Kerettanterv - helyi tanterv
|
|
- Irén Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kerettanterv - helyi tanterv Az informatika kerettanterv margójára Írta: Végh András A NAT elfogadása óta az informatika szédületes tempóban fejlődött. Szükségessé vált e műveltségterület tartalmi megújítása és kibővítése. A kerettantervi munkálatok kezdetén az informatika csoport megvitatta, és írásba is foglalta az elkerülhetetlen tartalmi korszerűsítéseket. Sajnos a NAT megújítására nem került sor, de ez az anyag elvi alapul szolgált a további munkákhoz. Utólag megjelent az INSPIRÁCIÓ c. lap számában. Az INFORMATIKA kerettantervek készítése a különböző társadalmi csoportok nyomása alatt gyakran változó feltételek között zajlott. Kerettantervi csoportunk (Danitz Béláné, Dán Krisztina, Haralyi Ervinné, Mészáros Tamásné, Rozgonyi-Borus Ferenc, Végh András, Zsakó László) e változások közül a szűkös órakeretek erodálását viselte el a legnehezebben. A végső óraszámok már jól ismertek, amelyeket a szakma egyöntetűen kevésnek tart. Például középiskolákban, a NAT által javasolt (kb. heti két óra két évfolyamon) helyett, csak a felét kapta az informatika. Pedig a középiskolák túlnyomó többségében már megvannak a feltételei (hardver, szoftver és könyvtár) a komolyabb képzésnek. Külön probléma, hogy az érettségi szabályzat szerint az informatika alapóraszáma nem elegendő az érettségi vizsgához. Ha az iskola érettségiztetni akar informatikából, akkor az óraszámot duplájára kell emelni (legalább két évig heti két órára). (Nem egyedül az informatika kevesli az óraszámokat. Miért olyan szűkösek az órakeretek? A hagyományos tantárgyak mellett több új tantárgy ill. modul (a NAT alapján) kért magának helyet, a szabadon tervezhető órakeretre pedig szükség van a helyi szabadság viszonylagos megőrzéséhez. Ugyanakkor a tanulók maximális heti óraszámát nagyon helyesen a törvény szigorúan korlátozza.) Sokan elismerik az informatika fontosságát, mások viszont egyszerűen divattantárgynak tekintik, és jogosnak gondolják a korlátozást. A kerettantervi csoport minden követ megmozgatott, hogy tárgyuk méltó helyet kapjon a rendszerben. Csupán illusztrációnak, íme egy részlet, Pokorni Zoltán miniszter úrnak írt levelükből: Az informatika kerettantervek legutóbb rögzített óraszámai az előző tervhez képest ismételt visszalépést jelentenek. Az informatika ilyen mértékű visszaszorítása szakmailag és pedagógiailag indokolatlan. 1
2 Napjainkra a számítógép (és különösen a világhálózat) univerzális szellemi munkaeszközzé vált. Az írás kialakulása óta a számítógép a legnagyobb találmány. Közel az idő, amikor az informatikai tudás éppen olyan fontos lesz, mint az írni-olvasni tudás. Az információs társadalom küszöbén állunk. Az iskola feladata, hogy felkészítsen az információs társadalomban való életre. A kormányprogram, valamint az ország fejlesztésének koncepciója kiemelten kezeli az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat. Ennek feltétele, hogy közoktatási rendszerünk is korszerű legyen, és megfeleljen az információs társadalom igényeinek. Ehhez mindenekelőtt idegen nyelv és informatikaoktatásra van szükség. A nyelvoktatás a kerettantervben megfelelő óraszámot kapott, az informatika nem. A munkába állás esélyei azok számára nagyobbak, akik számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Ha valóban esélyegyenlőséget akarunk biztosítani a gyerekek számára, akkor az informatika ismeretek megszerzését is lehetővé kell tenni az általános képzés keretein belül. A szokásos praktikus érveken túlmenően, miért gondolom, hogy az informatika nagyobb figyelmet (és óraszámot) érdemel? Korunkban három nagy tudásterület alapozza meg a kommunikációt és a megismerést. Ezek a következők: beszéd, írás, olvasás (idegen nyelven is); matematika (és logikus gondolkodás); korszerű informatika (számítógépes és kommunikációs technológiák) E három terület azért hasonlít egymáshoz, mert mindegyikük általános eszközöket nyújt az adat, az információ és a tudás leírására, feldolgozására és a kommunikációra. Az informatika gyakorlat és tudomány, amely olyan eszközöket ad a kezünkbe, amelyek minden tudományban használhatóak, sőt majdnem minden szellemi munkában. Kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan a matematika vagy a nyelv is használható a különböző tudományokban és a gyakorlati munkában. Megjegyzem, hogy a kerettantervekben a tantárgyak sorrendje már majdnem tükrözi a fenti sorrendet, sajnos a tartalmi- és óraarányok még nem. Felvetődhet a kérdés, hogy a korszerű informatika milyen ponton jelent lényegesen mást és többet, mint a nyelv, vagy a matematika? 2
3 Hagyományosan a nyelvi és a matematikai műveletek központja az emberi agy. Külső megjelenésük (pl. papíron) csupán a rögzítést és a megőrzést szolgálják. Mintegy az agy tárgyiasult memóriájaként funkcionálnak (adathordozók, háttértárak). Az informatika hardver- és szoftvereszközei már átveszik a műveletvégzés szerepét is. Az agy az adatot, az információt és a tudást kezelő műveleteknek csak végső forrása. Az informatika igazi forradalma abban áll, hogy a műveletvégző már nem egyedül az ember. Továbbá abban is, hogy ez a folyamat tömegméreteket öltött. Hajdan az írás feltalálása azt jelentette, hogy az ismeret tárgyiasítható, viszonylagosan függetlenné válhat az embertől. A számítógép kifejlesztésével, az ismerettel végezhető szellemi műveletek (legalább egy részük) is tárgyiasíthatók, viszonylagosan függetlenné válhatnak az embertől. Ahogyan a nyomtatás tömegessé tette az ismeretek rögzítését, most a mikroelektronika és a szoftvertechnológia teszi hasonlóan tömegessé a tárgyiasult műveletvégzést. A gyakorlatias informatika, azzal, hogy információkezelésre, logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerű informatikai eszközök alkalmazásával, valamennyi tantárgy tanulását segíti. Olyan eszköztudást ad, azaz olyan ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy más tudáshoz jussunk. Az informatika, tehát különösen nagy szerepet játszhat a tanulásközpontú iskola kialakításában. A számítógép kiváló lehetőséget nyújt a differenciált fejlesztésre. Nem csak a tehetségesek fejlesztésére, hanem a gyengén teljesítők segítésére is, ha van kellő számú egyszerű gyakorló feladatunk, ill. megfelelő oktatóprogramunk. Az informatika elsősorban gyakorlati tantárgy, amely jelentős elméleti ismereteket is tartalmaz. Az információs társadalomban az informatika már nem egyszerűen számítástechnika + könyvtárhasználat. (Talán eddig sem volt az.) A kerettanterv épít a NAT-ra, de szemléletében és tartalmában túl is lép azon. A célok és feladatok között olvasható a következő: "A középiskolai informatika oktatás legfontosabb célja, hogy a diák időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat erre, 3
4 kialakítani a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, -tárolási és -átadási technikákat, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikai nevelésnek amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata, meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természetes és mesterséges (technikai) környezet mellet létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (film, videó, televízió) vagy újabban az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hipermédia számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, mit jelent a kialakulóban lévő információs társadalom." A számítástechnika - beleértve a multimédiát és az Internet használatát is - és a könyvtárhasználat együtt alkotja az informatika tantárgyat. Közeli területek és talán egyszer majd a tantárgyba integrálódnak: a médiaismeret, a kommunikáció nagy része valamint a kibernetika. Az ismeretkezelés szempontjából rokon területeknek számítanak: a matematika, a logika és a nyelv (írás, olvasás). Végül majdnem minden tantárgy ill. műveltségterület alkalmazza az informatikát: fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és a művészetek. A NAT-hoz viszonyítva milyen új tartalmak jelentek meg a kerettantervben? Megjelentek illetve hangsúlyt kaptak a hálózati szolgáltatások, a hálózati kommunikáció. A dokumentumkészítés számítógéppel már nem egyszerűen szöveg- és ábraszerkesztés, hanem szöveg, kép, hang, zene és részben animáció, prezentáció, mozgókép. Mindez eltolódva a digitális, különösen a webes megjelenítés irányába. Az időtálló és széles látókörű informatikai alapok súlya szintén nőtt. Általános iskolában kicsit nagyobb szerephez jutott a táblázatkezelés is. Ugyanakkor háttérbe szorult az operációs rendszer mélyebb ismerete és a programozás. Szakközép és szakiskolákban háttérbe szorult az adatbázis-kezelés és szinte megszűnt az algoritmizálás, programozás. A meglévő informatika ill. számítástechnika tantervek többségét mind tartalmi, mind óratervi szempontból módosítani kell. Az általános iskolák egy része növelni fogja az informatikára 4
5 fordított óraszámokat, mert azok nem érik el a kerettantervi minimumot sem. Mások viszont csökkenteni fogják, mert sokkal több órában tanítottak, és a szabad órakeret nagy részét elviszik más tárgyak. Sokan pedig tartalmi okok miatt kényszerülnek kisebb-nagyobb változtatásokra. Az alábbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan lehet törvényes, szakmailag és pedagógiailag jó informatika helyi tantervet írni, vagy a meglévőt úgy módosítani, hogy a követelményeknek megfeleljen. Milyen dokumentumokra van szükségünk? Elméletileg meglehetősen sok dokumentumot kell ahhoz ismerni, hogy jó informatika helyi tantervet írjunk. Gyakorlatilag azonban elég a megfelelő iskolatípus kerettanterve és a kerettantervek alkalmazását leíró OM kiadvány szeptembere óta mindkettő ott van az iskolákban. Jó, ha kéznél van a NAT is, hogy például a közös követelményeket jobban be tudjuk építeni az anyagba. Ennél is fontosabb, hogy odafigyeljünk néhány a közoktatási törvényből és a kerettantervi rendeletből adódó ökölszabályra, alapszabályra. Álljanak itt a legfontosabbak, távirati stílusban: 1. Az iskola helyi tantervének évfolyamonként tartalmaznia kell a kerettanterv által előírt tantárgyakat és modulokat, valamint azok óraszámait. A kerettantervben előírt (informatika) óraszámokat az adott tanévben kell teljesíteni. Kivétel lehetséges. Ugyanis a középiskola helyi tanterve (többek között) az informatika tantárgyra előírt tananyagot és óraszámokat a kilencedik-tizenkettedik évfolyamokon átcsoportosíthatja. 2. Az iskola helyi tantervének évfolyamonként tartalmaznia kell a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok adott évfolyamra megállapított tananyagát. Kivétel itt is lehetséges. Az iskola a helyi tantervében, az egyes tantárgyakra előírt tananyagot és óraszámokat, az egymást követő páratlan és páros évfolyamok között átcsoportosíthatja. 3. A tanterv nem tartalmazhat (súlyos) szaktudományos hibákat. 4. A tantervnek tartalmaznia kell a kötelező, és ha van, a választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait. 5. A tantervnek tartalmaznia kell a tananyagot és a követelményeket. 5
6 6. A tantervnek tartalmaznia kell a taneszközök kiválasztásának elveit (vagy a taneszközök felsorolását). Az informatika tantárgy esetében ezeket nem célszerű a pedagógiai programra hagyni, hiszen korszerű és elegendő szoftver és hardver taneszköz nélkül az informatika (kerettantervi) anyag nem tanítható. 7. A tantervnek tartalmaznia kell a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. 8. Valamint az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Lehet, de ezt sem célszerű a pedagógiai programra hagyni. 9. A tantervnek tükröznie kell a NAT közös követelményeit, és összhangban kell lennie más tantárgyak (és modulok) tanterveivel. A legegyszerűbb, ha kész (minta) helyi tantervet szerzünk és adaptálunk. Ha mintának egy (nagy) kiadó helyi tantervét választjuk, akkor biztosak lehetünk abban is, hogy időre a tantervhez illeszkedő tankönyv is rendelkezésünkre fog állni. A legtöbb kiadó ezeket a helyi tanterveket ingyen terjeszti. Az FPI honlapjáról is letölthetők informatika tantervek: Mielőtt az érdemi munkát elkezdjük, ismerni kell a tantárgy helyi óraszámait. Ez részben a helyi közösség (tantestület, szülők) döntésétől függ. A kerettantervek előírják az informatikára fordítandó minimális óraszámokat, ezeknél kevesebb tanóra nem tervezhető, de több igen. Milyen időkeretekből növelhető az informatika tantárgy óraszáma? A lehetőségek az iskolatípustól is függenek. Az általános iskolában elsősorban a szabadon tervezhető sáv használható óraszámbővítésre, ez 5-6. osztályban 2-2 óra 7-8. osztályban 1-1 óra. Ha a tantárgyat emelt szinten tanítják, azaz legalább heti fél órával megemelve, akkor a tanulónak választható (de a fenntartó által kötelezően finanszírozandó) tanítási órák terhére is megemelhető az óraszám. Ez 6. osztályig egy-egy tanulónak maximum heti 2 plusz óra lehet, 7-től maximum heti három. Gimnáziumban a szabadon tervezhető sáv nagyobb, de megemelhető az óraszám, a választható tanítási órák terhére is, ehhez nem szükséges emelt szintű oktatás sem. Fontos, hogy szakközépiskolákban a fentieken túlmenően, a szakmai orientációra biztosított időkeret is felhasználható informatikaoktatásra. Nem szabad elfelejteni az integrált tantárgyak kialakításának lehetőségét sem. Ha a személyi feltétel adott, az informatikát célszerű összevonni a technikával és/vagy a mozgókép és médiaismerettel. Elképzelhető összevonás a matematikával, fizikával, rajzzal vagy a magyar 6
7 nyelvvel is. Integrált tantárgy kialakításánál természetesen a kerettantervi tananyag nem változik és az óraszámokat is össze kell adni. Ha a tanár ügyel a helyes arányokra, az integrált tantárgy nem kevés pedagógiai haszonnal jár. Milyen részekből álljon, és milyen struktúrájú legyen az informatika helyi tanterv? Erre nincs különösebb megkötés, de érdemes figyelembe venni, hogy a cikk elején összefoglalt fontosabb alapszabályok legegyszerűbben úgy teljesíthetők, ha a tanterv részei megfelelnek egy vagy több szabálynak. Jó, ha a tanterv egyszerű szerkezetű, áttekinthető, célszerű hierarchikus szerkezetet alkalmazni, hogy elkerüljük a fölösleges ismétléseket. Például a taneszközöket fölösleges minden évfolyamnál leírni. (Egyébként a tantárgyi helyi tanterveknek nem kell követniük a kerettanterv felépítését.) A helyi tanterv minden részletével terjedelmi okok miatt, nem kívánunk foglalkozni. A tananyagról azonban fontos megjegyezni, hogy ha csak minimális óraszámra tervezünk, akkor a kerettantervi tartalmakat szűken kell értelmezni, csak a legegyszerűbb eljárásokat, módszereket kell tárgyalni, szem előtt tartva a továbbhaladás feltételeit. Gyakran elhanyagolt terület a közös követelmények, például a következőkre gondolunk Meg kell említeni a magyar szakemberek, tudósok, szerepét a számítástechnika fejlődésében (Neumann János, Kemény János, Kalmár László, Kozma László ). Az informatika tantárgy egyes területei jelentős szerepet vállalhatnak a kommunikációs képességek és készségek fejlesztésében: különösen a hálózati kommunikáció, a multimédia ismeretek és a dokumentumkészítés. Az Internet szolgáltatásainak használata elősegíti az európai és a távoli népekkel, kultúrákkal való (virtuális) megismerkedést és a kapcsolattartást is. A testi és lelki egészség megőrzésére gondot kell fordítani (ergonómiai szempontok, a szem védelme ). Tudatosítani kell a túlzott informatikai eszközhasználat károsító hatásait (számítógép- és videojáték-függőség). Az informatika társadalmi szerepének megértése és annak megismerése, hogy a számítógépet hol alkalmazzák a munka világában, része a tanulók pályaorientációjának. Igen sok számítógépet használó szakma létezik. 7
8 Az informatikában központi szerepet játszik az adat és az információ megszerzése, tárolása, feldolgozása. A tanulás lényegében információs folyamat, amely a diák életében rendkívül fontos, mindennapi tevékenység. Ezért a tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. Az informatika tankönyvekben és oktatóprogramokban legalább rejtve, a struktúrában, meg kell jelenniük bevált tanulási módszereknek. A multimédia oktatóprogramok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír tankönyv mellett, használjunk digitális könyvet is, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy olyan elektronikus könyvet használjuk, amely a kerettantervre épül. A jó kibertankönyv megkönnyíti a tanár munkáját, nem csak azért, mert gazdag hipermédia anyagot tartalmaz, hanem a gyereket is irányítja a tanulás során. Amit nem szabad elfelejtenünk, a szaktanterem (és a finanszírozása) Az informatikaoktatáshoz szaktanterem szükséges: megfelelő világítás, elektromos hálózat, fehértábla, (ergonómiailag) megfelelő számítógépasztalok. Annyi számítógép, hogy minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű Internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-olvasóval, hangkártyával. Valamint feltételezi a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal (vírusellenőrző, tömörítő programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok is. Az informatika oktatásánál, ugyanúgy, mint más tantárgyak esetében lényeges, hogy rendelkezésre álljon megfelelő tankönyv, amiben a tanuló utána tud nézni az órai anyagnak, összefüggéseknek, a saját jegyzet készítése bár fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. Végezetül pedig ne felejtsük el, hogy a szaktantermekhez rendszergazda is szükséges. Mivel a kerettantervben viszonylag új és lényeges elemként jelent meg a belépő tevékenységformák a továbbiakban néhány értelmező megjegyzést teszünk velük kapcsolatban, elsősorban az általános iskolai kerettantervet tartva szem előtt. 8
9 A tanulói tevékenységeket is építsük be az informatika tantervbe! A kerettantervben szereplő belépő tevékenységformák mind a képességfejlesztésben, mind a tananyag elsajátításában meghatározó szerepet játszanak. Az informatika tantervben nincs mereven szétválasztva az újonnan belépő és a már előzőleg is alkalmazott tevékenységforma, nem is lett volna sok értelme. A helyi tanterv készítésekor, és később az órai munka megtervezésekor, vegyük figyelembe az alábbi szempontokat, javaslatokat. A tanár feladata, hogy ahol csak lehetséges, a közösen elvégzett gyakorlati feladatokon keresztül ismertesse az adott témát. Az elméleti jellegű témáknál is vonjuk be a számítógépet, mint oktatástechnikai eszközt, ehhez célszerű beszerezni oktatási anyagokat, oktatóprogramokat is. A számítógép használatának képességét fokozatosan kell kialakítani a tanulókban. Általános iskolában az informatika tantárgy 6-8. évfolyamokon kötelező, a témakörök többsége évenként ismétlődik egyre mélyülő tartalommal. Az alábbiakban témakörönként összefoglalóan áttekintjük a tanulói tevékenységeket, illetve a velük kapcsolatos tanári feladatokat. Az informatikai alapok részben alakítsuk ki az információ köznapi fogalmának, az adat és az adatmennyiség fogalmának helyes használatát. Használjanak a tanulók távközlési eszközöket, különféle kommunikációs eszközöket és formákat. Gyakorolják ugyanannak az ismeretnek különféle jelekkel való leírását, ismerkedjenek meg érdekes feladatok kapcsán néhány egyszerű titkosírással és bináris kóddal. Fontos, hogy megbeszéljük a túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeit, esetleges egészségkárosító hatásait. Alapvető tevékenység legyen a személyi számítógép perifériáinak, egységeinek (pl. billentyű, egér, lemezegységek) gyakorlott kezelése. Az iskolában alkalmazott operációs rendszer kezelésének megismerése, könyvtár- és állományműveletek rendszeres használata igen fontos. Ezek a tevékenységek alapozzák meg a későbbi alkalmazói programokkal történő hatékony munkát, hiszen akkor szükségük lesz a tanulóknak, arra, hogy kész munkáikat, dokumentumaikat, táblázataikat különböző alkönyvtárakba tegyék, azokról másolatot készítsenek, lemezen tárolják, tömörítsék stb. Az operációs rendszerrel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végigkísérik a gyerekek informatikai tanulmányait. A mélyebb készségszintű használat begyakorlása nem itt történik, hiszen lesz még rá lehetőség az alkalmazások során. A víruskeresés kapcsán szót kell ejteni a vírusírás, vírusalkalmazás káros, etikátlan voltáról. Továbbá az informatikai eszközök és szoftverek etikus használatáról is. A kommunikáció hálózaton témakör összefügg az operációs rendszer ismeretekkel, hiszen a távhálózati hozzáférés lehetősége illetve a böngésző programok szervesen kapcsolódnak a 9
10 grafikus felhasználói felületű operációs rendszerekhez. Az Interneten történő keresés tevékenységét, azért is érdemes minél előbb megismernie a tanulóknak, mert más tantárgyakhoz igen hatékony segítséget nyújt. Az elektronikus levelezés alapjait az egymásnak küldött levelek segítségével tanulják meg a gyerekek, majd e tevékenység során szerzett gyakorlati tapasztalatokat felhasználhatják például idegen nyelvi tanulmányaikhoz. A böngészést és a levelezést gyakoroltathatjuk integrált tevékenységeken keresztül is. Hálózati csevegéssel a gyerekek szívesen töltik az időt. A bemutatás, és a szükséges etikai, viselkedési normák megbeszélése után, a tanulók önállóan gyakorolhatnak. A gyerekek figyelmét arra is célszerű felhívni, hogy a túlzott, szinte szenvedéllyé váló (főleg otthon éjszakai órákban folytatott) csevegés káros, és a személyes emberi kapcsolatokat nem pótolhatja. A tevékenységek során szükség van adatbázisokban való keresésre és lekérdezésre is, legyen az távoli, vagy helyi multimédiás adatbázis, vagy iskolai könyvtári adatbázis. A szöveg, kép és zene valamint a dokumentumkészítés számítógéppel lényegében ugyanaz a témakör és a jelenlegi informatikaoktatásban központi helyet foglalnak el. Rajzok ábrák készítése, képek kezelése, szerkesztése, szöveges dokumentumba helyezése, nyomtatása, mentése, esetleg elküldése tanulói tevékenység. Az irányított és önálló dokumentumkészítés túl azon, hogy része az információs írástudásnak és fontos készségeket fejleszt az alkotó munka örömével is, motiválja a tanulót. A szövegszerkesztés alapjait egyszerű dokumentumok elkészítése során gyakorolhatják a tanulók: ismerjék a dokumentumkészítés menetét; a szövegírás alapszabályait; a karakter, a bekezdés és az oldal, egyszerűbb formázási lehetőségeit; a vágólap használatát; tabulátorok és egyszerű táblázatok használatát; mentést; nyomtatást. A korszerű szövegszerkesztők számos különleges szolgáltatásának ismerete nem lehet cél, fontosabb az alapok megfelelő elsajátítása. Ha a minimálisnál nagyobb óraszámban tanítunk, akkor célszerű a többletidőt itt felhasználni. Készíthetünk animációkat, hangfelvételeket, digitalizálhatunk képet és zenét. Letölthetünk web-oldalakat, és azokat felhasználhatjuk saját munkáinkban. Természetesen itt szót kell ejteni a szerzői jogról, az etikus forrásfelhasználásról, és a mások munkáira való hivatkozás szabályairól. A táblázatkezelés témakörét is közösen végzett tevékenységek sorával ismertethetjük meg a tanulókkal. Minden új témakört célszerű a gyerekek motiválásával kezdeni. Ezért világítsuk meg, mikor célszerű táblázatkezelőt használni. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok, problémák táblázattal történő megoldásán keresztül ismerkedjenek meg a tanulók a táblázatkezelő programokban használható alapvető adattípusokkal, használjanak egyszerű 10
11 képleteket. Ismerkedjenek meg formázási lehetőségekkel, a diagrammal, és a munkát megkönnyítő műveletekkel (másolás, mozgatás ). Cél, hogy a tanuló a legalapvetőbb lehetőségeket, funkciókat ismerje, és képes legyen az aktivizálásukra. Az algoritmusok és adatok témaköre a kerettanterv szűkre szabott órakerete miatt elsősorban a továbbhaladás feltételeire épüljön: a tanuló képes legyen egyszerű térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat végrehajtani; ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket; tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Célszerű az algoritmusokat programozni is, hiszen, ez motiválhatja a gyerekeket. Nevelési feladat, hogy a tanuló megértse: a számítógépben az algoritmus végrehajtódik életre kel. (Ez azért óriási jelentőségű, mert az embernek már csak a feladattípus megoldásának tervét kell elkészítenie és programoznia. A konkrét feladatokat már a számítógép oldja meg, végzi el, gyorsan és megbízhatóan, akkor is, ha nagyon sok van belőlük.) Ha lehetőség nyílik az informatikát magasabb óraszámban tanítani, akkor érdemes az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére is több időt fordítani. Lehetőleg gépen megvalósított algoritmusok (programok) bemutatása és közös elkészítése révén. Az informatikában széles lehetőség van a tantárgyi koncentrációra. Egyes alkalmazói programok tanításánál célszerű figyelembe venni más tantárgyak témaköreit, feladatait és ezeket támogató számítógépes megoldásokat készíteni. Például fizikai, kémiai vagy földrajzi statisztikai táblázatok és diagramok készítése, irodalmi szöveg gépelése és formázása szövegszerkesztővel, vagy valamely természettudományos területhez vagy történelmi témához adatok, leírások keresése adatbázisokban, interneten. Könyvtárhasználat során adott művek keresése a könyvtár szabadpolcos rendszerében és a tematikus gyűjtőmunka fontos tevékenységek. A tanulók adatokat gyűjthetnek a számítástechnika vagy az írás történetéről, a távolsági kommunikációról, a jelrendszerekről, titkosírásokról. A könyvtári munka során célszerű olyan feladatokat adni, amelyek az általános informatikai műveltséget fejlesztik. Ilyen tevékenységek például a következők: tájékozódás a mai hardvereszközök világában, adatok gyűjtése a számítógépek alkalmazási területeiről, a robotok várható fejlődése, számítógépek szerepe a gépkocsikban vagy a modern lakásokban. E munka során a tanulók használjanak folyóiratokat, ismeretterjesztő könyveket, lexikonokat, CD-ket, tanári irányítással. Az internet is lehet információforrás. A tanulók ismerjék meg a különböző típusú dokumentumokat, tájékozódjanak szerző, cím szerint a betűrendes leíró katalógusban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata elsősorban szaktárgyi feladatokon keresztül valósuljon meg. Különböző könyvtárak meglátogatása órakereten kívül is megvalósulhat. 11
12 Egyes tevékenységekre igénybe lehet venni nem tanórai foglalkozásokat is. Például lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók délután önálló munkára használhassák a számítógépet, Internetet (tanári felügyelettel). Ilyen délutáni szabad géphasználaton gyakorolhatják a tanulók, pl. a böngészést, levelezést, csevegést vagy adott témájú dokumentumkészítést, vagy közös munkában osztályújság készítését. 12
Informatika évfolyam
Informatika 1-4. évfolyam Heti óraszám: 1.,2.,3. évfolyam 0,5 óra 4. évfolyam 1 óra Az információs és kommunikációs kultúra az oktatás kiemelt fejlesztési területei közé tartozik. Mivel a számítógép felhasználása
RészletesebbenHELYI TANTERV / INFORMATIKA
Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
RészletesebbenMi legyen az informatika tantárgyban?
Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,
RészletesebbenDigitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenINFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. - négy osztályos képzés. nyelvi és matematika speciális osztályok
INFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK - négy osztályos képzés nyelvi és matematika speciális osztályok A vizsgák lebonyolítása A tanuló előre elkészített feladatkombinációkból húz véletlenszerűen. OSZTÁLYOZÓ
RészletesebbenINFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA
RészletesebbenRÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL
RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje
RészletesebbenA tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési
RészletesebbenInformatika 6. évfolyam
Informatika 6. évfolyam Egészséges, ergonómiai szempontok ismerete. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Helyesírás ellenőrzése. Az adat fogalmának megismerése Útvonalkeresők,
RészletesebbenINFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenVetési Albert Gimnázium, Veszprém. Didaktikai feladatok. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK (10 óra)
Tantárgy: INFORMATIKA Készítette: JUHÁSZ ORSOLYA Osztály: nyelvi előkészítő évfolyam Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 108 óra Tankönyv: dr. Dancsó Tünde Korom Pál: INFORMATIKA
RészletesebbenInformatika tagozat osztályozóvizsga követelményei
Tartalom 9. évfolyam... 1 10. évfolyam... 4 11. évfolyam... 6 12. évfolyam... 8 9. évfolyam Az informatikai eszközök használata Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Neumann elvű számítógép felépítése
RészletesebbenINFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA
A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció
RészletesebbenVASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA
VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam
RészletesebbenAlap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek
Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél HELYI TANTERV / INFORMATIKA NORMÁL / NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ INFORMATIKA NORMÁL TANTERV - NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ A GIMNÁZIUM 9-10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenTanítja: JUHÁSZ ORSOLYA. Vetési Albert Gimnázium, Veszprém. Didaktikai feladatok. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK (13 óra)
Tantárgy: INFORMATIKA Készítette: JUHÁSZ ORSOLYA Tanítja: JUHÁSZ ORSOLYA Osztály: nyelvi előkészítő évfolyam Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Heti óraszám: 3,5 óra Éves óraszám: 126 óra Tankönyv: INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenInformatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata
Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Informatika Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Évfolyam: 5 Vizsga típusa: Gyakorlati Követelmények, témakörök:
RészletesebbenVáci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:
TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenInformatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu
Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel farkascs@jos.hu Miről lesz szó? A JOS tankönyvcsaládjának bemutatása tervezési koncepciók Informatikai ismeretek a középiskolák részére Az informatikatanítás
RészletesebbenELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035289 Sashegyi Arany
RészletesebbenDigitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
Részletesebben2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások
2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások Iskolánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 10%-os szabad órakeretet osztálytípusoktól függően osztja fel a tantárgyak
RészletesebbenInformatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra
Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti Számítógép feladata és felépítése Az informatikai eszközök használata Operációs rendszer Bemeneti egységek Kijelző egységek Háttértárak Feldolgozás végző
RészletesebbenAZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi
RészletesebbenAZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei
AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi
RészletesebbenINFORMATIKA 1-8. évfolyam. 1. rész: 1-4. évfolyam
INFORMATIKA 1-8. évfolyam 1. rész: 1-4. évfolyam Bevezető Az informatika tantárgy igyekszik tartalmilag korszerű, a technikai fejlődéssel lépést tartó, szinte naponta változó ismereteket nyújtani, azokat
Részletesebben5. osztály. 1. Az informatikai eszközök használata:
1. Az informatikai eszközök használata: 5. osztály Tudjon számítógépet önállóan üzembe helyezni. Ismerje a főbb egységeket és funkcióikat. Ismerje a háttértárolók szerepét, azok néhány fajtáját. Tudjon
RészletesebbenJózsef Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek
1. sz. melléklet Óratervek 1. Gimnázium reál-orientáció Történelem 2 1,5 3 3 Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv 3* 2,5* 3* 3* 2. idegen nyelv 2,5* 2* 3* 3* Matematika 3 3 3 3 * Informatika 1,5* 1*
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS
RészletesebbenDigitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin
Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé
RészletesebbenINFORMATIKA. Kerettantervi. 2. évfolyam Az informatikai eszközök használata. órakeret évfolyam
INFORMATIKA A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 1. melléklet 1.3.3 Informatika 1-4. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon tervezhető
RészletesebbenFELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései
FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított
RészletesebbenHelyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret
Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű
RészletesebbenSoproni Széchenyi István Gimnázium
Soproni Széchenyi István Gimnázium AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS EZEK ÓRASZÁMAI A Soproni Széchenyi István Gimnázium Pedagógiai Programjának 5. sz. melléklete Elfogadta a Soproni Széchenyi
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenKecskemét, Szent Imre utca INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK
INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák tól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa - alkalmazói készség;
RészletesebbenINFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. - hat osztályos képzés -
INFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK - hat osztályos képzés - A vizsgák lebonyolítása A tanuló előre elkészített feladatkombinációkból húz véletlenszerűen. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Vizsga Időtartam Gyakorlati JAVÍTÓ
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2018. március 1. tétel A kommunikáció
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenHELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK
HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció
RészletesebbenAz informatika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve rendész osztályok számára
Az informatika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve rendész osztályok számára Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján A kerettanterv
RészletesebbenTantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től
1. számú melléklet Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től Tantervek: H2010 = a 2011-ben felülvizsgált és a NAT alapján
RészletesebbenA Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300
RészletesebbenKÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY INFORMATIKAI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. INFORMATIKA Évfolyam: 5-8.
Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Informatika 1 1 1 1 Éves óraszám 36 36 36 36 Témakörök Tematikai egység címe 5. 6. 7. 8. Az informatikai eszközök
RészletesebbenTantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)
Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak
Részletesebben4. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 4 óra. 1. Az informatikai eszközök használata
4. évfolyam Tematikai egység/ nevelési-fejlesztési 1. Az informatikai eszközök használata Alkalmazások megismerése, futtatása számítógépen. Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül.
RészletesebbenCeglédi Kossuth Lajos Gimnázium. Intenzív csoportok
Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Intenzív csoportok 2018-2019 9. a osztály Matematika 1001 Természettudományok 1002 9. b osztály Angol nyelv 1003 Német nyelv 1004 9. c osztály Humán 1005 Informatika 1006
RészletesebbenA Mozaik Kiadó kiadványai 4., 8. és 12. évfolyam (2018/2019) 4. ÉVFOLYAM
A Mozaik Kiadó kiadványai 4., 8. és 12. évfolyam (2018/2019) A meglévő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 4., 8. és 12. évfolyamos
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
Részletesebben2013/2014.tanév TANMENET
2013/2014.tanév TANMENET a. osztály.. tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:... tanár munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Informatika tanmenet a 12G.
Részletesebbeninformatika általános iskola 8. osztály
Tanmenetjavaslat informatika általános iskola 8. osztály javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2018-2019 8. OSZTÁLY Heti óraszám:
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
Részletesebben1. Az informatikai eszközök használata
5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb
RészletesebbenINFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM, ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA, KÖZÉPSZINTŰ FAKULTÁCIÓ
INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM, 11-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA, KÖZÉPSZINTŰ FAKULTÁCIÓ Informatikatanítás céljai Ez a tanterv a középszintű informatika érettségi felkészítő csoportok számára készült, akik az
RészletesebbenHunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr ut ca 5-7. INFORMATIKA 1-4. évfolyam
INFORMATIKA 1-4. évfolyam 1 Személyi feltételek Hunyadi Mátyás Általános Iskola A tanterv alkalmazásának feltételei Informatika vagy számítástechnika szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanító vagy
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenInformatika szóbeli vizsga témakörök
KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen
RészletesebbenVálasztható Informatika 5. évfolyam
1. Tantárgyi címoldal Választható Informatika 5. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a választható informatika tantárgy oktatása
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenA Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre
A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes
RészletesebbenFigyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András
Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,
Részletesebben4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Témakörök 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Értékelés ellenőrzés
INFORMATIKA tanterv Korunk igénye, hogy az iskolából kikerülő, elhelyezkedni kívánó tanulók elemi informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Tudják használni a számítógépet, programokat és egyéb informatikai
RészletesebbenKedves Szülők! A beiratkozás időpontja: április ig, hétfőtől szerdáig, 8-18 óráig az első emeleti könyvtárban
Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. / : (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Kedves Szülők! A beiratkozás időpontja:
RészletesebbenIntézményfejlesztés könyvtárpedagógiával )
BUDAPESTI ŐSZI PEDAGÓGIAI NAPOK POK (2017.11.14.) Intézményfejlesztés könyvtárpedagógiával ) Jogszabályi háttér: A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatásokat. 2011.évi
Részletesebben(133.) tanév
Szakgimnáziumi helyi tanterv 08/9 (.) tanév ikt.:/08 HELYI TANTERV Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziuma és Kollégiuma Budapest, Váci út. OM azonosító: 008 08-9. (.)
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet
Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a
Részletesebben2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
2017. november 13-17. Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A jelen és a jövő KIHÍVÁSOK Kezelhető Autentikus tanulás A tanári szerep újragondolása Rövid távú Kódolás Alkotó
RészletesebbenInformatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.
Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon
RészletesebbenSzentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6.
Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-17267/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Koszta József Általános Iskola Pedagógiai Program módosítása és a maximális létszám
RészletesebbenElőzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!
Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. /: (27)532-115 E-mail: godinemeth@invitel.hu : www.godinemeth.hu OM: 032351 Előzetes információk a beiratkozásról
Részletesebben7. osztály Évi óraszám: 36 óra
7. osztály Évi óraszám: 36 óra Órakeret Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: I. Hardware, karbantartás 5 óra II. Internet, adatgyűjtés 6 óra III. Perifériák használata 5 óra IV. Szövegszerkesztés
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenINFORMATIKA TANMENET 7.OSZTÁLY 2013/2014. TANÉV KÉSZÍTETTE: SZABÓ JÁNOS, TANÍTÓ
Óraszám Óra anyaga Fejlesztési feladatok Minimális teljesítmény 1. 2. 3. 1.Az informatikai eszközök használata Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben Az informatikai eszközök működési elveinek
RészletesebbenA helyi tanterv 1. számú melléklete Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Esztergom,
A helyi tanterv 1. számú melléklete Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Esztergom, 2018.06.29. Közismereti óratervek: Az egyes képzések heti óraszámai tantárgyanként
RészletesebbenFenyős Zoltán. Fenyősné Kircsi Amália. Tanmenet. informatika általános iskola 4. osztály ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA
Fenyős Zoltán Fenyősné Kircsi Amália Tanmenet informatika általános iskola 4. osztály ÉVES ÓRASZÁM 36 ÓRA AJÁNLOTT TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZET Fenyős Zoltán Fenyősné Kircsi Amália: Gyöngyforrás (Játékos informatika
RészletesebbenINFORMATIKA. Célok és feladatok. 9-10. évfolyam
INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen
Részletesebben7. osztály. SNI felmentett követelmények Számítógép ki-bekapcsolása, Operációs rendszer grafikus felületének használata
7. osztály Évi óraszám: 37 óra Órakeret Javasolt óraszámfelosztás témakörök szerint: I. Hardware, karbantartás 5 óra II. Internet, adatgyűjtés 6 óra III. Perifériák használata 5 óra IV. Szövegszerkesztés
RészletesebbenK I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.
K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása
RészletesebbenA számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmazzanak.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Szóbeli tételek: Minden tétel két feladatból ( A és B ) áll: Az A feladat az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb
RészletesebbenInformatika tanári mesterszak
Informatika tanári mesterszak Az informatika tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményei a szak szerkezetét a következőképp határozzák meg: Iskolai tanítási gyakorlat informatikából (3 5 ): A NAT,
Részletesebbenútvonalterv készítése az étteremhez eljutáshoz, legalább 2 féle eljutási lehetőséggel (autó, tömegközlekedés) 1
11.évf. 2018-2019, inf szakközép Témakörök 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenVilágos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET
Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET 60. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2017. március 15-18. A projekt születése
Részletesebben