ÜZLETI JOG I. 2013/ előad. alapszabadság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÜZLETI JOG I. 2013/ előad. alapszabadság"

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/ előad adás Az Uniós s jog jellege A négy n alapszabadság 2

2 Áttekintés: I. AZ EU INTÉZMÉNYEI I.1 Az Európai Bizottság A.) Fogalma, jellege B.) Kinevezése C.) Feladatai - áttekintés D.) Javaslattevő funkció végrehajtás és kötségvetés E.) A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete F.) Belső szervezete G.) Vezetése H.) A magyar biztos I.2 Az Európai Parlament A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei B.) Választása, munkarendje C.) Az EP magyar képviselői D.) Az EP hatáskörei I.3 A Bíróság A.) Fogalma B.) Feladatai C.) Tagjai I.4 Az intézményi rendszer további lényeges elemei A.) Számvevőszék B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság C.) Régiók Bizottsága D.) Európai Beruházási Bank E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank I.5 Az EU költségvetése II. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban II.1 Hatáskörök és politikák A.) Az alapvető helyzet Lisszabon után B.) Az európai együttműködés három pillére és a politikák II.2 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk B.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk C.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6. III. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás III.1 Alakulása A.) A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés B.) A Lisszaboni Szerződés hozta változások III.2 Döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés után A.) Az alapvető változás B.) A rendes jogalkotási eljárás C.) Első olvasat D.) Második olvasat E.) Egyeztetés és harmadik olvasat III.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója III. Az uniós jog jellemzői III.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében A.) A közösségi/uniós jog létrehozásának okai B.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog III.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/uniós jog létrehozásának okai B.) Az uniós jog alapvető jellemzői C.) Az uniós jog tematikus felosztása III.3 Az uniós jog jellege A.) A közösségi jog legfontosabb alapelvei B.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése 3 I. A hatásk skörök k megosztása sa az Európai Unióban 4

3 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás A.) A gazdasági integráció formái, szakaszai - A gazdasági integráció formái és szakaszai: preferenciális övezet: laza együttműködési forma, az övezeten belüli országok egymásnak bizonyos kedvezményeket nyújtanak szabad kereskedelmi övezet: csak a külkereskedelemre vonatkozó együttműködési forma, az övezeten belül a részes országok eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és vámokat (európai példa: EFTA, /a középkelet európai országok között a csatlakozásig terjedő időszakra/ a CEFTA) vámunió: befelé szabadkereskedelmi övezet, kifelé közös külső vámtarifa-rendszer és közös külkereskedelem-politika közös piac: a vámunión kívül magában foglalja ~ az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítását ~ a termelési tényezők (tőke, munkaerő) szabad mozgását egységes piac: a közös piachoz képest többlet: nem vámjellegű (technikai, gazdaságpolitikai) korlátozások elbontása (az EK-ben: ig fejeződött be) gazdasági és pénzügyi unió: a gazdaság- és pénzügypolitikák fokozatos koordinálását, harmonizálását is magában foglalja 5 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás B.) A gazdasági integráció követelményének megjelenése a Szerződésekben - Az EGK a Római Szerződésben lefektetett, alapvető célja: a tagállamok közös piacának (common market) megalakítása (az Egységes Okmány óta: belső piac, internal market) olyan terület, ahol az áruk szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, korlátozás nélkül áramolhat - Az Egységes Okmány programja (1986-tól) a négy alapszabadság megvalósítása a fizikai, pénzügyi, technikai akadályok elbontásán keresztül tagállami deregulációs intézkedések 300 új közösségi jogszabály 6

4 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás C.) Átfogó európai jogi keretszabályozás -A négy tényező (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke) szabad áramlása biztosíthatóságát átfogó közösségi (ma: Európai Úniós) jogi keret szolgálja úgy a Szerződés, mint a másodlagos jogalkotás elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének megvalósítására koncentrál integráció: ~ negatív: a szabad áramlást akadályozó tényezők elbontása ~ pozitív: közös szabályozás és politikák > MA IS TARTÓ FOLYAMAT 7 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.2 Hatáskörök és politikák A.) Az alapvető helyzet Lisszabon után - A politikák alapvető elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján: ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott: közösségi politikák 8

5 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.2 Hatáskörök és politikák B.) Az európai együttműködés három pillére és a politikák - Az Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés kettős célja: a gazdasági integráció további mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok viszonylagos gazdaságpolitikai függetlenségének feladása, közös valuta bevezetése a tagállamok politikai (külpolitikai és védelmi) önállóságának megtartása, a politikai integráció kormányközi alapon történő megvalósítása > AZ UNIÓ HÁROM PILLÉRES SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA 9 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben ~ őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ~ ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. - Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika - Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. 10

6 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök és politikák B.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat - Ezek a hatáskörök: a) belső piac, b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai, c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését, e) környezetvédelem, f) fogyasztóvédelem, g) közlekedés, h) transzeurópai hálózatok, i) energiaügy j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai valamint: ~ a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területe ~ fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 11 I. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban I.3 Hatáskörök és politikák C.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6. cikk - Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját. - Ezek a területek: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar, c) kultúra, d) idegenforgalom, e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, f) polgári védelem, g) igazgatási együttműködés. 12

7 II.. Az uniós s jog jellemzői 13 II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében A.) Az európai jog megközelítési lehetőségei 14

8 II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerében B.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog - Az EK-jog új jogrendet hozott létre, amely: különbözik a nemzetközi jogtól különbözik az államok belső jogrendjétől - A nemzetközi joggal ellentétben: nem elsődlegesen államközi viszonyokat szabályoz jogalanyai ~ a tagállamok ~ magán- és jogi személyek a szerződések mellett döntő szereppel bírnak a Közösségek saját aktusai - A Lisszaboni Szerződés után > uniós jog 15 II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/uniós jog létrehozásának okai - Az Európai Közösség(ek) létrehozásának céljai: a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése magas szintű foglalkoztatási, szociális védelem nők és férfiak közötti esélyegyenlőség fenntartható és stabil növekedés a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképessége és konvergenciája életszínvonal és életminőség emelése gazdasági, szociális kohézió, tagállamok közötti szolidaritás - E célok eléréshez három kiemelten fontos feladat megvalósítása vezetett: 1.) közös piac felállítása 2.) gazdasági és monetáris unió 3.) közös politikák, tevékenységek folytatása E FELADATOKAT KIKÉNYSZERÍTŐ JELLEGŰ JOG NÉLKÜL NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI > AZ EU MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA > a JOGON KERESZTÜL VALÓSUL MEG 16

9 II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze B.) Az uniós jog alapvető jellemzői - Alapvonalát: a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása adja ezt a ~ másodlagos jog (kodifikáció) bontja ki ~ bírói jogalkalmazás > eszköze: a jog harmonizációja a jogközelítést funkcionálissá tette, az integrációs gazdasági igényekhez igazította - Jellege: regionális (európai) joganyag, amely: az integráció tárgya (az integrálódó európai államok és nemzetek szellemi, kulturális, társadalmi valóságának része) eszköze a közös piac/ belső piac megvalósulásának előmozdítása 17 II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze C.) Az uniós jog tematikus felosztása

10 II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellege A.) A közösségi jog legfontosabb alapelvei A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága: ~ az európai közösségi jogot a tagállamok területén közvetlen módon kell alkalmazni ~ azaz: a közösségi jogot a tagállamokban a címzetteknek végre kell hajtani A közösségi jog elsőbbsége: ~ a közösségi jog és a nemzeti jog összeütközése esetén a közösségi jogot kell alkalmazni ~ nemzeti jogalkotó nem változtathatja meg, nem hatálytalaníthatja szubszidiaritás elve egyenlőség diszkrimináció tilalma verseny torzításának tilalma equity II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellege B.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése - Szupranacionalitás: az Unió hatáskörei (a szerződések révén ráruházott) hatáskörök melyek gyakorlásakor céljainak megfelelően jár el - Az uniós (közösségi) és nemzeti jog viszonya: ha az uniós jog összeütközésben áll a tagállam egyes jogszabályával, az előzőt kell alkalmazni az elsőbbség nem csak a korábban, de későbben született jogszabályokra is vonatkozik 20

11 III. A négy n alapszabadság 21 III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió A.) Fogalma - A vám alapvető funkciója: a nemzeti kereskedelem védelme > az első számú olyan kereskedelmi jellegű akadálynak számított, amelyet az EK-alapszerződés el kívánt törölni - Vámunió: a közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszületése ill. a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán alapuló kereskedelempolitika folytatása > a tilalom érvényesülésének előfeltétele, hogy az a nemzeti bíróságok előtt is érvényesíthető legyen 22

12 III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió B.) Hatóköre - Kiterjed: a tagállamokban előállított árukra harmadik országban előállított árukra, ha valamely tagállamban ~ eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek ~ a fizetendő vámot, ill. azzal azonos hatású díjat beszedték ~ és azt sem részben, sem egészben nem térítették vissza III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió C.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma - EUMSZ 30. (EKSZ 25.) cikk: a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj > ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell. - Tilos tehát: vámok vámmal azonos hatású díjak alkalmazása

13 III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió D.) A közös vámtarifák rendszere a vámszabályok egységesítése - A közös vámtarifa (common external tariff): minden, az Unióba kívülről importált árura vonatkozik, a külső országokkal való kereskedelem szabályozásának fő eszköze egységes vámsorompó, minden tagállamra nézve kötelezően alkalmazandó rendelkezések -Lényege: a Közösség bármely országába a közösségen kívülről érkező adott termékre a belépés helyétől függetlenül ugyanakkora vámot kell fizetni ha a vámot ily módon megfizették, a Közösségen belül a termékek szabadon átvihetők a vám nem az adott (beszedő) tagállamot, hanem a Közösségi Költségvetést illeti 25%-át tarthatja vissza adminisztrációs költségeire III.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunió E.) A vámtarifák megállapítása - A vámtarifákat rendelet állapítja meg (2658/87/EGK rendelet és módosításai) a közös vámtarifa-rendszer alapja az egységes a vám- és statisztikai nomenklatúra az egyes kereskedelempolitikai intézkedéseket (pl. mennyiségi korlátozások, piaci védintézkedések) is tartalmazza > a vámtételeket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel fogadja el

14 III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma A.) Viszonyítás a hasonló hazai termékhez - Minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztető jellegű vagy a hazai terméket előnyben részesíti - Az EUMSZ (EKSZ ) cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire sem közvetlenül, sem közvetve nem vethetnek ki a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót ~ nem jelenti azt, hogy az importterméket bármilyen kedvezményben kellene részesíteni ~ az EB gyakorlata szerint minden olyan adófajtát magában foglal, amelyet ténylegesen vagy külön meghatározott módon rónak ki a termék előállításának bármilyen korai szakasza tekintetében ~ hasonló jelleg : egy adófajta akkor is a 110. cikk körébe tartozhat, ha nem azonos terméket érint ~ a hasonló jellegű, de objektív kritériumok alapján történő megkülönböztetés (nem a termék hazai és külföldi volta, hanem a termék bizonyos sajátosságai) viszont összeegyeztethető lehet (a természetes édesborra kirótt alacsonyabb adó, 196/85. ügy, Bizottság v. Franciaország) III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma B.) Más termékek közvetett védelme - Az EUMSZ cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire nem vethetnek ki továbbá olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja ~ az importtermékkel versenyben lévő hazai termék közvetett védelmének tilalma (pl. csúszó adósávok) ~ az EB a tilalomba ütközőnek minősítette: > a kisebb (hagyományosan német) sörfőzdékre megállapított eltérő adószabályokat (127/75, Bobie v. Aachen-Nord) > a 16 lóerőnél kisebb autókat gyártó Franciaországban az ennél erősebb motorral rendelkező gépkocsikra kivetett progresszív adót (112/84., Humboldt v. Directeur des Services Fiscaux)

15 III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma C.) A tilalom megfogalmazása - A mennyiségi korlátozásokra és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó szabályok az EUMSZ-ben: tilos a tagállamok között a behozatalra ill. a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal hasonló hatású intézkedés (EUMSZ /EKSZ / cikk) a behozatal, a kivitel vagy a tranzitáruk esetében megengedettek ~ a közerkölcs ~ közrend ~ közbiztonság ~ emberek, állatok, növények egészségének és életének védelme ~ művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme ~ az ipari, kereskedelmi tulajdon védelme érdekében fenntartott korlátozások > feltéve, hogy ezek nem az önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei (EUMSZ 36. /EKSZ 30./ cikk) tilos a tagállamok állampolgárai között a tagállamok a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok árubeszerzési- és értékesítési feltételei tekintetében való megkülönböztetés (EUMSZ 37. /EKSZ 31./ cikk) III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma D.) A Dasonville-formula - A 70/50/EGK irányelv: azokat a nemzeti intézkedéseket tiltotta, amelyek nem egyforma kereteket teremtettek a hazai és importált termékekre, ill. nehezebbé /költségesebbé teszik az importot - Dassonville-formula: (EB 8/74) egységes, és a 70/50/EGK irányelvnél szélesebb értelmezés kialakítása az ítélet értelmezése: mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés ~ minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás ~ amely képes > közvetve vagy közvetlenül > ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a közösségen belüli kereskedelmet

16 III.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalma E.) Cassis de Dijon - Cassis de Dijon: (EB 120/78) ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak az egyes tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösségi egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni (EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE) a nemzeti korlátozó szabályok, az áruk szabad mozgása korlátozható, ha azok: ~ a pénzügyi ellenőrzéssel ~ közegészségüggyel ~ kereskedelmi ügyletek tisztaságával ~ fogyasztóvédelemmel kapcsolatos KÉNYSZERÍTŐ KÖVETELMÉNYEK érvényesítésére hivatottak. III.3 A személyek szabad mozgása A.) A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintés - Gazdasági tevékenység más tagállamokban: a vonatkozó szabadságok munkavállalók (mások által foglalkoztatott) munkaerő szabad mozgása önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet folytatók) letelepedés szabadsága szolgáltatást nyújtók szolgáltatások szabad áramlása > AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA

17 III.3 A személyek szabad mozgása B.) Jogok tartalma - A jogok tartalma: munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság alapján történő diszkrimináció tilalma letelepedés szabadsága: magán- és jogi személyek egy másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat - E jogok: nem korlátlanok azt jelentik, hogy a tagállamok a más tagállamokban honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik III.3 A személyek szabad mozgása C.) Az EUMSZ 45. (az EKSZ 39.) cikke - EUMSZ 45. cikk: a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a ~ a foglalkoztatás ~ javadalmazás ~ egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében

18 III.4 A letelepedés szabadsága A.) Az EUMSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés - EKSZ cikkek: főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő bármely korlátozás > az EKSZ-ben megállapított keretek között érvényesül! a szabadságjog tartalma: ~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése, folytatása ~ vállalat alapítása és igazgatása kivételek ~ közérdek ~ közbiztonság ~ közegészség ~ hiv. hatáskör > szigorúan a céllal arányban élhetnek a tagállamok korlátozásokkal és csak megfelelően indokolt esetben III.4 A letelepedés szabadsága B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái - Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végzője a saját tagállamától eltérő területen végez egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján > C-221/89. sz. ügy, Factortame - A gazdasági tevékenység > EUSZ 3. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet munkaviszony keretében történő foglalkoztatást, önszolgáltatást vagy más vállalkozói tevékenységet, amit azonban mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától eltérő állam gazdasági életében, profitál abból e részvétel tartós, stabil és folyamatos önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek)

19 III.4 A letelepedés szabadsága C.) A határokon átnyúló elem követelménye - Határokat átlépő jelleg: a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését III.5 Szolgáltatások szabad nyújtása A.) A szolgáltatások értelmezése - Szolgáltatatásnak minősül különösen ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású tevékenység közlekedés (erre az EUMSZ a közlekedésről szóló cikkének rendelkezései érvényesek) pénzintézeti tevékenység egyes elemei - Ellenszolgáltatás: közvetett közvetlen > magánforrásból kell származnia DE NEM MINŐSÜL SZOLGÁLTATÁSNAK A KÖZÖSSÉGI JOG SZEMPONTJÁBÓL A TAGÁLLAMOK SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE, HA AZT NEM GAZDASÁGI TERMÉSZETŰ ELLENSZOLGÁLTATÁS FEJÉBEN VÉGZIK (98/48/EK irányelv, /19/ Preamb.)

20 III.5 Szolgáltatások szabad nyújtása B.) Az EUMSZ rendelkezései - Az EUMSZ (EKSZ ) cikkei szabályozzák, de alkalmazni kell a letelepedés szabadságára vonatkozó előírások egy részét (62. cikk) is - Alapelv: a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás tilos a Közösség azon állampolgárai tekintetébe, akik a Közösség másik tagállamában laknak mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják - MÁSIK TAGÁLLAMBAN HONOSNAK TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS HATÁRON ÁTNYÚLÓ TOVÁBBI JELLEMZŐ: IDŐLEGESSÉG A JELENLÉTBEN, AZ IDŐSZAKOSSÁGA SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÓJÁNAK ALAPVETŐEN EGY MÁSIK TAGÁLLAMHOZ KELL KÖTŐDNIE HA MAGÁT A VÁLLALKOZÁST HELYZI ÁT A MÁSIK TAGÁLLAMBA A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK III.6 A tőke szabad áramlása A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma - Az EUMSZ 63. (EKSZ 56.) cikkében foglalt tilalom: a tőkebefektetésekkel kapcsolatos szabályozás területén a nemzeti elbánás elvét teszi meg alapelvnek ennek megfelelően tiltja ~ mind a közvetlen ~ mind a közvetett megkülönböztetést > azaz minden olyan nemzeti intézkedést, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet

21 III.6 A tőke szabad áramlása B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége - A tagállam olyan intézkedései, amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák az érintetteket hitel felvételétől vagy beruházástól egy másik tagállamban a tőke szabad mozgásának korlátját képezik > csakúgy, mint azok az intézkedések, melyek a közvetlen külföldi befektetést előzetes engedélyhez kötik III.6 A tőke szabad áramlása C.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége - A szabadságjog korlátozhatóságának négyes követelményrendszere az EB esetjoga szerint: az intézkedés nem alkalmazhat megkülönböztetést a közérdeket szolgáló feltételen követelménynek kell indokolnia alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósítására nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket > nem vetheti alá az (alapvető) gazdasági jogokat a közigazgatási hatóságok diszkréciójának

EU jogrendszere nov. 15.

EU jogrendszere nov. 15. EU jogrendszere 2017. nov. 15. Az áruk szabad áramlása I. Belső piac II. Fogalmak III. Kimentési okok I. Belső piac EUSZ 3. cikk (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A belső piac joga Az áruk szabad mozgása

A belső piac joga Az áruk szabad mozgása A belső piac joga Az áruk szabad mozgása A belső piac joga- bevezetés Átfogó, komplex szabályozási terület Gazdaság számos területét érinti, befolyásolja Az Európai integráció alapvető célkitűzése Négy

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)

Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.) Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi

Részletesebben

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái

C A Törvényszék igazságügyi statisztikái C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581

Részletesebben

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru

A négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,

Részletesebben

2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/47 AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/49 PREAMBULUM

Részletesebben

A nemzetközi integráció formái

A nemzetközi integráció formái A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció

Részletesebben

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási

Részletesebben

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2. EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri

Részletesebben

Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag)

Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai (Kiegészítő tananyag) Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai 2018 (Kiegészítő tananyag) Integráció szó értelmezése Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás

Részletesebben

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára:

I. Tananyag és felkészülést orientáló kérdések a kiselőadást NEM tartó hallgatók számára: Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; új hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

EU közjogi alapjai május 7.

EU közjogi alapjai május 7. EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Tanács Minden tagállamot egy, állama nevében kötelezettségvállalásra jogosult miniszter képvisel, akik a küldő tagállam érdekeit képviselik a szavazás során. Az aktuális

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EU ISMERETEK FO MFKGT600331 EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy

Részletesebben

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN BEVEZETÉS Általános jellemzők Származtatott (kodifikációs) jogforrások E jogforrások az alapszerződéseken alapulnak 1. kizárólag az alapszerződésekben meghatározott

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.16. COM(2012) 172 final 2012/0085 (COD) C7-00102/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Bangladesből származó rizs behozataláról HU HU INDOKOLÁS 1.

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

EU céljai és a demokratikus működés elvei

EU céljai és a demokratikus működés elvei Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az

Részletesebben

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2 26) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2 26) 3. A kereset jellege (2 26) 4. A kereset

Részletesebben

Az Európai Unió elsődleges joga

Az Európai Unió elsődleges joga NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására

Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására dr. Bodgál Ildikó Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Magyar joganyagok évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 2. oldal d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági T

Magyar joganyagok évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 2. oldal d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági T Magyar joganyagok - 1988. évi XXIV. törvény - a külföldiek magyarországi befektetés 1. oldal 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése,

Részletesebben

Különbségek a Szabadság Alkotmányából és a Rabság Alkotmányából eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) között

Különbségek a Szabadság Alkotmányából és a Rabság Alkotmányából eredő irányelvek (alaptörvényi rendelkezések) között 2. melléklet Különbségek a Szabadság Alkotmányából és a ek (alaptörvényi rendelkezések) között Szabadság Alkotmányából eredő irányelv 1. Minden a Szent Korona tulajdona Négy liberális alapelv 2. Minden

Részletesebben

Alapjogvédelem az EU-ban

Alapjogvédelem az EU-ban Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JOG RENDSZERE

A KÖZÖSSÉGI JOG RENDSZERE A KÖZÖSSÉGI JOG RENDSZERE 2006.10.11. A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy államnak, de az átruházott feladatok hasonlítanak az egyes állami feladatokhoz

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak

Részletesebben

EU céljai és a demokratikus működés elvei

EU céljai és a demokratikus működés elvei Tervezett tematika Február 12. Integrációtörténeti áttekintés Február 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság Február 26. Az EU hatáskörei Március 5. Az intézmények általános

Részletesebben

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái

C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2004 2008) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2004 2008) 3. Akereset jellege (2004 2008)

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

1. cikk. 2. cikk. 3. cikk

1. cikk. 2. cikk. 3. cikk 2004.12.16. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 310/261 7. JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alkotmány III-434. cikke szerint

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2016)0056 A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2016. február 25-én elfogadott módosításai

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében 25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE) EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási

Részletesebben

HU 1 HU EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 29/10/2014

HU 1 HU EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 29/10/2014 EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2014 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG, 01., 02., 03., 04., 05., 06., 07., 08., 09., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 25., 26., 27., 28., 29.,

Részletesebben

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./

4. Milyen indokkal tarható fenn egy vámmal azonos hatású díjnak minősülő pénzügyi teher a közös piacon? /TK. 550 551 o./ Felkészülést orientáló kérdések Európa Jog III (A belső piac joga + EU versenyjog) tárgyhoz (Nappali és levelező tagozat; régi hálóterv) A felkészülést orientáló kérdéssor célja, hogy iránymutatást adjon

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak

A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak A vám és a vámjog A vám fogalma, funkciói Vámok rendszerezése A vám és kapcsolódó jogszabályok Fogalmak Oktatási anyag 2015.05.25. Összeállította: Szórádi András vámszakértő A vám és a vámjog A vámszedés

Részletesebben

(7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

(7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 202/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2016.6.7. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 718 final 2013/0341 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került

Részletesebben

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA Az áruk szabad mozgását a belső piac négy alapvető szabadságának egyikét a vámok és a mennyiségi korlátozások megszüntetése, illetve a vámokkal és a mennyiségi korlátozásokkal azonos

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 10. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 10. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0102 (CNS) 8741/16 FISC 70 ECOFIN 378 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE a 2006/112/EK

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

EU jogrendszere október 11.

EU jogrendszere október 11. EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós

Részletesebben

Szent Korona Értékrend 1. Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 2. Kizárólagos hatáskörbe utalt területek

Szent Korona Értékrend 1. Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 2. Kizárólagos hatáskörbe utalt területek Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség? A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete

Részletesebben

Szabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt

Szabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt Szabályozási hatáskörök megoszlása EU/tagállamok közt Kizárólagos uniós hatáskörök Csak az EU szabályozhatja e területeket (bizonyos kivételekkel) szabályozási területek: vámunió, a belső piac működéséhez

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE évi éves jelentés a szubszidiaritásról és az arányosságról

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE évi éves jelentés a szubszidiaritásról és az arányosságról EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.30. COM(2017 600 final NNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2016. évi éves jelentés a szubszidiaritásról és az arányosságról HU HU Melléklet zon bizottsági

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA This publication is a private consolidation made by Kristina Savickaite, Lithuanian trainee, under the responsibility of Volker Heydt, Brussels, official at the European Commission's Directorate-General

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények Jelentéstétel Szolgáltatási irányelv 15. cikk Kérjük, hogy külön kérdőívet töltsön ki minden egyes követelmény esetében, melyről jelentésben kell beszámolnia. Akkor is így járjon el, ha ugyanaz a jogszabály

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült

Részletesebben

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7. A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint

Részletesebben

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében

Részletesebben