Munka és család: A gondoskodás módja a megosztás!
|
|
- Irma Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Méltányos munka A jobb világ itt kezdôdik. Munka és család: A gondoskodás módja a megosztás! A felnôttkort sok szempontból az élet csúcsforgalmi idôszakának tekinthetjük. Komoly kihívást jelent méltányos munkához jutni, a családtagokról gondoskodni és emellett eleget tenni a vállalatok, közösségek és társadalmak elvárásainak. Sok társadalomban magasabbá vált a nôk munkaerôpiaci részvételi aránya a jobb képzettségi és gazdasági lehetôségeknek, valamint annak köszönhetôen, hogy a háztartásoknak és a nôknek nagyobb szükségük van a jövedelemszerzésre. Bár minden eddiginél több nô végez keresô tevékenységet, a nôk otthoni kötelezettségeinek mértéke nem csökkent. Sok esetben a férfiak a családi feladatok elvégzésében változatlanul kis mértékben vesznek részt. Sôt, a családok összetételében bekövetkezett változások - az egyszülôs, elsôsorban egyedülálló anyai háztartások számának növekedése és a kiterjedt családi háztartások számának csökkenése -, valamint a migráció és egyéb szociális és gazdasági tényezôk változása gyakran azt eredményezi, hogy a gondozásban való informális segítségnyújtás mértéke csökken. Bizonyos esetekben a családi kötelezettségek még intenzívebbé váltak. Néhány országban igen gyors ütemû a lakosság elöregedése, ami azt jelenti, hogy az idôsebb családtagok a fiatalabb családtagok gondoskodására szorulnak. A világtörténelem során elôször várhatóan 2047-ben fogja meghaladni az idôsebb személyek száma a gyermekek számát. 1 A járványok, mint a HIV/AIDS, szintén hozzájárultak a gondozást igénylô emberek számának növekedéséhez. Ugyanakkor, sok országban csökkentették az állami kiadásokat az egészségügyben és az állami szolgáltatások területén, ezáltal nagyobb felelôsséget hárítva a családtagok nem fizetett gondozási tevékenységére. Emellett, a jelenlegi munkakörülmények kapcsán kialakult helyzet egyre nehezebbé teszi mind a nôk, mind a férfiak számára, hogy megfelelô egyensúlyt hozzanak létre munkahelyi és családi kötelezettségeik között. Ezek a körülmények magukban foglalják a bizonytalan munkaszerzôdéseket, az alacsony béreket, a hosszú munkaidôt, a munkaidô intenzitásának növekedését gyakorlatilag nincs improduktív idô a munkaidôn belül, valamint a túlmunka elôre nem látható elrendelését. Ezek a változások és körülmények különösképpen a nôket hozták sérülékeny helyzetbe, mivel a fizetett munka mellett változatlanul elsôsorban ôk látják el a gondozási tevékenységeket. Így a dolgozó nôk végül is sokkal hosszabb munkanappal és megnövekedett összmunkateherrel néznek szembe, mivel a nem fizetett otthoni munka és a családi kötelezettségek egyelôre még nem egyenlô mértékben oszlanak meg a nôk és férfiak között. A hagyományos nemi szerepkörök és sztereotípiák és a társadalmi elvárások szintén megnehezítik a férfiak számára, hogy részt vegyenek a családi kötelezettségek ellátásában. Kutatások azt mutatják, hogy a férfiak sokat nyernek a jobb munkahelyi-családi egyensúly révén, beleértve a jobb kapcsolatot gyermekeikkel, a nagyobb részvételt a családi életben a kétkeresôs háztartások esetében. 2 ILO, Deloche P. 1 ENSZ, World Population Ageing (A világ népességének elöregedése) (DESA, Population Division, New York) xxvi. old. 2 Marinova, J., Gender Stereotypes and the Socialization Process (Nemi sztereotípiák és a szocializációs folyamat), DAW/ILO/UNAIDS/UNDP, Szakértôi Csoport Találkozó, The role of men and boys in achieving gender equality (A férfiak és fiúk szerepe a nemi egyenlôség elérésében), október old. Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában
2 Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában Fejlett és fejlôdô országokból származó adatok egyre inkább bizonyítják, hogy a munkahelyi-családi konfliktus megoldását célzó hatékony politika hiánya súlyos problémákat okozhat a társadalom, a vállalatok, a családok, a férfiak és nôk számára. Például, a munkahelyi-családi kötelezettségek nem kielégítô egyensúlya sok országban a termékenységi ráták csökkenéséhez vezet, mivel a nôk nehezen tudják összeegyeztetni munkájukat vagy karrierjüket a gyermekvállalással. Ahol nincs intézményes gyermekgondozás, ott a szülôk igen súlyos megoldásokat igénylô helyzetben találják magukat, például az idôsebb gyermekek gondozására kell bízniuk a kisebb testvéreket vagy magukkal kell vinniük gyermekeiket a munkahelyre. Ezek a megoldások azt jelentik, hogy a gyermekek kimaradnak az iskolából, vagy a folyamat végén gyermekmunkásként végzik. A nôk arra kényszerülhetnek, hogy elhagyják a munkaerôpiacot vagy részmunkaidôs állást keressenek maguknak, amely negatív hatással jár keresetükre, képességfejlesztésükre, érdekképviseletükre és szociális védelmükre. A kormányok és szociális partnerek által, a munkavállalók munkahelyi és családi kötelezettségeinek jobb egyensúlya érdekében hozott politikai döntések és intézkedések valódi változásokat eredményezhetnek ben az ILO tagállamai elfogadták az évi 156. sz. Egyezményt a Családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról és az azt kísérô 165. sz. Ajánlást. 3 Ez a két eszköz a családi kötelezettségekkel bíró nôi és férfi dolgozók esélyegyenlôségét és egyenlô bánásmódját egyértelmûen azon intézkedések szélesebb körû kereteibe sorolja, amelyeknek célja a nemek közötti egyenlôség elômozdítása az ILO évi 111. sz. Hátrányos megkülönböztetésrôl (foglalkoztatás és foglalkozás) szóló Egyezmény, az évi 100. sz. Egyezmény az Egyenlô díjazásról, valamint a évi 183. sz., az Anyaság védelmérôl szóló Egyezmény alapján. Az Egyesült Nemzetek, a Nôk elleni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérôl szóló évi Egyezménye (CEDAW) szintén elismeri a családi kötelezettségek megosztásának fontosságát. ILO, Maillard J. Ezek a nemzetközi eszközök azt a felismerést jelzik, hogy a nemek közötti egyensúly hiánya szoros kapcsolatban áll a produktív és reproduktív tevékenység nemek közötti megosztásával (lásd 1. Szövegdoboz), és, hogy a nôknek és férfiaknak is segítségre van szükségük szerepkörük betöltéséhez a munka világában és a családban. Így tehát, a 156. sz. Egyezmény értelmében a nemek közötti egyenlôség eléréséhez olyan politikai döntésekre van szükség, amelyek a családi kötelezettséggel bíró férfiak és nôk számára hatékonyabb módon teszik lehetôvé a felkészülést, belépést, elômenetelt és tartós részvételt a munkaerôpiacon. Ily módon a nôk és férfiak közötti egyenlôtlenségek csökkentése a munkaerôpiacon és a családban a nemzeti politika kulcscélkitûzésévé vált. 1. SZÖVEGDOBOZ. MI TARTOZIK A NEM FIZETETT CSALÁDI KÖTELEZETTSÉGEK KÖZÉ? A 156. sz. Egyezményben a családi kötelezettségek kifejezés kizárólag az eltartott gyermekeikkel szembeni és olyan közvetlen családtagjaikkal szembeni kötelezettségekkel bíró férfi és nôi munkavállalókra vonatkozik, akiknek kifejezetten szükségük van gondozásra és támogatásra (1. cikk), így gyermekek, idôsebbek, fogyatékossággal élô vagy beteg emberek. Az ENSZ 1993-as Nemzeti Számla Rendszere (SNA) a gazdasági vagy piaci munka körébe sorol bizonyos nem fizetett munkatevékenységeket, például: nem fizetett munka a családi vállalkozásban vagy a piacra; önellátásra irányuló gazdálkodás vagy víz- és tüzelôanyag-gyûjtés. Mindazonáltal, a nem fizetett családi kötelezettségek vagy a nem fizetett gondozási munka nem tartozik az SNA és GDP számítások körébe. A nem fizetett tevékenységek körébe olyan nem-gazdasági tevékenységek tartoznak, amelyek lehetôvé teszik a társadalom minden tagjának gondozását és fenntartását, és ez a társadalmi egészség és megmaradás alapját jelenti. Ezek a nem fizetett tevékenységek a következôkre terjednek ki: csecsemôk és gyermekek, tartósan vagy idôszakosan betegek, valamint idôsebb rokonok és fogyatékossággal élôk (aktív és passzív) gondozása; a háztartás karbantartása, takarítás, mosás, fôzés, vásárlás, valamint az összes közösségi önkéntes munka és szolgáltatás januárja óta 40 ország ratifikálta a 156. sz. Egyezményt. A ratifikációk listáját lásd: 4 Antonopoulos, R., The Unpaid Care Work-Paid Connection (A fizetett és nem fizetett gondozás közötti kapcsolat) Working Paper No. 541 (Levy Economics Institute of Bard College, New York).
3 Családi kötelezettségekkel bíró munkavállalók: Különleges kihihívások Az összes nôi és férfi munkavállaló számára biztosítani kellene, hogy munkájuk során ne kényszerüljenek hátrányos megkülönböztetést elszenvedni a foglalkoztatásuk és családi kötelezettségeik közötti vélelmezett konfliktushoz kapcsolódóan. Menteseknek kellene lenniük a családi kötelezettségeik miatt alkalmazott korlátozásoktól gazdasági tevékenységük megkezdése, gyakorlása valamint elômenetelük során. A munkahelyi és családi kötelezettségek összeegyeztetésébôl adódó kihívások befolyással vannak a foglalkoztatás során az esélyegyenlôségre és az egyenlô bánásmódra, különösképpen a nôk esetében. Bár 2007-ben világszerte 1,2 milliárd nô dolgozott - majdnem 200 millióval illetve 18,4 százalékkal több, mint tíz évvel azelôtt 5 -, ezek a nôk gyakran kevésbé termelékeny vagy kevésbé méltányos állások betöltésére kényszerültek, ahol a megfelelô vagy tisztességes bérhez, szociális védelemhez, alapvetô jogokhoz és munkahelyi érdekképviselethez való hozzáférésük korlátozott volt. A nôk viselik továbbra is a családi kötelezettségek legfôbb terheit, és nekik kell megfizetniük a fizetett és nem fizetett munkából adódó megnövekedett terhek költségeit is. Az idôfelhasználásra vonatkozó tanulmányok világszerte kimutatják, hogy a nôk jelentôsen több idôt töltenek nem piaci alapú, nem fizetett családi munkavégzéssel, mint a férfiak. Például Bolíviában a nôk heti 35 órát töltenek nem fizetett munkavégzéssel, szemben a férfiak által végzett 9 órával. Ugyanakkor a férfiak általánosságban több órát töltenek fizetett gazdasági tevékenységgel, mint a nôk heti 42 órát szemben a nôk 26 órájával. 6 Mindazonáltal, ha összesítjük a fizetett és nem fizetett munkavégzéssel töltött órák számát, a nôk általában hosszabb heti munkaidôben dolgoznak, mint a férfiak, és kevesebb idôt töltenek képzéssel, politikai tevékenységgel, saját szabadidô eltöltéssel vagy egészségügyi tevékenységgel. Mindez befolyásolja a nôk hozzáférését a fizetett gazdasági tevékenységekhez is. Például, az Európai Unióban a nôk foglalkoztatási rátája átlagosan 12 százalékkal csökken, amikor gyermeket vállalnak, és a gyermeket nevelô férfiak és nôk foglalkoztatási rátája közötti különbség egészen 26 százalékpontnyi. 7 Latin-Amerikában az összes 20 és 24 év közötti, foglalkoztatásban nem álló nô több mint fele nem fizetett háztartási munkavégzését jelöli meg legfôbb okaként annak, hogy nem keres magának fizetett állást. 8 Még abban az esetben is, ha a nôk részt vesznek a munkaerôpiacon, a családi kötelezettségek gyakran meghatározzák annak a fizetett munkának a mennyiségét és típusát, amelyet a nôk el tudnak vállalni. 9 Így, a családi kötelezettségek képezik az egyik okát annak, hogy a nôk a sérülékeny és informális foglalkoztatás felé fordulnak, amelyek közül az utóbbi kínálja azt a rugalmassági és közelségi szintet, amely lehetôvé teszi számukra a háztartási és gyermekgondozási kötelezettségeik ellátását. Elôfordul, hogy a nôk akaratuk ellenére választanak részmunkaidôs állást. A legtöbb országban a részmunkaidôs munkavállalók nagy többsége nô, és ez gyakran egyet jelent az alacsony foglalkozási státusszal, ahol csak korlátozott a karrier lehetôsége. Mindazonáltal, a részmunkaidôs foglalkoztatás segíthet összeegyeztetni a munkahelyi és családi kötelezettségeket, különösen akkor, ha ez a munkatípus mind a nôk, mind a férfiak számára elérhetô, és olyan foglalkoztatási körülmények és feltételek mellett valósul meg, amelyek megfelelnek a teljes munkaidôben foglalkoztatottakéval. Másrészrôl, azokban az országokban, ahol a közelmúltban hozott jogszabályi reformok lehetôvé teszik a munkavállalók számára, hogy változtatásokat igényeljenek a munkaidejükkel kapcsolatban, ennek a lehetôségnek az igénybevételi aránya igen alacsony. Valószínûleg ez azt jelenti, hogy a munkavállalók, elsôsorban a férfiak attól tartanak, hogy az ilyen kérelmek negatív következményekkel járhatnak karrierjük alakulására vagy a kortársak általi megítélésükre. Ugyanakkor, a fizetett munka területén a hosszú munkaidôt követelô munkakörülmények a nôk és férfiak esélyeit is rontják arra, hogy minôségi gondozást nyújtsanak. Az ILO globális becslései szerint világszerte minden ötödik, azaz 614,2 millió munkavállaló hetente több mint 48 órát dolgozik. A túlságosan hosszú munkaidôt végzô nôk és férfiak aránya különösen nagy jelentôségû néhány országban, így például Etiópiában, Hondurasban, Indonéziában, a Koreai Köztársaságban és Pakisztánban, ahol a jelentések szerint az összes munkavállaló több mint 30 százaléka dolgozik heti 48 óránál többet. A férfiak esetében jóval valószínûbb, hogy túlzottan hosszú munkaidôben dolgoznak, amely egyrészt a nemi sztereotípiák következménye, de ugyanakkor a jelenlegi munkamegosztás fenntartásának oka is. 10 A hosszú munkaidô, valamint az alacsony és egyenlôtlen bérek és jövedelmek gyakran korlátozzák a nôk választási lehetôségét, arra vonatkozólag, hogy dolgozzanak-e, és ha igen, hol és milyen típusú foglalkoztatásban. ILO, Crozet M. 5 ILO, Global Employment Trends for Women (A nôk globális foglalkoztatási trendjei) (Genf). 6 ENSZ Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottsága (ECLAC), Estadisticas para la Equidad de Género: Magnitudes y Tendencias en América Latine (Statisztikai adatok az esélyegyenlôségrôl: Kiterjedés és tendenciák Latin-Amerikában) (Santiago) 7 EUROSTAT, Report on equality between women and men 2008 (Jelentés a nôk és férfiak közötti egyenlôségrôl ) (Európai Bizottság, Brüsszel). 8 ECLAC, Social Panorama of Latin-America 2006 (Latin-Amerika szociális panorámája 2006) (Santiago). 9 Verceles, N. A. és S. N. Beltran, Reconciling work and family. Philippine Country Study (A munka és család összeegyeztetése. Fülöp-szigeteki ország tanulmány), kiadatlan munkaanyag (ILO Munkakörülményekre és Foglalkoztatásra Vonatkozó Program (TRAVAIL), Genf). és Marcucy, P. N., 2001 Jobs, gender and small enterprises in Africa and Asia: Lessons drawn from Banglades, the Philippines, Tunisia and Zimbabwe (Állások, nemek és kisvállalkozások Afrikában és Ázsiában: Tanulságok Bangladesbôl, a Fülöp-szigetekrôl, Tunéziából és Zimbabwe-bôl), Series on Women s Entrepreneurship Development and Gender in Enterprises No. 58. (ILO, InFocus Program a foglalkoztatás elômozdításáról a kisvállalkozások fejlesztése révén (SEED), Genf). 10 Lee, S., McCann, D. és J. C. Messenger, Working time around the world: Trends in working hours, laws and policies in a global comperative perspective (Munkaidô a világ különbözô részein: A munkaidôre, jogszabályokra és politikai intézkedésekre vonatkozó trendek globális komparatív perspektívában), Routledge, (ILO, Genf), 240. old.
4 Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában Emellett, csak korlátozott számú megbízható és megfizethetô szociális gondozási szolgáltatás áll rendelkezésre a megnövekedett gondozási igények ellátására, elsôsorban a gyermekgondozás és az egészségügy területén. Ugyanakkor, ezek a szolgáltatások a közlekedéssel, víz- és energiaellátással együtt a munkavállalók prioritásai közé tartoznak. A gyermekgondozás területén, a világ országainak majdnem felében nincs szervezett gyermekgondozás hároméves kor alatt, és azokban az országokban, ahol létezik ilyen típusú szolgáltatás, a lefedettség korlátozott. 11 Az idôsebb, óvodás korú gyermekeket nevelô szülôk számára léteznek korai gyermekgondozási és nevelési programok, és ezeknek száma növekszik a legtöbb fejlôdô országban, ugyanakkor ezek - elérhetôségüket tekintve - igen egyenetlenek, és a hozzáférés igen korlátozott elsôsorban a szegény és mezôgazdasági közösségek számára. Ezek a gyermekgondozási lehetôségek gyakran nem elégítik ki a dolgozó szülôk igényeit az ellátás idôtartamát, minôségét és költségeit illetôen. 12 Sok országban az iskolai órák gyakran sokkal hamarabb befejezôdnek, mint a munkanap, vagy hosszú az iskolai ebédszünet, ami igen megnehezíti a dolgozó szülôk számára, hogy a gyermekek ellátását összeegyeztessék fizetett munkájuk beosztásával. Hasonlóképpen, a népesség elöregedése és a hosszú távú gondozást igénylô eltartott idôs családtagok növekvô aránya is jelzi azt a növekvô kihívást, amellyel a munkában álló szülôknek kell megbirkózniuk mind a fejlett és fejlôdô országokban. A formális, hosszú távú gondozási szolgáltatások, így az intézményi és a specializált közösségi és otthoni gondozási formák különösképpen lassan fejlôdnek, így még mindig a családtagok viselik a hosszú távú gondozás összes terhét. 13 A HIV/AIDS járvány szintén súlyosan érintette a nem fizetett gondozási munka összes területét, és ez igen nagymértékben befolyásolta a nemek közötti egyenlôtlenség helyzetét. Az intézményes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézsége gyakran azt jelenti, hogy a családtagok, általában a nôk és leánygyermekek, fizetett munkahelyük vagy iskolai tanulmányaik feladására kényszerülnek, hogy gondozhassák a betegeket vagy haldoklókat olyan idôszakban, amikor a családnak többletforrásokra lenne szüksége az orvosi kiadásokra és a jövedelem-kiesés pótlására. Leggyakrabban a szegény családok, a mezôgazdasági területeken élô családok, a faji és etnikai kisebbségek a leginkább érintettek. 14 A kollektív intézkedések és támogatások hiánya a fizetett munka és a családi kötelezettségek összehangolása területén sok háztartást kényszerít arra, hogy egyéni egyeztetési stratégiákhoz forduljon, amelyek gyakran ellentétes hatással járnak a család jólétére és a méltányos munka célkitûzéseire. Ez a helyzet a szegény és sérülékeny családokat érinti a legsúlyosabban, mivel az ô gazdasági lehetôségeik engedik meg a legkevésbé, hogy árucikkeket vásároljanak (feldolgozott élelmiszer, munkaerô-kímélô eszközök) vagy szolgáltatásokat fizessenek meg (magán gyermekgondozás, egészségügyi szolgáltatások betegek számára, háztartási segítség, lásd 2. Szövegdoboz), amelynek segítségével idôt szabadíthatnának fel a fizetett munkavégzés érdekében. Az ô esetükben a munkahely és család közötti konfliktus súlyosan korlátozza a lehetôségeket. Ezek az emberek gyakran arra kényszerülnek, hogy válasszanak a foglalkoztatás és a gondozás között, vagy, hogy e kettôt kombinálják. Mindkét választás súlyos kompromisszumokat követel a foglalkoztatás minôségét és/vagy a gondozás minôségét és a szegénység elkerülése érdekében tett hosszú távú következményeket tekintve. 2. SZÖVEGDOBOZ: HÁZTARTÁSI MUNKA: A PROBLÉMA GYAKORI MEGOLDÁSI MÓDJAI A közepes-magas jövedelmû csoportba tartozó családok számára a háztartási alkalmazottak igénybe vétele a fô eszköz arra, hogy megbirkózzanak a családi kötelezettségek könnyítése érdekében nyújtott kollektív támogatás hiányával. A háztartási munka több millió munkahelyet teremt a fejlettség legkülönbözôbb szintjén álló országokban az egész világon, és jelentôs mértékben hozzájárul az otthoni gondozáshoz. A háztartási alkalmazottak elsôsorban a társadalom legveszélyeztetettebb csoportjaiból származó nôk, és gyakran gyerekek szegény közösségekbôl, mezôgazdasági területekrôl jövôk, etnikai vagy faji kisebbségek, vagy bevándorlók. Az ILO arra a következtetésre jutott, hogy a világ legtöbb országában, más bérkeresôkkel való összehasonlításban a háztartási alkalmazottak de jure alanyai az egyenlôtlen bánásmódnak. Továbbá, a jogszabályok végrehajtási szintje gyakran laza, többek között a háztartási alkalmazottak munkájának zárt ajtók mögötti, rejtett jellege miatt. Ennek eredményeképpen a legtöbb háztartási alkalmazottat informálisan alkalmazzák nagyon alacsony bérért, kevés jogszabályban meghatározott jogot és szociális védelmet élveznek, és képviselethez való hozzáférésük is korlátozott. Ugyanakkor, néhány országban jogi lépéseket tettek a háztartási alkalmazottak jogainak javítása érdekében. Például, Dél- Afrikában 2002 óta a háztartási alkalmazottak jogosultak minimálbérre, fizetett szabadságra, túlóradíjra és végkielégítésre. A munkáltatókat arra kötelezik, hogy alkalmazottaikat bejelentsék a Munkanélküli Biztosítási Alapnál, és hogy járulékokat fizessenek utánuk. Így a háztartási alkalmazottak jogosulttá válnak munkanélküli és anyasági ellátásokra. Forrás: ILO, A háztartási alkalmazottak méltányos munkájáról szóló jogi és gyakorlati jelentés (Genf). Mivel nem részesülnek gyermekgondozási támogatásban, a szegény családok gyakran úgy birkóznak meg a helyzettel, hogy egyedül hagyják gyermekeiket otthon, vagy az idôsebb testvér általában egy iskolából kivett leánygyermek gondozására bízzák ôket, vagy magukkal viszik ôket a munkahelyükre. Például, Indonéziában a dolgozó nôk 40 százaléka gondoskodik gyer- 11 Education for All (Oktatást mindenkinek), Strong foundations: Early childhood-care and education (Erôs alapok: Koragyermekkori gondozás és oktatás), Global Monitoring Report (UNESCO, Párizs). 12 Hein C. és N. Cassirer, Workplace partnerships for childcare solutions (Munkahelyi partnerségek a gyermekgondozási megoldások érdekében) (kiadás alatt) (ILO, Genf) 13 Briodsky, J., Habib J. és M. Hirschfeld (eds,) Long-term care in developing countries: Ten case studies (Hosszú távú gondozás a fejlôdô országokban: Tíz esettanulmány), WHO, Genf. 14 Addati, L és N. Cassirer, Equal sharing of responsibilities between women and men, including care-giving in the context of HIV/AIDS (A nôk és férfiak közötti egyenlô teherviselés, beleértve a HIV/AIDS-szel kapcsolatos gondozást). Készült a Nôk státuszával foglalkozó ENSZ Bizottság szakértôi csoportjának találkozóján, Equal sharing of responsibilities between women and men, including care-giving in the context of HIV/AIDS, október 6-8. Genf, Svájc (ILO, Genf).
5 mekérôl munkavégzés közben, 37 százalékuk támaszkodik a nôi hozzátartozókra, és 10 százalékuk használja az idôsebb leánygyermekek segítségét. 15 Nairobiban a szegényebb anyák 54 százaléka viszi el kisgyermekét a munkahelyre, míg a jobb módú anyák 85 százaléka alkalmaz gyereklányt. 16 A gyermekek idôsebb testvérekre vagy szakképesítés nélküli gondozókra történô bízása egyértelmûen befolyásolja a kisgyermekek egészségügyi állapotát és fejlôdését, és azoknak a gyermekeknek a hosszú távú képzési és foglalkoztatási lehetôségeit, akiket kivesznek az iskolából, hogy testvéreiket gondozzák, és háztartási munkát végezzenek. Emellett, a gyermekek bevitele a munkahelyre nem csak attól az idôtôl és befektetéstôl vonja el az energiát, amelyet a nôk fizetett munkájuk végzésére fordítanak, beleértve a képzést és az üzleti fejlôdést, de a gyermekeket is veszélyes környezetbe helyezi, és kiteszi ôket a gyermekmunka kockázatának. A szegény családokat különösen sújtja az idôsebbek, krónikus betegek és fogyatékkal élôk számára nyújtott kollektív támogatás hiánya. A legtöbb fejlôdô országban súlyos hiány mutatkozik a megfelelô és megfizethetô hosszú távú gondozási programok területén, illetve a rászorulókat gondozó, családokat támogató társadalombiztosítási rendszereket illetôen. Például, ben a Fülöp-szigeteken csak 13 államilag finanszírozott központ nyújtott szociális szolgáltatásokat a fogyatékossággal élôk, idôsebbek és speciális csoportok számára az egész országban. 17 A gondozásra szorulók családtagjai, elsôsorban a nôk súlyos nehézségekkel szembesülnek, amikor munkahelyi és családi kötelezettségeiket próbálják összeegyeztetni; mindez gyakran azt eredményezi, hogy részben vagy véglegesen elvesztik fizetett állásukat. 3. SZÖVEGDOBOZ. FÉRFIAK ÉS IDÔSGONDOZÁS Az Egyesült Államokban élô férfiak egyre növekvô mértékben szembesülnek azzal az aggodalommal, hogy a szüleikrôl való gondoskodás és kenyérkeresôként betöltött szerepük konfliktusba kerül. Becslések szerint jelenleg a családi gondozás feladatkörében a férfiak majdnem 40 százaléka vesz részt, szemben az 1996-ban mért 19 százalékkal. Körülbelül 17 millió férfi az elsôdleges gondozója egy felnôttnek. Ahogy az aktív apaság megélése egyre inkább elfogadottá vált a baby-boom generáció számára, úgy vált egyre elfogadottabbá a gondozói szerepkör a ma már apakorba lépett fiúk számára. A kisebb létszámú családok és a teljes munkaidôben dolgozó nôk arányának növekedése is hozzájárult ehhez a változáshoz. A férfiakat aggasztja, hogy gondozói szerepkörük nem teljesen elfogadott munkahelyükön abból a felfogásból adódóan, hogy a férfiakat általában elônyben részesítik a munkaerô-felvételnél, mivel azt tartják róluk, hogy ôk százszázalékosan munkájukra fognak majd koncentrálni. Forrás: USA Alzheimer Egyesület és Nemzeti Gondozási Szövetség. Leland, J november 28. Egyre több férfi vállal vezetô szerepet az idôs szülôk gondozásában, New York Times (New York). A gondozás területén megnyilvánuló, a társadalomra, munkára és nemi szerepekre gyakorolt hatásokat figyelembe kell majd venni a jövôben az új politikai irányvonalak kidolgozása és a gondozásra és szociális védelemre vonatkozó prioritások elfogadása során. Munkahelyi-családi intézkedések politikai napirendre tûzése ILO, Fiorente A. A munkahelyi-családi intézkedések olyan politikai megoldások, amelyeknek célja az összes munkavállaló méltányos munkához való hozzáférésének biztosítása azáltal, hogy kifejezetten és szisztematikusan figyelembe veszik, és támogatják a munkavállalók nem fizetett családi kötelezettségeit. Az ILO 156. sz. Egyezménye és 165. sz. Ajánlása hasznos politikai iránymutatást nyújt, és olyan rugalmas eszközt képvisel, amelynek segítségével olyan politikai döntések kidolgozása válik lehetôvé, amelyek révén a családi kötelezettségekkel bíró férfi és nôi munkavállalók számára biztosítják a hátrányos megkülönböztetés nélküli foglalkoztatásba történô belépés, részvétel és elôremenetel jogával való élést. A munkahelyi-családi intézkedéseket nemzeti, közösségi és munkahelyi szinten lehet érvénybe léptetni. Ezen intézkedések arra irányulnak, hogy a családi kötelezettségeket összeegyeztethetôbbé tegyék a fizetett munka követelményeivel, és, hogy a munkakörülményeket összeegyeztethetôbbé tegyék a nem fizetett családi kötelezettségekkel. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek aktív módon ösztönzik a férfiakat arra, hogy részt vegyenek a családi feladatok ellátásában. Ez csak akkor lehetséges, ha olyan intézkedéseket hoznak, amelyek megváltoztatják a tradicionális viselkedési mintákat, például a fizetett apasági és szülôi szabadság bevezetésével. A kormányoknak vezetô szerepe van a politikai orientáció meghatározásában, és abban, hogy olyan társadalmi klíma alakuljon ki, amely elôsegíti a párbeszédet, és 15 Kamerman, S. B., Early Childhood Education and Care (ECEC): An overview of developments in OECD countries ( Korai oktatás és gondozás: Áttekintés az OECD országok fejlôdésérôl) Megtalálható: (hozzáférés: január 30.) 16 A. Lakati et al., Breastfeeding and the working mother in Nairobi (Szoptatás és dolgozó anya Nairobiban), Vol. 5. No. 6., dec., old. 17 ILO, 2004 Reconciling work and family in the Philippines (A munkahely és a család összeegyeztetése a Fülöp-szigeteken), Kiadatlan TRAVAIL ország tanulmány (Genf).
6 Nemek közötti egyenlôség a méltányos munka középpontjában azokat a változásokat, amelyek javítják a munkahelyi-családi kötelezettségek közötti egyensúlyt. Elsôsorban a kormányok alapvetô felelôssége, hogy a jogalkotási folyamat során különös gonddal vegyék figyelembe az egyenlôségi célkitûzéseket, azaz próbálják megszüntetni a fizetett és nem fizetett munka között meghúzódó nemek közötti különbségeket. Ahogy az ILO Szakértôi Bizottsága kifejtette: a munkahelyi és családi kötelezettségek harmonizációját elômozdító intézkedéseknek, így a gyermekgondozási szolgáltatásoknak nem a nôkre kell kizárólag vonatkozniuk. 18 Tulajdonképpen, az apák hozzáférésének kizárása állandósítja azt az képzetet, hogy egyedül a nôk felelôsek a gyermekek gondozásáért, és ez növeli a nôk elleni hátrányos megkülönböztetés kockázatát a munkahelyen. ILO, Crozet M. 4. SZÖVEGDOBOZ. KULCSFONTOSSÁGÚ KÖVETELMÉNY, HOGY A CSALÁDBARÁT INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALAKOR FIGYELEMBE VEGYÉK A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLÔSÉG KÉRDÉSÉT A férfiak gondozási szerepkörének elismerése: A szülôi szabadság lehetôségének megadása és a szülôi szabadsághoz való hozzáférés biztosítása úgy a férfiak, mint a nôk számára a kezdeti anyasági szabadság után, nem átruházható módon. Családbarát foglakoztatás: Rugalmas megállapodások a munkaidô, a pihenési idôszakok és szabadságok területén; éves szabadság biztosítása, rövid idôtartamú, rendkívüli szabadságolás; (megfelelô) részmunkaidôs foglalkoztatás, rugalmas munkaidô, idôbank, távmunka, a munka és túlmunka napi óraszámának csökkentése. A családi kötelezettségek jobb összeegyeztetése a munkahelyi kötelezettségekkel: Megfizethetô és jó minôségû gyermekgondozási és egyéb családi szolgáltatások és intézmények elérhetôségének biztosítása, amelynek segítségével a munkavállalók egyensúlyt tudnak teremteni foglalkoztatási és családi kötelezettségeik között. A családi kötelezettségek egyenlô megosztása a férfiak és nôk között információátadás, tudatosító kampányok és az oktatáspolitika révén. Olyan állami és magántevékenységek támogatása, amelyek segítségével könnyíteni lehet a családi és háztartási kötelezettségek miatt kialakult terheken munkaerô-kímélô eszközök, tömegközlekedés, víz- és energiaellátás segítségével. Forrás: ILO, A nemek közötti egyenlôség kezelése a munkahelyi-családi intézkedések révén, információs lapok a munkahelyrôl és a családról, No 2. TRAVAIL, Genf. Ahogy a 156. sz. Egyezmény kimondja, a munkahelyi-családi intézkedések kialakításakor és végrehajtásakor a munkavállalói és munkáltatói szervezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be (11. Cikk). Emellett, a tripartit nemzeti politikai keretek megteremtése, az olyan kollektív megállapodások ösztönzése, amelyek erôsítik és potenciálisan meghaladják a kötelezô érvényû követelményeket, a családbarát intézkedések támogatása a munkahelyen, a munkakörülmények javítása a vállalati versenyképesség biztosítása mellett, mind olyan bevált megközelítési módok, amelyekkel biztosítani lehet azokat a megfelelô nemzeti és munkahelyi intézkedéseket, amelyek kielégítik a munkavállalók és munkáltatók igényeit. A következô diagram azokat a különbözô - az ILO családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókra vonatkozó normái alapján kidolgozott intézkedéseket összegzi, amelyek a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolását teszik lehetôvé. Ezek az intézkedések elsôsorban a kormányok, a szociális partnerek és a civil társadalom szereplôi által hozott közvetlen intézkedési eszközök körébe tartoznak. Munkáltatók Szabadságra vonatkozó intézkedések (anyasági, apasági, szülôi, rendkívüli szabadság) Társadalombiztosítási ellátások Alapvetô állami infrastruktúra Felmérés a fizetetlen gondozási munkáról Kormány Szociális gondozási szolgáltatások (gyermek-, idôs-, beteg-, fogyatékos gondozás) Munkahelyicsaládi intézkedések Civil társadalom Kommunikáció és információ Méltányos munkaidô Megfelelô és egyenlô bérek és jövedelme k Aktív munkaerôpiaci intézkedések Forrás: [hozzáférés: január 30.] Munkavállalók 18 ILO, 1999, Az Egyezmények és Ajánlások Végrehajtásával Foglalkozó Szakértôi Bizottság közvetlen kérése Guatemalához az 1981.évi 156. sz. Családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról szóló Egyezménnyel kapcsolatban (Genf).
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenAz ábra feliratai % of employment A foglalkoztatottság %-os aránya
A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly A nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is aggodalomra ad okot a munkaerőpiacon és az oktatás területén. A nemek közötti egyenlőtlenség
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
Részletesebben2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7
2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó
RészletesebbenHelye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context
Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:
RészletesebbenNŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv
Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenNőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
Részletesebben1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenGábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.
Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív
RészletesebbenAtipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.
Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.
Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról
175. sz. Egyezmény a részmunkaidős foglalkoztatásról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1994.
RészletesebbenAz Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,
Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenGYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenA női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK
A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer
RészletesebbenGYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében. Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma
GYES-menedzsment a tapasztalatok tükrében Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma 2012.05.23 GYES-menedzsment-egy fogalom születése NEM TUD VISSZAMENNI NEM TUD VISSZAVENNI GYES-menedzsment-egy fogalom születése
RészletesebbenMagyar joganyagok évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 2. oldal 1. Cikk A jelen egyezmény szempontjából a fizetett tanu
Magyar joganyagok - 1976. évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 1. oldal 1976. évi 13. törvényerejű rendelet a fizetett tanulmányi szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia
RészletesebbenKészítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június
NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
RészletesebbenA jövő védelmére: Anyaság, apaság és munka
Méltányos munka A jobb világ itt kezdôdik. A jövő védelmére: Anyaság, apaság és munka A biztonságos terhesség, az anya egészségügyi ellátása, valamint az újszülött életben maradása az élet központi kérdése.
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről. a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
Európai Parlament 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2015/0000(INI) 25.7.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenNők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő
RészletesebbenBUDAPEST. 2006. január 30.
A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör
Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenA családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit
A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Képzés
Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
Részletesebbena központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről
MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság
Részletesebben171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról
171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik
RészletesebbenA MUNKAHELYI NEMEN ALAPULÓ KÜLÖNBSÉGTÉTEL FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE A NEMEN ALAPULÓ RÉSZREHA JLÁS FELSZÁMOLÁSA A SZÜLŐI SZEREPEK TEKINTETÉBEN
A HIVATÁS ÉS A CSALÁDI ÉLET ÖSSZEEGYEZTETÉSE Várandós munkavállalók védelme; szülési szabadság; szülő i szabadság Kollonay-Lehoczky Csilla JÓ MUNKAVÁLLALÓ kontra JÓ GONDOZÓ még meddig? A MUNKAHELYI NEMEN
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
RészletesebbenAz elnökség tanácsi következtetéstervezetet tűzött napirendre e témában, a konferencia eredményére figyelemmel.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 10. (24.11) (OR. en) 15488/09 SOC 662 FELJEGYZÉS Küldi: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/az
RészletesebbenGYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében
GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenAz EPSCO Tanács június 15-i ülésére figyelemmel mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fent említett véleményt.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 2. (OR. en) 9258/17 SOC 365 EMPL 280 JAI 458 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: Foglalkoztatási Bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A Foglalkoztatási
RészletesebbenSP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter
SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenInternational Labour Organization Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Nők, Munkahely, Család Ahogy ILO látja...
International Labour Organization Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Nők, Munkahely, Család Ahogy ILO látja... Verena Schmidt A munkakörülmények és a nemek közötti egyenlőség vezető szakértője ILO Tisztességes
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenEsélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők
Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenA NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG JOGSZABALYA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai Bizottság Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat
RészletesebbenMUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E
IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...
RészletesebbenKisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde április 4.
Kisgyermekes szülők foglalkoztathatósága Fűrész Tünde 2018. április 4. Alapelvek 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. Az állam
Részletesebben12765/19 it/ll/eo 1 LIFE.1.C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. október 17. (OR. en) 12765/19 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) a Tanács Előző dok. sz.: 12614/19 Tárgy: SOC 651 EMPL 495 ILO
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenFoglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében
Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti
Részletesebben2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.
RészletesebbenNők a mezőgazdaságban. OMÉK 2017 Konferencia: Nők a jövőért Patasi Ilona, elnök Szlovákiai Agrárkamara
Nők a mezőgazdaságban OMÉK 2017 Konferencia: Nők a jövőért 2017.09.21. Patasi Ilona, elnök Szlovákiai Agrárkamara A nők helyzete a (szlovák) mezőgazdaságban Szlovákiában az agrárágazatban dolgozók létszáma
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2008/2237(INI) 4.12.2008 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére a
Részletesebben183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)
183. sz. Egyezmény az anyaság védelméről (módosított) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 2000.
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenA kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről
A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák Európai kampány a kockázatértékelésről Megelőzés jogi háttér A jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni, hogy a munkavállalókat
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0197/26. Módosítás
7.6.2017 A8-0197/26 26 A preambulumbekezdés A. mivel 2014-ben az EU-ban a nemek közötti nyugdíjszakadék, amit a nők által nyugdíj címén kapott adózás előtti átlagjövedelem és a férfiak ugyanilyen átlagjövedelme
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenNEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPEKBEN A CSALÁDBAN ÉS A MUNKAHELYEN Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke
NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPEKBEN A CSALÁDBAN ÉS A MUNKAHELYEN Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN Active Ageing, Generations in New Roles Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI.
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
Részletesebben146. sz. Ajánlás I. NEMZETI POLITIKA
146. sz. Ajánlás a foglalkoztatás alsó korhatáráról a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanács hívott össze Genfbe, és amely 1973.
RészletesebbenMunkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések
I. Általános kérdések (1. és 2. cikk) Munkavállalók kiküldetése A kiküldő céggel kapcsolatos kérdések I.2. A munkavállalót kiküldő vállalkozással kapcsolatos kérdések 1. 1. 1 A 96/71/EK irányelv alkalmazása
RészletesebbenEmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november
EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2007/2290(INI) 10.9.2008 VÉLEMÉNY Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére a szociális biztonsági
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM
ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAz esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.
Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst
RészletesebbenEBH/202/1/2018. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Esélyegyenlőségi terv
EBH/202/1/2018 Egyenlő Bánásmód Hatóság Esélyegyenlőségi terv Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi
RészletesebbenA Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve
A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Terve 2013-2016 I. RÉSZ... 3 BEVEZETÉS... 3 AZ ET JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 AZ ET ELKÉSZÍTÉSE, ELFOGADÁSA, BEVEZETÉSE ÉS TARTALMA... 3 II. RÉSZ... 3 ÁLTALÁNOS ELVEK
RészletesebbenDr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet alena.krizkova@soc.cas.cz. Budapest 2012. 10. 09
Társadalmi és szociálpolitikai tényezők: a horizontális és vertikális szegregáció, a gyermeknevelési és más gondozási feladatok hatása, valamint a szociális juttatások szerepe Dr. Alena Křížková, Ph.D.
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
Részletesebben