A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A/7 A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI, FAJTÁI, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, KÉPVISELETE; A NEM JOGI SZEMÉLY SZERVEZETEK JOGALANYISÁGA"

Átírás

1 Elméletek a jogi személyekről A jogi személyek mibenlétére vonatkozó elméleteket hagyományosan három fő csoportba szokás sorolni. 1. Fikciós elméletek Elismerik a jogi személyek létét, de lényeges különbséget látnak az ember és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember, amellett hogy jogalany, testi-lelki realitással bíró biológiai lény is. Mivel az ősi római jogelv és a kánonjog szerint is jogok és kötelezettségek alanyai csupán emberek lehetnek, így a jogi személyek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír. (Fikció: egy tudottan valótlan tény valósnak elfogadása és rá a valós tényre vonatkozó szabályok alkalmazása, vagy egy új életviszonyra egy más, korábbi életviszonyra vonatkozó jogszabály alkalmazása. ) Képviselői: Savigny, Puchta, Kierulff Az elmélet hibájának azt tartották, hogy nem vett tudomást arról, hogy kisebb-nagyobb közösségek, szervezetek, amelyek jogokkal és kötelezettségekkel voltak felruházva, a társadalomban mindig is valóságosan léteztek. Továbbá arról sem, hogy (képviselőjük útján) jognyilatkozatokat tesznek, jogokat, kötelezettségeket vállalnak, vagyis valóságos jogalanyokként viselkednek. 2. Realitáselméletek Gierke szerint a jogi személyek testi-lelki realitással bíró szociális organizmusok. Ezt bizonyítja a külső tapasztalás, hogy a népek, nemzetek, emberi közösségek alakítják a hatalmi viszonyokat, ezek hozzák létre az anyagi és szellemi kultúrát. Belső tapasztalás, hogy az emberek a közösségek részének is érzik magukat. Zitelmann a jogi személy lényegét tisztán a lelki realitásban, a testetlen akarat realitásában látta. Szerinte a jogalanyisághoz csupán akarat, jogi akaratképesség szükséges, a testiség ebből a szempontból teljesen felesleges. A jogi személyek ilyen értelemben testetlen akaratok. Az elmélet hibája, hogy a reális akarási folyamatot figyelmen kívül hagyja, erre pedig csak az ember képes. Binder a jogi személynek csupán az erkölcsi realitását hangsúlyozta. Szerinte minden közösségnek, mint valóságnak mindig valamely eszme az előfeltétele. Szerinte az ember és a jogi személy az erkölcsi világ valóságának részese, a jogi személy realitása is erkölcsi realitás. Saleilles szerint a jogi személy jogintézmény, a jogi értelemben vett cselekvésre megszervezett jogi organizáció. Jelli szerint a jogi személy (és általában a jogalany) is tiszta jogi fogalom, a jogalanyiság a jogtól adományozott képesség. 3. Vagyoni elméletek Brinz abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé (személyes vagyon), a másik egy meghatározott célé (célvagyon). A cél a jogi személy. Őt követve Szászy-Schwarz Gusztáv, aki szerint nemcsak a jogi személyek, de a természetes személyek vagyona is célvagyon, melynek célja az egyes ember szükségleteinek összessége. Asztalos László: minden ember és minden szervezet csak annyit ér, amennyi a vagyona. 4. Sajátos felfogások Windscheid akaratelmélete szerint az alanyi jog a jogrend adta akarási hatalom vagy akaraturalom. Az alanyi jognak két fajtája van: emberhez mint alanyhoz hozzáfűzűdő és alanytalan jogok. Az alanytalan jogok sem lehetnek meg képviselet nélkül: a képviselő akarata lesz jogilag irányadó. Kelsen a valóságos ember jogalanyiságát is tagadta, csakúgy mint az alanyi jogok létét. Szerinte mind a fizikai, mind a jogi személy a tárgyi jog normáinak egy-egy komplexuma. A fizikai személy mindazon jogszabályoknak az összessége, amelyek ugyanazon ember magatartását szabályozzák. A jogi személy azon jogi normák megszemélyesítése,amelyek több embernek valamely közös célra irányuló kölcsönös magatartását szabályozzák. (Moór Gyula ezeket az elméleteket a jogalany és az alanyi jog hagyományos fogalmát lerontó elméleteknek nevezte.) 1

2 Jogi személyt természetes személyekre bontó elméletek Jhering az alanyi jog lényegét a jogilag védett egyéni érdekben látta. A jogi személyt megillető jogok valóságos alanyainak is a jogi személyt alkotó természetes személyeket tekintette. A jogi személy a mögötte álló természetes személyeknek technikai képviselője. Hasonló nézeteket vallott Stammler is. Serment tágabb értelemben a jogi személy adminisztrátorai személyében látta a jogi személy jogalanyiságának valóságos megtestesítőit. Az adminisztrátorok jogait magánjogi jelegű, a jogi személy céljához kötött kezelési jognak tekintette. Hölder ugyanezt közjogi jellegű hivatali jognak minősítette. Ide sorolható Binder korai felfogása: jogi személynek tekintendő minden embercsoport, amelynek tagjai közös jogokkal bírnak. A jogi személyekre vonatkozó elméleteket Moór Gyula rendszerezte, szintetizálta. Kidolgozta saját, ún. beszámítási elméletét: Gondolatmentében a jogi személy és a cselekvőképtelen természetes személy közt fennálló hasonlóságból indult ki. Hangsúlyozta, hogy a jog az emberi cselekvések szabályozásán keresztül gyakorol hatást a valóságra, emberi cselekvésre pedig csak ember képes. A jognak nem az egész (biológiai-pszihológiai) emberre van szüksége. Ebben az értelemben az ember mint jogalany a jogilag szabályozott cselekvéseinek beszámítási pontja. Ugyanígy a jogi személy is emberi cselekvésnek valamely egységes jogi cél érdekében normatív kapcsokkal való egységbe foglalása, azaz beszámítási pontja. A cselekvőképtelen természetes személy és a jogi személy képviselőjének emberi cselekvései megegyeznek abban, hogy ezeket a jog nem a képviselőnek számítja be, hanem egy másik jogalanynak, az általa képviselt természetes vagy jogi személynek. Szocialista elméletek (címszavakban): jogi személyek társadalmi rendeltetése a szocialista ideológia, politika és gazdaság előmozdítása, szocialista állam eszközei, főszabály a relatív jogképesség, alapvetően jogpozitivista felfogás. Eörsi: struktúraelmélet. 1. A JOGI SZEMÉLY FOGALMA A tudományos gondolkodás is történelmi kategória: mindkettőre rányomja a bélyegét az adott kor, annak társadalmi-gazdasági berendezkedése. A jog fejlődésének tükrében megállapíthatjuk: Az ember jogalanyiságát eredeti jogalanyiságnak, a jogi személyek jogalanyiságát pedig abból származtatott jogalanyiságnak nevezhetjük. A magántulajdon kialakulásával az ember mint magántulajdonos individualizálódott, a magántulajdon új társadalomszervező erővé vált. Ebből absztrahálódott a személy kategóriája: személy az, aki tulajdonos, vagy legalább azzá válhat (potenciális tulajdonos). Emellett azonban megmaradtak, keletkeztek közösségi tulajdonok. A nagy vagyonnal rendelkező tulajdonosok vagyonuk egy részét egy általuk meghatározott cél elérése érdekében elkülönítve, mintegy önálló jogalanyként (ma alapítványként) működtették, avagy más személyek tulajdonával egyesítették és közös céljuk érdekében közösen működtették. A jogfejlődés később elismerte az elkülönített és meghatározott célhoz kötött vagyonok, illetve tulajdonosi közösségek, mint személyegyesülések jogalanyiságát, azaz jogi személyiségét. Kezdetben kereskedelmi társaságok jelentek meg, majd az ipari forradalom után tömeges igény mutatkozott a társas vállalkozások iránt. A jogi személy mint forma egyéb tartalommal is megtölthető volt: szociális, gazdasági, sport, szakmai stb. célokra is felhasználták. Legáltalánosabban azt mondhatjuk: a jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalanyisággal felruházott célvagyon, szervezet. A polgári jogi jogviszonyoknak éppen úgy alanya lehet, mint maga az ember. A jogi személy olyan szervezet, amelynek polgári jogi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek. (kommentár) 2

3 2. A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI A jogi személyek túlnyomó többsége valamilyen szervezet. Ezek mindegyike eleve nem lehet önálló jogalany, sőt sok közülük nem is igényli a jogalanyiságot (pl. baráti társaság, egyetemi évfolyam). Ezért nagyon fontosak a szelekciós szempontok, amelyek alapján eldönthető, hogy egy szervezet jogi személy lehet e vagy sem. A jogi személlyé minősítés kritériumai azok az általános feltételek, amelyeknek megléte szükséges ahhoz, hogy a jogrendszer egy szervezetet jogi személynek ismerjen el. Ezeken túlmenően az egyes jogi személy fajtákra a rájuk vonatkozó jogszabály további speciális feltételeket szabhat. Társadalmilag elismert cél A jogi személy létesítésének és magának a jogi személynek lehetőleg társadalmilag hasznos, de legalábbis tolerálható célra kell irányulnia. Vagyis nem lehet törvény által tiltott tevékenységre jogi személyt létesíteni. A törvényi tilalmak lehetnek általános tilalmak, amelyek minden jogi személyre kiterjednek (pl. bűncselekmény elkövetésére jogi személyt létrehozni tilos). Emellett léteznek speciális tilalmak (pl.gt-kre vonatkozó szabályok). A jogi személy létesítésének polgári jogi alanyi joga két alkotmányos alapjogból vezethető le: egyrészt az egyesülési jogból, másrészt a tulajdonhoz való jogból és a tulajdonnal való rendelkezés szabadságából. (Ez utóbbin keresztül szerepet kap benne a társas vállalkozás és a szerződési szabadság is.) A jogi személy létesítése elsődlegesen személyi érdekek kielégítésére szolgál, tehát érvényesül a személyiség önrendelkezési joga is. A jogi személy létesítésének joga olyan alanyi jog, amelynek lényeges tartalma még törvénnyel sem korlátozható. Az államnak tehát alapvető kötelessége a joggyakorlás lehetőségének megteremtése, sérelem esetén megvédése, a lehetőségek szélesítése stb. Az esetleges korlátozások a szükségesség és az arányosság mércéjét alkalmazva megengedettek. Állami nyilvántartásba vétel A jogi személy fajták jogszabályi elismerésében, a létrehozni szándékozott egyes jogi személyek állami nyilvántartásba vételében nyilvánul meg. A nyilvántartásba vétel túlnyomórészt konstitutív hatályú, ami azt jelenti, hogy a jogi személyt az állami nyilvántartásba vétel közhatalmi aktusa mint jogi tény keletkezteti. A konstitutív hatály kiterjed a bejegyzett körülmények megváltoztatására is, vagyis harmadik személyek irányában ez is csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bejegyezték. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállásának változását. Ebből következően senki sem hivatkozhat arra, hogy a bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott. A jogi személyek nyilvántartásába való betekintés a fél jóhiszeműségének, a betekintés elmulasztása a rosszhiszeműségének az egyszerű vélelmét teremti meg. A konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel annyiban is több a deklaratív hatályúnál, hogy lehetővé teszi a jogi személyek feletti törvényességi felügyeletet. A törvényességi felügyelet kiterjed a jogi személyek valamennyi létszakaszára. A keletkezés létszakaszában, a nyilvántartásba vételt megelőzően a létrehozás törvényességének vizsgálatát jelenti, ami egyúttal a nyilvántartásba vétel előfeltétele is. A már létrejött jogi személyek működése feletti törvényességi felügyelet keretében az vizsgálandó, hogy a jogi személy működése megfelel e a törvényi előírásoknak és saját alapító okiratának. A törvényességi felügyelet kiterjed a megszűnésre is. 3

4 A jogi személyek nyilvántartásba vételét a bíróságok végzik: gazdálkodó szervezetek esetén a cégbíróságok, nem gazdálkodó szervek esetén a megyei (polgári) bíróságok. (A költségvetési szerveket a pénzügyminisztérium tartja nyilván.) Ezek mellett egyes jogi személy fajták (pl. alapítványok) felett törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség is. A jogi személy fajták tekintetében típuskényszer érvényesül: a felek csak olyan jogi személyt hozhatnak létre, amelyet jogszabály mint jogi személyt elismer és szabályoz. Ugyanakkor a jogi személy fajták nem alkotnak zárt kört: a jogalkotó bármikor létrehozhat új jogi személyeket, illetőleg meg is szűntethet. Állandó szervezet A jogi személyek esetében is természetes személyek közreműködésére, mégpedig ügyintéző és képviseleti szervekre van szükség. Az ügyintéző a belső folyamatos működést biztosítják, a képviselők a külső viszonyokban a jogi személyek nevében járnak el, azaz jognyilatkozatot tesznek és elfogadnak, jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak (így tulajdont szerezhetnek, pert indíthatnak stb.). Az ügyintéző és a képviselő magatartása jogi értelemben a jogi személy magatartásának minősül, amiért a kívülállók irányában a jogi személy tartozik felelősséggel. A jogi személy szerveinek jogi értelemben a tagok személyétől, jogalanyiságától független, elkülönült szerveknek kell lenniük (ez akkor is igaz, ha a jogi személy tagjai maguk is jogi személyek). Elkülönült vagyon A jogi személy vagyonának a tagok vagyonától elkülönült vagyonnak kell lennie, nem állhat fenn rajta egyidejűleg kétféle rendelkezési jog. A jogi személy vagyonát tipikusan a (létesítő tagok) alapítók bocsátják rendelkezésre, de egyes jogi személyeknél ez kívülállók részéről is történhet (pl. nyílt alapítványhoz csatlakozók). A működés megkezdésekor nem kell feltétlenül a teljes vagyonnak rendelkezésre állnia, rendszerint elegendő a működés megkezdéséhez szükséges vagyon (induló vagyon), a többit később kell biztosítani. Egyes jogi személyek esetében az induló vagyon minimális mértékét, illetőleg a jogi személy mindenkori vagyonának szükséges mértékét a jogszabály összegszerűen is meghatározza (pl. kft, rt). Önálló vagyoni felelősség A polgári jogban a felelősség tipikusan vagyoni helytállást, vagyonnal való felelősséget jelent. A jogi személynek a tagoktól elkülönült saját vagyona tehát nemcsak a működéshez, hanem a kívülállók irányában nélkülözhetetlen önálló vagyoni felelősséghez is kell. Egyes jogi személyek esetén előfordul a tagok mögöttes felelőssége is (saját magánvagyonukkal), ami a kívülállók biztonságát növeli ugyan, a jogi személy és a tagok jogalanyiságának elkülönültségét viszont gyengíti. Ilyen esetben csonka jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli jogalanyiságról beszélhetünk. További kritériumok o a szervezet huzamossága, relatíve tartós működése (ugyanakkor nincs akadálya annak, o hogy egy jogi személy egy meghatározott cél érdekében jöjjön létre) gazdasági forgalomban való tényleges részvétel (eltérő intenzitású gazdálkodó szervezetek és non profit jellegű jogi személyek esetében) 4

5 o saját név alatt történő megjelenés: nemcsak jogi személyek, hanem egyes természetes személyek (egyéni vállalkozók) és jogi személyiség nélküli szervezetek (társasáház, kkt, bt) is megjelenhetnek a gazdasági forgalomban önálló, saját név (kereskedelmi név, cégnév) alatt. Köztes formák: a jog önálló jogalanynak ismer el nem jogi személy szervezeteket is. A magyar jogban ilyen a gt-k közül a kkt és a bt. Saját cégnevük alatt önálló jogalanyként vesznek részt a gazdasági életben. A társaság tartozásaiért a tagok másodlagosan, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Hasonló ehhez a társasházközösség jogállása, azzal az eltéréssel, hogy csak az épület fenntartása, karbantartása, a társasház működése körében rendelkezik önálló jogalanyisággal (relatív jogképességgel). - ld 6. pont 3. A JOGI SZEMÉLYEK FAJTÁI közjogi és magánjogi jogi személyek Az elhatárolásra a jogi irodalomban több irányzat is kialakult, mindegyik relatív értékű: - fő ismérv a részvétel az állami uralom gyakorlásában - közfeladat ellátása a döntő - az állammal szembeni feladatteljesítő kötelezettség - szoros állami felügyelet - a magánjogi jogi személyek magánjogi jogügyletből (pl. szerződéssel) a magánautonómia alapján jönnek létre, ezzel szemben a közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására jönnek létre, de a vagyoni forgalomban nem közhatalmi kényszerrel vesznek részt - Lenkovics: a közhatalom gyakorlása a lényeg. Ha egy jogi személy elsődleges feladata a közhatalom gyakorlása, ezen keresztül a közérdek érvényre juttatása, akkor közjogi jogi személyről van szó, még ha másodlagosan magánjogi jogalanyként, magánjogi jogviszonyokban is megjelenik (pl. állam, helyi önkormányzatok). Ezen túlmenően egyedi elbírálás kérdése, hogy egy jogi személy elsődlegesen közhatalmat gyakorol e, és akkor közjogi személynek minősül vagy sem. Önmagában az a tény, hogy egy jogi személyt jogszabály hozott létre, vagy hogy fő tevékenysége mellett közfeladatokat is ellát, még nem elégséges az adott jogi személy közjogi jogi személlyé minősítéséhez. személyegyesítő és vagyonegyesítő jogi személyek Személyegyesítő jogi személyek azok, amelyek (az általános személyiségi önrendelkezési jog keretében) a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését, általánosságban a személyi érdekek előmozdítását valósítják meg. Vagyonegyesítő jellegűek azok, amelyek elsődlegesen a vagyoni érdek előmozdítását célozzák. A vagyonegyesítő jogi személyek fogalompárjaként lehetséges vagyonelkülönítő jogi személyekről is beszélni. Ezekről akkor van szó, ha egy nagy vagyon jogosultja vagyonát körülhatárolt alvagyonokra bontja, és ezek kezelését, az ezekkel való gazdálkodást önálló jogi személyekre bízza. Ilyenek voltak az állami tulajdonnal 5

6 gazdálkodó állami vállalatok, ilyenek ma a költségvetési szervek, közalapítványok, leányvállalatok, egyszemélyes kft és rt., zárt magánalapítvány. profitérdekeltségű és non profit jogi személyek Nyereségérdekeltségű az a jogi személy, amelynek alapvető célja rendszeres (üzletszerű) gazdasági tevékenyég folytatásával nyereség elérése. Saját bevételeikből tartják fenn magukat, elkülönült vagyonuk értékének állandó, folyamatos növelésére is törekszenek. Mivel alapvető feladata a vagyonukkal való gazdálkodás, ezeket a polgári jogban gazdálkodó szervezeteknek nevezzük c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Mivel a törvény maga is utal arra, hogy az egyébként nem gazdálkodó szervezet jogi személyek gazdasági tevékenységére is alkalmazni kell a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket, ebből következően a megkülönböztetésnek nincs túl nagy jelentősége. A non profit szervezetek rendszerint nem (vagy elsősorban nem) saját bevételeikből tartják fenn magukat, bár saját bevételt is szerezhetnek kiegészítő- vagy melléktevékenységből. Vagyonukat általában csak kezelik, megőrzik, fenntartják illetve felhasználják. Non profit személyeknek nevezzük a gazdasági szférán kívüli, a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykedő jogi személyeket (társadalmi vagy civil szervezeteknek is nevezzük őket). Mivel az általuk végzett tevékenységek (oktatás, közművelődés, kultúra stb.) egy része közhasznú, ennek köszönhetően állami támogatásban részesülnek. A közhasznú szervezetekről külön törvény rendelkezik, amely tételesen felsorolja, hogy mely tevékenységeket ismer el közhasznúnak, illetve kiemelten közhasznúnak. Az ún. civil szféra erőssége jelzi az állam és a társadalom egymáshoz való viszonyát (mely feladatokat látja el az állam és melyeket engedi át). állami és nem állami jogi személyek A szocialista polgári jog tudomány megkülönböztette az állami jogi személyeket (állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, költségvetési szervek), szövetkezeti jogi személyeket, társadalmi szervezeteket és a magánvállalatokat. 6

7 Más szerzők társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdonon alapuló, szocialista társulási tulajdonon alapuló és a nem termelő tulajdonon alapuló társadalmi szervezeteket és egyesületeket különböztették meg. Más csoportosítás megkülönbözetett intézményeket és személyegyesüléseket: az intézmények dolgozói munkaviszony alapján tevékenykedtek, a személyegyesülések dolgozói tagsági jogviszony alapján. Egyéb felosztások: Hölder szerint vannak egoista és altruista jogi személyek. Előbbiben a tagok célja saját érdekeik érvényesítése, utóbbiban mások érdekeinek előmozdítása. hatályos felosztás (legfontosabbak) állam állami közjogi személyek helyi önkormányzatok állami, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási költségvetési szervezetek jogi személyiségű gazdasági társaságok szövetkezetek egyéb gazdálkodó szervezetek (pl. erdőbirtokossági társulat) köztestületek (pl. MTA) alapítvány, közalapítvány közhasznú társaság egyéb társadalmi szervezetek (szakszervezetek, pártok) egyházak Felosztás a Ptk. alapján: állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. 4. A JOGI SZEMÉLYEK KÖZÖS SZABÁLYAI A jogi személy keletkezése 28. (4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A szabály a jogi személy abszolút jogképességét deklarálja főszabályként. Vannak azonban kivételek, így pl. az erdőbirtokossági társulatok, hegyközségek stb., amelyeknek a relatív jogképessége tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelent, azon kívül eső tevékenységet nem folytathatnak. A tevékenységi kör túllépésével kötött szerződések semmisek. BH II. Az állam mint jogi személy csak mint a vagyoni jogviszonyok alanya lehet polgári jogi szerződés, polgári jogviszony részese. A felek mellérendeltségéből, egyenrangúságából következően reá ugyanúgy kihatnak az állam közigazgatási, közjogi funkciójából fakadó eljárásai, intézkedései, esetleges mulasztásai, mint a jogviszony többi alanyára. 7

8 29. (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. (2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és ha erről külön jogszabály nem rendelkezik képviselőjét. Ezek a jogi személy létesítésének minimális törvényi kellékei. A jogi személy létesítése akár eredeti alapításról, akár átalakulással történő létesítésről van szó két lényegi mozzanatból áll: a létesítő okirat elkészítéséből és annak alapján a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzéséből. Jogi személyt létesíthet: Jogszabály (ebben az esetben a létesítő jogszabály maga rendelkezik arról, hogy szükséges e a jogi személy nyilvántartásba vétele is, vagy az a jogszabály hatálybalépésével keletkezik) Létesítő határozat (alapulhat jogszabályi parancson, vagy csak közvetve, jogszabályi lehetőségen) Létesítő okirat (pl. társasági szerződés) (4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A szabályt a jogbiztonság, az áttekinthetőség és a nyilvánosság alapvető elveit szolgálja. Képviselet (3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. A jogi személy törvényes képviselője az, akinek képviseleti jogosultsága közvetlenül a jogszabályi rendelkezésen, létesítő okiraton, illetve hatósági rendelkezésen alapul. A jogi személy nevében tehát a 8

9 (törvényes) képviselője tesz és fogad el jognyilatkozatokat. A képviselő személyének mindig egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Képviseleti joggal több személy is felruházható. Ezek képviseleti joga lehet önálló, azaz egymástól függetlenül gyakorolható, vagy együttes, azaz a két vagy több képviselő által közösen gyakorolható. A képviseleti joggal rendszerint együtt jár az aláírási jog is, de ez nem szükségszerű. A hatósági döntésen alapuló képviselet leggyakoribb esete a felszámoló. A felszámolás alá vont cég nevében jognyilatkozatot csak a felszámoló jogosult tenni. Különbözik a felszámolástól a végelszámolás, amely esetben a képviselet csak akkor alapul hatósági határozaton, ha a képviselőt cégbíróság rendeli ki, egyébként a végelszámoló többnyire a cég korábbi képviselője. Szervezet 30. (1) Ha a jogszabály vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. (2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ha a szervezeti egység nem jogi személy, a perben félként nem vehet részt, még akkor sem, ha egyébként - Ptk. 30. (2) bekezdése alapján - a jogi személy képviseletében eljárásra jogosult. A képviseleti jog és a jogképesség ugyanis nem azonos fogalmak. A (2) bekezdés egy vélelmezett képviseleti jog. A szerződési viszonyok körében a Ptk. ennél is tovább megy: 220. (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. (2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna. BH A jogi személy szervezeti egységének vezetője a perben az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el, ha jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően nem rendelkezik. A szervezeti egység megszűnése esetén azonban ez a képviseleti jog megszűnik. Lényeges eljárási szabályt sért ezért a bíróság, ha a szervezeti egységnek a per során való megszűnése ellenére nem hívja fel a jogi személyt arra, hogy a perbeli képviseletéről gondoskodjék, hanem ennek mellőzésével ítéletet hoz [Pp. 49. (2) bek., Ptk. 30. (1) és (2) bek.]. Megszűnés A Ptk. nem tartalmaz általános szabályt, csak a külön szabályokra utal. 9

10 Az elmélet szerint a megszűnés módja szerint lehet: jogutódlással és jogutód nélkül való megszűnés. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogelőd jogi személy jogai és kötelezettségei fennmaradnak, a jogviszonyban alanyváltozás következik be, helyébe a jogutód jogi személy lép. Jogutód nélküli megszűnés esetén a jogok és kötelezettségek megszűnnek. A megszűnési okok alapulhatnak jogszabályon, határozaton vagy a megszűnést kimondó okiraton. Különbséget tehetünk továbbá kényszer hatására bekövetkező (pl. bírósági megszűntetés, felszámolás), a felek akaratából bekövetkező (megszűntetés, végelszámolás) és egyéb törvényes okok között. A költségvetési szervek alapításának és megszüntetésének szabályait az Áht /A. -ai tartalmazzák. A gazdasági társaságok megszűnéséről Gt rendelkezik. 5. AZ ÁLLAM JOGALANYISÁGA 28. (1) Az állam mint a vagyoni jogviszonyok alanya jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át. (2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli. (3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Az állam mint jogi személy más jogi személyekkel és a magánszemélyekkel egyenjogú és egyenrangú. Elvileg bármely polgári jogi jogviszony alanya lehet, kivéve azokat, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez fűződhetnek. Az állam személyiségét külön kell választani a kormány, illetve az országgyűlés jogalanyiságától. A kormány nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. Az országgyűlésnek sincs jogi személyisége, a képviselők által elkövetett jogsértés miatt az országgyűlést perelni nem lehet. Az állam vagyona az államháztartás körébe tartozó vagyon és az állam vállalkozói vagyona. Az államháztartás körébe tartozó vagyon magába foglalja a kincstári vagyont, a helyi önkormányzatok vagyonát, a köztestületek vagyonát stb. A kincstári vagyon körébe tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek az állami feladatok ellátást szolgálják, a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segítik elő. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli az államot a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban. Az állam vállalkozó vagyonát az Ápv. Rt. kezeli Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak a) a föld méhének kincsei, 10

11 b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, d) az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, e) a távközlésre felhasználható frekvenciák. f) a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam törvényben szabályozott módon másnak átengedheti Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. A gazdasági forgalomban a jogi személyeknek azonos jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, ezért a Javaslat az állam jogalanyiságát nem korlátozza a vagyoni viszonyokra. 6. (részletek a további tételekben) Polgári jogi társaság, építőközösség nem személyek, nincs jogalanyiságuk Társasházközösség relatív, funkcióhoz kötött jogalanyisága van Kkt, bt. - noha nem számítanak jogi személynek, teljes jogalanyiságuk van Az új Ptk. tervezet a jogi személyek szabályozásának mennyiségét a jelenlegi sokszorosára növeli, döntő részt új elemekkel, bemutatására itt nincs mód. A fejezetrendszer átfogó képet ad a jövőbeli szabályok rendszeréről: I. Fejezet A jogi személyek jogképessége II. Fejezet A jogi személy neve III. Fejezet A jogi személy vagyona I. Fejezet A létesítő okirat II. Fejezet A jogi személy nyilvántartása III. Fejezet A bejegyzés alatt álló jogi személyek IV. Fejezet A jogi személy létesítésének érvénytelensége I. Fejezet A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága II. Fejezet A jogi személy legfőbb szerve III. Fejezet A jogi személy ügyvezetése IV. Fejezet A jogi személy ellenőrző szerve V. Fejezet A jogi személy képviselete VI. Fejezet A jogi személy felelőssége A jogi személy törvényességi felügyelete A jogi személy határozatainak megtámadása Választott könyvvizsgáló I. Fejezet A jogi személy átalakulásának közös szabályai II. Fejezet Jogi személyek egyesülése III. Fejezet Jogi személyek szétválása I. Fejezet Jogutód nélküli megszűnés II. Fejezet Jogutódlással történő megszűnés VII. CÍM JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI JOGALANYOK 11

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái

Szakács Tamás. 40. A közintézet fogalma; fajtái 40. A közintézet fogalma; fajtái 1.A közintézet fogalma - a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának

Részletesebben

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából

Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából Sándor István Előadásvázlatok a személyek jogából Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Írta: Dr. Sándor István Előadásvázlatok

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1

1988. évi XXIV. TÖRVÉNY. a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 1988. évi XXIV. TÖRVÉNY a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1 A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése

Részletesebben

az új Ptk. rendszerének tükrében

az új Ptk. rendszerének tükrében A vadásztársaságok, mint egyesületek szabályozása az új Ptk. rendszerének tükrében Dr. Kiss István Szabályozásának jogszabályi háttere Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JEGYZET

JOGI ISMERETEK JEGYZET JOGI ISMERETEK JEGYZET ELÕSZÓ A jelen jegyzet témakörei a jogi ismereteket illetõen igen széles spektrumot ölelnek fel. E témakörök jogszabályi háttere jelentõs joganyag és tartalmuknál fogva nem tûrnek

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság Magánautonómia 3 pillér Magántulajdon

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 8/2005.(IV.20.) kt. rendelete Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA Ajánlás az egyéni cég jogalanyisága tárgyában I. Az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő jogalanyisággal nem rendelkezik. Az egyéni cég

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGI SZEMÉLYISÉGE. I. A magyar gazdasági társaságok

A MAGYAR GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGI SZEMÉLYISÉGE. I. A magyar gazdasági társaságok A MAGYAR GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGI SZEMÉLYISÉGE I. A magyar gazdasági társaságok A magyar gazdasági társaságok a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) meghatározása szerint: a közkereseti

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA KÉT KERÉKKEL AZ IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (a 2007. július 9. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) PREAMBULUM Alulírott Alapítók, attól a felismeréstől vezérelve, hogy a

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT I. Az Alapítvány neve, székhelye Az Alapítvány neve: PÉCSI TENISZÉRT Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány székhelye: 7635 Pécs Kisszkókó dűlő 7. II. Az

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11.

Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT. 2012. október 11. Egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. október 11. 1 Alulírott alapító a Ptk. 74/A-G -ai alapján a következők szerint rögzíti egységes szerkezetben 2012. október 11. a Sárospataki Theologiai

Részletesebben

Alapító Okirata. 1. A közalapítvány elnevezése: Vének községért Közalapítvány. 2. A Közalapítvány székhelye: Vének, Petőfi Sándor u.3.

Alapító Okirata. 1. A közalapítvány elnevezése: Vének községért Közalapítvány. 2. A Közalapítvány székhelye: Vének, Petőfi Sándor u.3. Vének községért Közalapítvány Alapító Okirata Vének község önkormányzata a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 74/A-G. -ai alapján létrehozza a jogi személyként működő alábbi közalapítványt.

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI A PTK., MT. PTK. I. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY Az új Ptk. megalkotásának folyamata Az új Ptk. elkészítésének célkitűzései magánautonómia

Részletesebben

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód

GFO 2014. Változás GFO 2013 megnevezés. GFO 2014 megnevezés kód. kód megnevezés 1,2 Vállalkozás 1,2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű 1 Jogi személyiségű 11 Jogi személyiségű gazdasági 11 Gazdasági társaság társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 113 Korlátolt felelősségű

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. GT II. 2006: IV: Általános szabályok A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK GT II. 2006: IV: Általános szabályok I. A tv. szerkezete és általános rendelkezései II. A társaság létszakai III. A társaság szervei I. A tv. szerkezete

Részletesebben

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE '' ' l,; >, - \, ki-rület Kőbányai '. vj,: ««']'')-testülct ülése S/_2M/ 501 U*o. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok

Részletesebben

Vezetői Részvényopciós Programja

Vezetői Részvényopciós Programja Az RFV Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) Vezetői Részvényopciós Programja RFV Regionális Fejlesztési,

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI ALAPÍTVÁNY

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI ALAPÍTVÁNY AZ ALAPÍTVÁNY Az alapítvány magánjogi vagyonegyesítő, nonprofit jogi személy; sajátos célvagyon, azaz meghatározott célra önállósított vagyon, amelynek kezelését az alapítvány szervezete látja el. Elhatárolás

Részletesebben

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság

b) változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát: 1.1. A társaság cégneve:... Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, szerződésminta alkalmazásával a következők szerint állapítja meg

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2005./III. 8./ számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2008.(IV.18) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően

A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően A régi és az új Ptk. összehasonlítása a civil szervezetek szabályozását illetően Ennek a kiegészítésnek az a célja, hogy összefüggően bemutassa: a Polgári Törvénykönyv megváltozásával milyen más, megváltozott

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I.

Zalalövő Város Önkormányzatának. 17/2003./XII.04./sz. rendelete. a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ I. Zalalövő Város Önkormányzatának 17/2003./XII.04./sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról. /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestülete a többször módosított 1990.

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A társaság elnvezése, székhelye

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A társaság elnvezése, székhelye ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezet) Az Egységes Szerkezetben átvezetésre kerültek a korlátolt felelősségű társaságnak az alapítástól az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáig

Részletesebben