A sötét anyag nyomában

Átírás

1 A sötét anyag nyomában Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

2

3

4 Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

5 legyen világosság! Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

28 Az atomoktól a csillagokig Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

29 Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

30 A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy A csillagok fénye 1

47 a sötét anyag problémája: egy elméleti hiány és egy kísérleti felesleg sikeres találkozása Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 2

48 a sötét anyag problémája: egy elméleti hiány és egy kísérleti felesleg sikeres (vagy sikertelen?) találkozása Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 2

49 a sötét anyag problémája: egy elméleti hiány és egy kísérleti felesleg a fizikai felfedezések forgatókönyvei: sikeres (vagy sikertelen?) találkozása Nem először a fizika történetében! 1/ a kísérletezők találnak egy jelenséget, az elméletiek nem értik 2/ az elméletiek megjósolnak valamit, a kísérletezők sokáig keresik, míg megtalálják 3/ időben nagyjából egybeesik az elméleti magyarázat és a kísérleti felfedezés - a radioaktivitás felfedezése a gravitációs hullámok előrejelzése (1915) és felfedezése (2015) - Higgs-bozon ( ) - Lamb-shift (QED, 1950) - kvarkok és partonok ( ) - kozmikus háttérsugárzás (1965) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 2

50 a sötét anyag problémája: egy elméleti hiány és egy kísérleti felesleg a fizikai felfedezések forgatókönyvei: sikeres (vagy sikertelen?) találkozása Nem először a fizika történetében! 1/ a kísérletezők találnak egy jelenséget, az elméletiek nem értik 2/ az elméletiek megjósolnak valamit, a kísérletezők sokáig keresik, míg megtalálják 3/ időben nagyjából egybeesik az elméleti magyarázat és a kísérleti felfedezés - a radioaktivitás felfedezése a gravitációs hullámok előrejelzése (1915) és felfedezése (2015) - Higgs-bozon ( ) - Lamb-shift (QED, 1950) - kvarkok és partonok ( ) - kozmikus háttérsugárzás (1965) A mostani kísérleti felfedezés különlegessége: a felfedezett új dolgot nem látni!! láttál te már elektront?! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 2

51 Mi is ez a "kísérleti felesleg"? sok olyan anyag az Univerzumban, amiről nem tudjuk, hogy miből áll, honnan származik, hogyan került oda, milyen kölcsönhatásokban vesz részt Egyebek között sötét (nem fekete, hanem "láthatatlan"), mert nem világít. Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 3

52 Mi is ez a "kísérleti felesleg"? No de akkor honnan tudjuk, hogy ez az anyag egyáltalán létezik? Van egy kölcsönhatás, amiben minden anyag részt vesz: sok olyan anyag az Univerzumban, amiről nem tudjuk, hogy miből áll, honnan származik, hogyan került oda, milyen kölcsönhatásokban vesz részt Egyebek között sötét (nem fekete, hanem "láthatatlan"), mert nem világít. ez a gravitáció! Gravitációs hatása a legláthatatlanabb anyagot is elárulja! Jó tanács bújócskázóknak és rendőröknek: ne bottal, hanem gravitációs detektorokkal üssék a hűlt nyomokat Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 3

53 Mi is ez a "kísérleti felesleg"? No de akkor honnan tudjuk, hogy ez az anyag egyáltalán létezik? Van egy kölcsönhatás, amiben minden anyag részt vesz: ez a gravitáció! Gravitációs hatása a legláthatatlanabb anyagot is elárulja! Jó tanács bújócskázóknak és rendőröknek: ne bottal, hanem gravitációs detektorokkal üssék a hűlt nyomokat sok olyan anyag az Univerzumban, amiről nem tudjuk, hogy miből áll, honnan származik, hogyan került oda, milyen kölcsönhatásokban vesz részt Egyebek között sötét (nem fekete, hanem "láthatatlan"), mert nem világít. Megjegyzés: Newton szerint az anyag gravitációs hatása a tömegétől függ. Einstein általános relativitáselmélete szerint más mennyiségek is beleszólnak (energiaáram, nyomás, nyírófeszültség)., Normál körülmények között ezek elhanyagolhatók, tehát lényegében a sötét anyag tömegének a nyomát látjuk. Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 3

54 Honnan ismerjük a testek tömegét? Melyik tömeget? m a = F = m g = m (GM/r 2 ) tehetetlen tömeg passzív súlyos tömeg a háromféle tömeg minden testre azonos! ez az általános relativitáselmélet kiindulópontja lásd: dgy: Gravitáció és geometria Atomcsill, szeptember 18. aktív súlyos tömeg a tehetetlen tömeg mérése: ütközési kísérlet: M m =? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 4

57 Honnan ismerjük a testek tömegét? Melyik tömeget? m a = F = m g = m (GM/r 2 ) tehetetlen tömeg a háromféle tömeg minden testre azonos! ez az általános relativitáselmélet kiindulópontja lásd: dgy: Gravitáció és geometria Atomcsill, szeptember 18. a tehetetlen tömeg mérése: passzív súlyos tömeg aktív súlyos tömeg Hát megmérjük mérlegen! vagy egyensúlyba hozzuk egy standard tömeggel (ez a passzív súlyos tömeg mérésének módszere) vagy kölcsönhatásba hozzuk a Föld ismert gravitációs terével (amit előzőleg egy standard tömeggel, a párizsi szabvány kg-mal kalibráltunk) ütközési kísérlet: M m =? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 4

58 Mi a helyzet az űrben, alátámasztás, ütközés és standard tömegek nélkül? F 1 F2 a testek egymás gravitációs hatására görbe pályákon haladnak e pályák vizsgálatából következtetni lehet a ható erőkre, ezzel a forrásukra, a tömegekre Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 5

59 Mi a helyzet az űrben, alátámasztás, ütközés és standard tömegek nélkül? F 1 F2 az első tapasztalati szabály: Kepler harmadik törvénye körpályára r a pályasugár és T a keringési idő ha M >> m 1, m 2 a testek egymás gravitációs hatására görbe pályákon haladnak e pályák vizsgálatából következtetni lehet a ható erőkre, ezzel a forrásukra, a tömegekre r 3 arányos T 2 -vel Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 5

60 Mi a helyzet az űrben, alátámasztás, ütközés és standard tömegek nélkül? F 1 F2 az első tapasztalati szabály: Kepler harmadik törvénye körpályára r a pályasugár és T a keringési idő ha M >> m 1, m 2 a testek egymás gravitációs hatására görbe pályákon haladnak e pályák vizsgálatából következtetni lehet a ható erőkre, ezzel a forrásukra, a tömegekre r 3 arányos T 2 -vel Számoljunk! v = 2p r / T T = 2p r / v ezért r 3 arányos T 2 = (2p r / v) 2 = 4p 2 r 2 / v 2 -tel Tehát Kepler szerint a különböző bolygókra v 2 r = állandó Ez az állandó más a Napra és a Jupiterre: valószínűleg a vonzócentrumtól függ! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 5

61 Kepler törvényeit az égről "olvasta le" Newton viszont ugyanezeket levezette a dinamika és a gravitáció törvényeiből! F cf F g Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 6

62 Kepler törvényeit az égről "olvasta le" Newton viszont ugyanezeket levezette a dinamika és a gravitáció törvényeiből! F g F cf a körpályán a centripetális erőt a gravitáció biztosítja: ma = mv 2 /r = F cp = F g = GMm/r 2 ezért v 2 r = GM ahol G az univerzális gravitációs állandó, M pedig a vonzócentrum tömege Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 6

63 Kepler törvényeit az égről "olvasta le" Newton viszont ugyanezeket levezette a dinamika és a gravitáció törvényeiből! F g F cf a körpályán a centripetális erőt a gravitáció biztosítja: ma = mv 2 /r = F cp = F g = GMm/r 2 ezért v 2 r = GM ahol G az univerzális gravitációs állandó, M pedig a vonzócentrum tömege ha tehát megmérjük a bolygó r pályasugarát és v pálya menti sebességét (vagy T keringési idejét), kiszámíthatjuk a vonzócentrum M tömegét Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 6

64 Kepler törvényeit az égről "olvasta le" Newton viszont ugyanezeket levezette a dinamika és a gravitáció törvényeiből! F g F cf a körpályán a centripetális erőt a gravitáció biztosítja: ma = mv 2 /r = F cp = F g = GMm/r 2 ezért v 2 r = GM ahol G az univerzális gravitációs állandó, M pedig a vonzócentrum tömege ha tehát megmérjük a bolygó r pályasugarát és v pálya menti sebességét (vagy T keringési idejét), kiszámíthatjuk a vonzócentrum M tömegét a Naprendszer vizsgálatából kiszámíthatjuk a Nap és a Jupiter tömegének hányadosát, de magukat a tömegeket nem! M N / M J = (v 2 r) N / (v 2 r) J 1000 Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 6

65 Kepler törvényeit az égről "olvasta le" Newton viszont ugyanezeket levezette a dinamika és a gravitáció törvényeiből! F g F cf a körpályán a centripetális erőt a gravitáció biztosítja: ma = mv 2 /r = F cp = F g = GMm/r 2 ezért v 2 r = GM ahol G az univerzális gravitációs állandó, M pedig a vonzócentrum tömege ha tehát megmérjük a bolygó r pályasugarát és v pálya menti sebességét (vagy T keringési idejét), kiszámíthatjuk a vonzócentrum M tömegét a Naprendszer vizsgálatából kiszámíthatjuk a Nap és a Jupiter tömegének hányadosát, de magukat a tömegeket nem! M N / M J = (v 2 r) N / (v 2 r) J 1000 De honnan ismerjük a G gravitációs állandót? Meg kell mérni a Földön! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 6

66 De honnan ismerjük a G gravitációs állandót? Meg kell mérni a Földön! Henry Cavendish ( ) G mérése torziós ingával: 1798 Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 7

67 De honnan ismerjük a G gravitációs állandót? Meg kell mérni a Földön! G nagyon kicsi nagy tömegek kis elmozdulásának pontos mérése szükséges ennek nagymestere volt Eötvös Loránd ( ) Henry Cavendish ( ) G mérése torziós ingával: 1798 lásd: Cserti József: Eötvös Loránd és a gravitáció Atomcsill, szeptember 11. lásd: Skrapits Lajos: A gravitációs kút és az inga Atomcsill, október 14. Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 7

68 De honnan ismerjük a G gravitációs állandót? Meg kell mérni a Földön! G nagyon kicsi nagy tömegek kis elmozdulásának pontos mérése szükséges ennek nagymestere volt Eötvös Loránd ( ) Henry Cavendish ( ) G mérése torziós ingával: 1798 G = 6,67408 * m 3 /kg s 2 lásd: Cserti József: Eötvös Loránd és a gravitáció Atomcsill, szeptember 11. lásd: Skrapits Lajos: A gravitációs kút és az inga Atomcsill, október 14. Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 7

69 De honnan ismerjük a G gravitációs állandót? Meg kell mérni a Földön! G nagyon kicsi nagy tömegek kis elmozdulásának pontos mérése szükséges ennek nagymestere volt Eötvös Loránd ( ) Henry Cavendish ( ) G mérése torziós ingával: 1798 G = 6,67408 * m 3 /kg s 2 ennek alapján már kiszámíthatjuk a Nap, a Jupiter és bármely más gravitációs vonzócentrum tömegét M Nap = 1,99 *10 30 kg M Jupiter = 1,90 *10 27 kg lásd: Cserti József: Eötvös Loránd és a gravitáció Atomcsill, szeptember 11. lásd: Skrapits Lajos: A gravitációs kút és az inga Atomcsill, október 14. ezzel a módszerrel számítják ki az exobolygók pályájából a csillaguk tömegét Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 7

70 Még nagyobb objektumok: Galaxisok Csillagok százmilliárdjai, egymás kölcsönös gravitációs terében Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 8

71 Még nagyobb objektumok: Galaxisok Csillagok százmilliárdjai, egymás kölcsönös gravitációs terében Mennyi a tömege egy galaxisnak? Számoljuk meg az alkotórészeket (csillagok, bolygók) és szorozzuk meg egy csillag tömegét a számukkal! ez a látható (avagy világító) anyag tömege vagy alkalmazzuk (megfelelő módosítással) Kepler 3. törvényét! utána hasonlítsuk össze a kétféle eredményt! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 8

72 Mennyi a látható anyag egy galaxisban? A csillagok tömege M Nap = 1,99 *10 30 kg m proton = 1,67 *10-27 kg M Nap = 1,2 * m proton Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 9

73 Mennyi a látható anyag egy galaxisban? A csillagok tömege M Nap = 1,99 *10 30 kg m proton = 1,67 *10-27 kg elméleti számítás: egy csillag kb. h c N = G m 2 3/ darab H-atomból áll plusz/mínusz egy nagyságrend M Nap = 1,2 * m proton Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 9

74 Mennyi a látható anyag egy galaxisban? A csillagok tömege M Nap = 1,99 *10 30 kg m proton = 1,67 *10-27 kg elméleti számítás: egy csillag kb. h c N = G m 2 3/ darab H-atomból áll plusz/mínusz egy nagyságrend M Nap = 1,2 * m proton A galaxisokban a csillagok sűrűsége megbecsülhető, így az összes csillag száma is: kb milliárd azaz Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 9

75 Mennyi a látható anyag egy galaxisban? A csillagok tömege M Nap = 1,99 *10 30 kg m proton = 1,67 *10-27 kg elméleti számítás: egy csillag kb. h c N = G m 2 3/ darab H-atomból áll plusz/mínusz egy nagyságrend M Nap = 1,2 * m proton A galaxisokban a csillagok sűrűsége megbecsülhető, így az összes csillag száma is: kb milliárd azaz Van még benne gáz, por, bolygók, kialudt csillagok, fekete lyukak ezért egy galaxis becsült tömege kb kg Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 9

76 Hogyan alkalmazhatjuk Kepler 3. törvényét, ha a vonzócentrum nem pontszerű, hanem kiterjedt objektum? Esetleg túlnyúlik a keringő test pályáján? Ez a helyzet a galaxisok esetében! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 10

77 Hogyan alkalmazhatjuk Kepler 3. törvényét, ha a vonzócentrum nem pontszerű, hanem kiterjedt objektum? Esetleg túlnyúlik a keringő test pályáján? Ez a helyzet a galaxisok esetében! Newton gravitációs törvénye most is segít! Két közvetlen következménye: Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 10

78 Hogyan alkalmazhatjuk Kepler 3. törvényét, ha a vonzócentrum nem pontszerű, hanem kiterjedt objektum? Esetleg túlnyúlik a keringő test pályáján? Ez a helyzet a galaxisok esetében! Newton gravitációs törvénye most is segít! Két közvetlen következménye: 1/ Kiterjedt gömbszimmetrikus testen kívül a gravitációs tér PONTOSAN olyan, mint egy ugyanakkora tömegű, pontszerű test körül F F M = M Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 10

79 Hogyan alkalmazhatjuk Kepler 3. törvényét, ha a vonzócentrum nem pontszerű, hanem kiterjedt objektum? Esetleg túlnyúlik a keringő test pályáján? Ez a helyzet a galaxisok esetében! Newton gravitációs törvénye most is segít! Két közvetlen következménye: 1/ Kiterjedt gömbszimmetrikus testen kívül a gravitációs tér PONTOSAN olyan, mint egy ugyanakkora tömegű, pontszerű test körül M F = M F 2/ Gömbhéjon belül a gravitációs tér nulla F = 0 Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 10

80 Hogyan alkalmazhatjuk Kepler 3. törvényét, ha a vonzócentrum nem pontszerű, hanem kiterjedt objektum? Esetleg túlnyúlik a keringő test pályáján? Ez a helyzet a galaxisok esetében! Newton gravitációs törvénye most is segít! Két közvetlen következménye: 1/ Kiterjedt gömbszimmetrikus testen kívül a gravitációs tér PONTOSAN olyan, mint egy ugyanakkora tömegű, pontszerű test körül M F = M F 2/ Gömbhéjon belül a gravitációs tér nulla F = 0 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 10

81 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 11

85 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat az ördög ügyvédje: a galaxisok nem gömbszimmetrikusok én: kicsire nem nézünk! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 11

86 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat az ördög ügyvédje: a galaxisok nem gömbszimmetrikusok én: kicsire nem nézünk! Ha tehát a galaxisban különböző csillagokra megmérjük a v 2 r mennyiséget, ezzel megkapjuk az r sugarú pályán belüli tömeget, M(r)-et így feltérképezhetjük a galaxisok tömegeloszlását! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 11

87 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat az ördög ügyvédje: a galaxisok nem gömbszimmetrikusok én: kicsire nem nézünk! Ha tehát a galaxisban különböző csillagokra megmérjük a v 2 r mennyiséget, ezzel megkapjuk az r sugarú pályán belüli tömeget, M(r)-et így feltérképezhetjük a galaxisok tömegeloszlását! Technikai nehézségek: - a csillag keringési ideje? túl hosszú.. (Nap: 200 millió év): - a csillag keringési sebessége Doppler-effektussal jól mérhető - de csak a felénk mutató komponens! - a csillag keringési pályájának sugara: csak merőleges rálátással mérhető jól Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 11

88 Következmény: gömbszerű felhőben keringő testre csak a pályán belüli anyag vonzása hat az ördög ügyvédje: a galaxisok nem gömbszimmetrikusok én: kicsire nem nézünk! Ha tehát a galaxisban különböző csillagokra megmérjük a v 2 r mennyiséget, ezzel megkapjuk az r sugarú pályán belüli tömeget, M(r)-et így feltérképezhetjük a galaxisok tömegeloszlását! Technikai nehézségek: - a csillag keringési ideje? túl hosszú.. (Nap: 200 millió év): - a csillag keringési sebessége Doppler-effektussal jól mérhető - de csak a felénk mutató komponens! - a csillag keringési pályájának sugara: csak merőleges rálátással mérhető jól Kompromisszum: ferde rálátás a dőlésszög az ellipszisnek látszó korongból számolható ki Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 11

89 túl a technikai nehézségeken: megvan a v(r) diagram v pontszerű centrum esetén: v 2 = GM/r elméletileg számolt görbe galaxisok csillageloszlására Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 12

90 túl a technikai nehézségeken: megvan a v(r) diagram v pontszerű centrum esetén: v 2 = GM/r elméletileg számolt görbe galaxisok csillageloszlására De hogyan olvassuk le az M(r) tömegeloszlást? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 12

91 Trükk: ábrázoljuk v 2 r -et r függvényében ez arányos az M(r) tömegeloszlással v 2 r v v 2 r pontszerű centrum esetén: v 2 r = GM = állandó v 2 r elméletileg számolt görbe galaxisok csillageloszlására GM g R Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 13

92 Trükk: ábrázoljuk v 2 r -et r függvényében ez arányos az M(r) tömegeloszlással v 2 r v v 2 r pontszerű centrum esetén: v 2 r = GM = állandó v 2 r elméletileg számolt görbe galaxisok csillageloszlására GM g R a galaxis sugara, ezen túl a tömeg nem nő tovább! R Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 13

93 Vera Rubin ( ) Nagy meglepetés a hetvenes évek elején új spektroszkóp, 1970: az Androméda-galaxis sok száz csillagának sebességét mérte meg Dopplerrel a valódi görbe nagyon eltért az elméleti várakozásoktól! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 14

94 Vera Rubin ( ) Nagy meglepetés a hetvenes évek elején új spektroszkóp, 1970: az Androméda-galaxis sok száz csillagának sebességét mérte meg Dopplerrel a valódi görbe nagyon eltért az elméleti várakozásoktól! v 2 r GM g R Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 14

95 Vera Rubin ( ) Nagy meglepetés a hetvenes évek elején új spektroszkóp, 1970: az Androméda-galaxis sok száz csillagának sebességét mérte meg Dopplerrel a valódi görbe nagyon eltért az elméleti várakozásoktól! v 2 r a galaxis anyaga nem akart véget érni!! GM g R Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 14

96 Vera Rubin ( ) Nagy meglepetés a hetvenes évek elején új spektroszkóp, 1970: az Androméda-galaxis sok száz csillagának sebességét mérte meg Dopplerrel a valódi görbe nagyon eltért az elméleti várakozásoktól! v 2 r Technikai kérdés: hogyan mérjük meg a csillagok sebességét ott, ahol már nincs csillag? a galaxis anyaga nem akart véget érni!! GM g 1/ néhány csillag még van ott is 2/ a galaxis "holdjai": kísérő galaxisok 3/ az eltérés már beljebb elkezdődik. R Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 14

97 Vera Rubin ( ) Nagy meglepetés a hetvenes évek elején új spektroszkóp, 1970: az Androméda-galaxis sok száz csillagának sebességét mérte meg Dopplerrel a valódi görbe nagyon eltért az elméleti várakozásoktól! v 2 r Technikai kérdés: hogyan mérjük meg a csillagok sebességét ott, ahol már nincs csillag? a galaxis anyaga nem akart véget érni!! GM g 1/ néhány csillag még van ott is 2/ a galaxis "holdjai": kísérő galaxisok 3/ az eltérés már beljebb elkezdődik. R Az összes anyag kb. tízszer annyi, mit a látható! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 14

98 A galaxis teljes tömege kb tízszer annyi, mint amennyi világít! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 15

99 A galaxis teljes tömege kb tízszer annyi, mint amennyi világít! alternatíva: nem igaz Newton gravitációs törvénye! Ajjaj Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 15

100 A galaxis teljes tömege kb tízszer annyi, mint amennyi világít! alternatíva: nem igaz Newton gravitációs törvénye! Ajjaj a "maradék": a sötét anyag Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 15

101 A galaxis teljes tömege kb tízszer annyi, mint amennyi világít! alternatíva: nem igaz Newton gravitációs törvénye! Ajjaj a "maradék": a sötét anyag Ez igazából nem is "maradék"! A galaxis lényegében sötét anyagból van, és mint tortán a hab van benne egy kis világító anyag is a csillagok a sötét anyag felhőjének "tajtékjai" Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 15

102 A galaxis teljes tömege kb tízszer annyi, mint amennyi világít! alternatíva: nem igaz Newton gravitációs törvénye! Ajjaj a "maradék": a sötét anyag Ez igazából nem is "maradék"! A galaxis lényegében sötét anyagból van, és mint tortán a hab van benne egy kis világító anyag is a csillagok a sötét anyag felhőjének "tajtékjai" Később lényegében minden galaxisra hasonló adatokat mértek. Ez a felfedezés alapjában változtatta meg a galaxisképződés elméletét is!. Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 15

103 De a sötét anyag létezésének gondolata nem ekkor merült fel először! Még nagyobb struktúra: galaxishalmaz galaxis ezt is a gravitáció tartja össze: az összes tömeg vonzása Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 16

104 De a sötét anyag létezésének gondolata nem ekkor merült fel először! Még nagyobb struktúra: galaxishalmaz galaxis ezt is a gravitáció tartja össze: az összes tömeg vonzása Ha a galaxisok összes mozgási energiája nagyobb, mint a gravitációs vonzás helyzeti energiája, akkor a rendszer szétesik! mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 analógia: a feldobott kő Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 16

105 De a sötét anyag létezésének gondolata nem ekkor merült fel először! Még nagyobb struktúra: galaxishalmaz galaxis ezt is a gravitáció tartja össze: az összes tömeg vonzása Ha a galaxisok összes mozgási energiája nagyobb, mint a gravitációs vonzás helyzeti energiája, akkor a rendszer szétesik! mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 analógia: a feldobott kő márpedig ez az összefüggés minden halmazra fennáll! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 16

106 Zwicky 1934: egy galaxishalmazban megmérte a sebességeket és a távolságokat Fritz Zwicky ( ) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 17

107 Zwicky 1934: egy galaxishalmazban megmérte a sebességeket és a távolságokat mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 a halmaznak szét kellene repülnie! de láthatóan egyben van Fritz Zwicky ( ) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 17

108 Fritz Zwicky ( ) Zwicky 1934: egy galaxishalmazban megmérte a sebességeket és a távolságokat mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 a halmaznak szét kellene repülnie! de láthatóan egyben van Miért nem esik szét a galaxishalmaz? frissen keletkezett - ez nem lehet, mert vannak benne nagyon öreg csillagok Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 17

109 Zwicky 1934: egy galaxishalmazban megmérte a sebességeket és a távolságokat mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 a halmaznak szét kellene repülnie! de láthatóan egyben van Fritz Zwicky ( ) a látható anyagon kívül van benne még valami, ami hozzájárul a vonzáshoz Miért nem esik szét a galaxishalmaz? frissen keletkezett - ez nem lehet, mert vannak benne nagyon öreg csillagok ez a sötét anyag! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 17

110 Zwicky 1934: egy galaxishalmazban megmérte a sebességeket és a távolságokat mv 2 2 > G m 1m 2 r 12 a halmaznak szét kellene repülnie! de láthatóan egyben van Fritz Zwicky ( ) a látható anyagon kívül van benne még valami, ami hozzájárul a vonzáshoz Miért nem esik szét a galaxishalmaz? frissen keletkezett - ez nem lehet, mert vannak benne nagyon öreg csillagok ez a sötét anyag! A sötét anyag mennyisége százszorosan meghaladja a galaxishalmaz látható anyagának mennyiségét! A galaxisok igazából a sötét anyag felhőjében úsznak, mint mazsolák a pudingban Ezt figyelembe nem venni akkora tévedés, mintha a Naprendszerből valaki csak a bolygókat látná, és nem venné észre a Napot Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 17

111 "Felfedezték-e" a csillagászok a sötét anyagot? Zwickynek 1934-ben senki sem hitt Rubinnak 1970-ben már többen Új, pontosabb mérések nyomán ma már mindenki elfogadja Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 18

112 "Felfedezték-e" a csillagászok a sötét anyagot? Zwickynek 1934-ben senki sem hitt Rubinnak 1970-ben már többen Új, pontosabb mérések nyomán ma már mindenki elfogadja lásd Csabai István: Az Univerzum háromdimenziós térképe Atomcsill, november 19. lásd dgy: Az Univerzum anyagai Atomcsill, szeptember 30. végső érv: precíziós kozmológiai mérések Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 18

113 "Felfedezték-e" a csillagászok a sötét anyagot? Zwickynek 1934-ben senki sem hitt Rubinnak 1970-ben már többen Új, pontosabb mérések nyomán ma már mindenki elfogadja végső érv: precíziós kozmológiai mérések lásd Csabai István: Az Univerzum háromdimenziós térképe Atomcsill, november 19. lásd dgy: Az Univerzum anyagai Atomcsill, szeptember 30. Az Univerzum anyagának összetétele: 74 % "sötét energia" 22 % sötét anyag 4 % "közönséges anyag" Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 18

114 "Felfedezték-e" a csillagászok a sötét anyagot? Zwickynek 1934-ben senki sem hitt Rubinnak 1970-ben már többen Új, pontosabb mérések nyomán ma már mindenki elfogadja végső érv: precíziós kozmológiai mérések lásd Csabai István: Az Univerzum háromdimenziós térképe Atomcsill, november 19. lásd dgy: Az Univerzum anyagai Atomcsill, szeptember 30. Az Univerzum anyagának összetétele: 74 % "sötét energia" 22 % sötét anyag 4 % "közönséges anyag" a sötét energiáról majd később Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 18

115 "Felfedezhettek-e" valamit, amit senki sem látott? látott már valaki elektront? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 19

116 "Felfedezhettek-e" valamit, amit senki sem látott? látott már valaki elektront? És látta már valaki a szupernehéz fekete lyukat a Galaxis közepén? a fekete lyuknak csak a gravitációs hatása észlelhető Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 19

117 "Felfedezhettek-e" valamit, amit senki sem látott? látott már valaki elektront? És látta már valaki a szupernehéz fekete lyukat a Galaxis közepén? a fekete lyuknak csak a gravitációs hatása észlelhető akárcsak a sötét anyagnak! Különbség: a sötét anyag esetén nem egy láthatatlan centrum, hanem láthatatlan eloszlott anyagfelhő szerepel Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 19

118 Hogyan lehet lefényképezni a láthatatlan sötét anyagot? a nagy tömegű testek gravitációs hatása eltéríti a fénysugarat ezért a pontszerű forrásokat rossz irányban látjuk a kiterjedt objektumok képe pedig eltorzul Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 20

119 Hogyan lehet lefényképezni a láthatatlan sötét anyagot? ezt a jelenséget Einstein általános relativitáselmélete jósolta meg először Arthur Eddington mérte meg 1919-ben a nagy tömegű testek gravitációs hatása eltéríti a fénysugarat csillagok képe eredeti és a Nap által eltérített pozícióban ezért a pontszerű forrásokat rossz irányban látjuk a kiterjedt objektumok képe pedig eltorzul ezt megbeszéltük! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 20

120 Példák gravitációs lencsehatásra többszörös kép kétszeres kép Einsteingyűrű Einsteinkereszt a háttérgalaxisok ívessé torzítása Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 21

121 és ezért azt is látjuk, amit nem láthatunk A gravitációs lencsehatás az anyag tömegére érzékeny a fényt ezért a sötét anyag is eltéríti Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 22

122 és ezért azt is látjuk, amit nem láthatunk A gravitációs lencsehatás az anyag tömegére érzékeny a fényt ezért a sötét anyag is eltéríti a láthatatlan sötét anyag eloszlásának feltérképezése Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 22

123 és ezért azt is látjuk, amit nem láthatunk két galaxis ütközése a pirossal jelölt világító anyag (csillagok és gáz) megtorpant, a kékkel jelölt sötét anyag kölcsönhatás nélkül továbbhaladt a sötét anyag eloszlását a háttérgalaxisok eltérített fénye alapján rekonstruálták a láthatatlan sötét anyag eloszlásának feltérképezése Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 23

124 és ezért azt is látjuk, amit nem láthatunk két galaxis ütközése a pirossal jelölt világító anyag (csillagok és gáz) megtorpant, a kékkel jelölt sötét anyag kölcsönhatás nélkül továbbhaladt a sötét anyag eloszlását a háttérgalaxisok eltérített fénye alapján rekonstruálták a láthatatlan sötét anyag eloszlásának feltérképezése galaxishalmaz a rendszert a középen elhelyezkedő (kékkel jelölt) sötét anyag gravitációs hatása stabilizálja Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 23

125 Vajon tekinthető-e ez az ábra "fényképnek"? hiszen a kék foltokat a háttérgalaxisok eltérített fénye alapján számítógép konstruálta Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 24

126 Vajon tekinthető-e ez az ábra "fényképnek"? hiszen a kék foltokat a háttérgalaxisok eltérített fénye alapján számítógép konstruálta Igen, ez fénykép! Fénykép: az anyaggal kölcsönható sugárzás eltérülése alapján technikai eszközökkel előállított, vizuálisan észlelhető és értékelhető ábra ez éppen olyan fénykép, mint - egy röntgenfelvétel, - egy elektronmikroszkópos kép, - egy CT-felvétel, - egy panorámafotó, - a DNS diffraktogrammja - vagy a kvarkok protonbeli eloszlásának feltérképezése neutrínókkal Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 24

127 A látható és a láthatatlan a sötét anyag eloszlásának szimulációja az SDSS térképe a galaxisok eloszlásáról Lehet, hogy a sötét anyag alakítja ki azt a szálas struktúrát, amit a világító anyag neonreklámként kirajzol? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 25

128 A látható és a láthatatlan a sötét anyag eloszlásának szimulációja Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 26

129 A látható és a láthatatlan a sötét anyag eloszlásának szimulációja a valódi galaxis-eloszlás egy részlete a sötét anyag csomóira (piros) kicsapódó világító anyag (sárga) szimulációja Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 27

130 Vajon mi alkotja a sötét anyagot? két alapvető jelölt, és néhány csendes pályázó Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 28

131 Vajon mi alkotja a sötét anyagot? MACHO Massive Compact Halo Object nehéz kompakt galaktikus halo objektumok közönséges anyagból van, de nem látszik kialudt csillagok, bolygók, por- és gázfelhők stb felső korlát: az Univerzum bariontartalma He/H arány = 25 % ezért a sötét anyag NEM ATOMOS! két alapvető jelölt, és néhány csendes pályázó Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 28

132 Vajon mi alkotja a sötét anyagot? MACHO Massive Compact Halo Object nehéz kompakt galaktikus halo objektumok közönséges anyagból van, de nem látszik két alapvető jelölt, és néhány csendes pályázó kialudt csillagok, bolygók, por- és gázfelhők stb felső korlát: az Univerzum bariontartalma He/H arány = 25 % ezért a sötét anyag NEM ATOMOS! primordiális fekete lyukak? gravitációs hullámok? téridő-diszlokációk? nem lehet kizárni! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 28

133 X X Vajon mi alkotja a sötét anyagot? két alapvető jelölt, és néhány csendes pályázó MACHO Massive Compact Halo Object nehéz kompakt galaktikus halo objektumok közönséges anyagból van, de nem látszik kialudt csillagok, bolygók, por- és gázfelhők stb felső korlát: az Univerzum bariontartalma He/H arány = 25 % ezért a sötét anyag NEM ATOMOS! primordiális fekete lyukak? gravitációs hullámok? téridő-diszlokációk? nem lehet kizárni! WIMP Weakly Interactive Massive Particles nem barionos anyag! valamilyen még nem ismert, elektromosan semleges (ezért nem világító) részecskefajta marad: erős elektromágneses gyenge + gravitációs (+ ötödik erő?) van még ilyen felfedezetlen elemi részecske? a részecskefizikusok kórusának válasza: hajaj! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 28

134 Idézet: a Higgs-részecske felfedezése megkoronázta és beteljesítette a részecskefizika Standard Modelljét (2012) akkor mit csinálnak most a részecskefizikusok? lásd: Pásztor Gabriella: Új Fizika: az ismeretlen nyomában a Nagy Hadronütköztetővel Atomcsill, október 6 Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 29

135 Idézet: a Higgs-részecske felfedezése megkoronázta és beteljesítette a részecskefizika Standard Modelljét (2012) akkor mit csinálnak most a részecskefizikusok? lásd: Pásztor Gabriella: Új Fizika: az ismeretlen nyomában a Nagy Hadronütköztetővel Atomcsill, október 6 a kölcsönhatások egyesítése elektromos mágneses gyenge elektromágneses 1864 elektrogyenge 1973 a kutatás frontja erős GUT??? gravitációs TOE???? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 29

136 A Standard Modell: kész, komplett építőkocka a jövő még nagyobb rejtvényeinek kirakásához (kvantumgravitáció, sötét anyag, stb ) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 30

137 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W A felfedezések története (á la Mengyelejev) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 31

138 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W u s b g A felfedezések története (á la Mengyelejev) d c t n e n m n t g Z H e m t W Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 31

139 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W u s b g A felfedezések története (á la Mengyelejev) d c t n e n m n t g Z H 1897 e m t W Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 31

146 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W u s b g A felfedezések története (á la Mengyelejev) d c t n e n m n t g Z H 1973: a Standard Modell születése e m t W Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 31

155 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W u s b g A felfedezések története (á la Mengyelejev) d c t n e n m n t g Z H 2012-re kész lett! e m t W Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 31

156 A Standard Modell részecskéi és kölcsönhatásai u d s c b t n e n m n t g g Z H lásd: Katz Sándor: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban Atomcsill, szeptember 27. lásd: Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Atomcsill, november 18. e m t W De az SM nem a végső szó: - még nem magyaráz meg mindent - túl sok (18) szabad paraméter - kissé összefércelt, még nem eléggé egységes elmélet Csakhogy az SM túl gömbölyű, nem lehet csak úgy kiegészíteni egy vagy két újabb részecskével Továbbfejlesztendő! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 32

157 Hogyan lehet továbbfejleszteni? u s b g Ismerjük fel a szimmetriákat! anyag antianyag! d c t n e n m n t g Z H lepton kvark színszimmetria (kvarkok és gluonok) e m t W generációk a szimmetriák nem tökéletesek: "sérülnek" a szimmetrikus objektumok nem teljesen egyformák! pl más a tömegük Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 33

158 Hogyan lehet továbbfejleszteni? u s b g Ismerjük fel a szimmetriákat! anyag antianyag! lepton kvark színszimmetria (kvarkok és gluonok) generációk d c t g H n e n m n t Z e m t W létezhet-e további szimmetria? (bizonyára nem tökéletes (sértett) szimmetria) a szimmetriák nem tökéletesek: "sérülnek" a szimmetrikus objektumok nem teljesen egyformák! pl más a tömegük kettőzzük meg újból a sémát! húrelmélet eddig nem láttuk őket! szuperszimmetria (SUSY) árnyékanyag sok új részecske! mert nagyobb a tömegük, mint amit a gyorsítók elérnek Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 33

159 sok új részecske! eddig nem láttuk őket! mert nagyobb a tömegük, mint amit a gyorsítók elérnek hol lehetnek, hol keressük? építsünk nagyobb gyorsítókat! politikusok kórusa: annyi pénz nincs! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 34

160 sok új részecske! eddig nem láttuk őket! mert nagyobb a tömegük, mint amit a gyorsítók elérnek egy csendes csillagász: én látok az égen rengeteg felesleges anyagot, és nem tudom, mi az hol lehetnek, hol keressük? építsünk nagyobb gyorsítókat! politikusok kórusa: annyi pénz nincs! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 34

161 sok új részecske! eddig nem láttuk őket! mert nagyobb a tömegük, mint amit a gyorsítók elérnek egy csendes csillagász: én látok az égen rengeteg felesleges anyagot, és nem tudom, mi az hol lehetnek, hol keressük? építsünk nagyobb gyorsítókat! politikusok kórusa: annyi pénz nincs! a sötét anyag problémája: egy kísérleti felesleg és sikeres találkozása egy elméleti hiány Nem először a fizika történetében! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 34

162 sok új részecske! eddig nem láttuk őket! mert nagyobb a tömegük, mint amit a gyorsítók elérnek egy csendes csillagász: én látok az égen rengeteg felesleges anyagot, és nem tudom, mi az hol lehetnek, hol keressük? építsünk nagyobb gyorsítókat! politikusok kórusa: annyi pénz nincs! a sötét anyag problémája: egy kísérleti felesleg és egy elméleti hiány sikeres (vagy sikertelen?) találkozása Nem először a fizika történetében! Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 34

163 Hogy fúrják az alagutat? két csoport kezdi a két végén Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 35

164 Hogy fúrják az alagutat? két csoport kezdi a két végén Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 35

165 Hogy fúrják az alagutat? két csoport kezdi a két végén Vajon összetalálkozik-e az alagút két vége? Tényleg a GUT vagy a SUSY új, megjósolt részecskéi alkotják a sötét anyagot?? Nem tudjuk! De szeretnénk Minden fizikus álma: egységes, egymást alátámasztó szép elmélet és kísérlet Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 35

166 Hogy fúrják az alagutat? két csoport kezdi a két végén Vajon összetalálkozik-e az alagút két vége? Tényleg a GUT vagy a SUSY új, megjósolt részecskéi alkotják a sötét anyagot?? Nem tudjuk! De szeretnénk Minden fizikus álma: egységes, egymást alátámasztó szép elmélet és kísérlet de ha mégsem : ismeretlen sötét anyag az Univerzumban Két befejezetlen projekt: terméketlen elméletek, megjósolt, de nem észlelt részecskékkel Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 35

167 Tényleg a GUT vagy a SUSY új, megjósolt részecskéi alkotják a sötét anyagot?? Hogyan lehet ezt eldönteni? Menjünk oda, ahol a sötét anyag van: ki az Univerzumba, a galaxisok közé, a galaxisokba, azaz IDE A FÖLDRE! Mi is az Univerzum részei vagyunk! Ha a sötét anyag mindenhol ott van, akkor a Földön is van belőle! csakhogy: ritka, híg nagyon gyengén hat kölcsön a közönséges anyaggal de hátha beleszól földi jelenségekbe Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 36

168 Tényleg a GUT vagy a SUSY új, megjósolt részecskéi alkotják a sötét anyagot?? Hogyan lehet ezt eldönteni? Menjünk oda, ahol a sötét anyag van: ki az Univerzumba, a galaxisok közé, a galaxisokba, azaz IDE A FÖLDRE! Mi is az Univerzum részei vagyunk! Ha a sötét anyag mindenhol ott van, akkor a Földön is van belőle! ritka, híg csakhogy: nagyon gyengén hat kölcsön a közönséges anyaggal de hátha beleszól földi jelenségekbe Aktív keresési stratégiák: összpontosítsunk sok energiát! részecskegyorsítósok, figyelem! Kvantum-Murphy első törvénye: ami létrejöhet, az létre is jön! végrehajtási utasítás: esetleg nagyon sokáig kell rá várni Kvantum-Murphy második törvénye: ami létrejöhet, az kis energián is létrejön! végrehajtási utasítás: még többet kell rá várni, vagy nagyon sokat kell keresgélni pénzünk nincs, időnk van Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 36

169 két reménysége 2015 őszén az LHC adatai között észrevettek valamit, ami egy új részecske jele lehet Az extra izgalom oka: 1972 óta mindig csak a SM által megjósolt részecskét kerestek és találtak a gyorsítókban de ha a Standard Modell összes részecskéje már megvan, akkor ez csak egy ÚJ, az SM-en túli részecske lehet! talán a SUSY egyik megjósolt részecskéje? talán a sötét anyag egyik alkotóeleme? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 37

170 két reménysége 2015 őszén az LHC adatai között észrevettek valamit, ami egy új részecske jele lehet Az extra izgalom oka: 1972 óta mindig csak a SM által megjósolt részecskét kerestek és találtak a gyorsítókban de ha a Standard Modell összes részecskéje már megvan, akkor ez csak egy ÚJ, az SM-en túli részecske lehet! a további fejleményekről egy hónap múlva: lásd: Pásztor Gabriella: Új Fizika: az ismeretlen nyomában a Nagy Hadronütköztetővel Atomcsill, október 6 ( addig lehet izgulni ) talán a SUSY egyik megjósolt részecskéje? talán a sötét anyag egyik alkotóeleme? Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 37

171 Szegény ember kis energián keresgél: közönséges, kis energiájú folyamatok (pl atommag-átalakulások) között: hátha az új részecskék ezekbe is beleszólnak : pl a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, a sötét foton (már ha létezik) Krasznahorkay Attila, ATOMKI, Debrecen a közönséges foton tömege nulla: a kölcsönhatás végtelen hatótávú de a sötét foton tömege nem nulla: ezért rövid hatótávú így a sötét anyag nem világít messzire (vigyázz, ez csak egy igen egyszerű modell a sötét anyagra!) Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 38

172 Szegény ember kis energián keresgél: közönséges, kis energiájú folyamatok (pl atommag-átalakulások) között: hátha az új részecskék ezekbe is beleszólnak : pl a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, a sötét foton (már ha létezik) Krasznahorkay Attila, ATOMKI, Debrecen a közönséges foton tömege nulla: a kölcsönhatás végtelen hatótávú de a sötét foton tömege nem nulla: ezért rövid hatótávú így a sötét anyag nem világít messzire (vigyázz, ez csak egy igen egyszerű modell a sötét anyagra!) proton gerjesztett atommag gamma-foton e - f e + atommag alapállapotú atommag Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 38

173 Szegény ember kis energián keresgél: közönséges, kis energiájú folyamatok (pl atommag-átalakulások) között: hátha az új részecskék ezekbe is beleszólnak : pl a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, a sötét foton (már ha létezik) Krasznahorkay Attila, ATOMKI, Debrecen a közönséges foton tömege nulla: a kölcsönhatás végtelen hatótávú de a sötét foton tömege nem nulla: ezért rövid hatótávú így a sötét anyag nem világít messzire (vigyázz, ez csak egy igen egyszerű modell a sötét anyagra!) proton gerjesztett atommag gamma-foton e - f atommag e + alapállapotú atommag A gamma-foton helyett nagyon ritkán sötét foton keletkezhet. Ekkor a f szög megváltozik Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 38

174 Szegény ember kis energián keresgél: közönséges, kis energiájú folyamatok (pl atommag-átalakulások) között: hátha az új részecskék ezekbe is beleszólnak : pl a sötét anyag legkönnyebb részecskéje, a sötét foton (már ha létezik) Krasznahorkay Attila, ATOMKI, Debrecen a közönséges foton tömege nulla: a kölcsönhatás végtelen hatótávú de a sötét foton tömege nem nulla: ezért rövid hatótávú így a sötét anyag nem világít messzire (vigyázz, ez csak egy igen egyszerű modell a sötét anyagra!) proton gerjesztett atommag gamma-foton e - f atommag e + alapállapotú atommag A gamma-foton helyett nagyon ritkán sötét foton keletkezhet. Ekkor a f szög megváltozik Az atomoktól a csillagokig dgy A sötét anyag nyomában 38

Több megjelenítése