A Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Dél- Dunántúli régió területfejlesztésének egyik

Átírás

1

2 KEDVES OLVASÓ! Tisztelettel köszöntöm Önt a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tervezıi hírlevelének elsı hasábjain! Hírlevelünket azzal a céllal indítjuk, hogy a területfejlesztésben érintett szakemberek munkáját segítsük. Úgy véljük ez a következı, hét éves EU fejlesztési idıszak elıtt különösen idıszerő. Havi rendszerességgel megjelenı ı kiadványunk az aktuális területfejlesztési információkat, jogszabályi változásokat és híreket tartalmazza. A a Dél- Dunántúli régió területfejlesztésének egyik jelentıs szerepvállalója 1998-as megalapítása óta, mind tervezıi kapacitásait, mind közremőködı szervezeti státuszát tekintve. Kötelességünknek érezzük, hogy a tervezéssel kapcsolatos napi információkat összefoglaljuk és bemutassuk az Önök részére. Bízunk benne, hogy kiadványunkat tartalmasnak és hasznosnak találja, és a jövıben is Olvasónkként köszönthetjük. Dr. Sitányi László ügyvezetı Amennyiben észrevétele, hozzászólása van, vagy nem kíván több hírlevelet kapni, kérjük jelezze a gradwohl.zoltan@deldunantul.eu címen! 2

3 TARTALOMJEGYZÉK STRATÉGIA CÉLOK ÚTVESZTİJÉBEN... 4 A JÖVİ ZENÉJE... 7 HATÁRESET AZ ÚT VÉGÉN JÁRVA A MEGYEI TERVEZÉSI FELADATOK TÁMOGATÁSA HÍREK A TERÜLETFEJLESZTÉS HÁZA TÁJÁRÓL TERÜLETFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

4 STRATÉGIA CÉLOK ÚTVESZTİJÉBEN Az EU-s fejlesztéspolitika aktuális kérdései, a programozási idıszakra szóló stratégiák áttekintése Az Európai Unió kohéziós politikájának végrehajtását szolgáló as támogatási idıszak programjainak stratégiai alapjait a Lisszaboni stratégiát felváltó, a korábbi növekedési stratégia hiányosságainak ak megszőntetését célzó Európa 2020 európai növekedési stratégia határozza meg. Az Európa Tanács 2010 júniusában fogadta el, és az Európa 2020 COM (2010) Bizottsági közleményben tette közzé az Európa 2020 stratégiát, amelynek legfıbb célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése. A stratégia által felvázolt célállapot kulcselemei melyek célértékét az EU 2020-ra kívánja elérni, az alábbiakban határozhatóak meg: A évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie (Magyarország vállalása 75%); Az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani (Magyarország vállalása 1,8%); Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni (Magyarország vállalása 10%), és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsıoktatási oklevéllel (Magyarország vállalása 30,3%) ); Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzéseket, ideértve a kibocsátás megfelelı körülmények között 30%-kal történı csökkentését (Magyarország vállalásai: CO2 kibocsátás csökkentése 10%-kal, megújuló energia arányának növelése 14,65%-kal, energia hatékonyság növelése, energia fogyasztás csökkentése 2,96 millió tonna); 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát (Magyarország vállalása fı) A célok hatékony elérése érdekében az Európa 2020 stratégia három prioritást fogalmaz meg: 1. Intelligens növekedés: : tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. 2. Fenntartható növekedés: erıforrás-hatékonyabb, környezet barátabb és versenyképesebb gazdaság. 3. Inkluzív növekedés: : magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A három prioritás mögé a stratégia hét kiemelt kezdeményezést is meghatároz, melyek mátrix elven mindhárom prioritás mentén képesek szolgálni a stratégia céljainak elérését. A hét kiemelt kezdeményezés alkalmazása az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelezı. A stratégia mind a hét kezdeményezéshez nemzeti szintő feladatokra tesz ajánlásokat elsısorban sorban nemzetállami kompetenciába tartozó szabályozási kérdéskörökben. 4

5 Az Európa 2020 stratégia céljainak elérését szolgáló kezdeményezések hatékony megvalósítása érdekében a Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a közötti közös stratégiai keretek elemeire (SWD(2012)61 Bizottsági szolgálati munkadokumentum). A munkadokumentumban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) egymást kiegészítı szakpolitikai célkitőzéseit fogalmazzák meg. Ezek az alapok jelentik az európai szintő beruházások elsıdleges forrásait, amelyek az Európa 2020 stratégia célkitőzéseivel összhangban támogatást nyújtanak a tagállamok számára a növekedés helyreállításához és fokozásához, valamint a sok új munkahellyel járó fellendülés, és ezzel egyidejőleg a fenntartható fejlıdés biztosításához. A Közös Stratégiai Keret (KSK) tehát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitőzéseit és céljait a KSK alapokra vonatkozó fıbb intézkedésekhez hozzárendelı dokumentum, amely mindegyik tematikus célkitőzéshez meghatározza az egyes es KSK alapok által támogatandó fıbb intézkedéseket, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a KSK alapok programozása és a tagállamok, illetve az Európai Unió gazdasági és foglalkoztatási politikái közötti koherenciát és összhangot. A vonatkozó EK rendelet tervezet kimondja, hogy az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégia céljainak és célkitőzéseinek elérése érdekében a KSK-alapok támogatásait korlátozott számú tematikus célkitőzésekre kell összpontosítani. A fentieket szem elıtt tartva a KSK alapokra vonatkozóan 11 közös tematikus célkitőzés került lehatárolásra, melyeket valamennyi KSK-alapnak támogatni szükséges. A magyar EU elnökség alatt, 2011-ben elfogadott az Európai Unió Területi Agendája 2020 címő dokumentum a területi szempontok korábbiaknál jobb érvényesítését hivatott szolgálni az EU fejlesztéspolitikájában. A területpolitika, a területi kohézió alapdokumentumaként is értelmezhetı Területi Agenda meghatározza az EU-ban jellemzı legfontosabb területi kihívásokat területi prioritásokat és a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket fogalmaz meg az EU-s fejlesztési programokhoz. és egyben stratégiai iránymutatásként szolgál a területfejlesztés számára. A területi prioritások többek között a policentrikus területi ti fejlıdésre; a határon átnyúló funkcionális térségek területi integrációjára; a helyi gazdaság bázisainak erısítésére; a térségi kapcsolatok, területi összeköttetés javítására;, valamint a régiókra jellemzı táji, ökológiai, kulturális értékek összehangolt fejlesztésére irányulnak. 5

6 A következı programozási idıszakra az EU szükségesnek látta megújítani a Közös Agrárpolitikát (KAP), az Unió agrár- és vidékfejlesztési stratégiáját is. A megfogalmazott reform alternatívákat a Bizottság a KAP jövıje 2020-ig címő Közleményében foglalja össze. A reformok az erıforrás-hatékonyság ösztönzése átfogó cél köré épülnek, miáltal megteremthetı az uniós mezıgazdaság és vidékfejlesztés területén az Európa 2020 stratégiával összhangban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés. A KAP a jövıben is két alappillérre épülne: az elsı pillér tartalmazza az európai uniós mezıgazdasági termelıknek éves szinten alapvetı jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást; a második pillér pedig a vidékfejlesztést. 6

7 A JÖVİ ZENÉJE A hazai területi tervezés, az elkészült Partnerségi Megállapodás és Operatív Program tervezetek fıbb jellemzıi. Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretébıl jelentıs fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létezı eljárások mentén. E forrásátadás az EU Kohéziós Politikájának, valamint Vidékfejlesztési Politikájának törekvéseit szolgálja. E források egyrészt elısegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt szolgálják a mezıgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megırzését. Az uniós jogszabálytervezetek szerint a tagállamok, így Magyarország számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követıen, mindkét fél elfogadása után indulhat a végrehajtásuk. A as idıszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás címő dokumentum áll. A Partnerségi Megállapodáshoz (PM) csatlakoznak a különbözı Operatív Programok (OP). A PM, mint a as idıszak tervezési folyamatának alapdokumentuma, több szempontból is jelentıs változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alapdokumentumaihoz képest. A PM az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap SA/KA) által finanszírozott operatív programokat, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttmőködési programjai között is (ld. a határ-menti programok és a Duna térség transznacionális programja), továbbá kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A PM nem hagyományosan felépülı tervdokumentum. Erısen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitőzi fı fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti idıszakra. Az elızı fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerő jelenség, hogy a PM elsısorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. Ezeket az EU szintő célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belıle a fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett ún. 11 tematikus célkitőzés (CPR, 9. cikk) jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létezı magyar nemzeti célrendszerekbıl vezessük le, ezért a PM dokumentumában helyet kapott a fı nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Ezeket a fı nemzeti fejlesztési prioritásokat a korábban megkezdıdött átfogó nemzeti, területi (megyei, nagyvárosi) és ágazati tervezési folyamatok jelölik ki. E tekintetben különösen fontos tényezı az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) tervezési folyamata (társadalmi egyeztetése lezárult, országgyőlési elfogadása elıkészítés alatt). 7

8 A Partnerségi Megállapodást az EU Bizottsága hagyja jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közremőködésével készül. A PM elsı változata július 1-én készült el, mely változatot az EU Bizottsága szakmaimódszertani szempontból részletes bizottsági véleményezésre alkalmasnak találta. A dokumentum elérhetı a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján: A PM és az OP-k egyeztetésére 6 hónap áll rendelkezésre. Az elfogadási procedúra kezdete, azaz a PM hivatalos benyújtásának idıpontja nagymértékben függ az EU szintjén zajló jogszabályalkotás elırehaladásától is, a benyújtást ugyanis csak a vonatkozó rendelettervezetek elfogadását követıen lehet megtenni (ez leghamarabb 2013 novemberére várható). Az egyeztetések lezárásával, a PM és az OP-k véglegesítésével megkezdıdhet a tervezett fejlesztések végrehajtása. A PM elkészítésével párhuzamosan az Operatív Programok tervezése is elindult. A tervezési folyamat eredményeként született mérföldköveket kormányhatározatok rögzítették. Az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat rögzítette az OP struktúrát, az 1322/2013. (VI. 12.) Kormányhatározat meghatározta az egyes OP-k indikatív forrásallokációját a majdan rendelkezésre álló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) nagyságának százalékában. Az 1495/2013. (VII. 29.) Kormányhatározat rögzítette a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban megyei programokra elkülönített 450 Mrd Ft indikatív megoszlását a megyék között. A kormány döntése értelmében a as idıszakban 9 Operatív Program keretében lehet majd az Európai Unióból érkezı fejlesztési forrásokat felhasználni: Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Emberi Erıforrás fejlesztési OP (EFOP) Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Közlekedésfejlesztés OP (KOP) Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) Vidékfejlesztési Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Az EU forrást biztosító Alap ERFA, ESZA ERFA, ESZA ERFA, ESZA ESZA, ERFA KA, ERFA KA, ERFA KA EMVA ETHA 1. táblázat: Operatív Programok a as tervezési idıszakban (forrás: NTH) 8

9 A tervek szerint a források erıs koncentrációja valósul majd meg. A gazdaságfejlesztést szolgáló program keretének aránya közel 3,5-szeresére növekszik, míg a többi fejlesztési terület kisebb arányban fog részesedni a forrásokból, mint a jelenlegi idıszakban. Az ország kevésbé fejlett térségeinek felzárkóztatására fordított t forrás nagysága a második a leendı OP-k sorában, bár arányaiban a TOP-ra szánt forrás némileg kisebb, mint a jelenlegi idıszak 6 konvergencia ROP-ra jutó keretösszege. Ezt ellensúlyozhatja, ha az ágazati programokban nagyobb hangsúlyt kap a területi szemlélet. 1. ábra: A források megoszlása (ERFA, ESZA, KA) fıbb fejlesztési területek között a két programozási idıszakban (forrás: NFÜ, 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat) A Terület- és Településfejlesztési OP keretében lehetıség lesz megyei programok támogatására, melyhez 450 Mrd Ft forrásnagyságot rendelt a kormány. A forrás megyék közti indikatív megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. (2. táblázat) A források megoszlását a régiók között érdemes összevetni a jelenlegi idıszak regionális Operatív Programjainak forrásmegoszlásával, mivel jelentıs eltérést lehet tapasztalni a két idıszak között. (2. ábra) A megyei programok keretébıl a három dél-dunántúli megye, Baranya, Somogy, Tolna 13,6%-kal részesedik, mely arány 2,7%-kal elmarad a DDOP arányához képest a 6 ROP keretéhez viszonyítva. Baranya, Somogy, Tolna részesedése a megyei programokra szánt keretbıl csak kis mértékben haladja meg a viszonylag fejlettebb Közép-Dunántúli megyékre, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére jutó keretösszeget. A Terület- és Településfejlesztési OP a megyei programok mellett a megyei jogú városok és a kisebb városok és térségük számára is biztosít majd forrásokat, így akár lehetıség adódhat a régió megyéibe érkezı forrásarány emelkedésére. 9

10 Az Operatív Programok elsı változata 2013 áprilisára készültek el. A bıvebb és kidolgozottabb második változat 2013 júliusában állt össze, melybe egy szőkebb szakmai kör véleménye is be tudott épülni. A harmadik változata az OP-knak szeptember végére készül el, melynek széles, nyilvános véleményezése is meg fog történni. Az Operatív Programok végleges változatának elkészítési határideje a tervek szerint december. Megyék Forrás összesen (M Ft) Egy fıre jutó forrás (ezer Ft) Nógrád ,2 99,3 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,1 82,0 Békés ,9 79,9 Jász-Nagykun- Szolnok Borsod-Abaúj- Zemplén ,2 72, ,8 72,1 Somogy ,2 69,5 Bács-Kiskun ,7 68,8 Baranya ,2 66,3 Heves ,6 64,6 Csongrád ,9 61,1 Veszprém ,9 61,1 Hajdú-Bihar ,6 60,5 Tolna ,7 60,1 Zala ,9 54,0 Vas ,6 52,2 Fejér ,9 50,9 Komárom-Esztergom ,4 43,7 Gyır-Moson-Sopron ,2 37,6 Összesen: ,0 64,4 2. táblázat: A megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülı megyei fejlesztési programok forrásainak indikatív megoszlása (forrás: 1495/2013. (VII.29.) Korm. határozat) 10

11 2. ábra: A hat konvergencia ROP, illetve a megyei fejlesztési programok forrásainak megoszlása a régiók között (forrás: NFÜ, 1495/2013. (VII.29.) Korm. határozat) 11

12 HATÁRESET A Dél-dunántúli térség határ menti kapcsolatait érintı együttmőködések, nemzetközi projektek rövid bemutatása Az Ügynökség a as uniós programozási ciklusban is aktív résztvevıje volt a határon átnyúló és szélesebb értelemben vett nemzetközi együttmőködéseknek, melyek leginkább az ún. Európai Területi Együttmőködés programjainak támogatásával valósulnak meg és céljuk az európai régiók közötti tapasztalatcsere és a közös fejlesztések elımozdítása. A magyar-horvát határon átnyúló együttmőködés területén az Ügynökségnek jelenleg nincs futó projektje, azonban intenzív kapcsolatos ápol a Dél-Dunántúllal Dunántúllal szomszédos horvát megyék fejlesztési ügynökségeivel, megfigyelıként részt vesz a magyar-horvát Közös Monitoring Bizottság munkájában, és felkérésre szakértıként is közremőködik határon átnyúló projektek kidolgozásában és végrehajtásában. Az Ügynökség jelenleg az alábbi nemzetközi projektekben vesz részt partnerként: MANERGY: : Önellátásra törekvı, hatékony regionális energiaellátási modellek kidolgozása megújuló-energia energia koncepciók és megújuló energiaforrások alkalmazásán keresztül. A projekt célja az önkormányzatok energiafogyasztásának optimalizálása az energiahatékonyság növelésével, és megújuló energiaforrások bevonásával. Elkészült a régió energiastratégiájának tervezete, az év során elkészülnek két önkormányzatra és egy LEADER közösségre a helyi stratégiák. Az érintett önkormányzatok beléptek az energiahatékonyság-növeléséért növeléséért helyi szinten tenni akaró európai szervezetbe, a Polgármesterek Szövetségébe. A projektben készül egy regionális energiaügynökség felállítását elıkészítı tanulmány is. A projekt a Central Europe program támogatásával valósul meg, és 2014 áprilisáig tart. I4FOOD: : Interregionális együttmőködés a versenyképes és fenntartható regionális élelmiszeriparért. A projekt célja, hogy a részt vevı hat európai régió tapasztalatcseréjének eredményeként mely az innováció, a piacokhoz és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés területére koncentrál növekedjen az érintett régiók élelmiszeriparának versenyképessége. A projekt keretében a partnerek jó gyakorlatainak megismerése érdekében tanulmányutak szervezésére kerül sor, elkészül a hat régió közös élelmiszeripari problémáit és kihívásait bemutató kézikönyv, valamint egy jógyakorlat-győjtemény. A projekt az INTERREG IVC program támogatásával valósul meg, és 2014 végén zárul. Iron Curtain Trail: : a Vasfüggöny Nyomvonal. A projekt célja a délkelet-európai térség kerékpár-turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, az egykori vasfüggöny mentén húzódó nemzetközi kerékpárút (Eurovelo 13) délkelet-európai európai leendı nyomvonalának pontos meghatározása benne a magyar-horvát határszakasszal. A nyomvonal-felmérésen túl jó gyakorlatok k győjtésére, az Eurovelo 13 nemzetközi weboldalának elkészítésére, illetve a regionális kerékpár-turisztikai portál továbbfejlesztésére is sor kerül. A projekt a Southeast 12

13 Europe (délkelet-európai transznacionális együttmőködés) keretében valósul meg, szeptemberében zárul. Build SEE: lakóövezetek ökotudatos tervezése az uniós célokkal összhangban. Az Ügynökség 2013 júliusában kapcsolódott be a projektbe. A nemzetközi partnerség célja egy zöld épületmenedzsment modell kidolgozása, az ehhez szükséges nemzeti jogi környezetek vizsgálata, és esettanulmányok kidolgozása. A projekt Pécs szegregátumaiban található szociális bérlakások korszerősítési megoldásait, és a lakóterületeken található zöldterületek megújítási lehetıségeit elemzi. Ez a projekt is a Southeast Europe (délkeleteurópai transznacionális együttmőködés) program keretében valósul meg, 2014 végéig. A futó projektekkel kapcsolatban az Ügynökség rendszeresen szervez konferenciákat, workshopokat, szakértıi egyeztetéseket, melyekre a régió szereplıit hívjuk meg, ezért kérjük, kísérjék figyelemmel honlapunkat. A fenti projekteken túl az Ügynökség havi rendszerességgel készíti el az Európai Bizottságnál közvetlenül elérhetı finanszírozási lehetıségeket bemutató Brüsszeli források címő hírlevelét, melyet a régió több száz szereplıje kap meg elektronikus formában. 13

14 AZ ÚT VÉGÉN JÁRVA A tervezési idıszak, az ÚMFT és ÚSZT Operatív Programjainak elırehaladása A közötti programozási idıszak a végéhez közeledik már ami a megjelölésében szereplı végdátumot illeti. Függetlenül attól, hogy a kedvezményezettek javára jogi kötelezettségvállalásra, azaz támogatás megítélésére csak december 31-ig, vagy azt követıen is, esetleg a pénzügyi elszámolási idıszak végéig, december 31-ig kerülhet sor, pályázati dömpingre már nem érdemes számítani. A legfrissebb, augusztusi adatok alapján a rendelkezésre álló forrás legalább 95%-áról már megszületett a döntés. Honnan indultunk, és hova jutottunk? Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét (NSRK) végleges formájában május 7-én fogadta el az Európai Bizottság. Az Európai Unió kohéziós politikájának 2007 és 2013 közötti nemzeti szintő megvalósítását szolgáló stratégiai dokumentum a társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott mérsékelni a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásán keresztül. A program két átfogó célt fogalmaz(ott) meg: a foglalkoztatás bıvítését és a tartós növekedés elısegítését. A célok eléréséhez hat tématerületet azonosított a terv, ide összpontosítva a fejlesztési erıfeszítéseket. Ezek a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, a környezeti és energetikai fejlesztés, a területfejlesztés és az államreform. A program átfogó értékelése korai lenne még, ám elırehaladásának pillanatfelvétele mégis sokat elárulhat a tekintetben, hogy a Déldunántúli régió Baranya, Somogy vagy épp Tolna megye miképp élt a ráruházott történelmi eséllyel (ahogy a program írói fogalmaztak anno)? 14

15 1. ábra: A közötti idıszakban elérhetı uniós források megoszlása operatív programonként A támogatási rendszer kialakításakor hét szektorális- (ágazati-), hét regionális- és egy végrehajtási operatív program (OP) került meghatározásra. A 15 OP forrásai révén, 15% nemzeti hozzájárulással folyó áron több mint 29 milliárd euró, azaz milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) vált elérhetıvé etıvé és felhasználhatóvá hazánk számára. A legnagyobb keretösszeg a Közlekedés- (1 877 Mrd Ft) és a Környezet és Energia- (1 485 Mrd Ft) Operatív Programokra került allokálásra, de csak alig maradt el mögöttük a kimondottan területi felzárkóztatást segítı 6 konvergencia régió OP (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft). A ROP-ok támogatási rendszerében elérhetı források 16,38%-a, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli régió területi fejlesztésére. 2. ábra: A konvergencia régiók operatív programjainak forrásmegoszlása A Dél-Dunántúli OP (DDOP) alábbi területekre fókuszálnak: a régió leszakadásának megállítását célzó prioritásai az gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, humán infrastruktúra a fejlesztés, településfejlesztés és közlekedés- és környezetfejlesztés. 15

16 3. ábra: A Dél-Dunántúli Dunántúli Operatív Program forrásainak megoszlása, OP prioritásonként Az ágazati programokhoz hasonlóan érzékelhetı a közlekedés és környezet területeken koncentrálódó források túlsúlya, akárcsak az Európa Kulturális Fıvárosa (Pécs) címzett beruházásai miatt megnövekedett városfejlesztési akcióké augusztus 15-ig az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Pogromok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra összesen pályázatot nyújtottak be, amelyek közül a pályázatok csaknem fele, támogatásra (is) került. A Dél-dunántúli régióból az országos (régió) átlagtól (17 107) jelentıs mértékben elmaradó számú, mindösszesen pályázatot regisztráltak, amelyek szintén majdnem 50%-ában, esetben került sor támogatás megítélésére. Ha a megyei aktivitást egyszerően a beérkezett pályázatok száma alapján rangsorolnánk, a versenyt Baranya nyerné pályázattal, ezt követné Somogy (4 701), majd Tolna (2 990). Érdekesség, hogy a megye-átlamutatkozik. A támogatott pályázatok száma alapján a dél-dunántúli dunántúli megyék az országos rangsor középmezınyében és végén foglalnak (5 988) feletti érdeklıdés csak elıbbi esetében helyet. 16

17 4. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett és támogatott pályázatok száma megyénként Országos szinten a legnagyobb aktivitás a Gazdaságfejlesztési OP (GOP) és a Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP) felhívásai esetében volt érzékelhetı, csaknem 43, illetve 32 ezer beérkezett pályázattal logikusan a támogatott pályázatok száma is e két OP esetében a legmagasabb ( és ). Az országos trendhez hasonlóak tapasztalhatók a Dél- Dunántúlon is; a GOP és TÁMOP projektcsatornáiba (44%) és db (27%) projektötlet került benyújtásra. A régióban megvalósítani tervezett pályázatok több mint 15%-ban, azaz alkalommal a DDOP különbözı konstrukcióit célozták ebbıl 992 alkalommal ítélt meg támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). 5. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett és támogatott pályázatok száma a Dél-Dunántúlon, Dunántúlon, operatív programonként A Dél-Dunántúl Dunántúl területén ROP-ból finanszírozni tervezett fejlesztési javaslatok 76%-a (1 621) az OP 1. (gazdaság), 2. (turizmus) és 5. (közlekedés és környezet) prioritásához illeszkedett csaknem azonos mértékben (546, 545 és 530 pályázat). 17

18 6. ábra: A DDOP pályázati felhívásaira beérkezett és támogatott pályázatok száma a Dél-Dunántúlon, prioritásonként augusztus közepéig a évi uniós költségvetési ciklusban hazánk rendelkezésére ezésére álló keret 176%-ának megfelelı támogatási igény fogalmazódott meg, milliárd forint értékben. Az igényelt támogatás számszerően (közel Mrd Ft) és a rendelkezésre álló források arányában vizsgálva (több mint 236%) egyaránt a legnagyobb keretösszeggel rendelkezı KÖZOP esetében a legmagasabb. Jelentıs, 200%-hoz közelítı túligénylés mutatkozik a GOP és a ROP-ok esetében is. 7. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás az OP forrásokhoz mérten, operatív programonként A DDOP forrásai terhére igényelt támogatás 393 Mrd Ft-on áll, az OP teljes keretének ez több mint 169%-a. A támogatási igények abszolút értéke az 5. prioritás (közlekedés és környezet) esetében a legmagasabb (136 Mrd Ft), bár a prioritás keretében rendelkezésre 18

19 álló források arányát tekintve a turizmus tématerület (2. prioritás) bizonyult a legnépszerőbbnek (270%). 8. ábra: Az DDOP keretében igényelt és megítélt támogatás az OP forrásokhoz mérten, prioritásonként A dél-dunántúli dunántúli pályázatok támogatási igényét tekintve a fejlesztési szükségleteket talán leginkább kielégítı DDOP került az elsı helyre (385 Mrd Ft), maga mögé utasítva a pályázatok gazdái körében egyébként közkedvelt KEOP (217), GOP (205) és KÖZOP (162) konstrukciókat. A ROP elsısége nem csak regionális szinten, de megyénként Baranyában, Somogyban és Tolnában is megkérdıjelezhetetlen. 9. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás a Dél-Dunántúlon, Dunántúlon, operatív programonként Magyarországnak a közötti idıszakban rendelkezésére álló uniós források terhére augusztusig milliárd forint támogatás (az NSRK 95%-a) került megítélésre a kedvezményezetteknek, a támogatás hatályos szerzıdések szerinti összértéke Mrd Ft (90%), a kifizetett összeg Mrd Ft (48%). A régiót tekintve a megítélt támogatás 578 Mrd Ft (a források 7,03%-a), a hatályos szerzıdések összege 525 Mrd Ft, a kifizetett összeg 329 Mrd Ft. A legmagasabb támogatást Baranyának sikerült abszolválnia (247), Somogyot (211) és Tolnát (100) is megelızve. 19

20 23,77; 14% 15,79; 9% 24,74; 14% 27,08; 16% 0,27; 0% 23,50; 13% 59,99; 34% ÁROP DDOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP 10. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások megoszlása a Dél-Dunántúlon, Dunántúlon, operatív programonként Az egy állandó lakosra jutó támogatás összege a régióban Ft, ami nem sokkal ugyan, de elmarad az országos átlagtól ( Ft). A megyék eredményessége tekintetében Somogy ( Ft) az országos rangsor középmezınyének elsı felébe sorolódik, Baranyát ( Ft) és Tolnát ( Ft) egyaránt maga mögé utasítva. 11. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások egy állandó lakosra jutó összege megyénként Az Operatív Programokról általánosságban elmondható, hogy a megítélt támogatás (sok esetben a hatályos szerzıdések összege is) megközelíti, vagy el is éri a rendelkezésre álló források 90%-át. Overbook -ról, ról, azaz túlvállalásról a KÖZOP és a GOP esetében beszélhetünk itt a megítélt támogatás nagysága már meghaladja az egyébként rendelkezésre álló forrásokat (elıbbi esetében egyébként a hatályos szerzıdések összege is magasabb, mint az OP forrásai). A támogatás odaítélését tekintve leggyengébben a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) és az Államreform (ÁROP) OP-k teljesítenek, a lekötött támogatás nem éri el a programok költségvetésének 80%-át sem. A kifizetések 20

21 elırehaladása tekintetében a GOP mellett egyértelmően a ROP-ok teljesítenek a legjobban, a kifizetések rendelkezésre álló forrásokhoz mért aránya eléri, esetenként meghaladja a 60%-ot. 12. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások, hatályos szerzıdések és kifizetések összege, operatív programonként A régió területén megvalósuló, támogatást nyert projektek jelentıs többségében sikerült szerzıdést kötni, a hatályos szerzıdések összege (525 Mrd Ft) alig 10%-kal marad el a megítélt támogatástól (577 Mrd Ft). Kizárólag a KEOP esetében szembetőnı az odaítélt források támogatási szerzıdéseinek elmaradása, a különbségbıl több mint 30 milliárd forint innen adódik. A kifizetések az ÁROP (78%) mellett a DDOP (71%) esetében haladnak a leggyorsabban, de a KEOP (40%) esetében errıl már nem beszélhetünk. 13. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások, hatályos szerzıdések és kifizetések összege a Dél- Dunántúlon, operatív programonként A régióban felhasznált uniós források függetlenül attól, hogy ágazati, vagy a regionális OP-ból kerültek megítélésre legnagyobb hányada a humán infrastruktúra- és szolgáltatások fejlesztését szolgálja, ezt követi a környezetfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, majd a közlekedésfejlesztés, végül a településfejlesztés és a turizmus. A megyék fejlesztési 21

22 területenként felhasznált forrásainak aránya jelentıs eltérést mutat: míg Baranyában a településfejlesztésnek (EKF projektek), Somogyban a közlekedés- (fıúti projektek) és turizmus- (balatoni projektek), Tolnában a környezetfejlesztésnek jutott fıszerep. 14. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások megoszlása a Dél-dunántúli régióban, fejlesztési tématerületenként 22

23 A MEGYEI TERVEZÉSI FELADATOK TÁMOGATÁSA A megyei tervezési feladatok támogatását, az ehhez kapcsolódó kapacitásépítést szolgálja az Államreform Operatív Program keretében megjelent ÁROP /A kódszámú könnyített elbírálású pályázati felhívás,, amely keretében lehetıség nyílik megyénként 90 millió Ft támogatás elnyerésére a megyei önkormányzatok számára. A pályázati felhívás én jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a pályázat beadási határideje szeptember 23. A Megyei Önkormányzat ÁROP projekt által finanszírozott fıbb tervezési feladatai a következık: A megyei szintő helyzetértékelı dokumentumok utómunkálata keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó - regionális kitekintéső megyei fejlesztési szükségletek beazonosítása, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása a megyékben mőködı közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, gazdasági és civil szereplıkkel való együttmőködés alapján. A megye hosszú távú fejlesztési céljait koncepcionális szinten rögzítı tervezési dokumentum, a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése. Megyei szintő, középtávú stratégiák, programok elkészítése, összhangban a hosszú távú koncepcióban leírtakkal. A megyei önkormányzatok részérıl a közötti uniós támogatási idıszakra vonatkozó operatív programok kialakításához részdokumentumok elkészítése,, valamint az abban foglalt projektcsomagok elıkészítése és fejlesztése (amelyek segítik az integrált fejlesztési elképzelések megalapozását is, pl. TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok I-II. II. fázisa, a város és térsége projektcsomagjainak tervezése (I-II. II. fázisa), a szabad vállalkozási zónák fejlesztési magterületeinek meghatározása, ágazati OP-khoz kapcsolódó projektjavaslatok). A tervezési folyamat során a megyei önkormányzatra delegált koordinációs feladatok ellátása: o o o TOP tervezésekor a megyei jogú városok és a városi térségek fejlesztési elképzeléseinek k összehangolása a megyei fejlesztési elképzelésekkel (megyei területfejlesztési részdokumentummal), határ menti program tartalmának és a párhuzamosan futó megyei szintő programok kapcsolódásának, továbbá a megye területén megvalósuló valamennyi fejlesztés összhangjának biztosítása, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD), mint új területi integrációs eszközök területének lehatárolása, valamint a stratégiák végrehajtásának összehangolása. 23

24 A megyei területfejlesztési koncepció és program kidolgozása során a partnerség biztosítása a Tftv. 13. (2) k) pontjában foglaltaknak megfelelıen. Az elkészült megyei területfejlesztési elképzeléseket összegzı programhoz illeszkedı, uniós forrásból támogatandó projektek generálása, összegyőjtése a kiemelt projektben elkészülı módszertan és végrehajtott szakmai iránymutatás alapján. Az elıkészítı fázis keretében a területfejlesztési koncepció és program kidolgozásának megalapozásaként november 30-ával elkészültek a megyei közgyőlési határozattal jóváhagyott helyzetfeltáró dokumentumok. A megyei tervezési folyamat fıbb mérföldkövei az ÁROP pályázati felhívás alapján: december Megyei területfejlesztési koncepció a megyei közgyőlés és a területfejlesztés stratégiai tervezésért felelıs miniszter által elfogadva; február Megyei területfejlesztési program (stratégiai és operatív rész) a megyei közgyőlés és a területfejlesztésért felelıs miniszter által elfogadva; szeptember A közötti uniós idıszak tervezését segítı rész dokumentumok a területi és az ágazati operatív programokhoz illeszkedıen, valamint projektlista. 24

25 HÍREK A TERÜLETFEJLESZTÉS HÁZA TÁJÁRÓL Elfogadta az EB a közötti uniós források tervezésére vonatkozó magyar javaslatot ( kormany.hu) Módosul a tervezési idıszakra stratégiai tervezést és projekt elıkészítést támogató kiírás keretösszege ( nfu.hu) Lázár: sürgıs akcióterv az uniós forrásvesztés elkerülésére ( nth.gov.hu) A programozási idıszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata ( nfu.hu) 25

26 TERÜLETFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1495/2013. (VII. 29.) Korm. határozat a közötti idıszakra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól és az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról 1441/2013. (VII. 15.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési idıszakra vonatkozó határon átnyúló együttmőködési programok tervezésével kapcsolatos hosszú- és középtávú fejlesztési elképzelésekrıl, valamint az operatív programok nemzetközi egyeztetésének alapját képezı kulcsprioritás-javaslatokról 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról 1287/2013. (V. 28.) Korm. határozat a közötti források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintı ex-ante kondicionalitások teljesítésérıl 1217/2013. (IV. 18.) Korm. határozat a közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseirıl 1211/2013. (IV. 15.) Korm. határozat a közötti források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott, hulladékszektort érintı ex-ante kondicionalitások teljesítésérıl 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggı feladatokról 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat a közötti források területi koordinációjának kereteirıl 1114/2013. (III. 8.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszerérıl 1034/2013. (II. 1.) Korm. határozat a as programozási idıszakban az Európai Területi Együttmőködési Programok intézményrendszerével és tervezésével kapcsolatos felelısségi rend, feladatok és tárgyalási mandátum kialakításáról 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggı aktuális feladatokról 1520/2012. (XI. 28.) Korm. határozat az Európai Területi Együttmőködés célkitőzése keretében az Európai Unió as költségvetési idıszakában megvalósuló határ menti és transznacionális programok elıkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározásáról 1518/2012. (XI. 22.) Korm. határozat a as programozási idıszak elıkészítéséért felelıs uniós fıtárgyaló feladat- és hatáskörérıl, valamint személyének kijelölésérıl Köszönjük megtisztelı figyelmét! 26