KIMŰVELT FŐKET NEVELNI

Átírás

1 ingyenes KözéLETI havilap 2009 szeptember A KIMŰVELT FŐKET NEVELNI ugusztus második felében dacára a kánikulai melegnek, különös, furcsa fénye van a napnak. Itt-ott szilvalekvár fenséges illata keveredik a levegővel, érik a szőlő, potyogni kezd a dió. Üzen a természet: készülhetünk az évszak vál tásra. Itt van a szeptember, és ha szeptember, akkor ISKOLAKEZDÉS! Szeretem az évnyitó ünnepélyeket. Lényeges dolgok tör ténnek ott: találkozás, kezdés, újrakezdés, indulás, el ha tározások Turán mindig tartalmasak az évnyi - tók. A legizgalmasabb gyö nyö - rűség találkozni az első sökkel, de jó, és reményt keltő érzés végignézni az iskola összes ünneplőbe öltözött tanulóján. Visszajöttek a gye re kek. Újra itt vannak a tanít ványaink. Az iskola az a hely, ahol a gyermek megismeri önmagát, a ta nár felfedezi tanítványát. Mind - annyian kaptunk képességeket, tehetséget. Nincs értéktelen ember! Észre kell venni, és törődni kell a talentummal, különben bizományban marad, esetleg félresiklik az élet, mert elherdáltuk a jót. Senki sem alkalmas mindenre, de mindenki alkalmas valamire. mondja Korzenszky Richárd. Az iskola töb - bek között a tudás-átadás helye. Nem kellene belenyugodnunk annak a tévhitnek a rohamos terjedésébe, hogy a tudás nem érték. A tudást csak szívós munkával lehet elérni. Már az út is érték, ami hozzá vezet, ami csiszolja az elmét, edzi az akaraterőt. Benjamin Franklin ( ) is leírta, hogy A legjobban fizető befektetés mindig a tanulásba való beruházás. Az iskolában megmutatják a világot, benne a mi országunkat: földrajzát, néprajzát, történelmét, és mindenekelőtt anyanyelvünket. Jó tanár, és fogadóképes diák esetén meg - születik az érzés: ide tartozom, itt vannak a gyökereim. Fontossá válik a hely, ahol élek. Örülök, ha szépül, fejlődik. Óvom, és teszek is érte. A mostaninál több hangsúlyt kellene tenni a helyismeretre, az elődök megismerésére. Se jelen, se jövő nincs múlt nélkül. Rónay György egyik versének címe így szól: Mit ér, hogy itt va gyunk, ha nem tudjuk, hogy hol va gyunk? Magyarországon válság van. Súlyos, hosszan tartó, és nem csak gazdasági. Sőt, nem elsősorban az Már megint nagy feladat hárul a pedagógus társadalomra. A helyzet most is (már megint!) jól képzett, fe le lős - ségteljes, áldozatkész pe da gó gu so k - ért kiált. És ők ott lesznek most is, már megint Köszönet és tisztelet nekik. Azt remélem, és őszintén kívánom, hogy a turai iskola ne hagyja veszni érté keit, de sokasítsa azokat. Ne legyen szét hú zás, mert az széteséshez vezet. A három új vezető szándékai jók, céljai világosak. Színvonalat és rendet szeretnének. Nem kell félni a szótól: rend. Már József Attila is leírta egyik versében Ha majd megvalósul gyönyörű képességünk, a rend. Álljon melléjük mindenki a maga posztján: tantestület, szülők közössége, döntéshozók testülete! A turai gyermekekért. A mi gyermekeinkért Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája mondta Szentgyörgyi Albert. Szívleljük meg szavait. Erdélyi Ágnes A tartalomból 4 Erdélyi Ágnestől búcsúzott a testület 4 Új beruházás a Szelektív Kft-nél 4 Álláskereső klub indul 4 Nyertes önkormányzati pályázatok 4 Rendőrségi helyzetkép 4 Tura díszpolgára Dr. Köles József 4 Kardoss Imréné 40 éve a gyermekekért 4 Tábori beszámolók 4 Új szponzor bravúros győzelmek a turai foci klubnál

2 Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről A július 29-i ülésen először egy tavaly benyújtott pályázat kapcsán kellett dönteni a testületnek. A kistérségi gondozási központra benyújtott pályázaton 30mFt-ot nyert az önkormányzat, s ehhez eft önrészt kellett most vállalni. A következő téma a városközpont fej - lesz tésére kiírt pályázathoz a fejlesztési kon cepció jóváhagyása volt. Bankóné Nagy Helga főépítész és Zelenai Tamás Építész BT. Képviselője ismertették el kép ze lésüket és meghallgatták a képviselők által megfogalmazott módosító javaslatokat. A legfon - to sabb elem a piactérrel szem ben, a 2 ezer mester mellett lenne egy állandó színpad, a Takarékszövetkezet épülete előtt pedig egy zenepavilon ; az emlékmű pedig átke - rül ne a Galgagyöngye és a Posta közé egy parkba. Többek között ezen elkép zelésekre kérte a testület egy terv kidolgozását, amit pályázatra lehetne benyújtani. A Hevesy György Általános Iskola be - szá molója következett. Tusor Erzsébet igaz - gató szóban kiegészítette az írásos anyagot. Beszélt a személyi változásokról: Erdélyi Ágnes december 31-ig volt megbízott igazgató, majd fél évig alsós helyettes. Ezt követően Benkéné Kis Andrea lett az új helyettes. Január 1-től a felsős igazgatóhelyettes Tóth Mihály. Minden hó napban szín vonalas rendezvények voltak az isko lá - ban, s megköszönte a pedagógusok mun ká - ját. A költségvetésüket ará nyo san hasz nál - ják fel, jelenleg 50%-on állnak. Kép vi se lői kérdés kapcsán szóba kerültek a mu lasz tott napok száma mely tízezres nagyságrendű, sok az iskolakerülő gyerek. A pedagógusok sokszor mennek családlátogatásra, amikor a szülők megígérik, hogy gyereküket küldeni fogják az iskolába, de mégsem jön. Kálna Tibor hozzá szólásában megjegyezte, tavaly év végén az iskola ve zetés lemondása, majd az igazgató választás nem érintette az iskolai oktatást. Köszönet ezért Erdélyi Ágnesnek, majd Tusor Erzsébetnek. Az iskolai munkáról szóló, a testület előtt lévő beszámolót kiegészíti a Turai Hírlapban rend - szeresen megjelenő iskolai tájékoztatók. Szendrei Ferenc polgármester meg köszönte az elmúlt egy éves zökkenőmen tes, stabil iskolavezetést. Ki emelte, hogy jelentős karbantartás történik az iskolában s nagyra értékelte, hogy az elmúlt egy évben kevés gyereket vittek el más iskolába. A Turawell Kft ügyvezetője, Szántó László július 15-i levelében kérte a tulajdonukban lévő, melegvíz melletti 10 hek - tá ros területre a Szabályozási Terv mó do - sí tását, hogy mezőgazdasági tevé keny sé get végezhessenek. Ezúttal a fejlesztési el kép - ze lés: m 2 üvegház, m 2 hű tő - ház, stb., de fólia már nem szerepelt a fel - so rolásban. B. Nagy Helga főépítész össze - foglalta, hogy a jelenleg hatályban lévő tervekben mi a funkciója a tárgyalt területnek. A Szabályozási Terv egyér tel mű en ezt a területet, ami kb ha-os, üdü lő - kom plexum tervezésére jelölte ki. Jelenlegi rendezési tervi eszközök egy értelműen a város fejlődését erre a köz pontfejlesztésre fűzték fel. Akár a belső területekhez való csa tolását, akár a kastély fejlesztését. A kérelem szerint a hektáros komplexum szívében történne változás. A befektető mást képzel el, ami nehezen egyeztethető össze a jelenlegivel. Az üdülőkomplexum fejlesztés és ez az ipari, mezőgazdasági, ke - res kedelmi szolgáltató terület egymással nehezen összeegyeztethető funkciójában, látványában. De teljesen, tökéletesen ér he - tő, hogyha az üdülőközpont megvalósítás helyett, a konk rét, földre szállt lehető sé ge - ket veszik figyelembe, ami komoly adó be - vé telt és munkahelyterem tési lehetőséget is jelent het ne a településnek. Tudomásul kell ven ni a gazdasági kényszert, s valami ösz - vér megoldás várható. Elmondta, hogy áp - ri lisban ismertették elképzeléseiket, ez idő - köz ben azonban változott. Kérelmük ugyan csak a Szabályozási terv módosításra vonatkozik, de mást is kell módosítani. Ha most az önkormányzat azt döntené el, hogy támogatja a Szabályozási Terv és a Szer kezeti Terv módosítást az ő el kép ze lé - süknek megfelelően, onnantól kezdve ez már egy biztatása ennek a beruházó cégnek és ha netalán az egyeztetések során kiderül, hogy a Vízügyi Igazgatóság, az ANTSZ, vagy agg lomeráció, vagy bárki jog szabályra hi - vat kozott véleménye alap ján a beruházás nem valósítható meg és az önkormányzat el áll a Rendezési Tervek mó dosítási szán dé - kától, akkor akár ez a cég biztatási kárért be is perelheti az ön kormányzatot. Tehát most ilyen konk rét döntést nem szabad hozni. Nincsenek a teljes információ birtokában. Ahhoz, hogy megfontoltan lehessen dönteni, tárgyalni kell és írásos megállapodást szüksé ges kötni. Most arról lehet dönteni, hogy elinduljon az egyeztetés folyamat, és egy hónap alatt el lehet oda jutni, ha mindkét fél akarja, egy településrendezési szer - ző dést. Több képviselő is támogatta hozzászólásában az elmondottakat. Az ülésen személyesen is megjelent Szántó László, aki azzal kezdte, hogy szószerinti jegyző köny - vet kér! Megerősítette, hogy gyors döntést vár. Ez mindenkit meglepett, hisz a június 10-i levelüket még vissza sem vonták. Azt hangoztatta, hogy az elmúlt egy évben ők sok mindent kértek, de az önkormányzat semmire sem válaszolt. A június 10-i leve - lük visszavonásával kapcsolatban viszont azt hangsúlyozta, hogy a Turawell nem tud jognyilatkozatot tenni a felszámoló nevé - ben. Majd magyarázóan hozzátette: mert nem Tura városától vettük Most tudták meg, a kútból nem lehet vizet kivenni vissza sajtolás nélkül. Ők úgy tudták, hogy ebből a vízből 340 vagy 370 m 3 /nap kitermelhető visszasajtolás nélkül, fürdési célra. Nekik így adták el ezt a területet. Na most kiderült, hogy ezt nem igaz. Meglepetésre hozzátette, kom penzációt szeretnének kérni a vá ros tól Jelképes áron elfogadnák a kút tulajdonjogát. Ismételten jelezte, gyors dön tést vár Újra elsorolta, a vízjogi en ge - dély szerinte elhallgatott adatait. Az ülésen persze ez is megcáfolásra került, mivel a szakértői anyagukban is egyértel műen ben - ne vannak a hiányolt adatok. Az Ügy rendi Bizottság elnöke megjegyezte, hogy az el - múlt egy évben háromszor is kérték a sza - bályozási terv módosítását, de mindhárom alkalommal más elképzeléseket fogalmaztak meg Csak most kapott elő ször a Kép viselő-testület július 15-i keltezéssel egy olyan vázlatrajzot, amit kiindulópontnak lehet tekinteni. B. Nagy Helga fő épí - tész ismételten kihangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzaton mú lik, hogy szep - temberben mi kerülhet a testület elé és miről tud dönteni, hanem a Turawell Kft. vezetőin is. Aktív munkával kell kidolgozni azt a szerződés-tervezetet, ami alapján a Képviselő-testület a tele pü lés rendezési szer - ződést elfogadja és a Tu ra well vezetőivel aláírásra kerül, ami egyben a településrendezési eszközök mó do sításának lehetőségét is megadja a befektetők számára. A Kép - viselő-testület végül úgy foglalt állást, hogy a Turawell Kft. július 15-i kérelmét, a ben - ne szereplő beruházási szándékot mérlegelési alapnak tekinti és egyben felajánlotta a településrendezési szerződés jogintézményét. A szerződés előkészítésére a jogi, műszaki, építészeti, településrendezési egyeztetések kérelmező és az önkormányzat között in dul janak meg. Az egyez - tetés eredmé nye ként kidolgozott szerző - dés-tervezet alap ján a Képviselő-testület SzEpTEmbER TuRaI hírlap

3 újra tárgyalni fogja a kérelmet. Mind ezek - nek az a feltétele, hogy a Turawell Kft június 10. napján kelt levelét visszavonja. Ezután a szeptemberi városnap ke rült sorra. A 2 mft-os pénzügyi ke re te ken belül maradó, a KOS Bizottság által is tá mo - ga tott programot több képviselő is kifogásolta. Ezekre Kálna Tibor, a KOS Bizottság el nöke válaszolt, majd Katona Hargita mb. művelődési ház igazgató magya rázta el, ha egy nagy együttest hívnának meg, az közel 1 mft-ba kerülne, s legalább ennyibe kerülnének az elő ké szí tő munkák: a színpad, a hangosítás El mond ta, miért egész napos a rendezvény, s mi lesz aznap az óvodában. Kérte a jegy ző segítségét a kézművesek elhelyezéséhez a szombati piacnapon, hogy ne legyen fennakadás. Ezután tette fel szavazásra az eredeti előterjesztést Szendrei Ferenc, mely nek eredménye tíz támogató szavazat és egy képviselő tartott ki városnap-eluta sító álláspontjánál. Ezután következett a sírhelyek díjának megállapítása. A Képviselő-testület vita nél kül egyhangúan módosította a köz te - metőkről és a temetkezés rendjéről szóló 14/2004.(VI.30.) rendeletet. Módosítani kellett a évi költségvetéséről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról szóló 2/2009. (II.12.) rendeletet. Tura Város Egészségfejlesztési koncepcióját Dr. Baka Gyula, a Szoc.Bizottság elnöke ismertette és pontosított az anyagban néhány apróságot. A testület nagyra értékelte a bizottság munkáját és egyhangúan elfogadta a koncepciót. Zárt ülés keretében tárgyalta a testület a Tura Díszpolgára és Turáért Emlékérem odaítélését. Dr. Köles József főorvos úr ré - szére díszpolgári címet a testület egyhan gú - an megszavazta. Az emlékérem oda ítélése kap csán Szendrei Ferenc javasolta a Kép vi - se lő-testületnek, hogy idén ne legyen kiadva ez a kitüntetés, mivel nem alakult ki közmegegyezés, egyben javasolta a kitüntetésekről szóló rendelet átdolgozását. A képviselők egy kivétellel támogatták a polgármesteri javaslatot. A pályázathoz szükséges a Város köz - pont felmérése, az előterjesztés alapján a Geométer Kft. felkérését támogatta a tes - tület. A gyepmesteri feladatok elvég zé sé re vonatkozó szerződésben pontosítani kellett a vállalkozó nevét. Egyet értett a tes tü - let, hogy az új turai terület bérbeadá sá nál az előírásoknak megfele lően több szóba jöhető bérbevevő is felkérésre ke rüljön Az ülés végén Dolányi Róbertné jegyző tájékoztatást adott az Akácos úton tönkrement házzal kapcsolatos építés ha tó sági intézkedésekről. A képviselők egyet értet - tek abban, hogy az ott lakóknak gyors segítség szükséges és támogatták a lakó - kon téner biztosítását. A Képviselő-testület felkérte a Turai Cigány Önkormányzat El - nö két, hogy szervezőmunkával segítse a lakóház esetleges újraépítésének megszer - vezését, önkéntes építőipari vállalkozók és egyéb segítő személyek bevo ná sával. Erdélyi Ágnes Az augusztus 26-i testületi ülésen kö - szön tötték a Képviselő-testület tagjai a nyugdíjba vonuló Erdélyi Ágnest. Szend rei Ferenc az önkormányzat nevében meg kö - szönte a 44 évi pedagógusi munkát és jó egészséget kívánt a nyugdíjas éveihez. Kü - lön megköszönte, hogy a tavalyi vezetői válság idején elvállalta az iskola vezetését augusztustól december 31-ig volt megbízott igazgató, majd fél évig alsós helyettesként dolgozott. 44 év óta ma volt az első tanévnyitó értekezlet, amin nem vett részt. A polgármester ki emelte, hogy az elmúlt 19 évben amikor az iskola vezetése kapcsán bajban volt az önkormányzat, akkor hozzá fordult. Há rom alkalommal is felkérésre került, hogy megbízott igazgatóként vállalja az iskola ve ze - tését: 1990/91-ben, 1993/94-ben és ban. Erdélyi Ágnes megköszönte az elismerő szavakat, válaszában úgy fogalmazott, hogy csak azt tette, amit szeretett: tanítani. Az, hogy részt vehetek egy gye rek fejlődésében, annak életében, az na gyon nagy dolog. Az előző tanév nehéz volt, de nagy megtiszteltetés volt, hogy engem bízott meg a testület az iskola vezetésével. Egyben megköszönte a Képviselő-testület hozzáállását az isko lá hoz. Ott van a jövő, ott vannak a gyere kek. Mindennél fon to sabb a gyerek ebben az országba! s most bajban vannak. A képviselők nagy tapssal búcsúztatták, s még személyesen is elköszöntek. A napirend szerinti első téma a Többsincs Óvoda és Bölcsőde intézmény - ve zetői pályázatának elbírálása volt. A testület egyhangúan ismét Szilágyi Józsefnét bízta meg az intézmény veze té sé vel I. félév gazdálkodása kapcsán beszélni lehet az útépítési beruházások meg kezdéséről, óvodai játékok beszerzé sé - ről és a pályázatok beadásáról. A kiadások főösszesítője ,-eFt, a bevé te leké ,- eft volt. A féléves költségevetést Marosvölgyi János, a Pénz ügyi Bizottság nevében elfogadásra javasolta. Dr. Schmidt Géza könyvvizsgáló írásos anyagában úgy fogalmazott, hogy a mű kö dési kiadások I. félévi telje sítése általában idő - arányos, a felhalmozásoknál kiemel kedően magas. A befi ze té sek most rendben meg - tör téntek, de már érzékelhe tő, hogy az iparűzési adó csök kenni fog, többen átütemezést kértek. A központi forrás tavalyhoz viszonyítva csökkent, a kormányzati célki - tűzések úgy tűnik arra irányulnak, hogy jövőre tovább csökkennek. Szendrei Fe - renc tájékoztatót adott az útépítések finanszírozásának helyzetéről, valamint az Aradi utca projekt elszámolása kapcsán történt ellen őr zésekről. Ez utóbbinak elkészítését, le bonyo lítását, elszámolását az ellenőrzést vég zők jóváhagyták és minta értékűnek minősítették, a polgármester köszönetet mondott Dolányi Róbertné jegyzőnek és munkatársainak. A testület egyhangúan elfogadta a I. félév gazdálkodásáról szóló beszámolót. Tárgyalta és módosította a Képviselőtestület a piacokról és vásárokról szóló rendeletet, mivel az 55/2009. (III.13) Kor mány rendelet mind a fenntartó, mind az üze mel - tető tekintetében újabb kö te lezett ségeket írt elő. Seres Tünde, a Bar tók Béla Művelődési Ház vezetőjének gyer mek gon do zás miatti távolléte idejére a Képviselő-testület Katona Hargitát bízta meg a művelődési ház igazgatói teendők ellátásával. A következő napirend a KEOP kódszámú pályázat kap csán alapító okirat, illetve társulási megállapodás elfogadása volt. Négy tele pülés még tavaly december 15-én nyújtott be pá - lyá zatot települési szilárdhulladék-gaz dál - ko dási rendszerek fejlesztésére. A projekt TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 3 Fotó: Csilla Fotó à

4 à második fordulóra történő be nyújtásához volt szükség a saját forrás biztosítására és az alapító okirat illetve a társulási megállapodás elfogadására. Az ipartelep forgalmi rendjének szabályozása ügyében egy magánszemély kére - lem mel fordult a jegyzőhöz. A jogi kép vi - selője által megfogalmazott levelében leírja, hogy az utcát rendszeresen mo to ro sok használják a Kresz előírásait és az Ipar telep utcában tartózkodók érdekeit figyelmen kí vül hagyva különböző spor tolási célzattal. Rend - szerint, több motoros is összegyűlik ezen alkalmakkor és különböző akroba ti kus mu - tatványokat hajtanak végre, egy ke re keznek, nagy sebességgel motoroznak, füs tölik a gumikat, ami rend kívül zavaró, hangos motorzúgás mel lett történik, nem mellékesen veszé lyez tetve az arra közle ke dők tes ti épsé - gét. Jenei Csabáné a Te le pü lés fej lesztési Bi - zott ság nevében javasolta, hogy együtt kellene kezelni a három területet: a vásártér, az Ipartelep utca és a Thököly út szabályozását. Korsós Attila megjegyezte, hogy a vállalkozókat is meg kellene kér dez ni Varjú Mihály egyértel mű en fogalmazta meg a több képviselő által is támogatott álláspontját: a vásártérről ki kell tiltani a motorosokat! Ma ros völgyi János hozzáfűzte, hogy bor - zalmas hangja van a motoroknak, amikor leégetik a gumit. Szendrei Ferenc meg erő - sítette, hogy ezeket a sportokat olyan helyen kell végezni, ahol másokat nem zavar. A motorosokkal kapcsolatba egyetértett azzal, hogy a hulladéklerakó telepen kellene lehetőséget adni edzésre, de ezt előbb egyeztetni kell az ügyvezetővel. Megtárgyalta és elfogadta a Kép vi se lőtestület az Egységes informatikai koncepció és rendszer kialakítása az Aszódi Kis té r - ségben című javaslatot. A határozatban kritériumként szerepelt, hogy a megva ló - sítás kizárólag pályázat útján, maximum 10%-os önrész vállalásával történhet. A Turai Hírlap kiadásának változása miatt módosítani kellett a Bartók Béla Művelődési Ház költségvetési előirány - zatát. Az elfogadott módosítás tartalmazza a lap nyomdai és terjesztési költségeit, vala mint a szerkesztőségi tagok díjazását. (Egy szerkesztőségi tag lemondott a dí ja - zásáról.) A kiadások tervezett összege eft,- amit csökkent a hirdetésekből származó bevétel. Dolányi Róbertné jegyző tájékoztatta a képviselőket a hatósági ügyben kirendelt szakértő vizsgálatáról. A Tura, Galábos út 3. sz. alatti telken lévő tóban idén februárban történt hal- és egyéb víziállat pusztulás kap - csán felmerült környezetszennyezés gyanúja, s ebből eredően az ivó víz bázis veszélyezettsége. A szakértői vé le mény megállapította, hogy teljességgel ki zár ha tó, hogy a szennyeződést a Ga lá bos út 2/a területén lé - vő fatelep, s azon zajló fakezelő tevé keny ség okozná. Meg álla pítja továbbá, hogy a mért értékek elhanyagolha tó ak, a vízbázist nem veszélyeztetik. A vizs gá latot egy, a Ga - lábos úton lakó magán személy kez de - ményezte, aki idő köz ben visszavonta bejelentését. A vizsgálatot azonban már nem lehetett leállítani. Így a szakértő 250eFt +ÁFA össze - gű számláját az önkormányzat fizette. Az egyebekben a polgármester tá jé ko z - tatta a testületet a jelenlegi pályázatok he - ly zetéről és a további lehetőségekről. A zárt ülésen önkormányzati hatósági ügyekben történ fellebbezésekről döntött a Képvise lő-testület. Kuti J. N égy megye ünnepli idén fenn - állásának évfordu ló ját: Pest megye 1000 éves! Szendrei Ferenc polgármester tóth Gábor országgyűlési képviselőtől, a megyei közgyűlés tagjától vette át Pest megye millen niumi Emlékzászlóját Fotó: Csilla Fotó Fejér, pest, Veszprém és zala me - gye. Szent István király 1009-ben Sólyon adott ki adománylevelet Szent mi hály veszprémi egyházának, s eb ben az okiratban említik először és bizonyíthatóan Fejért, pestet, Vesz p rémet és zalát (Kolon), valamint központjaikat: Fehérvárt, Kolont, Veszprémet és Visegrádot. a püspökségek és a várak mellett a megyék voltak azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István az ország egységének megteremtésére, a keresztény hit és a központi hata - lom megerősítésére hozott létre. az évszázadok során a megyék nem - csak a központi hatalom döntéseit továbbították a kisebb közigazgatási egységek felé, hanem egyfajta auto - nómiaként léteztek. Székesfehérvár és Esztergom után fokozatosan Visegrád és buda, valamint az ezt a két várost határoló pilis és pest, később egyesült vár - megye lett az ország politikai, gazdasági illetve kulturális központja. a megye önkormányzata a XIII. század végén alakult ki, és működése a hosszabb rövidebb ideig tartó megszakításokat nem számítva, azóta is folyamatos után az egész megye török uralom alá került, mintegy hetvennégy település végleg elnéptelenedett. a XVIII. században indult újra fejlődésnek a megye gazdasága, ekkor települtek be az itt élő nem ze ti ségek ősei. az évi sza badságharc vezér megyéje pest me gye volt ben a megyéből kiszakítva egyesítették pestet, bu - dát, Óbudát a margitszigettel bu da - pest fővárossá. a következő években nagyon jelentős fejlődés indult meg, melyet csak a két világháború szakított meg ben központi döntés során 23 peremváros és község a fővároshoz került, így jött létre a mai budapest, s ekkor alakult ki pest megye jelenlegi közigazgatási határai. az évfordulót pest megye több településén a millenniumi zászló átadásával megkoronázva falunapi programmal köszöntötték illetve köszöntik. a szomszédos Galga hé víz július 11-i Faluünnepén Imre zsolt adta át a zászlót Dr. basa antal polgármesternek. Turán szeptember 12-én, a híresvárosi Vigadalom keretében került átadásra a millenniumi zászló Tóth Gábor országgyűlési képviselő által. Kuti J. A VIII. Híresvárosi Vigadalom további eseményeinek képriportja a következő lapszámban jelenik meg SzEpTEmbER TuRaI hírlap

5 Nyílt nap a Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft.-nél 2009 tavaszán került sor, melynek költsége nettó 4,9 millió Ft. Ennek 84,9%-át az Európai Unió és a magyar kormány biztosítja, míg az önrészt a társult önkormányzatok finanszírozzák. Mi várható a második fordulós pályázat sikeressége esetén? A projekt keretében a jelenleg használatban lévő technológiai és hulladékgyűjtő járművek kiváltását szeretnék megoldani, valamint a szállítandó zöld hulladék csökkentése érdekében a házi komposztálást bevezetni az érintett térségben. A teljes beruházás várható nettó összköltsége 163 millió Forint. A nagyon gazdag programot szervező Kft. igazga tó - já val, Benke Sándorral beszélgettünk a sikeres ün - nep ség után. Mi is volt a lényege ennek az évfordulónak? kérdezem az igazgató urat. A nettó 163millió forintos beruházással, melyhez európai uniós támogatás is hozzájárul, év végéig komplex hulladék - gaz dálkodási program valósul meg Galgahévízen és a környező három településen. A programmal a környezettudatos lakosság számára teljesen kiépül a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, és még tisztábbak, egészségesebbek lesznek a települések. A Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. megalakulásának 10. évfordulójára szervezett nyílt napon bemutatásra került a beruházás, és szemléletformáló eseményekkel várták az érdeklődőket. Ha néhány szóval elmondaná a Kft. létrejöttének ese mé - nyeit! 1996-ban Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok tele - pü lések önkormányzatai úgy döntöttek, hogy közös összefogásban regionális hulladéklerakó és hasznosító telepet építenek. A be ru - házás finanszírozására pályázatot nyújtottak be az önkormányzatok állami pénzalapokra, többek között a Központi Környezetvédelmi Alapra, Állami céltámogatásra és a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatására is. A támogatások 70%-ban járultak hozzá a meg valósításhoz. A beruházás befejezésének határideje de - cem ber 31. volt. Ekkor már a technológiai és a szelektív hulladék - gyűj téshez szükséges gépek és eszközök rendelkezésre álltak. Az üze - meltetésre a beruházó önkormányzatok saját tulajdonú Kft.-t hoztak létre 1999-ben. A négy együttműködő településen egyszerre került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés január 2-án. Az úgy - nevezett házhoz menő gyűjtési módot vezették be, melynek során a hulladék 3 frakcióra válogatva nedves (nem hasz no sít ha tó), száraz (hasznosítható) és szerves (komposztálható) gyűjtik be. A száraz hulladékot válogatás után újrahasznosító vállalatoknak ér tékesítik. Azóta 10 év telt el, szükségessé vált-e a korszerűsítés? Igen, ugyanis az eltelt évek során a korábban beszerzett technológiai és hulladékgyűjtő járművek folyamatosan jelentős igénybevételnek vannak kitéve. A biztonságos üzemeltetés, valamint a visszagyűjtött hulladékok fokozatos növekedése szükségessé teszi a fejlesztést. A társult önkormányzatok által a Környezet és Energia Operatív Program KEOP Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek fejlesztése című kiírásra benyújtott és el - nyert pályázatának keretében az előkészítő munkák megkezdésére Hogyan zajlott le a 10 éves évfordulóra is emlékező nyílt nap? A rendszert működtető Szelektív Hulladékhasznosító és Kör - nye zetvédelmi Kft. alapításának 10. évfordulójára és a lakosság további ösztönzésére nyílt napot rendezett a turai Regionális Hulla - dék lerakó és Hasznosító Telepen. A programra június 20-án került sor, a megnyitót 14 órakor Dr. Basa Antal Galgahévíz polgármestere tartotta. A projekt bemutatása után a Környe zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Kht. képviselője átnyújtotta az Európai Unió Öko-címkéjének elnyerését igazoló oklevelet. Az oklevél a Szelektív komposzt elismerését bizonyítja, melynek használatát az Európai Unió is támogatja. Az érdeklődők vezetett sétán vehettek részt a hulladékhasznosító telepen, míg a gyermekeket mesejátékkal és kukásautó kiállítással várták a szervezők. A rendezvényen megjelentek vendéglátás mellett ismeretanyagaikat bővítették a hulladéklerakó és hasznosító telepen tett séta során. A szelektív hulladékgyűjtésről szóló mesejáték után Solymos Tóni szórakoztatta a jelenlévőket. Élménnyel gazdagon telt el a nap a jelenlévők megelégedésével. Takács Pál A rendezvény támogatói VoltAk: w Öko-pannon Nonprofit Kft. w Elektro-Coord magyarország Nonprofit Kft. w Turai polgárőr Egyesület ÁllÁSkErESő klub Indul SzEPtEmbErtől A turai VÁroSI könyvtárban Szeptemberi időpontok: 9, 16, 30-án szerdán 13 15h-ig díjmentesen igénybe vehető lehetőségek: munkahelyek közvetítése, képzési lehetőségek közvetítése, álláskeresési technikák elsajátítása, különböző eszközök használata (telefon, internet, újságok és hirdetések) Szeretettel várunk minden érdeklődőt! A szerző felvétele TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 5

6 Fejlődik a település a kijelölt úton A Turai Hír lap ezévi ko ráb bi szá ma i ban tes tü le ti ülé sek ös sze fog la lói, in ter júk és kép ri por tok men tén fo lya - ma to san be szá mol tunk a mint egy 300milliós be ru há zást je len tõ, 9 ut cát érin tõ bel te rü le ti út fej lesz tés ké - szült sé gé rõl. Most, túl a si ke res mû sza ki át adá son, de még meg elõz ve a for ga lom ba he lye zést és az ün ne pé - lyes út ava tá si ce re mó ni át, is mét Szendrei Fe renc pol gár mes ter urat kér dez tük a té má val kap cso la tos ak tu a - li tá sok ról, s ar ról, hogy ez a je len tõs fej lesz tés mi lyen utat je lölt ki az ön kor mány za ti élet ben. Van-e je len leg még fel adat az út épí té si pro jekt tel kap - cso lat ban? Fi zi kai ér te lem ben vé ve, a Mag dol na ut cai te re se dést ki vé ve, be fe je zett nek te kint het jük a mun kát, mert szep tem ber 14-én lesz a for ga lom ba he lye zés, utá na lesz egy la kos sá gi át adá si ün nep ség. Majd ezt kö ve tõ en a Pro Ré gi ó nak el kell szá mol nunk a fenn ma - ra dó 3. ütem mel. Az el sõ két 30-30%-os ütem ki fi ze té sét mind az ön kor mány zat, mind a pá lyáz ta tó tel je sí tet te, to váb bi 40% fenn ma ra dó részt kell el szá mol nunk még ez év ben. A Swietelsky Kft. 100%-os mó - don tel je sí tett (a hi ba jegy zék ben sze re pel te - tett hi á nyos sá gok ki küsz öbö lé sét is be le ért - ve), így jú li us 15-ig be fe je zõ dött a mû sza ki át adás, mely nél a Pro Ré gió min ta ér té kû - nek nyil vá ní tot ta a pro jek tet. Így jo go sult tá vált a ki vi te le zõ a vég szám la be nyúj tá sá ra, me lyet ok tó be rig kell ki egyen lí te nünk. A Pro Ré gió fe lé pe dig a tel jes pá lyá za ti el szá - mo lást év vé gé ig kell le zár nunk. Mit vizs gál nak a for ga lom ba he lye - zés nél? Ma gát az út tes tet és az út pad kát, a for gal mi ren det sza bá lyo zó ki táb lá zást, de sem a víz el ve ze tés, sem a te re se dés, sem a par ko sí tás nem a Nem - ze ti Út ügyi Ha tó ság el len õr zé si te rü le te, leg fel jebb ab ban az eset - ben, ha mind azok ki ala kí tá sa za var ja a for gal mat, a biz ton sá gos köz le ke dést. - A Mag dol na ut cai te re se dés ki ala kí tá sa hogy hogy a mû - sza ki át adás után tör té nik? Az az láthatóan je len leg is fo lyik a ter mõ ta laj jal va ló feltöltés, pa dok, tér kö vek, fa híd elhelyezése Míg a leg több ut cá ban az ül te té se ket a nyer tes Swietelsky Kft. al vál lal ko zó ja vé gez te, ad dig a Mag dol na ut ca és a Szõ lõ ut - ca te re se dé sé nek, par ko sí tá sá nak ki vi te le zés ét költ ség kí mé lés szem pont já ból a pá lyá za ti pro jekt ben nem a köz be szer zés ter hé - re, ha nem ön kor mány za ti tel je sí tés ben vál lal tuk, mely re a ki írás le he tõ sé get adott. A fel me rü lõ ki adá sok 70%-át így is meg té rí ti a Pro Ré gió, de ki té tel, hogy ön kor mány za ti tel je sí tés ese tén még egy vál lal ko zó val nem szer zõd he tünk le. A jö võ re néz ve egy újabb út men ti ül te tés nél el kép zel he tõ, hogy lét re ho zunk egy ha tá ro - zott ide ig mû kö dõ mun ka bri gá dot, amely amel lett, hogy hoz zá - ér tõ em be rek bõl áll na, költ ség ha té ko nyab ban ol da ná meg a fel - ada tot. Ez eset ben csak az út test ki ala kít ta tá sa len ne a köz be szer - zés kö te les tendereztetés ré sze. Ta vas szal már be szél tünk a tisz tí tó ak nák el he lye zé sé rõl és a víz be kö té sek kor sze rû sí té sé rõl. Mi lyen elõ re nem lát ha tó egyéb ne héz sé gek kel kel lett szem be néz ni ük az út épí tés so rán? Ho gyan tud ták azo kat ki küsz öböl ni? Több út nál is a ta laj víz ma gas szint je mi att nem tud tuk a terv sze rin ti ere de ti út ma gas sá got tar ta ni, így az út pá lyát ki kel - lett emel ni. Ku ta tó göd rö ket ásat tunk, mely meg mu tat ta, hogy cm-nél már gu mi zik a ta laj. Mar káns gon dot je len tett ez az Ady End re és a Mag dol na ut cák ban, ahol több száz mé te ren át la - go san 50 cm-es ta laj cse rét kel lett esz kö zöl ni, hi szen csak nyel te a PÁlyÁzAtI nyeremények w CÉDE pályázati nyeremény 15,5 millió Ft: KaSTÉlYKERTI ÓVODa FElÚJíTÁSÁRa (tornaszoba, foglalkoztató helyiségek kialakítása) w TEÚT pályázati nyeremény 9 millió Ft: ElNÖK utca és KÖzTÁRSaSÁG utca leaszfaltozása 50%-os önrésszel megvalósítva w TEKI pályázati nyeremény 7,5 millió Ft: KOmplETT TÉRFIGYElŐ RENDSzER KIalaKíTÁSa kö vet az alat ta lé võ szi ge te sen mo csa ras te rü let. Mind ad dig töl - töt tük 80-as szám szer ke ze tû kõ vel, míg meg fe le lõ terhelhetõségû al ta lajt nem kap tunk. Van egy 40-es egy ség szá mú ka te gó ria, amely nek meg kell fe lel ni, az alatt sen ki nem vál lal rá ga ran ci át. Ha a tár csás ter he lõ mé rõ vel ki mért nyo más ér ték nincs meg, ak - kor nem épí tik meg rá az utat. A ta laj cse re el vég zé se, az cm-es kõ fel töl tés ered ményt ho zott, s így rá épít he tõ volt a pá lya szer ke zet. Ez a több - let mun ka idéz te elõ a 30 na pos csú szást. A Mag dol na ut cai ta laj prob lé ma mi mi att nem volt elõ re lát ha tó? Mi vel szi get sze rû en he lyez ked nek el a mo csa ras te rü le tek, így az eset le ges ta laj - vizs gá la ti min ta vé tel sem se gí tett vol na. Hi - szen az egyik ház elõtt meg fe le lõ volt, de pl. a mel let te lé võ nél már sza bá lyos mo csár rej tõ zött. Úgy mond a kor ki hí vá sa volt szá - munk ra, hogy egy ilyen mi nõ sé gû ta lajt, ho gyan le het szi lárd bur ko la tú vá ten ni. Két ség te len, hogy az út ma ga eu ró pai szín vo na lú. De ép pen az út test ki eme lé se elõ idéz het ké sõbb elõ re nem kal ku lált gon - do kat a víz el ve ze tés te rén, hisz több he lyen ez ál tal ma gán por ták ba ömöl het a csa pa - dék. Vagy a szi lárd bur ko lat miatt meg szo kott be haj tók szá mo - lód tak fel. Ez zel csak azt aka rom su gall ni, hogy fel té te lez he tõ en so ra koz nak majd a la kos sá gi igé nyek a kom for tos ság ér de ké ben. Ha az út épí tés sel kap cso la tos prob lé mák me rül nek fel, két év ga ran cia van, hogy a ki vi te le zõ nél ér vé nye sít sük a ki fo gá sa - in kat. Az utcabizalmik se gít sé gé vel ut cán ként la kos sá gi fó ru mo - kat fo gunk tar ta ni az ün ne pé lyes át adást kö ve tõ en, s ott majd je lez he tik az egyes por ták ra sza bott ké ré se ket: egy-egy át eresz beeme lé se, egy-egy ka pu be já ró ki szé le sí té se, stb. Hi szen az út - épí tés ré sze ként la kó in gat la non ként egy be já ró volt biz to sít va, de a ko ráb bi gya kor lat sze rint le het, hogy va la hol a meg szo kott ket tõt igé nyel nék. Az ül te tett te rü le tek gon do zá sa kap csán ter ve zi-e az önkor - mányzai ker té sze ti szak em be rek be vo ná sát? Hi szen van nak köz - te olyan sza ka szok is, ahol még ha van is tu laj do nos, de iga zá ból nem la kott az in gat lan, vagy nagy ki ter je dé sû sa rok te lek van. Ezek az ut cák gyé ren par ko sí tott te rü le tei vol tak Turának. Úgy gon do lom, az uta kon túl a nö vény zet tel egy újabb, egy jobb élet mi nõ sé get tud tunk biz to sí ta ni. Vi szont ez zel a fej lõ dés sel van - nak írat lan együtt élé si sza bá lyai, fel ada tai a la ko sok nak. Fon tos, hogy a szom szé dok is fi gyel mez tes sék egy mást, ha van el ma ra dás, hi szen az ut ca össz ké pé ért kö zö sen va gyunk fe le lõ sek. Idõn ként sze mé lye sen is be já rom majd eze ket a te rü le te ket. Az em lí tett kri - ti ku sabb sza ka szok gon do zá sá ról, a fák met szé sé rõl ter mé sze te - sen a vá ros üze mel te tés be vo ná sá val az ön kor mány zat gon dos ko - dik. A nem la kott in gat la nok tu laj do no sa i nak sze mé lyes ér de ke a gon do zás, hi szen a te rü let, utak ál tal megnövekedett, in gat lan - pi a ci ér té ke ren de zett kö rül mé nyek kö zött vá lik hang sú lyos sá. Men nyi re vet te fi gye lem be az ön kor mány zat a la kos sá gi jel zé se ket a ki vi te le zés so rán? SzEpTEmbER TuRaI hírlap

7 Utcabizalmik, la ko sok jel zé sei alap ján egyes sza ka szok fel - bon tás ra, új ra é pí tés re, elõ re nem ter ve zett át ere szek már ed dig is el he lye zés re ke rül tek. A vis ma jor, egyes la kos sá gi igé nyek tel je sí té sei el bil len tet - ték a költ ség ve té si mér leg nyel vét a ter ve zett ki adá sok hoz ké pest? Ös szes sé gé ben vé ve nem tér tünk el a 300milliós össz költ ség - ve tés tõl. A fó ru mo kon je lent ke zõ ké ré sek vi szont már több let ter het je - len te nek majd? Az még to váb bi egyez te tés kér dé se, hogy a ki egé szí tõ mun - kák nál mi lyen mér té kû ter het vi sel majd a la kos ill. az ön kor mány - zat, hi szen van nak olyan ext ra igé nyek is, ame lye ket nem tu dunk fel vál lal ni. Az el kép zel he tõ, hogy pl. ol csób ban be sze rez zük és le - szál lít juk a szük sé ges alap anya go kat, amit a la kos fi zet ki, de ré szé - rõl ez szer ve zést nem igé nyel majd. En nek rész le te it majd ki dol goz - zuk, de szem elõtt tart va, hogy még 16 km föld út van Turán, aho - vá az ön kor mány zat tól erõ és esz köz kell. Mi kor kell re a li zál ni a la kos ság nak az út pro jekt tel kap cso la - tos ön rész be fi ze té se ket? A for ga lom ba he lye zés után min den in gat lan tu laj do nos kap egy kü lön le ve let, mely tar tal maz za azt is, hogy ki ve het igény be rész let fi ze té si ked vez ményt szo ci á lis ala pon (Tura Vá ros Önk. Kép - vi se lõ-tes tü let ének 8/2008. (IV.30.) sz. ren de le te az út épí té si hoz zá - já ru lás ról. Rész le tek: Emel lett a Ta ka rék szö vet ke zet ki dol go zott és ajánl egy ked vez - mé nyes hi tel konst ruk ci ót er re vo nat ko zó lag. A szám ta lan sze mé lyes be já rás és kom mu ni ká ció kö ze lebb hoz ta a pol gár mes tert a la kos ság hoz? Eset leg be le lá tott-e azon prob lé má ik ba, mely ki je lö li az utat az ön kor mány zat nak újabb fel ada tok, ten ni va lók fe lé? Úgy ér té ke lem, hogy az út épí tés so rán jó kap cso lat ala kult ki köz tem és a la kos ság kö zött, és ta lán õk is azt érez tek, hogy min - den tõ lem tel he tõt igye kez tem, igye kez tünk meg ten ni a pro jekt si - ke re ér de ké ben. Ter mé sze te sen na gyon sok fé le em ber van, sok fé le - kép pen mond ták el a prob lé má i kat. In kább a na pi élet ne héz sé ge - it elõ re ve tí tõ dol gok ról volt szó, pl. a csa pa dék víz el ve ze té se. A Turai Hír lap azt ter ve zi, hogy a csa pa dék víz-el ve ze tés fon - tos sá gá val, tör vé nyi elõ írá sa i val, mû sza ki meg ol dá si le he tõ sé ge i - vel so ron kö vet ke zõk ben fog lal koz na. De me lyek azok a pri o ri tást él ve zõ te rü le tek, mel lyel az ön kor mány zat kí ván fog lal koz ni? Amel lett, hogy 1112m hos szan le lett asz fal toz va tel jes hos szá ban az Ara di út, a meg lé võ föld utak ará nyát to vább sze ret nénk csök ken te ni. Szep tem ber 7-i ha tár idõ vel adtunk be pá lyá za tot to - váb bi 5 km asz fal to sí tá sá ra. Emel lett hat ha zai for rás ra be nyúj tott pá lyá zat ból né gyet már el is nyer tünk. Az el nyert pá lyá za tok ban meg fo gal ma zott cé lok ma gu kért be szél nek: a kas tély ker ti óvo da fel újí tá sa, az El nök és Köztársaság ut cák új asz fal to zá sa, tér fi gye lõ rend szer ki ala kí tá sa. Ezek sze rint a szá mos fel me rü lõ ne héz ség sem szeg te ked vét az ön kor mány zat dön tés ho zó i nak pályázatok benyújtására. Be fe - je zé sül ho gyan sum máz ha tó az út épí té si pro jekt? Na gyon nagy mun ka volt, az el sõ ilyen jel le gû nagy mun kám pol gár mes ter ként. Ren ge teg meg ol dan dó ne héz fa la dat, sok-sok ener gia, de min den fé le kép pen si ke res nek mi nõ sí tem. Se res Tün de lap zár ta után ér ke zett a hír pol gár mes ter úr tól, hogy a szep tem - ber 14-i Nem ze ti Út ügyi ha tó sá gi el len őr zés szó ban elő ze te sen jó vá hagy ta a for ga lom ba he lye zést, me lyet az írá sos ha tá ro zat egy-két hé ten be lül meg erő sít. En nek ered mé nye ként az ün ne - pé lyes át adás ra ok tó ber 10-én dél után 3 óra kor ke rül sor a Sző lő ut cai te re se dés nél. az ese mény meg hir de té sé vel kap cso - lat ban fi gyel jék az ön kor mány za ti hir det mé nye ket. BETÉT AKCIÓ Számla melletti lekötött betét váltási lehetőség a Turai Takarékszövetkezetnél tól ig, fix kamattal 2 hónapos egyszeri lekötésre Ft lekötött összegig 7,25 %/év Ft lekötött összeg felett 7,50 %/év Az ajánlat minden ügyfelünk és leendő ügyfelünk részére érvényes a számla mellett lekötött betétek nem akciós kamata lekötési időtől és összegtől függően: évi 3,2% 6,13%. továbbra is váltható Takarékszövetkezetünkben az ügyfeleink körében közkedvelt 3 hónapos lejáratú takarékszelvény, melynek évi átlagkamata 7,5%. a betétek az országos betétbiztosítási Alap által, a törvény szerint meghatározott mértékig biztosítottak. Jelen tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül nyilvános ajánlattételnek. További részletekért látogasson el honlapunkra a címen, vagy keresse fel Takarékszövetkezetünk irendeltségeit, ahol munkatársaink készséggel adnak bővebb tájékoztatást. Tisztelettel tájékoztatjuk minden kedves ügyfelünket, hogy a Turai Takarékszövetkezet nyári szombati nyitvatartásának utolsó időpontja szeptember 26, ezt követően takarékszövetkezetünk SzombAtonként zárva lesz. 7. o bek utc utc aho sen 16. o 26. h fi Kös TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 7

8 Nincs könnyű dolgunk... Interjú Gódor Ferenc, aszódi rendőrőrsparancsnokkal Gondoltam, most megmutatom Elhan goznak kemény kérdések, és végre szembesítem a rendőröket azzal, milyen távol áll a valóság a jogosnak vélt elvárásoktól. Szó val ebben az elszánt hangulatban indultam interjút készíteni az aszódi őrsparancs nok kal. Aztán megérkeztem Tábla nél kü li, romos épület. Ha rossz volna az em lé kezetem, nem tudnám, hogy a rendőrségen járok. Tétován bemegyek a titkárnő tü relemre int, azt mondja, épp összesítést készít nekem. Siet. Meg nyug ta tom: ráér később, majd neten átküldi azt mondja, itt olyan nincs. Ez van. 2009, Közép-Ma gyar ország, ütőképes bűnüldözés. Döbbenek, de gondolatban lapozok. A falon gombos tű vel fakó, fekete-fehér nyomtatott képek az aktuális rendőri vezetőkről (nem tudom, milyen gyakran cserélődhet ez a fura falidísz) Szemben egy tábla a körzet 9 településének térképével. Ez is házi készítésű. Oldalt a települések külön, rajtuk színes gombostűk jelzik a bűncselekményeket. Turán és Bagon is sok a jel. A bútorzat a 70-es évek óta állhat itt. A kezdeti ambícióm alábbhagy így tényleg nincs könnyű dolguk. Minden éremnek van másik oldala is. Így most ezt mutatom meg Kevesen vagyunk mondja a hölgy az asztal mögül. A fiúk most jönnek vissza közúti ellenőrzésről, de már mennek is tovább. Közben bejelentés érkezik telefonon, átirányítják az illetékeshez. Zajlik az élet a megszokott mederben. Megérkezik Gódor Ferenc is, az őrs pa - rancsnoka. Kávéval kínál. Nincsenek hoz - zá szokva az újságírókhoz, de örül, hogy végre ők is elmondhatják, miért olyanok a dolgok, amilyenek. Belevágunk. Sikerült nyaralni az idén? Ha igen, üresen merte hagyni a házát arra az időre, amíg távol volt? Évek óta először el tudtunk menni, és hát bevallom, nem maradt üresen a ház. Rokonokat kértünk, hogy amíg távol vagyunk, etessék a macskát, locsolják a virágot és hát fontos volt, hogy lássák a mozgást a ház körül. Ki legyen téve a kuka, ne gyűljön a levél a postaládában. Ezt mindenkinek ajánlom. Hisz az egyedülálló idősek mellett a legtöbb betörést az üresen álló házakban követik el. Bár szerencsére, ahol én élek, ott kicsit jobb a helyzet Azt mondja, ahol ön él, ott kevesebb a bűncselekmény az átlagosnál de hogyan ítéli meg a turai helyzetet? Tudom, hogy a turaiak úgy érzik, az idei nyár kiugró volt, de a statisztikák, higgyék el nem ezt igazolják. Ez persze nem vigasz annak, akihez bementek a hívatlan látogatók. A közérzetet az ront - hatta inkább és nekünk is sok fejtörést okozott, hogy tavasszal csoportos rablások történtek. Vonaton raboltak ki fia - talkorú tanulót szintén fiatalkorú elkö - vetők, ráadásul szokatlanul brutális módon még a sokat tapasztalt kollégákat is megdöbbentette a dolog. Az elkövetőket elfogtuk, jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, a bizonyítási eljárás folyamatban van. És hát idén 4 rablás volt már Turán, míg tavaly egy sem. Ráadásul idős em be - rekhez is bementek és brutális módon rabolták ki őket. Ebben az ügyben szintén előzetes letartóztatásban vannak a gyanúsítottak. Ez borzolhatja a kedélyeket de az alkalmi lopások száma nem emelkedett extrém módon. De fel tudják-e mérni, mennyi a lopás valójában, hiszen sokan vagy nem mernek, vagy nem akarnak feljelentést tenni. Lehete sejteni, mekkora lehet a látencia? Turát is ketté kell választani. Kül te - rü let és belterület. Tavasszal lucerna, később termény-és falopások jellemzőek. Ha itt keményen fellépünk, közös jár őr - szolgálatot szervezünk a polgárőrökkel, me zőőrökkel, folyamatos tettenérések vannak, itt megszűnnek ugyan a lopások, vagy legalábbis csökkennek, de az el - követők behúzódnak belterületre. Egy - szerre nem tudunk mindenütt ott lenni. Akinek semmilyen jövedelme nincs, az meg megtalálja a módját, hogy pénzt szerezzen. Ön úgy gondolja, hogy ezek az ese - tek valóban megélhetési jellegűek? (sokaknak ennél a kifejezésnél nyílik a bicska a zsebben) Ilyen is van, de sokaknál alkoholra vagy szerencsejátékra kell a pénz. Milyen az elkövetői kör? Jellemzően turaiak, vagy távolabbról jönnek ide? A vasúti rablást turaiak követték el, de vannak galgahévízi elkövetők és jóval távolabbról idetévedők is. De a kis értékű lopásoknál nagyon nehéz a dolgunk. Szinte csak tettenérni lehet Ők á l ta - lában gye re kek, vagy fiatalkorúak, akikre speciális büntetőeljárási szabályok vo nat - koz nak. De egyáltalán érdemes-e ilyenkor bejelentést tenni? Hiszen van olyan ta - pasztalat, hogy nem szívesen jönnek lo pás - hoz, mert kicsi a siker esélye. Volt olyan települési képviselő, aki állítólag folya - mat ban lévő lopást jelentett és nem ér ke - zett segítség. Ez hogy lehet? Úgy fordulhat ilyen elő, hogy más hol, egy korábban elkezdett intézkedést fo ga na - tosít a szolgálatban lévő rendőr. Csak szű kö - sen elegendő 9 településre a je lenlegi létszámunk, hogy mindenhova odaérjünk rövid időn belül. Egy meg kez dett intézkedést, pl. egy közlekedési baleset feldolgozását be kell fejeznünk, így elvétve előfordulhat, hogy a bejelentőnek várakoznia kell. Ilyenkor értékelődhet fel a polgárőr szerepe. Milyen a kapcsolatuk a turai polgárőrséggel? Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltak problémák. Voltak félreértések, amelyeket azonban azóta rendeztünk. De ezek nem hatottak ki a napi munkára. Úgy gondolom, jó az együttműködés. Számos szolgálatot szervezünk közösen. Ha egy járőrpáros jut 9 településre, bizony nagy szükség van a polgárőrökre. Nincs valami szabályozás arra, hogy hány lakosra hány rendőr jusson? Nincs ilyen szabályozás, de a lakosság rendőr arányt ki lehet számolni a la kos - ság számából. De akkor továbbra sem értem, miért tabu a nyugdíjkorhatár kitolása? A szerző felvétele SzEpTEmbER TuRaI hírlap

9 Ez a világon mindenütt így működik év alatt egyszerűen elhasználódunk, elfáradunk. Sajnos nagyon kevés 10 évet nyugdíjban töltött kollégánk él már. Ez azonban oda vezet, hogy egy 8 ezres városban nincs állandó rendőri jelenlét Egyáltalán van még ilyen helyzetben hasonló város Magyarországon? Ilyen városról konkrétan nem tudok. Tudomásom szerint van olyan 6 ezres város, ahol kapitányság van, de ehhez több tucat apró település is tartozik, és a bűn - ügyi fertőzöttség indokolta. Turán az Aszódi Rendőrőrs járőre minden nap jelen van. Ez év nyarától két fő körzeti megbízott lát el folyamatosan szolgálatot a városban. Tudva lévő, hogy a két körzeti megbízott nem jelent 24 órás, folyamatos jelenlétet a településen, ezért amikor ők nincsenek szolgálatban, minden napszakban, több órán keresztül az aszódi járőr teljesít szolgálatot Turán. Itt élőként azért ezt nehéz elfogadni Úgy érezzük, Pest közelsége hátrányt jelenthet Pest valóban elszívja az embert, de mi igyekszünk toborozni Már a Nyírségből hoztuk ide a fiúkat Turára is. Hány főre volna szükség? Az őrs létszámából jelenleg két fő hiányzik. Ennél ténylegesen több rendőrre volna szükség. Turán a KMB szolgálatot (körzeti megbízott szerk.) a nyár kö ze - pétől megoldottuk. A két turai körzeti meg bízottat amikor csak lehet, Turára osztom be. Ők szolgálaton kívül is szívesen se - gí tenek, ezt támasztja alá az, hogy az el - múlt időszakban több tettenéréses elfogást is végrehajtottak. Ez a valóságban mit jelent? Egy hónapban mondjuk 60 szolgálat van 30 nappalos, 30 éjszakás - egy ember átlagban 15-re van beosztva. Turán az aszódi járőrtől függetlenül, azon felül szol gálatot tudunk fixen teljesíteni. A be - tegállományt és a szabadságot figyelembe véve további létszámfejlesztésre volna szük ség, ennek irányába lépéseket tettünk. Egy időben felmerült, hogy önálló őrs legyen itt, akár 20 emberrel, de ez rajtunk kívül álló okok miatt nem tudott megvalósulni Mik voltak ezek az egyéb okok? A pénzhiány biztos. A gödöllői ka pi - tány tisztában van a turai helyzettel jogosnak is érzi az igényt és jelzi is azt az illetékes feletteseinek. A turai állandó körzeti megbízotti csoport kialakítása mindenesetre mindenképpen indokolt lenne és ebben az önkormányzat is partner volna. Addig is végezzük a feladatunkat. De a lakos azt látja, hogy önök hiába végzik, ha az elkövető másnap újra az utcán jár? Nekünk csökken a biztonságérzetünk, de nő a dühünk, önöknek meg a feladatuk Mi elvégezzük a mi feladatunkat, a többi az ügyészség és a bíróság feladata. Ebbe nincs beleszólásunk. De megnyugta - tásul azért azt elmondanám, hogy az ismert e lkövetői körökre megkülönböz tetett fi - gyelmet fordítunk akkor is, ha szabadlábon vannak. És a rendőrségen belül milyen az el - lenőrzés? Lehet-e minőségi szűrést vé gez ni, ha amúgy is létszámhiány van? Igen, sőt kell is. Én azt mondom a kollégáknak, úgy kell intézkedni, mintha hozzá, vagy az anyjához törtek volna be Évente négyszer mi is minősítjük az állo - mány tagjait és van egy ellenőrző szerv a testületen belül is. És ha egy páros egyik tagja a saját zsebére dolgozna, a másikat ép púgy felelősségre vonnák. A biztos meg élhetést pedig nem kockáztatják. Vidéken nehéz is korrumpálódni, hisz mindenki mindenkit ismer. Ilyen esetre nem is volt példa. Összefoglalva mit kérne, ha kér het - ne és mit tud biztatásképpen mondani a turaiaknak? Abban bízom, hogy a közeljövőben lesz létszámbővítés, azt követően azonnal kia lakítjuk a klasszikus turai KMB-t. Kérjük, hogy ezt az igényt önök is nyo - matékkal jelezzék az illetékesek felé. Jó dolognak tartom a térfigyelő-rendszerek tervezett kiépítését és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Ez is vissza tartó erő lehet a bűnözőknek. Addig is végezzük a dolgun kat és nagyon számítunk az önkor - mányzat, a lakosság és a polgárőrség se - gítségére. És hogy valami jót is mondjak, folyik az őrs épületének felújítása: A technikai fejlesztés modern adatátviteli rendszer, rádió, telefon, gépjármű. Kicseréltük a nyílászárókat, megújult az ebédlő és hamarosan lesznek felkerülnek a függö - nyök is. Én pedig halkan reménykedem ez már annak e jele, hogy valamiféle változás elkezdődött? Pálinkás Ildikó TÁJÉKOzTaTÓ A turai Sportcsarnokért közalapítvány kuratóriumi elnökségét Tóth István polgármester úr felkérésére vállaltam évben. Sokadmagammal úgy ítéltem meg, hogy a leendő többfunkciós létesítményre nagy szükség lenne úgy az iskolának, mint a településnek. Vállaltam azzal a feltétellel, hogy belátható időn belül sor kerül legalább az első lépések megtételére. Évekig nem történt semmi ez ügyben. megítélésem szerint az anyagi feltételek tekintetében beláthatatlan ideig nem lesz pozitív változás, ezért a mai napon lemondok tisztségemről. az eltelt időszak néhány részletét szükségesnek tartom ismertetni. a közalapítvány kuratóriuma, május 5-i ülésén határozott az alapító Okiratban foglaltak módosításáról, melynek eredményeként a felajánlott személyi jövedelemadóból befolyt összeg felhasználására vonatkozó kikötések változtak. Indokolta a változtatást az apeh év tavaszán végzett célvizsgálata, mely során kifogásolta, hogy a bankszámlán és az értékpapírban tartott pénzt az alapítvány nem használta fel. (az alapító Okiratban foglaltak miatt erre nem is volt lehetőség.) Közjegyzői jóváhagyás után módosítottuk az okiratot és bővítettük a pénzfelhasználás lehetőségét. (Sportolásra alkal - mas, pormentes felületek kialakítása, kosárlabdapalánk elhelyezése, sportszerek vásárlása, stb.) a Tabán úti, hevesy György úti és Iskola úti munkálatokra összesen Ft alapítványi hozzájárulás történt, ezen kívül jelentős személyes köz re - működés a munkák szervezése és kivitelezése során. a fo - lyószámla egyenleg a kifizetések teljesítése után Ft összeget mutatott. Jelenleg án a bankszámlán lévő összeg Ft. pénzmozgás évközben nincs, kivéve a bank általi folyószámla-vezetés címén történt terheléseket, továbbá személyi jövedelemadó bevallás időszakában felajánlott egyre csökkenő összegek érkezését. (2008. évben Ft) Elnézést kell kérnem azért, hogy az eredeti cél nem valósulhatott meg, de ezt a helyzetet objektív okok eredményezték. az alapítvány nevében tisztelettel megköszönöm minden személyi jövedelemadóját felajánló szíves támogatását Tóth János thököly Imre u. 28. TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 9

10 Tura Díszpolgára Dr. Köles József augusztus 20-án Dr. Köles József belgyógyász Tura Dísz pol gára címben részesült, mellyel nemcsak és nem elsősorban az orvost, hanem az orvosban rejlő, hivatásán keresztül átsugárzó, szeretettel és alázattal, hűséggel munkálkodó embert ismerték el és állították példaként elénk. Ugyanebben az évben rangos személyiségekkel, politikusokkal egyetemben vehette át a Magyar Máltai Lovagrend Apor Vilmos Ezüstkeresztjét dr. köles József O tthonában, családi környezetben lop - tunk egy kis időt szinte percre beosztott köte le zett ségei és vállalásai kö ze pette, hisz 38 éve a hatvani kórház mun ka társa, ebből 9 évig igazgatóhelyettese, jelenleg a belgyógyászati krónikus betegek gyógy - centrumának szakmai vezetője, külön foglalkozva a geriátriával, azaz az idősgyógyászattal, rehabilitációval és diabe to - lógiával, emellett 19 éve a Máltai Szere tet - szol gá lat hatvani csoportjának vezetője és az éneklés magas szintű művelője. Mi indította el az orvosi pályán? Hol és mikor végezte tanulmányait? Nagyon fontos és meghatározó az ember életében az első tíz év, kiemelve az iskolai tanulmányokat. A turai általános iskolában olyan tanító és tanár egyéniségek okítottak és neveltek bennünket, mint Bagóné Aranka néni, Pásztorné Piroska néni, Lakó Babu néni, Kutiné Éva néni a tőlük szerzett tudás és tapasztalat aztán az egész életünket befolyásolta. Ugyan más me gyéhez tartozott, így nem volt természetes, de az előttem járó turai nagyok nyomán én is a hatvani Bajza József Gim - náziumba mentem a szintén meg határozó jelentőségű, még klasszikus tanári kar kezei alá. Egészen az 1965-ös érettségi végéig, még nem tudtam, hová jelentkezzem. Talán édesapám okán lettem orvos, mert egyrészt ez neki szíve vágya is volt, másrészt ő felcser is volt. Láttam, amikor ő felnőtt fejjel tanult anatómiát, élettant, mindent, ami neki a szakmájához kellett. Így az akkor még Budapesti ma Semmelweis Orvos tu - dományi Egyetemre felvételiztem, ahol hat évvel később, 1971-ben orvosi dip lomát sze reztem. A gimnazista és egyetemista évek alatt minden hétvégémet és nyári szabadidőmet édesanyám mellett töltöttem a turai tszben, ami hihetetlenül hasznos volt. Azon túlmenően, hogy édesanyámnak termeltem a munkaegységet, megismerkedtem soksok emberrel. Azt láttam, hogy az életüket úgy dolgozták végig, hogy a maguk módján, a tőlük telhető tempóval, elszántsággal, akarattal mindent a családért végeztek. Ezt láttam a szüleimtől, rokonaimtól is, ez ivódott belém, hiszen otthonról hozzuk azt, amit hozunk magunkkal. Már az első nyári orvosi gyakorlatot a hatvani kórházban végeztem, ami nagyon jó színvonalú volt. Szinte természetesnek is tartottam, hogy később is itt fogok dolgoz - ni, így 1970-es házasságkötésünk után egy évvel ebbe a kisvárosba költöztünk első - szülött Éva lányunkkal. Egy lovaskocsin hoztuk el a holminkat: egy kis gyerekágyat, az ágyneműt, egy olajkályhát és két bő - röndöt. Így indult önálló életünk pálya kez - dő orvosként. Ifjú házasok Az idősekkel és krónikus beteg sé gek - kel való foglalkozás gyakran a legkiszolgáltatottabbakkal való napi érintkezést jelenti. Miért ezt a különösen embertpróbáló szakterületet választotta? A medicina maga legyen az gyerekgyógyászat vagy geriátria mindig ugyan - azt az embert tartja szem előtt. A belgyógyászat az évszázadok alatt osztódott különböző szakágakra: kardiológia, endo - kri nológia, diabetológia s ebből vált le később az idősgyógyászat. Hogy miért az idősgyógyászat? Otthon láttam azt a tisztességet, ahogy édasanyámék szerették az idős hozzátartozókat, s azok viszont őket. Az orvoslásban is azt kell nézni, hogy minden ember valakinek a valakije. A szakmai segítség mellett az emberi hozzáállás, közeledés legalább annyira gyógyító vagy megbetegítő. Számos turaitól hallottam, hogy a Köles doktor kiemelt előzékenységgel, kedvességgél foglalkozik turai betegeivel. Ezt maguk a betegek me - sél ték el. Feltételezem ugyanazzal az em - ber séggel és szakmai elhivatottsággal kö ze - lít a nem földikhez is. De mi lehet egy or - vos ban az a plussz, amitől ez a személyes jó érzése támad a betegnek? Csak mellékmondatként jegyzem meg, a turaiaknak mindig volt egy kis protekciójuk. De természetesen mindenkivel ugyanúgy igyekeztem foglalkozni, hisz az orvosnak az az alapvető fontosságú feladata, hogy a beteg abban a tíz percben, fél órában úgy érezze, hogy csak ő létezik, csak őrá figyelnek. A következő fél órában pedig egy másik lesz a legfontosabb. Ez egy furcsa skizofrén állapot, az orvosnak ez rendkívüli terhelés. Ha erre képes az orvos, akkor a beteg mindenképpen nyer. Hiszen az em - ber re figyeltek. Ehhez valahonnan erőt kell meríteni. Családból, hitből, művészetből És a meggyőződésből, hogy csak így szabad csinálni. Nemcsak így lehet, de csak így szabad. Ezt a terhet orvosként vállaltuk. Minden nap úgy ébredek, hogy kérem a Jóistentől legyen ma is elég erőm, tü rel - mem és kicsit fellengzősen mondva sze - retetem. És minden este megköszönöm, hogy ezt újra és újra megkaptam. A családban más is dolgozik az egész - ség ügyben. Tulajdonképpen két fél dolgozik, így lesz egy egész. Feleségem kórházi főgyógy - szerészként, gyógyszertárvezetőként jött nyugdíjba a hatvani kórházból. Most már öt éve a zsámboki patikát vezeti. A hatvani kórház mintegy nyolc éve szervezetileg és vezetését tekintve is jelentősen átalakult. Süllyedő hajóként és in no - vációs példaként is hallhattuk emlegetni. So kan elmehettek a régi kollégák közül. Mi az, ami miatt mondhatni hűséget es küdött az intézménynek és kitart mellette? Egyébként is hűséges típus vagyok. Tudni kell, hogy ma nemcsak a hatvani kórház, hanem a magyar egészségügy tekinthető kvázi süllyedő hajónak. Ebben is a legveszélyeztetettebb a kórházi terület. A SzEpTEmbER TuRaI hírlap

11 hatvani kórház egy kis kórház, bár nem így kezdődött a története, mert 1967-ben 530 ágyas volt 1200 dolgozóval. A változások és a gazdasági gondok az ágyszámcsökkenés felé tendáltak. Jelenleg a HospInvest ve ze - tése alatt egy átszervezett kórházi ágyszer - kezet van, ami tekinthető modernnek, de a magyar viszonyok között nehezen meg - emészt hető. Ez az ún. mátrixrendszer, ahol nincsenek osztályok. Megkülönbözteti a műtétes és a nem műtétes betegeket. A beteg sorsát követi nyomon az orvos és nem egy adott osztályon belül mozog csak. Ebben van racionalitás, csak a mi viszonyaink közt nincs igazi létjogosultsága. Nem maga a váltás a rossz, hanem hogy mindez gazdasági szempontoknak alárendelve működik. Ennél kevesebb pénz már nem lehet a magyar egészségügyben, s ez kiélezi az egyéb ként sem megszokott hely zetet. A Hat vanból való elvándorlásra cs á bí tások ugyan mindig voltak, vannak, de én ezt a részét ismerem a világnak, ebben próbálom meg jól érezni magam, ideköt a családom. És mi a helyzet a turai kötelékekkel? Milyen emlékeket őriz a településről? Ifjú korunkban nagyon sok mindent csináltunk. Az 1950-es évek végén 60-as évek első felében roppant értékes ifjúsági csoport volt. Ennek a társaságnak a túlnyo - mó része ministrált és sokan két könyvtárban jártunk, a községibe és a plébániára. Az akkori káplán, Somlai József atya szinte minden kötetére emlékszem. Ebből a szel - lemiségből jött létre aztán egy irodalmi színpad, majd színjátszókör, a Rákóczi Rádió és a községi könyvtár Lajtos Pista bácsi körüli csapata. Pista bácsi személy szerint is sokat jelentett nekem. A maga csendes és kitartó módján felépített egy könyvtárat nem is annyira épületében, hanem állo mányában. Kiharcolta a helyi - ségeket is, és párját ritkító könyvanyagot hozott létre, a pár száz kötetet több ezer példányra növelve. Én magam is jártam vele az antikváriumokat, kötöttük a könyveket a többi fiatallal. Hogy náhány nevet említsek a kultúros társaságból: Bozlék Miska, Szarvas Laci, Sára Laci, Erdélyi Miska, Pápai Jóska, Pecze Miska, az alattunk lévő korosztály: Tóth Péter, Köles Miska, Tusor Miska, Maczkó Mari Ha az utak szét is váltak, és sokan máshová kerültek, de az együvétartozás él. Mindannyian turaiak maradtunk, hiszen Tura a világ közepe. Már utaltunk fiatalkori életében a művészetre. Az elmúlt évi városnapon lát - hattuk a színpadon a Hatvani Vegyes kar - ban. Mit jelent a művészet az életében? Ha én nem énekelnék kórusokban, hihetetlen veszteségem lenne és azt a terhet, amit cipelek, sokkal nehezebben viselném. Egyszerre három kórusban énekelek, 22 éve a Fesztivál-díjas Hatvani Vegyeskarban, 6 éve a hangversenykórussá vált Grassal ko - vich Énekegyüttesben, és időm szerint besegítek a templomi kórusba is. Emellett néhány impulzust családon belül is kap. Éva lányom énekel, zenél. Ágota keramikus is és ő is énekel. Vazul pedig hivatása szerint is képzőművész, feleségével együtt. Emellett, ha tehetjük, koncertre, színházba járunk. A művészetekkel teljes az élet. Nem az én életem, hanem mindenkié. A díszpolgár emberi-szakmai életpéldájával egy település büszkeségére válik. Ön mire a legbüszkébb a jelenlegi vagy mire lenne legbüszkébb egy megálmodott Tu rában? Én Turára vagyok büszke. Hihe tet le - nül megtiszteltek ezzel a díjjal, hisz nem csináltam semmi különöset, csak lelkiismeretem szerint tettem a dolgom, mint sok más általam ismert turai ember. Én elfogult vagyok Turával. Van egy sajátos teóriám, melyet a fogadáson megosztottam a polgármester úrral is. Az egy kicsit sem tréfa, hogy Tura a világ közepe. Tura olyan ebben az országban, mint Magyarország Euró pá - ban. Az átlagnál értelmesebb nép lakik Turán, mivel soha nem volt pici elszigetelt település, így nem voltak genetikai problémák. Továbbá nyitottá vált a vasutasság révén, a paraszti életformán kívül mást is látott és megtanult, igényessé vált, tanítatta a gyerekét. Tura Magyarországon egy külön entitás, messziről megismerhető, hogy ki a turai. A hagyományos viselete, szokása egyedi, letisztult. Ha bárhová utazom a világban, találkozom magyarral, ha Magyarországon bárhová elmegyek, ott találkozom turaival. Ezért mondom én, hogy Tura a világ közepe. Seres Tünde Ne hagyjuk a múlt értékeit veszni! Államalapító Szent István és az új kenyér ünnepe előtti napon egy nagyon kedves levéllel lepett meg a postás. KEDVES PALI BÁCSI! Örömmel olvastam a Turai Hírlapban: Egy aranyjelvény gazdára talált című cikkét. Gratulálok Önnék és jó egészséget kívánok a többi cikk megírásához. Szeretném, ha egy olyan ügyes kezű asszonnyal csinálna riportot, hogy amit ő csinált, azt Turán senki nem ké szí tette rajta kívül. (Tudomásom szerint.) A neve: Szaszkóné Diós Böske néni. A Turai Őszirózsa Szociális Otthon lakója. Ez az asszony gyönyörű aratási búzakoszorúkat készített szalmából. A Turai T.Sz. Irodán láttam ezeket a koszo - rúkat az üvegvitrinben a folyosón. Remélem még megvannak!? Ne hagyjuk a múlt értékeit veszni! Amire én kislánykoromba emlékszek, egy augusztus 20-ai ün nep - lés volt. A régi óvoda mellől indult a menet a falun ke - resztül. 4 fiatalember népviseletben felöltözve 3 kasza - nyélen vitte a búzakoszorút! Mellettük a feleségeik szintén népviseletbe egy-egy feldíszített sarlóval a kezükbe vonultak az utcákon. Gyönyörű látvány volt a szemnek! Felemelő érzés a szívnek! A sarlók vas része krepp papírral volt bevonva. Tisztelettel: Özv. Lajkó Istvánné Elolvasva a levelet, elmentem a szövetkezet elnökéhez, Tóth István úr - hoz. Nagyon kedvesen fogadott és el - mond ta, hogy megvan a búzakoszorú, állandóan kiállítva a haraszti tanácskozó terem díszeként. Pázmándi Rozika készségesen vezetett be oda és megmutatta a vitrinben ékeskedő búzakoszorút. (Itt kell megjegyeznem, hogy még további kettő található Falumúzeumunkban is.) A következő utam az Őszirózsa Idősek Otthonába vezetett, ahol elkísértek Szaszkóné Diós Böske néni szobájába. Megtudtam, hogy 1926-ban született egy MÁV váltókezelő gyermekeként, négyen voltak testvérek. Iskolai énekkarosként csodálta Kovács Laci bácsit. Már kislány korában nagyon érdekelte a helyi népviselet, a népdalok, a népi hagyományok. Húsz éves korában férjhez ment, de sajnos a férje négy év múlva meghalt. A szövetkezetben könyvelői feladatokat látott el. A búzakoszorúval még az 50-es években kezdett foglalkozni, melyeket az új kenyér ünnepségeire ké - szített. Ereje még engedte, hogy tavaly részt vegyen a búcsúi körmeneten is, így arra is vállalkozna, hogy megtanítsa az érdeklődőknek a koszorú elkészítését. Takács Pál TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 11

12 A Hevesy GyörGy Ál ta lá nos Is ko la Hí rei tanévnyitó ünnepség Augusztus 31-én késő délután ünneplőbe öltözött gyerekek jelentek meg az utcákon, s mindannyian egy irányba siettek: az iskola felé. Minden jel arra mutatott, hogy menthetetlenül véget ért a nyár. 18 órakor meg kezdődött iskolánk idei tan év - nyitó ünnepsége. Tusor Erzsébet igazgatónő kö szöntötte a megjelenteket, köztük Szendrei Ferencet, Tura város polgár mes - terét, valamint Palya János plébánost. Először a legkisebbekhez, az első osztályosokhoz szólt: Azt írta József Attila: Kertész leszek, fát nevelek, Kelő nappal én is kelek Mi pedagógusok is kertésznek, fáradhatatlan kertésznek álltunk, hogy a kis csemetékből helyüket megálló, majdan termőre forduló fák növekedhessenek. És íme, itt vannak a mi legkisebb csemetéink. Óvodások voltatok kisfiúk, kislányok. Tündérország berkeit Bebarangoltátok. (Osvát Erzsébet) Mostanra elköszöntetek az óvo dától, a játszótársaktól, az óvó néniktől, dadusoktól. Alacsonyak lettek a székek, az asztalok, egyszóval kinőttétek az óvodát. Most itt ültök velem szemben, és látom csillogó tekinteteiteket. Benne a kí - váncsiságot, az érdeklődést, az izgalmat az új iránt Holnap reggel már táskával vár benneteket az iskola, szólítanak a tanító nénik, és üdvözöl majd a vén berregő csengőnk is. Ezután az igazgatónő a többi tanulóhoz intézte szavait: Kedves Diákok! Valóban véget ért a vakáció, és ti újra itt álltok az iskola udvarán. Ha József Attila verssoránál maradunk, ti vagytok a mi ker tünk fái, növekedtek évről évre. Erősödik a tör zse tek, sűrűbbek a lombjaitok, és már látszanak a lehetőségeitek. Szeretnénk, ha érez - né tek, hogy figyelünk rátok. Nyesegetjük a hajtásaitokat, ugyan - akkor segítünk, óvunk benneteket, hogy amikor elhagyjátok isko - lánkat, birtokában legyetek mindannak, amire szükségetek lesz. De azt ugye tudjátok, hogy mindez csak akkor válik lehetségessé, ha összefogunk. Az eredmények mindig akkor születnek, ha a szabályokat betartjuk. Ha fegyelmezettek vagyunk. Ha az úgynevezett edzéseken, a mindennapi tanulásban erőt próbáló, kitartást igénylő munka van. Ezek is a siker természetes velejárói. Ekkor végződik a meccsünk győze lemmel! Lesz jó eredmény, jó bizonyítvány, kiemel - kedő nyelvi vagy informatikai tudás, biztos, erős alapok, amelyek elengedhetetlenek a sikeres felnőtt élethez. Igazgatónő beszédében azt is elmondta, hogy a nyáron két nagyobb beruházásra került sor. Az egyik a Park úti épületben történt: új burkolatot kaptak a folyosók, a lépcsők, két tanteremben megszé - pült a padló is, szülők segítségével lefestették a lábazatot. A másik esetben pedig a Hevesy úti épületben teljes felújítással kaptak a gyerekek egy tágas informatika- termet. Ezt követően igazgatónő elköszönt a nyugdíjba vonult kollégáktól és munkatársaktól, akik a következők voltak: Erdélyi Ágnes, Villányi Józsefné, Szécsényi Istvánné, Seres Péterné, Tóth Ilona, Király Józsefné, továbbá meg - kö szönte azt a sok évtizedes munkát, amelyet a turai iskoláért és gyermekeinkért tettek. Ezután bemutatta az új nevelőket. Beszédét egy Anatole France idézettel zárta: A tudást csak akkor tudjuk megemészteni, ha jó étvággyal habzsoljuk! Hát jó étvágyat mindnyájunknak! A 2009/2010-es tanévet ezennel ünnepélyesen meg - nyitom, a tudás asztala immár terítve áll! A 2009/2010-es tanévet a 4. osztályosokból válogatott lelkes csapat köszöntötte a tanévnyi - tón. A vakáció és a nyár vidám elbúcs úztatása után szeretetteljes verssorok, pergő ritmusú dalok szóltak az iskoláról. Bízunk abban, hogy az egész tanévünk ilyen jó hangulatú és eredményes lesz! A fellépő gyermekek névsora: Lajtos Laura (4.a), Lippa Dorottya (4.a), Selmeczi Barbara (4.a), Bagó Enikő (4.b), Baranyi Zsófia (4.b), Benke Andrea (4.b), Gyetván Dominik (4.b), Jakus Tamás (4.b), Oszoli Dorina (4.b), Pápai Gergő (4.b), Oláh Márta (4.c), Szilágyi Zsanett (4.c), Keserű Krisztina (4.c), Kerti Virág (4.c). A műsort összeállították, betanították a 4. osztályos tanító nénik: Bertókné Kurucz Ildikó, Heltai Bálintné és Hubert Zoltánné. 40 év gyerekek közt beszélgetés Kardoss Imréné magdi nénivel Se híre, se hamva nem volt még az ősznek, de egy augusztus végi meleg napon újra kitárta kapuit az iskola, igaz még nem a gyerekek előtt, hanem a felnőttek láttak hozzá a munkához. A Hevesy úti épü letben a szokásos év eleji értekezletre gyüle ke z - tek a nevelők, amelyen megjelent Szend rei Ferenc, városunk pol gár mestere is, aki megnyitó beszédében többek között az új tanév várható nehéz ségeire is figyelmeztetett bennünket. Majd ezt k öve tően meghitt pillanatok keretében két kollé gá - nkat köszöntötte, Maczkóné Fehér Ildikót 25 éves, Kardoss Imréné Magdi nénit 40 éves törzsgárdatagsága alkalmából. A szép kerek jubileum kapcsán ezúttal Magdi nénit kértem fel egy kis beszélgetésre. 40 év kimondani is sok! Hosszú évtizedeket töltöttél el kisgyermekek közt, azóta egy rendszerváltozás is bekövetkezett, sőt az ezredfordulót is átléptük. Megváltozott körülöttünk a világ. Magdi néni, kérlek, mesélj ne künk a múltról! Honnan és hogyan indult a pályád? Talán komolytalanul hangzik a válaszom, de igaz játékból in - dult. Már 7-8 évesen iskolásat játszottunk az utcabeli társaimmal. Én voltam a tanító néni. Ma már szinte meseszerű, de az én gyermek - ko romban mindennapi dolog volt, hogy ültünk az árokparton vagy az utca porában, és én meséket olvastam a kisebb gyerekeknek. Tudom, ezeknek a játékoknak még nem volt jövőt-jósló tartalmuk. Évekkel később kerültem Turára, itt érettségiztem a Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Ebben az intézményben kiemelkedő pedagógus-egyéniségekkel találkoztam. Nagy tudású, lelkes, lelkiismeretes tanáraim voltak. Igazi gyermekközpontú iskola volt a miénk. Az iskola, a tanáraim szellemisége ébresztett fel bennem érdeklődést a pedagóguspálya iránt. Mire eljött az érettségi ideje, már biztosan tudtam, hogy tanítani akarok, de hogy mit, azt nem döntöttem el. Szerettem az irodalmat, matematikát, biológiát, a művészeteket, de nem tudtam párosítani a szakokat. Kardoss Imre tanár úr biztatott a matematikára, Bódis László tanár úr a kémiát szerettette meg velem. Ezek eredményeként felvettek az Egri Tanárképző Főiskola matematika-kémia szakára. Azután szeptember 1-jén váratlanul, szin te egyik napról a másikra, képesítés nélküli nevelő lettem a turai általános iskolában. Ez ma már elképzelhetetlen, de évvel ezelőtt ez gyakori volt nagyon sok kollégám így kezdte a pedagóguspályát. Visy Györgyné, Júlia néni volt akkor az alsó tagozatos szakfelügyelő. Ő többször látta a munkámat, és biztatott, hogy tanító legyek. Tanítóból minden iskolában több kell, mint matematika kémia tanárból. Ez biztosabb jövőt jelent majd számomra, gondolta ő. Közben Kardoss Imre felesége lettem. Így lassan ér le - lődött bennem a felismerés, hogy én soha nem lennék olyan remek matematika tanár, mint amilyen a férjem volt. Döntöttem. Abba SzEpTEmbER TuRaI hírlap

13 hagytam az egri tanulmányaimat, és a következő évben jelentkeztem az Esztergomi Tanítóképző Főiskolára. Tanítottál-e más településen, vagy a turai iskolához kötődsz a kezdetek óta? Az évek során többször felmerült bennünk a gondolat, hogy elhagyjuk Turát, de a döntések előtt mindig történt valami, és mi ma radtunk. Így aztán férjemnek is, és nekem is, a turai iskola lett az egyetlen munkahelyünk. Mennyire volt más az a világ, amikor kezdő tanító néni voltál? Minden más volt. Az iskolai légkör, az emberi kapcsolatok, a tudás, a tanulás megítélése. Az iskola szerepe a falu életében. Erről is sokat lehetne mesélni. De ebbe nem akarok most belemerülni, mert sokan, főleg a fiatalabbak, meg sem értenék talán, vagy rosszul értelmeznék, amit mondok. Milyenek voltak a régi kisgyermekeid? Mennyire különböztek vagy mennyiben nem a maiaktól? Bizony nagyon megváltozott körülöttünk a világ, és a mindenséggel együtt a gyermekek is sokat változtak. Én úgy érzem, hogy igazi gyermekként éltek. Tiszta szívvel, ártatlan lélekkel, nyitott érdeklődéssel. Sokkal kevesebb volt a magatartási probléma, mint napjainkban. Elevenség, kedves csibész - ség, huncutság a régi gyerekekben is volt, de a rosszaságot is gyermeki udvariassággal tették, nem tudatos rosszindulatból. (Az alsó tagozatos tanulóink között még ma is sokan olyanok, mint a régiek voltak, de a mai kisgyermekek lelkét elfedi valami, és csak nehezen jutunk el munkánk során addig, hogy a lelkükbe, a szívükbe is bepillantsunk.) Vannak-e emlékezetes események, pillanatok, arcok előtted hosszú pályafutásod során? Arra mondanék most el egy esetet, amit az előbb említettem, hogy még a rosszaságot is vezérelheti a szeretet, vagy a jóindulat. A Park úti épületben tanítottunk december elején. Min dennapos téma volt a Mikulás, Karácsony, a szeretet. Egy napon egy kisfiú beállított a nevelői szobába egy szatyornyi csokimikulással. Minden tanító néni kapott belőle. Örültünk neki, szívesen fogadtuk a fiúcska kedvességét. Azután egy-két nap múlva nagyon elszomorodtunk. Kiderült, hogy az iskolai takarékbélyeget (ilyen is volt valaha) árusító kollégánk bélyegpénze eltűnt. Hamarosan egyértelmű lett a helyzet. Ebből az eltűnt pénzből kaptuk mi az ajándékot. Elgondolkodtál-e már azon, vajon hány generáció fordult meg a kezeid közt? Én olyan vagyok, hogy mindig előre tekintek, és az elmúlt éveket becsomagoltam igyekszem magam mögött hagyni. Így még ez a gondolat sem foglalkoztatott. Az azonban nagyon különös, furcsa érzés volt, amikor a volt tanítványaim kicsi gyermekei lettek iskolások, s kerültek hozzám. Hogyan készülsz az előtted álló évekre? Úgy tervezem, ha nyugdíjas leszek, és a mindennapjaim nem kötődnek már ilyen erősen az iskolához, akkor talán majd azokat a bizonyos csomagokat lesz időm kibontogatni, és mesélni az éle - tünkről, a munkánkról, a múltunkról, hogy a fiatalabbak ezáltal is közelebb kerüljenek az idősebbekhez, hogy könnyebben megértsék az idősebbek gondolatvilágát. Magdi néni, köszönöm ezt a nagyon szép, tartalmas vissz a - emlékezést! Még egyszer gratulálunk életed eme kiemelkedő évfordulójához, és a ráadás egyhez is kívánunk jó egészséget és mun ka kedvet! nyári alkotótábor 2009 A Szienna Grafikai Műhely szervezésében, június között ke - rült megrendezésre Kálnáné Ádám Anita vezetésével az immár ha - gyományos képzőművészeti alkotótábor. Az idén a Schossbergerkas tély is megnyitotta kapuit a fiatal alkotók előtt, ezáltal lehetőség nyílt számukra természet utáni tanulmányrajzok ké - szí tésére. A to váb biakban a Hevesy György Általános Iskola biztosította a hely - színt. A résztvevő gyerme - kek bepillantást nyerhettek a réz karc, a tűzzománc képés ék szer ké szítés, valamint az agya gozás mű helytit kai - ba. A fog lal kozások iránt az alkotni vágyó felnőttek is élénk érdeklődést mutattak, így június 29. és július 1. között műhelynapok megrendezésére került sor. Az idei év ben is számos színvonalas és fi gye lem re - méltó al ko tás született. bemutatkoznak új nevelőink kis AnItA Turai származású tanárnő ben végzett az egri főiskolán, ének-történelem szakon. Sokáig Hé vízgyörkön dolgozott, majd egy rövid kartali kitérő után hazakerült. Jelenleg a harmadik év - fo lyam napközis nevelője. Tura kulturális éle té - ben mindig aktívan részt vett. A templomi kó rus tagja, illetve szólistája, valamint a művelődési házban közel egy éve működik egy általa vezetett női kamarakórus. Egy 3 és fél éves kislánynak, Ancsinak, boldog anyukája. HEGEdűSné GörbE magdolna 28 éve dolgozik a pedagógus pályán. Egerben végezte el a főiskolát, matematika-fizika szakon. Eddig Törökszentmiklóson és Kartalon ta - nította a szaktantárgyait, nevelt, irányította a rá bízott osztályokat. Aszódon él a családjával együtt. Onnan jár át hozzánk, s ettől a tanévtől itt szeretné hasznosítani tudását, eddig megszerzett tapasztalatait. FEntorné kiss melitta 39 éves tanító, gyógypedagógus Hatvanból. Hi - va tását Nagykőrösön kezdte, ott végezte el az óvónői szakközépiskolát, majd Jász be rényben a tanítóképző főiskolát. Később visszament szülő - vá rosába, ahol az Arany János Református Egy - há zi Általános Iskolában tanított. Férje révén került Hatvanba. Két kislányuk született, akik 10 és 14 évesek. Hat - van ban a Lesznai Anna Módszertani és Szakszolgálati Intézményben folytatott gyógypedagógusi munkát, ahol enyhén értelmi fogya - tékosokat tanított. Majd elvégezte a Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskolát. Ezt kö ve tően tanulásban akadályozott gyermekekkel kezdett el foglalkozni, SNI-s tanulókat segített rövid ideig Kartalon. Turán szeptember elsejétől dolgozik gyógypedagógusként, egyelőre helyettesítőként. Reméli, sikerül beilleszkednie ebbe a környezetbe, a kollégák közé. Mo t tójául egy Albert Schweitzer idézetet választott: A világnak leginkább azok az emberek hiányoznak, akik mások hiányaival törődnek Gólya Gáborné, sajtóreferens TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 13

14 Ismét szomszédolt a Galga Expedíció Nem először történt meg velünk, hogy táborunkat nem a Galga völgyébe telepítettük, hanem kissé távolabb, a tájegy - ségünk melletti vidé künkön vertük fel sátrainkat. Jártunk már a Jászságban, de Tóalmáson is. A kitekintés azért is jó, mert összehason lít hat juk vidékünk kultúráját más tájegységekével. Az meg különösen nem volt véletlen, hogy Tápió györgyét választottuk, mert jó hí reink voltak más, már ottjárt csoportoktól, például a karatésoktól. GY örgye mintegy 50 kilométerre délre található Turától; tiszta, virágos, nyugodt település. Felújított templom, kastély, kellemes fürdőhely, sok-sok látnivaló, barátságos em be - rek várják itt az idegent. A szokásosan megjelenő tábori újság, a GalgaLap megismertette táborba indulókkal a község rövid tör - ténelmét és felhívta figyelmet a várható érdekességekre. Az ebben közölt táborprogram azt feltételezte, hogy sok változás várható, hiszen a tábor ve zetőség is idegen vidékre merészkedett, s érde - kes: minden terv szerűen zajlott. Most, hogy Benke Barbival, a Tábornapló krónikásával né ze - ge tem a dokumentumokat, az a véleményem, ez az év is nagyon színes, érdekes és eredményes volt. Dicséretet érdemelnek azok a fiúk, akik előbb érkezve el - szál lították a felszerelést, felépítették a tábort, így július 26-án már csak be kellett költözni a résztvevőknek. Hányan érkeztek meg a táborba? Közel ötvenen turai felfedező, 33 gyermek, köztük 10 kedves vendég mint évek óta mindig Csíkszentimréről Ferenc Károly iskolaigazgató és András Éva tanárnő kíséretében, 10 fő felnőtt vezető és átlagosan további napi 6-7 látogató a régi galgások közül, akik egy-két éjszakát is eltöltöttek a táborban. Hogyan indult meg a táborélet? Az első volt a kiscsoportok megalakítása. Vicces neveket választottak: Neves Sincs Galgások, Böllérek, Eleven Team. Alig, hogy honfoglaltunk, már jött is a finom ebéd, amit az önkormányzat ebédlőjében költöttünk el, mint azután minden nap. A közvetlen környék megismerése után a tábortűz mellett ismer - ked tünk egymással, s köszöntöttük a 36. Galgát. És milyen volt a folytatás? A napokat rendszerint reggeli tornával kezdtük, amelyet a szomszédban táborozó karatésokkal szenvedtünk el. Ter mé sze - te sen a második napon első dolgunk volt a község megisme ré se, melyben a csoportok lelkesen vettek részt a több expedíciót megjárt, tapasztalt csoportvezetők irányításával. Már ekkor meg - is mertük Csákiné Kiss Ili nénit, aki gazdag tudással és nagyon szemléletesen mutatta be a további napokon a vidéket. Meg tud - tuk, hogy a falut nagyjából egy időben említi írásos emlék Turával (1220); az erdélyi sókereskedelem egyik fontos útvonala haladt el a falu mellett, s hogy ugyanúgy voltak birtokosok itt a Pod ma - niczkyak és a Prónayak, mint a Galga mentén. A Szent Anna temp lomot többször átépítették, akár a turait, s ugyanúgy elvesz - tette barokk jellegét. Voltunk a falumúzeumban, s megnéztük a te le pü lés minden történelmi emlékét. Egy méhész házaspár mű - helyében a mézkészítés legfontosabb fortélyait ismertük meg, természetesen megfelelő védőruházat alkalmazásával. Volt még egy fontos esemény ezen a napon: ismerkedésül barátságos focimeccset játszottunk a szintén szomszédságunkban táborozó hatvani taekwando csoporttal. A fiaink 8:3 arányban diadalmaskodtak! Mi minden történt a további napokon? Végigjártunk két tanösvényt. A Bíbic nevűre lovaskocsikkal mentünk, míg a sokkal rövidebb Fülemüle ösvényt gyalog jártuk végig. Az 5,5 km hosszú útvonal 6 állomásán leszállva a ké nyel mes kocsikról megismerkedtünk a tó, a szántó, a szikes puszta, a folyó élővilágával. Az első állomás a horgásztó partján álló ma dár meg fi - gyelő torony volt, ahonnan ritka madárfajokat figyelhettünk meg, és még a Mátrát is láttuk. A Fülemüle sétán a sok el igazító tábla segítségével még akkor is eligazodtunk volna, ha nincs ott velünk a két Ili néni, akik aztán mindent tudtak. (Jeneiné Ili néni volt a másik.) Nagyon érdekes volt a tég lagyári látogatás és az 1995-ben felújított Görgyey-Taffler kastély megismerése. Ki emelkedő esemény volt egy rendőrkutya-bemutató is, ahol közvetlen közelről ismerkedhettünk meg az okos ebbel. De nagy szerűen sikerült a már hagyományos köz - lekedésbiztonsági nap is a megyei Rendőrfőrkapitányság munkatársainak szer vezésében, akik a KRESZ-feladatlap legjobb kitöltőit és a legügyesebb bicajosokat meg is jutalmazták. Más régi galgás hagyo - mányt is ápoltunk. A népijáték olimpián a kakasviadalban Szőke Krisz - tina, Gál Ákos és Kókai Péter, a nemzetesdiben Balogh Orsolya, Ján - dék Csaba, Abért Máté, a csülközésben Abért Bence és Gólya István győzött. Megrendeztük a kiscsoportok szokásos főzőversenyét is, amit kitűnő pityókás tokányával a Nevesincs csapat nyert. De nem sokkal maradt el az Eleven Team pörköltje, sőt a Böllérek csülkös bablevese sem mind elfogyott az utolsó cseppig! Volt Ki mit tud?, s naponta strandolás a szálláshelyet adó kastélypark kellemes medencéjében. Vendégek is voltak Állandó vendégünk volt Tóth Máté József sakkmester, aki több versenyt rendezett, de az esti programokon furulyázott is nekünk. Meglátogattak bennünket az osztrák határ menti Fer - tő széplakról Polgárék. Marika néni korábban évekig főzött a táborban, fia, Laci egyszer tűzijátékkal lepte meg az expedíciót SzEpTEmbER TuRaI hírlap Fotó: takács Pál

15 Itt volt a Békési család. Ők a tábor mellett a minden idők legfiatalabb táborlakóját unokájukat Kuti Hunort is látogatták, aki anyukájával, a Galga kutatásvezetőjével táborozott velünk. El - jöttek az ifjúházas-galgások, Kis Évi és Nagy Jani és Keresztes Krisztián tóalmási ifink is. Kedves vendég volt feleségével a Turai Hírlap munkatársa, Pető János, aki be is számolt élményeiről a lap nyári számában. Nagy örömmel töltött el bennünket Szarvas László, a Galga Expedíció egyik alapító tagjának és a Galga lap sok éves szer kesz - tő jének látogatása is, aki kedves emlékeket elevenített fel több mint három és fél évtizedes táboréletünk mindennapjairól. Kik voltak a tábor vezetői? Abért Zsolt táborvezető, Jenei Csabáné és Kuti-Békési Judit programvezető, Vámos László étkezésfelelős. Felnőtt segítő volt Horváth József, Könczöl István, Kővágó József, Kuti Gábor. Egy Gödöllői kislány, Hidvégi Renáta így foglalta össze a tábort a Naplónak írt levelében: Tavaly voltam először a Galga Expedíció tá - bo rában. Minden program nagyon tetszett, de legjobban a nyitó tábortűz, a mé hészet, a tégla születése, a Szent Anna templom, a kör nye zetvédelmi nap. Nagyon szeretem a Galga Expedíciót és jövőre is szeretnék részt venni! Takács Pál Táborlakó támogatók: Domoszlai pékség, Kajtor péter méhész, 2 Ezermester barkácsbolt, Kövi-sec bt, maros Épker, mszp turai szervezet, polgár Család (Fertőszéplak), Sára péter vállalkozó, Söpy Süti pékség, Tura Város Önkormányzata, Turai Tanulókért KK alapítvány, VV Centrál Security bt. köszönjük SEGítSéGükEt! ÚJRa JÁSzFÖlDÖN! A Turai Tekergők az elmúlt tan év ben 14 napot teljesítménytúráztak a kör nyező hegy ségekben és dombságokban és négy szer kerékpároztak el a kör nye ző hor - gász ta vak hoz. Az ezeken rész t vevő 64 felsős szakkörösnek hirdettük meg a nyári tá - bort. 34 diák jelentkezett a Jászberény melletti Öreg erdőn tartott nyári táborba. J úlius 31-én találkoztunk a résztvevőkkel Dr. Tóth Mária gyer mekorvosnál, ahol min denki engedélyt kapott a tábori rész vé - telre. A nagy örömre 14-en még be me le gí tés - ként átkere ke z tünk a tó al má si strandra. Augusztus 3-án reggel a suli elől indultunk nagy várakozások közepette. Közel 40 km-t bringázva többszöri pihenő beiktatásával kifáradva és gyöngyöző homlok - kal megérkeztünk a szállásra. Há rom szor lá togattuk meg Jászberény strandjait, ahol nagy örömmel fedeztük fel a Csángó fesz - tiválon résztvevő turai népzenész ifjakat. Meg te kin tettük a látványetetéseiről híres ZOO állatparkot, ahol új kedvenc ál la - tunk a sikítozó gibbon és a madárhangon ka ját kérő vidra kölyök. Kikap cso ló - dásképpen be ül tünk egy animációs filmre a moziba is. A reg geliket és a vacsorákat min dig egy-egy szoba lakói tálalták fel a többieknek, a kia dós ebédet pedig a Fő - iskola menzáján fogyasztottuk el. Az estéket társas-, és labdajátékkal és tábortűz melletti énekléssel űztük el. Augusztus 6-án az ebéd után vágtunk neki az ismerős útvonalnak. Ha röviden össze geznénk a 4 napot, akkor a 160 km tekerés, 2 kiadós elázás, 0 defekt, egy össze - ütközés, 3 darázscsípés, ál mos ság, ka caj, öröm, boldogság, szerelem, forróság sza - tura VÁroSI könyvtár AJÁnlóJA legújabb könyveinkből vak kal jellemez nénk. Köszönöm segítőimnek, kik elkísérték a csapatot és mindent meg tettek, hogy diákjaink feledhetetlen él - ményekkel gazdagodtak: Árvainé Püspöki Erika és Kovács Tibor Köszönjük a következő személyeknek, vál - lal ko zók nak, hogy segítették és támogatták 34 diák nyaralását: Tura Város Önkormányzata, Turai Ta - nulókért Alapítvány, Aqua Fontis Patika, Zágoni István CBA, Bálint László, Sára Péterné, Domoszlai Pékség, Turai 100 Ft-os, Macskaszem Kis Gábor táborvezető Sok szeretettel várjuk a túrázni szerető lakosokat. Érdeklődni KIS GÁbORNÁl, a hevesy György Ál ta lános Iskolában lehet. radka denemerková HItlEr PénzE a cseh írónő mag ne - sia litera-díjjal illetett könyve napjainkban me séli el egy cseh zsi - dó család háború utá - ni rehabilitálását. a család egyetlen élő tag ja, Gita lausch - mann doktornő visszaemlékezése i - ből bontakozik ki mindaz a szen ve - dés és kín, melyet neki és családjának a há ború után, mint megbélyeg - zett né met kollaboráns kellett kiállnia puk licében, szülőfalujában. a há bo rús ese mények után a falucska la kóit még ma is gyötri a bűn tudat, és a lauschmann család téves meg íté lé se komoly terhet ró minden sze rep lőre. Sterr dugald SzörnytAn: FAntASztIkuS lények tárháza Ezt a mindössze 28 ol - da las remekművet gaz - dag fantáziájú gyer - mekeknek kínál juk friss könyveink közül. a könyv igényes kiadás, tele illusztrációkkal, titkos sarkocskákkal, és re - mek nyelvezettel. Olvasni, né ze get ni is élmény lesz a fantasy fiatal rajongói számára. a szerző Ernest Drake sárkánykutató bőrébe bújva ezekkel sorokkal kezdi művét: Sose feledd, hogy akármilyen csodákat is látsz, továbbra is az a legfontosabb, leg alapvetőbb és legkedvesebb cé lunk, hogy megóvjuk mind a hétközna pi, mind a mesébe illő lényeket. dr. Fövényi József Gyurcsáné kondrát Ilona CukorbEtEGEk nagy diétás könyve Egészségügyi statisz ti - kák minden kétsé get kizáróan bizo nyít ják, hogy a ma élő cu kor - be tegek száma sok - szorosára emel ke dett, mint két-három gene - rációval korábban. Ez rávilágít arra, hogy táplálkozásunk mennyire átala - kult, a cukrot szinte minden élel mi - szerben megtaláljuk mára. a mű nem csak betegeknek, hanem azon ol va - sóinknak is ajánlott, akik sze retnék elkerülni, megelőzni a cukorbetegség kialakulását. E célból gyakorlati ta ná - csokat, recepteket, tápanyagtáblázatot és egyéb hasznos in formációkat kö zöl a szerzőpáros. Szécsi noémi utolsó kentaur a fiatal kortárs írónő leg újabb regénye ne - veik alapján anarchis - tákat sejtető fi a talról szól. Nap mint nap bi - cajjal járják bu da pes - tet, együtt gu rulunk velük az is me rős he - lye ken: andrássy út, Oktogon, Opera,... Egy szép napon a fővárosiak arra ébrednek, hogy a hősök terén álló an - gyalszobrot vörösbe csomagolták. a kérdés az, hogy milyen egyéb csí nyeket forgatnak szereplőink a fejükben? És Önök szerint budapest férfi vagy nő? Szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! Városi Könyvtár Tura Bartók Béla tér 3., tel: (28) TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 15

16 Ünnepi gondolatok SZENT ISTVÁNRÓL Tisztelettel köszöntöm Önöket Szent István ünnepén, városunk önkormányzata nevében! A z elhangzott dal szövegéhez kapcso - lódva: Remélem, reméljük, le fogjuk tudni győzni a sötétség erőit! Most, gondolatban, több mint ezer évet visszautazva, azt mondhatjuk: a Kr. utáni IX X.I. század jelentős változásokat hozott a pusztai, félnomád életmódot folytató magyar törzsek életében. Ezek a történelmi fordulópontok drámai döntések elé állították népünket. Etelközben a téli szállások helyén már falvakra emlékeztető települések jöttek létre, s a legeltető állattartás mellet egyre fontosabbá vált a földművelés, melyet ak - koriban a szolganépek és az elsze gé nyedett ínek végeztek. (Erről tanúskodik a manapság újra közismertté vált ínség szavunk.) A népvándorlás hullámai a magyar törzsek szállásterületeit is ostromolták. A hatékonyabb védelem érdekében az erők összefogása elkerülhetetlenné vált. A hét törzs az etelközi vérszerződéssel szövetségbe tömörült: megszületett a nem feu - dá lis alapokon szerveződő egységes és oszthatatlan MAGYAR NEMZET. Ilyen formában egyedülálló társadalmi képződmény a korabeli Európában, csaknem esztendővel megelőzve a nyugati polgári nemzetállamok létrejöttét! Ahogyan a hét törzs vezéreinek borral teli serlegbe csorgatott vére mindörökre összevegyült, úgy vált örök időkre szétválaszthatatlanná a hét törzs népe is. A szövetség a magyarok nem zete már a IX. században is nyitott és befogadó volt katonai segédnépek csatlakoztak hozzá (kabarok és mások). A múlt ködébe vesző ősi regék tanúsága szerint a CSODASZARVAS Levédiáig, talán Etelközig vezette Hunor és Magor népét; de a TURULMADÁR átröpült az Emese álmában megjövendölt nagy he gye - ken túlra, Attila király örökébe. 895-ben, Árpád vezetésével, a magyarság átkelt a Felvidék és Erdély hágóin, majd le eresz ke - dett a Duna- és Tisza menti dús és ter mé - keny földekre elvegyülve a vele igen közeli rokonságban lévő, több száz éve óta itt élő avar nép maradékaival. Csaba királyfi hű székelyei a Nyugat-Dunántúlon, az Őrségben és Erdélyben, a Rika patak mentén és Csigla mezején várták Árpád vezér népét. A honfoglalás és a végleges meg te le - pedés óriási változást jelentett a magyarság életében. A népvándorlás kora véget ért. Európa földjeit szlávok, germánok és új la - tin népek lakták: népünk új környezetbe került. A kalandozások korát követően a törzsi-nemzetségi társadalom válságba jutott. Minden megváltozott elődeink kö - rül: a régi szokások már nem mű köd tek, ősi hitvilágunk alakjai pedig regékbe és népmeséinkbe költöztek. A pragmatikus és keménykezű Géza fejedelem felismerte, hogy népe válaszút elé érkezett: vagy létrehozza a keresztény feudális államot, vagy elpusztul, mert el - pusztítják; vagy pedig végleg eltűnik, felszívódik, mint amiképp eltűnt számos fényes múltú keleti, nomád szittya nép. Az atyja által megkezdett munkát tejesített ki és fejezte be István. Az ezredik esztendő karácsonyán keresztény királlyá koronáztatta magát. István három hatalmasságtól kérhetett koronát: a keleti ke - reszténységet megtestesítő bizánci csá szár - tól, a német-római császártól valamint a pápától. Királyunk a latin rítusú nyugati kereszténységhez akart csatlakozni, de óva kodott attól, hogy a világhatalmi tö - rekvéseket hajszoló német birodalom csa t - lósa legyen, ezért II. Szilveszter pá pá tól kért és kapott koronát. István célja volt, hogy a nemzetségekre tagolódó magyarságból és az ország egyéb lakosaiból szilárd központi hatalom irá - nyí tása alatt nyugati műveltségű füg get - len, keresztény államot alapítson. Harcba szállt utolsó ellenfeleivel, akik makacsul ragaszkodtak egy önmagát túlélt régi berendezkedéshez. Az új király a jövő és a remény embere volt. Birtokba vette az országterület kétharmad részét; a többi földet az egyháznak és katonai kísérete hűséges tagjainak juttatta. Ellenségei megnyerésénél fontosabbnak tartotta barátai és hívei megtartását! A királyi birtokokat vármegyékké szervezte, s központjaikba várakat építtetett, ahonnan megbízható emberei irányították a megye életét: ezáltal a gazdaság és a haderő túlnyomó része közvetlenül az uralkodó ellenőrzése alá került. A kereszténység felvétele német és itáliai hittérítők segítségével történt; bár az új vallás nem volt teljesen ismeretlen és idegen a XI. századi magyarság körében. István az apostolok emlékére 12 püs - pökség létrehozatalát tervezte; éle té ben 10 püspökség és az esztergomi érsekség alapítása adatott meg neki. A király az új állam rendjét törvényeivel erősítette meg. Ezek elsősorban az erkölcsöt, a köznyugalmat, a magántulajdont, és a ke resz tény egyházat védelmezték. István egy válságban lévő, belső ellentétektől szabdalt, el - szi getelődött országot örökölt; mé gis 1038-ban bekövetkezett halálakor egy fiatal és életerős államot hagyott hátra Európa közepén. Aztán a szent király műve és szellemi hagyatéka óvta a nemzetet a dicső és vér - zi vataros századokon át; mígnem, ezer esztendő múltával, a második világ há bo - rút követően, a Rákosi-rendszer megszüntette Szent István napját, és 1950-től augusztus 20-át, az új sztálinista alkotmány dicsőítésére, az Alkotmány ün ne pé nek nevezték. Később, a kádári konszolidáció évtizedeiben, már az új kenyér ünnepe elnevezés is egyre gyakoribbá vált: ezáltal próbálták meg ünnepélyesebbé tenni a nyári mezőgazdasági munkák befejező dé - sét, tompítva a tömegek, elsősorban a szocialista szövetkezetekbe kényszerített pa - rasztság ellenérzését. Szent István ünne pé - nek háttérbe szorításával az istentagadó kommunista rendszer a főgyökeret akarta kitépni, mellyel a nemzet ősei földjébe ka - paszkodik, melyből vétetett, s melyet kard dal szerzett; de az apostoli kereszt ol - ta lmával tartott meg. A közeledő halál árnyékában, az idő - södő és beteg uralkodó másodszor is megmentette népét és országát, immáron mindörökre. Nagyboldogasszony napján Mária oltalmába ajánlotta alattvalóit: így lettünk REGNUM MARIANUM. Vél - he tőleg ettől a szakrális felajánlástól eredeztethető a SZENT KORONA-elmélet, mely szerint a magyar korona nem egy - szerűen uralkodói jelkép holmi korona - ékszer; hanem az ország földjének és valaha élt és élő, valamennyi lakójának meg tes tesülése. A Korona maga az Or - szág, melyet Mária kegyelmébe fogadott. Ennek a kegyelemnek a fénye ragyogjon édes hazánkra és a jobb sorsra érdemes szegény magyarokra egy boldogabb ta - vasz és újjá születés egy nagyszerű újabb ezer év re mé nyében. Kálna Tibor SzEpTEmbER TuRaI hírlap Fotó: Csilla Fotó

17 EGyHÁzI élet Hit ta nos tá bor a Pi lis ben Jé zus kö zös sé get ala pí tott, amit Egy ház nak ne ve zünk. En nek egy ki csi sejt je a mi Egy ház köz sé günk. Az Egy ház köz ség éle té ben je len tõs dol gok azok az al kal - mak, ame lyek em be re ket, csa lá do kat moz gat nak meg. Ilyen volt a csa lá di nap má jus ban, a hit ta nos nap a tan év be fe je zé se elõtt, és ilyen volt a nyá ri tá bor is, aho vá az idén 48 gyer mek jött el. Csa lá di tá bor -nak ne vez tük, mert re - mél tük, hogy szü lõk is csat la koz nak gyer me ke ik hez (ta valy vol tak is). Ez már a 3. tá bor volt, a hely szín pe dig mind há rom al ka lom mal a Vi seg rá di-hegy ség - ben a Mo gyo ró-hegy ne vû szép vi dék a vi seg rá di vár tö vé ben. Ki hasz nál va ezt a le he tõ sé get ös sze kö töt tük a ma gyar tör té ne lem múlt já val is eze ket a tá bo ro - kat, hogy a gyer me kek ben éb reszt ges sük a ma gyar ság-tu da tot. A tá bor 48 gyer me két 4 cso port ba osz - tot tuk, mert így job ban le he tett já té - ko san ver se nyez tet ni õket, hogy a hét fo lya - mán a kü lön fé le ve tél ke dõk ben fel mér hes - sék ügyes sé gü ket, tu dá su kat. A cso por tok élén pe dig 1-1 ve ze tõ állt a na gyobb hit ta - no sok, ill. cser ké szek kö zül. Most is mint min den év ben a tá bo ri éle tet egy ke ret tör - té net hez kö töt tük. Eze ket a tör té ne te ket min dig él vez ték a gye re kek, mert ki le he tett ad ni ma guk ból a hu mort, az al ko tó ked vet... Az idei év a pa pok éve, ezért olyan pa - po kat vá lasz tot tunk ki eh hez a ke ret tör té - net hez, akik nagy ha tás sal vol tak az Egy ház éle té re, ill. a ma gyar sá gé ra is. Hét fõ tõl csü - tör tö kig min den nap ra a gyer me kek elé ál - lí tot tunk egyet-egyet: Hét fõn Néri Szt. Fü - lö pöt, ked den Vianney Szt. Já nost, szer dán Szent Do mon kost. A cso por tok fel ada ta az volt, hogy az es tén ként ün ne pé lye sen meg - gyúj tott tá bor tûz nél 5-10 per ces vi dám, hu - mo ros tör té net ben je le nít sék meg az éle tü - ket. Csü tör tök re Meszlényi Zol tán vér ta nú se géd püs pö köt vá lasz tot tuk, aki nek ok tó - ber ben lesz a bol dog gá ava tá sa. Az õ éle té - rõl szó ló elõ adás már ko mo lyabb hang vé te - lû volt. A pén te ki tá bor tûz nél pe dig is mét fel sza ba dult a gye rek se reg, mert cso por ton - ként elõ adá sok ban ki fi gu ráz hat ták a Tá bor éle tét (a ve ze tõ ket is, egy mást is). A tá bort az tet te fe lejt he tet len né sok részt ve võ szá má ra, hogy a fe gye lem mel lett vi dám órá kat tölt het tek a sza bad ban. Min - den nap ra va la mi lyen prog ram vár ta õket. A tel jes ség igé nye nél kül em lí tek egy pá rat: szak em be rek be vo ná sá val íjá szat, ma da rak be fo gá sa és be szél ge tés ró luk, soly má szat, az er dei va dak ról elõ adás, tan ös vény be já - rá sa, gyógy fü vek rõl elõ adás, 15, ill. 20 kmes haj na li túra Köz ben ter mé sze te sen kö - zös sé gi já ték: fo ci, méta A na pok is ke - ret be vol tak fog lal va: az éb resz tõ után reg - ge li tor na és hogy ép test - ben ép lé lek is le gyen, ezért reg ge li ima, majd tá bo ri szent mi se Is ten leg na gyobb temp lo má ban, a sza bad ég alatt. A szent mi se gon do la ta min dig a na pi szent hez iga zo dott, hogy meg le gyen a lel ki prog ram a nap fo lya mán is. Es tén ként pe dig a tá bor tûz nél a já té kok, ének lés után el csen de se dett a gye rek se reg, hogy az éj sza kai csönd ben, az iz zó pa rázs - ba ré ved ve meg vizs gál ja lel ki is me ret ét: mit tett jól, ill. mi ben hi bá zott az nap. Si ke rült-e meg va ló sí ta nia azt, ami rõl reg gel a szent - mi sé ben hal lott?! Az éj sza kai csend ben csak a tá bor õre i nek lép te it le he tett hal la ni, ami kor kör be jár ták a te re pet, és vi gyáz ták a még iz zó pa ra zsat, hogy ki ne alud jon, és tud ja nak mel let te me le ged ni, hi szen haj - nal ra le hûlt a le ve gõ. A részt ve võk ter mé sze te sen sok kal rész - le te seb ben és ér dek fe szí tõb ben tud nak me - sél ni a tá bo ri él mé nye ik rõl, hi szen olyan kö - zös ség ko vá cso ló dott ös sze ez alatt a pár nap alatt, amely nek tag jai igényt tar tot tak ar ra, hogy a tá bor be fe je zé se után még összeösszejöjjenek be szél ge tés re, já ték ra, köz ben pe dig a ma guk sü töt te húst, hagy mát, krump lit esze ges sék. Tes ti leg-lel ki leg fel töl - tõd ve jö het tek ha za és vágy nak vis sza! Az új ság lap ja in ke resz tül is meg kö szö - nöm a mun ka tár sa im se gít sé gét: Barczi Zsolt nak a szer ve zést, a le bo nyo lí tást, és a sza ká csok nak (akik már nem elõ ször ál doz - ták fel sze re tet bõl a sza bad sá gu kat a gyer - me ke kért) Benke Laszlónak, és fe le sé gé - nek, Ma ri ká nak azo kat a fi nom sá go kat, amik kel el lát tak min ket, hi szen na pon ta öt ször ét kez het tünk az õ jóvol tuk ból. Meg kö szö nöm azo kat az ado má nyo - kat is, ame lye ket a ked ves szü lõk tõl és má - sok tól is kap tunk, mert ál ta luk is bõ sé ges táp lá lék le he tett min den nap asz ta lun kon. A gye re kek ne vé ben meg kö szö nöm a tá - bor ki épí té sé ben fá ra do zó csa lád nak is a mun ká ját! A jó Is ten fi zes sen meg min den - ki nek min de nért, amit a gyer me ke kért tet - tek és ez után is tesz nek! Azt hi szem, min den gyer mek vitt ha za a há ti zsák já ban an nyi él ményt, hogy el tart a kö vet ke zõ nyá rig. Palya Já nos plé bá nos Au gusz Tus 18-án El hunyt Bá lint JÓ zsef, volt TurAI Kán Tor bá lint Jó zsef 1916-ban szü le tett. A Jé zus tár sa - sá gá ba 1934-ben lé pett be, majd Sze ge den szen tel ték pap pá 1946-ban. ugyan ab ban az év - ben fi zi kai bán tal ma zás után le tar tóz tat ták, és két évig fog va tar tot ták de cem be ré ben is - mét le tar tóz tat ták, majd ál lam el le nes ös sze es - kü vés vád já val be bör tö nöz ték, ahon nan 1968-ban sza ba dult. Ez után új pes ten, majd turán, vé gül rátkán volt kán tor és kar ve ze tő hi va ta lo san on nan ment nyug díj ba ben a bu da pes ti Vá ros mis szi ó ban ta nú ság té te lé vel vett részt ban ő kap ta a Hit Paj zsa-dí jat. ol vas ha tó a ma gyar ku rír ban. turán no vem ber 22-én vá lasz tot ták meg kán tor nak. új pest megyerről jött, buz gó, ze né hez ér tő, lel kes em ber. rög tön ének - kart szer ve zett au gusz tus 27-én be tölt ve 60. élet év ét, egész sé gi ál la po ta mi att ki sebb fi zi kai meg eről te tést kí vá nó mun - ka hely re cse rél te fel a turai kán tor sá got. rátkára ment kán tor - nak. A je len le gi ének kart dr. bá lint Jó zsef je zsu i ta kán tor atya szer vez te 1970-ben, mi helyt turára ke rült. na gyon gon dos mun ká - já nak ered mé nye sok lé lek eme lő sze rep lé sük. ír ta ró la luk ács And rás plé bá nos a tura tör té ne te cí mű kö tet ben. TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 17

18 EGyHÁzI élet Cserkésztábor belga vendégekkel A turai sz. Kaszap Ist ván cser kész csa pat jú li us kö zött tar - tot ta idei nagy tá bo rát a Bükk dél nyu ga ti csücs ké ben, az Egerbakta mel lett fek võ Szent-völgy ben. A tá bor ban 39 cser kész vett részt. ké szül a tá bor ka pu A csapat tú ráz ni in dul a csa pat A csa pat tá bor idei ke ret tör té ne te egy XXI. szá za di, erõ sen el ké nyez te tett fi úcs ka tör té ne té vel kez dõ dött, aki szá mí tó gé pes já té kai és GPS-e nél kül el kép zel ni sem tud - ta vol na az éle tét. Kép ze let be li hõ sünk (a na pi 14 óra já ték után) egy álom uta zás ban ta lál ta ma gát: be ke rül a szá mí tó gé pes já ték - ba és 9 na pon ke resz tül, min den nap egy má sik kor ban, má sik hely szí nen vagy eset - leg egy me se könyv lap ja in ta lál ja ma gát. Csak raj ta mú lik, hogy fel ta lál ja-e ma gát és be tud-e il lesz ked ni az adott szi tu á ci ó ba - vagy egy ál ta lán élet ben tud-e ma rad ni. A tá bor ban, ma gas tölgy fák övez te er - dei tisz tá son, egy ki csit ránk is il lett a le - írás: mind an nyi an ki sza kad tunk a jól meg - szo kott kör nye zet bõl, szin te más vi lág ba ke rül tünk és min den nap az uta zás ak tu á lis ál lo má sá hoz iga zod tak es ti tá bor tü ze ink hu mo ros elõ adá sai, s na pi prog ram ja ink is. Eh hez ter mé sze te sen már a tá bor elõtt meg kel lett is mer ni az ál lo má sok tör té ne tét, tör té nel mi hát te rét a he ti rend sze res ség gel tar tott õr si gyû lé se ken. A tá bor ki épí té se a ha gyo má nyok és a több éves ru tin sze rint zaj lott. Gyor san meg - szü le tett a tá bor hely szín be ren de zé sé nek ter ve, majd a Fenn tar tó Tes tü let tag ja i val be - hord tuk és a kö zös sé gi sá tor alatt te tõ alá vit tük a csa pat cso mag ja it, hol mi ját. Fel épült a kony ha, a hoz zá tar to zó rak tár sát rak kal, hi gi é ni ás ré szek és ki je löl tük a la kó sát rak he lyét. Az idei ki épí tõ bri gád: Kis Ta más st., Kis And rás, Kuti Jó zsef és Ká ré Dá ni el. Kö - szön jük a se gít sé get a Fenn tar tó Tes tü let tag - ja i nak, a cso ma gok szál lí tá sát Petrovics Gyu - szi bá'nak és Belovai Ti bor nak. Hét fõn dél elõtt ér ke zett meg a csa pat a tá bor hely szí né re. A ke ret tör té net el sõ ál lo - má sán Szent Pál és kö ve tõi (köz tük hõ sünk) Ebéd utá ni be szél ge tés ha jó tö rést szen ved nek és Mál ta szi ge té re sod - ród nak. (ApCsel.28.) Jó volt a han gu lat, el ké - szül tek a la kó sát rak, to vább foly tat tuk a tá bor ki épí té sét és es te sor ke rült az el sõ tá bor tûz re. A tá bor má so dik nap ja tú rá val kez dõ - dött. A na gyob bak csa pa ta a 2006-os tá bor - he lyet lá to gat ta meg, köz ben stran dolt egyet a két száz éves szar vas kõi gé mes kút - nál. A ki seb be ket Ko vács Ta más ve zet te, õk fel ka pasz kod tak a siroki vár ba. Azok, akik nem fá rad tak ki, dél után épít kez tek to vább, el ké szült az alakulótéren a zász ló tar tó rúd és az ebéd lõ újabb szél desz ká ból ké szí tett asz tal lal bõ vült. A fiú altábor az er dei tisz tá - son volt el oszt va kör le ten ként, kö zé pen a tá bor tûz he lye, mel let te a 8 mé te res zász ló - rúd dal és ke reszt tel. Bal ol dalt, bent a fák kö zött kony ha, rak tá rak, és az ebéd lõ négy, sa ját ké szí té sû asz tal pa dok kal. Mel let te a lány kör let és bel jebb a roverkörlet. A tá bor be já ra tá nál székelykapu és so rom pó vár ta a lá to ga tó kat. És az épít mé nye ink fel so ro lá sa még nem is tel jes... marica el ső se gély ok ta tást tart Szer dán szel le mi tré ning gel foly tat tuk a tá bo ro zást: dél elõtt a tel jes csa pat át is mé tel - het te az év köz ben ta nul ta kat a rovercser - készek el adá sá ban. Ezek pél dá ul: a cser ké - szet tör té nel me, a turai csa pat tör té nel me, cso mó zás, térképészet Dél után Kis Ta más se géd tiszt nö vény is me ret re vit te a csa pa tot, utá na Gó lya Sá ra ta ní tott nép da lo kat. Csü tör tö kön ko rán reg gel in dul tunk Bükk szék re, hogy a 13 km le küz dé se után vég re csob ban has sunk a hi deg víz - ben. Vi dá man telt a nap, egé szen zá rá sig ott ma rad tunk. Az es ti tá bor tûz nél a Ró - meó és Jú lia egy ér de kes új ra ér tel me zé sét ad ta elõ a Hi úz õrs. Já ték na pot is tar tot tunk: pén tek dél - elõtt mé táz tunk és fo ciz tunk, majd dél után egy 10 hek tá ros er dõ sza kasz ban folyt a szám há bo rú egé szen es tig. Szom ba ton is mét ko rán kel tünk. A na - gyok haj nal ban in dul tak el nagy tú rá ra, Bél - apát fal va volt az úticél. A két ki sebb cso - port a na gyok ked di tú rá ját jár ta vé gig: a ré SzEpTEmbER TuRaI hírlap A ké pe ket ké szí tet te: Pász tor Edi na, Gó lya Sá ra, barczi zsolt és kuti Ist ván

19 A bel ga cser kész ve ze tő, barczi zsolt turai csa pat pa rancs nok és bel ga cser ké szek gi tá bor he lyet ke res ték fel. Az es ti tá bor tü - zet Kis Ta más st. és a Tig ris õrs min den ki szá má ra em lé ke ze tes sé tet te: a tá bor tû zi prog ra mok egy be tyár tör té net ré sze i vé vál - tak. (Ez volt a ke ret tör té net az na pi ál lo má - sa.) Min den es te a tá bor tûz nél elõ a dott va - la me lyik õrs egy-egy hu mo ros je le ne tet a ke ret tör té net rõl: hét fõ es te a Li li om õrs Szent Pál ha jó tö ré sé rõl, ked den a Kob ra õrs a szov jet mun ka tá bor ok vi lá gá ról, szer dán a Hi úz õrs az óko ri Gö rög or szág ról... Va sár nap reg gel az egerbaktai temp - lom ban vol tunk szent mi sén. Dél elõtt lá zas A siroki vár egyik ma gas la tán ké szü lõ dés jel le mez te a csa pa tot, mert dél - után ra ven dé ge ket vár tunk: bel ga cser ké - szek jöt tek meg lá to gat ni a tá bort. A bel ga ven dé gek ve ze tõ kép zõ tá bort tar tot tak Ma - gyar or szá gon, és sze ret tek vol na meg néz ni egy ma gyar cser kész csa pat tá bo ro zá sát. Meg mu tat tuk ne kik a tá bort, be szél tünk ne kik a tá bo ri élet rõl, a ke ret tör té net rõl, s volt kö zös fo ci és mé ta is. Akik job ban tud - tak an go lul vagy né me tül, azok nak al kal - muk nyílt be szél get ni, gya ko rol ni nyelv tu - dá su kat. Es te a tá bor tûz nél õk is ve lünk ját - szot tak, ta nul tunk tõ lük új tá bor tû zi já té ko - kat, éne ke ket és per sze mi is íze lí tõt ad tunk szo ká sa ink ból. Es té re jól ös sze rá zó dott a két cso port, sok fény kép is ké szült, alig akar tuk el en ged ni õket... Hét fõ reg gel pö rög tek to vább az ese - mé nyek: dél elõtt az õr sök fel ada ta Eger ne - ve zet tes sé ge i nek meg is me ré se és fel ke re sé se volt. Er rõl min den ki be szá mo lót tar tott es - te a tá bor tûz nél. Dél után még stran dol tunk egy utol sót. Az egész tá bor nak ér de kes szín - folt ja volt hét fõ es te, az ún. Me se er dõ, ahol sö té te dés után gyer tyák kal ki vi lá gí tott út - vo na lak ren ge te gé ben kel lett cser ké sze ink - nek vé gig men ni. Több me se alak kelt élet re az egyes ál lo má so kon, he lyes (vagy ép pen rossz) irány mu ta tást ad va a gye re kek nek. Az öt le tért és a szer ve zé sért Gó lya Sá rát il - le ti kö szö net, és ta lán a roverõrsöt, s még né hány se gí tõt, akik a tör té net sze rep lõ it ala kí tot ták nagy be le élés sel... Ked den ren dez tük meg a nagy aka dály - ver senyt, me lyen min den ki nek szá mot kel - lett ad nia a tu dá sá ról. Tíz ál lo más volt a tú - ra út vo na lon el oszt va, eze ken kü lön bö zõ té - ma kö rök ben: cser kész tör vé nyek, tör té ne - lem, tér ké pé szet, cso mó zás, ala ki, nép dal ok és nép me sék, csa pa tunk ed di gi 18 éves tör té - nel me stb. tet tek fel kér dé se ket az ál lo más ve - ze tõk. Ki emel ke dõ ered ményt ér tek el az újon cok: Far kas Bri git ta (Só lyom õrs, õv.: Sá ra Éva) és a Kob ra õrs: Sá ra At ti la, Gelybó Ben ce és Grébel Sza bolcs (õv.: Kuti J.). Szer dán, a ha za u ta zás nap ján, szét kel - lett szed ni a tá bort, le bon ta ni és ös sze cso - ma gol ni a sát ra kat. Ös sze gyûj töt tünk az utol só kö tél da rab tól az el do bott zseb ken - dõ ig min dent. Meg döb ben tõ, bár már sok szor csi nál - tuk, hogy men nyi mun ka szét szed ni és ös sze - pa kol ni min dent, de a csa pat ezt is meg ol - dot ta. Így jó pár év cserkészkedés után, meg nyug ta tó volt idén is azt hal la ni a töb - bi ek tõl, hogy jók vol tak az ed di gi tá bo rok, de az ös szes kö zül az idei volt a leg jobb. Szin te ész re sem vet tük, olyan gyor san el - ment a 10 nap, a ren ge teg prog ram, és te - vé keny ség köz ben. Még az idõ já rás is ked - ve zõ volt. Sze ret nénk meg kö szön ni a tá bort Barczi Zsolt csa pat pa rancs nok nak, Sáráné Buzás Ági nak az íny csik lan do zó éte le ket, Barcziné Nyitrai Má ri á nak és Téglásné Kuti Má ri á nak a köz re mû kö dést. Az egész csa pat ne vé ben kö szön jük min den ki nek a tá mo ga tást, aki bár mi vel se - gí tett idei tá bo runk meg va ló sí tá sá ban. ifj. Kuti Jó zsef támogatóink: Egyházközségünk, Váci Egyházmegye, Tura Város Önkormányzata, Turai Tanulókért alapítvány, Vigyázó Kör (Egyesület Turáért), Galga COOp, Tóth S. János, Tóth mihály, Gólya József (loby) és a cserkészek szülei. Nagyboldogasszony Bú csú A z idén au gusz tus 17-én tar tot ták a turai bú csút. A Menny be föl vett Bol dog as szony tisz te le té re épült temp lom ban Karácsondi Mi hály bagi plé bá nos ce leb rál ta az ün ne pi szent mi sét, majd az Ol tá ri szent ség gel va ló kör me ne tet is ve zet te. Vá ro sunk - ból és a kör nye zõ te le pü lé sek rõl ér ke zett hí vek ez út tal is szép szám mal vet tek részt a szent mi sén. Az ün ne pi kör me net ben so - kan ez út tal is nép vi se let ben vet tek részt. Köl csey Fe renc mû ve elõtt a ka to li kus ma gyar ság nép him nu sza a Bol dog as szony Anyánk és az Ah, hol vagy ma gya rok tün dök lõ csil - la ga kez de tû ének, míg a re for má tus ma gyar sá gé a 90. zsol tár (Te - ben ned bíz tunk, ele i tõl fog va) volt. A Bol dog as szony Anyánk va ló - szí nû leg a 18. szá zad ele jén ke let ke zett. Leg ko ráb bi le jegy zett szö ve - gét Szoszna De me ter, pan non hal mi ben cés szer ze tes 1715-ös éne - kes köny vé bõl is mer het jük. A vers szer zõ je ta lán rend tár sa, Lancsics Bo ni fác (1737) volt. A leg ré geb bi dal lam csí rá ja a Deák-Szentes-féle, le jegy zett egy há zi éne ke ket tar tal ma zó 1774-es éne kes köny vé bõl is - mert ban már "nationalis cantitio", az az nem ze ti ének ként em lí tik írá sos for rá sok. (For rás: wikipédia) (K.J.) Fo to: kuti Ist ván TuRaI hírlap 2009 SzEpTEmbER 19

20 régi HÁzAk régi történetek 1920-as évek bal oldalt Horak úr fiával a ház előtt kész a kolbász mangalicákkal teli udvar elől Horák marcsi A Horák-féle ház és hentesüzlet Az I. világháború lezárása után a helyi igényeket kielégítő iparos réteg len dü le tes fejlődésen ment keresztül. Míg az ipar cikk szükségleteket a turaiak leg inkább a vásárokból szerezték be, addig az élel - miszert, főként a húst helyi üz le tekben vásárolták meg. Szükség is volt az élelemre a lakosság növekedése miatt és szükség volt a jó hentesüz - letekre is. Az 1930-as évek közepén, az Újsoron hentesüzlet nyílt Horák János hentes és mészáros vezetésével. A kitűnő üzleti ér zé kkel és jó lélekkel megáldott fiatalember, feleségével a családi házként is szolgáló boltban várta a vevőket. Az évti ze dekig működő üzlet és a benne élő család sorsát, menyük Sáfrán Mária mondja el. Apósom, Horák János Perkátáról származik, 1905-ben született. Család já val valamikor az 1920-as évek elején ér ke zett Turára kezdi bevezetőül, Horák Zoltánné Sáfrán Mária. Akkoriban Kalmár Sándor tulajdonában volt egy hentesüzlet és vá gó - híd a Tabánban. Itt tanulta ki a szakmát és később ott is dolgozott. Ezt az üzletet a fiatalabbak inkább úgy ismerik, hogy a Ko - vács Imre bácsi háza. Ennek egyik felében volt a hentesbolt. Anyósom, Anderkovics Jolán nagylány korában került Turára, ő 1910-ben született. Családjával együtt Er - csi ből érkeztek. A két fiatal itt Turán találkozott először? Igen, itt ismerkedtek meg és házasodtak össze. A mai Rákóczi úton vettek egy pa - rasztházat, ehhez építettek hentesüzletet és verandát. Elöl volt a hentesüzlet, mellette és mögötte mindjárt a lakószobák. Hátul az ud varban volt a vágóhíd. Itt folytak a vágások. Ezt az utcát akkoriban Újsornak ne ve z - ték. A mai öregek még mindig gyakran hívják így. Apósom hátul a műhelyben, a vá - gó hídon dolgozott, aztán a mamával együtt mérték ki a húst az üzletben. A boltban mindketten dolgoztak. Mindennap nyitva volt az üzlet, mint manapság? Csütörtökön és szombaton volt húsárusítás, de a többi napon is volt hentes - áru a polcokon. Nagyon jó üzlet volt, apósom pedig remek szakemberként és ke res - kedőként mindenkivel szót értett és ud va ri as volt. Legyen az a legszegényebb, vagy a leg - gaz dagabb ember. A szegény sorsú embe re - ket segítette. Például a Magdolna utcában élő cigányokat is pártolta. Vágáskor min dig jutott nekik is valami az asztalukra. A Dun - ka néni a marhavágáskor mindig itt volt, a pacalrészt mindig megkapta. A vágások miatt folyamatos árukészlet kellett. Az állatokat, honnan szerezték be? Frissen vágott haszonállatokból hús ké - szít ményeket árultak, de emellett vásároltak is. Neveltek marhát, disznót, de mivel birkát nem tartottak, azt meg kellett venniük. Ér - de kes, hogy ma a disznó hús ból fogy a leg - több, akkor a birkahús volt nagyon kapós. Mindig elfogyott az összes áru. Emellett, volt szalonna, zsír, tepertő, füstölt kolbász. Hogyan tartósították a húsokat? Áram volt már az Újsoron? Áram volt, de hűtőgépek akkor még nem. Hátul az udvarban volt egy jégverem szalmával, náddal bélelve. Kocsival hozták a jégtömböket, és ezzel hűtötték a húst. Ak ko - ri ban tartósítószerek nem voltak, nem is hasz - nálták volna őket. Akkor még tudták, hogy mit esznek a jószágok, nem voltak kü lön bö - ző mesterséges dolgokkal meghizlalva. Mennyire volt kelendő a hentesáru, el lehetett ebből egy családot tartani? A hentesboltból szépen megéltek. Három gyermekük született, két fiú és egy kislány. A szép életüket azonban tragédia árnyékolta be. A kislány, Erzsike 1949-ben 5 évesen, a kisebbik fiú Jancsika 1955-ben 14 évesen meghalt. Egy fiú maradt a családban, a férjem, Horák Zoltán ő 1936-ban született. Örök fájdalomként ott maradt a lelkükben a gyerekek elvesztése. A második világégés során a család, az üzlet és vágóhíd sorsa hogyan alakult? A II. világháború alatt nagy volt a sze - gény ség. Sokszor el kellett hagyniuk a la - kást és az üzletet. Szerencsére túlélték a há - borút és annak borzalmait. A lakás és az üz - let is megmaradt. A bajok ellenére a bolt ezután is működött tovább. Horák János hentes és mészáros Horák úr, ahogy a faluban hívták, végtelenül jó ember volt. Tiszta lelkű és önzetlen. Emellett sosem ivott és nagyon jó humora volt. Szeretett viccelődni. Egyszer a Piroska István, akié a Vasbolt volt elküldte az egyik alkalmazottját húsért az üzletbe. Akkor éppen apósom szolgált ki. Az üzletbe belépve azt SzEpTEmbER TuRaI hírlap