Határozat. Mátrai Erőmű Zrt Visonta Erőmű u. 11. Tárgy: Műszaki üzemi terv engedélyezése

Átírás

1 Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható: Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501 Pf: 31) Tel: 46/ ; Fax: MBK/ /2011. H. sz.: H-B-1429/11/1520. Ü. i.: Barancsi Péter (46/ ) Üi.: Sulyok Pálné/Nné Mátrai Erőmű Zrt Visonta Erőmű u. 11. Tárgy: Műszaki üzemi terv engedélyezése Határozat A Miskolci Bányakapitányság a bányavállalkozó Mátrai Erőmű Zrt. kérelmére a Visonta I. - szén" védnevű bányatelek területén működő Visonta Bánya külfejtéses bányaüzem évi tervidőszakra készített, bányászati termelésre vonatkozó műszaki üzemi tervét a következők szerint jóváhagyja, és a tervben meghatározott bányászati tevékenységek végrehajtását az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A Bányakapitányság előírásai: 1.1. A műszaki üzemi terv jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően december 31-ig érvényes. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet vagy e terv érvényességi idejének meghosszabbítására irányuló kérelmet október 31-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes műszaki üzemi terv, valamint környezetvédelmi hatósági engedély hiányában bányászati tevékenység nem végezhető A műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenység csak e határozatban, valamint az ingatlan-igénybevételi ütemtervben rögzítetteknek megfelelően, a mezőgazdasági (erdőgazdasági) művelésből kivont és megkutatott azon ingatlanok bányatelken belüli területén végezhető, amelyre a bányavállalkozó tulajdonjoga vagy bányászati tevékenység végzésére jogosító használati joga kiterjed. A Bányakapitányság az elfogadott ingatlan-igénybevételi ütemtervtől való eltérést, a megállapított védő- és határpillérek megsértését, illetve gyengítését nem engedélyezi.

2 Az ásványvagyon gazdálkodással kapcsolatban a Bányakapitányság a tervidőszakban a tömbönkénti eltérő értékek figyelembevételével átlagosan 6% termelési (technológiai) veszteség elszámolást engedélyez. A kitermeléshez kapcsolódóan a tervidőszakban mintegy XXX m 3 /év meddőanyag értékesítésére kerülhet sor. A humusz és a meddőanyag döntő többsége tájrendezés keretében visszatöltésre kerül. A Bányakapitányság ásványvagyon felhagyást a tervidőszakban nem engedélyez. Az elszámolt veszteség mértékét az éves ásványvagyon változás bejelentésekor igazolni kell A bányászati tevékenység során, a munkaterületeken és munkaszinteken mindenkor biztosítani kell, hogy azok méretei és a bányafalak, valamint depóniák és meddőhányók kialakított rézsűszögei megfeleljenek a műszaki üzemi tervben, valamint a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelettel kiadott külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban: KBBSz.) meghatározott követelményeknek A Bányakapitányság a bányaüzemet a fő bányaveszélyek szempontjából nem minősíti. Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, amely a bányaüzem minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul köteles új minősítési javaslat előterjesztéséről gondoskodni A műszaki üzemi tervben foglaltakat és azok végrehajtását beleértve az ingatlan igénybevételi ütemtervnek történő megfelelést, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését, valamint a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték rendelkezésre állását és elégséges mértékét is a bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és szükség szerint kezdeményezni a műszaki üzemi terv módosítását. Az engedélyezett műszaki üzemi tervben foglaltaktól a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmi követelményeket és a bányakárokat érintő körben eltérni csak a Bányakapitányság engedélyével szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást megelőzően, a jogszabályokban meghatározott határidőben kell előterjeszteni A bányaüzemben bekövetkező súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a vonatkozó jogszabály szerint a Bányakapitányságnak azonnal jelenteni A bányavállalkozó folyamatosan köteles a bányaüzemben kitermelt ásványi nyersanyagok és a bányatelek határozat mellékletében rögzített egyéb nyersanyagok mennyiségéről tételes nyilvántartást vezetni. Az adott évben kitermelt nyersanyagok mennyiségét és minőségi adatait a teljes anyagmérlegre vonatkozóan továbbá a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat a bányafelügyeletnek köteles bejelenteni. A kitermelt ásványi nyersanyagok mennyisége után az államot megillető bányajáradékot a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), és a Bt. végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott határidőben kell bevallania és megfizetnie. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (földmérési) módszerrel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, arról tételes bizonylatot kell készíteni és a bekövetkezett változásokat a bányaművelési térképen is fel kell tüntetni A Miskolci Bányakapitányság a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésének (így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének) pénzügyi fedezetére szolgáló biztosíték módját és mértékét XXX Ft bankgarancia elfogadja. A biztosíték rendelkezésre állását bizonyító dokumentumokat február 29-ig kell igazolásul megküldeni a Bányakapitányságra.

3 A Bányakapitányság a bányavállalkozó által a műszaki üzemi tervhez mellékelt bányászatihulladék-gazdálkodási tervet elfogadja és rögzíti, hogy Visonta Bányában a bányászat során keletkezett inert bányászati hulladékot az ásványi nyersanyag kitermelését követően, rehabilitációs céllal a bányatérségekben helyezik el, ezért hulladékkezelő létesítménnyel nem rendelkezik. A visszatöltött anyagok a műszaki üzemi tervhez mellékelt dokumentumok alapján minősíthetőek inert hulladéknak A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben foglaltak teljesítésére a Vhr. vonatkozó előírásainak megfelelően előzetes bejelentést követően külső vállalkozókat vehet igénybe. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése a bányavállalkozónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét nem érinti. 2. A szakhatósági előírások érvényesítése: 2.1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 470/2059/006/2011. számú szakhatósági hozzájárulása: A évekre szóló kitermelési műszaki üzemi tervben előirányzott bányászati tevékenységgel a bányatelek területén található régészeti lelőhelyek területét lehetőség szerint el kell kerülni. Ha nem kerül lefejtésre a régészeti lelőhelyek területe, akkor a bányavállalkozónak kezdeményezni kell védőpillér kijelölését. Amennyiben a bányavállalkozó a régészeti lelőhelyek területét is le akarja termelni, úgy el kell végeztetni a lelőhelyek bányászati tevékenységgel érintett területének megel ő- ző régészeti feltárását. Ebben az esetben elegendő időt kell biztosítani a múzeum munkatársainak a megelőző feltárás elvégzésére az: Aldebrő-Tarnóca-1. Aldebrő-Tarnóca-2. Aldebrő-Bügés-1. Aldebrő-Bügés-2. területeken. A kitermeléssel érintett bányaterületen a bányaművelés elsődleges földmunkái (humuszolás) folyamatos régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. A régészeti megfigyelést a bányavállalkozó és a területileg illetékes egri Dobó István Vármúzeum (3300 Eger, Vár 1.) előzetes írásos megállapodása alapján, a bányavállalkozó költségviselésével kell gyakorolni. A régészeti megfigyelés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. E jegyzőkönyv egy példányát a régészeti megfigyelés befejezését követő 30 napon belül Kulturális Örökségvédelmi Irodának meg kell küldeni. Amennyiben a régészeti megfigyelés eredményeként újabb régészeti lelőhely(ek) érintettségét állapítják meg, a lelőhelye(ke)t a bányászattal el kell kerülni, eredeti állapotában meg kell őrizni, illetve szükség esetén el kell végeztetnie a lelőhely(ek) régészeti feltárását. Ha a kitermelés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes egri Dobó István Vármúzeumot (3300 Eger, Vár 1.tel.:36/ ) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

4 A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága H-NTI/2305-1/2011. számú szakhatósági hozzájárulása: A beruházás, illetve azzal kapcsolatban végzett bármely, termőföldre hatást gyakorló tevékenység végzése során, a humuszos termőréteg mentését és kezelését a talajvédelmi tervekben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni. A mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. Amennyiben erre nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően - a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására - felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható. A beruházással érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után talajvédelmi járulékot kell fizetni. A beruházó köteles a talaj védelmével kapcsolatos tevékenysége dokumentumait 5 évig megőrizni. A beruházás során gondoskodni kell a csapadék és csurgalékvíz elvezetéséről úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Biztosítani kell, hogy a beruházással érintett területről a környező termőföldekre ne kerülhessen azok minőségét rontó talajidegen anyag. Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos. 3. A Bányakapitányság jelen határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (43000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A Mátrai Erőmű Zrt. elkészítette és a Miskolci Bányakapitányságra jóváhagyás céljából beterjesztette Visonta Bánya évekre szóló kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervét. A Bányakapitányság a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet mellékletében és a tervhez mellékelt tervezői nyilatkozatban foglaltak alapján állapította meg az eljárásba bevonandó szakhatóságokat.

5 5 Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. Az eljárás során szükségessé vált hiánypótlások teljesítése, melynek a bányavállalkozó több részletben eleget tett. A Bányakapitányság a beterjesztett műszaki üzemi terv engedélyezéséről határozott, mert a bányavállalkozó a Vhr ában foglalt előírásoknak megfelelő tervdokumentációt nyújtott be, mely alapján a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körben tisztázható volt; a bányaüzem működtetésére rendelkezik az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2004. számon kiadott és december 31-ig érvényes egységes környezethasználati engedélyével; tervciklusra tervezett bányászati tevékenysége megfelel a jóváhagyott ingatlan igénybevételi ütemtervnek és ingatlan igénybevételi jogosultságát is igazolta; bányajáradék bevallásra és fizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesítette, bányajáradék, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nincs. A Bányakapitányság megállapította, hogy a bányavállalkozó jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül, mert az általa tárgyévben kezdeményezett bányahatósági eljárások után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak együttes összegét az általa befizetett felügyeleti díj fedezi. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága a következő: 1. A Bányakapitányság határozati rendelkezései vonatkozásában: az 1.1. pontban foglaltak a Bt. 27. (1) bekezdés és a Vhr. 14. (4) bekezdés; az 1.2. pontban foglaltak a Bt. 27. (4) bekezdés, illetve a Vhr. 13. (2) és 14. (1) bekezdései; az 1.3. pontban foglaltak a Vhr. 13. (3) bekezdés h) pontjának; az 1.4. pontban foglaltak a Bt. 28. (1) bekezdés és a KBBSz. 12. ; az 1.5. pontban foglaltak a Bt. 34. (5) bekezdés és a Vhr. 21. (4) bekezdés; az 1.6. pontban foglaltak a Vhr. 14. (3) (4) bekezdés, továbbá a Bt. 41. (7) bekezdés és Vhr. 25. (5) bekezdés; az 1.7. pontban foglaltak a Bt. 35. (1) bekezdés és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1. ; az 1.8. pontban foglaltak a Bt. 25. (1) bekezdés, illetve a Vhr. 4. (4) (5) és 9. (2) bekezdések, valamint az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet; az 1.9. pontban foglaltak a Bt. 41. (7) bekezdés; az pontban foglaltak a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (továbbiakban: Hgt.) pont; az pontban foglaltak a Vhr. 21. (5) bekezdés; előírásain alapulnak. Az 1.9. pontban meghatározott biztosíték szükséges és elégséges mértékét a Bányakapitányság a kérelmező biztosítéknyújtás mértékére és módjára vonatkozó ajánlatát elfogadva, a műszaki üzemi tervhez mellékelt költségterv alapján határozta meg, és előírta a biztosíték rendelkezésre állásának igazolását. Az pontban rögzítettek indoklása: A Mátrai Erőmű Zrt. a 2006/21/EGK EU irányelve alapján összefoglaló dokumentumot készíttetett Az észak-magyarországi felső-pannon korú lignittelepek külfejtéses művelése során átmozgatott és elhelyezett egyéb ásványi anyag, mint inert hulladék címen, melyet csatolt a műszaki üzemi tervhez. Levezetésében bizonyította

6 6 továbbá, hogy a Bhr pontja szerint az alkalmazott bányászati technológia következtében hulladékkezelő létesítménnyel nem kell számolni. A bányatérségekbe visszatöltött meddőanyag elhelyezése, méretei és tulajdonságai miatt hiányosság vagy helytelen üzemeltetés súlyos balesetet nem okozhat. A szakhatósági nyilatkozatok érvényesítésének indokolása: A rendelkező rész 2.1. pontjában foglalt előírásokhoz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 470/2059/006/2011. számú szakhatósági hozzájárulásában az alábbi indokolást közölte: A Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma a Mátrai Erőmű Zrt. megbízásából októberében a Visontai Bánya évekre tervezett bányászati tevékenységgel érintett területeire vonatkozóan örökségvédelmi (régészeti terepbejáráson alapuló) hatástanulmányt készített, amely nem felelt meg az örökségvédelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 4. -ában meghatározott tartalmi követelménynek. Ezért a december 9.-én kelt, 470/2059/001/2011. számú hiánypótlási felhívásában Irodánk, az ügy érdemi elbírálásához szükséges dokumentumok pótlására szólította fel a Mátrai Erőmű Zrt-t, melyet a kérelmező december 21. érkeztetett nyilatkozatában pótolt. A kulturális örökség védelméről" szóló Kövt a értelmében a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Ennél fogva a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni [Kövt. 10. (1)], a védelmükre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük [Kövt. 10. (2)]. A Kövt. 19. (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyekről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A földmunkával járó beruházásokkal a Kövt. 19. (1) bekezdése szerint a lelőhelyeket el kell kerülni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a Kövt. 22. (1) bekezdése alapján a beruházás területén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A feltáráshoz szükséges szerződést a Kövt. 22. (3) bekezdésében, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendeletben (a továbbiakban Rendelet) foglaltak szerint kell megkötnie a beruházónak a területileg illetékes megyei múzeummal. A megelőző feltárás engedélyköteles tevékenység. A feltárás elvégzésére az engedélyt a feltárásra jogosult intézmény kérheti Irodámtól. A beruházó költségviselését a Kövt. 19. (3), valamint 23. (1) bekezdése írja elő. A szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás á l- talános szabályairól" szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44., a Kövt. 10. (1)-(2) bekezdése, 11. -a, 19. (1) bek., 22., 23. (1) bek., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról" szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja és melléklete, az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet, valamint, 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete alapján kikötéssel adtam meg. A rendelkező rész 2.2. pontjában foglalt előírásokhoz a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága H-NTI/2305-1/2011. számú szakhatósági hozzájárulásában az alábbi indoklást közölte:

7 november 14-én Igazgatóságunkhoz beérkezett a Miskolci Bányakapitányság MBK/3821-2/2011. számú megkeresése, melyben szakhatósági állásfoglalást kért a Visonta Bánya évekre szóló Műszaki Üzemi Tervének engedélyezési eljárásához. A megkereséshez újra nem írható digitális adathordozón csatolta a Visonta Bánya Bányaművelési és Bányamérési Osztály, valamint a Bányatervezési és Fejlesztési Osztály által készített Visonta Bánya időszakra szóló Műszaki Üzemi Tervét, annak mellékleteivel együtt. Mellékelte továbbá az érintett termőföldekre vonatkozó, Virág László talajvédelmi-talajtani szakértő (eng. szám: 33684/I/2007) által készített /2009., /2009., /2009., /2010., /2011., tervszámú talajvédelmi terveket. A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága nevében eljárva a Műszaki Üzemi Terv engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból jelen szakhatósági állásfoglalás rendelkező része szerinti előírásokkal járultam hozzá, mivel a beruházással érintett termőföld mentésre érdemes humuszos termőrétege, a megkereséshez csatol talajvédelmi tervek alapján cm között változik. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (2) bekezdése zárja ki. Hatásköröm és illetékességem a már korábban hivatkozott jogszabályokon alapul. A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága jelen szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 43., 44., 47. és 48. alapján adtam ki. Szakhatósági hozzájárulásukat külön előírás nélkül megadták: Kisnána, Vécs és Feldebrő Községek Körjegyzősége 3340/2/2011. számon; Detk Község Jegyzője 1113/2/2011. számon; Halmajugra Községi Önkormányzat Jegyzője /2011. számon; Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője /2011. számon. Hatáskörének hiányát állapította meg az eljárásban: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HSZO/ /2011. számon; Aldebrő és Tófalu Községek Körjegyzője Sz: 2103/2011. számon; A rendelkező rész 3. pontjában a Bányakapitányság a Bt. 43/B. (6) bekezdés a.) és a Ket (3) bekezdés e.) pontjában foglaltak alapján az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében nyilvánította fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak határozatát, mert Visonta Bánya termelése a Mátrai Erőmű zavartalan szénellátása tekintetében kulcsszerepet tölt be. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésében foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 27. (4) bek. és a Vhr. 13. (8) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott illetékesség figyelembe vételével járt el. Miskolc, január 23. Dr. Izsó István bányakapitány