ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS, ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS MARKETING A NEW TYPES OF TOURISM AND TOURISM MARKETING IN THE POST-INDUSTRIAL WORLD POST-INDUSZTRIÁLIS KORBAN

Átírás

1 ÁRVA LÁSZLÓ ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS, ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS MARKETING A POST-INDUSZTRIÁLIS KORBAN LÁSZLÓ ÁRVA NEW TYPES OF TOURISM AND TOURISM MARKETING IN THE POST-INDUSTRIAL WORLD Szolnoki Főiskola 2012

2 ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS, ÚJ TÍPUSÚ TURIZMUS MARKETING A POST-INDUSZTRIÁLIS KORBAN NEW TYPES OF TOURISM AND TOURISM MARKETING IN THE POST-INDUSTRIAL WORLD Szerző: Dr.habil Árva László CSc, főiskola tanár Szerkesztő: Angol nyelvi szerkesztő: Dr.Kóródi Márta, tanszékvezető főiskolai tanár Lengyel Attila, gazdasági tanár Kiadja a Szolnoki Főiskola. ISBN: Felelős kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor Szolnoki Főiskola, Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

3 Tartalom - Contents Előszó... 4 Preface Turizmus trendek alakulása A turizmus fejlődése az elmúlt évtizedek során Tourism trends Development of tourism arrivals during the last decades A turizmus motivációiban és az utazások időtartamában végbement változások a II. világháború után Development of duration and motivations of tourism after the WWII A turizmus szervezeti és marketing oldalainak változása A turizmus a turizmus utazási céljainak és a szervezeti rendszerének fejlődése modern kor előtti, modern és poszt-modern turizmus és turizmus marketing A modern kor előtti turizmus Development of organization and marketing aspects of tourism Development of tourism motivations and tourism structures pre-modern, modern, and post-modern tourism and tourism marketing Pre-modern tourism A Fordista termelésszervezési és fogyasztási struktúrák az ipari társadalom turizmusiparában a turizmus McDonaldizációja Fordist production and consumption structures of tourism in the industrial society McDonaldization of tourism A McDonaldizáció hanyatlása poszt-indusztriális turizmus termékek és turizmus fogyasztás The demise of McDonaldisation Tourism production and consumption structures of the Post-Industrial Time Új tendenciák a marketing tudományon belül a poszt-indusztriális korszakban A poszt-modern marketing New tendencies of the marketing science in the post-industrial time Post-modern marketing A poszt-modern marketing alkalmazása a turizmusban: a turizmus emocianializálása a turizmus termékek Disneyizációja Application of Post-Modern Marketing in Tourism: Emotionalization of tourism Disneyization of Tourism Products A Harmadik Hely, mint turista attrakció fejlődése Development of the Third Place as tourism attraction A modern és a poszt-modern turizmus együttélése a 21. században Coexistence of modern and post-modern tourism in the 21 st century

4 3. Turizmus esettanulmányok bemutatása az új típusú turizmus termékek köréből Új típusú kastélyturizmus Presentation and analysis of new tourism products New types of castle tourism Tematikus éttermek Thematic restaurants Autópálya pihenőhelyek tipikus példa a McDisneyizációra Motorway highway stations a typical example of McDisneyization Új zenei fesztiválok Magyarországon New musical festivals in Hungary A bevásárlóközpontok, ahol a turizmus találkozik más szabadidős tevékenységekkel Shopping malls, where tourism meets with other free-time activities Hogyan vált a McDonald s hagyományos gyorsétteremi láncból poszt-modern szórakoztató termékké? How did McDonald s become a post-modern entertainment product from a traditional fast-food chain? Új típusú oktatási turizmus New types of educational tourism Új típusú szállodák New types of hotels Egy különleges egészségturizmus termék: kozmetikai plasztikai sebészet A special type of health tourism cosmetic surgery tourism Helyi termékek globális turistáknak Local products for global tourists Új típusú szexturizmus New types of sex tourism Egy környezet-tudatos turizmus önkéntes erdőmunkások Bajorországban An environmentally responsible tourism forest worker volunteers in Bavaria Következtetések és a 21. századi turizmus újabb trendjei Conclusions and further trends of the 21 st century tourism Irodalom Literature Táblázatok Tables Ábrák Figures

5 Előszó A turisztikai hitelesség az attrakció internalizálhatóságának függvénye, amire egyre jelentőebb befolyást gyakorol az interpretáció. Az interpretáció egyik célja az ismeretszerzés lehetőségének nyújtása, így egyfajta párhuzam vonható a turisztikai hitelesség és a turisztikai oktatás között. A kettő szerencsés találkozása a kétnyelvű jegyzet, mely a turiszmusszakmai ismeretszerzésen kívül közgazdasági és filozofikus tartalma okán több hallgatói szegmens számára kínál lehetőséget. Bővülhetnek a témát angol nyelven tanuló hazai hallgatók szakmai és nyelvi konpetenciái, miközben a gazdag nemzetközi példaanyagban a külföldi hallgatók is rátalálnak olyan, általuk is ismert elemekre, amelyek kellő motivációt jelent számukra. Kétségkívül a legnagyobb késztetést azok a hatások jelentik, amiket a szerző közvetlenül gyakorolt hallgatóságára. Impresszív, nagyívű előadások, a mindennapok természetességével kimondott új, emiatt alkalmanként meglepő összefüggések. Az internalizáláshoz reakció kapcsolódik, a magával ragadó előadások reagálásra ösztönözték mindig a résztvevőket. A Szolnoki Főiskola hallgatói a szerző Turizmus-vendéglátás tanszéken főiskolai tanárként eltöltött közel nyolc éve alatt közvetlenül élvezhették ezen előnyöket, tanulhatták meg, hogyan lehet a megszokott módszereket alkalmanként feladva, más szempontból is megközelíteni problémákat, szélesebb összefügggésekben értelmezni, a gondolkodás lehetőségeit kihasználni. Köszönet illeti a szerzőt, hogy történelmet, filozófiai eszméket és desztinációs határokat átfogó, de a jövő turizmusfejlesztését is szolgáló gondolatait írásban is megosztotta hallgatóival és a turisztikai szakmával. A jegyzet sokszínűségének lendülete szinte lehetetlenné teszi az előadásokhoz igazodó óráról-órára olvasást még az angol nyelvű szöveg esetében is a rendkívül jól olvasható nyelvezetből következően. A szerkesztés technikai kivitelezésében résztvevő Rézsó Margit és Lengyel Attila munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az első kétnyelvű jegyzetként készüljön el a Szolnoki Főiskolán. Digitális kiadványként pedig a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetővé válik. Dr.Kóródi Márta Oktatási és Tudományos Rektorhelyettes Tanszékvezető főiskolai tanár Szolnoki Főiskola Turizmus-vendéglátás tanszék 4

6 Preface Credibility in tourism depends on the internalization of the attraction and this process is increasingly influenced by interpretation. One purpose of interpretation is providing an opportunity for imparting knowledge hence a certain parallelism is observable between credibility and education. This bilingual coursebook is a lucky encounter of the two offering not only an opportunity for enriching professional knowledge in tourism, but with its economic and philosophical content cater for the interest of multiple student segments. Language and professional competences of Hungarian students can be strengthened, whilst there are plenty of elements that are known and can serve as motivation for foreign students as well. Undoubtedly the biggest motivation results from the direct influences that the author has on his readers by presenting grand and impressive lectures and providing suprising interpretations, all with the naturalness of everyday life. Internalization is connected with reaction and the audience of these engaging lectures always felt the urge to give a reaction. Students of the Szolnok College had the opportunity to enjoy these advantages during the eight years the author spent with us as a lecturer of the Department of Tourism and Catering. They were motivated to to learn how the usual methods can sometimes be abandoned giving space for new point of views and approaches, interpreting things in a wider context, drawing on their cognitive assets. The author desrveres great acknowledgement for sharing his ideas ncompassing history, philosophy and destinations and serve as a basis for future tourism development with his students and the the tourism profession. The colourful nature and the dynamism of the book make it almost impossible to read it by sections tied to the lectures even in the case of the English text which can be as easily followed as the Hungarian. Rézsó Margit and Lengyel Attila participating in the editing process also contributed to the publication of the first bilingual coursebook of the Szolnok College. In a digitalized form it will be available for the wider reading public as well. Dr.Kóródi Márta Academic and Scientific Deputy Rector Head of department and College Professor Szolnok College Department of Tourism and Catering 5

7 1. Turizmus trendek alakulása 1.1. A turizmus fejlődése az elmúlt évtizedek során A turizmus a 20. század egyik vezető gazdasági tevékenysége volt, és bár jelentős lassulást figyelhetünk meg az összes turizmus érkezések növekedésében, a szakértők többsége egyetért, hogy a 21. században a turizmus és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (szállítás, rendezvény szervezés, szállodai szolgáltatások, és egyéb kapcsolódó tevékenységek) lesznek a világ legfontosabb gazdasági ágazatai. Ha megvizsgáljuk a turizmus iparának fejlődését, mennyiségi és minőségi változásokat egyaránt megállapíthatunk az elmúlt évtizedek során. A mennyiségi változásokat tekintve azt látjuk, hogy az elmúlt fél évszázad során a turizmus ipar meglepő dinamizmussal növekedett, és a turistaérkezések a világon 25 millióról 687 millióra ugrottak 1950 és 2000 között. A tömegturizmus fellendülése a II. világháborút követően kezdődött és bár a gazdaság általános hullámzása az utóbbi évek során nagymértékben befolyásolták a turizmus fejlődését, a turizmus érkezések száma dinamikusan nő egészen napjainkig. Az UNWTO statisztikái szerint az összes turistaérkezés a világon 1950-ben 25 millió volt, majd 1960-ban 69,3 millióra, 1970-re 165,5 millióra, 1980-ra 278,1 millióra és 1990-re 439 millióra nőtt. Ezt követően egy határozott lassulást figyelhetünk meg a turizmus növekedése terén, és az ezredfordulóra csak 687 millióra nőtt, és 2010-re az csak 940 milliót ért el (ld. UNWTO adatbázis). Bár az elmúlt 60 év során a turizmus érkezések növekedése lenyűgöző volt, azt is látni kell, hogy közben a növekedés üteme folyamatosan lassult. Láthatjuk az adatokból, hogy az ötvenes években a turistaérkezések 177 %-kal nőttek, a hatvanas évtizedben 139 %-kal, a hetvenes évtized során 68 %-kal, a nyolcvanas évtizedben 58 %-kal, és a kilencvenes évtizedben már csak 56 %-kal. A 21. század első évtizedében a világ összes turizmus érkezése a szerény 37 % - ot érte csak el. Ez a lassuló növekedés különböző okoknak tudható be, mint a világ általában is lassuló gazdasági növekedésének, a telítődési hatásnak más új termékek és szolgáltatás növekvő versenyének a turizmus iparágon belül a növekvő béreknek, ami a turizmus szolgáltatások áremelkedését eredményezte. 6

8 1. Tourism trends 1.1. Development of tourism arrivals during the last decades Tourism has become one of the leading economic activities during the 20 th century, and though there is a certain slowdown of the growth of total tourism arrivals all over the World during the last decades, majority of experts are unanimously maintaining that during the 21 st century tourism and related activities (transportation, events management, catering, hotel services, and other activities connected to tourism) will be the most important economic activity of the World. Looking at the development of tourism industry, we can observe quantitative and qualitative changes in tourism during the last decades. Looking at quantitative changes we can see that during the last half century tourism industry has increased with an amazing dynamism, and tourism arrivals of the world have jumped from a mere 25 million to 687 million between 1950 and The boom of mass tourism has started after the 2 nd WW and though recent fluctuations of economic activity have largely influenced its development, number of tourism arrivals has dramatically increased till our days. According to UNWTO statistics, international tourism arrivals of the World in 1950 were only 25 million. In 1960 international tourist arrivals have jumped to 69.3 million, in 1970 to million, in 1980 were million and in 1990 have reached million. After that time we could observe a steady slowdown in the growth of tourism, and by the turn of the century (in 2000) it increased only to 687 million, and in 2010 total tourism arrivals were 940 million (see UNWTO database). Though the increase in tourism arrivals was impressive during the last 60 years, we can see a global and steady slowdown of development. We can see that in the 50s the number of tourism arrivals have grown by 177 %, in the 60s by 139 %, in the 70s by 68 %, in the 80s by 58 % and in the 90 by only 56 %. During the first decade of the 21 st century we could observe a modest 37 % growth of total tourism arrivals. This slowdown of growth of tourism arrivals can be contributed to different causes, as the general slowdown of economic development of the World; saturation effects; increasing competition of other new products and services Increasing salaries in tourism industry, contributing to price rises of tourism services. 7

9 A 21. század elég rosszul kezdődött a turizmus számára ben egy kisebb visszaesés volt a turizmusban az amerikai gazdaság nehézségei miatt, valamint az Egyesült Államok elleni terrorfenyegetettség következtében (szeptember 11.). Az évtized közepén a közel-keleti és afganisztáni háborúk, valamint veszélyes járványok megjelenése, mint a madár-influenza vagy a SARS betegség okozott pánikot a nemzetközi utazók körében, hozzájárulva a turizmus gyengébb teljesítményéhez. Az évtized végére a es gazdasági válság szintén jelentős veszteségegeket okozott az ágazatban. Ugyanakkor az ENSZ szakosított turizmus szervezete, az UNWTO által kiadott sajtóanyagban azt olvashatjuk, hogy 2011-re a válság már lassan véget érni látszik. Ahogy az UNWTO anyag írja: az eredmények azt igazolják, hogy a kihívások sokaságai ellenére a nemzetközi turizmus 2010-ben megkezdődött konszolidálódása folytatódik, és visszatér a növekedés (UNWTO 2011 press release). Az UNWTO adatai szerint a turistaérkezések a fejlett gazdaságokban dinamikusan nőttek (+4,8 %) és ezáltal csökkent a különbség a fejlett országok és a fejlődő országok turizmus érkezései (+4,8 %) közt, utóbbiak gyorsabb ütemben növekedtek az elmúlt néhány évben a fejlett országok csoportjánál. Ezek az adatok már tartalmazzák a közel-keleti térségben bekövetkezett visszaesést, valamint más ázsiai desztinációk gyengébb teljesítményét a korábbi erős 2010-es évet követően. Kedvező, hogy az ilyen kihívásokkal teli években is folyamatosan növekszik a turizmus iránti kereslet és egyúttal megerősíti azt a nézetünket, hogy a turizmus ágazatának elsőbbséget kell kapnia a nemzeti gazdaságpolitikákban. A turizmus kulcsszerepet tölthet be a gazdasági növekedésben és fejlődésben, különösen akkor, amikor sok gazdaság Európa és Észak- Amerika nagy részén a kilábalásért és munkahelyteremtésért küzd, mondta Taleb Rifai, az UNWTA főtitkára (UNWTO, press release). A turistaérkezések megoszlása a világ egyes térségei közt jelentősen átrendeződött az elmúlt években.a legfontosabb turizmus desztináció hagyományosan Európa volt, de Ázsia és Észak-Afrika részesedése gyorsan növekedett az utóbbi évtizedek során során a turizmus érkezések 50 %-a Európába irányult, 22 %-a Ázsiába és a Csendes óceán térségébe, 16 % Amerikába és csak 5 % Afrikába. Európán belül a legfontosabb desztináció a Mediterrán térség (18 %), amit Nyugat Európa követ (16 %), majd Közép - és Kelet-Európa következik (10 %). A jövőben ahogy a távolsági utazás egyre olcsóbbá válik az ázsiai desztinációk népszerűsége tovább növekedhet. Csak jelentősebb üzemanyagár-emelkedések vagy politikai problémák lassíthatják ezt a fejlődést. Az UNWTO szerint első felében a világ összes régiója pozitív növekedést mutatott a turizmus érkezésekben, kivéve a Közel-Keletet, ahol a legutóbbi háborúk és politikai zavargások elriasztották a beutazó turistákat. Európában ugyanakkor a vártnál jobbak voltak az eredmények az UNWTO szerint (+ 6 %), ami az észak-európai turizmusnak (+ 7 %) és Közép-és Kelet-Európának (+ 9 %), valamint az észak-afrikai és közel keleti turizmus időleges irányváltásának volt köszönhető Dél-Európa felé (+ 7 %). A politikai zavarok miatt Észak Afrikában a beutazó turizmusban jelentős csökkenést láthattunk (- 13 %) és hasonló trend volt megfigyelhető a Közel-Keleten is (-11 %). Fekete-Afrika turizmusa ugyanakkor jól teljesített (+ 9 %). 8

10 21 st century started badly for tourism brought a small recession in tourism, due to problems of the American economy, and the increasing terror threats after the attack against the USA on 9/11. In the middle of the decade wars in the Middle East and in Afghanistan, repeated outbreak of new diseases, as the bird flu, SARS disease, new types of pneumonia have caused panic reactions among international travelers which also contributed to the weaker performance of tourism. At the end of the decade the economic crises also contributed to important losses in this sector. At the same time, according to official press releases of UNWTO, the World Tourism Organization of the United Nations, by the year 2011 economic crisis seems to be over and this year international tourism grew by almost 5% in the first half of the year. As UNWTO has stated: Results confirm that, in spite of multiple challenges, international tourism continues to consolidate the return to growth initiated in 2010 (UNWTO, press release). According to UNWTO figures, growth of tourist arrivals in advanced economies (+4.3%) has maintained strength and is closing the gap with emerging economies (+4.8%), which have been driving international tourism growth in recent years. This trend reflects the decreases registered in the Middle East and North Africa, as well as a slight slowdown in the growth of some Asian destinations following a very strong The sustained growth registered in tourism demand in such challenging times clearly makes the case for the sector and reinforces our call to consider tourism as a priority in national policies. Tourism can play a key role in terms of economic growth and development, particularly at a moment when many economies, for the most part in Europe and North America, struggle for recovery and job creation, said UNWTO Secretary-General, Taleb Rifai. (UNWTO, 2011 press release) Distribution of tourism arrivals in the great regions of the World has also changed during the last decades. The most important destination of tourism was traditionally Europe, but the share of Asia and North Africa has increased rapidly during the last decades. In % of tourist arrivals entered into Europe, 22 % to Asia and Pacific, 16 % to Americas, and only 5 % to Africa. The most important destination in Europe is the Mediterranean region (18 %) followed by Western Europe (16 %), and Central and Eastern Europe (10 %). In the future as long distance travel is getting cheaper and cheaper popularity of Asian destinations might further increase. Only important fuel price hikes, or political instabilities could slow down this development. According to UNWTO, in the first half of 2011 all world regions showed positive growth trends in tourism arrivals, with the exception of the Middle East and North Africa, where recent wars and political turmoil have discouraged inbound tourism. Results were better than expected in Europe according to UNWTO (+6%), boosted by the recovery of Northern Europe (+7%) and Central and Eastern Europe (+9%), and the temporary redistribution of travel to destinations in Southern and Mediterranean Europe (+7%) due to developments in North Africa (-13%) and the Middle East (-11%). Sub-Saharan Africa (+9%) continued to perform soundly. 9

11 Amerika turistaérkezései kissé jobbak voltak ebben az évben, mint az átlag (+ 6 %), amin belül Dél-Amerika kiemelkedő jó teljesítményt mutatott (+ 15 %). Ázsia és a Csendes óceáni térség csak 5 %-kal nőtt, ami azonban a 2010-es kiemelkedően erős 13 %-os növekedés után nem meglepő. Összességében a turizmus érkezések és a turizmusból származó bevételek jelentős növekedésére kell számítani az elkövetkező évtizedekben is, még ha ez a növekedés nem is lesz olyan gyors ütemű, mint amilyen a 60-as, 70-es vagy 80-as években volt a 20. század során. Ezen mennyiségi változások mellett jelentős minőségi változásokat is megfigyelhetünk a turizmus területén, mindenekelőtt a változó termelési szerkezet és a változó életmód miatt. Ezeket a változásokat először a fejlett országokban figyelhetjük meg, de Kínában, Indiában, Brazíliában, Koreában és az ASEAN országokban, amelyek jelentős gazdasági fejlődést mutattak fel az elmúlt évek során, ezek az új tendenciák megjelentek a gazdagabb fejlődő országokból érkező turisták viselkedésében is. A 20. század végén a legtöbb fejlett országban a gazdaság és a társadalom jelentős változásokon ment keresztül. A kialakuló poszt-indusztriális társadalomra a szolgáltatás-ipar dominanciája, a lakosság növekvő szabad ideje, magasabb szabadon elkölthető jövedelem és tudatosabb fogyasztói magatartás a jellemző. Ezek a tudatos fogyasztók sokkal inkább minőség-orientáltak és elutasítják a differenciálatlan tömegtermékeket. A turizmus és vendéglátás új típusú fogyasztói nem csak jelentős anyagi erővel rendelkeznek tehát kevésbé ár érzékenyek - és sokkal inkább minőségorientáltak, hanem egyúttal nagyobb aktivitást, személyes részvételt, fantáziát és egyéni tapasztalatokat is keresnek. Ezek az új típusú turisták sokkal inkább érdekeltek az élet esztétikai aspektusaiban és differenciált, személyes tapasztalatokat keresnek. Hogy jobban megérthessük a turizmus ezen új formáit, amelyek az elmúlt évtizedekben jelentek meg, és amelyek az elkövetkező évtizedekben a turizmus meghatározó formái lehetnek, mindenekelőtt át kell tekintenünk a társadalom és gazdaság területén az elmúlt évtizedben végbement változásokat, amelyek alapvetően átformálták a turizmus fogyasztási szokásait is. 10

12 The Americas (+6%) were slightly above the world average, with remarkably strong results for South America (+15%). Asia and the Pacific grew at a comparatively slower pace of 5%, but this more than consolidates its 13% bumper growth of Overall, important growth of tourism arrivals and tourism receipts are continuing to grow in the following decades, even if these increases will not perhaps be as rapid as they used to be during the 60s, 70s and 80s of the last century. Beside the quantitative changes in tourism we can observe qualitative transformations as well, due to the changing production structures and changing lifestyle. These changes first could be observed in the developed countries but China, India, Brazil, Korea and the ASEAN countries have also produced remarkable economic developments which have led to important social transformations, and these new trends have also appeared in the behavior of tourists arriving from richer developing countries as well. At the end of the 20 th century in the most developed countries economy and society went through profound transformation. The emerging post-industrial society can be characterized by the dominance of service industry, more leisure time of the population, higher disposable income, and more conscious consumers. These conscious consumers are more and more quality orientated and reject undifferentiated mass products. New customers of tourism and hospitality industry are not only more affluent so less price conscious and more quality orientated but they are also seeking activity, participation, fantasy, and experience. These new types of tourists are interested rather in aesthetic aspects of life and are seeking highly differentiated, personalized experience. In order to be able to understand those new forms of tourism which emerged during the last decades and which could become dominant forms of tourism during the next decades, we have to overview qualitative changes in the society and in the economy, which have profoundly changed tourism consumption patterns as well during the last decades. 11

13 1.2. A turizmus motivációiban és az utazások időtartamában végbement változások a II. világháború után A turizmust, mint tevékenységet különböző módon lehet osztályozni, az egyik lehetséges osztályozás az időtartam és a motivációk szerinti osztályozás lehet. A II. világháború előtt még a fejlett országokban is az embereknek rendszerint nem volt hosszú fizetett szabadságuk, az csak a háborút követő években vált általánossá. Bár már a II. világháborút követően hosszabb fizetett szabadságot kaptak a dolgozók, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években az embereknek rendszerint csak két hét fizetett szabadságuk volt, és ezért csak egyetlen fő szabadságot vettek ki az évben. Ez a hosszú szabadság általában családi nyaralás volt akkoriban az emberek még alapvetően családokban éltek és általában tavak mellett vagy a tengerparton töltötték ezt a fő nyaralást. E fő szabadság mellett az emberek még további rövidebb hosszú-hétvégekre utaztak el, amihez nem kellett szabadságot kivenni a munkahelyükről. A 20. század végére az emberek egyre hosszabb fizetett szabadságot kaptak, a fejlett országokban Franciaországban ez elérte egy évben az 5-6 hetet is következésképpen egyetlen hosszabb fő nyaralás helyett egyre inkább 2-3 hosszabb szabadságra mennek el. Rendszerint 2-4 hetet vízparton töltenek, majd egy hétre elmennek síelni decemberben, majd egy hetet a hegyekben töltenek, kirándulnak, vagy csak élvezik a jó levegőt. E mellett természetesen az emberek továbbra is rövidebb utazásokat tesznek a hosszú hétvégeken. Az évszázad végén a családi nyaralások ritkábbá váltak, és elsősorban csak a kisgyermekes családokra maradt jellemző. E változásoknak több oka is volt: először is, a fejlett országokban az emberek egyre később házasodnak, vagy nem is házasodnak meg egyáltalán másodsorban, még ha meg is házasodnak, egyre kevesebb gyermekük születik mind Európában, mind az USA-ban, mind Japánban harmadsorban, a gyermekek korán elkezdenek egyedül utazni, és napjainkban tizenéves fiúk és lányok rendszeresen utaznak szüleik nélkül A turizmus motivációkat (célokat) vizsgálva, igen nagyszámú és különböző motivációt találunk napjaink turizmusában, és ezek a motivációk gyakran át is fedik egymást. A következő felsorolásban csak éppen megemlítjük a legfontosabb turizmus motivációkat, anélkül, hogy az összes létező motivációt megkísérelnénk számba venni: tengerpart, homok, napfény téli üdülés a hegyekben (síelés, túrázás, stb.) rövid városlátogatások bevásárló turizmus egészségturizmus vallási turizmus legénybúcsúk, leánybúcsúk nászutak kaland és extrém turizmus oktatási turizmus 12

14 1.2. Development of duration and motivations of tourism after the WWII. Tourism activity can be classified by lots of different ways, one classification is classify tourism by its duration and by its motivation. Before the second World War -- even in the developed countries -- people generally did not have long paid holidays, it became generally widely used only after the war. Though longer paid holidays were given to the employees after the second World War, in the 50s, 60s, and 70s a person generally had only 2 weeks paid holidays and consequently people generally had one main holiday a year. These long holidays were generally family holidays that time majority of people lived in families, and they went for their main vacations to the lakes, or to the seaside. Beside the main vacations, people that time also had shorter trips during the week-ends, when they did not have to take paid leave from their work places. By the end of the 20 th century people had more and more longer paid holidays in the developed countries in France even 5-6 weeks a year -- and consequently instead of going for only one long main vacations, they had more and more 2 or 3 longer vacations. Usually they have gone to the beaches for 2-4 weeks summer time and for a week for skiing in December and for another week to the mountains, perhaps for trekking or simply for have rest in the good air. And besides these longer vacations, people continued to have shorter voyages during the long weekends. At the end of the century family vacations became rarer, and it was only typical mainly for the families who had very young children. These changes had different causes. First of all, people get married late in the developed countries or even never get married at all. Secondly, people even if they get married, have less and less children in Europe, in the USA and in Japan as well. Thirdly, children started to travel alone early, even early teen age boys and girls travel alone nowadays. If we look at the motivations of tourism of our days, we have a very wide variety of them, and these motivations often are overlapping. In the next list we just mention the most important motivations of tourism, without trying to mention all possible ones. 3 S (sea, sand, sun) tourism winter holidays in the mountains (skiing, trekking, etc) short city breaks shopping tourism health tourism religious tourism stag parties and hen parties (when a boy or a girl is getting married, long parties before the ceremony) honeymoons adventure tourism and extreme tourism educational tourism 13

15 gasztronómiai és borturizmus falusi turizmus bálnafigyelés, madárfigyelés űrturizmus búvárkodás, túrázás, hegymászás, biciklizés kulturális turizmus fesztiválturizmus üzleti turizmus és/vagy MICE turizmus: üzleti találkozók, ösztönző utak, konferenciák és kiállítások study tourok (tanulmányi utak) sport turizmus akár játékosként, akár nézőként katasztrófa turizmus szex-turizmus party-turizmus ökoturizmus Természetesen, ez a lista távolról sem teljes, de legalább mutatja, hogy a turizmus motivációit (céljait) tekintve milyen széles a választék. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a turizmus motivációit, a következő oldalakon bemutatjuk, hogy miként alakultak át a turizmus szervezeti és marketing struktúrái az elmúlt évtizedekben. 14

16 gastronomical and wine tourism rural tourism whale watching, bird watching space tourism diving, trekking, climbing, cycling, etc. cultural tourism festival tourism business tourism and/or MICE tourism meeting, incentives, conferences and exhibitions) study tours sport tourism as a player/participant or as a fan catastrophe tourism sex tourism party tourism eco tourism. Naturally, this list is far from being complete, but gives a hint about the large variety of tourism motivations. In order to better understand tourism motivations, in the next pages we will present how the organizational and marketing structures of tourism have changed during the last decades. 15

17 2. A turizmus szervezeti és marketing oldalainak változása 2.1. A turizmus a turizmus utazási céljainak és a szervezeti rendszerének fejlődése modern kor előtti, modern és poszt-modern turizmus és turizmus marketing A turizmus maga, illetve a turizmus motivációi jelentős mértékben fejlődtek az elmúlt évszázadok során. A II. világháborúig a turizmus lényegében a gazdagok szabadidős tevékenysége volt, akik azért utaztak, hogy megismerjék a klasszikus kultúrát Olaszországban (az angol gazdagok grand tour -ja a 16. és a 17. század során), vagy eltöltöttek heteket és akár hónapokat is Anglia tengerparti üdülőhelyein, Franciaországban, Karlsbadban, Baden- Badenben vagy Marienbadban A modern kor előtti turizmus Az ipari korszak előtt a turizmus ipar maga is kézműves jellegű volt. Az ipari korszakot megelőző (pre-indusztriális) turizmus nem volt szervezett; általában gazdag emberek elhatározták, hogy bizonyos távoli helyeket meglátogatnak annak érdekében, hogy tanuljanak a külföldi kultúráról, hogy lássák az antik romokat, vagy meglátogassák a szent helyeket. Az utazások hosszúak voltak, fárasztóak és gyakran veszélyesek is és nagyfokú elszántságra volt szükség ahhoz is, hogy akár csak száz kilométerre elutazzon valaki. Szállodák nem léteztek az ipari korszak előtt, az utasok kis fogadókban vagy akár magán házaknál szálltak meg. Az utasok gyakran nem fizettek a magánházaknál a szállásért és az ellátásért. Az utasok kevesen voltak és az általuk elmesélt érdekes történetek gyakran elég fizetségnek számítottak. A szervezett utak még nem voltak általánosak ekkor, többé-kevésbé szervezett utakat csak a zarándokutak esetében láthattunk volna. Hivatásos idegenvezetők sem léteztek, barátok vagy akár ismeretlenek mutatták be a városuk nevezetességeit az odalátogató idegeneknek, általában ingyenesen. A turizmus szolgáltatásokban egy fajta viszonossági elv működött. Amikor valaki egy külföldi városba utazott, elvárta, hogy kapjon ingyen szállást, ellátást és idegenvezetést, mint ahogy otthon ő is kész volt arra, hogy szállást és ellátást adjon az idegen utasoknak, és hogy segítsen nekik megtalálni a város érdekes helyeit. Az ipari társadalom beköszönte a 19. században jelentős változásokat hozott a turizmusban is. Az általunk ismert turizmus az ipari társadalom gyermeke, majd később a 20. század jóléti államáé. Az ipari társadalom csökkentette az utazás árait és egyúttal kényelmesebbé is tette azt. A jóléti állam másrészt bevezette a fizetett szabadságot a munkások és az alkalmazottak számára (Page, 2007). A tömegturizmus a 20. század közepének a gyermeke és különösen gyorsan növekedett a második világháborút követően. Az ipari társadalom előtti időkben turizmus viszonylag kisszámú, gazdag, kalandkereső ember tevékenysége volt csupán. Turizmus nem is vált el ekkor még más szabadidős tevékenységtől, a gazdag emberek elutaztak külföldre, korlátlan szabadidővel rendelkeztek, hiszen rendszerint nem dolgoztak egyáltalán. Az ipari kor előtti turizmus esetében a turizmus motivációk, célok rendszerint keveredtek, és nem is könnyű meghatározni e kor fő turizmus motivációit. Ha mégis fel kívánjuk sorolni az ipari társadalom előtti kor fő turizmus motivációit, a következő listát adhatjuk meg: 16

18 2. Development of organization and marketing aspects of tourism 2.1. Development of tourism motivations and tourism structures premodern, modern, and post-modern tourism and tourism marketing Tourism and motivation for tourism have developed remarkably during the last centuries. Till the 2 nd World War tourism was mainly the free time activities of the rich people, who traveled in order to get acquainted with the classical culture of Italy (the Grand Tour in the 16 th and 17 th century) or spent weeks or even months at seaside resort in England, in France or at spas in Karlsbad, in Baden Baden or in Marienbad Pre-modern tourism Before industrial times tourism industry was rather artisanal. Pre-Industrial tourism was not organized; generally rich people decided to visit certain faraway places to learn about the culture of foreign people, to see the antique ruins, or visit holy places. Voyages were long, tiresome and often dangerous and needed lots of determination to decide to travel even a hundred kilometers. Hotels did not exist before industrial times; voyagers found accommodations in small inns or even at private houses. Voyagers often did not pay for the accommodation at private houses. Visitors were rare and the interesting stories told by them were often enough payment. Organized trip was not general yet; we could find more-or-less organized trips in case of pilgrimage only. Professional guides did not exist either, friends or even unknown people volunteered for introducing the foreign visitors to the attractions of a town, but their services were also often free. There was a kind of reciprocity in payments for tourism services. When someone visited a foreign town, he could expect free accommodation and free guides, as at home everyone was ready to give accommodation to foreigners and help them to find interesting places in the town. Industrial society in the 19 th century went through important changes in tourism as well. Tourism as we know it today is the child of the industrial society, and later of the Welfare State in the 20 th century. Industrial society reduced prices of travelling and at the same time made it much more comfortable. Welfare state on the other hand introduced paid holidays for the workers and for other employees (Page, 2007). Mass tourism is the child of the mid 20 th century, and has started to increase rapidly especially after the 2 nd WW. Pre-industrial tourism was a relatively modest free time activity of a small number of the well off, adventure seeking people. This time tourism was not definitely different from other free time activites and those rich people who travelled abroad generally had practically limitless free-time as they generally did not work. In the case of pre-industrial tourism different tourism motivations were mixed together, and it is not easy to define definite types of tourism motivations of the pre-industrial society. If we would like to enumerate the most important types of tourism motivations before the industrial time, we can have the following list: 17

19 egészségturizmus oktatási turizmus (egyetemek látogatása külföldön) távoli országok kultúrájának megismerését célzó turizmus és végül vallási turizmus (főként zarándokutak). Ugyanakkor ismételten alá kell húzni, hogy ezen esetekben az utazás rendszerint nem csak egy motiváció, cél volt jelen, és hogy a turizmus nem nagyon különbözött más szabadidős tevékenységtől. A turisták nem igazán tudták, hogy amit tesznek, az turizmus. 18

20 health related tourism educational tourism (visiting universities) learning the culture of foreign countries and religious tourism (mainly pilgrimage) But we have to underline again that more than one of these tourism motivations were often present in a journey, and also tourism was not different from other free time activities. Tourists did not know yet, that their activity was tourism. 19