Tudásmenedzsment Magyarországon

Átírás

1 Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006

2

3 ELÔSZÓ A túlélésért küzdô intézmények vagy akár a piacszerzésért harcban álló vállalatok esetében nagy szerepet játszik a differenciálódás. Sokan csak egy kulcsfolyamatra koncentrálnak (core competence), és a kevésbé fontos tevékenységeiket kiszervezik (outsourcing). Azon kulcstevékenységek, amelyeket a szervezetek maguknál tartanak, speciális szaktudásra épülnek, amelynek felismerése, megtartása, fejlesztése és védelme a további mûködés alapja. Egy szervezet szellemi tôkéje nyújthatja azt az elônyt, amely a küzdelemben a túlélést biztosítja, így felmerült az igény a szervezetekben a tudás menedzselése iránt. A szervezetek sok idôt, energiát és pénzt áldoznak arra, hogy a szakemberekkel együttmûködve megtalálják a választ olyan kérdésekre, mint pl. hogyan lehet minél hatékonyabban feltérképezni, alkalmazni és bôvíteni a szervezeti tudást? A KPMG 1998-ban, 2000-ben és 2002-ben nemzetközi felmérést végzett a tudásmenedzsment (TM) helyzetérôl, jelentôs méretû cégek és intézmények tudásmenedzsment-gyakorlatáról. A KPMG szakértôi 2000-ben, majd 2002-ben magyarországi szervezeteket kerestek fel a nemzetközi felmérés során alkalmazott kérdôívekkel. A 2002 óta eltelt több mint 3 év gazdasági fejlôdése tette indokolttá egy újabb magyarországi felmérés lefolytatását. A felmérésben 130 szervezet vett részt, összesen 150 válaszadó töltötte ki a kérdôívet. A évi kutatást, a KPMG-BME Akadémia és a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékének együttmûködésével, Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnökének irányításával és Dr. Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem rektorának szakmai támogatásával Óvári Nóra PhD hallgató végezte. Köszönjük mindazon szervezetek tulajdonosainak, vezetôinek, munkatársainak a segítséget, akik részvételükkel hozzájárultak a felmérés sikerességéhez. Reméljük, hogy a kutatás eredményeit jól tudják majd hasznosítani tudásmenedzsment-programjuk fejlesztésében. Amennyiben a jelentéssel/felméréssel kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal: Óvári Nóra PhD hallgató (ovari.nora@doc.hu) Dr. Tomka János KPMG-BME Akadémia társelnöke (janos.tomka@kpmg.hu) KPMG - BME Akadémia 1139 Budapest, Váci út 99. Tel.: Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszék 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Tel.:

4

5 TARTALOM 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 3 2. BEVEZETÔ 4 3. TUDÁSMENEDZSMENT-HELYZETKÉP 7 4. TUDÁSMENEDZSMENT-PROGRAMOK 8 5. TUDÁSMENEDZSMENT-TAPASZTALAT ELVÁRT ELÔNYÖK TUDÁSMENEDZSMENT-TECHNOLÓGIA ÉS -BERUHÁZÁS TUDÁSMENEDZSMENT-KIHÍVÁSOK JÖVÔKÉP 16 1

6 2

7 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 Tudásmenedzsment-helyzetkép A felmérésben részt vett 130 szervezet (150 válaszadó) között valamennyi iparág képviselteti magát. A válaszadók 21%-a az ipari termelés, 23%-a az információtechnológia, 15%-a az üzleti szolgáltatások és 11%-a a kiskereskedelem területén végzi tevékenységét. A kormányzat 11%-os értéket képvisel a kutatásban. A résztvevôk 77 %-a véli úgy, hogy szervezete stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ugyanakkor csak 37 %-a állítja, hogy rendelkeznek tudásmenedzsment-stratégiával. Ez a jelentôs különbség a fontosság felismerése és a stratégiai szándék között komoly kockázatokat jelenthet a szervezetek számára. 1.2 Tudásmenedzsment-programok A résztvevôk 31%-ának egyáltalán nincs információja TM-programról, és csupán 22%-a állítja, hogy rendelkezik valamilyen tudásmenedzsment-programmal. Ezek közül legnagyobb arányban a tudásmegosztást és -hozzáférést javító program valamint a tudásbázist kialakító program szerepelt. A TM-programokkal kapcsolatban a menedzsment közremûködése 42% szerint nem változott, 30% állítása szerint pedig nôtt az elmúlt 2 évben. 1.3 Tudásmenedzsment-tapasztalat A TM-mel kapcsolatban felmerülô problémák rangsorát a TM-elônyök ismeretének hiánya vezeti. Elôkelô helyen szerepel, hogy nincs elegendô erôforrás, illetve a válaszadók szerint jelentôs probléma, hogy a vezetôség nem elkötelezett, és hogy az emberek nem akarják megosztani a tudásukat. A TM-program megvalósítása során felmerülô nehézségek közül a legfontosabbak, hogy nem találnak idôt a tudásmegosztásra és nem ismerik eléggé a TM-bôl származó elônyöket. Nem tekintik jelentôs problémának a K+F alacsony költségvetését, továbbá nem a technológiát okolják a nehézségekért. 1.4 Elvárt elônyök A TM-program révén elérhetô javulás tekintetében a felmérésbôl egyértelmûnek tûnik, hogy a tudásmenedzsmenttel szemben nagyon erôs az elvárás a szervezeti együttmûködés javulása (73%), a hozzáadott érték növelése az ügyfelek számára (62%), valamint a minôség javulása (68%) iránt. 1.5 Tudásmenedzsment technológia és beruházás A szervezetek nagy többsége alkalmazza az internetet, intranetet és a különbözô adatbázis-rendszereket, ugyanakkor a dokumentummegosztó és döntéstámogató rendszerek alkalmazása és tervezett bevezetése alacsony mértékû. A felmérésben szereplôk többsége - aki vállalkozott a költségek becslésére - úgy véli, hogy a TM-re fordított költség nem haladja meg az árbevétel 2 %-át. 1.6 Tudásmenedzsment-kihívások A tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen a TM integrálása a munkafolyamatokba, a munkaerô motiválása a TM használatára, a felsôvezetés közremûködésének fenntartása és az üzleti elônyök prezentálása. 3

8 2. BEVEZETÔ 2.1 A Tudásmenedzsment 2005/2006 felmérés célja A kutatás célja, hogy képet adjon a magyarországi vállalatok és intézmények tudásmenedzsmentgyakorlatáról, bemutatva az elmúlt években lezajlott felmérések valamint a legújabb nemzetközi felmérés eredményeitôl való eltérést is. 2.2 A felmérés módszere A Tudásmenedzsment 2005 empirikus kutatás kérdôíve a KPMG nemzetközi és hazai felmérései alapján 2004 második felében készült. A felmérés résztvevôi 4 fô témakörben (Általános információk, TM, TM-program sikeressége, TM-technológia és beruházás), összesen 26 kérdésre adhattak választ. A kutatás 2005 februárjában kezdôdött, a válaszadás online módon, interneten keresztül történt, és 2006 februárjában fejezôdött be. A felmérésben részt vevô szervezetek között megtalálhatók állami, illetve magántulajdonban levô magyar társaságok, külföldi és magyar vegyes tulajdonú vállalkozások, valamint nemzetközi társaságok magyarországi leányvállalatai is. 1. ábra: Éves árbevétel nagysága A válaszadók fôként felsôvezetôk (20%), tulajdonosok (18%), továbbá a humán- (13%), stratégiai (12%) valamint az informatikai terület vezetôi (10%). Egyes esetekben több osztály vezetôje is kitöltötte a kérdôívet, sôt jelentôs elôrelépés az eddigi felmérésekhez képest, hogy már több szervezetnél hoztak létre tudásmenedzsment-részleget, s ezen terület vezetôi is választ adtak a kérdésekre. 2. ábra: Munkakör/Pozíció 4

9 Az azonos vállalat vagy intézmény több munkatársától érkezett válaszok egyes esetekben eltérnek egymástól. Ez valószínûleg az alábbi okokra vezethetô vissza: pozícióban lévô különbségek, szakterületi eltérések, a szervezet átfogó ismeretében megnyilvánuló különbségek és egyéni preferenciák. Megállapítható, hogy a magasabb beosztásban lévôk és a tudásmenedzsmentért közvetlenül felelôsséget vállalók optimistábban ítélik meg ugyanannál a szervezetnél a TM helyzetét, mint az alacsonyabb beosztásúak, illetve a TM-felhasználók. Ezek a véleményeltérések arra is felhívják a figyelmet, hogy a tudás és a tudás kezelésének megítélése erôsen szubjektív. Sok esetben a TM-program, -kezdeményezés vagy TM-stratégia létezése ismeretlen a munkatársak számára, amely a nem megfelelô belsô kommunikációból, hiányos tájékoztatásból adódik. 2.3 Definíciók Tudás Megfoghatatlan, ugyanakkor szövevényes természetébôl fakadóan a tudás pontos meghatározása rendkívül nehéz. Egy szervezet számára a tudás mindaz, amit tudni lehet a vevôkrôl, termékekrôl, folyamatokról, hibákról és sikerekrôl. Nonaka szerint a tudás egy egység megalapozott hite arra vonatkozóan, hogy meg tud oldani egy problémát; ez pedig növeli az egység alkalmasságát arra, hogy hatékony döntést hozzon egy adott szituációban. Tudásmenedzsment (TM) A szakirodalom megszámlálhatatlan definíciót szolgáltat a TM fogalmára. A KPMG általánosan elfogadott definíciója szerint a tudásmenedzsment a szervezet tudásmozgósító képességének módszeres és szervezett fejlesztése a teljesítmény növelése érdekében. 2.4 Trendanalízis A KPMG egyes nemzetközi felméréseinek középpontjában más célok fogalmazódtak meg, amely egyrészt a változó gazdasági háttérnek, másrészt a szervezetek fejlôdésének tudható be ban a felmérés a TM-programok létezését kutatta (az Egyesült Királyság 100 vezetô nagyvállalata körében) az információ tárolására és hozzáférhetôségének technológiai megoldásaira fókuszálva. A TM a mindennapi üzleti folyamatoktól elszigetelten mûködött, és hiányzott a hosszú távú stratégiai gondolkodás ben a kézzelfogható eredmények felderítése volt a cél (az Egyesült Királyság, az USA, Franciaország, Németország, Hollandia, a skandináv országok 423 vezetô nagyvállalata körében). A szervezetek TM-programjai rávilágítottak az aktuális problémákra, vagyis a tudás megosztásának idôbeli hiányára, a tacit tudás felhasználásának nehézségeire. 2002/2003-ban a TM területén elért eredmények és gondolkodásmódbeli változások megállapítása került a középpontba (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Hollandia 500 vezetô nagyvállalata és intézményei körében). A válaszadók többsége stratégiai eszköznek tekintette a tudást, a menedzsment egyre nagyobb százalékban segítette a TM-programok megvalósulását, továbbá a szervezetek elvárták nemcsak a belsô, hanem a kifelé történô tudásmegosztást is. A fent leírt nemzetközi trendhez hasonlóan a magyarországi felmérések is jelentôs eltéréseket mutatnak. 5

10 2000-ben a KPMG szakértôi a nemzetközi kutatás során alkalmazott kérdôívekkel elvégezték a magyarországi felmérést (Magyarország 18 nagyvállalata körében). Az eredményeket értékelve megállapították, hogy a hazai vállalatok is felismerik a tudás jelentôségét és annak fontosságát, hogy a tudást hatékonyan kezeljék. A nemzetközi tendenciák jellemzôek hazánkban is ben a kérdôíves felmérést megismételték (Magyarország 13 nagyvállalata körében). Láthatóvá vált, hogy két év elteltével a szervezetek úgy értékelték, hogy a TM napirenden van az üzleti világban. További elôrelépést jelentett a szervezeti kultúra befolyásoló hatásának felismerése. A tudásmegosztó kultúra kialakítása idôigényes feladat, ezen a téren még fejlôdésre szorulnak a magyar szervezetek. A 2005-ben elvégzett, aktuális felmérés rávilágít arra, hogy a szervezetek próbát tesznek a tudásmenedzsment-programokban rejlô értékek kiaknázására, a tudást stratégiai eszköznek tekintik, és elismerik, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen a TM integrálása a napi munkába, a munkatársak motiválása, a tudás megosztása és az új tudás létrehozása. 6

11 3. TUDÁSMENEDZSMENT-HELYZETKÉP 3.1 Iparági szegmens A felmérésben részt vett 130 szervezet (150 válaszadó) között valamennyi iparág képviselteti magát, különbözô arányban. A válaszadók 21%-a az ipari termelés, 23%-a az információtechnológia (IT), 15%-a az üzleti szolgáltatások és 11%-a a kiskereskedelem és fogyasztói termékek területén végzi tevékenységét. Érdemes megjegyezni, hogy több minisztérium és a közszolgálati intézmény részvételével a kormányzat 11%-os értéket képvisel a kutatásban. 3. ábra: Iparági szegmens 3.2 Tudásmenedzsment-stratégia A megkérdezettek 37%-a állítja, hogy szervezete rendelkezik TM-stratégiával. Ez a kérdés az 5 milliárdnál nagyobb árbevétellel rendelkezô nagyvállalatok esetében 46% ben kizárólag nagyvállalat vett részt a felmérésben, így a 39%-hoz képest látható az elmozdulás. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 4. ábra: Ön szerint a szervezete rendelkezik TM-stratégiával? A felmérés arra is választ keresett, hogy a szervezetek stratégiai eszköznek tekintik-e a tudást. A nemzetközi eredménnyel szinte megegyezve a válaszadók 77 %-a szerint igen, ugyanakkor csupán 37% szerint (4. ábra) rendelkezik szervezete TM-stratégiával. Ez a jelentôs különbség a fontosság felismerése és a stratégiai szándék között komoly kockázatokat jelenthet a szervezetek számára. 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5. ábra: Ön szerint a szervezete stratégiai eszköznek tekinti a tudást? 7

12 4. TUDÁSMENEDZSMENT-PROGRAMOK 4.1 Tudásmenedzsment-programok helyzete A résztvevôk 31%-ának egyáltalán nincs információja TM-programról, és csupán 22%-a állítja, hogy rendelkezik TM-programmal. A 2000-es felméréshez képest jelentôs elôrelépés, hogy már a válaszadók 24%-a vallja, hogy folyamatban van a program kialakítása, és csupán 14% állítja, hogy nem terveznek ilyen jellegû fejlesztést. 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 6. ábra: Az Ön szervezetének van TM-programja? 4.2 Tudásmenedzsment-programok kezdeményezôi Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az elmúlt magyar felmérésekkel összhangban a felsôvezetés támogatja leginkább a tudásmenedzsment-program bevezetésére irányuló törekvéseket. Jelentôs elôrelépést jelent azonban a munkatársak kezdeményezô szerepe, azaz a 2000-es felmérés 0%-os értéke 2005-re 21%-ra emelkedett. Kiemelt figyelmet érdemel ezáltal a munkatársak széles körének bevonása, részvételük biztosítása a programok megvalósításában, elkötelezettségük kialakítása és fenntartása. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 7. ábra: Az Ön szervezeténél ki a TM-programok fô kezdeményezôje? 8

13 4.3 A menedzsment közremûködése a TM-programokban A magyarországi szervezetek esetében az utóbbi 2 évben a válaszadók 30 %-a szerint növekedett, 42%-a szerint pedig nem változott a menedzsment közremûködése a TM-programokkal kapcsolatban. Az összehasonlításból kitûnik, hogy a magyar eredmény közelít a nemzetközi értékekhez, ugyanakkor a válaszadók mintegy 27%-a nem vállalkozott a menedzsment hozzáállásának becslésére. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 8. ábra: Az elmúlt 2 évben hogyan változott a menedzsment közremûködése a TM-programokkal kapcsolatban? 4.4 A tudásmenedzsment-program típusai A tudásmenedzsment-programok típusainak vizsgálata során kiderült, hogy a válaszadók 31%-a rendelkezik tudásmegosztást és -hozzáférést javító programmal, 30%-a tudásbázist kialakító programmal, 17%-a tudásmegosztó kultúrát támogató programmal és mindössze 4%-a tudásvagyon-mérési programmal. A fennmaradó 18% az egyéb kategóriát választotta, ezen belül is a válaszadók közel fele állítja, hogy nincs információja semmilyen programról, vagy nincs a felsorolt programok közül egyik sem a szervezetnél; másik felük pedig egyéb programokat nevezett meg, mint pl.: kompetenciamenedzsment-rendszer, e-learning rendszer, coaching, stb. 9. ábra: Mely TM-program található meg szervezeténél? 9

14 5. TUDÁSMENEDZSMENT-TAPASZTALAT 5.1 Tudásmenedzsmenttel kapcsolatos legnagyobb problémák A résztvevôknek egy rangsort kellett felállítaniuk 1-tôl 12-ig, aszerint, hogy a megadott lehetséges problémák közül, melyiket tartják legfontosabbnak, illetve legkevésbé fontosnak. A grafikonon látható, hogy a rangsort a TM-elônyök ismeretének a hiánya vezeti, éppúgy, mint a évi magyar felmérés során, sôt, a második és harmadik helyre sorolt problémák sem változtak az eltelt évek során. Új problémaként elôkelô helyen szerepel, hogy nincs elegendô erôforrás, illetve fontosabbá vált az, hogy a vezetôség nem elkötelezett. Magyarországon még mindig jelentôs problémaként szerepel, hogy az emberek nem akarják megosztani a tudásukat. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a válaszadók nem tekintik jelentôs problémának a K+F alacsony költségvetését, nem gondolják azt, hogy nem lenne elég tudás valahol a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért ábra: Melyek a TM-mel kapcsolatos legnagyobb problémák? 5.2 Problémamegoldás Új kérdésként szerepelt a felmérésben, hogy a résztvevôk kihez fordulnak elôször, ha egy probléma megoldásához információra van szükségük. A válaszadók 58%-a a munkatársához fordul elôször, és mindössze 15% vallja, hogy szervezeti adatbázisban keres megoldást. Az eredmény meglepô, figyelembe véve, hogy a felmérés egy másik kérdése (15. ábra) kapcsán a válaszadók 76%-a nyilatkozta, hogy alkalmaznak adatbázis rendszert a szervezetnél. Az egyes válaszokat részletesen elemezve vélhetô, hogy azok keresik elôször a választ a szervezeti adatbázisban, akiknek nagyon speciális, egyedi a munkakörük, a többiektôl elszigetelten dolgoznak, vagy tudásmenedzsment gurunak számítanak. 10

15 A külsô forrásokhoz fordulókról hasonlóak állapíthatók meg, kiegészítve azzal, hogy a kisebb (100 fô alatti) cégek vezetôinek nem nagyon van más lehetôségük. Érdemes megemlíteni, hogy a TM-technikák és -programok fejlôdése és elterjedése ellenére a személyes kapcsolatokon keresztül megvalósítható tudásmegosztásnak óriási jelentôsége van a szervezeti együttmûködésben. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 11. ábra: Kihez fordul elôször, ha egy probléma megoldásához információra van szüksége? 5.3 A tudásmenedzsment-program kudarcának lehetséges okai A tudásmenedzsment-programmal kapcsolatos kudarc lehetséges okainak rangsorolásakor az alábbi eredmény született: a válaszadók elsô helyen jelölték meg az idô hiányát, amelyet a felhasználók elkötelezettségének hiánya követ. A nemzetközi felmérés eredményeként a hazánkban 3. helyre sorolt probléma, vagyis hogy a TM nem része a mindennapi munkának nemzetközi szinten kimagasló eredménnyel az elsô. Érdemes kiemelni a felmérésben ötödikként megadott megvalósítást akadályozó tényezôt, amely a tudásmegosztó kultúra hiányát mutatja. Bár a kultúrát nagyon sokféleképpen értelmezik, abban egyetértés van, hogy alapvetôen meghatározza egy csoport közös gondolkodását, normáit, viselkedési formáit. A felmérés szerint a szervezetek úgy gondolják, hogy a tudásmegosztó magatartás nem tartozik a kötelezôen elvárt viselkedésformák közé, hiszen a tudásmenedzsment nem fontos része a mindennapi munkának, és nem biztosítanak idôt a tudással kapcsolatos tevékenységekre ábra: Melyek a TM-program kudarcának lehetséges okai? 11

16 6. ELVÁRT ELÔNYÖK 6.1 A tudásmenedzsment potenciális szerepe A TM-program révén elérhetô javulás tekintetében az eredményekbôl egyértelmûnek tûnik, hogy a tudásmenedzsmenttel szemben nagyon erôs az elvárás a szervezeti együttmûködés javulása (73%), a minôség javulása (68%), a hozzáadott érték növelése (62%), valamint a költségcsökkentés (62%) iránt. Érdemes megfigyelni, hogy a évi európai felmérés eredménye nagyon közel esik az itt bemutatott értékekhez. 0% 20% 40% 60% 80% 100% 13. ábra: Milyen javulás várható el a TM-program révén? 6.2 A tudásmenedzsment által érintett területek A TM segítségével javítható területekkel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy míg korábban tudásterületeket határoztak meg a vállalatok, ma sokkal inkább az üzleti terület szemlélet az elterjedtebb. A felmérésbôl az is kiderül, hogy minden területet javítani kívánnak a tudásmenedzsmentprogramokkal. A rangsort a marketing, értékesítés (50%), a szolgáltatások (39%), és az információmenedzsment (38%) vezeti. Látható, hogy az eredmények a nemzetközi felmérés értékeihez hasonlóak, több esetben szinte megegyeznek. 12 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 14. ábra: Mely üzleti egységet kívánják javítani a TM segítségével?

17 7. TUDÁSMENEDZSMENT-TECHNOLÓGIA ÉS -BERUHÁZÁS 7.1 Technológia eszközök Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a technológiai eszközök alkalmazása tekintetében a magyarországi szervezetek fejlôdésre szorulnak. A évi nemzetközi felmérés konkrétan nem foglalkozik a technológiai eszközök kérdésével, hiszen feltételezi, hogy azok alkalmazása elfogadott. Azonban a technológiai eszközök jelenléte egyáltalán nem jelenti azt, hogy megfelelôen ki is használják azokat. A TM-mel kapcsolatos problémák rangsorolásánál a megkérdezettek a 8. helyre sorolták a technológiai eszközök kihasználatlanságát, és csupán 11. helyen szerepel a nem megfelelô technológia alkalmazása (10. ábra). Az alábbi ábrán megfigyelhetô, hogy a szervezetek nagy többsége alkalmaz internetet, intranetet és adatbázis-rendszereket, ugyanakkor a dokumentummegosztó- és döntéstámogató rendszer alkalmazása és tervezett bevezetése alacsony mértékû. Meglepô eredmény, hogy a nem tudja válaszok aránya is rendkívül magas. 0% 20% 40% 60% 80% 100% 15. ábra: Az alábbi technológiai eszközök közül melyik áll (fog állni) a rendelkezésére? 7.2 A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos költségek A magyarországi felmérésben szereplôk közül még kevesebben vállalkoztak a költségek becslésére, mint az európai felmérés esetében, ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége itt is úgy gondolja, hogy a TM költsége nem haladja meg az árbevétel 2 %-át. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 16. ábra: Az éves árbevétel hány %-át teszik ki a TM-mel kapcsolatos költségek? 13

18 8. TUDÁSMENEDZSMENT-KIHÍVÁSOK 8.1 Legfôbb kihívások A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos kihívások tekintetében az alábbi eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen a TM integrálása a munkafolyamatokba (61%), a munkatársak motiválása a TM használatára (61%), a felsôvezetés közremûködésének fenntartása (34%) és az üzleti elônyök meggyôzô bemutatása (27%). A kihívások jelentôségének megítélése jelentôs különbségeket mutat az európai felmérés eredményeihez képest. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 17. ábra: Melyek a legfôbb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie a TM-el kapcsolatban? 8.2 Tudásmenedzsment-kezdeményezések A szervezetnél tervezett vagy elindított kezdeményezések tekintetében, a nemzetközi eredményekben hangsúlyváltás történt, a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült TM-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok. Látható, hogy a magyar eredmények ebben a kérdésben is jelentôsen eltérnek a nemzetközi értékektôl. A magyar szervezeteknél a dokumentumtároló rendszer (50%), az információközpont (35%) és a szervezeti egységek együttmûködési hálózata (30%) szerepelnek az elsôk között, ugyanakkor nemzetközi szinten a szakmai közösségek (45%) kerültek az elsô helyre. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% ábra: Mely kezdeményezés van jelen, vagy melyiknek kezdôdik meg a kiépítése?

19 8.3 Tudásmenedzsmenthez köthetô lépések megtétele A jövôben tervezett TM jellegû lépések közül elsôsorban a formális információs csatornák kialakítása (47%), a felelôsök és tudásközpontok meghatározása (33%), a szakmai közösségek kialakítása (29%) és a tudásbázis létrehozása (29%) került elôtérbe a 2000-es magyar felmérés óta. A felmérés során megkérdeztük a szervezeteket, hogy az alábbiakban felsorolt konkrét lépések, feladatok közül melyeket valósították már meg. Az alábbi grafikon jól mutatja a fejlôdést hazánkban, ugyanakkor ezeken a területeken még jelentôs lemaradásaink vannak. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 19. ábra: Milyen TM jellegû lépéseket tettek meg? 15

20 9. JÖVÔKÉP Az elmúlt néhány évtizedben a tudást hagyományosan kezelhetô erôforrásnak tekintették, és megkísérelték a többi erôforrással együtt a gondosan tervezett üzleti folyamatba illesztve menedzselni. Azonban az újjáalakítás és a tudásmenedzsment két egymástól eltérô megközelítés. A különbség a következôkben mutatkozik meg: az újjáalakítás az emberek és az információk strukturált koordinációja. Felülrôl lefelé halad; feltételezi, hogy egyszerû feladat az értékképzés kodifikálása. A tudásmenedzsment azonban inkább az eredményességre, semmint a hatékonyságra koncentrál. Felfelé építkezô, feltételezi, hogy a menedzserek azzal támogathatják a tudást a leginkább, ha reagálnak azokra az improvizatív módokra, ahogyan a feladatokat az érintettek ténylegesen elvégzik. A tudásmenedzsmenttel kapcsolatos legnagyobb kihívások a tudásmenedzsment üzleti elônyeinek meggyôzô bemutatása a döntéshozók felé, a munkatársak motiválása és a felsôvezetés részvételének fenntartása jelentik. Elmozdulás figyelhetô meg a belsô orientációtól (adatbázis, munkaerô) a külsô irányába (beszállítók, ügyfelek, partnerek), valamint egyre nagyobb szerepet kap a tudásmenedzsment beágyazása a mindennapi munkafolyamatokba. A menedzserek többségének fókusza a tudásmenedzsmentrôl mint menedzsmenttechnikáról magára a tudásra mint stratégiai erôforrásra helyezôdik. A fôbb célokban is jelentôs eltolódás történik. Az egymástól elkülönülô, viszonylag könnyen mérhetô célokat az átfogó, az egész szervezet lényegét érintô, nehezebben mérhetô elvárások váltják fel. A szervezetek stratégiai eszköznek tekintik a tudást, ugyanakkor kevesen rendelkeznek tudásmenedzsment-stratégiával. Ez a jelentôs különbség a fontosság felismerése és a stratégiai szándék között komoly kockázatokat jelenthet a szervezetek számára. A szervezetnél tervezett vagy elindított kezdeményezések területén az elkövetkezô néhány évben hangsúlyváltás történik, a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült tudásmenedzsment-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok. 16

21

22 Az itt megjelölt információk általános és tájékoztató jellegûek, nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes, jogi vagy jogi személyiség nélküli személy vagy szervezet körülményeire, adataira. Jóllehet mindent megteszünk pontos és idôszerû információk közlése érdekében, ennek ellenére nem vállalunk felelôsséget a közölt információk hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelôsséget az olyan tevékenységbôl, tanácsadásból, eljárásból eredô károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek és nélkülözik a Társaság által, a Társaság által támasztott speciális szempontrendszer szerint lefolytatott szakértôi vizsgálatot és a Társaságnak kifejezetten a vizsgálat tárgyára irányuló eljárását, tanácsadását KBA Oktatási Kft., Magyar korlátolt felelôsségû társaság. Minden jog fenntartva.