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, I. évfolyam 2010/11 tavasz Előadó: Balázs László 1. óra Az emberi megismerés és a tudomány Tudásunk jelentős része az egyetértésen és a bizalmon, elfogadáson

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Pszichológia a Tudomány Világában

Pszichológia a Tudomány Világában Pszichológia a Tudomány Világában Lehet, hogy a szomszéd füve zöldebb, de azt is ugyanolyan nehéz nyírni. - Little Richard Dr. Szabó Attila, PhD Tudomány és Pszichológia A tudomány a tudás forrása Megbízható

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tudományos munka. Megismerés. Megismerés. Tudományos megismerés jellemzői:

A tudományos munka. Megismerés. Megismerés. Tudományos megismerés jellemzői: A tudományos munka Megismerés Tudományos Az egyedi jelenséget mint az általános egy kiragadott példáját vizsgálja Megismételhető Az emberi szubjektum visszaszorítása A megismert új elemeket be kell illeszteni

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, II. évfolyam 2010/11 tavasz. Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás

Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, II. évfolyam 2010/11 tavasz. Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, II. évfolyam 2010/11 tavasz Előadó: Balázs László 2. óra Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás Az elméleteknek három funkciója is van a kutatómunkában.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar 1.3 Intézet Magyar Szociológia és Szociálismunkás-képző

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

1. KUTATÁSMÓDSZERTANI ALAPOK

1. KUTATÁSMÓDSZERTANI ALAPOK 1. KUTATÁSMÓDSZERTANI ALAPOK Ebben a fejezetben célunk az, hogy képet adjunk arról a nehéz, sokszor kényes folyamatról, melynek eredményeképp egy felvetődő kérdésből tudományosan vizsgálható probléma,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának összeállítása

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TUDÁS ONLINE DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKELÉSÉNEK TARTALMI KERETEI Szerkesztette: Csapó Benő Korom Erzsébet Molnár Gyöngyvér OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET A természettudományi tudás online

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

A kvantitatív kutatás folyamata

A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

Innováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás

Innováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás Innováció alapjai Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata 9. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Bölcs vagy infantilis társadalom? emberiség csecsemő ÉRDEK SZERKEZET gyermek felnőtt államférfi

Részletesebben

Tanulás- és kutatásmódszertan

Tanulás- és kutatásmódszertan PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2012/2013. II. félév Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 Tantárgyi program (rövidített) Szakkollégiumi műhely megnevezése: Meghirdetés féléve: Tantárgy/kurzus megnevezése: BGF GKZ Szakkollégiuma 2011/2012. tanév II. félév SZAKKOLLÉGIUM

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Kutatásmódszertan II.

Kutatásmódszertan II. SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Kutatásmódszertan II. Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Kutatásmódszertan II. Tantárgy kódja: Tanterv szerinti

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Következtetések a tudományban

Következtetések a tudományban 0. a határok megvonása Következtetések a tudományban Tudományfilozófia, 2007. 02. 22. bár nem tűnik szükségszerűnek a továbbiakban a tudományos következtetéseket a nyelven belül írjuk le, és ezoterikusabb,

Részletesebben

Markov modellek 2015.03.19.

Markov modellek 2015.03.19. Markov modellek 2015.03.19. Markov-láncok Markov-tulajdonság: egy folyamat korábbi állapotai a későbbiekre csak a jelen állapoton keresztül gyakorolnak befolyást. Semmi, ami a múltban történt, nem ad előrejelzést

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Tantárgy: BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓD- SZERTANÁBA

Tantárgy: BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓD- SZERTANÁBA Tantárgy: BEVEZETÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓD- SZERTANÁBA Szak: BSc Testnevelő-Edző, Rekreáció-szervezés, Sportszervezés, Humánkineziológia Tagozat: nappali Tantárgyfelelős neve: DR. ZSIDEGH MIKLÓS Tanszék:

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

A megismerés másik célja: előrejelzés

A megismerés másik célja: előrejelzés Előrejelzés A megismerés másik célja: előrejelzés Miért akarjuk megismerni magunkat és a környezetünket? Előrejelzéseket szeretnénk tenni, mert: szeretünk kiszámítható világban élni céljainknak megfelelően

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML)

KUTATÁSMÓDSZERTAN. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML) KUTATÁSMÓDSZERTAN Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML) Tárgyjegyző: Sáfrányné Dr. Gubik Andrea, egyetemi docens Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

A demarkáció-probléma a tudományfilozófiában

A demarkáció-probléma a tudományfilozófiában A demarkáció-probléma a tudományfilozófiában Felvilágosodás: a modern tudomány a megismerés kitüntetett formája, ennek mintájára építsük fel tudásunk egészét, ez az emberiség boldogulásának kulcsa Romantika:

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez

PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez Prevenciós programok tervezése és értékelése Nemzeti Drog Fókuszpont szakmai találkozó 2013. március 19. Mi a PERK? Prevention Evaluation

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 7. rész: Tartalomelemzés szövegelemzési módszerek Szerzők: Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Hetedik rész: Tartalomelemzés Szövegelemzési

Részletesebben

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly. Dokumentum: Interaktív szeminárium 1. és 2. alkalom

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly. Dokumentum: Interaktív szeminárium 1. és 2. alkalom Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum: Interaktív szeminárium 1. és 2. alkalom ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később

Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később Slide 1 Induktív következtetés Érvelési hibák Ajánlott források: Lakatos László Kutrovátz Gábor Bognár - Forrai Slide Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit

Részletesebben

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő 1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 9. rész: Mintavétel a gyakorlatban Szerzők: Kmetty Zoltán és Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Kilencedik rész Mintavétel a gyakorlatban Tartalomjegyzék

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása Mintavétel A statisztikában a cél, hogy az érdeklõdés tárgyát képezõ populáció bizonyos paramétereit a populációból

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 2. : Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Történelem és Filozófia

Részletesebben