EURÓPAI PARLAMENT. Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2007/2290(INI) VÉLEMÉNY Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére a szociális biztonsági és nyugdíj-biztosítási rendszerek jövőjéről: finanszírozásukról és az egyénre szabott biztosítások felé mutató tendenciáról (2007/2290(INI)) A vélemény előadója (*): Astrid Lulling (*) Társbizottsági eljárás az eljárási szabályzat 47. cikke AD\ doc PE v02-00

2 PA_NonLeg PE v /6 AD\ doc

3 JAVASLATOK A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri az illetékes Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat: tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 141. cikkére, tekintettel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó es ütemtervre, tekintettel az Európai Közösségek Bírósága ítéleteire, különösen a C-262/88. számú ítéletre 1, tekintettel az ENSZ jogilag kötelező érvényű, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményére (CEDAW 1979), különösen pedig a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjára és a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontjára, A. mivel a lisszaboni stratégia nők, fiatalok és idősek foglalkoztatása terén meghatározott célkitűzései, valamint a napközi gyermekgondozási szolgáltatások terén megfogalmazott barcelonai célkitűzések létfontosságúak a nyugdíjrendszerek életképessége szempontjából; B. mivel az ENSZ 2000-ben elfogadott millenniumi célkitűzései különösen a 3. cél feltételezi a nemek közötti egyenlőséget, C. mivel az európai foglalkoztatottsági helyzet nincs összhangban a lisszaboni stratégiával, amely több és jobb munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi integrációt tűz ki célul, különösen a nők vonatkozásában, D. mivel a nemek és a nemzedékek közötti dimenzió nagyban növeli a munkaerőpiacon gyengébb pozicióba kerülés kockázatát, mivel a nem szabványos szerződésekkel foglalkoztatott nők, idős és fiatal munkavállalók számára kevesebb esély adódik munkaerő-piaci helyzetük javítására, E. mivel általában véve a nők karrierje kevésbé homogén és lassú fizetésemelkedés jellemzi, míg a férfiak karrierje folyamatos és fizetéseik gyorsabban emelkednek, ami különbségekhez vezet a nyugdíjjárulékok terén és a nők elszegényedésének fokozott kockázatát hordozza magában, ami ráadásul hosszú távú kockázatot jelent, hiszen magasabb a várható élettartamuk, 1. úgy véli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőségnek meg kell jelennie a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek reformjainak célkitűzései között, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e tekintetben az egyenlőtlenségek alapvetően közvetett jellegűek, a munkaerőpiacon és a fizetési és karrierkilátások terén tartósan fennálló egyenlőtlenségekből és a családi és háztartási kötelezettségek egyenlőtlen elosztásából adódnak, ezért csak átfogóbb intézkedésekkel lehet javítani rajtuk; 1 A Barber-ügyben május 17-én hozott ítélet (EBHT 1990., I-1889.o.). AD\ doc 3/6 PE v02-00

4 2. e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy aktív politikákra van szükség a nők, a fiatalok és az idősek foglalkoztatása terén annak érdekében, hogy megfelelően kihasználják az emberi erőforrást és az üzleti vállalkozást, illetve hogy a nyugdíjjárulékok alapján biztosítani lehessen számukra a méltányos nyugdíjhoz való jogot; 3. emlékeztet, hogy az EK-Szerződés 141. cikke értelmében előremutató intézkedéseket lehet elfogadni a fizetések közötti egyenlőség megvalósítására, valamint hogy a közösségi joggyakorlat a szociális járulékokat a fizetés részének tekinti; 4. felhívja a Bizottságot, hogy mélyítse el a szociális jogosultságok egyénre szabása által a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódra gyakorolt hatást érintő kutatásokat és az ezzel kapcsolatos munkát; 5. felhívja a kormányokat, a társadalmi partnereket és a nőjogi szervezetek képviselőit, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a nyugdíjrendszerek terén végrehajtott reformoknak a nők és férfiak közötti egyenlőségre gyakorolt lehetséges vagy tényleges hatásaira, és álljanak készen kiigazító intézkedések megtételére ezen egyenlőség garantálása érdekében; 6. kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok sürgősségi alapon hozzanak intézkedéseket, amelyek megtiltják a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekben alkalmazott közvetlen megkülönböztetést, köztük a befizetések és járulékok szintjének függővé tételét a nemen alapuló biztosítási statisztikai tényezőktől; 7. úgy véli, hogy az alábbi kiigazító elemek biztosíthatják vagy előmozdíthatják a nők és férfiak közötti egyenlőséget a nyugdíjrendszerek reformja keretében, szem előtt tartva az egyes tagállamokban mûködő rendszerek közötti különbségeket: a szakmai és a családi élet közötti egyensúly kialakításának szentelt időszakok, például a szülési szabadság, a szülői szabadság, az eltartott hozzátartozóval vagy a tanulmányokkal, továbbképzéssel, átképzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos kötelességek miatt kivett szabadság elismerése, például a nyugdíjjogosultság biztosításához szükséges biztosított időszak kitöltése érdekében a kötelező biztosítási időszakok kiterjesztésével; a nyugdíjjogosultság megosztása ( pension splitting ) válás esetén 1 ; a túlélő házastárs származékos jogainak fenntartása vagy keletkeztetése özvegyi nyugdíj formájában, különösen a szakmai tevékenységüket a családfenntartással és a háztartással kapcsolatos kötelezettségeik ellátása érdekében abbahagyó vagy csökkentő házastársak számára; minimumnyugdíj megítélésének lehetősége nem folyamatos jogviszony ellenére vagy az alacsony jövedelem alapján; a nyugdíjaknak a fogyasztói árindexhez és a fizetésekhez történő kötése a vásárlóerő fenntartása érdekében; 1 Az elvált vagy házastársuktól a Közösség valamely tagállamában külön élő nők nyugdíjjogosultságának megosztásáról szóló január 21-iállásfoglalás (HL C 44., , 218.o.) PE v /6 AD\ doc

5 progresszív nyugdíjba vonulást lehetővé tevő rendszerek önkéntes alapon történő bevezetése olyan módon, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár elérése előtt és után részmunkaidőben dolgozhasson; 8. emlékeztet az önálló vállalkozói tevékenységet folytatóknak segítséget nyújtó házastársak helyzetéről szóló február 21-i állásfoglalására 1, amelyben többek között kérte, hogy a segítséget nyújtó házastársak után is legyen kötelező az egyéni nyugdíjjárulék fizetése. 9. emlékeztet az EU vidéki területein élő nők helyzetéről szóló március 12-i állásfoglalására 2, amelyben ismételten felszólította a Bizottságot, hogy 2008 végéig nyújtsa be a 86/613/EGK irányelv 3 felülvizsgált változatát, melynek célja a mezőgazdasági birtokokon segédkező nők egyéni társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságának biztosítása. 10. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a tagállamokban folyó társadalombiztosítási és nyugdíjreformokat, összehasonlítva a nők foglalkoztatási helyzetére gyakorolt aktuális hatásukat és összpontosítva a megvalósuló legjobb gyakorlatokra, különösen a fizetések és a szakmai és családi kötelezettségek összeegyeztetése tekintetében felmerülő nemi alapú megkülönböztetés csökkentése terén. 1 HL C 85., , 186. o. 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008) A Tanács december 11-i 86/613/EGK irányelve valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről (HL L 359., , 56. o.) AD\ doc 5/6 PE v02-00

6 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) Edit Bauer, Emine Bozkurt, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Anneli Jäätteenmäki, Rodi Kratsa- Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Teresa Riera Madurell, Eva-Britt Svensson, Anna Záborská Gabriela Creţu, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Maria Petre PE v /6 AD\ doc