Csípőízületi endoprotézis beültetés hatása az alsó végtag propriocepciójára *

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csípőízületi endoprotézis beültetés hatása az alsó végtag propriocepciójára *"

Átírás

1 A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika 1 és a Pécsi Tudományegyetem Szerkezetek Tanszékének 2 közleménye Csípőízületi endoprotézis beültetés hatása az alsó végtag propriocepciójára * DR. ILLYÉS ÁRPÁD 1, DR. HOLNAPY GERGELY 1, DR. SZENDRŐI MIKLÓS 1, DR. KISS RITA M. 2 Érkezett: június 20. ÖSSZEFOGLALÁS Mozgásanalízissel a járás alapvető jellemzői mellett az alsó végtag propriocepcióját leíró paraméterek is meghatározhatók. A szerzők célja olyan dinamikus vizsgálómódszer kidolgozása, amellyel az alsó végtagi propriocepció jól detektálható, a mérés reprodukálható. A kutatás második célja annak elemzése, hogy a különböző invazivitással (minimál invazív és hagyományos műtéti feltárás), illetve műtéti technikával (anterolateralis, direkt lateralis és hátsó feltárás) elvégzett csípőízületi endoprotézis beültetés hogyan befolyásolja a csípőízületi propriocepciót a műtétet követő második, hatodik, valamint a tizenkettedik héten a preoperatív állapothoz képest. A vizsgált 49 beteget műtéti technikájuk alapján négy csoportba osztottuk. A zebris ultrahang-alapú mozgáselemző rendszerrel és stabil vizsgálólapon történő helyben járás során mértük a különböző biomechanikai jellemzőket. Kimutattuk, hogy a tokmegtartó műtéti technika esetén a paraméterek sokkal kedvezőbbek (kivétel a hátsó feltárás, amikor a medence rotációja áll fenn), mint a hagyományos műtéti technika alkalmazásakor, de ez a betegek számára szubjektív észlelhető életminőségbeli változást a vizsgált időszakban nem okoz. Minden esetben a vizsgálólapon végzett mozgások jellemzői elmaradnak a stabil vizsgálólapon mért értékektől, de a különbség az idő múlásával csökken. Az adatok a műtétet megelőzően a csökkent koordinációs képességre utalnak, míg az endoprotézis beültetés után a fejlődő (és fejleszthető) neuromuscularis védelemre, és a fejlődő koordinációs képességre. Kulcsszavak: Biomechanika; Csípőprotézis; Ízületek Fiziológia; Járás Fiziológia; Kinesztézia; Mozgáselemzés; Osteoarthrosis, csípő Fiziopatológia; Propriocepció; Á. Illyés, G. Holnapy, M. Szendrői, R. M. Kiss: The effect of hip replacement on the proprioception of the lower limb Beside the basic characteristics of gait, the proprioception of the lower limb may also be described by means of motion analysis. The goal is to elaborate a dynamic examining method to detect properly the proprioception of the lower limb with reproducible values. The other goal is to analyze in the postoperative second, sixth and twelfth week, whether the proprioception of the hip joint how is influenced by various invasivity (minimal invasive and traditional exposure), or by surgical techniques (anterolateral, direct lateral and posterior approach), compared to the preoperative state. We divided the 49 patients into four groups based on their operative technique. ZEBRIS motion analyst system with an ultrasound basis was used, the patients walked with goose-step on moving and stable examining surfaces; the different biomechanical features were measured. We demonstrated that using the capsule preserving operative technique the parameters are much more favorable (exception is the posterior exploration, when there is pelvis rotation), than with the traditional operative technique, but this does not cause a subjective and observable quality of life change for the patients in the examined period. In all cases the features of motions on the moving examining surface are inferior to the values measured on the stable surface, but the difference decreases by the time. The data indicate the reduced coordination ability before the operation while after the implantation of the endoprosthesis the developing (and able to be developed) neuromuscular protection, and the developing coordination ability. Key words: Biomechanics; Exercise Test; Gait Physiology; Hip prosthesis; Joints Physiology; Kinesthesis; Osteoarthritis, Hip Physiopathology; Proprioception; * A kutatást a TO49471 támogatja 216

2 BEVEZETÉS Az alsó végtag biomechanikai vizsgálata évek óta elterjedt. A járásvizsgálatok, amelyet a világ számos kutatóintézetében, hazánkban is használnak, célja a járás kinematikai, kinetikai és az izomaktivitási paramétereinek meghatározása, elemzése. Az emberi járás olyan ciklikus mozgás, amelyben a vázizom-rendszer szinte valamennyi izomzata részt vesz. A járás sajátosságát és az ezt jellemző paramétereket számos tényező befolyásolja. Több tanulmány foglalkozik a járás analízisével egészséges és arthroticus betegeknél (2-15, 18). A férfiakat egyes adatok szerint 10%-ban, míg a nőket 35%-ban érintő alsó végtagi arthroticus elváltozások jelentősen módosítják az egyén járásának sajátosságait. A változás nem csak az érintett ízület mozgását befolyásolja, hanem a környező ízületek és ellenoldali végtag ízületi mozgásai is megváltoznak (6, 16). Betegeknél fájdalom okozta típusos antalgiás járáskép alakul ki, amelyet tovább befolyásol az ízületi beszűkülése, a contracturák, a tengelydeformitások, és az esetleges instabilitás. A mozgás aszimmetrikus (6, 16). Az anatómiai elváltozások és a fájdalom miatt módosuló járás-sajátosság csípőízületi endoprotézis beültetéssel megszüntethető, a beteg életkorának megfelelő járóképesség visszaállítható. Egy évvel az endoprotézis beültetés után nincs szignifikáns különbség a protetizált beteg és az egészséges, idős egyén alapvető, járás jellemzői (távolság idő) között (7 10). Fontos, de kevésbé vizsgált terület a coxarthrosis és a csípőízületi endoprotézis beültetés hatásának vizsgálata az alsó és felső végtagok, valamint a törzs helyzet- és mozgásérzékelésére, azaz propriocepciójára. A törzs és a csípő területéről érkező ingerek az emberi egyensúly korrekciójának elősegítésében játszanak elsődleges szerepet, míg az alsó végtagi proprioceptív ingerek főleg a testtartás, az intermuscularis koordináció és a járásmód végső kialakítását végzik (1). A testtartás és a járásmód centrálisan két külön szinten szabályozott. Az első szinten egy alapvető irány-specifikus válaszminta alakul ki, amely elsődlegesen a törzs és a csípő proprioceptív ingereire, másodlagosan pedig a vestibularis ingerekre kialakuló reakció. Ez a minta határozza meg az izomaktiváció tulajdonságait, mely izmok aktiválódnak először, továbbá az izmok közti koordinációt és az izmok aktiválódási sorrendjét. A második szinten a centrálisan beállított aktivációs mintának a finomítása történik, a több érzékszervből beérkező információk (a test különböző részeiből, valamint a vestibularis rendszerből érkező propriocetív ingerek) alapján, azért hogy a mozgás képes legyen alkalmazkodni különböző körülményekhez (17). A propriocepciónak statikus és dinamikus vizsgálómódszere egyaránt ismert (1, 17). Statikus vizsgálómódszer a korábban betanított statikus helyzet beállításának megismétlési pontosságát, azaz a statikus érzékelést vizsgálja. A vizsgált személyt felkérjük, hogy a vizsgált ízületét bizonyos térbeli helyzetbe hozza például 90 fok flexiós helyzetbe úgy, hogy a kísérlet végrehajtásához csupán a felületes és mélyérzésből eredő ingerekre hagyatkozhat, tehát a vizuális ingereket kizárjuk. E módszer számtalan nehézséggel jár, a vizsgált betegtől is lényegesen nagyobb együttműködést igényel (1, 17). Dinamikus vizsgáló módszer az ízületi mozgás folyamatában detektálja a propriocepciót, azaz jól ismert mozgások ismétlésének a pontosságát vizsgálja. Ezt kinesztézia (dinamikus érzékelés) vizsgálatának is nevezzük. Például járás közben a térd emelkedését, és annak szórását határozzuk meg. E módszer kiválóan alkalmas például infantilis cerebralis paresisben szenvedő betegek vizsgálatára, továbbá használatos degeneratív kórképek vizsgálatára is (1, 17). A járáshoz tartozó kinesztézis dinamikai és kinematikai paraméterekkel jellemezhető (1, 17). Olyan vizsgálat, amely a csípőízületi arthrosis és az endoprotézis beültetés alsó végtagi érzékelésre kifejtett hatását vizsgálná, jelenleg sem a nemzetközi, sem a hazai irodalomban nem ismert. Kutatásunk első célja olyan dinamikus vizsgálómódszer kidolgozása, mechani- 218

3 kai paraméterek definiálása, amellyel az alsó végtag dinamikus érzékelése, és annak változása jól nyomon követhető, modellezhető, a változások fiziológiás magyarázata megadható. A kutatás második célja annak elemzése, hogy a különböző invazivitással (minimál invazív és hagyományos műtéti feltárás), illetve műtéti technikával (anterolateralis, direkt lateralis és hátsó feltárás) elvégzett csípőízületi endoprotézis beültetés hogyan befolyásolja a csípőízületi kinesztézist a műtétet követő második, hatodik, valamint a tizenkettedik héten. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgált személyek Vizsgálatainkba 49 (35 nő, 14 férfi), izolált egyoldali primer coxarthrosisos beteget vontunk be, akiknél ez fizikális vizsgálattal, és kétirányú röntgenfelvétellel igazolódott. Nem kerültek vizsgálatainkba olyan személyek, akiknél az ellenoldalon előrehaladott coxarthrosis volt, vagy korábban már csípőízületi endoprotézis beültetés történt, vagy akik anamnézisében az érintett oldalon már szerepelt csípőtáji műtét. Kizártuk azokat, akiknél a mozgatórendszert érintő és befolyásoló egyéb mozgásszervi probléma, betegség, a fül- és vestibularis rendszert érintő, továbbá látóképességet befolyásoló megbetegedés volt. Nem kerültek beválogatásra a demens betegek, az olyan neurológiai megbetegedésekben szenvedők, akiknél az alsó végtag érzése vagy az egyensúly-érzékelés és a koordináció bármilyen szinten is károsodott, így például a Parkinson szindrómások, ismert diabeteses vagy alkoholos neuropathiában szenvedő egyének. A fenti betegségek megítélésében részben hagyatkoztunk a korábbi kórházi zárójelentésekre, azonban a polyneuropathia kizárására részletes neurológiai vizsgálat történt. Megjegyezzük, hogy a fenti kritériumokat a primer csípőízületi endoprotézis beültetésre várók alig 50%-a teljesítette. A betegeket műtéti technikájuk alapján négy csoportba osztottuk. Az első csoportba 6 férfi és 6 nő került, akiknél hagyományos anterolateralis feltárás történt ízületi tok kiirtása mellett. A második csoportba 5 férfi és 13 nő került, akiknél hagyományos direkt lateralis feltárás történt az ízületi tok kiirtása mellett. A harmadik csoportot 3 férfi és 10 nő alkotja, akiknél hátsó feltárás történt, de az ízületi tokot megtartottuk. A negyedik csoportot 6 nő alkotja, akiknél minimalizált direkt lateralis feltárás mellett az ízületi tok megtartásával történt a csípőízületi endoprotézis beültetés. Az antropometriai adatokat az I. táblázatban foglaltuk össze. A coxarthrosis mértékének megítélésére a Kelgreen Lawrence skálát használtuk (11). A vizsgálatba bevont 49 beteg közül 16 a röntgenfelvétel alapján a III. osztályba (közepes), míg 33 beteg a IV. osztályba (súlyos) sorolható. Minden betegnél az arthrosis mindennapi fájdalmat, és mozgáskorlátozást jelentett. A kutatást a Semmelweis Egyetem Regionális Etikai és Tudományos Tanácsa engedélyezte. A vizsgálat folyamatáról minden részvevő részletes tájékoztatást kapott, a vizsgálatban történő részvételét a beleegyező nyilatkozat aláírásával is megerősítette. A vizsgált betegek műtétét két operatőr végezte, az egyik operatőr a I. és a III. csoport betegeit, míg a másik operatőr a II. és IV. csoport betegeit műtötte. A betegek gyógytornáját előzetesen összeállított protokoll alapján a posztoperatív hatodik hétig ugyanaz a gyógytornász, a hatodik és tizenkettedik hét között az átadott protokoll alapján körzeti gyógytornászok irányították. Mérési módszer Minden vizsgálat alkalmával a betegekről felvettük az SF 36 és WOMACK életminőség kérdőívet. A fizikális vizsgálatokat minden beteg esetében ugyanaz az orvos végezte, a vizsgálati eredményeket a Harris által kidolgozott értékelő pontrendszer (Harris Hip Score) 219

4 alapján rögzítettük. A kérdőíveket a megfelelő előírás alapján értékeltük, statisztikai feldolgozása csoportonként történt. I. táblázat A vizsgálatba bevont betegek antropometriai adatai Betegszám Életkor (év) Testtömeg (kg) Testmagasság (cm) Csoport összes átlag átlag átlag I ,5 ii , iii , ,7 IV , II. táblázat Életminőség és csípőfunkció eredményei az utánkövetés ideje alatt I. 33,08 53,77 53,95 51,75 SF 36 II. 36,64 43,28 63,45 78,95 III. 39,47 52,79 63,64 63,6 IV. 43,86 41,89 50,01 55,04 I. 38,02 56,25 71,88 53,65 WOMACK II. 41,14 50,79 71,70 80,21 III. 42,97 52,61 75,29 81,25 IV. 34,41 47,92 68,23 70,85 I. 41,26 66,28 66,04 84,5 HHS érintett oldal II. 36,38 57,37 66,28 81 III. 44,51 52,39 66,5 89,5 IV. 37,43 64,75 61,05 90,75 I. 88,66 89,33 95,75 99 HHS. ellenoldal II. 81,29 86,18 78,5 95 III. 89,34 87,88 90,26 76,5 IV. 87,89 87,89 76,78 95,5 Az alsó végtag propriocepciójának modellezéséhez szükséges kinematikai paramétereket a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján található CMS 10 kereskedelmi forgalomban kapható ultrahangalapú mérőrendszerrel és a hozzátartozó, felhasználók által bővíthető, Zebris WinPosture mérést vezérlő programmal nyolc különböző irányú, de minden irányban azonos erősségű rugóval biztosított Zebris Posturomed elnevezésű lapon határoztuk meg (1. ábra). A járás sebessége lényegesen befolyásolja a járás biomechanikai paramétereit (2, 3, 5, 15). A jellemzők csak akkor hasonlíthatóak össze, ha a járás sebessége azonos, vagy közel azonos (2, 15), és a vizsgálatok ugyanolyan pontosságú mérőrendszerrel történnek. A 220

5 járás sebességének standardizálását metronóm segítségével végeztük, a vizsgált személyek 60/perc lépésszámmal jártak a stabil és a lapon. A vizsgálat során az előre meghatározott anatómiai pontokra ultrahangalapú jeladókat helyezünk, melynek kibocsátási frekvenciája 100 Hz. A kibocsátott jeleket a vizsgált személyek előtt lévő ultrahangalapú mérőfej veszi, amely három vevőt tartalmaz (2. ábra). Az adó és a vevő közötti távolság az ultrahang terjedési idejéből és terjedési sebességéből minden időpillanatban számítható. A három vevő lehetővé teszi, hogy a háromszögelés módszerével az adók pontos térbeli helyzete meghatározható legyen (11). A mérési eljárás fő szempontja, hogy a mérés standardizált körülmények közt történjen, és reprodukálható legyen. Ennek érdekében az ultrahangot kibocsátó jeladókat jól meghatározható és a bőrön keresztül kitapintható anatómiai pontokra kell helyeznünk. Ilyen pontok a tuberositas tibiae, a spina iliaca anterior superior, valamint a vállövön az acromion scapulae. A járás és más mozgás során relatíve kis bőrmozgás tapasztalható a csontos anatómiai helyek felett, a markerek elhelyezése jól kivitelezhető, a bőrmozgás az eredményeket nem befolyásolja, a mérések reprodukálhatóak (4, 18). A vizsgálathoz szükséges gyakorlatokat úgy állítottuk össze, hogy azokat idős betegek is végre tudják hajtani mind a műtét előtt, mind utána. Vizsgálatainkhoz a következő négy tesztet használtuk: 1. Térd tesztje: stabil és vizsgálólapon történő helyben járás közben meghatároztuk a bal és a jobb alsó végtag tuberositas tibiae anatómiai pontokra helyezett elektródák térbeli koordinátáit a mérőfej 90 fokos helyzetében. 2. Vállöv és medence tesztje: stabil és vizsgálólapon történő helyben járás közben rögzítettük a bal és a jobb oldali acromionra és mindkét spina iliaca anterior superiorra helyezett elektródák térbeli koordinátáit a mérőfej 90 fokos helyzetében. 3. Helyben járás dinamikájának tesztje: vizsgálólapon történő helyben járás közben a vizsgálólap oldalára helyezett két elektróda térbeli koordinátáit rögzítjük a mérőfej 30 fokos helyzetében. 4. Hirtelen irányváltoztatás tesztje: három külön mérés, melyek során a beteg először mindkét lábán, majd a jobb, és ezt követően a bal lábán áll, amikor a vizsgálólapon hirtelen irányváltoztatást hozunk létre, és a vizsgálólapra helyezett két elektróda térbeli koordinátáit rögzítjük a mérőfej 30 fokos helyzetében. Az adatok feldolgozása során a következő paramétereket határoztuk meg: o a térd tesztje során mért térbeli koordinátákból a térd vertikális át, o a vállöv és medence tesztje során mért térbeli koordinátákból a medence és a vállöv billenésének és rotációjának szélső értékeit, át, o a helyben járás dinamikájának tesztje során mért térbeli koordinátákból a mérőlap oldalirányú elmozdulását (3. ábra), amely a reakcióerő függőleges komponensének időbeni alakulásával korrelál, o a hirtelen irányváltozás tesztje során mért térbeli koordinátákból a mérőlap oldalirányú elmozdulásának időbeni változását (4. ábra), a lap dinamikus jellemzői közül a csillapítási időt. Minden egyes vizsgált személy hat járásciklusának mérési eredményeiből számolt jellemzőinek átlagát és szórását számítottuk, amelyek további feldolgozásra kerültek. A szórások azonosságát F próbával ellenőriztük. Az egészséges és az érintett végtagon mért paraméterek összehasonlításánál szimmetrikus kritikus tartományú, kétmintás t próbát alkalmaztunk. Feltételezés szerint az egészséges és az érintett végtagon mért paramétereknek különbözőnek kell lennie. A szignifikancia küszöböt p<0.05 értéknél határoztuk meg. A feltárási 221

6 1. ábra Különböző irányú, de minden irányban azonos erősségű rugóval biztosított Zebris Posturomed elnevezésű lap. 2. ábra A mérés elrendezése, a mérőfej elhelyezkedése. 3. ábra A lap oldalirányú mozgása helyben járás során. 4. ábra A hirtelen irányváltoztatás tesztje során felvett idő lap elmozdulásának görbéje. mód hatásának elemzésénél az azonos csoportba tartozó egyének jellemzőinek összehasonlításánál szimmetrikus kritikus tartományú, egymintás t próbát alkalmaztunk. Feltételezés szerint a különböző feltárási technika alkalmazását követően meghatározott paramétereknek különbözőnek kell lennie. A statisztikai szignifikancia küszöbét p<0.05 értéknél határoztuk meg. 222

7 EREDMÉNYEK A II. táblázatban az SF 36 és WOMACK, valamint a Harris Hip Score változásait foglaltuk össze az utánkövetés három hónapja alatt. A posztoperatív második hétre mindhárom betegcsoportnál jelentős javulás észlelhető az életminőség kérdőívek alapján, és ez a javulás az I. csoport kivételével a hatodik hétig folytatódik. A műtét utáni tizenkettedik héten további javulás nem látható, sőt az I. csoport betegeinél jelentős visszaesés tapasztalható. A jobb áttekinthetőség érdekében a vizsgált biomechanikai paramétereket a III XII. táblázatokban foglaltuk össze. A III. táblázat alapján mind a négy vizsgált csoportnál ( és stabil vizsgálólapon történő helyben járás esetén egyaránt) az operáció utáni második hétre jelentősen lecsökken a térd vertikális a (milliméterben) a járás során. A jelentős csökkenés nem csak az operált oldalt érinti, az ellenoldali térd vertikális a az operált oldalhoz képest is kisebb (III. táblázat). Az ellenoldali végtag emelése a protézis beültetést követő tizenkettedik hétre eléri a műtét előtti t. Csak a III. csoport betegei (tokmegtartó, hátsó feltárás) képesek a tizenkettedik hét végére a preoperatív állapotnak megfelelően emelni az operált végtagjukat, míg a többi csoportnál az operált végtag emelése kisebb, mint a műtétet megelőzően. A tokmegtartó műtéttel operált III. és IV. csoport betegeinél az operációt követő második hétre bekövetkező vertikális -csökkenés mindkét oldalon kevesebb, mint a tok kiirtott I. és II. csoport esetében. A vállöv medence tesztje során meghatározott medence és vállöv rotációs, billenő mozgása mellett a medence és a vállöv összhangja is elemezhető. A medence billenésének és rotációjának fokokban mért minimum és maximum értékeinek változásai a IV V. táblázatokban, a vállöv billenésének és rotációjának fokokban mért minimum és maximum értékei a VI VII. táblázatokban láthatók. A minimum és maximum értékek közötti különbségek a medence és vállöv megfelelő át adják. A medence billenése (IV. táblázat) valamennyi vizsgált betegcsoportnál a posztoperatív második héten jelentősen beszűkül. Az operációt követő hatodik és tizenkettedik hétre a járás során tapasztalható medencebillenés fokozatosan növekszik, azonban a műtétet megelőző állapotot egyik csoport betegei sem érik el. Kiemelendő, hogy a legnagyobb beszűkülés amely a vizsgált tizenkét hetes periódus alatt mindvégig megmarad a III. csoport betegeinél (hátsó feltárás, tokmegtartással) észlelhető, míg a legkisebb beszűkülés a IV. csoport betegeinél (direkt anterior feltárás tokmegtartással) tapasztalható. A medencebillenés legnagyobb beszűkülését a III. betegcsoportban tapasztalhatjuk, ugyanakkor a kompenzáció miatt náluk a legnagyobb a vállöv hasonló irányú a. A legkisebb medencebillenés mozgásbeszűkülés a IV. csoport betegeit érinti, a hasonló irányú vállöv is ennél a csoportnál a legszűkebb. A medencerotáció (V. táblázat) a valamennyi vizsgált betegcsoportnál az operáció utáni második hétre jelentősen beszűkül, mind a stabil mind a vizsgálólapon történő járáskor. A legjelentősebb beszűkülés a III. csoport betegeinél, míg a legkisebb mozgásbeszűkülés a IV. csoport betegeinél észlelhető. A protézis beültetést követő hatodik hétre a III. csoport kivételével minden beteg eléri a műtétet megelőző állapotát, a tizenkettedik hétre pedig meghaladják azt. A vállöv-billenés a (VI. táblázat) a járás során a műtét utáni második hétre elsősorban a stabil vizsgálólapon szintén beszűkül, a csökkenés a hatodik és tizenkettedik hétre fokozódik. Ez a beszűkülés a vizsgálólapon történő járás során nem szignifikáns. A műtét utáni második hétre valamennyi vizsgált betegcsoport vállövi rotációja (VII. táb- 223

8 lázat) a kompenzáció miatt szignifikánsan megnő, legjelentősebben a III. betegcsoportnál. Legkisebb mértékben a IV. csoport vállövi rotációs a növekszik. Az operáció utáni hatodik hétre II. és IV. betegcsoport vállövi mozgásainak tartománya eléri a kiindulási állapotot, míg a IV. csoportnál ez csak a tizenkettedik hétre következik be. III. táblázat A térd vertikális a milliméterben, fix és vizsgálólapon történő helyben járáskor az utánkövetés ideje alatt műtött ellenoldal műtött ellenoldal műtött ellenoldal műtött ellenoldal I. fix 142± ±13 83±33 72±22 103± ±21 133± ±33 133±35 147±21 72±37 61±23 99±23 101±22 121±13 135±22 ii. fix 143±42 155±11 75±33 67±26 99±25 118±24 124±23 149±12 136±44 151±15 69±35 54±33 94±33 106±32 101±13 125±34 iii. fix 139±21 157±22 95±41 78±32 119±35 128±33 139±13 165±16 125±25 143±11 87±44 66±27 111±22 117±33 137±26 151±11 IV. fix 148±45 156±14 89±34 83±26 104±25 118±26 138±13 152±15 141±32 155±21 75±37 58±33 102±33 111±33 124±23 146±12 IV. táblázat A medencebillenés maximum minimum értéke és a fokban, fix és vizsgálólapon történő helyben járáskor az utánkövetés ideje alatt I. fix -4,2 ±2.4 16,1 3,2 11,7-6,8 ±1.2 12,5 16,6 3,6 8,1 11,1 II. fix 16,2 3,5 12,2 12,6 16,2 4,2 8,3 10,8 fix 14,4 2,9 9,4 12,0 16,3 2,6 7,2 11,4 fix 14,6 6,6 13,8 14,0 16,9 3,9 10,8 12,7 224

9 A műtétet követően a vállövi mozgás a medence mozgásához képest (posztoperatív 2 6. hét) lényegesen növekszik. A protézis beültetés utáni időszakban a vállöv rotációs a ellentétesen változik a medence rotációs változásaival. A medence kisebb rotációjához kompenzatorikusan a vállöv nagyobb rotációja társul. Amennyiben a mozgás a műtét előtt összerendezetlen volt, akkor ez a műtétet követő második héten is megmarad. V. táblázat A medencerotáció maximum minimum értéke és a fokban, fix és vizsgálólapon történő helyben járáskor az utánkövetés ideje alatt I. fix 2,6±1.5-1,4± ,3 5 2,3±1.6-1,1±1.4 3,4 1,2 4 7,0 II. fix 2,7±1.1-1,3± ,6 4,8 8,7-3,6 ±1.7 7,5 2,5±1.7 3,7 1,1 4,2 8,0 fix 2,5±1.7-3,3 1,1 2,8 5,3 2,4±1.6-1,3±0.4 3,7 0,3 2,2-0,1 fix 2,4± ,6 7,1 9,4 2,1±1.2-1,1±0.6 3,2 3,1 5,8 9,1 VI. táblázat A vállövbillenés maximum minimum értéke és a fokban, fix és vizsgálólapon történő helyben járáskor az utánkövetés ideje alatt I. fix 1,2±0.3 18,7-9,8±3.3 10,3 8,1 7,7 5,7±1.6 17,6 17,5 19,3 13,7 II. fix 18,7-9,4±2.6 9,7 7,2 6,9 17,7 16,8 15,9 12,2 III. fix 16,7 11,1 13,3 10,1 5,7±2.3 18,1 19,1 20,5 17,3 IV. fix 1,1± ,7± ,2 6,8 18, ,6 11,2 A helyben járás tesztje során a vizsgálólap oldalirányú elmozdulását rögzítjük (3. ábra), amely a lépés dinamikájával, azaz a reakció-erő függőleges komponensének változásával korrelál. A reakció-erő függőleges komponensének változásához hasonlóan a két-csúcsú görbe 225

10 a fiziológiás, modellezve a sarokütés és a sarokemelés dinamikáját. A három-csúcsú görbék azt mutatják, hogy a teljes talp letételekor dinamikus odaütés is megfigyelhető, míg az egycsúcsú görbék a járás dinamikájának elmaradását jelzik. VII. táblázat A vállövrotáció maximum minimum értéke és a fokban, fix és vizsgálólapon történő helyben járáskor az utánkövetés ideje alatt VIII. táblázat A vizsgálólap oldalirányú elmozdulása milliméterben, az egészséges oldali végtag lépése esetén Görbe típusa Két-csúcsú Két-csúcsú Két-csúcsú Két-csúcsú száma P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 I. 12 II. 18 III. 13 IV. 6 Megjegyzés: az elmozdulás értéke: P1 sarokütéskor, P2 teljes talp, P3 sarok elemelésekor. IX. táblázat A vizsgálólap oldalirányú elmozdulása milliméterben, csípőprotetizált betegek érintett oldalának lépesekor az A-csoport esetén moz- moz- moz- mozgásgásgásgás- tar- tar- tarto- mány mány tarto- to- mány mány to- I. fix 6,3-3,1±1.3 10,9 7,5 4,9 7,0 12,2 8,2 5,1 II. fix 6,4 8,7 5,9 4,4 7,6 10,0 6,4 4,9 fix 6,5 13,0 9,8 6,2 7,5 14,2 11,5 7,3 fix 5,9-2,1±1.9 7,7 4,8 4,7 6,7-2,9±1.1 9,0 5,6 5,6 Betegek Görbe típusa Egy-csúcsú Egy-csúcsú Három-csúcsú Két-csúcsú Betegek száma P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 I. 2 II Megjegyzés: az elmozdulás értéke: P1 sarokütéskor, P2 teljes talp, P3 sarok elemelésekor. 226

11 X. táblázat A vizsgálólap oldalirányú elmozdulása milliméterben, csípőprotetizált betegek érintett oldalának lépesekor a B csoport esetén Görbe típusa Három-csúcsú Három-csúcsú Három-csúcsú Két-csúcsú III. 2 0,6±0.4 2,6±1.6 2,4±1.1 1,1±0.6 IV. 0 Megjegyzés: Az elmozdulás értéke: P1 sarokütéskor, P2 teljes talp, P3 sarok elemelésekor. XI. táblázat A vizsgálólap oldalirányú elmozdulása milliméterben, csípőprotetizált betegek érintett oldalának lépesekor a C-csoport esetén Görbe típusa Két-csúcsú Három-csúcsú Két-csúcsú Két-csúcsú preop. posztop. 2. hét posztop. 6. hét posztop. 12. hét P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 I. 8 1,4±0.5 II. 13 III. 11 1,1±0.4 IV. 3 Megjegyzés: az elmozdulás értéke: P1 sarokütéskor, P2 teljes talp, P3 sarok elemelésekor. XII. táblázat A vizsgálólap csillapodási ideje másodpercben, hirtelen irányváltozás teszt során. Betegek. preop. posztop. 2. hét posztop. 6. hét posztop. 12. hét száma P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 P1 P2 P3 I. 2 2,1±1.1 1,1±0.6 3,3±2.1 3,4±1.5 1,0±0.6 4,2±0-7 II. 2 1,4±1.0 3,3±2.0 3,5±1.4 0,7±0.2 4,1±1.6 kétlábon. operált. oldalon. ellen-. oldalon. kétlábon. operált oldalon. ellenoldalon. kétlábon. operált oldalon. ellenoldalon. kétlábon. operált oldalon. ellenoldalon. I. 2,1±1.2 2,4±1.4 3,1±1.6 3,7±2.1 3,3±1.8 1,6±0.8 II. 2,0±1.1 2,3±1.2 3,2±1.6 3,8±2.1 3,3±2.0 1,7±0.7 2,3±1.5 2,4±1.3 2,6±1.4 2,9±1.8 3,5±1.7 1,4±0-9 1,4±0.6 2,1±1.4 2,4±1.4 2,7±1.5 3,1±1.6 3,7±1.7 1,5±0.6 Az egészséges oldali végtag talajfázisában a vizsgálólap elmozdulása két-csúcsú görbét ad (VIII. táblázat). Az osteoarthrosisos oldal lépésének dinamikája alapján a betegek három csoportba oszthatók. Az A csoport a műtétet megelőzően és azt követő második héten az oldalirányú elmozdulás egy-csúcsú, a hatodik héten három-csúcsú (IX. táblázat). A B csoport a műtét előtt és azt követő második és hatodik héten az elmozdulás görbe három-csúcsú (X. táblázat). A C csoport az operáció utáni második hetet kivéve normális két-csúcsú elmozdulás görbét mutat (XI. táblázat). A IX XI. táblázatok alapján a műtét utáni tizenkette- 227

12 dik hétre minden beteg járásdinamikája két-csúcsú, azaz normális. Az elmozdulás nagysága és a járás dinamikája között egyenes arányosság áll fenn. A posztoperatív második héten a járás dinamikája szignifikánsan lecsökken, de a tizenkettedik hétre szignifikánsan megnő a műtét előtti állapothoz képest. A 4. ábrán a hirtelen irányváltozás teszt során felvett elmozdulás idő görbe látható. A hirtelen, lökésszerű elmozdulás után (provokáció) a lap mozgása lecseng, megáll. A provokáció és a lap mega közti időt csillapítási időnek nevezzük (XII. táblázat). A vizsgálólap hirtelen irányváltása után műtét előtt az operálandó és az egészséges végtagjukon, valamint két lábon állva egyaránt a vizsgálólap csillapítási ideje szignifikánsan rövidebb, mint az operáció utáni második héten. A hatodik héten a csillapítási idő közel azonos a műtét előtti értékkel, a tizenkettedik héten mind a négy betegcsoportnál szignifikáns javulás figyelhető meg az endoprotézis beültetés előtt mért eredményekhez képest. A második héten a tokmegtartó technikákkal operált betegeknél a vizsgálólap csillapítási ideje szignifikánsan alacsonyabb az operált, valamint a mindkét lábon során, mint a tok kiirtott betegeké. A protézis beültetés utáni tizenkettedik hétre a vizsgált csoportok közötti eltérés már nem szignifikáns, de a tokmegtartó műtéten átesett betegek esetén a vizsgálólap csillapítási ideje továbbra is rövidebb. A tok kiirtás esetén a hirtelen irányváltozás tesztjénél a vizsgálólap mozgása lényegesen nagyobb, mint a tokmegtartás esetén, mivel a tok kiirtás esetén a vizsgálólap mozgását a beteg kevésbé tudja kontrollálni. MEGBESZÉLÉS Cikkünkben különböző invazivitással elvégzett csípőízületi endoprotézis beültetés propriocepciót befolyásoló hatását vizsgáltuk. A kutatás első lépéseként a mérőrendszert, a vizsgálat gyakorlatait és a meghatározandó jellemzőket állítottuk össze Az elvégzett vizsgálatok alapján a mérőrendszer alkalmas a legkisebb változások detektálására. A gyakorlatok és a hozzákapcsolódó jellemzők modellezik a járás dinamikájának (helyben járás tesztje), a lábemelés nagyságának, a vállöv és a medence mozgásainak, továbbá a hirtelen irányváltozások okozta alkalmazkodási képesség változását. A kutatás második célja, hogy vizsgáljuk a műtéti invazivitás és a feltárási mód hatását a járás proporiocepciójára. A kis esetszám ellenére a kapott eredmények tendenciája hasonló, a fiziológiás változásokkal megegyező. Az életminőségi kérdőívek és a Harris Hip Score adatai alapján jelzett különbségeket magyarázhatja, hogy a betegek a műtét utáni hatodik héten egyik könyökmankójukat elhagyják, jobban terhelik operált oldali végtagjukat és emellett a nonsteroid fájdalomcsillapítók szedését is általában a posztoperatív tizenkettedik hétre hagyják el, vagy jelentősen csökkentik. Ez a korábbi állapotukhoz képest szubjektív több panaszt okozhat, és több fájdalommal járhat. Az operáció utáni második hétre a Harris Hip Score-ban bekövetkező jelentős javulás oka a fájdalom mérséklődése, ami ebben a pontrendszerben igen nagy arányban jelentkezik. A nagyobb arányú javulást rontja a két könyökmankó használata. A hatodik és tizenkettedik hét közti javulást elsősorban a segédeszközök elhagyása okozhatja. A különböző betegcsoportok közötti második héten megfigyelhető eltérés a hatodik hétre eltűnik. A rendszeres gyógytorna ellenére mind a négy műtét típus esetén a térd vertikális a a műtét utáni tizenkettedik héten sem haladja meg az operáció előtti értéket, annak ellenére, hogy a medence és a vállöv mozgásai szimmetrikussá válták, és a uk szignifikánsan nagyobb, mint az endoprotézis beültetést megelőző értékek. Ennek magyarázata egyrészt lehet a biztonságosabb járásra, másrészt a stabilabb koordinációra való törekvés. Ez összhangban van Bejek és társainak (2) eredményével, akik megállapították, hogy a lépés hossza csak a műtét utáni hatodik hónapban éri el az egészséges oldal 228

13 lépéshosszát, és haladja meg a műtét előtti értékeket. A második héten mért értékek jól bizonyítják, hogy a műtött oldalt a betegek a fájdalom és az előírt tehermentesítés miatt nem terhelik, amelyet az egészséges oldal kisebb vertikális a mutat. A tokmegtartás esetén a térd vertikális a a protézis beültetés utáni időszakban nagyobb, mint a hagyományos műtéti technikával műtött betegeké. Az ellenoldali térd a az operáció után kisebb, mint azt megelőzően. Magyarázata az, hogy a beteg az operált oldalra csak rövidebb időtartamra helyezi át testsúlyát, azaz az egészséges oldal végtagját sem emeli fel teljes mértékben. Korábbi kutatásokban (2, 7, 8, 9) bizonyítottuk, hogy coxarthrosis esetén a medence billenése az egészséges kontrollcsoporthoz képest növekszik, ezzel a beteg kompenzálja a csökkent lépéshosszt és csökkenti a fájdalmat. Ezt jelen kutatásunk is igazolta. A medence billenése a műtét utáni második héten lényegesen lecsökken, aminek magyarázata a csökkent fájdalom és a megváltozott neuromuscularis védelem lehet. A tizenkettedik héten már nincs olyan nagyfokú kompenzációra szükség, mint a műtétet megelőzően, azaz a mért értékek kisebbek, mint a műtétet megelőzően mértek, azaz megszűnt az aszimmetrikus, antalgiás járás. A csökkent medence-billenést a növekedett vállövi mozgás kompenzálja, ami a posztoperatív második héten figyelhető meg, azaz a medence és a vállöv mozgása között lévő interaktív, adaptív kapcsolat jól szemléltethető. A medence rotációs mozgása hasonló tendenciát mutat, azzal a különbséggel, hogy a hátsó feltárás esetén a medence rotációs mozgása a műtét utáni második héten közel nulla. Ez azzal magyarázható, hogy a műtét során a csípő rotátorizmok leválasztásra kerülnek, melyeket a műtét végén rekonstruálunk. A beszűkült mozgás további magyarázata lehet a neuromuscularis védelem, továbbá a még fel nem szívódott varratok korlátozó hatása. Ez felveti azt a kérdést, hogy e műtéti típusnál a gyógytorna menetét meg kell-e változtatni, nagyobb hangsúlyt helyezve a medence rotációs mozgásainak beindítására, a rotátorizmok erősítésére. E nagymértékű csökkenést a beteg igen nagymértékű vállöv rotációs mozgással képes csak kompenzálni. A dinamikus érzékelés mértékének egyik jellemzője a járás dinamikájának alakulása. A endoprotézis beültetés előtt mért eredmények mutatják, hogy mindhárom járásdinamika (egycsúcsú, két-csúcsú, három-csúcsú) megfigyelhető. Az eltérés valószínűsíthető oka lehet egyrészt a fájdalom különböző mértéke, az arthrosis különböző foka és az arthroticus állapotban (inaktív állapotban) eltöltött idő, de egyéni sajátosságok is befolyásolhatják. A műtét utáni tizenkettedik hétre minden betegnél visszatér a normális két-csúcsú dinamika. A neuromuscularis védelem, a fájdalom és a beszűkült mozgás miatt a járás dinamikája a második héten a legkisebb, a tizenkettedik héten meghaladja a műtét előtti értékeket. A betegek alkalmazkodó képességét legszembetűnőbben a hirtelen irányváltozási teszt írja le, a csillapítási idővel a dinamikus propriocepció változása jól modellezhető. A legrosszabb eredményt a műtét utáni második héten kapjuk. A tokmegtartó műtétek kedvezőbb hatása jól látható, mivel a III. és IV. csoport esetén az alkalmazkodó képesség romlása (csillapítási idő növekedése) kisebb mértékű, mint a hagyományos műtéti technikák esetén. A hagyományos műtéti technikák összehasonlításánál az anatómiai felépítést jobban követő anterior feltárás kedvezőbbnek tűnik, bár a különbség nem szignifikáns. Az operáció utáni tizenkettedik héten a kapott eredmények szignifikánsan jobbak, mint az operációt megelőző időszakban mért értékek. A vizsgálataink kimutatták, hogy a tokmegtartó műtéti technika alkalmazásakor a mozgást modellező biomechanikai jellemzők kedvezőbbek (kivétel hátsó feltárás esetén a medence rotációja), mint a hagyományos műtéti technika alkalmazásakor. Ez a betegek számára szubjektív észlelhető életminőségbeli változást a műtétet követő időszakban nem okoz. A 229

14 vizsgálólapon végezett mozgások dinamikai jellemzői elmaradnak a stabil vizsgálólapon mért értékektől. A különbség az endoprotézis beültetés utáni időszakban az idő múlásával csökken. Ezen adatok a műtétet megelőzően utalnak a csökkent koordinációs képességre, míg az utána a fejlődő (és fejleszthető) neuromuscularis védelemre és ennél fogva a fejlődő koordinációs képességre. IRODALOM 1. Allum J. H., Bloem B. R., Carpenter M. G., Hulliger M., Hadders-Algra M.: Proprioceptive control of posture: a review of new concepts: Gait Posture, : Bejek Z., Paróczai R., Illyés Á.: Arthrosisos betegek járásának biomechanikai paraméterei a járás sebességének függvényében. Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet és Plasztikai Sebészet, : Berman A. T., Quinn R. H., Zarro V. J.: Quantitative gait analysis in unilateral and bilateral total hip replacement. Arch. Phys. Med. Rehabil : Cappozzo, A., Catani, F., Leardini, A., Benedetti, M. G., Della Croce, U.: Position and orientation in space of bones during movement: experimental artifacts. Clin. Biomech : Chao E. Y., Laughmann R. K., Schneider E., Staffer R. N.: Normative data of the knee joint motion and ground reaction forces in adult level walking. J. Biomech : Crosbie J., Vachalathiti R.: Synchrony of pelvic and hip joint motion during walking. Gait and Posture, : Illyés A., Kiss R. M.: Kinematic analysis of patient with coxarthrosis. MEDICON and HEALTH Telematics X. Mediterranean Conference on Medical and Biological Engineering. 31 July - 5 August Naples-Ischia, Italy 4. p. (Megjelent CD n) (ISBN ). 8. Illyés Á., Kiss R. M.: The influence of osteoarthritis of the hip joint on kinematic, kinetic and EMG gait pattern. 8th International Conference Orthopaedics, Biomechanics, Sports rehabilitation November Abstract book, p. 9. Illyés Á., Kiss R.: The gait pattern of patients with coxarthrosis. First Hungarian Conference on Biomechanics (Research Centre for Biomechanics, BUTE) June Budapest, p. 10. Illyés Á., Kiss R. M.: Kinematic and EMG analysis in patients with osteoarthritis of the hip joint. Gait and Posture, Suppl. S Kiss R., Kocsis L., Knoll Zs.: Joint kinematics and spatial-temporal parameters of gait measured by an ultrasoundbased system. Med. Eng. Physics, : Kiss R. M., Bejek Z., Illyés Á.: Gait analysis of elderly people. Biomechanics of man Congress of the Czech Society of Biomechanics. Hotel Horizont. November p. (Megjelent CD-n) 13. Knoll Zs., Kocsis L., Kiss R. M.: A vívók járásparamétereinek sajátosságai. Sportorvosi Szemle, : Knoll Zs., Kiss R. M., Kocsis L.: Kinematics and muscle activity of professional fencers. Gépészet, Proceedings of the fourth conference on Mechanical Engineering (2004. május ) p. 15. Möckel G., Perka C., Labs K., Duda G.: The influence of walking speed on kinetic and kinematic parameters in patients with osteoarthritis of the hip using force-instrumented treadmill and standarised gait speeds. Arch. Orthop. Trauma Surg : Sorock G. S., Labiner D. M.: Peripheral neuromuscular dysfunction and falls in an elderly population. Am. J. Epidemiol : Szirmai I. (Szerk.): Neurológia. Egyetemi tankönyv. Bp. Medicina p. 18. Vaughan C. L., Davis B. L., O Connor J. C.: Dynamics of human gait. Cape Town, South Africa, Kiboho Publisher, Dr. Illyés Árpád Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika 1113 Budapest, Karolina út

Térdprotézis beültetés után a járás egyes kinematikai paramétereiben bekövetkezett korai változások vizsgálata

Térdprotézis beültetés után a járás egyes kinematikai paramétereiben bekövetkezett korai változások vizsgálata A Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. Ortopédiai Osztály¹, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika² és a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék³ közleménye Térdprotézis beültetés után a járás egyes kinematikai paramétereiben

Részletesebben

A humán mozgásláncot alkotó egyes ízületek egymásra hatásának elemzése járás közben Csípőízületi kopás hatása a járás biztonságára

A humán mozgásláncot alkotó egyes ízületek egymásra hatásának elemzése járás közben Csípőízületi kopás hatása a járás biztonságára A humán mozgásláncot alkotó egyes ízületek egymásra hatásának elemzése járás közben Csípőízületi kopás hatása a járás biztonságára Kiss Rita M. Előadás felépítése Bevezetés Célkitűzések Előzmények Eredmények

Részletesebben

Doktori tézisek. Holnapy Gergely. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Holnapy Gergely. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola A különböző típusú csípőízületi feltárások hatása a dinamikus egyensúlyozó képességre és a járás szabályosságára a csípőprotézis beültetést követő hat hónap során Doktori tézisek Holnapy Gergely Semmelweis

Részletesebben

Zárójelentés. Az elvégzett kutatási munka

Zárójelentés. Az elvégzett kutatási munka Zárójelentés Nyilvántartási szám: T49471 Cím: Endoprotézis beültetés hatásának biomechanikai elemezése in-vivo mozgáselemzéssel Témavezet : Kiss Rita M. Futamid : 2005. január 1-2009. december 31. A zárójelentés

Részletesebben

Beszámoló a 2004-2006 évek munkájáról (zárójelentés) (T046126)

Beszámoló a 2004-2006 évek munkájáról (zárójelentés) (T046126) Beszámoló a 2004-2006 évek munkájáról (zárójelentés) (T046126) Az elvégzett eredményeinket a piros szinű bejegyzések mutatják, az eredeti fekete betük a kutatási tervben vázoltakat ismertetik. Részletes

Részletesebben

MLTSZ Szakmai Konferencia

MLTSZ Szakmai Konferencia MLTSZ Szakmai Konferencia HIPPOTERÁPIÁRA ALKALMAS LÓ KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Készítette: Dr. Jámbor Péter és Dr. Bokor Árpád Sarlóspuszta 2013 CÉLKITŰZÉSEK 1. 1. Kültéri viszonyok között is alkalmazható

Részletesebben

A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA A JÁRÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁRA A KORAI POSZTOPERATÍV SZAKASZBAN KÜLÖNBÖZ FELTÁRÁSOK ESETÉN

A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA A JÁRÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁRA A KORAI POSZTOPERATÍV SZAKASZBAN KÜLÖNBÖZ FELTÁRÁSOK ESETÉN A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA A JÁRÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁRA A KORAI POSZTOPERATÍV SZAKASZBAN KÜLÖNBÖZ FELTÁRÁSOK ESETÉN Pethes Ákos 1, Kiss Rita M. 2, Kovács Nauzika 3 1 Szent János Kórház, Ortopédia-Traumatológiai

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Bejek Zoltán. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Dr. Bejek Zoltán. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Számítógépes navigáció használata teljes felszínpótló térdprotézis beültetetése során rehabilitáció utánkövetése járásvizsgálat segítségével Doktori tézisek Dr. Bejek Zoltán Semmelweis Egyetem Klinikai

Részletesebben

A JÁRÁS SEBESSÉGÉNEK ÉS A CSÍPÕÍZÜLETI ARTHROSIS FOKÁNAK

A JÁRÁS SEBESSÉGÉNEK ÉS A CSÍPÕÍZÜLETI ARTHROSIS FOKÁNAK Biomechanica Hungarica II. évfolyam, 2. szám A JÁRÁS SEBESSÉGÉNEK ÉS A CSÍPÕÍZÜLETI ARTHROSIS FOKÁNAK HATÁSA A JÁRÁS VÁLTOZÉKONYSÁGÁRA Kiss Rita M. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak

Részletesebben

Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben

Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben A Rijekai Klinikai Központ, Sebészeti Klinika, Gyermek Orthopédiai Osztályának közleménye Minimálisan invazív calcaneo-stop módszer pes planovalgus gyermekkori eseteiben DR. RÓTH SÁNDOR Érkezett: 2003.

Részletesebben

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 005. március 8-9. GRINC OZGÁSFUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA ÉS CHANIKAI VONATKOZÁSAI Dr. Orbán Ferenc Abstract Aim of the examinations is to use of Zebris apparatus

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében

Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Mozgásprogram hatása dementálódó idősek egyensúlyfejlesztésében Karóczi Csilla Gyógytornász Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest XXXII. Vándorgyűlés,

Részletesebben

Dr. Kiss Rita Biomechanikai módszerek a csípőizületi kopás hatásának vizsgálatára című MTA doktori munkájának hivatalos bírálata

Dr. Kiss Rita Biomechanikai módszerek a csípőizületi kopás hatásának vizsgálatára című MTA doktori munkájának hivatalos bírálata Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ ORTOPÉDIAI KLINIKA Igazgató: Prof. Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár 6725 Szeged, Semmelweis u. 6. Tel.: 62/545-423; 62/545-418; Fax: 62/545-418

Részletesebben

Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében

Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinikájának közleménye Korai tapasztalatok a Calcaneo-stop módszer alkalmazásával a gyermekkori lúdtalp mûtéti kezelésében DR. KRÁNICZ

Részletesebben

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése

Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Az elektív csípő- és térd-protézis műtéten résztvevő betegek tájékoztatásának vizsgálata Készítette: Fehér Mónika MSc ápoló hallgató Az elektív csípő- és térd-protézis

Részletesebben

A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *

A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen * A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, Ortopédiai Klinika 1,és a Dr. Bugyi István Kórház, Szentes, Ortopéd Traumatológiai Osztály 2, közleménye A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás

Részletesebben

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning

A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVIII. Vándorgyűlése Kaposvár, 2009. augusztus 27-29. A dinamikus ko-kontrakciós kontrakciós tréning alkalmazása a neurorehabilitációban

Részletesebben

Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen

Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen DR. BELLYEI ÁRPÁD, DR. THAN PÉTER. DR. VERMES CSABA Érkezett:

Részletesebben

Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában

Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában Reumatológia és rehabilitáció határterületei Újdonságok a kombinált fizioterápiában Ács Józsefné Ildikó* Zöldi Edina** Dr Barta Zsuzsanna Ildikó*** *Fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr/ előadó **Fizioterápiás

Részletesebben

A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA

A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA A TÉRDÍZÜLETI PROTÉZIS HATÁSA A HIRTELEN IRÁNYVÁLTOZTATÁS UTÁNI EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉGRE KORAI POSZTOPERATÍV IDŐSZAKBAN Pethes Ákos 1, Kiss Rita M. 2 1 Szent János Kórház, Ortopédia-Traumatológiai Osztály

Részletesebben

Ötven éves kor alatt beültetett csípőprotézisek legalább 10 éves utánkövetése

Ötven éves kor alatt beültetett csípőprotézisek legalább 10 éves utánkövetése A Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika közleménye Ötven éves kor alatt beültetett csípőprotézisek legalább 10 éves utánkövetése DR. HOLNAPY GERGELY, DR. ZAHÁR ÁKOS, DR.

Részletesebben

Válasz Dr. Tóth Kálmán MTA doktora bírálatára

Válasz Dr. Tóth Kálmán MTA doktora bírálatára Válasz Dr. Tóth Kálmán MTA doktora bírálatára Tisztelettel köszönöm Dr. Tóth Kálmánnak az igen alapos, a további kutatásokat is elősegítő bírálatát. A tudományos eredmények méltatásáért hálás vagyok, s

Részletesebben

Sportorvosi aktualiások

Sportorvosi aktualiások Sportorvosi aktualiások 2015 MASZ gyakorlati tájékoztató és konzultáció Dr. Kiss-Polauf Marianna Miről lesz szó? Kötelező szűrővizsgálatok Call Center Kiemelt edzők eü. ellátása Sportalkalmassági vizsgálatok

Részletesebben

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN

A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN Ph. D. Tézisek A TÉRDÍZÜLET BIOMECHANIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UNIKOMPARTMENTÁLIS TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉSE SORÁN Dr. Gunther Tibor Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi

Részletesebben

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május

Részletesebben

A térdprotézisek beültetési tényezőinek hatása az ízület

A térdprotézisek beültetési tényezőinek hatása az ízület A térdprotézisek beültetési tényezőinek hatása az ízület kinematikájára Balassa Gábor Péter, M. Csizmadia Béla Szent István Egyetem, Mechanikai és Géptani Intézet balassag@gmail.com DOI: 10.17489/biohun/2015/1/02

Részletesebben

A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide!

A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT

Részletesebben

Új típusú, cement nélküli csípõprotézis

Új típusú, cement nélküli csípõprotézis A Pécsi Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztályának közleménye Új típusú, cement nélküli csípõprotézis DR. NOVÁK LÁSZLÓ, DR. MÁTHÉ TIBOR Érkezett: 2002. március 20. ÖSSZE OGLALÁS A szerzõk egy új típusú

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2

A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2 Nagy Ildikó 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 A SZABÁLYOS JÁRÁS FONTOSSÁGA 2 Mindennapokban előforduló járáshibákra hívom fel cikkemben a figyelmet. A járás fázisainak részletezése után

Részletesebben

Biomechanikai módszerek a csípőízületi kopás hatásának vizsgálatára

Biomechanikai módszerek a csípőízületi kopás hatásának vizsgálatára Magyar Tudományos Akadémia Biomechanikai módszerek a csípőízületi kopás hatásának vizsgálatára Doktori értekezés Kiss Rita M. Budapest, 2012 Tartalom BEVEZETÉS... 4 1. Előszó... 4 1.1. Problémafelvetés...

Részletesebben

Dr. Széll Sára Hagymatikum

Dr. Széll Sára Hagymatikum Makó természeti kincsei Dr. Széll Sára Hagymatikum 1 ISZAP Történeti visszapillantás Iszap fogalma Gyógyiszap Honnan nyerjük? Erdély, Csíki hegyek, Arad, Szeged útvonal 683km, szintkülönbség 811m, Hordalék

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

A heterotop ossificatio mûtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során

A heterotop ossificatio mûtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A heterotop ossificatio mûtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során DR. DÉNES ZOLTÁN, DR. KÁLLAY MIKLÓS Érkezett: 2002. március

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi. Dr. Kiss János

Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi. Dr. Kiss János SEMMELWEIS EGYETEM BUDAPEST ORTOPÉDIAI KLINIKA Igazgató: Prof.Dr. Szendrői Miklós Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi resectiók után Dr. Kiss János Végtagmegtartó műtétek

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés Indukció Intubálás Semmelweis Egyetem Budapest Bőrmetszés CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége 1. ábra 72 éves beteg nyitott szívműtétje során készült AAI grafikon. Az anesztézia teljes folyamata.

Részletesebben

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia Segédeszközök használata a gyakorlatban Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia 1 Járás gyógyászati segédeszközeinek meghatározása A járás gyógyászati segédeszközén értjük azon testhez nem hozzáerősített

Részletesebben

VÁPA ÖSSZETETT VIZSGÁLATA

VÁPA ÖSSZETETT VIZSGÁLATA Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 167-172. VÁPA ÖSSZETETT VIZSGÁLATA Dudás Illés 1, Monostoriné Hörcsik Renáta 2 1 DSc professzor, Gépgyártástechnológiai Tanszék,

Részletesebben

Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében

Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében POTE Ortopédiai Klinika közleménye Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében DR. LOVÁSZ GYÖRGY, DR. KRÁNICZ JÁNOS, DR. SCHMIDT BÉLA Érkezett: 1995. április 11. ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk

Részletesebben

K AZUISZTIK ÁK. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye. Egy térdprotézis-beültetés tanulságai*

K AZUISZTIK ÁK. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye. Egy térdprotézis-beültetés tanulságai* K AZUISZTIK ÁK A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Egy térdprotézis-beültetés tanulságai* DR. HOLNAPY GERGELY, DR. ILLYÉS ÁRPÁD, DR. BÖRÖCZ ISTVÁN Érkezett: 2004. június 21. ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

OPTIKAI KÖVETK VETÉS. Steiner Henriette április 29.

OPTIKAI KÖVETK VETÉS. Steiner Henriette április 29. OPTIKAI KÖVETK VETÉS Lehetőségek és limitáci ciók Steiner Henriette 2009. április 29. MEGISMERÉS = Érzékelés + Fogalomalkotás MEGISMERÉS = Érzékelés + Fogalomalkotás LÁTÁS = SZEM + AGY MEGISMERÉS = Érzékelés

Részletesebben

KAZUISZTIKA. Varus típusú térdarthrosishoz társuló tibia stressztörések Biomechanika és diagnosztikai nehézségek

KAZUISZTIKA. Varus típusú térdarthrosishoz társuló tibia stressztörések Biomechanika és diagnosztikai nehézségek KAZUISZTIKA Az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelõintézet Ortopédiai és Reumatológiai* Osztályainak közleménye Varus típusú térdarthrosishoz társuló tibia stressztörések Biomechanika és diagnosztikai

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK BIOMECHANIKAI JELLEMZÕI HORVÁTH MÓNIKA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI

Részletesebben

Laczkó József Semmelweis Egyetem, TSK Biomechanika Tanszék és Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar

Laczkó József Semmelweis Egyetem, TSK Biomechanika Tanszék és Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar Laczkó József Semmelweis Egyetem, TSK Biomechanika Tanszék és Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar Az emberi mozgás csodája: biológiai indíttatású aktív végtagmozgások elemzése

Részletesebben

Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában

Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában A Pécsi Orvostudományi Egyetem Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának közleménye Funkcionális töréskezelés a IV-V. metacarpus diaphysis töréseinek ellátásában DR. TÓTH FERENC, DR. NYÁRÁDY JÓZSEF,

Részletesebben

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi

Részletesebben

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén Cserháti Péter, Farkas Péter, Harrira M. Fahed Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Előzmények:

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Cement nélküli implantátummal végzett vápacserék rövidtávú eredményei klinikánkon*

Cement nélküli implantátummal végzett vápacserék rövidtávú eredményei klinikánkon* A Pécsi Tudományegyetem OEC ÁOK Ortopédiai Klinika közleménye Cement nélküli implantátummal végzett vápacserék rövidtávú eredményei klinikánkon* DR. HORVÁTH GÁBOR, DR. THAN PÉTER, DR. BELLYEI ÁRPÁD Érkezett:

Részletesebben

Teljes és izolált LCA szakadásos térd biomechanikájának vizsgálata ultrahangos mozgásérzékelõvel *

Teljes és izolált LCA szakadásos térd biomechanikájának vizsgálata ultrahangos mozgásérzékelõvel * A MEDICaMENTOR Alapítvány 1, az MTA-BME Vasbeton Támogatott Kutatócsoport 2 és a BME Mûszaki Mechanikai Tanszék, Biomechanikai Laboratórium 3 közleménye Teljes és izolált LCA szakadásos térd biomechanikájának

Részletesebben

A normál járás biomechanikai elemzése ultrahangos mozgásérzékelõvel *

A normál járás biomechanikai elemzése ultrahangos mozgásérzékelõvel * A MEDICaMENTOR Alapítvány 1, az MTA-BME Vasbeton Támogatott Kutatócsoport 2 és a BME Mûszaki Mechanikai Tanszék, Biomechanikai Laboratórium 3 közleménye A normál járás biomechanikai elemzése ultrahangos

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

BME MOGI Tanszék mozgás laboratóriumának előzményei, jelene és jövője. Kiss Rita egyetemi tanár

BME MOGI Tanszék mozgás laboratóriumának előzményei, jelene és jövője. Kiss Rita egyetemi tanár BME MOGI Tanszék mozgás laboratóriumának előzményei, jelene és jövője Kiss Rita egyetemi tanár Történelem Leonardo: A mechanika tudománya a legnemesebb és mindenek felett a leghasznosabb, látnivalón minden

Részletesebben

Térd arthroplastica szerepe a juvenilis chronicus arthritises (JCA) betegek kezelésében

Térd arthroplastica szerepe a juvenilis chronicus arthritises (JCA) betegek kezelésében Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem ORFI/Ortopédia Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem ORFI C Osztály Országos Rheuma- és Fizioterápiás Intézet Térd arthroplastica szerepe a juvenilis chronicus arthritises

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

Csípőprotézis beültetés minimál invazív anterior feltárásból: tapasztalat több, mint 500 esetet követően

Csípőprotézis beültetés minimál invazív anterior feltárásból: tapasztalat több, mint 500 esetet követően Csípőprotézis beültetés minimál invazív anterior feltárásból: tapasztalat több, mint 500 esetet követően Szabó I., Szebeni E., Zomborszky M., Gimesi Cs., Saab N., Fekete A. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Csípőprotézis műtétek nemzetközi felmérése

Csípőprotézis műtétek nemzetközi felmérése A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Ortopédiai Klinika közleménye EUROHIP: Csípőprotézis műtétek nemzetközi felmérése I. A betegek műtétre kerülésének útja, indikációk megítélése Dr.

Részletesebben

A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával

A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok a CAB horgok alkalmazásával A Debreceni Orvostudományi Egyetem, Ortopédiai Klinika és a **Szent János Kórház, Ortopéd-Traumatológiai Osztály közleménye A háti szakasz scoliosisának módosított instrumentálása Elsô klinikai tapasztalatok

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB OKA A TÚLTERHELÉS, ILLETVE EBBŐL ADÓDÓAN AZ IZOMLÁZ, IZOMGÖRCS ÉS IZOMKONTRAKTÚRA RÉVÉN KIALAKULÓ IZOMSZAKAD

IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB OKA A TÚLTERHELÉS, ILLETVE EBBŐL ADÓDÓAN AZ IZOMLÁZ, IZOMGÖRCS ÉS IZOMKONTRAKTÚRA RÉVÉN KIALAKULÓ IZOMSZAKAD A SPORTOLÓK IZOMSÉRÜLÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATAINK UH VIZSGÁLATTAL DR. KARDOS LÁSZLÓ, DR. BARTEK PÉTER PAMOK GYŐR, RADIOLÓGIA OSZTÁLY MRT XXVIII. KONGRESSZUS BUDAPEST, 2016.06.23-25 IZOMSÉRÜLÉS AZ IZOMSÉRÜLÉSEK

Részletesebben

WIL-ZONE TANÁCSADÓ IRODA

WIL-ZONE TANÁCSADÓ IRODA WIL-ZONE TANÁCSADÓ IRODA Berényi Vilmos vegyész, analitikai kémiai szakmérnök akkreditált minőségügyi rendszermenedzser regisztrált vezető felülvizsgáló Telefon és fax: 06-33-319-117 E-mail: info@wil-zone.hu

Részletesebben

SZABÓ GÁBOR TECHNIKAI HÁTTÉR

SZABÓ GÁBOR TECHNIKAI HÁTTÉR Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. SZABÓ GÁBOR A SZOLNOKI MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET BIOMECHANIKAI LABORATÓRIUMÁNAK BEMUTATÁSA 1 Előadásunk célja egy 2005-ben Európai Uniós pályázat

Részletesebben

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium).

A forrás pontos megnevezésének elmulasztása valamennyi hivatkozásban szerzői jogsértés (plágium). A szakirodalmi idézések és hivatkozások rendszere és megadásuk szabályai A bibliográfia legfontosabb szabályai Fogalma: Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

Térdprotézisek szeptikus szövődményeinek kezelése kétfázisú rekonstrukcióval*

Térdprotézisek szeptikus szövődményeinek kezelése kétfázisú rekonstrukcióval* A Pécsi Tudományegyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum, Traumatológiai Központ, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika közleménye Térdprotézisek szeptikus szövődményeinek kezelése kétfázisú rekonstrukcióval*

Részletesebben

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control

Részletesebben

Érkezett: 2005. február 28. ÖSSZEFOGLALÁS

Érkezett: 2005. február 28. ÖSSZEFOGLALÁS Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Szeptikus és TBC-s Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály és az Ortopédiai Osztály* közleménye Csípőízületi infekciók kezelése spacer technikát követő endoprotézis

Részletesebben

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények.

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Zabaras D, Boubolis S, Spanos A, Petsinis V, Gisakis I G Bevezetés

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Doktori Tézisek. dr. Osman Fares

Doktori Tézisek. dr. Osman Fares Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Dr. Patkó Tamás, dr. Koltai Pál, dr. Remenár Éva, dr. Boér András Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak-állcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály

Részletesebben

Biomechanikai vizsgálatok lehetősége a TF-en: Témavezető: Rácz Levente tudományos kutató TF Biomechanika Tanszék Új épület III. em. Tel: 487-92 92-62 MUSCLE LAB MOBIL LABOR Az emberi felső végtag mozgásmintáinak

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1. Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás. és ilyenkor riaszt. Máskor nem.

Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1. Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás. és ilyenkor riaszt. Máskor nem. Kabos: Statisztika II. ROC elemzések 10.1 ROC elemzések Szenzitivitás és specificitás a jelfeldolgozás szóhasználatával A riasztóberendezés érzékeli, ha támadás jön, és ilyenkor riaszt. Máskor nem. TruePositiveAlarm:

Részletesebben

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK PhD Tézisfüzet GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA Szerző MAGYAR Bálint Témavezető Dr. STÉPÁN Gábor Budapest,

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS

TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS KEDVES BETEGÜNK! BETEGSÉG NEVE: TÉRDÍZÜLETI KOPÁS (arthrosis genus) A MŰTÉT NEVE: TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS (térd artroplasztika) (TEP: TOTAL ENDOPROTÉZIS) Az orvosi

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN Összefoglaló közlemény Kovács Norbert 1, Balás István 2, Llumiguano Carlos 2, Aschermann Zsuzsanna 1, Nagy Ferenc 1, Janszky József

Részletesebben

VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek

VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek VI. A felnőttkori csípőízületi betegségek VI./1. A csípőízület deformitásai praearthrosisok A fejezetben a csípőízület különböző anatómiai variációiról, deformitásairól lesz szó, melyek adott esetben klinikai

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során

Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Terrier-féle lágyrész mobilizáció és Kinesio Tape technika hatása Periarthritis humeroscapuláris konzervatív kezelése során Készítette: Halder Ágnes B.A.Z. Megyei Kórház és EOK Szikszó, Gyógytornász Terrier-féle

Részletesebben

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.

Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita. Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. Gyógytorna speciális módszerek Kálmán Anita Zsigmondy Vilmos Harkány Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft. A gyógytorna speciális módszerei A családorvosok elmondása szerint a betegeik mintegy 60%-a mozgásszervi

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOKTORA PÁLYÁZAT. Doktori értekezés SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPŐÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOKTORA PÁLYÁZAT. Doktori értekezés SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPŐÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOKTORA PÁLYÁZAT Doktori értekezés SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPŐÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Tóth Kálmán Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Részletesebben

Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása

Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Összefoglalás A szívkatéter egy olyan intravaszkuláris katéter, amelyet a szívbe vezetnek, ültetnek be diagnosztikus vagy terápiás célból. A katéterek felvezetés/eltávolítás

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben