A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA"

Átírás

1 Elméletek a jogi személyekről A jogi személyek mibenlétére vonatkozó elméleteket hagyományosan három fő csoportba szokás sorolni. 1. Fikciós elméletek Elismerik a jogi személyek létét, de lényeges különbséget látnak az ember és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember, amellett hogy jogalany, testi-lelki realitással bíró biológiai lény is. Mivel az ősi római jogelv és a kánonjog szerint is jogok és kötelezettségek alanyai csupán emberek lehetnek, így a jogi személyek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír. (Fikció: egy tudottan valótlan tény valósnak elfogadása és rá a valós tényre vonatkozó szabályok alkalmazása, vagy egy új életviszonyra egy más, korábbi életviszonyra vonatkozó jogszabály alkalmazása. ) Képviselői: Savigny, Puchta, Kierulff Az elmélet hibájának azt tartották, hogy nem vett tudomást arról, hogy kisebb-nagyobb közösségek, szervezetek, amelyek jogokkal és kötelezettségekkel voltak felruházva, a társadalomban mindig is valóságosan léteztek. Továbbá arról sem, hogy (képviselőjük útján) jognyilatkozatokat tesznek, jogokat, kötelezettségeket vállalnak, vagyis valóságos jogalanyokként viselkednek. 2. Realitáselméletek Gierke szerint a jogi személyek testi-lelki realitással bíró szociális organizmusok. Ezt bizonyítja a külső tapasztalás, hogy a népek, nemzetek, emberi közösségek alakítják a hatalmi viszonyokat, ezek hozzák létre az anyagi és szellemi kultúrát. Belső tapasztalás, hogy az emberek a közösségek részének is érzik magukat. Zitelmann a jogi személy lényegét tisztán a lelki realitásban, a testetlen akarat realitásában látta. Szerinte a jogalanyisághoz csupán akarat, jogi akaratképesség szükséges, a testiség ebből a szempontból teljesen felesleges. A jogi személyek ilyen értelemben testetlen akaratok. Az elmélet hibája, hogy a reális akarási folyamatot figyelmen kívül hagyja, erre pedig csak az ember képes. Binder a jogi személynek csupán az erkölcsi realitását hangsúlyozta. Szerinte minden közösségnek, mint valóságnak mindig valamely eszme az előfeltétele. Szerinte az ember és a jogi személy az erkölcsi világ valóságának részese, a jogi személy realitása is erkölcsi realitás. Saleilles szerint a jogi személy jogintézmény, a jogi értelemben vett cselekvésre megszervezett jogi organizáció. Jelli szerint a jogi személy (és általában a jogalany) is tiszta jogi fogalom, a jogalanyiság a jogtól adományozott képesség. 3. Vagyoni elméletek Brinz abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé (személyes vagyon), a másik egy meghatározott célé (célvagyon). A cél a jogi személy. Őt követve Szászy-Schwarz Gusztáv, aki szerint nemcsak a jogi személyek, de a természetes személyek vagyona is célvagyon, melynek célja az egyes ember szükségleteinek összessége. Asztalos László: minden ember és minden szervezet csak annyit ér, amennyi a vagyona. 4. Sajátos felfogások Windscheid akaratelmélete szerint az alanyi jog a jogrend adta akarási hatalom vagy akaraturalom. Az alanyi jognak két fajtája van: emberhez mint alanyhoz hozzáfűzűdő és alanytalan jogok. Az alanytalan jogok sem lehetnek meg képviselet nélkül: a képviselő akarata lesz jogilag irányadó. Kelsen a valóságos ember jogalanyiságát is tagadta, csakúgy mint az alanyi jogok létét. Szerinte mind a fizikai, mind a jogi személy a tárgyi jog normáinak egy-egy komplexuma. A fizikai személy mindazon jogszabályoknak az összessége, amelyek ugyanazon ember magatartását szabályozzák. A jogi személy azon jogi normák megszemélyesítése,amelyek több embernek valamely közös célra irányuló kölcsönös magatartását szabályozzák. (Moór Gyula ezeket az elméleteket a jogalany és az alanyi jog hagyományos fogalmát lerontó elméleteknek nevezte.) 1

2 Jogi személyt természetes személyekre bontó elméletek Jhering az alanyi jog lényegét a jogilag védett egyéni érdekben látta. A jogi személyt megillető jogok valóságos alanyainak is a jogi személyt alkotó természetes személyeket tekintette. A jogi személy a mögötte álló természetes személyeknek technikai képviselője. Hasonló nézeteket vallott Stammler is. Serment tágabb értelemben a jogi személy adminisztrátorai személyében látta a jogi személy jogalanyiságának valóságos megtestesítőit. Az adminisztrátorok jogait magánjogi jelegű, a jogi személy céljához kötött kezelési jognak tekintette. Hölder ugyanezt közjogi jellegű hivatali jognak minősítette. Ide sorolható Binder korai felfogása: jogi személynek tekintendő minden embercsoport, amelynek tagjai közös jogokkal bírnak. A jogi személyekre vonatkozó elméleteket Moór Gyula rendszerezte, szintetizálta. Kidolgozta saját, ún. beszámítási elméletét: Gondolatmentében a jogi személy és a cselekvőképtelen természetes személy közt fennálló hasonlóságból indult ki. Hangsúlyozta, hogy a jog az emberi cselekvések szabályozásán keresztül gyakorol hatást a valóságra, emberi cselekvésre pedig csak ember képes. A jognak nem az egész (biológiai-pszihológiai) emberre van szüksége. Ebben az értelemben az ember mint jogalany a jogilag szabályozott cselekvéseinek beszámítási pontja. Ugyanígy a jogi személy is emberi cselekvésnek valamely egységes jogi cél érdekében normatív kapcsokkal való egységbe foglalása, azaz beszámítási pontja. A cselekvőképtelen természetes személy és a jogi személy képviselőjének emberi cselekvései megegyeznek abban, hogy ezeket a jog nem a képviselőnek számítja be, hanem egy másik jogalanynak, az általa képviselt természetes vagy jogi személynek. Szocialista elméletek (címszavakban): jogi személyek társadalmi rendeltetése a szocialista ideológia, politika és gazdaság előmozdítása, szocialista állam eszközei, főszabály a relatív jogképesség, alapvetően jogpozitivista felfogás. Eörsi: struktúraelmélet. 1. A JOGI SZEMÉLY FOGALMA A tudományos gondolkodás is történelmi kategória: mindkettőre rányomja a bélyegét az adott kor, annak társadalmi-gazdasági berendezkedése. A jog fejlődésének tükrében megállapíthatjuk: Az ember jogalanyiságát eredeti jogalanyiságnak, a jogi személyek jogalanyiságát pedig abból származtatott jogalanyiságnak nevezhetjük. A magántulajdon kialakulásával az ember mint magántulajdonos individualizálódott, a magántulajdon új társadalomszervező erővé vált. Ebből absztrahálódott a személy kategóriája: személy az, aki tulajdonos, vagy legalább azzá válhat (potenciális tulajdonos). Emellett azonban megmaradtak, keletkeztek közösségi tulajdonok. A nagy vagyonnal rendelkező tulajdonosok vagyonuk egy részét egy általuk meghatározott cél elérése érdekében elkülönítve, mintegy önálló jogalanyként (ma alapítványként) működtették, avagy más személyek tulajdonával egyesítették és közös céljuk érdekében közösen működtették. A jogfejlődés később elismerte az elkülönített és meghatározott célhoz kötött vagyonok, illetve tulajdonosi közösségek, mint személyegyesülések jogalanyiságát, azaz jogi személyiségét. Kezdetben kereskedelmi társaságok jelentek meg, majd az ipari forradalom után tömeges igény mutatkozott a társas vállalkozások iránt. A jogi személy mint forma egyéb tartalommal is megtölthető volt: szociális, gazdasági, sport, szakmai stb. célokra is felhasználták. Legáltalánosabban azt mondhatjuk: a jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon, szervezet. A polgári jogi jogviszonyoknak éppen úgy alanya lehet, mint maga az ember. A jogi személy olyan szervezet, amelynek polgári jogi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek. (kommentár) 2

3 2. A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI A jogi személyek túlnyomó többsége valamilyen szervezet. Ezek mindegyike eleve nem lehet önálló jogalany, sőt sok közülük nem is igényli a jogalanyiságot (pl. baráti társaság, egyetemi évfolyam). Ezért nagyon fontosak a szelekciós szempontok, amelyek alapján eldönthető, hogy egy szervezet jogi személy lehet e vagy sem. A jogi személlyé minősítés kritériumai azok az általános feltételek, amelyeknek megléte szükséges ahhoz, hogy a jogrendszer egy szervezetet jogi személynek ismerjen el. Ezeken túlmenően az egyes jogi személy fajtákra a rájuk vonatkozó jogszabály további speciális feltételeket szabhat. Társadalmilag elismert cél A jogi személy létesítésének és magának a jogi személynek lehetőleg társadalmilag hasznos, de legalábbis tolerálható célra kell irányulnia. Vagyis nem lehet törvény által tiltott tevékenységre jogi személyt létesíteni. A törvényi tilalmak lehetnek általános tilalmak, amelyek minden jogi személyre kiterjednek (pl. bűncselekmény elkövetésére jogi személyt létrehozni tilos). Emellett léteznek speciális tilalmak (pl.gt-kre vonatkozó szabályok). A jogi személy létesítésének polgári jogi alanyi joga két alkotmányos alapjogból vezethető le: egyrészt az egyesülési jogból, másrészt a tulajdonhoz való jogból és a tulajdonnal való rendelkezés szabadságából. (Ez utóbbin keresztül szerepet kap benne a társas vállalkozás és a szerződési szabadság is.) A jogi személy létesítése elsődlegesen személyi érdekek kielégítésére szolgál, tehát érvényesül a személyiség önrendelkezési joga is. A jogi személy létesítésének joga olyan alanyi jog, amelynek lényeges tartalma még törvénnyel sem korlátozható. Az államnak tehát alapvető kötelessége a joggyakorlás lehetőségének megteremtése, sérelem esetén megvédése, a lehetőségek szélesítése stb. Az esetleges korlátozások a szükségesség és az arányosság mércéjét alkalmazva megengedettek. Állami nyilvántartásba vétel A jogi személy fajták jogszabályi elismerésében, a létrehozni szándékozott egyes jogi személyek állami nyilvántartásba vételében nyilvánul meg. A nyilvántartásba vétel túlnyomórészt konstitutív hatályú, ami azt jelenti, hogy a jogi személyt az állami nyilvántartásba vétel közhatalmi aktusa mint jogi tény keletkezteti. A konstitutív hatály kiterjed a bejegyzett körülmények megváltoztatására is, vagyis harmadik személyek irányában ez is csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bejegyezték. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállásának változását. Ebből következően senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott. A jogi személyek nyilvántartásába való betekintés a fél jóhiszeműségének, a betekintés elmulasztása a rosszhiszeműségének az egyszerű vélelmét teremti meg. A konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel annyiban is több a deklaratív hatályúnál, hogy lehetővé teszi a jogi személyek feletti törvényességi felügyeletet. A törvényességi felügyelet kiterjed a jogi személyek valamennyi létszakaszára. A keletkezés létszakaszában, a nyilvántartásba vételt megelőzően a létrehozás törvényességének vizsgálatát jelenti, ami egyúttal a nyilvántartásba vétel előfeltétele is. A már létrejött jogi személyek működése feletti törvényességi felügyelet keretében az vizsgálandó, hogy a jogi személy működése megfelel e a törvényi előírásoknak és saját alapító okiratának. A törvényességi felügyelet kiterjed a megszűnésre is. 3

4 A jogi személyek nyilvántartásba vételét a bíróságok végzik: gazdálkodó szervezetek esetén a cégbíróságok, nem gazdálkodó szervek esetén a megyei (polgári) bíróságok. (A költségvetési szerveket a pénzügyminisztérium tartja nyilván.) Ezek mellett egyes jogi személy fajták (pl. alapítványok) felett törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség is. A jogi személy fajták tekintetében típuskényszer érvényesül: a felek csak olyan jogi személyt hozhatnak létre, amelyet jogszabály mint jogi személyt elismer és szabályoz. Ugyanakkor a jogi személy fajták nem alkotnak zárt kört: a jogalkotó bármikor létrehozhat új jogi személyeket, illetőleg meg is szűntethet. Állandó szervezet A jogi személyek esetében is természetes személyek közreműködésére, mégpedig ügyintéző és képviseleti szervekre van szükség. Az ügyintéző a belső folyamatos működést biztosítják, a képviselők a külső viszonyokban a jogi személyek nevében járnak el, azaz jognyilatkozatot tesznek és elfogadnak, jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak (így tulajdont szerezhetnek, pert indíthatnak stb.). Az ügyintéző és a képviselő magatartása jogi értelemben a jogi személy magatartásának minősül, amiért a kívülállók irányában a jogi személy tartozik felelősséggel. A jogi személy szerveinek jogi értelemben a tagok személyétől, jogalanyiságától független, elkülönült szerveknek kell lenniük (ez akkor is igaz, ha a jogi személy tagjai maguk is jogi személyek). Elkülönült vagyon A jogi személy vagyonának a tagok vagyonától elkülönült vagyonnak kell lennie, nem állhat fenn rajta egyidejűleg kétféle rendelkezési jog. A jogi személy vagyonát tipikusan a (létesítő tagok) alapítók bocsátják rendelkezésre, de egyes jogi személyeknél ez kívülállók részéről is történhet (pl. nyílt alapítványhoz csatlakozók). A működés megkezdésekor nem kell feltétlenül a teljes vagyonnak rendelkezésre állnia, rendszerint elegendő a működés megkezdéséhez szükséges vagyon (induló vagyon), a többit később kell biztosítani. Egyes jogi személyek esetében az induló vagyon minimális mértékét, illetőleg a jogi személy mindenkori vagyonának szükséges mértékét a jogszabály összegszerűen is meghatározza (pl. kft, rt). Önálló vagyoni felelősség A polgári jogban a felelősség tipikusan vagyoni helytállást, vagyonnal való felelősséget jelent. A jogi személynek a tagoktól elkülönült saját vagyona tehát nemcsak a működéshez, hanem a kívülállók irányában nélkülözhetetlen önálló vagyoni felelősséghez is kell. Egyes jogi személyek esetén előfordul a tagok mögöttes felelőssége is (saját magánvagyonukkal), ami a kívülállók biztonságát növeli ugyan, a jogi személy és a tagok jogalanyiságának elkülönültségét viszont gyengíti. Ilyen esetben csonka jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli jogalanyiságról beszélhetünk. További kritériumok o a szervezet huzamossága, relatíve tartós működése (ugyanakkor nincs akadálya annak, o hogy egy jogi személy egy meghatározott cél érdekében jöjjön létre) gazdasági forgalomban való tényleges részvétel (eltérő intenzitású gazdálkodó szervezetek és non profit jellegű jogi személyek esetében) 4

5 o saját név alatt történő megjelenés: nemcsak jogi személyek, hanem egyes természetes személyek (egyéni vállalkozók) és jogi személyiség nélküli szervezetek (társasáház, kkt, bt) is megjelenhetnek a gazdasági forgalomban önálló, saját név (kereskedelmi név, cégnév) alatt. Köztes formák: a jog önálló jogalanynak ismer el nem jogi személy szervezeteket is. A magyar jogban ilyen a gt-k közül a kkt és a bt. Saját cégnevük alatt önálló jogalanyként vesznek részt a gazdasági életben. A társaság tartozásaiért a tagok másodlagosan, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Hasonló ehhez a társasházközösség jogállása, azzal az eltéréssel, hogy csak az épület fenntartása, karbantartása, a társasház működése körében rendelkezik önálló jogalanyisággal (relatív jogképességgel). - ld 6. pont 3. A JOGI SZEMÉLYEK FAJTÁI közjogi és magánjogi jogi személyek Az elhatárolásra a jogi irodalomban több irányzat is kialakult, mindegyik relatív értékű: - fő ismérv a részvétel az állami uralom gyakorlásában - közfeladat ellátása a döntő - az állammal szembeni feladatteljesítő kötelezettség - szoros állami felügyelet - a magánjogi jogi személyek magánjogi jogügyletből (pl. szerződéssel) a magánautonómia alapján jönnek létre, ezzel szemben a közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására jönnek létre, de a vagyoni forgalomban nem közhatalmi kényszerrel vesznek részt - Lenkovics: a közhatalom gyakorlása a lényeg. Ha egy jogi személy elsődleges feladata a közhatalom gyakorlása, ezen keresztül a közérdek érvényre juttatása, akkor közjogi jogi személyről van szó, még ha másodlagosan magánjogi jogalanyként, magánjogi jogviszonyokban is megjelenik (pl. állam, helyi önkormányzatok). Ezen túlmenően egyedi elbírálás kérdése, hogy egy jogi személy elsődlegesen közhatalmat gyakorol e, és akkor közjogi személynek minősül vagy sem. Önmagában az a tény, hogy egy jogi személyt jogszabály hozott létre, vagy hogy fő tevékenysége mellett közfeladatokat is ellát, még nem elégséges az adott jogi személy közjogi jogi személlyé minősítéséhez. személyegyesítő és vagyonegyesítő jogi személyek Személyegyesítő jogi személyek azok, amelyek (az általános személyiségi önrendelkezési jog keretében) a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését, általánosságban a személyi érdekek előmozdítását valósítják meg. Vagyonegyesítő jellegűek azok, amelyek elsődlegesen a vagyoni érdek előmozdítását célozzák. A vagyonegyesítő jogi személyek fogalompárjaként lehetséges vagyonelkülönítő jogi személyekről is beszélni. Ezekről akkor van szó, ha egy nagy vagyon jogosultja vagyonát körülhatárolt alvagyonokra bontja, és ezek kezelését, az ezekkel való gazdálkodást önálló jogi személyekre bízza. Ilyenek voltak az állami tulajdonnal 5

6 gazdálkodó állami vállalatok, ilyenek ma a költségvetési szervek, közalapítványok, leányvállalatok, egyszemélyes kft és rt., zárt magánalapítvány. profitérdekeltségű és non profit jogi személyek Nyereségérdekeltségű az a jogi személy, amelynek alapvető célja rendszeres (üzletszerű) gazdasági tevékenyég folytatásával nyereség elérése. Saját bevételeikből tartják fenn magukat, elkülönült vagyonuk értékének állandó, folyamatos növelésére is törekszenek. Mivel alapvető feladata a vagyonukkal való gazdálkodás, ezeket a polgári jogban gazdálkodó szervezeteknek nevezzük c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Mivel a törvény maga is utal arra, hogy az egyébként nem gazdálkodó szervezet jogi személyek gazdasági tevékenységére is alkalmazni kell a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket, ebből következően a megkülönböztetésnek nincs túl nagy jelentősége. A non profit szervezetek rendszerint nem (vagy elsősorban nem) saját bevételeikből tartják fenn magukat, bár saját bevételt is szerezhetnek kiegészítő- vagy melléktevékenységből. Vagyonukat általában csak kezelik, megőrzik, fenntartják illetve felhasználják. Non profit személyeknek nevezzük a gazdasági szférán kívüli, a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykedő jogi személyeket (társadalmi vagy civil szervezeteknek is nevezzük őket). Mivel az általuk végzett tevékenységek (oktatás, közművelődés, kultúra stb.) egy része közhasznú, ennek köszönhetően állami támogatásban részesülnek. A közhasznú szervezetekről külön törvény rendelkezik, amely tételesen felsorolja, hogy mely tevékenységeket ismer el közhasznúnak, illetve kiemelten közhasznúnak. Az ún. civil szféra erőssége jelzi az állam és a társadalom egymáshoz való viszonyát (mely feladatokat látja el az állam és melyeket engedi át). állami és nem állami jogi személyek A szocialista polgári jog tudomány megkülönböztette az állami jogi személyeket (állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, költségvetési szervek), szövetkezeti jogi személyeket, társadalmi szervezeteket és a magánvállalatokat. 6

7 Más szerzők társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdonon alapuló, szocialista társulási tulajdonon alapuló és a nem termelő tulajdonon alapuló társadalmi szervezeteket és egyesületeket különböztették meg. Más csoportosítás megkülönbözetett intézményeket és személyegyesüléseket: az intézmények dolgozói munkaviszony alapján tevékenykedtek, a személyegyesülések dolgozói tagsági jogviszony alapján. Egyéb felosztások: Hölder szerint vannak egoista és altruista jogi személyek. Előbbiben a tagok célja saját érdekeik érvényesítése, utóbbiban mások érdekeinek előmozdítása. hatályos felosztás (legfontosabbak) állam állami közjogi személyek helyi önkormányzatok állami, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási költségvetési szervezetek jogi személyiségű gazdasági társaságok szövetkezetek egyéb gazdálkodó szervezetek (pl. erdőbirtokossági társulat) köztestületek (pl. MTA) alapítvány, közalapítvány közhasznú társaság egyéb társadalmi szervezetek (szakszervezetek, pártok) egyházak Felosztás a Ptk. alapján: állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. 4. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI A jogi személy keletkezése 28. (4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A szabály a jogi személy abszolút jogképességét deklarálja főszabályként. Vannak azonban kivételek, így pl. az erdőbirtokossági társulatok, hegyközségek stb., amelyeknek a relatív jogképessége tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelent, azon kívül eső tevékenységet nem folytathatnak. A tevékenységi kör túllépésével kötött szerződések semmisek. BH II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára. 7

8 29. (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. (2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és ha erről külön jogszabály nem rendelkezik képviselőjét. Ezek a jogi személy létesítésének minimális törvényi kellékei. A jogi személy létesítése akár eredeti alapításról, akár átalakulással történő létesítésről van szó két lényegi mozzanatból áll: a létesítő okirat elkészítéséből és annak alapján a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzéséből. Jogi személyt létesíthet: Jogszabály (ebben az esetben a létesítő jogszabály maga rendelkezik arról, hogy szükséges e a jogi személy nyilvántartásba vétele is, vagy az a jogszabály hatálybalépésével keletkezik) Létesítő határozat (alapulhat jogszabályi parancson, vagy csak közvetve, jogszabályi lehetőségen) Létesítő okirat (pl. társasági szerződés) (4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A szabályt a jogbiztonság, az áttekinthetőség és a nyilvánosság alapvető elveit szolgálja. Képviselet (3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. A jogi személy törvényes képviselője az, akinek képviseleti jogosultsága közvetlenül a jogszabályi rendelkezésen, létesítő okiraton, illetve hatósági rendelkezésen alapul. A jogi személy nevében tehát a 8

9 (törvényes) képviselője tesz és fogad el jognyilatkozatokat. A képviselő személyének mindig egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Képviseleti joggal több személy is felruházható. Ezek képviseleti joga lehet önálló, azaz egymástól függetlenül gyakorolható, vagy együttes, azaz a két vagy több képviselő által közösen gyakorolható. A képviseleti joggal rendszerint együtt jár az aláírási jog is, de ez nem szükségszerű. A hatósági döntésen alapuló képviselet leggyakoribb esete a felszámoló. A felszámolás alá vont cég nevében jognyilatkozatot csak a felszámoló jogosult tenni. Különbözik a felszámolástól a végelszámolás, amely esetben a képviselet csak akkor alapul hatósági határozaton, ha a képviselőt cégbíróság rendeli ki, egyébként a végelszámoló többnyire a cég korábbi képviselője. Szervezet 30. (1) Ha a jogszabály vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. (2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ha a szervezeti egység nem jogi személy, a perben félként nem vehet részt, még akkor sem, ha egyébként - Ptk. 30. (2) bekezdése alapján - a jogi személy képviseletében eljárásra jogosult. A képviseleti jog és a jogképesség ugyanis nem azonos fogalmak. A (2) bekezdés egy vélelmezett képviseleti jog. A szerződési viszonyok körében a Ptk. ennél is tovább megy: 220. (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. (2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna. BH A jogi személy szervezeti egységének vezetője a perben az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el, ha jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően nem rendelkezik. A szervezeti egység megszűnése esetén azonban ez a képviseleti jog megszűnik. Lényeges eljárási szabályt sért ezért a bíróság, ha a szervezeti egységnek a per során való megszűnése ellenére nem hívja fel a jogi személyt arra, hogy a perbeli képviseletéről gondoskodjék, hanem ennek mellőzésével ítéletet hoz [Pp. 49. (2) bek., Ptk. 30. (1) és (2) bek.]. Megszűnés A Ptk. nem tartalmaz általános szabályt, csak a külön szabályokra utal. 9

10 Az elmélet szerint a megszűnés módja szerint lehet: jogutódlással és jogutód nélkül való megszűnés. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogelőd jogi személy jogai és kötelezettségei fennmaradnak, a jogviszonyban alanyváltozás következik be, helyébe a jogutód jogi személy lép. Jogutód nélküli megszűnés esetén a jogok és kötelezettségek megszűnnek. A megszűnési okok alapulhatnak jogszabályon, határozaton vagy a megszűnést kimondó okiraton. Különbséget tehetünk továbbá kényszer hatására bekövetkező (pl. bírósági megszűntetés, felszámolás), a felek akaratából bekövetkező (megszűntetés, végelszámolás) és egyéb törvényes okok között. A költségvetési szervek alapításának és megszüntetésének szabályait az Áht /A. -ai tartalmazzák. A gazdasági társaságok megszűnéséről Gt rendelkezik. 5. AZ ÁLLAM JOGALANYISÁGA 28. (1) Az állam mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. (2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli. (3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Az állam mint jogi személy más jogi személyekkel és a magánszemélyekkel egyenjogú és egyenrangú. Elvileg bármely polgári jogi jogviszony alanya lehet, kivéve azokat, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez fűződhetnek. Az állam személyiségét külön kell választani a kormány, illetve az országgyűlés jogalanyiságától. A kormány nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. Az országgyűlésnek sincs jogi személyisége, a képviselők által elkövetett jogsértés miatt az országgyűlést perelni nem lehet. Az állam vagyona az államháztartás körébe tartozó vagyon és az állam vállalkozói vagyona. Az államháztartás körébe tartozó vagyon magába foglalja a kincstári vagyont, a helyi önkormányzatok vagyonát, a köztestületek vagyonát stb. A kincstári vagyon körébe tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek az állami feladatok ellátást szolgálják, a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segítik elő. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli az államot a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban. Az állam vállalkozó vagyonát az Ápv. Rt. kezeli Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak a) a föld méhének kincsei, 10

11 b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, d) az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, e) a távközlésre felhasználható frekvenciák. f) a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam törvényben szabályozott módon másnak átengedheti Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. A gazdasági forgalomban a jogi személyeknek azonos jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, ezért a Javaslat az állam jogalanyiságát nem korlátozza a vagyoni viszonyokra. 6. (részletek a további tételekben) Polgári jogi társaság, építőközösség nem személyek, nincs jogalanyiságuk Társasházközösség relatív, funkcióhoz kötött jogalanyisága van Kkt, bt. - noha nem számítanak jogi személynek, teljes jogalanyiságuk van Az új Ptk. tervezet a jogi személyek szabályozásának mennyiségét a jelenlegi sokszorosára növeli, döntő részt új elemekkel, bemutatására itt nincs mód. A fejezetrendszer átfogó képet ad a jövőbeli szabályok rendszeréről: I. Fejezet A jogi személyek jogképessége II. Fejezet A jogi személy neve III. Fejezet A jogi személy vagyona I. Fejezet A létesítő okirat II. Fejezet A jogi személy nyilvántartása III. Fejezet A bejegyzés alatt álló jogi személyek IV. Fejezet A jogi személy létesítésének érvénytelensége I. Fejezet A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága II. Fejezet A jogi személy legfőbb szerve III. Fejezet A jogi személy ügyvezetése IV. Fejezet A jogi személy ellenőrző szerve V. Fejezet A jogi személy képviselete VI. Fejezet A jogi személy felelőssége A jogi személy törvényességi felügyelete A jogi személy határozatainak megtámadása Választott könyvvizsgáló I. Fejezet A jogi személy átalakulásának közös szabályai II. Fejezet Jogi személyek egyesülése III. Fejezet Jogi személyek szétválása I. Fejezet Jogutód nélküli megszűnés II. Fejezet Jogutódlással történő megszűnés VII. CÍM JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI JOGALANYOK 11

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga

Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés. Pázmándi Kinga Üzleti Jog I. Gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok I. Bevezetés Pázmándi Kinga Jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatályos rendszere 2014. március 15.-étől Ptk.: Harmadik Könyv: Jogi

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21

TARTALOM. A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17. I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 TARTALOM A könyvben használt rövidítések 13 Bevezetés 17 I. fejezet A polgári jogi felelősség 21 1. A felelősségi jog fogalma és fejlődése 21 2. A polgári jogi felelősség alapelvei 26 2.1. Marton és Eörsi

Részletesebben

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá

e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társasá Közkereseti társaság Dr. Kenderes Andrea 2011. március 26. Gt. 88. (1) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9.

Egyesület-alapítvány. Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac október 9. Egyesület-alapítvány Sáriné dr. Simkó Ágnes HVG-Orac. 2013. október 9. Egyesület Ptk. 3:63-87. I.FOGALMA Közös, tartós, alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítása Nyilvántartott tagság Vagyon

Részletesebben

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II.

Kis- és középvállalkozások. Társas vállalkozások. Gazdasági társaságok. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Társas vállalkozások Külön jogszabályban rögzített Korlátolt és korlátlan felelősség Jogi és természetes személy alapíthatja Kettős könyvvezetés Társasági

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK évi IV. törvény GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 2006. évi IV. törvény DR SZALAI ERZSÉBET 1 A gt-k ismétlése és + ismeretanyag - alapítók és korlátok - alapítói vagyon - létesítő iratra vonatkozó szabályok - vezető tisztségviselők

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása

A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. A hatósági eljárás meghatározása A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere 1 A hatósági eljárás meghatározása A közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló jogilag szabályozott

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Felkészülés a társadalmi vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások jogi formái.

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (a 2007. július 9. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) PREAMBULUM Alulírott Alapítók, attól a felismeréstől vezérelve, hogy a

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából Sándor István Előadásvázlatok a személyek jogából Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Írta: Dr. Sándor István Előadásvázlatok

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Társasági szerződés módosítása

Társasági szerződés módosítása Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Egyesület és alapítvány az Új-Ptk-ban CSEHI ZOLTÁN

Egyesület és alapítvány az Új-Ptk-ban CSEHI ZOLTÁN Egyesület és alapítvány az Új-Ptk-ban CSEHI ZOLTÁN 2014.4.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma GFO'02 Gazdálkodási forma 1990 Jogi személyiségű gazdasági társaság 19 401 Korlátolt felelősségű társaság

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Olasz társasági jog 2013.

Olasz társasági jog 2013. Olasz társasági jog 2013. Az olasz társasági jog főbb jellemzői Szabályozás elsősorban az olasz Ptk. (Codice Civile) V. fejezetében. Az új társasági törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba. Az előírások

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Amely abból a célból készült, hogy az alábbiakban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv

ALAPÍTÓ OKIRAT. Amely abból a célból készült, hogy az alábbiakban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv ALAPÍTÓ OKIRAT Amely abból a célból készült, hogy az alábbiakban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. -ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CLVI. Tv. alapján tartós közérdekű

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal

Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS iparűzési adó hatálya alá (KATA bejelentés V. ) I. Bejelentkezés jellege Adóköteles tev. megszűnése Helyi iparűzési adó - állandó jellegű tevékenység - ideiglenes jellegű

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről I.

Részletesebben

Olasz társasági jog Szikora Veronika

Olasz társasági jog Szikora Veronika Olasz társasági jog Szikora Veronika Társasági jog Európában 2013/14-es tanév Szikora Veronika Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet Egyesületek

Magyar Jogász Egylet Egyesületek Magyar Jogász Egylet 2016.02.25. Egyesületek Alapszabály kötelező tartalmi elemei: Ptk. 3:5. A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat Jelen nyilatkozat kitöltési segédlete az NKA portálon (www.nka.hu) a Főoldalon megtalálható. Támogatott neve: Pályázati azonosító: pály név pály az Átláthatósági nyilatkozat az államháztartásról szóló

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód megnevezés 1,2 Vállalkozás 1,2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű 1 Jogi személyiségű 11 Jogi személyiségű gazdasági 11 Gazdasági társaság társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű

Részletesebben

az új Ptk. rendszerének tükrében

az új Ptk. rendszerének tükrében A vadásztársaságok, mint egyesületek szabályozása az új Ptk. rendszerének tükrében Dr. Kiss István Szabályozásának jogszabályi háttere Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Kollégiumi vélemény 1. a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről

Kollégiumi vélemény 1. a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 2/2008. (IV. 28.) sz. határozata Kollégiumi vélemény 1 a társadalmi szervezet megszűnésének időpontjával, hatályával összefüggő jogalkalmazási kérdésekről A társadalmi

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JEGYZET

JOGI ISMERETEK JEGYZET JOGI ISMERETEK JEGYZET ELÕSZÓ A jelen jegyzet témakörei a jogi ismereteket illetõen igen széles spektrumot ölelnek fel. E témakörök jogszabályi háttere jelentõs joganyag és tartalmuknál fogva nem tûrnek

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése

Részletesebben

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT INNOVÁCIÓS KLASZTER A L A P Í T Ó O K I R A TA

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT INNOVÁCIÓS KLASZTER A L A P Í T Ó O K I R A TA INFORMÁCIÓMENEDZSMENT INNOVÁCIÓS KLASZTER A L A P Í T Ó O K I R A TA 2008.10.27. 1 INFORMÁCIÓMENEDZSMENT INNOVÁCIÓS KLASZTER ALPÍTÓ OKIRATA 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezet neve, székhelye,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította

2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította 2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva) módosította Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) A 2013. 01. 01-től hatályba lépő rendelkezések

Részletesebben