Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, II. évfolyam 2010/11 tavasz. Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás
|
|
- Anna Hegedüsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, II. évfolyam 2010/11 tavasz Előadó: Balázs László 2. óra Paradigmák, elmélet és társadalomtudományi kutatás Az elméleteknek három funkciója is van a kutatómunkában. Először is megóvnak attól, hogy pusztán szerencsés véletlenek félrevezessenek bennünket. Másodszor, az elméletek olyan módon értelmezik a megfigyelt összefüggéseket, hogy abból másfajta lehetőségek is következnek. Végezetül az elméletek formálják és irányítják a kutatómunkát azáltal, hogy irányt mutatnak, milyen irányban remélhetünk felfedezéseket az empirikus megfigyeléstől. Néhány társadalmi paradigma A dolgokat általában többféle módon is értelmezhetjük. A különböző magyarázatok vagy elméletek mélyén ott húzódnak a paradigmák azok az alapvető modellek vagy vonatkozási keretek, amelyek segítségével megfigyeléseinket és okfejtéseinket szervezzük. A társadalomtudósok különféle paradigmákat dolgoztak ki a társadalmi magatartás megértésére. Előfordul az egyes elméleti paradigmákkal, hogy népszerűvé válnak, vagy elveszítik a népszerűségüket, de ritkán fordul elő, hogy mindenestül elvetnék vagy félretennék őket. A paradigmák tehát nem igazak vagy hamisak, csupán többé vagy kevésbé hasznos látásmódok. Makroelmélet és mikorelmélet Egyes elméletalkotók a társadalom egészére, vagy legalábbis annak nagyobb részeire fordítják figyelmüket. Ilyenek a makroelméletek: osztályharc, nemzetközi kapcsolatok stb. A makroelméletek a társadalom nagy, összesített entitásaival, vagy akár a társadalom egészével foglalkoznak. Míg a mikroelméletek az egyén vagy a kiscsoportok szintjén foglalkoznak a társadalom életének kérdéseivel. A makro- és mikroelméletek közötti különbség a többi megtárgyalandó paradigmára is érvényes. Közülük egyesek, mint a szimbólikus interakcionizmus vagy az etnometodológia, alapvetően mikro szintre korlátozódnak. Mások azonban, mint például a konfliktusparadigma mikro- és makroszinten is követhető. A korai pozitivizmus Auguste Comte ( ) francia filozófus, úgy gondolta, hogy vele kezdődött a történelem harmadik, amelyben a tudomány felváltja a vallást és a metafizikát: a tudás az öt emberi érzékszerv segítségével végzett megfigyeléseken fog alapulni, nem pedig csak hiten vagy logikán. Comte szerint a társadalom megfigyelhető, majd a megfigyelések alapján logikusan és racionálisan magyarázható, a szociológia pedig a biológiához vagy a fizikához hasonlatos tudománnyá válhat.
2 Bizonyos értelemben Comte-tól ered minden társadalomtudományi kutatás. A társadalom tudományosan tanulmányozható voltára vonatkozó meglátása lett az alapja a társadalomtudományok azóta bekövetkezett fejlődésének. Jövőbe vetett optimista hitében Comte pozitivizmusnak nevezte el megközelítését, szembeállításképpen a felvilágosodás által negatívnak tekintett elemeivel. Szociáldarwinizmus Charles Darwin 1858-ban publikálta A fajok eredete c. művét. Leegyszerűsítve: az elmélet azt mondja ki, hogy egy faj a környezetével való küzdelme során a sikerre legalkalmasabb egyedeknek van a legnagyobb esélye az életben maradásra elég ideig ahhoz, hogy szaporodjanak. A tudósok Darwin elméletét az emberi társadalomban bekövetkezett változásokra is alkalmazták. (Vadászó, gyűjtögető ipari civilizáció, társadalmi formák evolúciós folyamata.) Herbert Spencer: A legerősebb marad életben. Hitt abban, hogy ez az elv a társadalom természetét elsődlegesen formáló erő. Konfliktus-paradigma Karl Marx ( ) azt vetette fel, hogy a társadalmi magatartást leginkább konfliktusok folyamatának lehet tekinteni: törekvésnek a mások fölötti uralom megszerzésére, illetve az alávetettség elkerülésére. Marx elsősorban az osztályok közötti harcra öszpontosított. George Simmel: mikroszintű konfliktusok iránt érdeklődött. Megállapította, hogy a onfliktusok többnyire intenzívebbek egy szorosan összefonódott csoport tagjai között, mint olyan emberek között, akik nem osztoznak az összetartozás és intimitás érzésében. Szimbolikus interakcionizmus Simmel mikroszintű megközelítésével, az egyének közötti interakciók vizsgálatával hatást gyakorolt az amerikai szociológia fejlődősre. Az interakciók természetének középpontba állítása különösen hatott George Herbert Meadre ( ) és Charles Horton Cooley-ra ( ). Cooley: - elsődleges csoport leírása (család, barátaink stb.) - tükör-én : a körülöttünk lévő emberek reakciói alapján Ha mindenki úgy kezel bennünket, hogy szépek vagyunk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy azok is vagyunk. Mead az ember azon képességének fontosságát hangsúlyozta, hogy fel tudja venni a másik szerepét, el tudja képzelni, hogy hogyan viselkedne a másik adott körülmények között. Ahogy elképzeljük, kialakul bennünk annak a tudata, amit Mead generalizált másik -nak nevez.
3 Mead különös érdeklődéssel fordult a kommunikáció felé is. Az interakciók többsége szerinte azon folyamat körül forog, hogy az egyének közös értelmezésre jussanak a nyelv és más hasonló rendszerek segítségével. Innen a szimbólikus interakcionizmus elnevezés. Etnometodológia Egyes társadalomtudományi paradigmák a társadalmi struktúrának az emberi magatartásra gyakorolt befolyását hangsúlyozzák. Harold Garfinkel, kortárs szociológus, azt állítja, hogy az emberek teremtik folyamatosan a társadalmi struktúrákat cselekvéseikkel és interakcióikkal tehát valójában megteremtjük saját valóságunkat. Azt veti fel, hogy az emberek folyamatosan értelmezik tapasztalataikat az életben. Bizonyos értelemben mindenki társadalomtudósként tevékenykedik innen az etnometodológia, avagy népi kutatásmódszertan kifejezés. Strukturális funkcionalizmus A társadalmi rendszerek elméleteként is szokták emlegetni. A Comte és Spencer által bevezetett fogalomból nőtt ki: egy társadalmi entitást, mint amilyen egy szervezet vagy eg egész társadalom, szemlélhetünk organizmusként. A többi organizmushoz hasonlóan ez is részekből áll, amelyek mindegyike hozzájárul az egész működéséhez. A társadalom társadalmi rendszerként való szemlélete tehát a különböző összetevők által szolgált funkciókat keresi. Feminista paradigmák A társadalmi valóságot a feminista paradigmából szemlélő kutatók hasonlóan hívták fel a figyelmet más paradigmák által figyelmen kívül hagyott aspektusokra is. a feminista elmélet és kutatás részben a társadalmi nemek közötti különbségekre összpontosított, és azoknak a társadalom szerveződésével kapcsolatos összefüggéseire. Felhívták a figyelmet a nők elnyomására sok társadalomban, ez viszont megvilágította az elnyomás kérdését általában. Racionális objektivitás Comte kora óta a technika és a tudomány fejlődése, együtt a babonák súlyának csökkenésével, egyre inkább a racionalitást állította a középpontba. Felmerülnek kérdések: A legtöbben mennyire alapvetőnek tekintjük a racionalitást?! Tapasztalataink elkerülhetetlen szubjektivitása ellenére, mi, emberek, úgy tűnik, ragaszkodunk az egyetértés kereséséhez arról, hogy mi valóságos valójában, és mi valóságos objektíven. Az objektivitás fogalmi kísérlet arra, hogy eljussunk valamihez, ami személyes érzékelésünk mögött van. Ez végső soron kommunikáció kérdése, amelyben megpróbáljuk megtalálni szubjektív tapasztalataink közös alapját. Amikor keresésünk sikerrel jár, azt mondjuk, az objektív valósággal van dolgunk. Ez az a konszenzuális valóság, amelyről korábban már volt szó. A szubjektivitás egyéni, az objektivitás keresése viszont társadalmi. Összegezve, az elméleti paradigmák gazdag tárháza kínálkozik számunkra a társadalom vizsgálatánál, és e vonatkozási keretek bármelyikének segítségével hasznos elméleteket lehet létrehozni.
4 A társadalomelmélet elemei Az elmélet egymással összefüggő állítások szisztematikus készlete, amelyet a társadalmi lét valamely aspektusának megmagyarázásra szántak. Az elmélet tehát tartalommal tölti meg a paradigmát és részletezi azt. Míg a paradigma a látásmódot nyújtja, az elmélet a látottakat igyekszik megmagyarázni. Nézzük az elmélet elemeit: Megfigyelés: valaminek a látására, hallására, tapintására utal. Tény: valamely olyan jelentésre utalunk vele, amit megfigyeltek. Törvények: tények osztályaira vonatkozó egyetemes általánosítások. A törvények szokás néha elveknek is nevezni őket fontos megállapítások a dolgok állásáról. A törvény megfigyelt szabályszerűség, az elmélet pedig az élet egy bizonyos aspektusával kapcsolatban megfigyeltek szisztematikus magyarázata. Az elméletek fogalmak segítségével adnak magyarázatot a megfigyelésekre. A fogalmak a vizsgált terület jelenségeinek osztályait reprezentáló absztrakt elemek. A változó a fogalom egy speciális fajtája. (fogalmát lásd korábban) Az axióma és a posztulátumok olyan alapvető, igaznak elfogadott feltevések, amelyekre egy elmélet ráépül. Az axiómák alapján levont specifikus következtetések tételeknek nevezzük. A tételekből hipotéziseket vezethetünk le. A hipotézis valamely dolog természetét illető, elméletből levezetett, pontosan meghatározott, ellenőrizhető feltevés. A nullhipotézis azt feltételezi, hogy nincs kapcsolat a két változó között. Alapvetően arról van szó, hogy ha egy pozitív kapcsolatot feltételezünk, akkor azt reméljük, hogy az eredmények alapján elvethetjük majd a null hipotézist, és alátámaszthatjuk a feltételezett összefüggést. Deduktív és induktív logikáról részletesebben A tudomány hagyományos modellje A hagyományos tudománymodelleknek három fő eleme van: az elmélet, az operacionalizálás és a megfigyelés.
5 ELMÉLET HIPOTÉZIS A hipotézis ellenőrzésének kidolgozása: változók definiálása mérés módszertanának kidolgozása (operacionalizálás) ELLENŐRIZHETŐ HIPOTÉZIS Az operacionalizálás azt jelenti, hogy pontosan megadjuk a változó mérésében szereplő konkrét műveleteket operációkat. Fogalmak: hipotézis, makroelmélet, mikroelmélet, nullhipotézis, operacionalizálás, paradigma,
6 Az okság fogalma a társadalomtudományokban Az emberek magatartásának hátterében bizonyos okok húzódnak meg, amelyekkel cselekedeteik magyarázhatóak. Beállítódásaink és cselekedeteink okok hosszú és bonyolult láncolatára vezethetők vissza, amelyek megmagyarázzák, miért váltunk olyanokká, amilyenek vagyunk. Ha nem ez volna a helyzet, nem tudnánk olyasfajta magyarázatokat adni, mint amilyeneket a társadalomtudományokban szoktunk, és nem erősíthetné meg ezek érvényességét a társadalomtudományi kutatás. A társadalomtudományi magyarázatok jellemzően a determinisztikus modellen alapulnak, de azt is tisztán kell látnunk, mi nem tartozik a modellhez: 1. A társadalomtudósok nem hiszik azt, hogy minden emberi gondolat és érzés determinált, nem is úgy élnek, mintha azt hinnék. 2. A determinisztikus modellből nem következik, hogy a dolgoknak egyszerű okaik lennének. 3. A magyarázó társadalomtudomány alapjául szolgáló determinisztikus modell sem feltételezi, hogy most mindent tudnánk arról, hogy mit mi okoz, és azt sem, hogy bármikor is tudni fogjuk. 4. A társadalomtudomány egy valószínűségi természetű oksági modell alapján dolgozik. Az a megértés amelyre a társadalomtudományi adatok elemzésekor törekszünk, szükségképpen az emberi magatartás determinisztikus modelljét foglalja magában. Ez a modell azt feltételezi, hogy a vizsgált jellemvonásokat és cselekedeteket a rájuk ható erők és tényezők határozzák meg, determinálják, amelyet a kutatás fel tud tárni. Milyen ismérvek alapján határozhatja meg a társadalomtudós, hogy az egyik dolog okozza-e a másikat? Idiografikus magyarázat esetén: Joseph Maxwell szerint egy magyarázat érvényességének eldöntéséhez a fő kritériumok a hihetőség, az elfogadhatóság, és az, hogy a többi lehetséges magyarázatot komolyan fontolóra vettük, ám azok nem állták ki a próbát. Nomotetikus magyarázat esetén: Paul Lazarsfeld három kritériumot javasolt a változók közötti oksági kapcsolat megállapításához: 1. Az ok időben előzze meg az okozatot. 2. A két változó között empirikus összefüggés legyen. Összefüggés akkor van két változó között, ha a megfigyelés szerint kapcsolatban állnak egymással, azaz az egyik fennállása vagy változása esetén a másikkal is ugyan ez történik. 3. A két változó között megfigyelt empirikus összefüggést ne lehessen valamilyen harmadik változó hatásával megmagyarázni. (vízbefulladások száma fagylalt szezon)
7 Szükséges és elégséges feltételek A társadalomtudományi kutatásokban a változók tökéletes együttjárása nem kritériuma az okságnak. Más szóval, a kivétel nem erősíti meg a szabályt, de nem mond feltétlenül ellent neki. A valószínűségi modellen belül érdemes különbséget tenni két típusú ok: a szükséges és az elégséges feltétel között. A szükséges feltétel olyan körülményt jelent, amelynek az okozat bekövetkeztéhez fenn kell állnia. Az elégséges ok olyan feltételt jelent, amelynek fennállása, mondhatni, garantálja a szóban forgó okozatot. Ez nem jelenti azt, hogy az elégséges feltétel az egyetlen lehetséges oka egy bizonyos okozat bekövetkeztének. Egy ok tehát lehet elégséges, de nem szükséges. A társadalomtudományokban általánosságban akár egy szükséges, akár egy elégséges feltétel kimutatása még ha az tökéletlen is elegendő ahhoz, hogy oksági kapcsolatról beszéljünk. Okfejtési hibák Nézzünk néhány példát az okfejtési hibákra: Provincializmus: Valamennyien élettörténetünk és jelenlegi helyzetünk alakította szemüvegen keresztül nézzük a világot. Fenn áll a veszélye annak, hogy a kutató az emberek viselkedését csakis olyan módon értelmezi, melyek a saját nézőpontjából értelmesnek látszanak. A kulcs az, hogy tudatában legyünk nézőpontunk sajátszerűségének, és nyitottak maradjunk, hajlandók legyünk szélesíteni látókörünket. Elhamarkodott következtetés: Győződjünk meg a következtetéshez vezető bizonyítékok súlyáról! Kétséges ok: Sokszor könnyű valamilyen hihető oksági magyarázattal előállni, de az igazi ok megállapításához ki kell zárnunk a többi lehetséges magyarázatot is. Figyelmen kívül hagyott tények Hamis dilemma: Sose folyamodjunk egyetlen elemhez magyarázatként!
Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 3. rész: Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Harmadik rész Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek
RészletesebbenIII. A szociológia története
III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle
RészletesebbenSzerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Első rész Bevezetés a tudományos elemzésbe Tartalomjegyzék Mi a Tudomány? A világ megismerésére szolgáló egyéb
RészletesebbenKutatásmódszertan. A kurzus bemutatása. Modulok áttekintése. A kurzus alapelvei Témakörök, tematika Félévi munka. 1. Bevezetés
Kutatásmódszertan 1. Bevezetés Modulok áttekintése A kurzus bemutatása Előzmények Statisztikai alapok A tudományos megismerésről Pszichológiai iskolák A kutatás folyamatmodellje HÁZI FELADAT 2006.08.29.
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I.
A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenPszichológia a Tudomány Világában
Pszichológia a Tudomány Világában Lehet, hogy a szomszéd füve zöldebb, de azt is ugyanolyan nehéz nyírni. - Little Richard Dr. Szabó Attila, PhD Tudomány és Pszichológia A tudomány a tudás forrása Megbízható
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenKutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, I. évfolyam 2010/11 tavasz. Az emberi megismerés és a tudomány
Kutatásmódszertan I. Szabad bölcsész szak, I. évfolyam 2010/11 tavasz Előadó: Balázs László 1. óra Az emberi megismerés és a tudomány Tudásunk jelentős része az egyetértésen és a bizalmon, elfogadáson
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka
KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy
RészletesebbenMAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka
MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy
RészletesebbenKözösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató
Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenMíg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább
Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenTÁRSADALOM- ELMÉLETI VÁZLAT
Farkas Zoltán TÁRSADALOM- ELMÉLETI VÁZLAT Első rész Az egyének, az intézmények és a cselekvések Miskolci Egyetem 2013. szeptember A vázlat nyomtatott formában a Bíbor Kiadónál jelent meg 2009-ben. TARTALOM
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenPszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011
Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel
RészletesebbenKUTATÁSMÓDSZERTAN. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML)
KUTATÁSMÓDSZERTAN Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet MSc képzés (GTGKG251ML) Tárgyjegyző: Sáfrányné Dr. Gubik Andrea, egyetemi docens Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja,
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
Részletesebbenp-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik
p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 2018. május 16. Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik 2018. május
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenSzociolingvisztikai. alapismeretek
Szociolingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet elsődlegesen
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenA FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS ELEMEI EGY KONKRÉT MODUL AZ ÖVEGES PROFESSZOR KÍSÉRLETEI KERETÉBEN Tóth Enikő Debreceni Gönczy
RészletesebbenPIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenInnováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás
Innováció alapjai Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata 9. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Bölcs vagy infantilis társadalom? emberiség csecsemő ÉRDEK SZERKEZET gyermek felnőtt államférfi
Részletesebbenp-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik
p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 2018. május 16. Következtetéselmélet A megfigyelt világ és a tudásunk összekapcsolása Deduktív következtetés: kiindulunk
RészletesebbenA kreativitás szerepe a kutatói pályán
A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság
RészletesebbenA realizmus fogalma 1.
A realizmus A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az
RészletesebbenSzerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
Részletesebben3. Az indukció szerepe
3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet,
RészletesebbenMagyarOK B1+ munkalapok 6
1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenA BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenElőadás: Konfliktuskezelés projektekben. Alois Kauer, Audi Akademie Hungaria, ügyvezető igazgató
Előadás: Konfliktuskezelés projektekben Alois Kauer, Audi Akademie Hungaria, ügyvezető igazgató 2013.04.10 Mi a konfliktus? A konfliktus olyan jelenség, mely során ellentétes emberi törekvések ütköznek
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenOrvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenA logika, és a matematikai logika alapjait is neves görög tudós filozófus Arisztotelész rakta le "Analitika" című művében, Kr.e. IV. században.
LOGIKA A logika tudománnyá válása az ókori Görögországban kezdődött. Maga a logika szó is görög eredetű, a logosz szó jelentése: szó, fogalom, ész, szabály. Már az első tudósok, filozófusok, és politikusok
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPJAI. 1. előadás: Bevezetés
A SZOCIOLÓGIA ALAPJAI 1. előadás: Bevezetés szociológia társadalmi változók elemzésével foglalkozó tudományág... szociálpszichológia közgazdaságtan politológia szociológia kulturális antropológia Mielőtt
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus
RészletesebbenCselekvési tervek generálása. Máté Annamária
Cselekvési tervek generálása Máté Annamária Tartalom Általánosan a cselekvés tervezésről Értelmezés, megközelítés Klasszikus modellek Mint keresés Mint logikai következtetés Alapvető feltevések és fogalmak
RészletesebbenAz új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai
Középiskolai biológiatanárok szaktárgyi továbbképzése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Budapest, 2017.10. 06 Kleininger Tamás Az új érettségi rendszer bevezetésének
RészletesebbenFİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.
FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
RészletesebbenKísérlettervezés alapfogalmak
Kísérlettervezés alapfogalmak Rendszermodellezés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Kísérlettervezés Cél: a modell paraméterezése a valóság alapján
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenTéma- és elméletválasztási dilemmák századunk szociológiájában
FELHÍVÁS ELŐADÁSTARTÁSRA Téma- és elméletválasztási dilemmák századunk szociológiájában 2019 május 12-13-14 Rendezők: MSZT, WJLF Helyszín WJLF, VIII Dankó u 11 Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm
RészletesebbenNyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő
PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi
RészletesebbenKarl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
RészletesebbenJELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa,
JELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, 2016 A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa, 2016.08.17. A DPR kérdéssor és a beérkezett válaszok Az eredmények összesített
Részletesebben..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
RészletesebbenUTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.
UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:
RészletesebbenA fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás
A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló
RészletesebbenÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
RészletesebbenKollektív reprezentációk
Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2012 SZOCIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2014. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenBevezetés MI A SZOCIOLOGIA?
Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50
Részletesebben4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis
1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenAz empirikus vizsgálatok alapfogalmai
Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai Az adatok forrása és jellege Milyen kísérleti típusok fordulnak elő a beszédtudományokban? Milyen adatok jönnek ki ezekből? Tudományosan (statisztikailag) megválaszolható
RészletesebbenMit mond a XXI. század emberének a statisztika?
Mit mond a XXI. század emberének a statisztika? Rudas Tamás Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Eötvös Loránd Tudományegyetem Statisztika Tanszék Nehéz a jövőbe látni Változik
RészletesebbenSzinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok
Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi
RészletesebbenA másság elfogadása a társadalomban
A másság elfogadása a társadalomban Jelige: Harc és ápolás Készítette: Hajdú Lili Témaválasztás indoklása Témám a leszbikusság, melyet személyes indíttatásból választottam Szerencsés vagyok, mert soha
RészletesebbenFogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenÉrvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
Részletesebben