A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai Uniós Kapcsolatok szakirány A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE Készítette: Vincze Anett Budapest, 2003

2 - 3 - T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS... 5 I. A REGIONÁLIS POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS TÖRTÉNETE A közösségi regionális politika kezdetei Strukturális politikai reformok A támogatásra jogosult egységek kiválasztása Támogatási célkitűzések Közösségi Kezdeményezések Agenda 2000 és a közötti szabályozás II. STRUKTURÁLIS POLITIKA KÖZÖTT, AZ ALAPOK MŰKÖDÉSE Tervezés és programozás Menedzsment, monitoring, ellenőrzés, értékelés Menedzsment Monitoring Ellenőrzés Értékelés Kifizetés és pénzügyi ellenőrzés A Strukturális Alapokra vonatkozó beszámolók III. REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON Első szakasz - A területi tervezés története 1989-ig második szakasza: Harmadik szakasz évi XXI. tv: a regionális politika új modellje - A magyar regionális politika jogi szabályozása A regionális politika intézményrendszere A települési önkormányzat - a területfejlesztés alapszintje Területfejlesztési önkormányzati társulás - a területfejlesztés első szintje A megyei önkormányzat A megyei területfejlesztési tanács - a területfejlesztés második szintje A régió - a területfejlesztés harmadik szintje Regionális Fejlesztési Tanács Térségi Fejlesztési Tanács Országos Területfejlesztési Tanács - a területfejlesztés negyedik szintje A kormány és a miniszterek Az Országgyűlés feladatai IV. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS Regionális programozás Aktuális állapotjelentés A kormányzati felelősségi struktúra... 48

3 - 4 - V. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE 50 A) A CSATLAKOZÁS ELŐTT RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE Az előcsatlakozási támogatás céljai A Phare-program A SAPARD-program A SAPARD-program végrehajtásának szereplői: Az ISPA-program Az ISPA projektek végrehajtása: B) A STRUKTURÁLIS ALAPOK INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON Az intézményrendszer kijelölése Végrehajtás Ellenőrzés Pénzügyi Menedzsment és ellenőrzés Az intézményrendszer felkészítése VI. AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS POLITIKÁJA 2006 UTÁN BEFEJEZÉS FÜGGELÉK IRODALOMJEGYZÉK... 78

4 - 5 - BEVEZETÉS Az uniós csatlakozási tárgyalások decemberében Koppenhágában lezárultak, a magyar lakosság április 12-én igent mondott európai uniós csatlakozásunkra április 16-án Athénban írták alá a csatlakozási szerződést. Taggá válásunk időpontja május 1. Az addig fennmaradó időszakban az egyik legfontosabb feladatunk, hogy országunk képessé váljon a csatlakozás után elérhető támogatások lehívására, aminek feltétele az elírások szerinti intézményrendszer kiépítése, és megfelelő, hatékony működtetése. Európai Uniós csatlakozásunk egyik lényeges kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e hatékonyan felhasználni az Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatásokat. Magyarország még soha nem kapott olyan nagy összegű vissza nem térítendő támogatást, mint amilyen a Strukturális Alapokból érkezik majd évente. A regionális fejlesztési programok elkészítésével foglalkozó fejlesztési tanácsok néhány éve még nem is léteztek; ezek felállítása új feladatokat és szemléletet jelentett a magyar területfejlesztés számára. Már a csatlakozás előtt bizonyítanunk kell/kellett, hogy Magyarország képes az Európai Uniótól érkező támogatások felhasználására. Az előcsatlakozási alapok (Phare, SAPARD, ISPA) eredményes felhasználása a csatlakozásra való felkészülés és a csatlakozásra való érettség szempontjából is döntő fontosságú. A csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapokat addig vehetjük csak igénybe, amíg uniós tagokká nem válunk. Új intézményrendszer és működési mechanizmus meghonosítását igénylik a csatlakozás előtt és után elérhető támogatások felhasználásának rendszere. Ha képtelenek lettünk volna tizedakkora előcsatlakozási támogatást sikeresen megpályázni és felhasználni, akkor a Strukturális Alapokból igénybe vehető forrásokat sem tudnánk megfelelően kezelni. Az Európai Unió regionális politikájába történő bekapcsolódás komoly felkészülést igényel. Ismernünk kell az Unió regionális politikájának működési elveit, a regionális fejlesztési programokra vonatkozó követelményeket, továbbá biztosítanunk kell a szükséges pénzügyi hátteret is. A kormány feladata, hogy akkora összeget különítsen el a költségvetésben, hogy a szegényebb önkormányzatok is pályázhassanak uniós forrásokra, melyek elnyerésének egyik feltétele a megfelelő önrésszel való

5 - 6 - rendelkezés. Az Európai Unióban sincsen egységesen kialakult eljárása a közösségi források felhasználásának: az egyes tagállamok eltérő mértékben ruházták át az alapok fogadásával kapcsolatos feladatokat szubnacionális szintre. Így nem várhatják el Magyarországtól sem, hogy egy egységes közösségi intézményi struktúrát vegyen át. A regionális politika olyan rendszerét kell kialakítanunk, amely megfelel az Unió azon elvárásainak, amelyeket a Strukturális Alapok felhasználásával szemben támaszt, továbbá illeszkedik a hazai regionális politika, a területfejlesztés sajátosságaihoz és intézményi struktúrájához. A Strukturális Alapok igénybevételéről folytatott tárgyalások alapja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelyet a kormány március 31-én továbbított az Európai Unió felé. Az Unió egyetlen fejlesztési tervet várt el Magyarországtól, amelybe mind a hét régió, a legelmaradottabb és a leggazdagabb igényeit is bele kellett foglalni. Az NFT-vel szemben támasztott fő követelmény, hogy alkalmas legyen a gazdasági problémák orvoslására, és a leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatására. A Terv alapján Magyarországon 2004 és 2006 között milliárd forint értékű fejlesztés indulhat el. (Az Unió 750 milliárd támogatást helyez kilátásba, amihez Magyarország 550 milliárd társfinanszírozást nyújt majd.) Az NFT elkészítése azért kötelező, mert nélküle lehetetlen a közösségi pénzekhez hozzájutni. A Terv alapján köti meg a magyar állam a Közösségi Támogatási Keretet, amely konkrétan tartalmazza, hogy milyen célokra, mekkora összegeket kaphatunk. A megvalósuló projekteken keresztül először csak a közvetlenül érintettek érzékelik majd a kedvező hatást, de idővel az egész társadalom érezni fogja a beruházásokat: több pénz fog jutni az infrastruktúrára, a képzési programokra, a mezőgazdaság és a vidék átalakítására, és egyéb területekre, amelyeket az Unió támogat. Az első három év nehéz, tanulási periódus lesz Magyarország számára május 1-től 2006 végéig terjedő időszakra kidolgozott NFT sikerétől függ a második NFT sikere, amelyet már hétéves periódusra ( ) fogunk készíteni. A felkészülési folyamatot segíti a csatlakozás előtt igénybe vehető alapból származó támogatások kapcsán felmerülő pályázatkészítés. Az Európai Pályázat Előkészítő Alap célja, hogy önkormányzatoknak és non-profit szervezeteknek nem pénzbeli támogatást, hanem millió forintnak megfelelő szakmai tanácsadást nyújtson ahhoz, hogy a csatlakozás időpontjára olyan pályázatokat tudjanak elkészíteni,

6 - 7 - amelyek révén jó esély van uniós pénzek elnyerésére. Az intézményrendszer tekintetében legfontosabb feladatunk a megfelelő tervezést, előkészítést, végrehajtást, ellenőrzést végző intézmények működésének kialakítása, koordinálása. Az Alapok felhasználása komoly programozási folyamatot igényel. A programozás a maitól eltérő finanszírozást igényel majd, így a bevételek újraosztása, a döntési pozíciók elvesztése ellenállásba ütközhet. Az egységes új regionális politika, és az azt bonyolító intézményrendszer kialakításának szükségességét nem csak a minél nagyobb összeg elérése indokolja. Egy olyan rendszert kell létrehoznunk, amely modern eljárási mechanizmusokkal, hatékony felhasználással, a területi szereplők figyelembevételével, és a tényleges problémákra koncentrálva képes egy ország, egy adott terület fejlődését elõsegíteni, elmaradottságát csökkenteni, ezáltal az ott élő emberek életét javítani. Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország jól áll. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és annak módosítása már az uniós szabályozást figyelembe veszi. Követi az Unió kritériumrendszerét a támogatásra javasolt térségek meghatározásában, és a NUTS-rendszer kialakításában. Magyarország felismerte, hogy a jogszabályi harmonizáció ezen a területen is elengedhetetlen. Csatlakozásunk után már a gyakorlatban kell bizonyítanunk az új szemléletű regionális programozás eredményes működését. Szakdolgozatomban először rövid áttekintést adok a közösségi regionális politika kialakulásáról, majd a reformintézkedésekről. Ezt követően felvázolom az Alapok működését általánosságban, amit a magyar regionális politika fejlődése követ. A IV. fejezetben bemutatom azoknak a dokumentumoknak a működését, elkészítésük menetét, amelyek kidolgozása a támogatások igénylésének feltétele. Fontosnak tartottam szemléltetni, hogy működnek a csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapok (V: fejezet A) része), hiszen ezek működéséből már sejteni lehet a Strukturális Alapok működését is (V. fejezet B) része). A VI. fejezetben az Unió strukturális politikájának 2006 utáni jövőjének forgatókönyveit vázolom fel.

7 - 8 - I. A REGIONÁLIS POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS TÖRTÉNETE Az európai integráció történetének legjelentősebb eredményét és egyik legnagyobb sikerét a terület- és vidékfejlesztést is magában foglaló közösségi regionális politika képezi. "A regionális politika a gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent. Általában (...) reaktív, utólagos (ex-post) politika, amely az újabb különbségek kialakulásának megakadályozása helyett inkább a fennálló regionális egyenlőtlenségeket próbálja csökkenteni. A regionális politika különféle célokat szolgálhat, de alapvető feladata minden esetben az adott régió kihasználatlan erőforrásainak mozgósítása, más régiókból származó beruházások vonzása, végső soron a termelés és jövedelmek növelése" 1 úgy, hogy a támogatott régiókban is elérhetővé tegye az országos átlag legalább 75%-ának megfelelő átlagos jövedelemszintet. A Római Szerződés aláírásakor még nem tűnt szükségesnek közös regionális politika kialakítása, ami mögött a gazdasági fellendülésnek és az integrációs folyamatnak köszönhető, a fejlettségi különbségeket kiegyenlítő hatásnak feltételezése húzódott meg. A Római Szerződés megkötésekor minden tagállamnak megvolt a saját területfejlesztési politikája, ezért az Európai Közösség (EK) csak annak biztosítását tekintette feladatának, hogy a nemzeti politikák ne legyenek ellentétesek a Közösség céljaival, illetve a közösségi politikákkal. Az alapító "Hatok" térstruktúrája is viszonylag kiegyenlített volt, így a területfejlesztést nem tekintette lényeges kérdésnek az akkor érvényes gazdaságpolitika. Mivel a területi egységek közötti fejlődésbeli különbségek akadályozzák az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, így világosság vált, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, mert a területi egységek közötti fejlődésbeli különbségek akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. A Római Szerződés ugyan még nem tartalmazott külön cikket a regionális politikáról, viszont az alapító dokumentum három, általános célt határozott meg: a gazdasági és szociális kohézió, a tagállamok közti szolidaritás eszméje, az egységes közös piac és egyenlő 1 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Aula 2002, 65. o.

8 - 9 - versenyfeltételek biztosítása, majd a gazdasági és monetáris unió megteremtése mellett kötelezték el magunkat az "Hatok". Az alapító okirat preambuluma a területi különbségek és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentéséről szólt. Nem derült ki azonban, hogy a különbségeket közösségi vagy nemzeti politikával, esetleg ezek kombinációjával kívánják-e mérsékelni. Az alapítást követő közel két évtizedben e feladat a nemzeti kormányokra hárult. Olyan pénzügyi célokról is rendelkezett a Római Szerződés, amelyeknek volt bizonyos regionális hatásuk. Az okirat 123. cikke a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek segítésére létrehozta az Európai Szociális Alapot (- ESZA, European Social Fund - ESF), a cikkek pedig az Európai Beruházási Bankot (European Investment Bank). Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege (- EMOGA, European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - Guidance Section - EAGGF) az elmaradott agrárövezetek támogatására szolgált. A Közösség működésének első két évtizedében ezekkel a pénzügyi eszközökkel megpróbált regionális célkitűzéseket is megvalósítani, de ezek a feladatok nem kapcsolódtak általában regionális és struktúrapolitikai elképzelésekhez, és egymástól függetlenül működtek. A közösségi támogatási formák a régiók közötti fejlettségi különbségeket nem csökkentették. A regionális politika mellett szóló legfontosabb érv, hogy a gazdasági integráció súlyosbíthatja vagy stabilizálhatja az eredetileg is elmaradott és periférikus régiók helyzetét. Ugyanakkor az európai közösség fejlődése, bővülése, belső kapcsolatrendszerének elmélyülése folyamatosan változó körülmények és feltételek közepette megy végbe, eltérő államszervezési modellt megvalósító, és eltérő gazdaságifejlettségi és jövedelmi szinten álló országok csatlakozását jelenti. Ezek a tényezők kiváltják és szükségessé is teszik közösségi eszközök alkalmazását és közösségi politikák kialakítását olyan területeken is, amelyekre az alapításkor nem gondoltak, vagy amely körülményeknek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Ez történt az Európai Unió (EU) strukturális-kohéziós célkitűzéseit megvalósító közösségi regionális politika esetében is.

9 A közösségi regionális politika kezdetei 2 A hatvanas évtized végére a tagállamok már rendelkeztek bizonyos regionális tapasztalatokkal. Az Európai Bizottság elérkezettnek látta az időt közös területfejlesztési célok megfogalmazására. Először 1961-ben tűzte napirendre a Bizottság a regionális problémák tanulmányozását, majd 1965-ben jelentést készített a Miniszterek Tanácsa ülésére. Az 1967-es év meghozta a szervezeti áttörést is, mert a három közösség - az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) - intézményrendszerének egyesítésekor a regionális politika a Bizottságon belül önálló főigazgatóságot kapott: megalakult a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG XVI). A Bizottság új regionális politikai javaslatot terjesztett a Tanács elé 1969-ben. Ebben fogalmazta meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (- ERFA, European Regional Development Fund - ERDF) létrehozásának igényét. A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a regionális fejlődési nehézségek elhanyagolása a többi részpolitika eredményességét is kedvezőtlenül befolyásolja: a gazdasági és monetáris unió így nehezen valósítható meg. A közösségi intézmények gyarapodása, a vámunió 1968-as bevezetése, a közös agrárpolitika kialakítása már felszínre hozott olyan különbségeket, amelyek szükségessé tették a strukturális alapok működtetését. A hetvenes évek elejének kihívásai (olajválság, a Közösség első, 1973-as bővülése) arra kényszerítették az EK-t, hogy újragondolja és megerősítse a gazdasági és szociális kohéziót támogató intézmények működését. A megoldást a tagállamok regionális politikáját is összefogó, koordináló regionális politika kialakításában találták meg. Az 1972 őszén megrendezett párizsi csúcstalálkozón döntés született a közös regionális politika kidolgozásáról, a strukturális és regionális aránytalanságok megszűntetéséről. A tagállamok határozatot fogadtak el a Közösség regionális problémáit feltáró jelentés elkészítéséről. Megállapodás született a nemzeti regionális fejlesztési stratégiák összehangolásáról, és az ERFA december 31-i hatállyal történő létrehozásáról, amely az agrártermelés túlsúlya, az ipari átalakulás és a 2 A fejezet Kengyel: 90. o., o., Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok, Tempus Közalapítvány, 6-8.o, Gergó Zsuzsanna-Szilágyi István: Gazdasági-szociális kohézió és strukturális politika az Európai Unióban, Veszprém 2002, o., Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, INTERPRESS Külkereskedelmi Kft, 2003, o., o., Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris kiadó Budapest, 2001, o. alapján készült.

10 strukturális munkanélküliség következtében kialakult területi egyenlőtlenségek mérséklését tűzte ki célul. Az új közösségi részpolitika irányításáért George Thomson Nagy-Britannia főbiztosa lett a felelős, aki május 3-án elkészítette a kibővült EK regionális problémáit elemző Thomson-jelentést. A dokumentum részletes áttekintést adott a közösségi területi különbségekről, körvonalazta a közösségi regionális politika céljait, az ERFA működési feltételeit. A jelentés hangsúlyozta, hogy a közösségi regionális politikát a nemzeti politikákkal szoros összhangban kell kidolgozni, az erőforrások elosztásában a területi különbségeket figyelembe kell venni. Javasolta egy speciális bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság létrehozását, amely a nemzeti regionális politikák tényleges koordinációját látja el, és ekkor került be a közösségi regionális politika eszköztárába az addicionalitás, koncentráció, koordináció fogalma. Az decemberi Párizsi Csúcson döntöttek az ERFA felállításáról. Az Alap január 1-jén kezdte meg működését. Nagy jelentőségű volt ez annak ellenére, hogy az Alap az eredetileg javasolt 3 milliárd EUA (európai elszámolási egység) helyett csupán 1,5 milliárdnyi összeggel indult az első három évben. Létrehozásával először ismerték el a közösségi szintű regionális politika szükségességét, mivel a Római Szerződés 235. (jelenlegi 308.) cikke alapján hozták létre. Megalakult a Regionális Politikai Bizottság is, amelybe a tagállamok 2-2 tagot delegáltak, az Európai Bizottság pedig egy taggal képviseltethette magát. Az ERFA nemzeti kvóták meghatározásával kezdte meg működését. A kvótarendszer előre meghatározta, hogy egyes államok fejlettségi szintjüknek megfelelően milyen arányban részesülhetnek az alap által kihelyezett pénzekből. A kvótarendszer bevezetésének ellenére a regionális politika alakítása valójában továbbra is tagállami hatáskörben maradt, azért a Bizottság a csúcs után határozott lépéseket tett a közösségi regionális politika hatáskörének kiszélesítésére ben a Bizottság reformlépésre szánta el magát. Indítványozta, hogy a források 13%-át kvótán kívül osszák szét olyan régiók között, amelyek a közösségi politikák közvetlen hatása nyomán kerültek nehéz helyzetbe. E javaslatával az EB azt akarta elérni, hogy enyhüljön a nemzeti kvótarendszer merevsége, és az Alap az elkülönült nemzeti politikák helyett ténylegesen közösségi célokat szolgáljon. Az közötti időszakra az Alap nagyságát 1 milliárd 850 millió EUA-ban rögzítették, a nemzeti kvóták változatlanok maradtak. A reformintézkedések során az EK-döntések regionális hatásainak vizsgálata céljából létrehozták a Regionális Hatásértékelő

11 Rendszert. Az Európai Közösség regionális politikájának újabb reformjára 1984-ben került sor. Megszűnt a kvótához és a nem kvótához tartozó részek megkülönböztetése, és bevezették a projekt, illetve a programtámogatási rendszert. Az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök 20%-át programfinanszírozásra fordíthatták, az ERFA 11,4%-át közösségi célok támogatására használták. A változások alapszerződésben rögzített jogforrási alapját az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány 130/A és 130/B cikkei tartalmazták. A dokumentum Gazdasági és Társadalmi Kohézió megjelölést viselő V. címe a belső piac kiépítése szempontjából fontosnak tartotta a közösség harmonikus fejlődését, a régiók közötti fejlettségben megmutatkozó eltérések, elmaradottságok felszámolását. A Közösség ezen törekvését a Strukturális Alapokon (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részleg, Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap), az Európai Beruházási Bankon és egyéb fennálló pénzügyi eszközök segítségével is támogatja. Az Egységes Európai Okmány 130. cikkelye által a közösségi regionális politika ex-post módon részévé vált a Római Szerződésnek. A regionális politika megalapozó szakaszának mérlege pozitívnak mondható. A regionális különbségek mérséklésének szempontjai megjelentek az európai döntési mechanizmusokban, kialakultak a regionális politika intézményi keretei, Nyugat- és Dél-Európa jó néhány kedvezőtlen adottságú vagy válságba sodródott területe pótlólagos fejlesztési erőforrásokhoz jutott. A legfontosabb célok közé került a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítése, a gazdasági és szociális kohézió megerősítése. A nagyobb esélyegyenlőség az EK bármely részén lakó állampolgárnak, illetve bárhol működő vállalatnak csakis az infrastrukturális háttérben és az emberi tőke minőségében fennálló szakadékok csökkentésén keresztül valósulhat meg. 2. Strukturális politikai reformok A gazdasági és a szociális kohézió megteremtésére irányuló közösségi szintű intézkedéseket nevezzük strukturális politikának. Az évi reformmal a Strukturális Alapok szabályozása során bevezetett alapelveket az és az évi felülvizsgálat során felújították. A közösségi regionális politika egységes rendszerének kialakításában az 1988-as és az 1993-as struktúrapolitikai reformok, továbbá az 1992-es Maastrichti Egyezmény

12 játszott meghatározó szerepet. Az júniusában elfogadott 2052-es számú Tanácsi Rendelet, majd az azon 1993-ban változtatásokat végrehajtó 2081-es számú Tanácsi Rendelet a közösségi támogatási rendszer középpontjába a régiókat állította, és az öt célkitűzés megjelölésével meghatározta a közösségi regionális politika legfontosabb prioritásait. A strukturális reformok hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a kedvezőtlen adottságú térségekben is megindulhasson a fejlődés, és elkezdődjön a felzárkózás és modernizáció. A legjelentősebb változást minden reform alkalmával a célok újrafogalmazása jelenti, hiszen ez befolyásolja leginkább, hogy mely területek milyen programokhoz, tevékenységekhez, mekkora összegekhez jutnak. Az évi reformnak három fontos célja volt: nagy súlyt fektetett arra, hogy a strukturális politikát tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel ösztönözze, az egyedi projektekről a programfinanszírozásra való áttérést fogalmazta meg, megkövetelte, hogy a strukturális politika megvalósításában részt vevő szereplők között partnerkapcsolatok épüljenek ki, különös tekintettel a regionális hatóságokra. Ezáltal erősödött a három Strukturális Alap közötti koordináció, és a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű régiói lettek a kedvezményezettek. Növekedett a támogatás is. A reform során a következő elveket érvényesítették: 1 Koncentráció: A közösségi forrásokat koncentrálták, mert a forrásokat szétforgácsoló támogatáspolitika nem vezet eredményre. A nagyobb hatékonyság érdekében a Strukturális Alapokat korlátozott számú célterületen használják fel. 2 Programozás: A közösségi strukturális eszközöket az új szabályok szerint már több évre - három- vagy hatéves időtartamra - tervezik, ami lehetővé teszi a különböző alapok működésének összehangolását, egy átgondolt és következetesen működtetett támogatási, prioritási rendszer megalapozását. A programkészítés háromfokozatú lett. A tagállamok készítik el a nemzeti vagy regionális fejlesztési terveiket, ami az első szintet jelenti. A Közösség készíti a Közösségi Támogatási Kereteket; ez a második szint. Végül a tagállam és a Közösség tárgyalásai eredményeként készülnek el az Operatív Programok. 3 Partnerség: A projektek végrehajtói nem jelentkezhetnek közvetlenül a támogatásra, az egyéni projektek mindig egy keretprogram részét képezik. A partnerség elvének

13 nemcsak a projektek kidolgozásában, hanem a végrehajtásban és az ellenőrzésben is érvényesülnie kell. Addicionalitás: A közösségi hozzájárulás kiegészítő jellegű, és soha nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti, növeli a nemzeti vagy regionális hatóságok fejlesztésére és munkahelyteremtésre szánt erőforrásait. Ezzel az volt a Közösség célja, hogy a közösségi források bevonásával növekedjen a rendelkezésre álló források összege, ne csak a finanszírozó személyében következzen be változás. Az addicionalitás ellenőrzésére egy költségvetési periódusban háromszor kerül sor: programozási dokumentumok előzetes értékelésekor, félidejű ellenőrzéskor és a végső ellenőrzéskor. A növekvő munkanélküliség miatt, illetve ezzel összefüggésben a gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében szükségessé vált a Strukturális Alapok újabb, átfogó reformja. A Strukturális Alapok második reformja az Európai Bizottság 1991-es maastrichti ülésének kezdeményezésére indult el. A Maastrichti Szerződés az Európai Unió központi szakpolitikái közé emelte a közösségi regionális politikát. Az Egyezmény december 31-i hatállyal rendelkezik a Kohéziós Alap felállításáról, amely az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) gyorsabb felzárkóztatásának támogatására irányul: közlekedés- és környezetfejlesztési programokat támogat. 3 A Kohéziós Alap létrehozásának eredeti célja az volt, hogy a kevésbe fejlett tagországokat képessé tegye a gazdasági és monetáris unióban való részvételre az előírt kritériumok teljesítésével. A Kohéziós Alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé, mert különálló szabályozás alá esik, és nem régiókat, hanem országokat támogat. Az 1993-as reform növelte a tagállamok érdekeltségét a közösségi regionális politikában. A kedvezményezett térségek besorolására a tagállamok által benyújtott javaslatok alapján került sor, így csökkent a Bizottság domináns szerepe. A támogatásra jogosult egységek kiválasztása A Strukturális Alapokból származó támogatások odaítélésének alapjául az Eurostat által kidolgozott NUTS-rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája) szolgál, amely egy 3 Az Alapból az országok jogosultsága két feltételhez kötött: az egy főre jutó GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a, valamint a támogatott országoknak egy részletes tervet kell készíteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről.

14 ötszintű területi osztályozás három regionális és két helyi szinttel. NUTS 1: nagyobb régiók összefoglaló elnevezése. E régiókat a tagállamok jelölik ki gazdasági és földrajzi kritériumok alapján. 77 ilyen régió létezik. NUTS 2: jelenti a tagállamokban a közigazgatási bázisegységeket. Ez szolgál a területi statisztikai adatok gyűjtésére, és a területfejlesztési programok elkészítésére az 1. célkitűzés esetében. Számuk 211. NUTS 3: kisebb közigazgatási egységek összessége van. NUTS 4: helyi szinten meghatározott kisebb körzeteket tartalmaz. Csak 6 országban, Finnországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában és Nagy-Britanniában definiált régiók. NUTS 5: települési önkormányzatot tartalmaz. A nagyság szerinti területi osztályozást azért alakították ki, hogy a statisztikai számbavétel szempontjából összehasonlíthatóak legyenek a tagországok régióinak teljesítményei. A NUTS kialakításánál szempont volt a létező közigazgatási egységek figyelembevétele. A NUTS-rendszer létrehozásakor minden tagállam meghatározott számú területi egységet jelölt ki három regionális szinten. A statisztikai összehasonlíthatóság miatt a rendszer mesterséges területi egységeket 4 is kialakított. Az Unió szabad kezet ad az egyes tagállamoknak abban a tekintetben, hogy egy ország milyen módon sorolja be a területi közigazgatási egységeit a területi statisztikai egységek rendszerébe. Támogatási célkitűzések Az 1988-ban elfogadott reformok öt célkitűzést fogalmaztak meg: Az 1. célkitűzés célja az elmaradott térségek strukturális alkalmazkodása és fejlődése. Azok a NUTS 2 régiók tartoznak ebbe a kategóriába, melyekben a korábbi három esztendőben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP a közösségi átlag 75%-át nem érte el. Ide sorolható Görögország, Írország és Portugália teljes területe, Spanyolország 10 autonóm tartománya, a francia tengerentúli megyék és Korzika, az olasz Mezzogiorno, Észak-Írország. A Közösség lakosságának 25%-át tette ki. A 2. célkitűzés az iparilag hanyatló vagy a recesszió által leginkább érintett területek, 4 Ilyen mesterséges szint Görögországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a NUTS 1, Németországban és Nagy-Britanniában a NUTS 2, Belgiumban a NUTS 3 szint.

15 zónák, régiók és szubrégiók szerkezet-átalakítását tekintette legfőbb feladatának. Itt olyan NUTS 3 térségek kaphatnak támogatást, ahol: az átlagos munkanélküliségi ráta a pályázat benyújtását megelőző három évben meghaladta a közösségi átlagot, az összfoglalkoztatásban az ipari foglalkoztatás aránya 1975 óta minden évben az EU-átlag szintjén vagy afelett volt, az ipari tevékenység hanyatlik (jelentős a munkahelyvesztés az utóbbi öt évben). A támogatott területek az 1. célkitűzés által már teljesen lefedett 3 ország kivételével mindegyik országot érintették. E csoport a Közösség népességének 16,4%-át jelentette. A 3. célkitűzés a hosszú távú, tartós munkanélküliséget, a 25 éven aluliak foglalkoztatását, a szakképzetlenek elhelyezkedési gondjait kísérelte meg orvosolni, és támogatta a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének megteremtését a Közösség egész területén. A 4. célkitűzést azért hozták létre, hogy megkönnyítsék a munkavállalók ipari és termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodását. Az egész Közösség területére kiterjedt hatálya. Az 5. célkitűzés 5/a része a mezőgazdasági-, erdészeti- és halászati struktúrák modernizációját és átalakulását támogatta, míg 5/b részéből a olyan vidéki térségek kaptak támogatást, amelyek a következő három kritériumból legalább kettőnek eleget tudtak tenni: az összfoglalkoztatásban magas a mezőgazdasági foglalkoztatás aránya, alacsony szintű a mezőgazdasági jövedelem, alacsony a népsűrűség és/vagy jelentős az elnéptelenedési trend. A 3., 4. és az 5/a célkitűzések területi lehatárolását előre nem rögzítették. Az közti időszakban bármely terület kedvezményben részesülhetett, ha a támogatási kritériumoknak eleget tudott tenni. Az évi reform az 1. és 2. célkitűzést nem módosította, így azok az es periódusban változatlanok maradtak. Az 1. prioritás alá tartozó térségek köre viszont bővült. Támogatandó terület lett Németország egyesítése után öt új német keleti tartomány és Kelet-Berlin, a spanyol Cantabria autonóm tartomány, 1996-ig az olasz Abruzzi, Merseyside, a Skót-felföld, szigetek Nagy-Britanniában, Hainut Belgiumban,

16 Flevoland Hollandiában, Nord-Pas-de-Calais meghatározott részei Franciaországban. Az 1988-as 3. és 4. célkitűzést az 1993-as reform összevonta, és az lett a 3. prioritás. Az új 4. célkitűzés a foglalkoztatottak átképzésével segítette. Az 5. célkitűzés a) pontja bővült: a halászat területén végrehajtandó modernizáció is bekerült a prioritások közé. Támogatására az EU 1993-ban felállította a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz ( - HOPE, Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) alapot. Az 5/b rész változatlan maradt ben Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozásával a prioritások számát megnövelték. A 6. célkitűzésbe azok a NUTS 2 régiók tartoztak, ahol a népsűrűség 8 fő/km 2 alatt volt. Ide tartozott a finn lakosság 17%-a, akik az orosz határ közelében élnek és Lappföld, valamint a svéd lakosság 5%-a, akik javarészt három északi megyében élnek. Az ausztriai Burgenlandot az 1. célkitűzés támogatta. A nyolcvanak évek második felétől egyre több pénzt különítettek el a Közösség költségvetésében regionális politikára. Az 1989 és 1993 közti időszakban 63 milliárd ECU-t fordítottak strukturális politikai célokra; a két időpont között az Alapok részesedése a közösségi költségvetésből 20,3%-ról 30,6%-ra emelkedett. A támogatások 65%-át az elmaradott régiók kapták. A juttatások egyharmada az Európai Szociális Alapból, csaknem 50%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származott. (1. táblázat) A vizsgált periódusban a négy legkevésbé fejlett tagország (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) a Strukturális Alapokból - folyó áron - 34,18 milliárd ECU támogatást kapott infrastrukturális beruházásokra, termelési alapok megerősítésére, emberi erőforrás-fejlesztésre, környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásokra és egyéb technikai segítségre. (2. táblázat) A regionális politikai támogatásra a következő programozási ciklusban is nagy hangsúlyt fektettek, a növekedési tendencia folytatódott: strukturális műveletekre fordított összeg 1994 és 1999 között 115,1 milliárd ECU-ra nőtt, a költségvetésen belüli aránya pedig meghaladta a 30%-ot. (3. táblázat) 3. Közösségi Kezdeményezések A Közösségi Kezdeményezések is az Európai Unió terület- és vidékfejlesztési céljait szolgálják. Az 1988-ban létrehozott támogatási alapon keresztül a Bizottság hasonló problémával küszködő régiókat tudott támogatni, és közösségi ágazati programokat ösztönzött. Olyan innovatív tevékenységek támogatását jelentik, amelyek

17 az Unió szempontjából különleges figyelmet érdemelnek. A Közösségi Kezdeményezések többletforrásokat jelentenek oktatási intézmények, közhatóságok, vállalkozói szövetségek, non-profit társulások, vállalkozások számára. Szerepük sok vitát váltott ki. Nemzeti szinten azt kifogásolták, hogy a nemzeti kormányokkal szoros együttműködésben kell dönteni róluk, ami ellentmond a decentralizáció és szubszidiaritás elvének. Értelmüket is megkérdőjelezték, mivel azokat integrálni kellene a közösségi támogatási kerettervekbe. Sokallták a kezdeményezések számát, irányításukat túl bürokratikusnak tartották. Így egy olyan javaslat fogalmazódott meg, hogy a jövőben a Közösségi Kezdeményezések csak azokra a regionális fejlesztésekre koncentrálódjanak, amelyek nemzetek közötti feladatokat oldanak meg. Ne lehessen egyetlen tagországnak címezni, vagy előre nem látható gazdasági és társadalmi problémákat rajta keresztül megoldani. A Közösségi Kezdeményezésekről 1993-ban publikálták a Zöld Könyvet, ezt követte 1994-ben a Fehér Könyv, amely az közötti időszak kezdeményezéseinek útmutatóit és javasolt programjait tartalmazta. 13 Kezdeményezés keretében kaphattak támogatást a programokban érintett régiók: INTERREG, LEADER, PESCA, REGIS, SME, URBAN, KONVER, EMPLOYMENT, RETEX, RESIDER, PEACE, RECHAR, ADAPT. A Közösségi Kezdeményezések programjait a különböző Strukturális Alapok koordinálják: az Európai Szociális Alap az ADAPT és EMPLOYMENT projekteket, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap a LEADER-t, az Európai Regionális Fejlesztési Alap az INTERREG-et, a REGIS-t, a RECHAR-t, a RESIDER-t, a RETEX-et, a KONVER-t, az SME-et, a Kohéziós Alap pedig a PESCA-t. A Közösségi Kezdeményezések között megvalósított programjait a 4. számú táblázat tartalmazza. Az közti időszakban a támogatások értéke elérte a 6,3 milliárd ECU-t, ami a Strukturális Alapok közel 10%-át jelentette. Az Alapokról szóló 1260/1999 EK rendelet 1993 júliusában előírta, hogy az Alapok költségvetési irányzatainak 9%-a fordíthatják a kezdeményezések támogatására; ez az es periódusban mintegy 13,45 milliárd ECU-t jelentett. 5 5 Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris kiadó Budapest, 2001, 50.o.

18 Közösségi Kezdeményezések a döntéshozatali folyamatban Közösségi Kezdeményezés A tagállamokkal folytatott konzultáció: a Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó Kezdeményezések tartalmát figyelembe véve megfogalmazza főbb elképzeléseit. A Bizottság irányelvei: a konzultációkat követően a Bizottság elfogadja az egyes Kezdeményezésekre vonatkozó irányelveket Programozás: A fentiek alapján a Bizottság elfogadja a tagállamok által benyújtott programokat Programkiegészítő dokumentumok: a tagállamok felelősségi körébe tartozik, hogy vázolják azokat a specifikus programokat, amelyeket a kiegészítő dokumentumokban részletesen feltüntettek TEVÉKENYSÉGEK Forrás: Gergó-Szilágyi: 94.o.

19 Agenda 2000 és a közötti szabályozás Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának fejlődésében fontos állomást jelentett az július 16-án nyilvánosságra hozott Agenda 2000 elnevezésű dokumentum, amely az Európai Bizottság a közötti időszakra vonatkozó reformelképzeléseit tartalmazta. Az március i Berlini Csúcsértekezleten hagyták jóvá. A Bizottság az október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés alapján abból indult ki, hogy 2002-re az Unió öt új taggal bővül. Meg kellett találni az előcsatlakozás időszakában, majd a 2003 utáni bővülés szakaszában a régi és az új tagállamok számára egyaránt elfogadható pénzügyi-finanszírozási tervet márciusában Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Észtországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások. Az 1999 Helsinki Csúcsértekezlet további öt közép-európai országgal (Bulgária, Szlovákia, Románia, Lettország, Litvánia), valamint Ciprussal és Máltával javasolta a tárgyalások megkezdését. Sajátos esetként kezelte a Bizottság Törökország kérelmét, amit még 1987-ben nyújtott be. A Nizzai Egyezmény (2000. december) már 27 tagú Európai Unióval számol, és 2002 közepére a big bang, a "nagy robbanás" vált az EU hivatalos bővítési stratégiájává. Ennek értelmében május 1-jétől nyolc kelet-közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Észtország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Szlovákia), továbbá Ciprus és Málta fog az EU tagjává válni. Az Agenda 2000 a közösségi regionális politika és pénzügyi finanszírozás átalakítását irányozta elő. A Bizottság 1997-ben javasolta, hogy a Strukturális Alapok programjainak a versenyképes fejlesztést, a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést és a globalizációs kihívásokra adott válaszokat kell támogatniuk. A célok elérése érdekében erősítették a finanszírozási formákat, egyszerűsítették az adminisztrációt, növelték a támogatások koncentrációját, majd a strukturális célú kiadások nagyságát a tagállamok GNP-jének 0,36%-áról 0,46%-ára fogják növelni a költségvetési időszak végére. Ez összesen 275 milliárd euró kiadást jelent. Ebből 210 milliárd euró a Strukturális Alapoknak a jelenlegi 15 tagállam számára fenntartott támogatási összege, amit a Kohéziós Alap egészít ki 20 milliárddal. Az új tagok számára az Alapok kiadásai között - a 210 milliárd eurón felül - 38 milliárd eurót különítenek el 2002 és 2006 közötti időszakra, amit az előcsatlakozási alapok 7 milliárd

20 eurós forrásai egészítenek ki. 6 A berlini csúcson született kompromisszum alapján a jelenlegi 15 tagállam csak 213 milliárd eurót fordíthat regionális fejlesztési célokra: ebből 195 milliárd a Strukturális Alapok, 18 milliárd a Kohéziós Alap részesedése, az új belépők számára pedig 39,58 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Így a ig tartó időszakban a kibővült Unió tagországai 252,59 milliárd eurót fordíthatnak regionális fejlesztési programok finanszírozására. (5. táblázat) A közötti periódusban a koncentráció jegyében a hat prioritás összevonásával három célkitűzést állapítottak meg: Az 1. célkitűzés által támogatandó feladatok köre és feltételrendszere változatlan marad, és a "régi" 1. és 6. célkitűzések tartoznak alá. A Strukturális Alapok kiadásainak 69,7%-át összpontosíthatják a lefedett régiók támogatására. Ez magában foglalja az átmeneti támogatásokra fordított, 4,3%-ot kitevő összeget is (ez összesen 135,9 milliárd eurót jelent) 7. A négy Strukturális Alap eszközei szolgálják e cél megvalósítását ban az EU lakosságának 20%-át érintenék e juttatások. A 2. célkitűzés a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági, ipari, vidéki, városi körzetek, valamint a halászati ágazat nehézségeit kívánja orvosolni. Magas szintű és növekvő munkanélküliség, nagy népsűrűség a támogatások igénybevételének további feltétele. Ide tartoznak a korábbi szabályozás szerinti 2., 5/a és 5/b célkitűzések. Erre a célkitűzésre az Alapok költségvetésének 11,5%-a fordítható, amiből 1,4% az átmeneti periódusban levő régiók támogatását szolgálja (ez összesen 22,5 milliárd euró ) ban a Közösség lakosságának 18%-a jutna támogatáshoz. A 3. célkitűzés az oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák, illetve rendszerek modernizálását és átalakítását segíti. Az es periódusban az önálló 3. és 4. célkitűzés tartozik ide. A Strukturális Alapok kiadásainak 12,3%-át, 24,05 milliárd eurót fordíthatják erre a tagállamok (ez 24,05 milliárd euró). A finanszírozás forrása az ESZA.(6. táblázat) Az 1. és a 2. célkitűzés esetében meghatározták a rendelkezésre álló források országok közötti allokációjának módját is. 6 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, INTERPRESS Budapest, 2003, 116.o tagú Európai Unió esetén a rendelkezésre álló 195,01 milliárd euró megoszlása tagú Európai Unió esetén a rendelkezésre álló 195,01 milliárd euró megoszlása.

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

I. Az Unió rövid története

I. Az Unió rövid története I. Az Unió rövid története Francia-német rivalizálás Háborúk a nehézipari dominanciáért Marshall-segély és KGST: megosztott Európa 1950: Schumann-Monet terv a francia-német kiegyezésre 1951: ESzAK és intézményei

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben