FISLI ÉVA KÉPEK ÉS EMBEREK 1

Átírás

1 KÖRETEK / GARNISH

2 FISLI ÉVA KÉPEK ÉS EMBEREK 1 A teremtett dolgoknak teremtő erejük van összegezhetnénk a Családi képektől a családképekig című, a Magyar Nemzeti Múzeumban március 4-én rendezett konferenciát. A fotográfia nélkül másként alakult volna az elmúlt 150 év története mutatott rá Csorba László, a múzeum főigazgatója. A megfigyelt, s ezért reflektált történet visszahat a szemlélőre a múltról képet alkotó kutató, muzeológus, történész és magánember pedig nem vonhatja ki magát a (fény)képek emlékezetformáló hatása alól. Család a nyilvánosság előtt A konferencia bevezető előadásában, az első (Családi képek a közgyűjteményekben című) szekciót elnöklő Laura Gasparini, a Panizzi Könyvtár kurátora áttekintette a családi képek létrehozásának technikai hátterét, a magánfényképezés történetét. Cs. Lengyel Beatrix, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának vezetője, Európa feltehetően legnagyobb fotókerámia-gyűjteményét mutatta be, különös tekintettel két, főrangú családtagok portréit őrző étkészletre. Külön kiemelte, hogy a fotókerámia elkészülte után már nem érzékeny a fényre, mint a többi fénykép, így változatlan formában őrzi meg egy-egy családtag portréját. Fogarasi Klára, a Néprajzi Múzeum fotógyűjteményének vezetője a paraszti képhasználatról és a képkészíttetés falusi alkalmairól beszélt, és izgalmas példákkal szemléltette a fotók felhasználásának sajátosságait, így többek között az első világháború éveiben távol lévő családfő hiányának megjelenítését a családi fotókon, vagy a halottfényképezés Nyugat-Európából az 1960-as évekre már kivesző, Európa keleti felén azonban tovább élő szokását. Nyerges Gabriella, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa a fotografált családtagok közötti láthatatlan viszonyokra hívta fel a figyelmet, kijelölve egy olyan, még kutatható területet, ahol az esetenként neves fényképészek készítette íróportrék e szempontból is elemezhetők volnának. Fotográfuscsere Az ebédszünet után a második (Családi képek privát archívumok című) szekciót elnöklő Laurence Short röviden összegezte a konferencia apropóját adó SETSE-program lényegét. Az Európai kultúra egy idegen szemével elnevezésű nemzetközi projekt nyolc ország (Olaszország, Spanyolország, Finnország, Lengyelország, Franciaország, Szlovákia, Görögország és Magyarország) együttműködéséből született. A fotográfuscsere célja egyfelől olyan egyéni fotográfusok támogatása, akik a nemzetközi gyakorlat lehetőségét keresik, másfelől új partneri kapcsolatok kiépítése európai galériák, fesztiválszervezők, egyetemek és fényképarchívumok részvételével. A projekt célja másfelől a kortárs (családi) képek létrehozása. 67

3 68

4 À la recherche A rövid kitérő után az előadók visszakanyarodtak a már meglévő fotókhoz. Míg a délelőtti előadások a közgyűjtemények családi fotóinak lehetséges megközelítéseire kínáltak példát, a második szekció a privát archívumok felé fordult. Danó Orsolya és Lux Zoltán a FotoMemoria-projektről és a hozzá kapcsolódó oktatási programról, valamint a programhoz fejlesztett, magánszemélyek által is feltölthető honlapról beszélt. Horgas Judit a Hórusz Archívumot 2 mutatta be, különös tekintettel a márciusban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban útjára induló Tényfékező sorozatra, amely kortárs művészeket hív a régi fotók megszólaltatására. A délután két utolsó előadásában az azonos című szekcióban családképekkel foglalkoztak. Deme János szociológus az 1988-ban, a National Geographic megbízásából az átlagos magyar családot" egy hónapon át fényképező Steve McCurry nyomába indult, amikor 20 év elteltével megkereste a Budai családot. Előadásában azt vizsgálta, hogyan emlékeznek az együtt töltött időkre Budaiék, miképpen látta egymást fotós és fotografált, és együttlétükből milyen képek születtek. Képek és emberek viszonyát vizsgálta a nap záró előadása is, amelynek tárgya Kovács Nándor rendező 1964-es, azonos című dokumentumfilmje volt. A Balázs Béla Stúdió Archívumának 3 jóvoltából magunk is szemtanúi lehettünk annak, ahogyan a megfelelés vágyán túl a normák és kényszerek is láthatóvá válnak egy fotóüzletben. A családi albumok jeles darabjai készítésének körülményein túl azonban a különbségek is szembetűnőek a fél évszázaddal korábbi műtermi fényképeszkedés gyakorlata és a jelenkori tömeges (digitális) amatőr fényképkészítés között. A konferenciát záró előadás tehát különösen a kimerevített pillanatok fellazítására hívta fel a figyelmet a mozgókép segítségével. Zárszavában Laurence Short egyebek között felhívta a figyelmet a fotográfiáról szóló beszéd lehetséges nyelveire. Összességében a budapesti konferencia az amatőr fényképek tudományos és művészi feldolgozásának lehetséges módjairól beszélt miközben a jelenkori, térbeli különbségekre fókuszáló SETSE-programnak időbeli mélységet adott és ezáltal az eszmecsere termékeny terepének bizonyult. Ne feledjük: a világ napi fotótermésének csak töredéke fotóművészeti alkotás, de a többi (például családi) kép is legalább annyira irányítja tekintetünket és beszél saját időnkről. A teremtett dolgoknak pedig teremtő erejük van. Jegyzetek: 1 Az ismertető egy korábbi verziója megjelent a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület Online Magazinjában 2010 márciusában. Letöltés: szeptember Bővebben lásd

5 PICTURES AND PEOPLE 1 Created things have a creative power this could be the summary of the conference organized at the Hungarian National Museum 4 March 2010 under the title From Family Photos to Views of Family. Without photography, the history of the past 150 years would have unfolded differently pointed out Mr László Csorba, the director of the museum. Observed and thus reflected history has an impact on the observer as well, and the researcher, the museologist, the historian and the private individual cannot avoid to get under the influence of photographs shaping our memories. Family in Public The conference was introduced by a lecture given by the chairman of the first session (Family Photos in Public Collections), Laura Gasparini, the curator of the Panizzi Library. She gave a survey of the technical background of taking family photos and the history of private photographing. Beatrix Cs. Lengyel, the head of the Historical Photo Department, spoke about the biggest photo ceramics collection of Europe (located in Budapest), with a special emphasis on the pictures used in aristocratic table sets, which could preserve the portraits of family members for centuries. Klára Fogarasi, the head of the Photo Collection of the Museum of Ethnography introduced the peasants use of photos and the occasions for taking photos in villages. Her exciting examples illustrated the ways photos were used. Among other instances, she mentioned the representation of the missing head of the family in family photos during World War I, or the custom of taking photographs of the dead, which vanished in Western Europe by the 1960 s but survived in the Eastern half of Europe. Gabriella Nyerges from The Museum of Literature Petőfi called attention to invisible relationships between the members of the family in the photos, pointing out a field still to be researched, where portraits of writers, sometimes made by famous photographers, could be analyzed in this respect as well. Photographers Exchange After lunch break, Laurence Short, the chairman of the second session (Family Photos Private Archives) gave a brief summary of the program SETSE, which provided the framework for the conference. The international project Seeing Europe through the Stranger s Eyes was realized by the cooperation of eight countries (Italy, Spain, Finland, Poland, France, Slovakia, Grece and Hungary). The aim of the photographer s exchange was to support photographers who are seeking opportunities to gain practice abroad, and also networking with the participation of European galleries, festival organizers, universities and photo archives. Photographers selected from among the applicants of the participating countries spent two months in the host countries, where they 70

6 Balról jobbra: Csorba L., Deme J., Fogarasi K., Nyerges G., Gasparini L., Cs. Lengyel B., Short L., Lux Z., Szkórits-Tala G., Horgas J., Fisli É., Danó O. A montázs Farkas Árpád fotóinak felhasználásával készült From left to right: L. Csorba, J. Deme, K. Fogarasi, G. Nyerges, L. Gasparini, B. Cs. Lengyel, L. Short, Z. Lux, G. Szkórits-Tala, J. Horgas, E. Fisli, O. Danó. Collage made from the photos by Árpád Farkas 71

7 took photos according to their own sensitivity, style and temper especially in relation to the topic of family / food. So the aim here is to produce contemporary (family) photos. À la recherche After the short detour, participants returned to already existing photos. While morning presentations offered examples for possible approaches to family photos in public collections, the second session focused and private archives. Orsolya Danó and Zoltán Lux talked about the PhotoMemory project, the related education program, and the homepage which was developed for the program and can also be used by private individuals for uploading photos. Judit Horgas introduced Hórusz Archive 2 with special emphasis on the series Camera Temporalis ( Tényfékezők ). The serie starting in the Museum of Literature Petőfi in March 2010, invited contemporary artists to lend their voices to old photos. The last two presentations of the afternoon (in the Views of Family session) dealt primarily with family photos. János Deme sociologist followed the traces of Steve McCurry, who was entrusted by National Geographic in 1988 to take photos of the average Hungarian family, and he talked to the Budai family after 20 years. His presentation examined how the Budai family remembered the times they shared, how photographer and his subject saw each other, and what kind of photos they produced during the time they spent together. Pictures and People were the topic of the final lecture of the day too, which discussed the documentary under the same title made by film director Nándor Kovács in Due to the Archive of Béla Balázs Studio, 3 we could witness how the wish to fit in as well as the norms and the constraints become visible in a photo shop. Besides the circumstances of producing illustrious pieces for family albums, there are further striking differences between the practice of taking photos in workshops half a century ago and contemporary amateur mass (digital) photographing. So the closing lecture loosened up frozen images with the help of a motion picture. In his conclusion, Laurence Short called attention among other things to possible languages for speaking about photographs. To sum up, the conference in Budapest discussed the possible methods for processing amateur photos in various scientific and artistic ways. Adding a new, temporal dimension to the program SETSE, which focuses on contemporary spatial differences, it also proved to be a fruitful field for the exchange of ideas. We should not forget that only a fraction of the daily photo production of the world belongs to photo art, but the rest family pictures, for instance also direct our views and tell about our own time. And created things have a creative power. Notes: 1 A version of this summary was published in the online magazine of Pulszky Association Association of Hungarian Museums in March Downloaded: 14 September See more at