Sándor István. Előadásvázlatok a személyek jogából

Átírás

1 Sándor István Előadásvázlatok a személyek jogából

2

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Írta: Dr. Sándor István Előadásvázlatok a személyek jogából 4. átdolgozott kiadás a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény szabályai alapján P a t r o c i n i u m Budapest, 2013

4 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...11 Előszó...13 Bevezetés...15 I. A természetes személy A természetes személy jogképessége A jogképesség tartalma A jogképesség kezdete A jogképesség megszűnése A halál Holtnak nyilvánítás Halál tényének bírósági megállapítása Cselekvőképesség Teljes cselekvőképesség A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség Kiskorúság miatt cselekvőképtelen személyek Kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes személyek A kiskorúakra vonatkozó közös szabályok A cselekvőképesség korlátozása gondnokság alá helyezéssel Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések A gondnok kirendelése A gondnok tevékenysége Cselekvőképességet érintő gondnokság megszüntetése A támogatott döntéshozatal Az előzetes jognyilatkozat...50 II. Jogi személyek A jogi személy általában A jogi személyekkel kapcsolatos tudományos elméletek Fikciós elméletek Savigny, Puchta, Kierulff Bierling Jhering...60

5 Unger, Austin Realitás elméletek Gierke Zitelmann Binder Saleilles A jogi személy konstrukcióját kiküszöbölő elméletek Jhering, Vareilles-Sommières, Stammler Serment, Hölder és Binder felfogása Windscheid alany nélküli jogokra vonatkozó elmélete Brinz célvagyon elmélete Szászy-Schwarz Gusztáv Egyéb elméletek Kelsen Moór Gyula A jogi személyek elméleteinek kritikája A jogi személyek általános szabályai A jogi személy létesítése A jogi személy létesítő okirata A jogi személy nyilvántartása A jogi személy szervezete A jogi személy ügyvezetése A tulajdonosi ellenőrzés A jogi személy képviselete A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága A jogi személy törvényességi felügyelete A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata Állandó könyvvizsgáló Átalakulás, egyesülés, szétválás A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A vállalatcsoport Az állam részvétele polgári jogi jogviszonyokban A települési önkormányzat A civil szervezetek általános szabályai A civil szervezetek A civil szervezetek működése, gazdálkodása A civil szervezetek ellenőrzése, megszűnése A civil információs centrumok A közhasznú jogállás A közhasznú jogállás feltételei...88

6 A közhasznú jogállással járó jogok és kötelezettségek A közhasznú jogállás megszűnése Az egyesület Az egyesület fogalmi elemei Az egyesület alapítása Az egyesület szervezete Az egyesület tagjainak jogállása A közgyűlés Az egyesület elnöksége Az egyesület vagyona Az egyesület megszűnése Az egyházak A politikai párt A politikai pártok működése, gazdálkodása A politikai párt megszűnése A köztestület Az országos sportági szakszövetség A hegyközség Az erdőbirtokossági társulat Az alapítvány Alapítása Az alapító jogállása Az alapító okirat módosítása Az alapítvány kuratóriuma Az alapítvány megszűnése A jogi személyiségű gazdasági társaság A gazdasági társaságok szabályozásának keretei A gazdasági társaságok kialakulása és története A gazdasági társaságok főbb jellemzői A gazdasági társaságok közös szabályai A társaság alapítása A gazdasági társaságok szervezete A gazdasági társaságok megszűnése A közkereseti társaság A betéti társaság A korlátolt felelősségű társaság Alapítása Törzstőkéje Szervezete A részvénytársaság...142

7 19.1. A részvény Szervezete A nyilvánosan működő részvénytársaság speciális szabályai Az Európai részvénytársaság Az SE alapítása Az SE szervezete Az egyesülés Az egyesülés alapítása A tagsági jogviszony Az egyesülés szervezete Az Európai Gazdasági Egyesülés A koncessziós társaság A szövetkezet A szövetkezet alapítása A szövetkezet szervezete A tagsági jogviszony Az európai szövetkezet A vízitársulatok Részleges jogképességgel bíró jogi konstrukció, a társasház III. A személyhez fűződő jogok Az élet, testi épség és az egészség megsértése A személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás megsértése A személy hátrányos megkülönböztetése A becsület és a jóhírnév megsértése A becsület megsértése A jóhírnév megsértése Tényállítás Felismerhetőség Valótlan tényállítás, valós tények hamis színben feltüntetése Sértő tényállítás A sajtóhelyreigazítás A magántitok Az személyes adatok védelméhez való jog Az adatok védelmével kapcsolatos szabályozás Az adatok fajtái Az adatkezelésre vonatkozó előírások Az érintett jogai A közérdekű adatok Üzleti titok...195

8 7.1. Az üzleti titok feltételei Gazdasági tevékenység Tény, tájékoztatás, egyéb adat Érdeksértés Felróhatóság hiánya Magánlakás, üzleti helyiség védelme A névviseléshez való jog megsértése A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése Kegyeleti jogok A személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményei Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok Szerzői jog A szerző és a szerzői mű A szerző jogai A szabad felhasználás A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei Iparjogvédelem Műszaki alkotások Árujelzők Formatervezési minták Sui generis alkotások Felhasznált szakirodalom...220

9

10 Rövidítések jegyzéke AB a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Áht. az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény BH Bírósági határozatok, a Magyarország Kúriájának lapja Btk. a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról évi V. törvény Civil tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény EGE európai gazdasági egyesülés Eütv. az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény Infotv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény Mt. a munka törvénykönyvéről évi I. törvény Nmjtvr. a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. számú törvényerejű rendelet Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény Pp. a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény régi Ptk. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény SCE Societas Cooperativa Europaea, európai szövetkezet SE Societas Europaea, európai részvénytársaság Smtv. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény SPE Societas Privata Europaea, európai magán(részvény)társaság Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló év LVII. törvény Vht. a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 11

11

12 Előszó A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kezdeményezésére került sor ennek az oktatási segédanyagnak az összeállítására. A Polgári jog I. oktatása során a személyek jogának tárgyköréből az elmúlt tíz év során tartott előadásaim vázlatait szerkesztettem egységes munkába. A könyv először 2010-ben került kiadásra, amelyhez képest a második és a harmadik kiadás a megváltozott jogszabályoknak megfelelően került módosításra, valamint az egyes témakörök tekintetében további kutatások alapján kiegészítésre. A könyv újabb átdolgozását egyrészt ismét a jogszabályváltozások, elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény elfogadása, másrészt pedig az oktatás és vizsgáztatás során leszűrt tapasztalatok indokolták. Az előadásvázlatok elsődleges célja a hallgatók számára megkönnyíteni a vizsgára való felkészülést, valamint a megjelölt szakirodalmi hivatkozásokkal egy-egy témakörben való elmélyültebb kutatás folytatásához kiindulópontot biztosítani. Az előadásvázlatok a jogi személyek köréből a kereskedelmi jog területére tartozó intézményeket csak annyiban érintik, amennyiben az az adott jogi konstrukció megértéséhez feltétlenül szükséges, mivel a gazdasági társaságok joga a kereskedelmi jog keretében kerül részletesen oktatásra. Az írásos tananyag segédanyagként alkalmazható a vizsgára történő felkészülés során. Ebből kiindulva a törzsanyag legfontosabb részei kerültek beépítésre a munkába, lehetőség szerint hivatkozva az adott témakörben elérhető szakirodalomra lábjegyzet alkalmazása nélkül és az új Ptk. elfogadása előtti bírósági gyakorlatra, amennyiben az továbbra is irányadó lehet. A személyek jogából különböző tankönyvek, oktatási célú munkák jelentek meg, így pl. a Lenkovics Barnabás és Székely László által jegyzett Magyar polgári jog. A személyi jog vázlata című mű, a Kecskés László által írt A személyek joga című tankönyv, a Jobbágyi Gábor által jegyzett Személyi és családi jog című tankönyv. Az előadásvázlatok megírása során csakúgy, mint az előadások esetében ezekre a művekre is figyelmet fordítottam, törekedve a tananyag megfelelő súlyponti elemeinek kiemelésére és azonos mélységű bemutatására. A személyek jogának anyagát nagyobb terjedelemben és részletesebben is be lehet mutatni, de nem kívántam az előadásvázlatok tartalmi kereteit átlépni. Bízom benne, hogy az előadásvázlatok elősegítik a hallgatók felkészülését, és lehetőség nyílik a visszajelzések alapján annak továbbfejlesztésére. Budapest, november 1. Sándor István 13

13

14 Bevezetés A személyek joga két nagy részterületre osztható, részben a jogalanyok státuszjogára, részben pedig a személyhez fűződő jogok védelmére. A személyek joga mint státuszjog indokolja azt, hogy a mind a Ptk-ban, mind pedig a polgári jogi dogmatikában és a jogi oktatásban az általános rendelkezéseket, tanokat követően kerüljön tárgyalásra. Minden egyes jogviszony alapja az, hogy jogalanyok között jön létre, ebből kiindulva először a jogképesség, jogalanyiság fogalmát kell meghatároznunk, vagyis azt, hogy a jogrend kit ruház fel azzal a képességgel, hogy jogok és kötelezettségek alanya legyen. Ehhez igazodik minden más polgári jogszabály, vagyis ki lehet tulajdonos, birtokos, idegen dologbeli jog jogosultja, szerződő fél, örökhagyó, örökös, családjogjogi jogviszonyok alanya stb. Az absztrakció szintjén a legteljesebb jogképessége az embernek van, akit a magyar jogrend az emberi mivoltából eredően automatikusan jogképesnek minősít. Az emberen kívül a jogszabályok egyéb személyi szerveződéseket, vagyontömegeket is felruháznak önálló jogképességgel, ezek a jogi személyek, vagyis a jogi szabályozás szintjén jogalanyisággal bíró szervezetek. A Ptk. külön könyvben szabályozza az ember és a jogi személyek jogképességét. A jogi személyek értelemszerűen nem rendelkezhetnek olyan jogokkal, amelyek természetéből eredően csak az embert illethetik meg. A Ptk. egységesen alkalmazza a személy kifejezést mind az emberre, mind pedig a jogi személyre. Természetes személyen az embert értjük a jog nyelvére lefordítva, míg a jogi személy a jogrend által jogalanyisággal felruházott személyegyesüléseket és vagyontömegeket jelenti. A jogi személyek mellett vannak olyan, részleges jogképességgel felruházott szerveződések, amelyeket a jogszabályok részleges jogalanyisággal ruháznak fel (pl. társasház stb.). Fontos elhatárolási tényező azonban, hogy az ember az emberi mivoltából, biológiai létéből nyeri el a jogalanyiságát, míg a jogi személyek és a csonka jogi személyek esetében a jogszabály biztosít részleges jogképességet számukra. A jogképesség összefüggésben áll a perképességgel is, mivel a Pp a a perképesség tekintetében a jogképességet határozza meg előfeltételnek. A személyhez fűződő jogok megítélése történeti koronként változott és napjainkban sem teljes körűen kidolgozott, különösen a határait tekintve. A jogrend által felruházott jogalanyoknak vannak olyan igényei, amelyek nem feltétlenül dologhoz, vagyonhoz kötődnek, ugyanakkor a jogalany társadalmi, gazdasági érdekeit mégis jelentősen befolyásolhatják. Egy személy megítélése, intellektuális alkotásai, adatai nem biztos, hogy feltétlenül tárgyiasult formában jelennek meg, és ha mégis, 15

15 Bevezetés akkor sem az azokat hordozó dolognak van jelentősége. A jog nem csak a materiális javakkal foglalkozik, hanem figyelmet szentel a személyek, és ezen belül is elsősorban a természetes személynek az emberi létéből fakadó erényeire és alkotásaira. Ha az emberek és a tárgyak jelentőségét akarjuk megítélni, az ember központi szerepét kell megállapítani, vagyis a tárgyiasult világ az ember szolgálatára rendelt, az életminőségét biztosítja. A felvilágosult modern társadalmi gondolkodásban az ember jelenti a legnagyobb értéket, akár vallási, akár erkölcsi szempontból. Ugyanakkor az ember sem önmagáért létezik, az embernek figyelembe kell vennie azt, hogy más emberekkel együtt szabad és kell élnie. A társadalmi együttélés alapvető és elsődleges követelménye a szeresd felebarátodat mint önmagad előírása, aminek teljes mértékben történő társadalmi elfogadása lenne kívánatos. A jogi szabályozás azt az erkölcsi minimumot fogalmazza meg, amely szerint mások emberi méltóságát, becsületét tiszteletben kell tartani. A személyhez fűződő jogok tehát elsősorban az emberi léthez fűződő jogokat ölelik fel, amelyek köréből a jogrend számosat a jogalanyiság szintjén elismert szerveződésekre és vagyontömegekre is kiterjeszt. A személyek joga a polgári jog rendszerében az egyik legjelentősebb jogterület. A személyekre vonatkozó jogi szabályozás határozza meg az embert a jog rendszerében, másként fogalmazva, a személyek joga legitimálja az ember jogalanyként történő elismerését. A személyek joga, mint jogterület alapvetően az alábbiak szerint osztható fel: 1. Az ember: az ember jogképességnek keletkezése és megszűnése, az ember cselekvőképessége és e képességének korlátozása, kizárása. 2. A jogi személyek: a jogi személyek létrejötte, működésük főbb szabályai, megszűnése, az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális szabályok. 3. A személyhez fűződő jogok: a személyhez fűződő jogok védelme, a személyek által létrehozott intellektuális, szellemi alkotások. Ajánlott szakirodalom a személyek jogával kapcsolatban általában: Jobbágyi G.: Személyi és családi jog. Budapest, Kecskés L.: Polgári jog. A személyek joga. Budapest-Pécs, Lenkovics B. Székely L.: Magyar polgári jog. A személyi jog vázlata. Budapest, Javasolt továbbá az egyes Ptk. kommentárokat is használni a joggyakorlat megismerése érdekében, illetve a Ptk. megalkotásához kötő szakirodalmat is. 16

16 I. A természetes személy 1. A természetes személy jogképessége 1.1. A jogképesség tartalma A jogképesség az a képesség, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet. A jogképesség az ember vonatkozásában abszolút kategória, nincsenek fokozatai, mint a cselekvőképességnek és a jogképesség elbírálásánál más külső körülményeket sem lehet figyelembe venni. A jogképesség nem befolyásolható a jogalany által sem, vagyis az embernek nincs döntési lehetősége arra vonatkozóan, hogy jogképes akar-e lenni, vagy sem. Magyarországon minden ember jogképes, ami azt jelenti, hogy minden természetes személyt jogok és kötelezettségek illethetnek meg, vagyis minden természetes személy jogalanynak minősül. Jogképességet nem lehet korlátozni életkor alapján, míg a cselekvőképesség szempontjából ez a tényező meghatározó jelentőségű, addig jogképessége tekintetében minden embert egyenlőnek kell elismerni, függetlenül életkorától. Tilos a jogképesség korlátozása nemre való tekintettel, a polgári jogviszonyok alanyai akár férfiak, akár nők lehetnek, és ugyanazok jogok illetik meg őket. Szintén nem lehet megkülönböztetést alkalmazni faji alapon, vagyis az adott személy valamely kaszthoz való tartozása alapján. A Ptk. ezt az elvet az ENSZ XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megfelelően (lásd az évi 8. tvr-t) szabályozza. Szintén tilos a polgári jogviszonyok tekintetében a nemzetiséghez kapcsolódó megkülönböztetés, ami azt jelenti, hogy polgári jogviszonyokban származás, illetve nemzetiséghez tartozás alapján senkit nem érhet hátrány. Ez természetesen nem azonos az állampolgárság kérdésével, tehát a külföldi állampolgárok vonatkozásában értelemszerűen lehetőség van olyan jogszabályok alkotására, amelyek nem biztosítanak a magyar állampolgárokkal azonos jogosultságokat (pl. termőföld vásárlása). Szintén tilos a felekezethez való tartozás alapján történő különbségtétel, tehát az, hogy valaki hívő vagy nem hívő, illetve milyen vallású, a polgári jogi jogképességet nem érinti. A magyar polgári jogban a természetes személyek jogképessége feltétlen, ezért a jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat érvénytelen. Ebből eredően a magyar jogban rabszolgaságot, vagy annak bármely változatát eredményező 17