Nukleáris asztrofizika

Átírás

1 Nukleáris asztrofizika

2 A modern kozmológia születése Kozmológia: a Világegyetem fizikája, tárgya a Világegyetem mint mérhető objektum: ~ 13,7 milliárd fényév sugarú gömb (4D), benne megfigyelhető anyagi struktúrák szerkezeti felépítés Bruno modellje (kopernikuszi elv: nincs kitüntetett megfigyelő, minden pontból izotróp a világ) filozófiai modell érvényes-e a gravitáció a Naprendszeren túl? Első fizikai modell: Newton-féle gravitáció tv., newtoni fizika alapja Galilei felismerése a mozgásról (inerciarendszer fogalma) Ezzel egy időben: energia-megmaradás elve véges objektum nem sugározhat örökké a csillagok véges ideig léteznek Következmény: paradoxonok sokasága (pl.: merre mutat a gravitáció?; Olbers-paradoxon; Newton-tv. azonnali távolhatás + időben és térben végtelen világ Miért nem húzta már össze az anyagot a gravitáció? Termodinamika: Miért nincs termikus egyensúly? Paradoxonok feloldása: az Univerzum nem lehet végtelen kiterjedésú és nem létezhet végtelen ideje az Univerzum nem lehet statikus

3 Modern kozmológia megszületése: relativitáselmélet Új távcsöves megfigyelések: egy bizonyos határon túl nincsenek csillagok(!) -> galaxisok -> kozmológiai elv nagyobb skálán való értelmezése Viharos fordulat: általános relativitáselmélet születése (Freedman dinamikus megoldás, Einstein sztatikus megoldás) 2. Kísérlet (Hubble,1920): galaxisok vöröseltolódása -> távolodó galaxisok, sebesség arányos a távolsággal! (R~V) összhang Freedmannal v H r 0

4 Modern kozmológia megszületése: relativitáselmélet, Hubble-törvény, kozmikus háttérsugárzás Hubble-törvény: v H0r Következmény: tágulást visszafelel pörgetjük (H állandó) -> időben visszafele az objektumok közötti távolság csökken (pl.: fűtött fémlemezen ülő legyek) -> változó sűrűség -> dinamikus modell Hoyle: anyag folytonos teremtése -> köbfényévenként 1 H keletkezik (kimérhetetlen) -> állandó sűrűség -> állandó (stacionárius) világ ( kimérhetetlen, nem fizikai modell) Cáfolat: háttérsugárzás léte-> az anyag szerkezete az univerzum korai szakaszában más volt, mint most (pl. plazma) -> horizontprobléma Gamow feltételezése: háttérsugárzás + ált. rel + kvantumelémlet -> lehetséges az Univerzum múltjának feltérképezése, modern kozmológia, Big Bang (Nagy Bumm)

5 Ősrobbanás Nagy Bumm Gamow visszafele extrapolált Univerzum modell -> régen forró, sűrű és kicsi volt az Világegyetem -> ennek most is nyoma kell hogy legyen! de közben tágul és hűl az Univerzum -> a régen forró sugárzás nyoma mostanra rádiófrekvenciás sugárzássá hűlt Ha átlátszó az Univerzum -> foton nem hat kölcsön az anyaggal -> Univerzum mint üreg (fekete doboz) R = Univerzum mérete áll. R 0 0 R Planck - eloszlás limt Penzias és R. Wilson -> folyamatos sistergés az űr minden irányából -> háttérsugárzás felfedezése f=160,4 GHz, λ=1,9mm, T=2,725 ± 0,002 K Érdekesség: KMHS dipólus jellege

6 Ősrobbanás Nagy Bumm Horizont-probléma: kozmikus háttérsugárzás minden irányból közel azonos -> de az átellenes pontok távolsága ~30 Gfényév -> a hőmérséklet kiegyenlítődéséhez fénysebességnél nagyobb sebesség kellene, de ez lehetetlen! -> nem lehet köztük kauzális kapcsolat Lehetséges megoldás: inflációs kozmológia, azaz az Univerzum korai szakaszában exponenciálisan tágult (10-34 s <t<10-32 s); ~exp(60) szoros tágulás az infláció végére Magyarázat: az infláció előtt kauzális kapcsolatban lévő térrészek kerültek a horizonton kívülre (azonos körülményekkel), ezek a fotonok most jönnek vissza a horizonton belülre, érthető a korreláció

7 Ősrobbanás Nagy Bumm Háttérsugárzás = az Ősrobbanás visszfénye az Univerzum átlátszódásának pillanatából 1970-re a forró Univerzum-modell elméletileg és kísérletileg is működik (Hubble törvény, KMHS, könnyű elemek gyakorisága) Háttérsugárzás: hőmérsékleti sugárzás (fekete test sugárzás) foton gáz modell (különbség: foton elnyelődhet az anyagban nincs egyediség) foton gázzal töltött Univerzum Hogyan tágul az univerzum? Megoldás: általános relativitáselmélet: homogén és izotrop rendszer esetében ahol ρ(t) energiasűrűség, k-görbülettel kapcsolatos Az energia jó közelítéssel csak sugárzási energia: 2 1 C E Mc ~ 3 3 r r Ezek alapján a tágulási egyenlet: 8 C' 3 r r r 2 r kc k 2 3c c r 2 2 r r H 2 3c teljes 1 Klasszikus kép: mechanikai energia-megmaradás egy próbatestre (homogén és izotróp rendszerben) GM r 2GM r 2 r Emech r Emech

8 Ősrobbanás Nagy Bumm Az teljes energia ill. a görbületet jellemző mennyiség előjelét tekintve három lehetséges megoldása létezik a tágulási egyenleteknek: E<0 k=+1 ( szférikus ) E=0 k=0 ( euklideszi ) E>0 k=-1 ( nyereg ) Jelenlegi mérések: kis eltérés a lapos megoldástól a k=-1 irányába Lapossági probléma: a térbeli metrika miért sík? Lehetséges magyarázat: az infláció hirtelen tágulása kisimított minden kezdeti görbületet

9 Ősrobbanás Nagy Bumm

10 Táguló Világegyetem modell: régen nagy energia és anyagsűrűség, magas hőmérséklet: ökölszabály 1 ev K t < s: Planck-idő, óriási anyag és energiasűrűség + elemi részecskék kvantumgravitációs korszak (még nem ismert), később szabad kvarkok t < s: GUT, Nagy egyesített elmélet, ez után az erős kh. és az elektrogyenge kh. szétválik s s: infláció t < s: már a részecskefizikai folyamatok dominálnak: foton <-> (anti)anyag szintézis (γ+γ<->p + +p - ), nincs kötött állapot (atommag), T>10 13 K Ősrobbanás Nagy Bumm t < s

11 A párkeltésekkel az anyag-antianyag azonos számban van jelen ->a folyamatos annihiláció miatt nem lenne anyag (ρ f =ρ anyag ) mi mégis itt vagyunk(!) Megoldás: szimmetriasértő kölcsönhatás (CP-sértés) anyag másként viselkedik mint az antianyag - > több az anyag mint az antianyag CPT szimmetria az Univerzum igazi szimmetriája ρ f /ρ p =10 9 Ekkor termikus egyensúly uralkodik az Univerzumban (Boltzmann-féle hőhalál), azaz a lokális folyamatok időskálája a táguló Univerzum időskálájához képest jóval kisebb, így a tágulás egyensúlyi állapotokon keresztül valósul meg. W és Z bozonok tömeget nyernek Ősrobbanás Nagy Bumm s s

12 Ősrobbanás Nagy Bumm t > 10-6 s t > 10-6 s: Univerzum tágul és hűl csökken a fotonok energiája a folyamatok lecsatolódnak (p + +p - γ+γ), T<10 13 K (2 GeV) Ekkor a gyenge kölcsönhatás és a lepton szintézis dominál, pl.: p ~ n e p n n p e t > 10-2 s: T<10 11 K már csak e és e + keletkezik a fotonból még kialakul a termikus egyensúly t > 1 s: már az annihiláció működik, kialakul a foton-anyag arány, foton 9 10 p vége a részecskefizikai korszaknak

13 Ősrobbanás Nagy Bumm t > 1 s Magfizikai korszak Nincs elég energia a részecske pár keltéshez gyenge kh. dominál 2 mn mp c N n kt e N p p-n átalakulások, függ: e,e + mennyiségektől az arány folyamatosan változik + a szabad n bomlik és befogódik (d) t ~ 3 s: N n /N p =1/6, ekkor a gyenge kh. is leáll T < 2.2 MeV : p+n->d+e (és inverz) + n bomlás Ha van d és p + energia -> fúziós folyamatok korszaka

14 Ősrobbanás Nagy Bumm t - 4 min Magfizikai korszak, primordiális nukleoszintézis 2 H+n 3 H+y 2 H+p 3 He+y 2 H+ 2 H 3 H+p 2 H+ 2 H 3 He+n (szűk keresztmetszet) Végül 4 He keletkezik: 3 He+n 4 He+y 3 He+d 4 He+p 3 He+p 4 He+e + +v 3 He+ 3 He 4 He+2p Az univerzum anyaga 4 He és H arány N He /N p =1/3 További folyamatok: 4 He+ 3 H 7 Li+y 4 He+ 3 He 7 Be+y

15 Az Univerzum tovább tágul és hűl: nincs elég E a magfúzióhoz: vége a magfizikai korszaknak DE az E> 13 ev az e nem kötött az atommaghoz plazma További hűlés: E< 13 ev, t~10 13 s akkor a foton nem képes ionizálni az anyagot, kialakulnak az atomok t~ év: Átlátszóvá válik az Univerzum (ennek a fotonnak a visszfénye a KMHS) Ősrobbanás Nagy Bumm t > s - Atomkorszak

16 Ősrobbanás Nagy Bumm t > 10 9 év Gravitációs korszak Az atomok kialakulása után az Univerzum anyaga semleges a gravitáció dominál a folyamatok lelassulnak Inhomogén anyageloszlás az anyag gravitációsan sűrűsödik protogalaxisok galaxisok csillagok képződése Első csillagok anyaga H és He

17 Csillagok keletkezése, élete 1 milliárd évvel az Ősrobbanás után: hideg univerzum, az inhomogén anyag könnyen összetömörül a gravitációs összehúzódás révén A gravitáció révén összehúzódó (kollapszus) gázfelhő hőmérséklete nő, viriáltételből: 3k T B M m H A kollapszus következtében nő a gázfelhő részecskéinek kinetikus energiája -> nyomás az összezuhanó anyaggal szemben -> hidrosztatikai egyensúly alakulhat ki -> az ezt meghatározó paraméter az M tömeg Kis tömeg esetében -> barna törpe Nagyobb tömeg -> kollapszus során elegendő T növekedés, hogy másodlagos folyamatok induljanak be: 3 5 GM R 6 2 2eV H H; H 13, ev H e T d ~ 610 K H 6 2, A disszociáció során a T=áll. -> nyüzsgésből eredő nyomás nem változik -> felgyorsul a kollapszus T növekedtével a plazmafelhőben beindulhatnak a újabb magfizikai folyamatok

18 Csillagok keletkezése, élete A csillaganyag magja plazma állapotban további összehúzódással fúziós folyamatok indulhatnak meg E>5 kev a HH fúzió valószínűsége nagy (alagút eff) T > 5 millió K 2 mv 1 2G 2k BT ~ S( E) e Maxwell - eloszlás : nv ~ e E A fúziós folyamat reakciósűrűsége: R ~ HH fúzió azonban lassú folyamat, ok: nincs kötött 2 He -> 2 H keletkezhet csak, ehhez kell a gyenge kh + energia: p n+e + +v, jellemző hkm. σ~10-33 barn (1 kev), σ~10-23 barn (1 MeV) További melegedés a fúzió miatt deuteronégés pp ciklus és CNO ciklus (csillag tömegétől függően) Fúziós folyamatoktól kezdve a kis (<8M N ) és nagytömegű (>8M N ) csillagok fejlődése eltérő! v 3 ~ vn v d v Gamow ablak

19 Csillagok keletkezése, élete Energiatermelés pp ciklus, kis tömeg

20 Csillagok keletkezése, élete Energiatermelés CNO ciklus (m> 8*M N )

21 Csillagok élete és halála C, O finomhangolás Probléma: A=5 és A=8 tömegszámú stabil izotóp nem létezik! Hogyan létezhet akkor 12 C és 16 O és a többi nehéz elem? 4 He+p 5 Li és 4 He+ 4 He 8 Be (T~10-16 s) Hogyan tovább? Öpik és Salpeter (1950): 3α kétlépcsős folyamat megvalósulhat (nagy He sűrűség a csillagban) 4 He+ 4 He 8 Be majd 4 He+ 8 Be 12 C + γ de ez nagyon valószínűtlen! F. Hoyle (1954): Mi mégis itt vagyunk létezik az élet ehhez sok szén kell (és oxigén) léteznie kell egy folyamatnak ami megnöveli a valószínűséget (ANTROPIKUS érvelés) Hoyle megoldása: a 12 C magnak léteznie kell egy gerjesztet állapotának, amely rezonál a berillium- és a héliummagok együttes energiájával (7,3667 MeV) Mérésekkel bizonyították a feltételezett gerjesztett állapotot, 7,6549 MeV Végeredményben: a rezonancia hatáskeresztmetszete megnöveli a reakciógyakoriságot

22 Csillagok élete és halála C, O finomhangolás Mi a helyzet az oxigénnel? 4 He+ 12 C 16 O + γ, Sok a hélium, szén is van, a fenti folyamat akadálytalanul végbemehet Miért nem fogyott el a szén? Újabb antropikus érvelés: kell egy folyamat, amely gátolja az 16 O keletkezését Megoldás: a hélium- és a szénatommag együttes energiáján NE legyen az oxigénnek rezonáns állapota Valóban, a mérések igazolták, hogy nem létezik abban a tartományban gerjesztett állapot Finomhangolás: ha a szénnek nincs rezonáns állapota nem létezne szén ha az oxigénnek lenne rezonáns állapota nem létezne szén

23 Csillagok élete és halála Kis tömeg Kiég a H a magban, a fúzió a He-nál megáll kollapszus köpeny felmelegszik H égés a köpenyben + konvekció Magból forró He áramlik a köpenybe felfúvódás (vörös óriás), kis T, nagy sugárzás Vörös óriás ciklusa: felfúvodás hűlés (felszínen atomos H) kollapszus melegedés (nem elég a hő a fúzió újraindításához) felfúvódás Közben a kis tömeg miatt folyamatos anyagveszteség (nem marad H a csillagban) Az anyagveszteség miatt a folyamat leáll, az elfajult elektrongáz nyomása megállítja a kollapszust, fehér törpe állapot, nagy T, kis sugárzás Ia típusú szupernóva-robbanás, ha M=1,4M NAP (Chandrasekhar-határ)

24 Csillagok élete és halála Nagy Tömeg Kiég a H a magban kollapszus köpeny felmelegszik H égés a köpenyben + a nagy tömeg miatt magas T a He és a C is fúzionál felfúvódás (szuperóriás) Felfúvódás és összehúzódás közben a T nő újabb fúziós folyamatok Alapvető reakciók: 1. szénégés: 12 C+ 12 C 20 Ne +α; 23 Na+p; 23 Mg+n 2. neonégés: 20 Ne+γ 16 O+ α; 20 Ne+ α 24 Mg+ γ 3. oxigénégés: 16 O+ 16 O 31 P+p; 28 Si+ γ; 31 S+n; 30 P+d; 4. szilíciumégés utolsó fúziós folyamat végállapot a 56 Fe Az Fe-nél megáll a fúzió nincs mi ellen tartson a kollapszusnak a T növekedtével hasítás csillag elpusztítja a legyártott magok egy részét A centrumban csak p, n maganyag és He További kollapszus p+e n+v a neutrínók felmelegítik a köpenyt II típusú szupernóva-robbanás neutroncsillag vagy feketelyuk

25 Csillagok élete és halála Nagy Tömeg Vasnál nehezebb elemek szintézise: Vörös óriásokban meginduló s- folyamat (vannak neutrontermelő magreakciók) Főleg szupernova robbanáskor keletkeznek a neutronok színre lépnek Honnan vannak a neutronok? Kollapszuskor 10 GK körül: 56 Fe 13α+4n A keletkezett neutronok befogódnak a maradék vasba és a keletkezett újabb atommagokba r-folyamat Megfigyelési tapasztalatok: elemszintézis vége Z~100, A~250

26 Csillagok után Neutroncsillag A szupernova-robbanás pillanatában hirtelen felmelegedés (neutrínófűtés), így újra beindul a fúzió pillanatszerű, nincs gravitációs ellentartás a nagy részecskesűrűség miatt, nagy reakciósűrűség U-ig legyártódik az összes elem A robbanás során megmaradt anyag nyomása akkora, hogy az elektronok a protonokba préselődnek neutron és neutrínó keletkezik A megmaradó neutronok kötött objektuma: Sűrűsége: ~10 14 g/cm 3 Átmérő ~ 10 km Forgás ~ 1 fordulat/s Hőmérséklete ~100 millió K Röntgen sugárzás 10 6 év után K-re hűl

27 Csillagok után Fekete Lyuk Eddington (1935): Elegendően nagy M tömeg felett (M>3M N ) a neutroncsillag anyagának nyomása nem tudja kiegyenlíteni a gravitációs nyomást az anyag összeomlik és fekete lyuk lesz belőle (tér-idő szingularitása) Az általános relativitás egyenleteinek létezik szinguláris megoldása (Schwarzschild) 1990-es években figyeltek meg először fekete lyukat: kettős csillagrendszerben 3-8 M N tömeggel és szuper nehéz több millió M N tömeggel Szingularitást körülvevő térrészben a gravitáció olyan nagy, hogy a fény sem léphet ki belőle ennek a gömbszimmetrikus tartománynak (eseményhorizont) a határa a Schwarzschild-sugár (itt a szökési sebesség a fénysebesség), ez tekinthető a fekete lyuk határának 2GM R s 2 c Sugárzás: az eseményhorizont közelében részecskék keletkezhetnek (energia anyag), ezek elhagyhatják a fekete lyukat, ezáltal csökken annak tömege (Hawkingsugárzás) Elnyelés: sugárzás és anyag elnyelése kompenzálja a sugárzási veszteséget feltétel: T f < T hatter nyílt univerzumban minden fekete lyuk elpárolog

28 Sötét anyag F. Zwicky (1933): Coma-halmaz galaxisai gyorsabban mozognak, mint a szökési sebesség (látható anyag gravitációs potenciáljából számított) nem világító anyag van a halmazban 1990: ROSAT galaktikus röntgensugárzás mérése: a gáz atomjainak sebessége nagyobb, mint a galaxisban lévő szökési sebesség Gravitációs lencsehatás: nagy tömeg mellett elhajlik a fény pályája lencsehatás; a mérések igazolják a nagy nem világító tömeg jelenlétét a galaxisok körül Lehetséges sötétanyag-jelöltek: nem világító barionos anyag (barna törpe, por) kozmológiailag cáfolható Neutrínók kisebb a tömegük, hogy az Univerzum kritikus tömegét adják (~45 ev), forró sötét anyag Gyengén kölcsönható nagy tömegű részecskék (WIMP) Axionok Szuperszimmetrikus részecskék Extra dimenzió

29 Sötét energia Speciális anyag energiasűrűsége kicsit vagy egyáltalán nem változik a tér-időben, nem világít SŐT: általános taszító hatású negatív nyomás (már szívás) Kísérlet: gyorsulva táguló Univerzum (2011 Nobel-díj: S. Perlmutter, B. Schmidt, A. Reiss) Elmélet 1: kozmológiai állandó bevezetése az általános relativitáselméletben (matematikailag vákuumenergia) Elmélet 2: Kvintesszencia, időben változó skalártér bevezetése