A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai Uniós Kapcsolatok szakirány A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE Készítette: Vincze Anett Budapest, 2003

2 - 3 - T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS... 5 I. A REGIONÁLIS POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS TÖRTÉNETE A közösségi regionális politika kezdetei Strukturális politikai reformok A támogatásra jogosult egységek kiválasztása Támogatási célkitűzések Közösségi Kezdeményezések Agenda 2000 és a közötti szabályozás II. STRUKTURÁLIS POLITIKA KÖZÖTT, AZ ALAPOK MŰKÖDÉSE Tervezés és programozás Menedzsment, monitoring, ellenőrzés, értékelés Menedzsment Monitoring Ellenőrzés Értékelés Kifizetés és pénzügyi ellenőrzés A Strukturális Alapokra vonatkozó beszámolók III. REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON Első szakasz - A területi tervezés története 1989-ig második szakasza: Harmadik szakasz évi XXI. tv: a regionális politika új modellje - A magyar regionális politika jogi szabályozása A regionális politika intézményrendszere A települési önkormányzat - a területfejlesztés alapszintje Területfejlesztési önkormányzati társulás - a területfejlesztés első szintje A megyei önkormányzat A megyei területfejlesztési tanács - a területfejlesztés második szintje A régió - a területfejlesztés harmadik szintje Regionális Fejlesztési Tanács Térségi Fejlesztési Tanács Országos Területfejlesztési Tanács - a területfejlesztés negyedik szintje A kormány és a miniszterek Az Országgyűlés feladatai IV. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS Regionális programozás Aktuális állapotjelentés A kormányzati felelősségi struktúra... 48

3 - 4 - V. A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNYRENDSZERE 50 A) A CSATLAKOZÁS ELŐTT RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE Az előcsatlakozási támogatás céljai A Phare-program A SAPARD-program A SAPARD-program végrehajtásának szereplői: Az ISPA-program Az ISPA projektek végrehajtása: B) A STRUKTURÁLIS ALAPOK INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON Az intézményrendszer kijelölése Végrehajtás Ellenőrzés Pénzügyi Menedzsment és ellenőrzés Az intézményrendszer felkészítése VI. AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS POLITIKÁJA 2006 UTÁN BEFEJEZÉS FÜGGELÉK IRODALOMJEGYZÉK... 78

4 - 5 - BEVEZETÉS Az uniós csatlakozási tárgyalások decemberében Koppenhágában lezárultak, a magyar lakosság április 12-én igent mondott európai uniós csatlakozásunkra április 16-án Athénban írták alá a csatlakozási szerződést. Taggá válásunk időpontja május 1. Az addig fennmaradó időszakban az egyik legfontosabb feladatunk, hogy országunk képessé váljon a csatlakozás után elérhető támogatások lehívására, aminek feltétele az elírások szerinti intézményrendszer kiépítése, és megfelelő, hatékony működtetése. Európai Uniós csatlakozásunk egyik lényeges kérdése, hogy Magyarország képes lesz-e hatékonyan felhasználni az Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatásokat. Magyarország még soha nem kapott olyan nagy összegű vissza nem térítendő támogatást, mint amilyen a Strukturális Alapokból érkezik majd évente. A regionális fejlesztési programok elkészítésével foglalkozó fejlesztési tanácsok néhány éve még nem is léteztek; ezek felállítása új feladatokat és szemléletet jelentett a magyar területfejlesztés számára. Már a csatlakozás előtt bizonyítanunk kell/kellett, hogy Magyarország képes az Európai Uniótól érkező támogatások felhasználására. Az előcsatlakozási alapok (Phare, SAPARD, ISPA) eredményes felhasználása a csatlakozásra való felkészülés és a csatlakozásra való érettség szempontjából is döntő fontosságú. A csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapokat addig vehetjük csak igénybe, amíg uniós tagokká nem válunk. Új intézményrendszer és működési mechanizmus meghonosítását igénylik a csatlakozás előtt és után elérhető támogatások felhasználásának rendszere. Ha képtelenek lettünk volna tizedakkora előcsatlakozási támogatást sikeresen megpályázni és felhasználni, akkor a Strukturális Alapokból igénybe vehető forrásokat sem tudnánk megfelelően kezelni. Az Európai Unió regionális politikájába történő bekapcsolódás komoly felkészülést igényel. Ismernünk kell az Unió regionális politikájának működési elveit, a regionális fejlesztési programokra vonatkozó követelményeket, továbbá biztosítanunk kell a szükséges pénzügyi hátteret is. A kormány feladata, hogy akkora összeget különítsen el a költségvetésben, hogy a szegényebb önkormányzatok is pályázhassanak uniós forrásokra, melyek elnyerésének egyik feltétele a megfelelő önrésszel való

5 - 6 - rendelkezés. Az Európai Unióban sincsen egységesen kialakult eljárása a közösségi források felhasználásának: az egyes tagállamok eltérő mértékben ruházták át az alapok fogadásával kapcsolatos feladatokat szubnacionális szintre. Így nem várhatják el Magyarországtól sem, hogy egy egységes közösségi intézményi struktúrát vegyen át. A regionális politika olyan rendszerét kell kialakítanunk, amely megfelel az Unió azon elvárásainak, amelyeket a Strukturális Alapok felhasználásával szemben támaszt, továbbá illeszkedik a hazai regionális politika, a területfejlesztés sajátosságaihoz és intézményi struktúrájához. A Strukturális Alapok igénybevételéről folytatott tárgyalások alapja a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelyet a kormány március 31-én továbbított az Európai Unió felé. Az Unió egyetlen fejlesztési tervet várt el Magyarországtól, amelybe mind a hét régió, a legelmaradottabb és a leggazdagabb igényeit is bele kellett foglalni. Az NFT-vel szemben támasztott fő követelmény, hogy alkalmas legyen a gazdasági problémák orvoslására, és a leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatására. A Terv alapján Magyarországon 2004 és 2006 között milliárd forint értékű fejlesztés indulhat el. (Az Unió 750 milliárd támogatást helyez kilátásba, amihez Magyarország 550 milliárd társfinanszírozást nyújt majd.) Az NFT elkészítése azért kötelező, mert nélküle lehetetlen a közösségi pénzekhez hozzájutni. A Terv alapján köti meg a magyar állam a Közösségi Támogatási Keretet, amely konkrétan tartalmazza, hogy milyen célokra, mekkora összegeket kaphatunk. A megvalósuló projekteken keresztül először csak a közvetlenül érintettek érzékelik majd a kedvező hatást, de idővel az egész társadalom érezni fogja a beruházásokat: több pénz fog jutni az infrastruktúrára, a képzési programokra, a mezőgazdaság és a vidék átalakítására, és egyéb területekre, amelyeket az Unió támogat. Az első három év nehéz, tanulási periódus lesz Magyarország számára május 1-től 2006 végéig terjedő időszakra kidolgozott NFT sikerétől függ a második NFT sikere, amelyet már hétéves periódusra ( ) fogunk készíteni. A felkészülési folyamatot segíti a csatlakozás előtt igénybe vehető alapból származó támogatások kapcsán felmerülő pályázatkészítés. Az Európai Pályázat Előkészítő Alap célja, hogy önkormányzatoknak és non-profit szervezeteknek nem pénzbeli támogatást, hanem millió forintnak megfelelő szakmai tanácsadást nyújtson ahhoz, hogy a csatlakozás időpontjára olyan pályázatokat tudjanak elkészíteni,

6 - 7 - amelyek révén jó esély van uniós pénzek elnyerésére. Az intézményrendszer tekintetében legfontosabb feladatunk a megfelelő tervezést, előkészítést, végrehajtást, ellenőrzést végző intézmények működésének kialakítása, koordinálása. Az Alapok felhasználása komoly programozási folyamatot igényel. A programozás a maitól eltérő finanszírozást igényel majd, így a bevételek újraosztása, a döntési pozíciók elvesztése ellenállásba ütközhet. Az egységes új regionális politika, és az azt bonyolító intézményrendszer kialakításának szükségességét nem csak a minél nagyobb összeg elérése indokolja. Egy olyan rendszert kell létrehoznunk, amely modern eljárási mechanizmusokkal, hatékony felhasználással, a területi szereplők figyelembevételével, és a tényleges problémákra koncentrálva képes egy ország, egy adott terület fejlődését elõsegíteni, elmaradottságát csökkenteni, ezáltal az ott élő emberek életét javítani. Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország jól áll. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény és annak módosítása már az uniós szabályozást figyelembe veszi. Követi az Unió kritériumrendszerét a támogatásra javasolt térségek meghatározásában, és a NUTS-rendszer kialakításában. Magyarország felismerte, hogy a jogszabályi harmonizáció ezen a területen is elengedhetetlen. Csatlakozásunk után már a gyakorlatban kell bizonyítanunk az új szemléletű regionális programozás eredményes működését. Szakdolgozatomban először rövid áttekintést adok a közösségi regionális politika kialakulásáról, majd a reformintézkedésekről. Ezt követően felvázolom az Alapok működését általánosságban, amit a magyar regionális politika fejlődése követ. A IV. fejezetben bemutatom azoknak a dokumentumoknak a működését, elkészítésük menetét, amelyek kidolgozása a támogatások igénylésének feltétele. Fontosnak tartottam szemléltetni, hogy működnek a csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapok (V: fejezet A) része), hiszen ezek működéséből már sejteni lehet a Strukturális Alapok működését is (V. fejezet B) része). A VI. fejezetben az Unió strukturális politikájának 2006 utáni jövőjének forgatókönyveit vázolom fel.

7 - 8 - I. A REGIONÁLIS POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS TÖRTÉNETE Az európai integráció történetének legjelentősebb eredményét és egyik legnagyobb sikerét a terület- és vidékfejlesztést is magában foglaló közösségi regionális politika képezi. "A regionális politika a gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent. Általában (...) reaktív, utólagos (ex-post) politika, amely az újabb különbségek kialakulásának megakadályozása helyett inkább a fennálló regionális egyenlőtlenségeket próbálja csökkenteni. A regionális politika különféle célokat szolgálhat, de alapvető feladata minden esetben az adott régió kihasználatlan erőforrásainak mozgósítása, más régiókból származó beruházások vonzása, végső soron a termelés és jövedelmek növelése" 1 úgy, hogy a támogatott régiókban is elérhetővé tegye az országos átlag legalább 75%-ának megfelelő átlagos jövedelemszintet. A Római Szerződés aláírásakor még nem tűnt szükségesnek közös regionális politika kialakítása, ami mögött a gazdasági fellendülésnek és az integrációs folyamatnak köszönhető, a fejlettségi különbségeket kiegyenlítő hatásnak feltételezése húzódott meg. A Római Szerződés megkötésekor minden tagállamnak megvolt a saját területfejlesztési politikája, ezért az Európai Közösség (EK) csak annak biztosítását tekintette feladatának, hogy a nemzeti politikák ne legyenek ellentétesek a Közösség céljaival, illetve a közösségi politikákkal. Az alapító "Hatok" térstruktúrája is viszonylag kiegyenlített volt, így a területfejlesztést nem tekintette lényeges kérdésnek az akkor érvényes gazdaságpolitika. Mivel a területi egységek közötti fejlődésbeli különbségek akadályozzák az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, így világosság vált, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, mert a területi egységek közötti fejlődésbeli különbségek akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. A Római Szerződés ugyan még nem tartalmazott külön cikket a regionális politikáról, viszont az alapító dokumentum három, általános célt határozott meg: a gazdasági és szociális kohézió, a tagállamok közti szolidaritás eszméje, az egységes közös piac és egyenlő 1 Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Aula 2002, 65. o.

8 - 9 - versenyfeltételek biztosítása, majd a gazdasági és monetáris unió megteremtése mellett kötelezték el magunkat az "Hatok". Az alapító okirat preambuluma a területi különbségek és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentéséről szólt. Nem derült ki azonban, hogy a különbségeket közösségi vagy nemzeti politikával, esetleg ezek kombinációjával kívánják-e mérsékelni. Az alapítást követő közel két évtizedben e feladat a nemzeti kormányokra hárult. Olyan pénzügyi célokról is rendelkezett a Római Szerződés, amelyeknek volt bizonyos regionális hatásuk. Az okirat 123. cikke a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek segítésére létrehozta az Európai Szociális Alapot (- ESZA, European Social Fund - ESF), a cikkek pedig az Európai Beruházási Bankot (European Investment Bank). Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részlege (- EMOGA, European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - Guidance Section - EAGGF) az elmaradott agrárövezetek támogatására szolgált. A Közösség működésének első két évtizedében ezekkel a pénzügyi eszközökkel megpróbált regionális célkitűzéseket is megvalósítani, de ezek a feladatok nem kapcsolódtak általában regionális és struktúrapolitikai elképzelésekhez, és egymástól függetlenül működtek. A közösségi támogatási formák a régiók közötti fejlettségi különbségeket nem csökkentették. A regionális politika mellett szóló legfontosabb érv, hogy a gazdasági integráció súlyosbíthatja vagy stabilizálhatja az eredetileg is elmaradott és periférikus régiók helyzetét. Ugyanakkor az európai közösség fejlődése, bővülése, belső kapcsolatrendszerének elmélyülése folyamatosan változó körülmények és feltételek közepette megy végbe, eltérő államszervezési modellt megvalósító, és eltérő gazdaságifejlettségi és jövedelmi szinten álló országok csatlakozását jelenti. Ezek a tényezők kiváltják és szükségessé is teszik közösségi eszközök alkalmazását és közösségi politikák kialakítását olyan területeken is, amelyekre az alapításkor nem gondoltak, vagy amely körülményeknek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Ez történt az Európai Unió (EU) strukturális-kohéziós célkitűzéseit megvalósító közösségi regionális politika esetében is.

9 A közösségi regionális politika kezdetei 2 A hatvanas évtized végére a tagállamok már rendelkeztek bizonyos regionális tapasztalatokkal. Az Európai Bizottság elérkezettnek látta az időt közös területfejlesztési célok megfogalmazására. Először 1961-ben tűzte napirendre a Bizottság a regionális problémák tanulmányozását, majd 1965-ben jelentést készített a Miniszterek Tanácsa ülésére. Az 1967-es év meghozta a szervezeti áttörést is, mert a három közösség - az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) - intézményrendszerének egyesítésekor a regionális politika a Bizottságon belül önálló főigazgatóságot kapott: megalakult a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága (DG XVI). A Bizottság új regionális politikai javaslatot terjesztett a Tanács elé 1969-ben. Ebben fogalmazta meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (- ERFA, European Regional Development Fund - ERDF) létrehozásának igényét. A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a regionális fejlődési nehézségek elhanyagolása a többi részpolitika eredményességét is kedvezőtlenül befolyásolja: a gazdasági és monetáris unió így nehezen valósítható meg. A közösségi intézmények gyarapodása, a vámunió 1968-as bevezetése, a közös agrárpolitika kialakítása már felszínre hozott olyan különbségeket, amelyek szükségessé tették a strukturális alapok működtetését. A hetvenes évek elejének kihívásai (olajválság, a Közösség első, 1973-as bővülése) arra kényszerítették az EK-t, hogy újragondolja és megerősítse a gazdasági és szociális kohéziót támogató intézmények működését. A megoldást a tagállamok regionális politikáját is összefogó, koordináló regionális politika kialakításában találták meg. Az 1972 őszén megrendezett párizsi csúcstalálkozón döntés született a közös regionális politika kidolgozásáról, a strukturális és regionális aránytalanságok megszűntetéséről. A tagállamok határozatot fogadtak el a Közösség regionális problémáit feltáró jelentés elkészítéséről. Megállapodás született a nemzeti regionális fejlesztési stratégiák összehangolásáról, és az ERFA december 31-i hatállyal történő létrehozásáról, amely az agrártermelés túlsúlya, az ipari átalakulás és a 2 A fejezet Kengyel: 90. o., o., Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok, Tempus Közalapítvány, 6-8.o, Gergó Zsuzsanna-Szilágyi István: Gazdasági-szociális kohézió és strukturális politika az Európai Unióban, Veszprém 2002, o., Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, INTERPRESS Külkereskedelmi Kft, 2003, o., o., Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris kiadó Budapest, 2001, o. alapján készült.

10 strukturális munkanélküliség következtében kialakult területi egyenlőtlenségek mérséklését tűzte ki célul. Az új közösségi részpolitika irányításáért George Thomson Nagy-Britannia főbiztosa lett a felelős, aki május 3-án elkészítette a kibővült EK regionális problémáit elemző Thomson-jelentést. A dokumentum részletes áttekintést adott a közösségi területi különbségekről, körvonalazta a közösségi regionális politika céljait, az ERFA működési feltételeit. A jelentés hangsúlyozta, hogy a közösségi regionális politikát a nemzeti politikákkal szoros összhangban kell kidolgozni, az erőforrások elosztásában a területi különbségeket figyelembe kell venni. Javasolta egy speciális bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság létrehozását, amely a nemzeti regionális politikák tényleges koordinációját látja el, és ekkor került be a közösségi regionális politika eszköztárába az addicionalitás, koncentráció, koordináció fogalma. Az decemberi Párizsi Csúcson döntöttek az ERFA felállításáról. Az Alap január 1-jén kezdte meg működését. Nagy jelentőségű volt ez annak ellenére, hogy az Alap az eredetileg javasolt 3 milliárd EUA (európai elszámolási egység) helyett csupán 1,5 milliárdnyi összeggel indult az első három évben. Létrehozásával először ismerték el a közösségi szintű regionális politika szükségességét, mivel a Római Szerződés 235. (jelenlegi 308.) cikke alapján hozták létre. Megalakult a Regionális Politikai Bizottság is, amelybe a tagállamok 2-2 tagot delegáltak, az Európai Bizottság pedig egy taggal képviseltethette magát. Az ERFA nemzeti kvóták meghatározásával kezdte meg működését. A kvótarendszer előre meghatározta, hogy egyes államok fejlettségi szintjüknek megfelelően milyen arányban részesülhetnek az alap által kihelyezett pénzekből. A kvótarendszer bevezetésének ellenére a regionális politika alakítása valójában továbbra is tagállami hatáskörben maradt, azért a Bizottság a csúcs után határozott lépéseket tett a közösségi regionális politika hatáskörének kiszélesítésére ben a Bizottság reformlépésre szánta el magát. Indítványozta, hogy a források 13%-át kvótán kívül osszák szét olyan régiók között, amelyek a közösségi politikák közvetlen hatása nyomán kerültek nehéz helyzetbe. E javaslatával az EB azt akarta elérni, hogy enyhüljön a nemzeti kvótarendszer merevsége, és az Alap az elkülönült nemzeti politikák helyett ténylegesen közösségi célokat szolgáljon. Az közötti időszakra az Alap nagyságát 1 milliárd 850 millió EUA-ban rögzítették, a nemzeti kvóták változatlanok maradtak. A reformintézkedések során az EK-döntések regionális hatásainak vizsgálata céljából létrehozták a Regionális Hatásértékelő

11 Rendszert. Az Európai Közösség regionális politikájának újabb reformjára 1984-ben került sor. Megszűnt a kvótához és a nem kvótához tartozó részek megkülönböztetése, és bevezették a projekt, illetve a programtámogatási rendszert. Az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök 20%-át programfinanszírozásra fordíthatták, az ERFA 11,4%-át közösségi célok támogatására használták. A változások alapszerződésben rögzített jogforrási alapját az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány 130/A és 130/B cikkei tartalmazták. A dokumentum Gazdasági és Társadalmi Kohézió megjelölést viselő V. címe a belső piac kiépítése szempontjából fontosnak tartotta a közösség harmonikus fejlődését, a régiók közötti fejlettségben megmutatkozó eltérések, elmaradottságok felszámolását. A Közösség ezen törekvését a Strukturális Alapokon (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap - Orientációs Részleg, Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap), az Európai Beruházási Bankon és egyéb fennálló pénzügyi eszközök segítségével is támogatja. Az Egységes Európai Okmány 130. cikkelye által a közösségi regionális politika ex-post módon részévé vált a Római Szerződésnek. A regionális politika megalapozó szakaszának mérlege pozitívnak mondható. A regionális különbségek mérséklésének szempontjai megjelentek az európai döntési mechanizmusokban, kialakultak a regionális politika intézményi keretei, Nyugat- és Dél-Európa jó néhány kedvezőtlen adottságú vagy válságba sodródott területe pótlólagos fejlesztési erőforrásokhoz jutott. A legfontosabb célok közé került a harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődés elősegítése, a gazdasági és szociális kohézió megerősítése. A nagyobb esélyegyenlőség az EK bármely részén lakó állampolgárnak, illetve bárhol működő vállalatnak csakis az infrastrukturális háttérben és az emberi tőke minőségében fennálló szakadékok csökkentésén keresztül valósulhat meg. 2. Strukturális politikai reformok A gazdasági és a szociális kohézió megteremtésére irányuló közösségi szintű intézkedéseket nevezzük strukturális politikának. Az évi reformmal a Strukturális Alapok szabályozása során bevezetett alapelveket az és az évi felülvizsgálat során felújították. A közösségi regionális politika egységes rendszerének kialakításában az 1988-as és az 1993-as struktúrapolitikai reformok, továbbá az 1992-es Maastrichti Egyezmény

12 játszott meghatározó szerepet. Az júniusában elfogadott 2052-es számú Tanácsi Rendelet, majd az azon 1993-ban változtatásokat végrehajtó 2081-es számú Tanácsi Rendelet a közösségi támogatási rendszer középpontjába a régiókat állította, és az öt célkitűzés megjelölésével meghatározta a közösségi regionális politika legfontosabb prioritásait. A strukturális reformok hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a kedvezőtlen adottságú térségekben is megindulhasson a fejlődés, és elkezdődjön a felzárkózás és modernizáció. A legjelentősebb változást minden reform alkalmával a célok újrafogalmazása jelenti, hiszen ez befolyásolja leginkább, hogy mely területek milyen programokhoz, tevékenységekhez, mekkora összegekhez jutnak. Az évi reformnak három fontos célja volt: nagy súlyt fektetett arra, hogy a strukturális politikát tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel ösztönözze, az egyedi projektekről a programfinanszírozásra való áttérést fogalmazta meg, megkövetelte, hogy a strukturális politika megvalósításában részt vevő szereplők között partnerkapcsolatok épüljenek ki, különös tekintettel a regionális hatóságokra. Ezáltal erősödött a három Strukturális Alap közötti koordináció, és a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű régiói lettek a kedvezményezettek. Növekedett a támogatás is. A reform során a következő elveket érvényesítették: 1 Koncentráció: A közösségi forrásokat koncentrálták, mert a forrásokat szétforgácsoló támogatáspolitika nem vezet eredményre. A nagyobb hatékonyság érdekében a Strukturális Alapokat korlátozott számú célterületen használják fel. 2 Programozás: A közösségi strukturális eszközöket az új szabályok szerint már több évre - három- vagy hatéves időtartamra - tervezik, ami lehetővé teszi a különböző alapok működésének összehangolását, egy átgondolt és következetesen működtetett támogatási, prioritási rendszer megalapozását. A programkészítés háromfokozatú lett. A tagállamok készítik el a nemzeti vagy regionális fejlesztési terveiket, ami az első szintet jelenti. A Közösség készíti a Közösségi Támogatási Kereteket; ez a második szint. Végül a tagállam és a Közösség tárgyalásai eredményeként készülnek el az Operatív Programok. 3 Partnerség: A projektek végrehajtói nem jelentkezhetnek közvetlenül a támogatásra, az egyéni projektek mindig egy keretprogram részét képezik. A partnerség elvének

13 nemcsak a projektek kidolgozásában, hanem a végrehajtásban és az ellenőrzésben is érvényesülnie kell. Addicionalitás: A közösségi hozzájárulás kiegészítő jellegű, és soha nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti, növeli a nemzeti vagy regionális hatóságok fejlesztésére és munkahelyteremtésre szánt erőforrásait. Ezzel az volt a Közösség célja, hogy a közösségi források bevonásával növekedjen a rendelkezésre álló források összege, ne csak a finanszírozó személyében következzen be változás. Az addicionalitás ellenőrzésére egy költségvetési periódusban háromszor kerül sor: programozási dokumentumok előzetes értékelésekor, félidejű ellenőrzéskor és a végső ellenőrzéskor. A növekvő munkanélküliség miatt, illetve ezzel összefüggésben a gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében szükségessé vált a Strukturális Alapok újabb, átfogó reformja. A Strukturális Alapok második reformja az Európai Bizottság 1991-es maastrichti ülésének kezdeményezésére indult el. A Maastrichti Szerződés az Európai Unió központi szakpolitikái közé emelte a közösségi regionális politikát. Az Egyezmény december 31-i hatállyal rendelkezik a Kohéziós Alap felállításáról, amely az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) gyorsabb felzárkóztatásának támogatására irányul: közlekedés- és környezetfejlesztési programokat támogat. 3 A Kohéziós Alap létrehozásának eredeti célja az volt, hogy a kevésbe fejlett tagországokat képessé tegye a gazdasági és monetáris unióban való részvételre az előírt kritériumok teljesítésével. A Kohéziós Alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé, mert különálló szabályozás alá esik, és nem régiókat, hanem országokat támogat. Az 1993-as reform növelte a tagállamok érdekeltségét a közösségi regionális politikában. A kedvezményezett térségek besorolására a tagállamok által benyújtott javaslatok alapján került sor, így csökkent a Bizottság domináns szerepe. A támogatásra jogosult egységek kiválasztása A Strukturális Alapokból származó támogatások odaítélésének alapjául az Eurostat által kidolgozott NUTS-rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája) szolgál, amely egy 3 Az Alapból az országok jogosultsága két feltételhez kötött: az egy főre jutó GNP-nek kevesebbnek kell lennie, mint a közösségi átlag 90%-a, valamint a támogatott országoknak egy részletes tervet kell készíteniük a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjéről.

14 ötszintű területi osztályozás három regionális és két helyi szinttel. NUTS 1: nagyobb régiók összefoglaló elnevezése. E régiókat a tagállamok jelölik ki gazdasági és földrajzi kritériumok alapján. 77 ilyen régió létezik. NUTS 2: jelenti a tagállamokban a közigazgatási bázisegységeket. Ez szolgál a területi statisztikai adatok gyűjtésére, és a területfejlesztési programok elkészítésére az 1. célkitűzés esetében. Számuk 211. NUTS 3: kisebb közigazgatási egységek összessége van. NUTS 4: helyi szinten meghatározott kisebb körzeteket tartalmaz. Csak 6 országban, Finnországban, Görögországban, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában és Nagy-Britanniában definiált régiók. NUTS 5: települési önkormányzatot tartalmaz. A nagyság szerinti területi osztályozást azért alakították ki, hogy a statisztikai számbavétel szempontjából összehasonlíthatóak legyenek a tagországok régióinak teljesítményei. A NUTS kialakításánál szempont volt a létező közigazgatási egységek figyelembevétele. A NUTS-rendszer létrehozásakor minden tagállam meghatározott számú területi egységet jelölt ki három regionális szinten. A statisztikai összehasonlíthatóság miatt a rendszer mesterséges területi egységeket 4 is kialakított. Az Unió szabad kezet ad az egyes tagállamoknak abban a tekintetben, hogy egy ország milyen módon sorolja be a területi közigazgatási egységeit a területi statisztikai egységek rendszerébe. Támogatási célkitűzések Az 1988-ban elfogadott reformok öt célkitűzést fogalmaztak meg: Az 1. célkitűzés célja az elmaradott térségek strukturális alkalmazkodása és fejlődése. Azok a NUTS 2 régiók tartoznak ebbe a kategóriába, melyekben a korábbi három esztendőben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP a közösségi átlag 75%-át nem érte el. Ide sorolható Görögország, Írország és Portugália teljes területe, Spanyolország 10 autonóm tartománya, a francia tengerentúli megyék és Korzika, az olasz Mezzogiorno, Észak-Írország. A Közösség lakosságának 25%-át tette ki. A 2. célkitűzés az iparilag hanyatló vagy a recesszió által leginkább érintett területek, 4 Ilyen mesterséges szint Görögországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a NUTS 1, Németországban és Nagy-Britanniában a NUTS 2, Belgiumban a NUTS 3 szint.

15 zónák, régiók és szubrégiók szerkezet-átalakítását tekintette legfőbb feladatának. Itt olyan NUTS 3 térségek kaphatnak támogatást, ahol: az átlagos munkanélküliségi ráta a pályázat benyújtását megelőző három évben meghaladta a közösségi átlagot, az összfoglalkoztatásban az ipari foglalkoztatás aránya 1975 óta minden évben az EU-átlag szintjén vagy afelett volt, az ipari tevékenység hanyatlik (jelentős a munkahelyvesztés az utóbbi öt évben). A támogatott területek az 1. célkitűzés által már teljesen lefedett 3 ország kivételével mindegyik országot érintették. E csoport a Közösség népességének 16,4%-át jelentette. A 3. célkitűzés a hosszú távú, tartós munkanélküliséget, a 25 éven aluliak foglalkoztatását, a szakképzetlenek elhelyezkedési gondjait kísérelte meg orvosolni, és támogatta a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének megteremtését a Közösség egész területén. A 4. célkitűzést azért hozták létre, hogy megkönnyítsék a munkavállalók ipari és termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodását. Az egész Közösség területére kiterjedt hatálya. Az 5. célkitűzés 5/a része a mezőgazdasági-, erdészeti- és halászati struktúrák modernizációját és átalakulását támogatta, míg 5/b részéből a olyan vidéki térségek kaptak támogatást, amelyek a következő három kritériumból legalább kettőnek eleget tudtak tenni: az összfoglalkoztatásban magas a mezőgazdasági foglalkoztatás aránya, alacsony szintű a mezőgazdasági jövedelem, alacsony a népsűrűség és/vagy jelentős az elnéptelenedési trend. A 3., 4. és az 5/a célkitűzések területi lehatárolását előre nem rögzítették. Az közti időszakban bármely terület kedvezményben részesülhetett, ha a támogatási kritériumoknak eleget tudott tenni. Az évi reform az 1. és 2. célkitűzést nem módosította, így azok az es periódusban változatlanok maradtak. Az 1. prioritás alá tartozó térségek köre viszont bővült. Támogatandó terület lett Németország egyesítése után öt új német keleti tartomány és Kelet-Berlin, a spanyol Cantabria autonóm tartomány, 1996-ig az olasz Abruzzi, Merseyside, a Skót-felföld, szigetek Nagy-Britanniában, Hainut Belgiumban,

16 Flevoland Hollandiában, Nord-Pas-de-Calais meghatározott részei Franciaországban. Az 1988-as 3. és 4. célkitűzést az 1993-as reform összevonta, és az lett a 3. prioritás. Az új 4. célkitűzés a foglalkoztatottak átképzésével segítette. Az 5. célkitűzés a) pontja bővült: a halászat területén végrehajtandó modernizáció is bekerült a prioritások közé. Támogatására az EU 1993-ban felállította a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz ( - HOPE, Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG) alapot. Az 5/b rész változatlan maradt ben Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozásával a prioritások számát megnövelték. A 6. célkitűzésbe azok a NUTS 2 régiók tartoztak, ahol a népsűrűség 8 fő/km 2 alatt volt. Ide tartozott a finn lakosság 17%-a, akik az orosz határ közelében élnek és Lappföld, valamint a svéd lakosság 5%-a, akik javarészt három északi megyében élnek. Az ausztriai Burgenlandot az 1. célkitűzés támogatta. A nyolcvanak évek második felétől egyre több pénzt különítettek el a Közösség költségvetésében regionális politikára. Az 1989 és 1993 közti időszakban 63 milliárd ECU-t fordítottak strukturális politikai célokra; a két időpont között az Alapok részesedése a közösségi költségvetésből 20,3%-ról 30,6%-ra emelkedett. A támogatások 65%-át az elmaradott régiók kapták. A juttatások egyharmada az Európai Szociális Alapból, csaknem 50%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származott. (1. táblázat) A vizsgált periódusban a négy legkevésbé fejlett tagország (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) a Strukturális Alapokból - folyó áron - 34,18 milliárd ECU támogatást kapott infrastrukturális beruházásokra, termelési alapok megerősítésére, emberi erőforrás-fejlesztésre, környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásokra és egyéb technikai segítségre. (2. táblázat) A regionális politikai támogatásra a következő programozási ciklusban is nagy hangsúlyt fektettek, a növekedési tendencia folytatódott: strukturális műveletekre fordított összeg 1994 és 1999 között 115,1 milliárd ECU-ra nőtt, a költségvetésen belüli aránya pedig meghaladta a 30%-ot. (3. táblázat) 3. Közösségi Kezdeményezések A Közösségi Kezdeményezések is az Európai Unió terület- és vidékfejlesztési céljait szolgálják. Az 1988-ban létrehozott támogatási alapon keresztül a Bizottság hasonló problémával küszködő régiókat tudott támogatni, és közösségi ágazati programokat ösztönzött. Olyan innovatív tevékenységek támogatását jelentik, amelyek

17 az Unió szempontjából különleges figyelmet érdemelnek. A Közösségi Kezdeményezések többletforrásokat jelentenek oktatási intézmények, közhatóságok, vállalkozói szövetségek, non-profit társulások, vállalkozások számára. Szerepük sok vitát váltott ki. Nemzeti szinten azt kifogásolták, hogy a nemzeti kormányokkal szoros együttműködésben kell dönteni róluk, ami ellentmond a decentralizáció és szubszidiaritás elvének. Értelmüket is megkérdőjelezték, mivel azokat integrálni kellene a közösségi támogatási kerettervekbe. Sokallták a kezdeményezések számát, irányításukat túl bürokratikusnak tartották. Így egy olyan javaslat fogalmazódott meg, hogy a jövőben a Közösségi Kezdeményezések csak azokra a regionális fejlesztésekre koncentrálódjanak, amelyek nemzetek közötti feladatokat oldanak meg. Ne lehessen egyetlen tagországnak címezni, vagy előre nem látható gazdasági és társadalmi problémákat rajta keresztül megoldani. A Közösségi Kezdeményezésekről 1993-ban publikálták a Zöld Könyvet, ezt követte 1994-ben a Fehér Könyv, amely az közötti időszak kezdeményezéseinek útmutatóit és javasolt programjait tartalmazta. 13 Kezdeményezés keretében kaphattak támogatást a programokban érintett régiók: INTERREG, LEADER, PESCA, REGIS, SME, URBAN, KONVER, EMPLOYMENT, RETEX, RESIDER, PEACE, RECHAR, ADAPT. A Közösségi Kezdeményezések programjait a különböző Strukturális Alapok koordinálják: az Európai Szociális Alap az ADAPT és EMPLOYMENT projekteket, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap a LEADER-t, az Európai Regionális Fejlesztési Alap az INTERREG-et, a REGIS-t, a RECHAR-t, a RESIDER-t, a RETEX-et, a KONVER-t, az SME-et, a Kohéziós Alap pedig a PESCA-t. A Közösségi Kezdeményezések között megvalósított programjait a 4. számú táblázat tartalmazza. Az közti időszakban a támogatások értéke elérte a 6,3 milliárd ECU-t, ami a Strukturális Alapok közel 10%-át jelentette. Az Alapokról szóló 1260/1999 EK rendelet 1993 júliusában előírta, hogy az Alapok költségvetési irányzatainak 9%-a fordíthatják a kezdeményezések támogatására; ez az es periódusban mintegy 13,45 milliárd ECU-t jelentett. 5 5 Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban, Osiris kiadó Budapest, 2001, 50.o.

18 Közösségi Kezdeményezések a döntéshozatali folyamatban Közösségi Kezdeményezés A tagállamokkal folytatott konzultáció: a Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó Kezdeményezések tartalmát figyelembe véve megfogalmazza főbb elképzeléseit. A Bizottság irányelvei: a konzultációkat követően a Bizottság elfogadja az egyes Kezdeményezésekre vonatkozó irányelveket Programozás: A fentiek alapján a Bizottság elfogadja a tagállamok által benyújtott programokat Programkiegészítő dokumentumok: a tagállamok felelősségi körébe tartozik, hogy vázolják azokat a specifikus programokat, amelyeket a kiegészítő dokumentumokban részletesen feltüntettek TEVÉKENYSÉGEK Forrás: Gergó-Szilágyi: 94.o.

19 Agenda 2000 és a közötti szabályozás Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának fejlődésében fontos állomást jelentett az július 16-án nyilvánosságra hozott Agenda 2000 elnevezésű dokumentum, amely az Európai Bizottság a közötti időszakra vonatkozó reformelképzeléseit tartalmazta. Az március i Berlini Csúcsértekezleten hagyták jóvá. A Bizottság az október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés alapján abból indult ki, hogy 2002-re az Unió öt új taggal bővül. Meg kellett találni az előcsatlakozás időszakában, majd a 2003 utáni bővülés szakaszában a régi és az új tagállamok számára egyaránt elfogadható pénzügyi-finanszírozási tervet márciusában Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Észtországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások. Az 1999 Helsinki Csúcsértekezlet további öt közép-európai országgal (Bulgária, Szlovákia, Románia, Lettország, Litvánia), valamint Ciprussal és Máltával javasolta a tárgyalások megkezdését. Sajátos esetként kezelte a Bizottság Törökország kérelmét, amit még 1987-ben nyújtott be. A Nizzai Egyezmény (2000. december) már 27 tagú Európai Unióval számol, és 2002 közepére a big bang, a "nagy robbanás" vált az EU hivatalos bővítési stratégiájává. Ennek értelmében május 1-jétől nyolc kelet-közép-európai ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Észtország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Szlovákia), továbbá Ciprus és Málta fog az EU tagjává válni. Az Agenda 2000 a közösségi regionális politika és pénzügyi finanszírozás átalakítását irányozta elő. A Bizottság 1997-ben javasolta, hogy a Strukturális Alapok programjainak a versenyképes fejlesztést, a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést és a globalizációs kihívásokra adott válaszokat kell támogatniuk. A célok elérése érdekében erősítették a finanszírozási formákat, egyszerűsítették az adminisztrációt, növelték a támogatások koncentrációját, majd a strukturális célú kiadások nagyságát a tagállamok GNP-jének 0,36%-áról 0,46%-ára fogják növelni a költségvetési időszak végére. Ez összesen 275 milliárd euró kiadást jelent. Ebből 210 milliárd euró a Strukturális Alapoknak a jelenlegi 15 tagállam számára fenntartott támogatási összege, amit a Kohéziós Alap egészít ki 20 milliárddal. Az új tagok számára az Alapok kiadásai között - a 210 milliárd eurón felül - 38 milliárd eurót különítenek el 2002 és 2006 közötti időszakra, amit az előcsatlakozási alapok 7 milliárd

20 eurós forrásai egészítenek ki. 6 A berlini csúcson született kompromisszum alapján a jelenlegi 15 tagállam csak 213 milliárd eurót fordíthat regionális fejlesztési célokra: ebből 195 milliárd a Strukturális Alapok, 18 milliárd a Kohéziós Alap részesedése, az új belépők számára pedig 39,58 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Így a ig tartó időszakban a kibővült Unió tagországai 252,59 milliárd eurót fordíthatnak regionális fejlesztési programok finanszírozására. (5. táblázat) A közötti periódusban a koncentráció jegyében a hat prioritás összevonásával három célkitűzést állapítottak meg: Az 1. célkitűzés által támogatandó feladatok köre és feltételrendszere változatlan marad, és a "régi" 1. és 6. célkitűzések tartoznak alá. A Strukturális Alapok kiadásainak 69,7%-át összpontosíthatják a lefedett régiók támogatására. Ez magában foglalja az átmeneti támogatásokra fordított, 4,3%-ot kitevő összeget is (ez összesen 135,9 milliárd eurót jelent) 7. A négy Strukturális Alap eszközei szolgálják e cél megvalósítását ban az EU lakosságának 20%-át érintenék e juttatások. A 2. célkitűzés a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági, ipari, vidéki, városi körzetek, valamint a halászati ágazat nehézségeit kívánja orvosolni. Magas szintű és növekvő munkanélküliség, nagy népsűrűség a támogatások igénybevételének további feltétele. Ide tartoznak a korábbi szabályozás szerinti 2., 5/a és 5/b célkitűzések. Erre a célkitűzésre az Alapok költségvetésének 11,5%-a fordítható, amiből 1,4% az átmeneti periódusban levő régiók támogatását szolgálja (ez összesen 22,5 milliárd euró ) ban a Közösség lakosságának 18%-a jutna támogatáshoz. A 3. célkitűzés az oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák, illetve rendszerek modernizálását és átalakítását segíti. Az es periódusban az önálló 3. és 4. célkitűzés tartozik ide. A Strukturális Alapok kiadásainak 12,3%-át, 24,05 milliárd eurót fordíthatják erre a tagállamok (ez 24,05 milliárd euró). A finanszírozás forrása az ESZA.(6. táblázat) Az 1. és a 2. célkitűzés esetében meghatározták a rendelkezésre álló források országok közötti allokációjának módját is. 6 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, INTERPRESS Budapest, 2003, 116.o tagú Európai Unió esetén a rendelkezésre álló 195,01 milliárd euró megoszlása tagú Európai Unió esetén a rendelkezésre álló 195,01 milliárd euró megoszlása.

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje Tematika: I. Fogalom II. Történet -előcsatlakozási alapok III. Jogforrások IV. Alapelvek V. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

Részletesebben

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében

A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

1.1. A közösségi regionális politika fogalma és fejlődése

1.1. A közösségi regionális politika fogalma és fejlődése 1.1. A közösségi regionális politika fogalma és fejlődése A közösségi regionális politika fogalma Az EU úgynevezett regionális politikáját nagyon sokszor a területfejlesztési, kohéziós, avagy strukturális

Részletesebben

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Önkormányzati és európai finanszírozás

Önkormányzati és európai finanszírozás Önkormányzati és európai finanszírozás BME Tsz. Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

1/2004. (I. 5.) KORM. RENDELET

1/2004. (I. 5.) KORM. RENDELET 1/2004. (I. 5.) KORM. RENDELET AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAIBÓL ÉS KOHÉZIÓS ALAPJÁBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK HAZAI FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS INTÉZMÉNYEKRŐL I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 1. (1) E rendelet

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp.,

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1. Az EU regionális politikája Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.: Az EU regionális politikája

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája 1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1

Turisztikai Konferencia 2004. április 16. 1 A turizmus lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési si Terv pályázati rendszerében Veszprém m Megyei Turisztikai Hivatal Turisztikai Konferencia 2004. április 16. Nyirádi Ágnes Főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben