Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FIKOLAI KAR HUNGÁRIA ALAP BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS ( ALKALMAZÁSÁNAK TÖRVÉNYSZERSÉGEI ) Küls szakmai konzulens: Németh Rita Operatív konzulens: Lambertné Katona Mónika HORVÁTH RÓBERT NAPPALI TAGOZAT SZÁMVITEL SZAK VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 2003

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS El)szó A hazai megtakarítások alakulása A magyar gazdaság helyzete 2001-ben AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. BEMUTATÁSA Az Allianz Hungária Biztosító Rt. története Allianz a szövetség A magyar biztosítási piac alakulása 2001-ben ben módosulhat a biztosítási piac A BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS MEGJELENÉSE A magyarországi életbiztosítások három generációja A biztosítási termékkel szemben támasztott követelmények változása Fejl)dés két irányból Mire figyeljünk a befektetéseink során? Az életbiztosítások és más megtakarítási formák összehasonlítása A befektetési egységekhez kötött és a klasszikus életbiztosítások jellemz)i A UNIT LINKED BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK FELÉPÍTÉSE A befektetési alapokról röviden A unit linked biztosítások felépítése Az árfolyamok szerepe és képzésük A HUNGÁRIA ALAP A Hungária Alap bemutatása A konstrukció 34. 2

4 5.3 A biztosítás tárgya, alanyai és a szerz)dés A befektetéshez kapcsolódó fogalmak és rendelkezések A biztosítási díj Az értékkövetés A biztosító szolgáltatása A maradékjogok ÖSSZEGZÉS A unit linked jöv)je Az informatikai fejl)dés hatása a unit linked jellegn szolgáltatásokra 50. IRODALOMJEGYZÉK 52. MELLÉKLETEK 54. 3

5 1. BEVEZETÉS 1.1 ELSZÓ A témaválasztáskor arra törekedtem, hogy egy új és az emberek életében nagy jelentséggel bíró lehetséget ismertessek, annak elnyeivel, hátrányaival, valamint ersségeivel, gyengeségeivel. Azért esett a választásom erre a befektetéshez kötött biztosítási termékre, mert véleményem szerint ez a módozat mutatja meg jelen pillanatban a legjobban a fejldés irányvonalát, melyet az életbiztosításoknál tapasztalhatunk. A fejldést, melynek kezdete évszázadokra nyúlik vissza, további, jövbe vesz állomásait pedig nem láthatjuk. Legfeljebb a közeli jövrl alkothatunk némi képet. Célom egy olyan termékfajtáról írni, amelynek hazánkban még alig van szakirodalma, st a társaságok egy része is a közelmúltban, vagy nem egészen egy éve kezdte meg saját termékének piaci bevezetését. A piaci helyzet szinte nap, mint nap változik. Új termékek jönnek és régiek sz0nnek meg. Jó példa lehet így például a bevezetési fázisban lév Signal termék, illetve az ABN-AMRO egyik terméke, az Eurora nev0 egyszer0 díjas unit linked biztosítás, mely alig pár hónapig volt csak a piacon, s besz0ntették értékesítését. A banki és a biztosítási szférát nem célszer0 szétválasztani, hiszen bizonyos tekintetben megegyeznek abban, hogy mindkett a gazdasági szereplk megtakarításait próbálja felszívni. Ezért ma már nem meglep, ha egy bank nyújt biztosítás jelleg0 szolgáltatást, vagy egy biztosító integrál banki szolgáltatásokat tevékenységi körébe. Szakemberek megállapításaiban azonban különbség tapasztalható: a bankok mint monetáris közvetítk az ún. megtakarításokat, a biztosítók pedig mint nem bankszer0en m0köd monetáris közvetítk az ún. második megtakarításokat fogadják. A két piacon tapasztalható fokozódó versenyhelyzet ezáltal a biztosítási módozatok egyre szélesebb skáláját igényli a társaságoktól, továbbá a költségek csökkentésére, illetve a bankok és biztosítók együttm0ködésének ersítésére kényszeríti a piaci szereplket. A lehetséges együttm0ködés kérdésének felvetésénél azonban meg kell jegyezni, hogy a biztosítási törvényben megfogalmazásra került az a korlát, miszerint biztosító banki tevékenységet nem végezhet és bank sem biztosítási tevékenységet. Ebben a dolgozatban egy olyan termék bemutatására vállalkoztam, melynek besorolása nem nélkülöz minden nehézséget. Els megközelítésben talán nyugodtan mondhatjuk, hogy biztosításról van szó, azonban a késbbiekben ki fog derülni, hogy a 4

6 piacon elérhet többi befektetési forma (állampapírok, kötvények, részvények stb.) mellett a unit linked biztosítás is egy önálló befektetési lehetség. Ezáltal alkalmas lehet azok számára is, akik egyébként már rendelkeznek valamely hagyományos életbiztosítással. 1.2 A HAZAI MEGTAKARÍTÁSOK ALAKULÁSA Az elmúlt egy évben a magyar háztartásoknak mindössze egyötöde tudott pénzt félretenni, és a jövben is csak minden hatodik háztartás gondolja, hogy ez eddiginél több megtakarításra lesz lehetsége. A megtakarítók kétharmada egyáltalán nem fekteti be pénzét, készpénzben vagy látra szóló betétben tartja. A többiek leginkább a rövid távú betétet, az életbiztosítást és a nyugdíjalapot kedvelik. A háztartások többsége a tavalyi év során ugyanannyit keresett, mint amennyit költött, s így nem tudott takarékoskodni. A családok negyede ennél is rosszabb helyzetben élte hétköznapjait, mivel kiadásai meghaladták a bevételeit, és emiatt fel kellett élnie korábbi megtakarításai egy részét. Azon háztartások között is számottev a takarékoskodók aránya, amelyek pénzügyi döntéshozói évesek, vállalkozók vagy vezet beosztású alkalmazottak. Iskolai végzettség szerint egyértelm0 a trend, hogy minél magasabb a pénzügyi döntéshozók iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban képesek megtakarítani. A 2002-es évrl a háztartások egyhatoda vélte úgy, hogy több pénzt fog félre tenni, mint az ezt megelz évben. A válaszadók egynegyede viszont úgy gondolja, hogy kevesebbet lesz képes félretenni, mint a megelz egy évben. A jövt az átmenetileg munka nélküliek s ebbl részben következen az alacsony jövedelm0ek látják az átlagnál pesszimistábban. Csaknem kétharmados arányt képviselnek, akik úgy gondolják, hogy a következ év során ugyanannyi lehetségük lesz pénzt félretenni, mint az elmúlt évben. A plusz pénzzel rendelkezk kétharmada nem használ semmilyen tkebefektetési lehetséget. 1.3 A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE 2001-BEN A magyar gazdaság évi folyamatait a konjunktúraciklus leszálló ága határozta meg. A GDP bvülés az elz, I. negyedévi 6,6%-os csúcspontot követen mérsékldött, végére 3,3%-kal csökkent közepén az export és a magánberuházások már lényegében stagnáltak, s az év végére az ipari termelés is 5

7 mérsékldni kezdett, ennek ellenére a GDP éves növekedése változatlan áron 3,8% volt, amely még így is kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A dekonjunktúra fleg a világgazdaság megtorpanásával függött össze. Ez kedveztlenül befolyásolta a magyar kivitel pozícióit. A forint a májusi árfolyamsávszélesítés hatására az egy évvel korábbihoz képest decemberére nominálisan 6,5%- kal (éves átlagban 1,3%-kal) ersödött. A kormányzat anticiklikus keresletbvít politikája néhány területen (a lakáspiacon, az építiparban és a kereskedelemben) élénkít hatást fejtett ki. Bár a foglalkoztatottság korábbi növekedése lelassult, a munkanélküliség tovább csökkent. A belföldi keresletélénkít gazdaságpolitika, illetleg a választások eltti állami költekezés nyomán a lakossági jövedelemkiáramlás számotteven élénkült. A nominális keresetek 2001-ben az eredeti terveket meghaladó ütemben, 18%-kal emelkedtek. A teljes munkaidben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete Ft volt. A közszférában dolgozók béremelése lényegesen gyorsabb volt az üzleti szféráénál. A mintegy 7%-os reálbér-növekedés dinamikusabb volt a gazdaság teljesítményének bvülésénél. A megtakarítási ráta 2001-ben minimálisan emelkedett. A lakosság a jövedelembvülés nagy részét fogyasztásra, illetve lakás- és ingatlan beruházásra fordította. Az infláció több éves 10% körüli stagnálás után közepétl mérsékldött, decemberében (az elz év azonos hónapjához képest) 6,8%-os, az éves átlag 9,2% volt. A csökkenés elssorban a benzinárak mérsékldésének, a belföldi energia-áremelés ismételt elhalasztásának, valamint a mezgazdasági árak alakulásának tudható be. A küls és bels pénzügyi egyensúly elfogadhatóan alakult. Az államháztartás kimutatott hivatalos hiánya a tervezett 3,4% közelébe került. Az EU módszertan szerint számolt valós deficit azonban meghaladta a GDP 4%-át (mintegy 1 százalékponttal romlott az elz évhez képest). Az export lassulása a küls dekonjunktúra és a belföldi keresletélénkítés ellenére enyhébbnek bizonyult az import visszaesésénél (az export volumene közel 8, az import 4%-kal bvült), ezért a külkereskedelmi áruforgalom mérlege javult. A folyó fizetési mérleg hiánya részben az idegenforgalmi aktívum növekedésének hatására szintén javult az elz évhez képest. Az MNB felülvizsgált adatai szerint a deficit 1,2 milliárd euró. Ugyanakkor a külföldi m0köd tke nettó beáramlása csökkent, nem érte el a folyó fizetési mérleg hiányát. A nettó adósságállomány a jen árfolyamának számunkra kedvez változása miatt is szerény mértékben csökkent. 6

8 Nemzetgazdaság és biztosításügy Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd forint) Bruttó hazai termék vált. az elz év százalékában (%) Bruttó biztosítási díjbevétel (milliárd forint) Bruttó biztosítási díjbevétel vált. az elz év százalékában (%) A lakosság összes rendelkezésre álló jövedelme (milliárd forint) A lakossági jövedelem vált. az elz év százalékában (%) Bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jöv. százalékában (%) 1 fre es biztosítási díj (forint) 1 fre es életbiztosítási díj (forint) 1 fre es nem életbiztosítási díj (forint) Forrás: KSH ,9 118,1 112,9 115,4 113,1 194,7 244,6 297,8 384,1 419,5 127,4 125,7 121,7 129,0 109, ,1 116,8 114,0 110,4 113,0 3,7 4,0 4,3 5,0 4, Forrás: KSH, 2000-re GKI becslés A bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem arányában és az egy fre es életbiztosítási díj 1997 és 2000 között egyenletes növekedést mutatott. E két mutató a 2001-es évben alacsonyabb értéket vett fel és inkább a stagnálás a jellemz ezen idszak alatt. Az egy fre es biztosítási, ill. nem életbiztosítási díj a vizsgált intervallumon belül végig egyenletesen növekv tendenciát tanúsított. 7

9 2. AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. BEMUTATÁSA 2.1 AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZOSÍTÓ RT. TÖRTÉNETE A biztosítási piac megteremtésének els lépéseként Magyarországon 1986 ban megsz0nt a biztosítás monopóliuma. A minisztertanácsi határozat megsz0ntette az Állami Biztosítót július 1-jével két új biztosítót alapított: az új Állami biztosítót és a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosítót, 3-3 milliárd Ft alaptkével. A monopol biztosító szerzdéseit e két állami vállalat között osztották fel. A megosztás sajátos versenyhelyzetet teremtett, hiszen míg egy-egy területen a két biztosító 100%-os állománnyal rendelkezett, a többi területen egyidej0leg a nulláról indulva kezdte meg a saját állományának kiépítését. A Hungária Biztosító életében elször az 1988-as év hozott gyökeres változást, hisz ekkor alakult állami tulajdonnal részvénytársasággá, majd július 1-jén a részvények 49%-a egy szakmai befektet, Európa piacvezet biztosítója, a német Allianz AG Holding tulajdonába került ben az Allianz részaránya már 90%-ra növekedett, 1996-ban pedig 100%-ra. A társaság tevékenységét, mint az Allianz Csoport elismert tagja végzi. Az elmúlt több mint 10 évben az Allianz által nyújtott nemzetközi tudásmenedzsment és a tízmilliárdos nagyságrend0, minden területre kiterjed befektetések biztosították a Hungária Biztosító számára a biztos fejldést, a korszer0 termékek és modern ügyfélszolgálati módszerek bevezetését. Ennek, továbbá a Hungária Biztosító piaci tapasztalatainak, szaktudásának és a hazai ügyféligények ismeretének köszönheten, hogy a társaság Magyarország piacvezet biztosítótársaságává, ers pénzügyi vállalattá vált. A piacvezet szerepet az ÁB-HB szétválásakor érte el, és ezt rzi máig, üzletáganként változó arányban. Forrás: Hungária 1998 Prezentációs könyv 8

10 A nem életbiztosítások piacán évek óta rzi piacvezet pozícióját, az életbiztosítások esetében pedig bár a piac többi vezet szerepljénél késbb indult az utóbbi években megtöbbszörözte részesedését. Nyugdíjpénztára dicsekedhet a legtöbb önkéntes taggal az országban (adatok: 6. számú melléklet). Az Allianz Csoport befektetési ismereteinek felhasználásával évek óta azt is bizonyítja, hogy ügyfelei befektetéseit nagy kilengések nélkül, stabilan, kedvez hozammal képes kamatoztatni. A Hungária Biztosító valamennyi élet és nem élet ágazatban tevékenykedik, termékpalettája igen színes, megtalálható kínálatában valamennyi élettel, gépjárm0vel, otthonnal, vállalkozással, mezgazdasággal és felelsségbiztosítással kapcsolatos olyan biztosítás, amely a modern ember életvitelét segíti. Meghatározó szerepét elssorban a hazai gépjárm0 biztosítások és az ipari biztosítások területén tartja, ahol piaci részesedése a biztosítási módozatoktól függen 60-70% között mozog. A Hungária Biztosító 1999-ben ügyfél-orientációs programot indított, aminek f célja, hogy a társaság m0ködését, a termékfejlesztéstl a sokrét0 értékesítési csatornákon át a széleskör0 szolgáltatásokig a hazai igényeket kiszolgálva és az Európában elvárt színvonalat szem eltt tartva teljes kör0en ügyfélbaráttá alakítsa. Alapításának 15. évfordulójától, július 1-jétl a társaság neve Allianz Hungária Biztosító Rt.-re egészült ki. Európa elsszámú és a világon is a második legnagyobb biztosítócsaládjának neve, az Allianz 110 éves patinás márkanév. A szó magyarul szövetséget jelent. A Hungária Biztosító nevének kiegészítése a társaság eddigi fejldésének és eredményeinek nemzetközi szint0 elismerését jelenti. A Hungária Biztosító már 1990 óta tagja az Allianz Csoportnak. A társaság az eltelt több mint tíz év alatt termék- és szolgáltatáskínálatát nemzetközi színvonalúra emelte, valamint megszerezte azt a képességet, hogy az élenjáró nemzetközi szaktudást a magyar fogyasztó javára kamatoztassa. Ebben átfogó hazai ismeretei, a magyar ügyféligények tiszteletén alapuló fejlesztési és értékesítési elvei, valamint az élenjáró nemzetközi szaktudás megszerzése egyaránt segítették. Ezzel megersítette hazai piacvezet pozícióját, és méltóvá vált az Allianz név viseletére is, ami szerte a világon a minséget és megbízhatóságot jelenti ügyfeleinek július 1-jétl már a társaság hivatalos neve is kifejezi a tényt, hogy hosszú távú stabilitása biztos alapokon nyugszik és ügyfélközpontú fejldése továbbra is dinamikus lesz. 9

11 2.2 ALLIANZ A SZÖVETSÉG A németországi központú Allianz amely a magyar pénzügyi szektor els és legnagyobb nyugati befektetje volt a világ egyik legnagyobb biztosítási és pénzügyi szolgáltatóháza. Európában piacvezet és a világon is a második legnagyobb tzsdei érték0 biztosítócsoport. Három alaptevékenysége a vagyon-, baleset-, élet- és egészségbiztosítás, a vagyonkezelés, valamint a Dresdner Bank akvizíciójával a banki szolgáltatások. Az Allianz a vezet nemzetközi vállalkozások élenjáró globális biztosítója, a világcégek mintegy felének nyújt biztosítási fedezetet. E körben piacrészesedése versenytársaiét messze megelzi. Az Allianz ma már az els tíz nemzetközi vagyonkezel közé tartozik. Ügyfelei javára 700 milliárd euró ( milliárd forint, a GDP 15- szöröse) vagyont kezel szerte a világon. Az Allianz a világ több mint 70 országában nyújt biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat. A csoporthoz csatlakozott társaságok rendszerint ers pozícióval rendelkeznek saját piacaikon Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában csakúgy, mint Ázsia és Kelet-Európa fejld piacain. Az Allianz 18 országban, köztük Németországban és Magyarországon is piacvezet, a kelet-középeurópai régióban a legjelentsebb biztosítócsoport. Közel munkatársat foglalkoztat világszerte. Az Allianz Csoport a testvérvállalatok hálózatán keresztül a nemzetközi szaktudás legjavát nyújtja ügyfeleinek, világméret0 tapasztalatokat hasznosít, hozzájárulást biztosít legfrissebb szakmai módszerekhez. Sok évtizedes sikeres fejldésének másik bázisa, hogy az ismeretek felhasználásakor az adott országbeli ügyfelek körülményeit, lehetségeit és igényeit tekinti elsdlegesnek. Az Allianz pénzügyi erejét és a világgazdaságban betöltött szerepét jól mutatja, hogy részvényeit valamennyi jelents börzén jegyzik, köztük természetesen a legmeghatározóbb New York-i tzsdén is januári tzsdei értéke alapján egyetlen európai biztosítóként bekerült a világ ötven legértékesebb vállalata közé. 10

12 2.3 A MAGYARORSZÁGI BIZTOSÍTÁSI PIAC ALAKULÁSA 2001-BEN A biztosítási piac dinamikus fejldése tovább folytatódott. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) taglétszáma jelenleg 25, közülük 22 biztosító részvénytársasági, 3 pedig egyesületi formában m0ködik. A legutóbbi MABISZ közgy0lés óta az ARAG Jogvédelmi Biztosító Rt., a DIMENZIÓ Biztosítási és Önsegélyez Egyesület, és a Magyar Államvasutak Általános Biztosító Egyesület kérte tagfelvételét a szövetségbe. A szerzdésállomány 2001-ben - az elz éveknél szerényebb mértékben - 0,5%-kal, közel 50 ezer darabbal emelkedett. Ezen belül az életbiztosítások száma 4,8%-kal csökkent, a nem életbiztosításoké 3,2%-kal emelkedett. Az életbiztosítások számának csökkenése egyrészt az egyszeri díjfizetés0 vegyes életbiztosítások számának mérsékldésével függ össze, másrészt azzal, hogy a vegyes típusú életbiztosításoknál jelents számú szerzdés lejárt. A kedvezbb helyzet0 nem-élet ágon belül a legnagyobb mértékben a vállalkozói biztosítási szerzdések száma emelkedett 14,2%-kal. Az általános felelsségbiztosítások száma 5,8%-kal, a gépjárm0-biztosítások száma 4,5%-kal emelkedett, ezen utóbbin a casco 7,7%-os növekedést ért el ben a biztosítótársaságok díjbevétele millió forint volt, 9,2%-kal magasabb az elz évinél. A növekedés üteme megegyezik az éves infláció becsült mértékével, de elmarad a GDP, illetve a lakosság rendelkezésére álló jövedelem növekedésének mértékétl. A piacvezet Allianz Hungária Biztosító Rt. továbbra is stabilan rzi vezet pozícióját, st tovább növelte piaci részesedését 28,6%-ra. (A I-III. negyedéves jelentések szerint részaránya 29,03%-ra emelkedett.) A második helyen az elz évhez hasonlóan a Generali - Providencia Biztosító Rt. áll, részesedése 17,1%, ami 4,3%-kal haladja meg a harmadik helyezett ÁB - Aegon Biztosító Rt. részesedését (12,8%). A negyedik helyen alig elmaradva a kizárólag személybiztosításokkal foglalkozó ING Nationale Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. áll, 12,6%-os piaci részesedéssel. A 11

13 négy társaság együttes részesedése a tavalyi 73,5%-ról 71,1%-ra csökkent, ami a piaci koncentráció további kismérték0 csökkenésére utal. A biztosítók vagyona 2001-ben is jelents mértékben, 21,4%-kal gyarapodott, a vagyon nagysága meghaladta a 760 milliárd forintot, a biztosítók intézményi befektetként a tkepiacon képviselt súlya tehát tovább növekedett. A magyar A magyar biztosítási biztosítási piac díjbevételeinek piac megoszlása megoszlása 2001-ben 2001-ben (% ) (%) 13,6 Allianz Allianz Hungária Hungária 5,2 5,2 28,6 Generali-Providencia 10,1 10,1 ÁB-Aegon ÁB-Aegon ING N-N ING N-N OTP-Garancia OTP-Garancia 12,6 AXA 12,6 AXA 17,1 Egyéb 12,8 12,8 Egyéb A magyarországi biztosítási társaságok díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) Allianz Hungária 71,7 Generali- Providencia 53,6 52,6 42,3 ÁB-Aegon ING N-N OTP-Garancia Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2002 Az Allianz Hungária Biztosító Rt. tehát nagyon jó irányban halad a piac meghódításának útján és stratégiájuk helyességét tükrözik a már meglév adatok is. Management szakirodalmak adatai alapján a 30%-os piaci részesedés már piacvezet kategóriába sorolja a cégeket. A társaság 2001-ben a nem életbiztosítási piac 43,7 százalékát mondhatta magáénak, s ezzel továbbra is az els helyen áll. A biztosító legnagyobb díjbevételt hozó üzletágai a 12

14 gépjárm0, vagyon- és vállalati biztosítások voltak. A gépjárm0-felelsségbiztosítás nélkül számított nem életbiztosítás összpiaci díjbevétele 172 milliárd forintot tett ki. A felelsségbiztosítás 29,4%-ot jelentett az egész nem életbiztosítási bevételre nézve, ami 2%-os visszaesést jelent évhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy az életbiztosítási ágazat díjbevételében a kezdeti infláció mértékét is jóval meghaladó mérték0 növekedés volt tapasztalható, a 7,6%-os részesedésük, 13,3 milliárdos díjbevétellel és elz évhez viszonyított 0,02%-os emelkedéssel elegend volt korábbi piaci helyezésük megtartására. Így jelenleg is az ötödik helyen állnak a biztosítók rangsorában. Ezen a területen messze magasan vezet az ING N-N biztosító az életbiztosítási piac 30,1%-át birtokolva. A második helyezett ÁB- Aegon csupán 18,2%-kal követi t, míg 12,3%-kal az OTP-Garancia áll a képzeletbeli dobogó harmadik fokán. Az Allianz Hungária Biztosító stratégiai céljai közé tartozik, hogy az életbiztosítási piacon növelni tudja részesedését és ezzel egyidej0leg a biztosító termékportfólióján belül egy kiegyenlítettebb ágazati megoszlást hozzon létre. Ezen célok érdekében fiókhálózatát életbiztosítási fiókokkal és több üzletkötvel bvítette, amitl azt várja, hogy az életbiztosítási termékek sajátosságaihoz szükséges speciális ismeretekkel rendelkez ügynöki apparátus a korábbiaknál sikeresebben támogatja majd céljai megvalósításában. Az Allianz Hungária Biztosító sikeres a nyugdíjbiztosítás piacán. Önkéntes nyugdíjpénztára a legnagyobb bevételt és a legnagyobb taglétszámot mondhatja magáénak, magánnyugdíjpénztára is a négy legnagyobb nyugdíjpénztár között van BEN MÓDOSULHAT A BIZTOSÍTÁSI PIAC Reális lehet az a becslés, miszerint 2002-ben összességében a tavalyinál jelentékenyebben, 12-13%-kal nhet a biztosítók összdíjbevétele. Szakemberek szerint az életbiztosítások eladásának visszaesését olyan orientációs probléma okozza, amelyre a társaságok mindeddig nem készültek fel. Idén a teljes piac növekedése mellett a 2001-es évi csökkenést követen akár 9-10 százalékkal is emelkedhetnek az életbiztosítási szerzdésekre befizetett díjak, holott 2001-ben az életbiztosítási díjak nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is csökkentek. A nem életbiztosítási piac egyenletes, infláció körüli növekedését szinte automatikusan biztosítja az évenkénti díjindexálás. A nem 13

15 életbiztosítási piac infláció feletti növekedése a lakosság életszínvonalának növekedésével hozható összefüggésbe: a növekv újautó-vásárlások különösen, ha azokat részletre veszik vagy lízingelik, amikor egyenesen kötelez rá cascot kötni a cascopiac bvülését hozták magukkal. Ugyanígy inspiráló hatású a biztosítási piacra az ingatlanpiac fellendülése is, ami nemcsak a lakásbiztosítások, hanem a hitelfedezeti biztosítások eladásának növekedésével is jár. Bonyolultabb a helyzet az életbiztosításokat illeten. A 90-es évek elején kötött szerzdések kezdenek lejárni, de az új szerzdések eladásai a jelek szerint nem tudják pótolni a megsz0nt szerzdéseket. Ennek oka, hogy a korábbi értékesítési stratégiák kifulladni látszanak. A lakosság pénzügyi helyzetének javításával az eddigi (öregség, betegség esetére szolgáló) általános tartalékképzési szokások amelyek jellemz megnyilvánulása egy esetleges összeg0 és lejáratú vegyes életbiztosítás megváltoznak. A tartalékolásra alkalmas magasabb összeg a tartalékolási szokások differenciálását hozza magával, az emberek sorba állítják céljaikat, más és más befektetést választva, amikor lakásra, kocsira, nyugdíjuk kiegészítésére gy0jtenek. Az eddigi életbiztosítási gyakorlat az általános tartalékolási szokásokhoz igazodik, amikor valamely homályos, jövbeli bizonytalanság elleni védekezésként az ügyfélnek eladnak egy biztosítást. A tudatosabb tartalékolási szokások átgondoltabb és persze magasabb felkészültséget igényl értékesítési stratégiát igényelnek. Az ügynöknek meghatározott jövbeli élethelyzetekre kell arra alkalmas összeg0 és lejáratú megoldást ajánlania. A jelenség ha a biztosítótársaságok megtanulják kezelni sokkal tudatosabb, megfontoltabb ügynökmagatartást eredményez, s vélheten magasabb biztosítási összegekkel így díjakkal is jár majd. Ugyanakkor várhatóan megn a tisztán kockázati életbiztosítások iránti igény is, s önálló termékként megjelenhetnek a nyugdíjtervezésre és teljes pénzügyi tervezésre szolgáló konstrukciók. A biztosítótársaságok részesedése az életbiztosítási piacon 2001-ben (% ) 19,7 7,6 12,1 12,3 30,1 18,2 ING N- N ÁB-Aegon OTP-Garancia Generali-Providencia Allia nz Hun gária Egyéb 14

16 A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) ,6 31,8 21,5 21,1 ING N-N ÁB-Aegon OTP-Garancia Generali- Providencia 13,3 Allianz Hungária A biztosítótársaságok részesedése a nem életbiztosítási piacon 2001-ben (% ) 11,5 6,7 8,5 8,9 20,7 43,7 Allianz Hungária Generali-Providencia ÁB-Aegon OTP-Garancia AXA Egyéb A magyarországi biztosítótársaságok nem életbiztosítási díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) , , ,8 20,7 16,4 0 Allianz Hungária Generali- Providencia ÁB-Aegon OTP-Garancia AXA Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve

17 3. A BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS MEGJELENÉSE 3.1 A MAGYARORSZÁGI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK HÁROM GENERÁCIÓJA Ha nem a történelem idrendi metodikája szerint, hanem a termékek fejldése szempontjából akarjuk megnézni a unit linked biztosításokig vezet utat, akkor azt három nagy generációra bonthatjuk. Az els generációs termékeknek a díjtartalékkal már rendelkez, de revalorizációs technikát még nem alkalmazó biztosítások voltak. Jó néhány ezen termékekbl bár már lassan tíz éve nem köthet még napjainkban is él. Fix díjú, s a hagyományos életbiztosítási szolgáltatásokat tartalmazták. A második generáció a revalorizációs életbiztosítások csoportja. A biztosító társaságok számának növekedésével együtt, a külföldi cégek megjelenésével egyidej0leg érkezett hazánkba. A nyugaton már bevált és a lakosság körében is népszer0 biztosítási fajták itthon az újdonság erejével hatottak. Kifejlesztésüknél az értékállóság, az ügyfél számára történ többlethozam-visszatérítés volt a f szempont. Ezek a termékek még az infláció mellett is képesek megtartani reálértéküket, szemben az els generációs termékekkel már amennyiben az ügyfél vállalta az értékkövetést. Emellett megjelenhettek a magyar piacon eddig ismeretlen termékek is, mint például a whole-life, vagy a lépcszetes szolgáltatású biztosítások. Társaságonként és termékenként eltér kiegészít biztosítási elemek is köthetk lettek (kockázati, baleseti, rokkantsági, rettegett betegségek, járadék) elterjedt a biztosításokra felvehet kölcsön lehetsége. A második generációs termékek fbb fajtái amelyek közül már jó néhány megtalálható volt az els generációban, de nem korszer0 értékkövetési technikával a következk: - haláleseti (kockázati) életbiztosítás - elérési életbiztosítás - vegyes életbiztosítás - terme-fix (kötött tartamú) életbiztosítás 16

18 - azonnal induló járadékbiztosítás - lépcszetes szolgáltatású biztosítás - whole-life (egész életre szóló) biztosítás A termékskála szélesedése mellett a technikai fejldés is nagy hatással volt a szolgáltatásra. A mindenütt megtalálható informatikai rendszer felváltotta a kartonozást, naprakészebbé, gyorsabbá téve az ügyfelek biztosításainak nyilvántartását. Az eladástechnika is merben új alapokra helyezdött. A nyugati módszer0 tréningek átültetésével megteremtdött a biztosítási szakemberek egy új nemzedékének a kinevelése. A revalorizációs életbiztosításokkal sok igényt kielégít korszer0 termékek váltották fel a régi biztosításokat. Bár sok társaság, mivel ebben az idszakban alakult, nem is m0velte azokat. Mind a mai napig a revalorizált termékek teszik ki az életbiztosítási szerzdések jelents hányadát. A harmadik generáció, mint az már a címbl is kiderült, az életbiztosítási termékek legújabb fajtáját, a unit linked biztosításokat takarja. A pénzgazdálkodás fejldése, a banki befektetések sokszín0sége és az emberek befektetési kedvének növekedése arra késztette a biztosítókat, hogy egy olyan terméket alkossanak, amely képes versenyben maradni a banki, tzsdei befektetésekkel, de az ügyfél részérl kevesebb odafigyelést, utánajárást igényel. Az els és legfontosabb különbség a revalorizációs életbiztosításokkal szemben, hogy itt a biztosító a díjtartalékot nem egy elre meghatározott és elírt módon fekteti be, hanem az ügyfél befizetéseibl a költségek levonása utána azt befektetési egységekké váltja át, majd az ügyfél által meghatározott, a biztosító által felkínált portfóliók közül választott alapokba fekteti be. Így az ügyfél bizonyos határok között, saját kockázatvállalásának megfelel befektetést választhat. A már meglév egységeit a tartam alatt átválthatja a különböz alapok között, vagy befizetéseit bármikor más alapokba irányíthatja. Rendkívüli befizetéseket alkalmazhat, esetenként emelheti vagy csökkentheti a díjat, a számlán lév egységeibl kivehet összegeket (részvisszavásárlás), a tartam után is bent tarthatja pénzét, nem kell kivennie, ha számára nem megfelel az egységek aktuális árfolyama. Ez a szolgáltatások jelents mérték0 emelkedése, amely már versenyképessé teszi a terméket a banki befektetésekkel szemben is. A fogalmak ismertetését és a termék mélységében való elmerülését a késbbiek során folytatom. 17

19 3.2 A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA Jól m0köd piaci körülmények között minden termék, illetve szolgáltatás megjelenése a fogyasztók keresletének, igényeinek megfelelen kell, hogy megtörténjen. A biztosítók szolgáltatásai, a különböz életbiztosítási módozatok szükségszer0en követik a potenciális ügyfelek szükségleteit és a piaci versenyhelyzet alakulását. Ezért fontosnak tartom azon tényezk megemlítését, melyek meghatározzák a termék jellemzit. Az életbiztosítás minden esetben egy hosszú távú megtakarítás. A biztosítás felhalmozási jellegének hangsúlyossá válása, ezzel együtt a hosszú távon való gondolkodás eltérbe helyezi az értékállóság követelményét. A szerzdnek jogosan jelenik meg az igénye, hogy a jelenben szükségesnek vélt és mondjuk a tizedik év végén esedékes fedezet reálértéke közel azonos legyen. Az értékvesztés legfbb tényezje az infláció, melynek mértéke országonként és akár évenként is jelents eltérést mutathat. Az értéktartás érdekében kialakult gyakorlat a többlethozam visszatérítés, az inflációkövetés. A díjtartalékok befektetésével a technikai kamatlábon felül realizált hozamnak a magyar szabályozás szerint legalább 80%-a a szerzdt illeti, de a biztosítók versenyében ma már gyakoribb a 90-95%-on felüli visszatérítési arány. Az inflációkövetés alkalmazása sem feltétlenül biztosítja a reálérték tartást. Az életbiztosítás felhalmozási jellegének ersödése azt is jelenti egyben, hogy a biztosítás mint befektetési alternatíva jelenik meg a pénzpiacon, tehát versenyeznie kell minden olyan szolgáltatással, amelynek fizetképes keresletét a fogyasztói megtakarítások jelentik (pl. banki betétek, folyószámlák, állampapírok, más értékpapírok, befektetési alapok, brókercégek, lakástakarék-pénztárak stb.). A befektetési döntések során a befektetés hozama és annak kockázata szoros összefüggésben áll. A hagyományos életbiztosítási termékek, mint befektetések kockázatát nyugodtan nevezhetjük alacsonynak. Ma már olyan nagy és tkeers cégóriások uralják a pénzpiacot, beleértve a biztosítási tevékenységet is, melyek csdbe jutási kockázata alacsony. Nagymértékben növeli a biztonságukat továbbá a biztosítási tevékenység szigorú szabályozása, a felügyeleti szervek m0ködése. A nagyfokú biztonságnak azonban ára van, mely az átlagostól nem kiemelked hozamban jelenik meg. Ennek természetesen kedveztlen hatása van az ügyfélszegmensre. 18

20 A hagyományos termékek ugyanis nem tudják kielégíteni azokat az ügyfeleket, akik magasabb hozam reményében hajlandók vállalni a megnövekedett kockázatot. Az ügyfelek magasabb hozam iránti igénye tehát csak valamilyen alternatív befektetésben valósulhatna meg. Ha a biztosító ezt a szegmenst is ki akarja szolgálni, akkor olyan módozattal kell elállnia, amely magába integrálja a versenytársak elnyeit. Ha az életbiztosításról mint befektetésrl beszélünk, akkor a kockázat és hozam kettsön túl rendkívül fontos igény az átláthatóság. A költségek, hozamok, a kockázati díj ismerete nélkül nem tudjuk érvényesíteni az elbb tárgyalt tényezket sem. A hagyományos termékek ezen a téren jelents hiányosságokkal rendelkeznek. A klasszikus életbiztosítási módozatoknál az ügyfelek nem tudják, hogy mi történik a pénzükkel, miután azt a biztosítóhoz befizetik. Nem látják át, hogy milyen költségeket, milyen módon, miért és mire számol el a biztosító, hogy mekkora részt fektet be, illetve a befektetési politikának is csak egy általános stratégiáját ismerik. Díjtartalékának pontos alakulásáról sem kap tájékoztatást az ügyfél. A biztosítónak magasabb technikai kamatláb választásával, a vállalkozói és kockázati díjrész összemosódásával lehetsége van a magasabb költségek elrejtésére. Az eltér technikai kamatlábak, halandósági táblák és többlethozam visszatérítési arányok miatt a különböz biztosítók termékeinek összehasonlítása nehézzé vált. Az ügyfelek részér ezért megjelent az igény, hogy tisztán lássák befizetéseinek alakulását, hogy abból mennyit használt fel a biztosító költségeinek fedezésére és milyen ütemezésben teszi ezt. Vagyis mekkora rész került befektetésre, hogyan oszlanak meg egységei az eszközalapok között, hogy mekkora az egyes alapokban lév befektetési egységeinek értéke (akár napi pontossággal), tehát jelenleg mekkora a befektetése. Mindez nem évenkénti, hanem naprakész információ-szolgáltatást jelent. Mindezen követelmények eredményeként alakult ki egy olyan módozat, melynek hangsúlyos része a befektetési elem, de hagyományos értelemben vegyes biztosítás. Lényegét a biztosító által elkülönítve kezelt befektetési alapok jelentik, melyek az ügyfelekt+l összegy,jtött pénzeket az alapok létrehozásakor meghatározott céloknak megfelel+en különböz+ befektetési formákba helyezik. Az ügyfelek jelent+s szabadsággal rendelkeznek a kockázati fedezet megválasztásában, a befizetett díjaik növelésében, akár csökkentésében, illetve az egyes alapok közötti felosztásban, a már befizetett vagy a még be nem fizetett díjak átirányításában, ezen kívül egyszeri megtakarítások befizetésében. 19

21 Lényeges elem, hogy az allokáció megválasztásával a befektetési kockázattal kapcsolatos bizonytalanság nagy része az ügyfélre helyez+dik át. 3.3 FEJLDÉS KÉT IRÁNYBÓL A napjainkban egyre többet hangoztatott, és minden bizonnyal egyre inkább átélt globalizáció felhívja a figyelmet a bankbiztosítás területére. A pénzügyi piacokat uraló cégóriások az ügyfelekért folytatott harcban a minél teljesebb kör0 termék, ill. szolgáltatás kínálatra törekednek. Ennek az eredménye mutatkozik meg abban, hogy a bankok által alapított biztosítótársaságok nyújtanak biztosítási szolgáltatást, ill. a biztosítók is nyújtanak olyan szolgáltatásokat, melyek eredetileg bankok, brókercégek vagy befektetési alapok tevékenységében voltak csak föllelhetk. Ennek tettenéréséért nem is kell messzire mennünk, hiszen már a magyar pénzügyi piacon is tanúi lehetünk ennek. A hazai unit linked kínálatból jól látszik, hogy már több bank is elállt a saját biztosítója termékének értékesítésével. A unit linked biztosításnak nemcsak a jelenében és jövjében találhatjuk meg ezt a kettsséget, hiszen már a kialakulása is két irányból figyelhet meg. Angliában a unit linked termék a befektetési alapok sikere és az életbiztosításokhoz kapcsolódó kedvez gazdasági környezet együtthatásának eredményeként fejldött ki. A rugalmas és eltér kockázatú alapok mellé egyre több és több életbiztosítási elemet lehetett megkötni. A kezdeti banki/brókeri jutalékszint elkezdett emelkedni és egyre közelebb került az életbiztosítási jutalékok szintjéhez. A befektetési alapok és az életbiztosítások szoros összekapcsolódásának eredményeként leegyszer0södött a befektetéseknek az egyes alapok közötti mozgatása. A unit linked biztosítás mögött meghúzódó különböz kockázatú alapok közötti pénzáramoltatás költsége lényegesen alacsonyabb, mint az egymástól elkülönül alapok közötti pénzmozgásé. Lényeges, hogy a unit linked biztosítás itt a befektetési alapok és a biztosítási tevékenység összekapcsolásából alakult ki. Az Egyesült Államokban a folyamat az angliai példával ellentétben a biztosítás irányából indult el. Els lépésben a biztosító társaságok felszabadították és rugalmasabbá tették a hagyományos életbiztosítási termékek kötött díjfizetési rendszerét. Ez az új termék universal life néven vált ismertté. Az els termékek szabadsága csak a díjfizetésre és a biztosítási szolgáltatások megválasztására terjedt ki. Az életbiztosítási díjtartalékok befektetése továbbra is a régi kötött formában valósult meg. A befektetési alapok sikere és Forrás: Asztalos László György Biztosítási kézikönyv (1997) 20

22 jelents mérték0 elterjedése itt is kedvez befolyást gyakorolt. Kialakult az amerikai piacon is egy olyan életbiztosítási termék, amely szabadságot nyújt a díjtartalékok befektetését illeten. Ez a termékcsalád variable life néven terjedt el. E kett kombinációjából jöhetett létre az a termék, amely mindkett elnyeit magába foglalja. Ennek elnevezése variable universal life. Az amerikai példánál tehát a biztosítási termék keresleti igényekhez való igazításának egyik eleme a befektetetések alapokhoz kötése és az átláthatóság biztosítása. Az eltér fejldési irányoktól eltekintve ma már a unit linked és az universal life/variable life termékek között lényegében elt0ntek a különbségek. Magyarországon a befektetési alapokról szóló törvényt novemberében fogadták el és 1992-ben alakult az els befektetési alap. A pénz- és tkepiacok fejldése szempontjából nagy jelentséggel bíró befektetési alapok terjedését a kormány adókedvezménnyel támogatta, amely szerint a befektetk a zárt vég0 befektetési alapokban tartott összeg egy bizonyos százalékának megfelel összeggel csökkenthették a személyi jövedelemadójukat. Az els alapok kialakításakor az egyik f szempont az adókedvezmény maximális kihasználása volt, ezért az adótörvény módosításáig, 1995-ig csaknem kizárólag 3 éves futamidej0, zárt vég0 értékpapíralapok indultak. Amint a törvény megváltozott és nem kínált többé ilyen elnyöket a zárt vég0 alapoknak, az érdekldés elmozdult a jóval rugalmasabb, nyílt vég0 alapok felé, ezzel párhuzamosan megváltozott a befektetk köre is. A befektetknek ugyanis azt is mérlegelniük kell, hogy milyen idtávra tudják lekötni a pénzüket. A magánszemélyek zömének pedig nincs annyi megtakarított pénze, hogy azt évekre, évtizedekre nélkülözni tudná, hanem egy-egy adott cél érdekében takarékoskodik. Így fontos számukra, hogy rugalmasan és könnyen hozzáférhessenek a megtakarításaikhoz márciusában az N-N Magyarországi Biztosító Rt. elsként jelent az N-N Univerzál befektetésekhez kötött életbiztosítási módozattal, majd fokozatosan minden biztosító kidolgozta saját termékét, amelyek egyre jobban igazodtak az ügyfelek igényeihez. A hazai pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejld területének a befektetési alapok bizonyultak. Az elmúlt 1-2 évben ugrásszer0en megntt a befektetési alapokban elhelyezett vagyon és a megtakarítási formák iránti fizetképes kereslet egyre növekv hányada áramlik a befektetési alapokba május 1-je óta esernyalapon jöhetnek létre alapkezel társaságok. Ez azt jelenti, hogy a befektetési alapok is létrehozhatnak alapokat a kockázat optimalizálása céljából. 21

23 3.4 MIRE FIGYELJÜNK BEFEKTETÉSEINK SORÁN? Az optimális befektetés(ek) kiválasztása nagy odafigyelést igényl feladat. Célunk általában a minél nagyobb hozam, ugyanakkor szeretnénk nyugodtan aludni. Ez a két szempont sajnos gyakran ütközik egymással, ráadásul ahány befektet, annyi az egyedi megközelítés. Az alábbi szempontok segíthetnek a különböz lehetségek közti választásban: Mérlegeljük, hogy milyen kockázatot vagyunk képesek felvállalni! A felvállalható kockázat mértéke leginkább a befektet életkorától, élethelyzetétl és egyedi személyiségjegyeitl függ. A nagyobb kockázat hosszabb távon általában magasabb hozammal kecsegtet. Milyen idtávban gondolkodunk? A befektetéseknél igen lényeges szempont, hogy mennyi idre szeretnénk lekötni pénzünket. Általános szabály, hogy rövidebb távra (néhány hónapra) nem ajánlatos magasabb kockázat körbe tartozó befektetéseket (pl. részvényalapot) választani, érdemes inkább alacsonyabb kockázatú eszközbe (pl. pénzpiaci alapba) fektetni pénzünket. A legrugalmasabb befektetések közé tartozó nyíltvég0 befektetési alapok egyúttal lehetvé teszik, hogy szükség esetén bármikor gyorsan hozzájuthassunk befektetett pénzünkhöz. Több eszközbe fektessük pénzünket! A kockázat csökkentésének legegyszer0bb módja, ha többféle értékpapírt, vagy más befektetési formát választunk, portfóliót állítunk össze. Ezt a több lábon állást nevezzük diverzifikációnak, ami jelentsen mérsékli az egyedi eszközökben rejl kockázatokat. Az idzítést akár a véletlenre is bízhatjuk! Az optimális idzítés (akkor venni, amikor mélyponton van az árfolyam, eladni pedig a csúcson) minden befektet álma, a valóságban azonban a legprofibb szakemberek is gyakran melléfognak. Legegyszer0bb megoldás, ha több alkalommal, lehetségeinkhez igazodva (pl. amikor összegy0lik néhány tízezer forintunk) helyezünk el pénzt befektetési alapokba, ezzel jelentsen mérsékeljük az idzítésbl ered kockázatokat. Megbízható partnert válasszunk! Mindenekeltt stabil tulajdonosi háttérrel rendelkez szolgáltatót érdemes keresni. A vagyonkezelés eredményességét (a várható hozamot) ugyan nehéz a korábbi idszakok 22

24 teljesítménye alapján megjósolni, de a befektetési szakmában szerzett többéves tapasztalat mindenképpen jó referencia lehet. 3.5 AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÉS MÁS MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Likviditás Hozam Kockázat Életbiztosítások A kimondottan hosszú távú befektetések. A maradékjoggal rendelkez biztosítások visszavásárolhatók ugyan, de ez csak több év elteltével nem jelent veszteséget a tulajdonos számára. Takarékbetétek Ha lekötött betétekrl beszélünk, a likviditás alacsony. Látra szóló betétek esetén pedig a hozam lesz alacsony. Figyelembe kell venni az elre nem látható veszteségekre nyújtott fedezetet is. Emellett a pénzben kifejezett hozam a takarékbetétekhez viszonyítva általában valamivel alacsonyabb. A hozam változó. A technikai kamat díjba bekalkulált garantált hozamán túl a biztosító befektetéseibl származó extra hozamból is részesül. Jelenleg a takarékbetétek hozama nem tudja követni a hazai inflációt, a reálkamat ennél a takarékossági formánál általában negatív. Legnagyobb szerepe a rövid és középtávú megtakarítások esetében van (például tartós fogyasztási cikkek eltakarékossága). A hozam általában fix. A kamatot forrásadó terheli. Az életbiztosítókra vonatkozó szigorú állami szabályozások és likviditási elírások miatt gyakorlatilag biztos befektetési forma. A bankok mögött álló állami hatalom miatt gyakorlatilag biztos befektetési forma. 23

25 Likviditás Hozam Kockázat Részvények A hazai tzsde fejletlenségére való tekintettel egyelre alacsony. Kötvények Mivel a hazai gyakorlatban a kötvényeknek nincs kiterjedt piacuk, valamint a tzsdén is csekély számban és forgalommal vannak jelen, likviditásuk alacsony, árfolyamaikat fként a bankok kalkulált árfolyamai határozzák meg. Standard körülmények esetén általában hosszú távú befektetési forma. Nálunk jelenleg inkább az árfolyamnyereséggel számolnak a befektetk. A hozam tehát az osztalékból és az árfolyamnyereségbl áll. Mindkett adóköteles. A kötvények hozama is két részbl tevdik össze, egyrészt a fix kamat, másrészt a futamid alatti tranzakciókból származó árfolyamnyereség eredménye. A kockázat itt a legnagyobb. Az árfolyamnyereségbl származó hozam a jól behatárolt árfolyamok következtében alacsony kockázat mellé nem jelent kiugró hozamot. A kamatok a kibocsátás idpontjától függen ersen változók, az árfolyamok révén kompenzálhatók. Forrás: Banyár József Az életbiztosítás alapjai 3.6 A BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉS A KLASSZIKUS ÉLETBIZTOSÍTÁSOK JELLEMZI A unit linked biztosítások lényegét tömören összefoglalva a biztosító által elkülönítve kezelt befektetési alapok jelentik. A termékek mögött ugyanis egyszerre több alap áll, az ügyfelek a díjakat szabadon megoszthatják az egyes alapok között, ezáltal nagyobb lehetség van a befektetések kockázat porlasztására és az egyes eszközalapok közötti mozgásra. Az alapok befektetési egységekbl állnak, ezek mindegyike az eszközalap befektetéseiben való arányos részesedést testesíti meg. 24

26 Az ügyfelek befizetéseit elkülönített számlákon tartják nyilván, amelyeken a szolgáltatások alapját képez elszámolásokat vezetik. Kétféle befektetési egységet határoznak meg a biztosítók. Ezek az alapnyitási vagy kezdeti befektetési egységek. A kétféle egység árfolyama azonos. Az egyes alapok a befektetések típusában, vagyis a befektetés kockázatában és hozamában térnek el egymástól. Ezek közül az ügyfél szabadon választhat, illetve a biztosító befektetési politikát javasol. Hasonlóságok a klasszikus termékekhez: Hasonló a megtakarítási és kockázati jelleg A biztosított viszonylag széles sávban választhat a f és kiegészít biztosítások formájában rendelkezésre álló kockázati fedezetek közül. A döntéstl függen kialakítható akár a kockázati, akár a vegyes, akár a visszatérítéses elérési biztosításhoz hasonlóan m0köd konstrukció. Ezekhez a termékekhez ugyanúgy köthetk különböz baleseti, rokkantsági kiegészít biztosítások, mint a klasszikus változatokhoz A hagyományos termékeknél ismert maradékjogok, úgymint visszavásárlás és díjmentes leszállítás, éppúgy léteznek ezeknél a termékeknél, st jóval rugalmasabb formában A biztosítás alapja itt is a rendszeres éves, féléves, havi díjfizetés Adókedvezmény szempontjából megegyez elbírálás alá esnek Az értékkövetés is hasonló módon történik Különbségek a klasszikus termékekhez képest: A díj nem határozza meg egyértelm0en a biztosítási összeget Ismerve az ügyfél korát, nemét, valamint a választott termék típusát és tartamát, a klasszikus termékeknél egyértelm0 a biztosítási összeg. A unit linked biztosítás esetében ugyanez az éves díj egy sávot határoz meg, amelyen belül az ügyfél szabadon dönthet a haláleseti biztosítási összegrl. Természetesen ennek megfelelen a díj több, illetve kevesebb része marad a befektetési alapokban. A díj nem a díjtartalékba, hanem a befektetési alapokban kerül Az ügyfél által befizetett díj az általa meghatározott arányban különböz, eltér kockázatú befektetési alapokba kerül. A biztosító ezt követen ezekbl az alapokból 25

27 vonja le a szerzdéssel kapcsolatos költségeket, valamint a választott kockázatok árát, a díj fennmaradó része pedig tovább dolgozik a befektetésekben. A tartam végi szolgáltatás az alapok aktuális értéke Az életbiztosítási díjtartalékok befektetésére a biztosítási törvény értelmében meglehetsen merev szabályok vonatkoznak. Ehhez képest a különböz alapok nagyobb szabadságot, tehát nagyobb kockázatot és nagyobb hozamokat is eredményezhetnek. Az ügyfelek számára rendkívül vonzó lehet az a lehetség, hogy biztosításaik egyben tzsdei befektetések is. Nem szabad azonban arról sem elfeledkeznünk, hogy az alapok aktuális értéke nem jelent garantált szolgáltatást. A vegyes biztosítás esetében a biztosító a kötvényben rögzített módon határozza meg, hogy a kötvény lejáratakor mennyit fizet, amit indexáláskor írásban módosít. Amennyiben a társaság nem tudná a befektetéseibl az indexált biztosítási összeget kigazdálkodni, a törvényi kötelezettség értelmében egyéb forrásokból pótolnia kell. Itt tehát az ügyfél biztos lehet a kifizetés mértékében. A unit linked típusú biztosításnál nincs rögzített lejárati összeg. Ha jól m0ködnek a befektetési alapok, akkor az ügyfél egy hasonló klasszikus biztosításhoz képest jobb hozamokra számíthat, egy esetleges tzsdei árzuhanás esetén elképzelhet azonban, hogy még a befizetett díjaknak megfelel pénzt sem látja viszont. Lehetség van a rendszeres díjakon felül bármikor eseti befizetésekre A választott kockázati biztosítási összeg a tartam alatt tetszlegesen növelhet és csökkenthet A maradékjogok és a kölcsön alapja a befektetési alapok értéke 26