Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2009/2010. tanév II. félév I. A szigorlat szabályai A szigorlatra jelentkezés feltétele: a Jogi alapismeretek a Jogalkalmazás a Jóléti jogok az Európai szociális jog kurzus teljesítése A tanterv változása, illetve a más képzésből átjelentkezők esetében külön döntés szükséges az elvégzett kurzusok egyenértékűségéről. A szigorlat módszere A szigorlat elméleti és gyakorlati részből áll. A szigorlat megkezdését megelőzően egy előzetesen megadott kérdésre kell válaszolni, amely sikerességét követően kerülhet sor a szigorlat megkezdésére. A szigorlat elméleti részén a hallgatóknak azt kell igazolniuk, hogy kellő mélységig ismerik és értik a jog- és államtudományi alapfogalmakat, a szociális munka jogi feltételeit, a szociálpolitika megvalósítását szolgáló jogintézményeket, a gyakorlati rész keretében pedig jogalkalmazási készségeikről kell számot adniuk. A szigorlati beugró A hallgató az előzetesen megadott alapvető fogalmak közül húz egyet, amelyet pontosan meg kell határoznia. Ennek sikeressége esetén húzhat elméleti tételt. A szigorlat elméleti része A hallgatók a tételhúzást követő rövid felkészülési idő után adják elő feleletüket. A konkrét tételtől függetlenül természetesen általános tájékozottsággal kell rendelkezniük a tanult jogterületeken, továbbá összefüggést kell találniuk a jogi tárgyak és a más tárgyakban tanultak között. A szigorlat gyakorlati része A vizsgázó kap egy esetet, melynek különböző jogszabályi ismereteket igénylő kérdésire kell rövid felkészülési idő után választ adnia. A feladatmegoldás során a számítógépes jogszabályhasználat megengedett. A vizsgázó feladata az eset kapcsán tájékoztatás adása oly módon, hogy az precíz, ugyanakkor a jogban járatlan személy számára is érthető legyen. Az egyes válaszok esetében pontosan meg kell jelölni a felhasznált jogszabályhelyeket. A gyakorlati rész értékelése az alábbiak figyelembevételével történik: Felismeri-e a vizsgázó a feladatban rejlő jogi problémákat, tud-e helytálló tájékoztatást adni ezekre? Milyen színvonalú a jogi érvelés (mennyire pontos és szabatos a jogszabályi hivatkozás, mennyire szakszerű és érthető a jogi problémák kapcsán nyújtott tájékoztatás? A szigorlat egészének értékelése Az elméleti és a gyakorlati vizsga eredménye együttesen kerül értékelésre. Szekszárd, április 08. dr. Nagy Janka Teodóra PhD főiskolai tanár dr. Maros Kitti főiskolai tanársegéd

2 II. Szigorlati témakörök (A szigorlat alábbiakban részletezett szóbeli témaköreinek jogszabályi alapját a hatályos jogszabályok jelentik!) 1. A társadalmi normák és a jog. (A normák fogalma, sajátosságai, fajai. Az állam fogalma, a szuverenitás külső-belső oldala. A jogi norma.) 2. A jogforrások. (A jogképződés módjai. A jogforrás fogalma, fajai. A jogforrások hierarchiája.) 3. A jogszabály. (A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei. A jogszabályok fajai. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. A jogrendszer fogalma és tagozódása.) 4. A jogviszony. (A jogviszony alanyai. A természetes személy jog- és cselekvőképessége. A jogviszony tartalma.) 5. A jog érvényesülése. (A jogszerű magatartás. A jogkövetés. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. A jog hatékonysága.) 6. Az alkotmány és az alkotmányosság. (A demokratikus alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányosság követelményei. A Magyar Köztársaság Alkotmánya.) 7. Az emberi jogok történetisége és generációi. (Az emberi jogok fogalmának meghatározása. Az emberi jogok generációi, az emberi jogok a nemzetközi jogban. Az állampolgárság fogalma, szabályozási alapelvek, az állampolgárság keletkezése, megszűnése.) 8. A Magyar Köztársaság bírósági szervezete, az Alkotmánybíráskodás. (Az igazságszolgáltatás alapelvei, a bírósági szervezet négy szintjének bemutatása. Az alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása. A magyar alkotmánybíráskodás.) 9. A közvetlen és a képviseleti demokrácia. (A közvetlen demokrácia és a képviseleti demokrácia intézményei: országgyűlés, önkormányzatok. A hatályos választójog alapelvei.) 10. A Magyar Köztársaság közigazgatási rendszere. (Az államigazgatás, az önkormányzati igazgatás.) 11. A közigazgatási hatósági eljárás alapfogalmai. (Közigazgatási hatósági ügy, közigazgatási hatóság, ügyfél, joghatóság, hatáskör, illetékesség, a kapcsolattartás általános szabályai, tájékoztatás, ügyintézési határidő, képviselet, kizárás) 12. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai, eljárási cselekmények. (Az első fokú eljárás: az eljárás megindítása, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, kérelem, jegyzőkönyv, adatok zárt kezelése, a szakhatóság közreműködése, idézés, a tényállás tisztázása /bizonyítékok: ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége, irat, tanú és hatósági tanú, szemle, szakértő, tolmács, tárgyalás és közmeghallgatás, határozat és végzés, egyezség, hatósági szerződés/, kérelemre induló jogorvoslati eljárások /fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi eljárás/, hivatalból döntésfelülvizsgálati eljárások /döntés módosítása vagy visszavonása, felügyeleti eljárás/. A végrehajtás /végrehajtható döntések/). 13. A szociális ellátás. (A szociális ellátás funkciója, fogalma és típusai. A biztosítási és a segélyezési típusú szociális ellátások jellemzői, előnyei, hátránya.). Jogviszonyok a szociális ellátások körében. (A szociális jogviszony fogalma, az ellátási és a védelmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma, keletkezése, módosulása, szünetelése, megszűnése.) A szociális jog. (A szociális jog fogalma, tárgya, tartalma. A szociális jog helye a jogrendben. Szabályozási sajátosságok a szociális jogban.)

3 14. A szociális jogalkotás. (A szociális jog jogforrási rendszere. A szociális jog alkotmányos forrásai. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya, rendszere, a szabályozás alapelvei, sajátos vonásai, szociálpolitikai és jogi jelentősége. A közigazgatási szervek szociális jogalkotása.) 15. A szociális közigazgatás. (A szociális közigazgatás fogalmi körülhatárolása, központi, területi és helyi szervei. A szociális közigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazói tevékenysége. A közigazgatási hatósági jogkör.) 16. A helyi önkormányzat szociális tevékenysége. (Az önkormányzati igazgatás szociális hatáskörű szervei. Az önkormányzatok feladattípusai. Az önkormányzatok szociális ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége, az ellátás megszervezése és irányítása, az ellátási felelősség. Finanszírozási kérdések. A helyi önkormányzati szervek szociális jogalkalmazása. Az önkormányzati hatósági jogkör.) 17. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag pénzben nyújtható ellátások ismertetése (időskorúak járadéka, ápolási díj, aktív korúak pénzbeli ellátása). 18. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a pénzben és természetben egyaránt nyújtható ellátások ismertetése (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) 19. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag természetben nyújtható ellátások ismertetése (köztemetés, közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás, egyéb természetben nyújtható ellátások) 20. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szociális alapszolgáltatások. (Az alapszolgáltatások fogalma, közös szabályaik.) 21. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szakosított ellátások. (A szakellátások fogalma, típusai, közös szabályaik.) 22. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények létrehozása. Az intézményi jogviszony. Az ellátás igénybevételének módja. A térítési díj. 23. A biztosítási típusú szociális ellátások: az egészségbiztosítási ellátások. 24. A biztosítási típusú ellátások: a saját jogú és a hozzátartozói jogon járó nyugdíjbiztosítási ellátások. 25. A családjog alapfogalmai. (Családi jogállás, szülői felügyelet, örökbefogadás.) A családtámogatási ellátások. (A családtámogatási ellátások fogalma, formái. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás.) 26. A gyermeknevelést elősegítő támogatások és kedvezmények rendszere. (Az ellátások rendszere, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz, árvaellátás, ápolási díj, közgyógyigazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, munkaidő kedvezmények, egyéb munkajogi kedvezmények.) 27. A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. (A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások.) A gyámügyi igazgatás szervezete és feladatai. (A gyámhatóság fogalma, feladat- és

4 hatásköre. A gyermekvédelmi hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése.) 28. A munkaerőpiaci politika aktív és passzív jogi eszközei. (Alkotmányos háttér, alapvető szabályozás. A munkaerőpiaci szolgáltatások, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést és a foglalkoztatást segítő támogatások. A munkanélküliek ellátása.) 29. A foglalkozási rehabilitáció rendszere és intézményei. A rehabilitációs járadék. (A rehabilitáció alapfogalmai: megváltozott munkaképesség, egészségkárosodás, tevékenység korlátozottság, rehabilitáció, rehabilitálhatóság. A megváltozott munkaképességű személy. A rehabilitáció társadalombiztosítási és foglalkoztatási alrendszere. A rehabilitációs program elemei, lehetséges pozitív kimenetei. A rehabilitációs járadék.) 30. A fogyatékos személyek jogvédelme. (A fogyatékos személyekre vonatkozó szabályok az Európai Szociális Kartában és az Alkotmányban. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása. A fogyatékos és a súlyosan fogyatékos személy fogalma. A fogyatékos személyt megillető jogok, az esélyegyenlősítés célterületei. A fogyatékossági támogatás. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei.) 31. Az európai szociális jog fogalma, az Európai Unió szociális dimenziójának története (A Közösségi szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika mozaik alapú megközelítése, a Szerződések, egyes speciális dokumentumok, a lisszaboni szerződés, a Szociálpolitikai Menetrend ) 32. A Szociális Karta és a közösség szociális jog. 33. Az Európai Unió szervezeti, jogalkotási és jogalkalmazási szabályai. A Közösségi jog és a jogforrások rendszere (az elsődleges jogforrások, a másodlagos közösségi jog) 34. A személyek szabad áramlása és a szociális biztonsági koordináció alapelvei (A személyek szabad áramlására vonatkozó fontosabb szabályok, a hazai jogi szabályozás a személyek szabad áramlása tekintetében, a szociális biztonsági koordináció alapelvei és lényegesebb rendelkezései.) 35. A lisszaboni stratégia és a lisszaboni program megújítása: a nyitott koordináció mechanizmusa. (A lisszaboni folyamat célkitűzései, fogalmi változások a lisszaboni folyamat előrehaladása során, új stratégiai célok 2006-ban a lisszaboni folyamatban). 36. A közösségi foglalkoztatáspolitika. (A közösségi szintű foglalkoztatáspolitika kialakulása. A luxemburgi folyamat elindítása és továbbfejlesztése, kapcsolata a lisszaboni folyamattal. A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások és a hangsúlyok változása az elmúlt években. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások. A rugalmas biztonság (flexicurity) fogalma. 37. A demográfiai folyamatok európai hatása. (A demográfiai problémák közös jellemzői az európai társadalmakban. A demográfiai kihívásokra adható válaszok. A generációk közötti szolidaritás erősítése.) 38. Az esélyegyenlőség a közösségi jogban. (Az esélyegyenlőségi politika alapjai. Alapfogalmak az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapjainak megteremtése és érvényesítése. A nemek közötti esélyegyenlőség kiterjesztése a szociális biztonság területére. A bizonyítási teher szabályozása. A pozitív intézkedések pozitív diszkrimináció. Áttérés egy egységes szerkezetű, a nemi alapú diszkriminációt tiltó szabályozásra.) 39. A diszkrimináció elleni fellépés jogi alapja az Amszterdami Szerződés alapján. (A faji, vagy etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalma. A tagállamok kötelezettségei a jogvédelem

5 tekintetében. A bizonyítási teher megfordulása. Az egyenlő bánásmód előmozdítását segítő szervek. Az esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. A foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetés érvényesítése a bizonyítási teher megfordulása. A pozitív intézkedések lehetősége a 2000/43 és a 2000/78-as irányelvekben. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód.) 40. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációja a nyugdíjbiztosítási rendszerek és a hosszú távú ápolás-gondozás és az egészségügyi ellátás stratégiája. Beugró kérdések 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! 7. Sorold fel min. ötöt a demokratikus alkotmány funkciói közül! 8. Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés, a Kormány? 10. Sorold fel a hazai bírósági szervezet négy szintjét! 11. Sorold fel az állampolgárság keletkezésének formáit! 12. Sorold fel a közigazgatási hatósági eljárás egyes szakaszait! 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! 14. Mit jelent a hatáskör? 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? 16. Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! 17. Sorolj fel min. 3 egészségbiztosítási és 3 nyugdíjbiztosítási ellátást! 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! 19. Sorolj fel 3 központi, 3 területi és 3 helyi közigazgatási szervet! 20. Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört és min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! 21. Határozd meg a szociális normatíva fogalmát! 22. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! 23. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! 25. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! 26. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 27. Sorold fel, milyen joghatásai vannak az örökbefogadásnak! 28. Sorold fel a családi jogállás rendezésének formáit! 29. Sorolj fel min. három nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! 30. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! 31. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 32. Sorolj fel min. három családtámogatási ellátást! 33. Sorolj fel min. három gyámhatósági intézkedést! 34. Sorolj meg min. három foglalkoztatási támogatást! 35. Nevezz meg min. három álláskeresők számára adható ellátást! 36. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! 37. Sorolj fel a fogyatékos személyek számára nyújtható ellátások, kedvezmények közül min. hármat! 38. Sorold fel az Európai Unió elsődleges jogforrásait! 39. Sorold fel az Európai Unió másodlagos jogforrásait! 40. Sorold fel a közösségi jog sajátos vonásait!