Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

Átírás

1 Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

2 Az intézményi dokumentumoknak három típusa van: az intézmény fenntartója ill. működtetője által készített az intézmény nyilvántartásba vételét, működési engedélyeztetést végző közigazgatási szerv által kiadott az intézmény által kidolgozott (belső) szabályozó dokumentumok. A köznevelési intézmény alapdokumentumai a szervezeti működés és a pedagógiai tevékenység leglényegesebb belső normái. Valamennyi nevelési-oktatási intézmény számára - törvény erejénél fogva kötelező alapdokumentumok: 1. munkaterv 2. szervezeti és működési szabályzat 3. házirend 4. pedagógiai program

3 AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK, ÁTDOLGOZÁSÁNAK METODIKÁJA A jó dokumentum: 1. eleget tesz a kritériumának, vagyis a jogalkotó által meghatározott normáknak megfelelően, a jogszabályi környezettel összhangban készül, 2. a elve alapján csak a vonatkozó szabályozási területeket kezeli, 3. a kívánalmának megfelelően megszövegezése világos, s korrelál a többi szabályozó normával és dokumentációval, 4. a elvárása szerint nem túlszabályozott, szükséges mennyiségű rendelkezést tartalmaz, 5. a helyi feltéteken alapul ( kritériuma).

4 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi CXCV. tv. az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Áht. Vhr.) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

5 A nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervet készít, amely tartalmazza az óvodai nevelési év valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét és a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. Elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.

6 A nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve A nevelési év, tanév helyi rendjében kell meghatározni: a) a nevelés illetve a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, b) a szünetek időtartamát, c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját; d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,

7 A nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve A nevelési év, tanév helyi rendjében kell meghatározni (folyt.): f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját, g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést (mely erősíti a nevelőtestületek szakmai autonómiáját azzal, hogy egyéb, a helyi sajátosságok és érdekek miatt fontosnak ítélt, más szabályozásnak részét nem képező kérdést beemelhetővé tesz a munkatervbe). Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. Az iskola államilag nem támogatott tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.

8 A nevelési-oktatási intézmény éves munkaterve Az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait az intézmény a KIR-en keresztül közzéteszi október 30-ig. Melyek ezek? Iskolai ünnepi rendezvények, megemlékezések, tanítás nélküli munkanapok, nyílt nap, az intézményhez kapcsolódó hagyományos rendezvények stb. A munkaterv további részét képezhetik a fenntartó saját diszkrecionalitása körében előírt tartalmi elemek, ezeknek a vizsgálata azonban a törvényességi ellenőrzés tárgyát ex lege nem képezhetik. A munkatervet a nevelőtestület fogadja el egyszerű szótöbbséggel. Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend /2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 23. (1) e) pontja

9 A szervezeti és működési szabályzat A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az SZMSZ elfogadásának eljárásrendje: 1. az intézményi tanács (állami iskola), vagy az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék és a diákönkormányzat véleményének (nem az egyetértésének!) a kikérésével 2. a nevelőtestület fogadja el (érvényesség) és a 3. a fenntartó, a működtető egyetértése csak többletkötelezettség telepítése esetén szükséges (kiv. egyházi intézmény, ahol a fenntartói jóváhagyás érvényességi kellék).

10 A szervezeti és működési szabályzat AZ SZMSZ LEGITIMÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK Az SZMSZ előírásai: nem ütközhetnek jogszabályba, nem lehetnek ellentétesek az intézmény alapító okiratával, szakmai alapdokumentumával. Ebből következően az SZMSZ nem felel meg a törvényességi követelményeknek, ha kötelezően szabályozandó kérdésre nem tér ki, megsérteti a partnerszervezek jogait, olyan kérdést szabályoz, amelyet jogszabály szerint más szabályzatban kell vagy lehet szabályozni. A véleményezési és egyetértési jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell fölvenni, vagy a záró rendelkezések között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra (lehetőleg scannelve a dokumentumhoz érdemes illeszteni a legitimációs záradékot).

11 A szervezeti és működési szabályzat AZ SZMSZ-RE VONATKOZÓ TOVÁBBI FŐBB JOGSZABÁLYI NORMÁK Az SZMSZ nyilvános, részét képezi a közzétételi listának. Az SZMSZ egyetlen kötelező melléklete (ha nem kell iratkezelési szabályzatot készíteni) az adatkezelési szabályzat. Nem melléklete az SZMSZ-nek a könyvtár gyűjtőköri szabályzata, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje és az ellenőrzési nyomvonalak szabályozása. Az SZMSZ állapítja meg a tanuló díjazásának szabályait, ha a tanuló által a tanulói jogviszonnyal összefüggésben előállított dolog értékesítéséből a nevelési-oktatási intézmény bevételre tesz szert. Nem az SZMSZ-ben kell meghatározni azt, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a házirendről, az SZMSZről, illetve ha van az intézményi minőségirányítási programról.

12 A szervezeti és működési szabályzat Az SZMSZ szabályozási felületei A költségvetési szerv gazdasági és pénzügyi folyamatait szabályozó norma DE nem minden köznevelési intézmény költségvetési szerv: Így az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, továbbá a magán- és egyházi fenntartású köznevelési intézmény sem költségvetési szerv!

13 A szervezeti és működési szabályzat Áht. Vhr. 13. (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza: a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály (pl. önkormányzati rendelet) rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának - ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának - keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,

14 A szervezeti és működési szabályzat Áht. Vhr. 13. (1) (folyatatás) e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.

15 A szervezeti és működési szabályzat AZ SZMSZ KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni: a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, [a rendelet nem az intézmény nyitva tartásáról és a gyermekek, tanulók fogadásáról szól, ezzel is kifejezve, hogy a nevelési-oktatási intézmény nem szolgáltató szférához tartozik; az alkalmazottak benntartózkodásának meghatározása a belső munkajogi normalizálás szerepére utal] b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, [tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el, intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el]

16 A szervezeti és működési szabályzat A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni (folytatás): e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, [kiadmányozás: hivatalos iratok továbbításának és irattározhatóságának formális engedélyezése képviselet: az intézménynek a hivatalos ügyekben, más szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartása során az intézményvezető helyetti képviselése] f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, [intézményi tanács: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend szerinti egyeztető fórum az iskolában a kapcsolattartás formája: az a mód, kapcsolati-érintkezési helyzet,amely tervezhető, pl. értekezletek, megbeszélések, fórumok stb.]

17 A szervezeti és működési szabályzat A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni (folytatás): h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

18 A szervezeti és működési szabályzat A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni (folytatás): l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, [a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 6. (1) a) pontja rendelkezik arról, hogy az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását] o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, [az IMIP kikerült e rendelkezésből] p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő egyeztető eljárás és fegyelmi eljárás részletes szabályait,

19 A szervezeti és működési szabályzat A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni (folytatás): r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, [a hitelesítés részletes eljárásrendjét kell szabályozni] s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, [az elektronikus okirat a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat, melynek szabályait - pl. elektronikus aláírás - tartalmazza a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, de lényeges az intézmény iratkezelési szabályzatával való koherencia is] t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat, [fontos, hogy a kiadott munkaköri leírások tartalmilag lényegesen ne térjenek el e mintáktól] u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

20 A szervezeti és működési szabályzat Mit ír elő még a jogszabály az SZMSZ szabályozási tárgykörébe tartozóan? a) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete [egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja pl. szakkör, énekkör, művészeti kör, önképző kör, tömegsport, versenyre felkészítés, stb.] b) A felnőttoktatás formái c) A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) d) Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [a mindennapos testedzés formái kikerültek innen] e) Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje

21 A szervezeti és működési szabályzat f) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e 4. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelésioktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén.

22 A szervezeti és működési szabályzat Mit érdemes még praeter legem az SZMSZ szabályozási tárkörébe rendelni nevelőtestületi döntésként? Pl: kulcskezelési szabályzat bélyegző használati szabályzat telefonhasználati szabályzat reklámlehetőségek szabályozása az intézménybe hozható hozható használati eszközök bevitelének szabályozása stb.

23 A szervezeti és működési szabályzat Az intézményi könyvtárról szóló szabályok A könyvtári SZMSZ meghatározza az iskolai, kollégiumi könyvtár: a) használóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit, d) gyűjtőköri szabályzatát, e) használatának szabályait, f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét, g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, h) katalógusszerkesztési szabályzatát.

24 A szervezeti és működési szabályzat Az adatkezelési szabályzatról A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. Az adatkezelési szabályzat az SZMSZ melléklete: iratkezelési szabályzat készítése kötelező a Nkt a rögzíti a kezelhető tanulói adatokat az adatkezelést szabályozó törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik

25 A szervezeti és működési szabályzat A szervezeti és működési szabályzat törvényességi ellenőrzése A fenntartó nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, szakmai kérdésekben való döntési jogkörét. Vizsgálható azonban az, hogy gyakorolták-e a jogosult szervezetek egyetértési, véleményezési jogukat; van-e erről megfelelő jegyzőkönyv vagy jognyilatkozat; határozatképes volt-e a nevelőtestület a szabályzat elfogadásakor (nevelőtestület összes szavazati jogú tagja plusz egy fő együttes jelenléte); rendelkezik-e az SZMSZ a jogszabályokban meghatározott melléklettel.

26 A szervezeti és működési szabályzat A szervezeti és működési szabályzat készítése során előforduló gyakori hibák: az alapító okirat az SZMSZ melléklete (lehetetlen, mert más az elkészítője, nevezetesen a fenntartó) a munkaköri leírások az SZMSZ mellékletei (csak minták), célszerű a munkakörileírás-mintákat függelékbe helyezni, a házirend az SZMSZ melléklete (diszfunkcionalitás) az SZMSZ szabályozza a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat működésének egyes kérdéseit, holott erre jogszabályi felhatalmazással nem rendelkezik (autonómia sérelme). JOGSZERŰEN az SZMSZ-ben az intézmény részéről követendő kapcsolattartás rendjét kell megállapítani Jogszabályi háttér: Nkt. 25. (1) és (4) bekezdései 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4.

27 Házirend A házirend állapítja meg az Nkt.-ban, továbbá más vonatkozó jogszabályokban meghatározott gyermeki, tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. A házirend elfogadásának rendje az SZMSZ-szével azonos, így nincs a házirend elfogadásakor egyetértési jogköre, sem a diákönkormányzatnak, sem az óvodaszéknek, iskolaszéknek, kollégiumi széknek illetve a szülői szervezetnek.

28 Házirend A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, egyes nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási intézmény nem felel (letéti őrzés alóli mentesség). A házirend nyilvános, jól felfogott érdek fűződik ahhoz, hogy az érintettek teljes köre megismerhesse, így a a házirendből beiratkozáskor egy példányt a tanulónak ill. a szülőnek át kell adni, érdemi változásáról értesíteni kell a tanulókat ill. a szülőket, publikálása a KIR közzétételi listájában és az intézményi honlapon kötelező.

29 Házirend A HÁZIREND SZABÁLYOZÁSI ELEMEI A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni: a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

30 Házirend A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni (folyt.): f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, [a fegyelmi egyeztető eljárás részletszabályai az SZMSZ szabályozási terrénumába kerültek] g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét, [az osztályozó vizsga témaköreinek és követelményeinek meghatározásánál különösen lényeges a koherencia kritériumának érvényesülése a pedagógiai programmal, a tantervi követelménytől ui. nem térhet el a vizsgakövetelmény a tanulmányok alatti vizsga tervezett ideje kérdéshez keretet ad a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. (1) és (3) bekezdése] i) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, j) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,

31 Házirend A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni (folyt.): k) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, [egyéb foglalkozás: meghatározását az Nkt pontja adja, mely szerint e körbe tartozik minden a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja] l) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, m) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, n) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, o) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást, p) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait,

32 Házirend A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni (folyt.): q) az általános iskola által a tanulói felvétel ügyében tartott sorsolás lebonyolításának részletes szabályait, [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. (6) bekezdése kimondja, ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.] r) annak meghatározását, hogy a tanuló működjön közre saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások előkészítésében, lezárásban, s) a diákkörök létrehozásnak szabályait, t) egyes tanulói jogoknak az első tanév megkezdéséhez való kötését [nem kötelező tartalom]

33 Házirend A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni (folyt.): v) az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarend óvó és védő előírásokra is kiterjedő szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129. (1) bekezdése által kimondott új szabály kiterjed mindazon egészséges életmódra utaló regulákra, melyeket az SZMSZ-ben nem szabályoztak; a helyi szabályoknak természetesen a többi intézményi dokumentum vonatkozó rendelkezéseivel, előírásaival természetesen összhangban kell lenni] Az óvoda házirendjében kell meghatározni még: a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket, a napirend kialakításának olyan módját, melynek alapján a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az óvodába behozhassák és hazavihessék. Jogszabályi háttér: Nkt. 25. (2)-(4) bekezdések 20/2012. (VIIII. 31.) EMMI rendelet 5.

34 Pedagógiai program A pedagógiai program kialakításának három iránya: o a nevelési program o választás a kerettantervi kínálatból o a helyi tanterv testre szabása, adaptációja a helyi, intézményi sajtosságoknak megfelelően A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012. (VIIII. 31.) EMMI rendelet ai határozza meg. A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik (szakmai munka alapprogramja).

35 Pedagógiai program A pedagógia program részei: NEVELÉSI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM HELYI TANTERV Speciális programelemek: egészségfejlesztési program az egész napos iskola nevelési-oktatási programja a helyi tanterv elkészítése során a különböző tantervi programok speciális implementációjú komponensei (alapfokú művészetoktatás, fejlesztő oktatás).

36 Pedagógiai program Az iskola pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A legitimációs eljárásrend: A pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek, az intézményi tanács, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, véleményének kikérésével - a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá (fenntartói jóváhagyásra nincs szükség, kivéve az egyházi intézményeket). A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

37 Pedagógiai program A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, publikálni kell a KIR közzétételi listáján, valamint az intézményi honlapon. A pedagógiai program megismerése alapvető fontosságú a szakmai munkavégzés szempontjából, így a nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék, az intézményvezető vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról, Az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy a pedagógiai programról hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni

38 Pedagógiai program Prioritások a pedagógiai programban: a helyi értékeken alapuló, az adottságokhoz kapcsolódó nevelési-oktatási elvek (lex loci kritériuma) egészségnevelés és környezeti nevelés (az egészségnevelési program szerves része a nevelési programnak) esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések a szakmai autonómiáját erősíti a nevelőtestületeknek a fontosnak ítélt érdemi kérdéseknek a szabályozásba vonhatósága teljeskörű egészségfejlesztés elsősegélynyújtás-nyújtási alapismeretek tanulmányok alatti vizsgák szabályai (vizsgaszabályozás) a pedagógusok intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalmai

39 Pedagógiai program Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

40 Pedagógiai program Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

41 Pedagógiai program Az iskola nevelési programja tartalmazza (folyt.) ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

42 Pedagógiai program b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

43 Pedagógiai program Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,

44 Pedagógiai program Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

45 Pedagógiai program Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.

46 Pedagógiai program Az iskola pedagógiai programja meghatározza továbbá: az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is, az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a kötelező iskolai elemeken kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.

47 Pedagógiai program A kollégium pedagógiai programja meghatározza a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,

48 Pedagógiai program A kollégium pedagógiai programja meghatározza (folyt.) h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket. Jogszabályi háttér: Nkt. 26. (1)-(5) bekezdései 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6-11.

49 Az intézmény pedagógiai szabályozói PEDAGÓGIAI SZABÁLYOZÓK Alapító okirat vagy szakmai alapdokumentum (állami intézmények esetén): Nkt. 21. (2) bek. Működési engedély: Nkt. 21. (2) bek. Nyilvántartásba vételi határozat: Nkt. 21. (4)-(8) bek. Törzskönyvi bejegyzés igazolása: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. (2) bek. Továbbképzési program: 277/1997. (XII. 27.) Korm. rend. 1. (2) bek. Beiskolázási terv: 277/1997. (XII. 27.) Korm. rend. 1. (2) bek. Intézményi közoktatási esélyegyenlőségi program: 2003:CXXV. tv ; célszerű a megléte, fenntartó előírhatja, egyes pályázatok kötelezővé tehetik

50 Az intézmény szervezeti szabályozói SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK Intézményi minőségirányítási program: opcionális, DE ha nem születik alkalmazotti közösségi döntés a hatálytalanításáról, továbbra is kötelezően alkalmazandó; a jelenleg hatályos jogszabályok a kereset-kiegészítés, az integrációs nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógusok kiegészítő illetménye, a helyi önkormányzati intézményfenntartók közoktatási intézményrendszerének működtetése között írják elő, valamint uniós pályázatoknál szerepel a megléte alapkritériumként Közalkalmazotti szabályzat: Kjt. 2. (1) bek. Közalkalmazotti tanács ügyrendje: Mt (3) bek. Kollektív szerződés: Kjt. 2. (1) bek., Mt (1) bek. Szabadságolási terv: Kjt. 16. (2) bek. f) pontja; DE az Mt. szerint nem kötelező

51 Az intézmény szervezeti szabályozói SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK Oktatási igazolványok kezelési rendjének intézményi szabályzata: 362/2011. (XII. 30.) Korm. rend. 7. (2) bek. f) pontja Szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (2) bek. a) pontja Szülői szervezet munkaterve: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (2) bek. a) pontja Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék szervezeti és működési szabályzata: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (7) bek. a) pontja Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék munkaterve: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (7) bek. a) pontja Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (2) bek. a) pontja

52 Az intézmény szervezeti szabályozói SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK Intézményi tanács ügyrendje: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (6) bek. a) pontja Intézményi tanács munkaprogramja: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend (6) bek. a) pontja Munkáltatói szabályzat: Mt. 17. (1)-(2) bek.; opcionális jellegű szabályozása munkáltatói részről a egyoldalú jognyilatkozatoknak és kötelezettségvállalásnak Iratkezelés és az adatok kezelésének és továbbításának szabályozása: Nkt. 43. (1) bek., 1995:LXVI. tv. 9. (4) bek. és 10. (1) bek. a) pont

53 Az intézmény szervezeti szabályozói SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK Munkavédelmi szabályzat: 1993:XCIII. tv. 2. (3) bek. Kockázatértékelési szabályzat: 1993:XCIII. tv. 54. (2)-(5) bek. Tűzvédelmi szabályzat: 1996:XXXI. tv. 19. (1) bek. benne: tűzriadó terv, tűzveszélyességi osztályba sorolás Közbeszerzési szabályzat: 2011:CVIII. tv. 22. (1) bek.; csak önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény esetén Esélyegyenlőségi terv: 2003:CXXV. tv. 63. (4) bek.; csak az 50 főnél többet foglalkoztató költségvetési szervek vagy többségi állami tulajdonban lévő jogi személyek számára kötelező Vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzat: 2007:CLII. tv. 11. (6) bek.; csak költségvetési szerveknél kötelező, DE a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az SZMSZ-ben kell előírni

54 Számviteli politika GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK Számviteli politika a számvitelről szóló évi C. törvény alapján valamennyi gazdálkodó szerv által alapított köznevelési intézmény számára kötelező, a költségvetési szervek szabályozására külön kormányrendelet vonatkozik. Pénzkezelési szabályzat: 2000:C. tv. 14. (5) bek. d) pontja Önköltség-számítási szabályzat: 2000:C. tv. 14. (5) bek. c) pontja Leltárkészítési és leltározási szabályzat: 2000:C. tv. 14. (5) bek. a) pontja Eszközök és források értékelésének szabályzata: 2000:C. tv. 14. (5) bek. b) pontja Számlarend: 2000:C. tv /A. ; benne bizonylati rend

55 A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségek normái GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK Beszámolási, könyvvezetési kötelezettségek normái a számvitelről szóló évi C. törvény alapján valamennyi gazdálkodó szerv által alapított köznevelési intézmény számára kötelező, a költségvetési szervekre külön kormányrendelet vonatkozik. Intézmény elemi költségvetése: költségvetési szervek esetén: 2011:CXCV. tv. 28. (3) bek. állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményeknél: Nkt. 22. (2) bek. [DE a fenntartói és a működtetői költségvetés elválik!] nem állami köznevelési intézménynél: Nkt. 21. (1) bek. Elemi költségvetési beszámoló: 2000:C. tv. 4. (1) [jún. 30. és dec. 31. fordulónappal]

56 A költségvetési szervek belső gazdasági szabályozói GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK Költségvetési szervek belső gazdasági szabályozói csak a költségvetési szervekre vonatkozik, azonban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények nem minősülnek önálló költségvetési szervnek, hanem az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sui generis jogi személyek. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjére vonatkozó szabályozás: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. a) pontja Beszerzések szabályzata: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. b) pontja Belföldi és külföldi kiküldetések szabályzata: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. c) pontja

57 A költségvetési szervek belső gazdasági szabályozói GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. d) pontja Reprezentációs kiadások szabályozása: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. e) pontja Gépjárműhasználati szabályzat: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. f) pontja Vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályozása: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. g) pontja Közérdekű adatok kezelésének szabályozási rendje: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. (2) bek. h) pontja Gazdasági ügyrend: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 9. (5) bek.; a szervezeti egységek ügyrendje, melyre akkor van szükség, ha arról a költségvetési szerv SZMSZ-e vagy más szabályzata nem rendelkezik (szubszidiárius jellegű)

58 A költségvetési szervek belső kontrollrendszere GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK Költségvetési szervek belső kontrollrendszere: 2011: CXCV. tv. 69., 370/2011. (XII. 31.) Korm. rend Tartalma: o belső kontrollrendszer o kockázatkezelési rendszer o a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje o FEUVE-szabályozás o információs és kommunikációs rendszer o monitoring

59 Kötelezően használandó óvodai nyomtatványok A köznevelési intézmények által kötelezően használandó nyomtatványok köre Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az óvoda által használt nyomtatvány: a) a felvételi előjegyzési napló, b) a felvételi és mulasztási napló, c) az óvodai csoportnapló, d) az óvodai törzskönyv, e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény

60 Kötelezően használandó iskolai nyomtatványok Az iskola által használt nyomtatvány a) a beírási napló, b) a bizonyítvány, c) a nemzetiségi bizonyítvány, d) az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány, e) a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány, f) a törzslap külíve, belíve, g) a nemzetiségi törzslap külíve, belíve, h) a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, i) a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, j) az értesítő (ellenőrző), k) az osztálynapló, l) a csoportnapló, m) az egyéb foglalkozási napló,

61 Kötelezően használandó iskolai nyomtatványok Az iskola által használt nyomtatvány (folyt.) n) a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, p) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, q) az órarend, r) a tantárgyfelosztás, s) a továbbtanulók nyilvántartása, t) az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, u) az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában, v) az étkeztetési nyilvántartás, w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap, x) a tanulói jogviszony igazoló lapja, y) a tanúsítvány a Köznevelési Hídprogram elvégzéséről.

62 Kötelezően használandó alapfokú művészeti iskolai nyomtatványok Az alapfokú művészeti iskolák által használt további és speciális nyomtatvány a) a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, színés bábművészet - szerint), b) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - szerint), c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíj befizetéséről, d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény, e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap, f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz.

63 Kötelezően használandó kollégiumi nyomtatványok A kollégium által használt nyomtatvány a) a kollégiumi csoportnapló, b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló), c) a kollégiumi törzskönyv.

64 Pedagógai-szakmai dokumentációk A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt pedagógiai-szakmai dokumentációk köre 1. Országos statisztikai adatgyűjtés állománya: Nkt. 40. (1) bek. 2. Intézményi közzétételi lista: Nkt. 40. (1) bek., 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend Országos mérés-értékelés eredményeinek rögítése: Nkt. 41. (4) bek. f) pontja és egyéb jogszabályban elrendelt mérés 4. Öt éves intézkedési terv az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés alapján: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 150. (8) bek. 5. Intézkedési terv az országos mérés eredményeinek tükrében: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. (3)-(5) bek. 6. Az intézmény féléves és a tanítási évben illetve a nevelési évben végzett pedagógiai munkájának eredményességéről szóló beszámolók: tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, fenntartói utasítás 7. Jegyzőkönyvek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 85. (3)

65 Pedagógai-szakmai dokumentációk A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt pedagógiai-szakmai dokumentációk köre (folyt.) 8. Fenntartói, törvényességi és hatósági ellenőrzés dokumentációja: általában 1995:LXVI. tv. 9. (1) bek. a) pont 9. Teljesítésigazolás a közösségi szolgálatról: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. (9) bek. c) pont 10. Együttműködési megállapodások, szerződések (pl. köznevelési szerződés: általában 1995:LXVI. tv. 9. (1) bek. a) pont 11. Intézményi mérések dokumentálása, értékelése: általában 1995:LXVI. tv. 9. (1) bek. a) pont, kiemelendő a tanulók fizikai állapota felmérésének dokumentációja [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. (2) bekezdés] 12. Pályázatok dokumentációs anyagai: általában 1995:LXVI. tv. 9. (1) bek. a) pont, továbbá az adott pályázati követelményekben szereplők szerint

66 Pedagógai-szakmai dokumentációk A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt pedagógiai dokumentációk köre (folyt.) 13. A gyermekek, tanulók fejlődésével kapcsolatos intézkedések, megállapítások dokumentációja: óvodás gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődése eredményének szükség szerinti, de legalább félévenként történő rögzítése [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 63. (4) bek.] speciális nevelési szükségletű gyermek, tanuló fejlődésével kapcsolatos dokumentumok, így szakvélemények, fejlesztési tervek: a fejlesztő nevelésoktatásban a kötelező dokumentumokhoz tartozik az intézményi rehabilitációs pedagógiai program, az egyéni fejlesztési tervvel együtt [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 139. (2) és 140. (3) bekezdései]

67 Pedagógai-szakmai dokumentációk A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt pedagógiai dokumentációk köre (folyt.) 14. A köznevelési intézmény irattári terve valamint iratkezelési ill. adatkezelési szabályzata által meghatározott egyéb irattári anyagok: 1995:LXVI. tv. 9. (1) bek. a) pont alapján a 10. (1) bek. a) pont alapján

68 Munkaügyi dokumentációk A nevelési-oktatási intézmények által kötelezően nyilvántartott és kezelt munkajogi dokumentációk köre 1. Személyi anyagok nyilvántartása: Minden pedagógus: Nkt. 41. (3) bek., 44. (7)-(8) bek. az Nkt. 21. alcíme alatt Nem közalkalmazott technikai, ügyviteli, műszaki dolgozó: Mt. 10., 2011:CXII. tv. Valamennyi közalkalmazott Kjt. 83/B. (1) 5. sz. melléklet: A közalkalmazotti adatnyilvántartás alapköre 2. Munkaköri leírások: Mt. 46. (1) bek., 1996: LXXV. tv. 3. (1) bek. a) pontja és a 7. (1) bek./komoly szankció/, a munkakörileírás-mintákat az intézmény SZMSZ-e is kell, hogy tartalmazza 3. A pedagógusok teljesítmény-elszámolásával kapcsolatos dokumentumok: Kt. 1. sz. melléklet III. rész II/9. pontja

69 Óvodai intézményi közzétételi lista tartalma 1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma 3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, az egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is 4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai

70 Óvodai intézményi közzétételi lista tartalma 5. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai 6. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával 7. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program 8. Az óvodapedagógusok száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége 9. A dajkák száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége 10. Az óvodai csoportok száma, az egyes csoportokban a gyermekek létszáma

71 Iskolai intézményi közzétételi lista tartalma 1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma 3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is 4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai