ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Ügyiratszám: 14/5187-7/2011 Ügyintéző: Dr. Kertai György Szántó Judit Tárgy: Szilvási Elek István fellebbezése Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. számú határozatát Szilvási Elek István (6044 Hetényegvháza. képviseletében Dr: Posgay Kázmér ügyvéd (6722 Szeged, fellebbezése folytán felülvizsgáltam. ATi-KTVF Központi Iktató HATÁROZAT bes.:taszíoh Összf.:FVO Mell.sz.:3pld + lcs A Felügyelőség /2011. ügyiratszámú határozatát megváltoztatom úgy, hogy Szilvási Elek Istvánt (Keeskemét-Hetényegyháza, -- a továbbiakban: Fellebbező- összesen 5,5 tonna nem veszélyes hulladék engedély nélküli kezelése miatt ,- Ft, azaz kétszázhanninchatezer-kilencszázhuszonot forint nem veszélyes hulladék bírság megfizetésére kötelezem. V Az Határozatom ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát ~ jogszabálysértésre hivatkozással - az-elsőfokú hatósághoz a közléstől számított 30 napon belül 3 példányban benyújtott, és a Kecskeméti Törvényszéknek címzett keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben, illetve az alperesi ellenkérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban kérheti. Elrendelem a jogorvoslati eljárásban megfizetett ,- Ft illeték visszatérítését Szilvási Elek István (6044 Hetényegyháza, részére és a visszatérítés foganatosítása végett felhívom az elsőfokú hatóságot arra, hogy végzésem egy példányának, és az illetéket tartalmazó fellebbezés példányának megküldésével keresse meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adóigazgatóságát (6725. Szeged, Bocskai u. 14.), mint Illetékhivatalt. INDOKOLÁS A Kecskeméti Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) a január 23-án kelt, 14.Kpk /2011/4. számú végzésében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi

2 és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) 14/2843-3/2011. számú igazolási kérelmet elutasító másodfokú végzését hatályon kívül helyezte és a Főfelügyelőséget az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) /2011. számú határozat ellen előterjesztett fellebbezés érdemi elbírálására kötelezte. A Felügyelőség a március 18-án kelt, /2011. számú határozatában Szilvási Elek Istvánt (Kecskemét-Hetényegyháza, Ft nem veszélyes hulladék bírsággal sújtotta. Szilvási Elek István a /2011. számú határozat ellen fellebbezést nyújtott be Br. Posgay Kázmér ügyvéd útján. L A Fellebbező álláspontja szerint ingatlanán és az ingatlannal szemközti, földes területen található 13 db gépjármű nem a Fellebbező, hanem a Kaszi Kft. tulajdona, a Fellebbező csupán azok bontását végzi. Erre tekintettel kéri az első fokú határozat megváltoztatását és a bírság törlését, mivel a bírságot csupán a hulladék tulajdonosával és nem á bontást végző személlyel szembenlehet kiszabni. II. Hivatkozott arra, hogy a gépjárműalkatrészek vonatkozásában a Felügyelőség már korábban veszélyes hulladék bírságot szabott ki, ezen anyagokat veszélyes hulladéknak minősítve. Erre tekintettel kéri á Fellebbező a határozat megsemmisítését, azzal az indökkál, hogy ezek az anyagok nem minősülnek hulladéknak, hanem alkatrésznek, III. Hamiadsorban a bírság összege a Fellebbező véleménye szerint jelentősen eltúlzott, mivel környezetszennyezés nem történt, vitatott a Felügyelőség azon álláspontja, hogy a tárgyi ingatlanon folytatólagos cselekményről van szó. A 201L április 26-án írt fellebbezés kiegészítésében a Fellebbező csatolta Pelle Tamás (a továbbiakban: Szakértő) szakértői véleményét, melyben előadta, hogy elsődlegesen kéri a - Felügyelőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kei) 103. (1) bekezdése alapján a határozat felülvizsgálatára és a saját hatáskörbe történő visszavonására, másodlagosan a Főfelügyel őséget, mint másodfokú hatóságot, a Két (1) szerinti megsemmisítésére az alábbiakra hivatkozva: 1. A május 19-én tartott helyszíni szemle során készült jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a tárgyi - műszaki védelemmel nem rendelkező - ingatlanon Szilvási Elek István tulajdonában van 13 db, összesen 8,25 tonna, nem veszélyes hulladéknak minősülő auíóroncs (EWC ), 1 tonna gépjárműalkatrész (EWC ), valamint 0,5 tonna gumiabroncs hulladék (EWC ). Általános megállapításként megtalálható a jegyzőkönyvben, hogy Fellebbező belföldi és külföldi eredetű, forgalomból kivont járműveket vásárolt meg. 2. A továbbiakban azonban nincs semmi tényfeltáró bizonyíték, amely megalapozná, a bírság alapját képező tárgyak külföldi, vagy belföldi eredetét, azok arányát, pontos mennyiségét. A Fellebbező véleménye szerint a Két. 50. (1) bekezdésében rögzítetteket megsértette a Felügyelőség azzal, hogy az előbbieket nem vizsgálta. 3. Továbbá nincs tisztázva a feltárt gépjármű alkatrészek, tartozékok hulladék volta, mivel a hatóság nem vizsgálta azt, hogy azok termékként forgalomba helyezésének van-e akadálya, valamint a bontás alapjául szolgáló gépjárművek hulladéknak minősülnek-e. A Fellebbező 7

3 / / előadja, hogy rendelkezésére állnak - a gépjármű alkatrészek és tartozékok vonatkozásában - külföldi eladókkal kötött adás-vételi szerződések, melyek szerint az adás-vétel tárgya nem hulladék, hanem alkatrész, tehát termék. Ezeket sem vizsgálta a Felügyelőség, mellyel szintén megsértette a Két. 50. (1) bekezdésében rögzítetteket, 4. A Fellebbező álláspontja szerint a hatóság nem tisztázta az eljárás tárgyát képező gépjármű alkatrészek, tartozékok hulladék, vagy, nem hulladék voltát. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VL 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4. és 4/A szakaszai tartalmazzák a hulladék veszélyességének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. A Felügyelőség azonban nem állapította meg külön határozatban a gépjármű alkatrészek és tartozékok hulladék voltát és azok besorolásával veszélyességüket. Ezzel szemben a Fellebbező fellebbezéssel élt, amit követően a Felügyelőség a /2010. számú kötelező határozatában a hulladékok voltát tényként véve, állapított meg Fel I ebbezőségeket Szilvási Elek Istvánnal szemben. A Fellebbező szerint ezzel a Felügyelőség következetesen, megtévesztően és megalapozatlanul alkalmazta eljárása során a hulladékokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A Fellebbező véleménye szerint az ellenőrzés alá vont gépjármű alkatrészek, tartozékok még forgalomképes termékeknek minősülnek, melyet adás-vételi szerződések, számlák és egyéb bizonyítékok bizonyítanak. A kötelezésre, mely alapján hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek kell átadni a telephelyen tárolt gépjármű alkatrészeket, tartozékokat megalapozatlanul került sor, melynek teljesítése a Fellebbezőnek anyagi kárt okoz. 5. Továbbá a Felügyelőség megsértette a Két. 22. (1) és. (2) bekezdését azzal, hogy az eljárásba nem vonta be az országhatárt átlépő hulladékszállításban illetékes hatóságot, azaz a Főfelügyelőséget. A Főfelügyelőség országhatárt átlépő hulladékszállítással kapcsolatos eljárások tekintetében fennálló kizárólagos hatáskörét és illetékességét az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VJI.3.) Komi. rendelet!. (1) bekezdése állapítja meg. A Főfelügyelőségnek kellett volna a bizonyítási eljárást lefolytatnia a korábbi tulajdonosok bevonásával. A Szakértő véleménye szerint a bizonyítási eljárás lefolytatását támasztja alá a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (EX. 23.) Kormányrendelet 8. (1) bekezdése is, ami alapján a gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá ~ amennyiben nem kívánja megjavíttatni ~ a biztosítók által külön jogszabályban meghatározott módon jelentésre Fellebbező hulladékká vált gépjármüvet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevőnek átadni A számlák, szerződések is bizonyítják, hogy az eredeti tulajdonosok nem minősítették a bontandó és bontott tárgyakat hulladéknak, ellenkező esetben, csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatták volna át. ' ' A Szakértő véleménye szerint a Főfelügyelőség bevonásának elmulasztása az eljárásba hatásköri túllépés jogsértését valósítja meg, mivel a behozott gépjármű alkatrészek, tartozékok további sorsával, esetleges visszaszállításával kapcsolatos intézkedések megtételére csakis a Főfelügyelőség jogosult. A Felügyelőség által elrendelt kötelezésre - a külföldi eredetű gépjármű alkatrészek, tartozékok vonatkozásában hatáskör hiányában került sor, másrészről a belföldi kezelés megvalósítására vonatkozó kötelezés hiányos, ezáltal megalapozatlan. A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és. tanácsi rendelet 24. cikkét sem vette figyelembe, mely szerint miután a hulladék voltát megállapították az elsősorban a küldő országba kell szállítani. 3

4 A Szakértő hangsúlyozza, hogy az eljárás tárgyát képező gépjármű alkatrészek, tartozékok nem minősülnek hulladéknak, melyet a Főfelügyelőség előzetes bevonása és eljárása tisztázhatott volna hatásköri túllépést mellőző eljárásban. Összességében a Szakértő előadja, hogy a Felügyelőség nem tett eleget tényállás tisztázási, és hatáskör-illetékesség vizsgálati Fellebbezőségének, és ezzel jelentős anyagi kárt előidézve kötelezte a Fellebbezőt a külföldről behozott gépjármű alkatrészek, tartozékok hulladékként történő kezeltetésére belföldön. A május 10-én kelt levelében Dr. Posgay Kázmér, a Fellebbező által meghatalmazott ügyvéd a /2011. számú végzés ellen fellebbezéssel élt, melyben előadja, hogy az ügyfele a határozatot és a meghatalmazást személyesen napján adta át, amely napon postára adta. A hatóság tájékoztatása alapján a fellebbezési határidő napján lejárt, mivel erre a hatóság 10 napot biztosított. Á Felügyelőség árra hivatkozott, hogy az eljárás még 2010-ben indult, az akkor hatályos jogszabály ekként rendelkezett. A Fellebbező nevében eljáró ügyvéd igazolási kérelemmel élt, mivel az Fellebbező előadta, hogy postái nagy^és^é^éde^anvja. velte át, ezért, mivel időközben vidéken tartózkodott, csak később jutott h o^á így később adta át ügyvédjének. ' A fellebbezéssel támadott végzésben a Felügyelőség az igazolási kérelmet elutasította. Fellebbező álláspontja szerint a késedelem csupán egy napos volta is megalapozottá tennék az igazolási kérelem elfogadását, különös tekintettel arra, hogy pénzbírság nagymértékű és a Fellebbező véleménye szerint megalapozatlan. A Fellebbező az eset körülményeit méltányosan értékelve szükségesnek látja a pénzbírság megállapítását tartalmazó határozat elleni fellebbezésének érdemi elbírálását. Az igazolási kérelmet elutasító végzésnek a kecskeméti Törvényszék által történt hatályon kívül helyezését követően a sérelmezett döntést és az elsőfokú eljárást érdemben megvizsgáltam, melynek eredményeként az alábbi megállapításokat teszem: A Felügyelőség a december 23-án kelt /2010. számú levelével értesítette a Fellebbezőt, hogy vele szemben hivatalból eljárást indít nem veszélyes hulladék engedély nélküli kezelése miatt. A Felügyelőség a 201 í. március 18-án kelt /2011. számú határozatával a Fellebbezőt Ft hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte 9,75 tonna nem veszélyes hulladék (13 darab, összesen 8,25 tonna nem veszélyes hulladéknak minősülő autóroncs /EWC160106/, 1 tonna gépjárműalkatrész/ewc /, és 0,5 tonna gumiabroncs hulladék /EWC 16 Öl 03/) engedély nélküli kezelése miatt. A határozatot az ügyfél téxtivevény szerint március 28-án átvette, azonban a fellebbezését csak április 12-én küldte el faxon a Felügyelőség részére, illetve ugyanezen napon adta postára. A Fellebbező a Felügyelőség felhívására a fellebbezés elkésettsége miatt igazolási kérelmet nyújtott be, amelyet a Felügyelőség felülvizsgált végzésével elutasított. A Törvényszék megállapította, hogy a Főfelügyelőség végzése jogszabálysértő, így azt hatályon kívül helyezte és az alaphatározat elleni fellebbezés érdemi elbírálására kötelezte a Főfelügyelőséget 4

5 A fellebbezésben részletezett indokok vizsgálata során a kővetkezőket állapítottam meg: A május 19-én tartott helyszíni szemle alapján készült jegyzőkönyvben egyértelműen elkülönítik a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, illetve azt hogy mely hulladékok kinek a tulajdonát képezik. A jelenleg megfellebbezett határozat a nem veszélyes hulladékokra vonatkozik. A fellebbezésben foglaltak iratellenesek, mivel a helyszíni szemle során felvett jegyzőkönyvben a Fellebbező nyilatkozta azt, hogy mely.gépjárműroncsok vannak a tulajdonába, és ezt az eljárás során sem cáfolta hitelt érdemlően. Ellentmondásos a fellebbezés olyan tekintetben, hogy egyszer azt fejtegeti a számlák benyújtása nélkül hogy a gépj árműroncsok külföldről származnak, ezért a Főfelügyelőségnek kellene az ügyben eljárnia, másik esetben pedig azt, hogy nem hulladékról van szó, hanem alvázszámmal rendelkező gépjárművek behozataláról/ A helyszíni ellenőrzés során megállapítettákv hog^^a gépjárművek egy részén magyar rendszám, vagy felírat volt látható, tehát megállapítható, hogy az ingatlanon található gépjárművek egy része belföldről származik. A gépjárműroncsokat alkatrész kinyerése céljából, vagyis nem az eredeti céljából - ismételt forgalomba helyezés - kívánja felhasználni a Fellebbező. Megállapítható tehát, hogy ha forgalmi engedéllyel, műszaki vizsgával is adta át az eredeti tulajdonos a Fellebbezőnek a gépjárműroncsókatj a Fellebbező azokat alkatrész kinyerése céljából vette át. A fentiek alapján, mivel az autót nem eredeti rendeltetésére kívánja használni, hanem azt szét kívánja bontani, az hulladéknak minősül. Az, hogy a gépj árműalkatrészek vonatkozásában korábban már veszélyes hulladék bírságot szabtak ki, az az akkor ellenőrzött alkatrészekre vonatkozik, melyet kiszabó jogerős határozat vizsgálata nem tárgya jelen eljárásnak, azonban a vonatkozó 16/2001. KöM rendelet 1. sz melléklet A alaplista rendelkezései szerint az EWC kódszámú autóroncs hulladék nem veszélyes hxűiüáék^termékként tovább nem használható termékek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőket, azonban miután tárgyi telephelyen autóbontó üzemel, ezért bizonyos autóroncsok bontás előtt veszélyes hulladéknak, más roncsok, amelyek már bontás után állnak nem veszélyes hulladéknak minősülnek., A hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/ (XII. 27.) Korm. rend. 7. (1) bekezdése alapján a hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahasználta, hasznosításra, illetőleg ártalmatlanításra történő továbbadását bontó végezheti. A bírság kiszabása során a Felügyelőség figyelembe vette a teljes tényállást, illetve azt is, hogy környezetkárosítás nem történt. Azonban nem helytálló azon hivatkozás, hogy a tevékenységek gyakorlása nem volt folyamatos, mivel a május 19-én tartott ellenőrzéskor jelentős mennyiségű gépjárműroncsot' talált a Felügyelőség, amelyek nem egyszeri alkalommal kerültek az ingatlanra; másrészt Szilvási Elek István nem igazolta, hogy engedéllyel rendelkezőnek átadta volna a kérdéses hulladékokat, vagyis hogy megtörtént volna az eredeti állapot helyreállítása. 5

6 A Felügyelőség összességében nem a gépjárműroncsok Magyarországra történt behozatala miatt indított eljárást* hanem a telephelyen folytatott engedély nélküli begyűjtés és előkezelés miatt, ezért annak, hogy a gépjárműroncsok belföldről vagy külföldről származnak jelen eljárás során nincs jelentősége. A Fellebbező a helyszíni szemle során nem kérdőjelezte meg a gépjárműroncsok hulladék voltát és az engedély nélkül kezelt nem veszélyes hulladékok kapcsán kiadott /2010. számú határozat ellen sem nyújtott be fellebbezést. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 49. (2) bekezdése értelmében hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rend. 8. (í) c pontja értelmében az engedély nélküli hulladékkezelés tárgyában jelen esetben az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik hatáskörrel. Tekintettel arra, hogy a tárgyi ügyben nem veszélyes hulladékokról van szó, így a Vhr. 4. (l)-(2) bekezdései nem értelmezhetőek. A rendelkezésre álló dökűméhtaciok alapján megálmpítfaátó. hogy a Fellebbező kb tonna (EWC , EWC , EWC ) kódszámú hulladékot kezelt engedély nélkül A hulladék pontos mennyiségét nem határozták Meg. A Hgt. 14. (1) bekezdése szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tár olása; hasznosítása, ártalmatlanítása, A Hgt. 14. (2) bekezdése értelmében hulmdékkezeiési tevékenység kizárólag a Az engedély nélküli hulladékkezelési tevékenység, azaz hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt nem veszélyes hulladék bírság kiszabását teszi kötelezővé a Hgt. 49. (1) bekezdés a-b) pontja és (2) bekezdése valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/200L (XII. 21.) Kormányrendelet (á továbbiakban: Rekdelet) vonatkozó rendelkezései alapján. A fentiek alapján az alapbírságot a Felügyelőség a Rendelet 1. (3) bekezdés d) pontja alapján hulladékkezelésnek m inősülő tevékenység jogellenes folytatása miatt 18:000 Ft-ban határozta meg. A Rendelet melléklete tartalmazza, hogy a bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg> a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezeti nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni. A hulladék pontos mennyiségét a bontás, illetve a hulladék hulladékkezelőnek történt átadása után lehet méréssel meghatározni. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján erre nem került sor. A bírság meghatározása során a Felügyelőség által megállapított hulladékmennyiség helyett a műszaki becsülés során meghatározott értékkel kell számolni. Ezt a Felügyelőség nem vette figyelembe és a jegyzőkönyvben leírt körülbelüli értékkel számolt a bírság meghatározásakor, és nem az adott nagyságrendi tömegtartományba eső középértékkel, azaz a műszaki becslés értékével. 6

7 A bírság számolása során a becsült érték (9,75 tonna) nagyságrendi tömegtartományának középértékével kell számolni. Vagyis 9,75 tonna az 1-10 tömegtartományba esik, melynek középértéke: 5,5. A bírság átszámolása becsült mennyiséggel figyelembe véve: B = A x M x S A = ,-Ft [1. (3) bekezdés d) pontja szerint hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása esetén az alapbírság ,- Ft] M = V x M e,t = 1 x 8,775 = 8,775 V = 1 [a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit kifejező szorzószám, amely egyéb hulladékok esetében - ÍJ Mc,t = 1,8 x (t-1) x 1,55 = 1,8 + (5,5-1) x 1,55 ~ 8, [a hulladék tömege, amely a Rendet I. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Rendelet mellékletének 3. c) pontja szerint] B = x 8,775 x 1 = ,» Ft S = 1 [mivel ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem történt] A Felügyelőség a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette, hogy a Fellebbező a jogellenes állapotot nem szüntette meg. Jelen esetben nem csak a nem veszélyes hulladékok engedély nélküli kezelése fordult elő, hanem nem megfelelő védelem melletti gyűjtése, tárolása, ami miatt a Rendelet 3. (6) bekezdése alapján amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni. Jelen esetben tehát két tényállást is megállapított a Felügyelőség. A Fellebbező: 1. nem veszélyes hulladékot engedély nélkül kezelt; 2. a hulladék nem megfelelő műszaki védelem mellett gyűjtötte és tárolta a nem veszélyes hulladékot. A Felügyelőség megállapította, hogy a két tényállás közül a súlyosabb a nem veszélyes hulladék engedély nélküli kezelése, amely alapján az alapbírságot ,- Ft-ban állapította meg. A fent említett több tényállásra tekintettel a Felügyelőség a Rendelet 3. (6) bekezdése alapján 1,5-szeres szorzót alkalmazott, melyet megfelelőnek tartok. Ezért a fentiekben kiszámolt bírságösszeg ,- Ft - 1,5-szeresét kell venni a bírságösszeg meghatározásakor. Tehát a Fellebbező által fizetendő bírság összege: ,- Ft. A bírság összegének csökkenése tehát abból következik* hogy nem történt meg a hulladék mennyiségének műszaki méréssel történő meghatározása - erre utaló dokumentum a rendelkezésemre álló dokumentációban nem szerepel -, ezért nem lehet a bírság kiszámítása 7

8 során a - Felügyelőség által alkalmazott - 9,75 tonnát figyelembe venni, hanem az 1-10 tömegtartományba eső középértékkel kell számolni, melynek értéke jelen esetben 5,5. Fent részletezett indokok alapján az elsőfokú hatóság 7645 í -5-2/2011. ügyiratszámú határozatát a kiszabott birság összege vonatkozásában, megváltoztattam, egyebekben az első fokú határozatot, mint jogszerű döntést - a Két 105. (1) bekezdése alapján - helybenhagytam. A jogorvoslati eljárásban lerótt illeték visszatérítéséről az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 32. (1) és (2) bekezdése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 47. (2) bekezdés b) pontja és 2. számú melléklete alapján rendelkeztem. A bírósági jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatásom a Két án, a keresetlevél előteijesztésének helyére és idejére vonatkozó tájékoztatásom a Polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (4) és 330. (2) bekezdésén alapul. A bíróság llletékességétapp: 326. (4) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást a Pp alapján adtam meg. Budapest, április 19. Dr. Hecsei Pál mb. főigazgató megbízásából Dr. Szabó Csilla s.k. mb. főosztályvezető A fctedrriétty JtitoléiiJ " ' Irodavezető f Értesülnek: 1) Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szeged) 2) Hnyr 3) Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül a határozatot kapják: 1) Mindazok, akik az elsőfokú határozatról értesültek 2) NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága (6721 Szeged Bocskai u. 14.)