Elemző tanulmány Budapest, május
|
|
- Nándor Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével Elemző tanulmány Budapest, május
2 A kutatást a TÁRKI Zrt. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelésére és támogatásával készítette. Az elemzést készítette: Tátrai Annamária TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: , Fax: tarki@tarki.hu Internet:
3 Tartalom 1. Bevezetés Vélekedés az egyenlőtlenség okairól Kiút a hátrányos helyzetből Enyhül a kettős teher? Sem ez, sem az nőpolitika és a pártok Női képviselők a Parlamentben A családon belüli erőszak kérdéséről Záró gondolatok Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 3
4 1. Bevezetés 2010 májusában végzett kutatásunkban a magyarországi felnőtt lakosság véleményét mértük fel a nők esélyegyenlőségének témájában. A kutatás legfontosabb célja az volt, hogy megismerjük, a lakosság hogyan vélekedik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek okairól, a nők helyzetének javítása érdekében tehető fontosabb lépésekről valamint néhány aktuális családpolitikai kérdésről. A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével zajlott, a valószínűségi mintavétel során minden felnőtt magyarországi lakosnak azonos esélye volt a kutatásban való részvételre, ezért a mintából nyert adatok statisztikai hibát is figyelembe véve általánosíthatók a teljes populációra. Annak érdekében, hogy a mintába került csoportok nem, iskolai végzettség, életkor és településtípus szerint kialakított aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk. Így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása pontosan illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. Jelen tanulmányunknak nem célja sem a nők és férfiak közötti esélyegyenlőtlenségek mai mértékének, sem e különbségek következményeinek leírása. A megkérdezések során a nők egyenlőségéről mint elérendő, még nem teljesült célról beszéltünk. Tanulmányunk célja, hogy a felnőtt lakosság látószögébe helyezkedve adjunk képet e problémák észleléséről. Írásunk első harmadában azt mutatjuk be, hogy a magyar népesség milyen akadályokat észlel az női egyenlőség megvalósulása előtt. Kitérünk arra is, hogy férfiak és nők, a különböző életkori, társadalmi csoportok problémalátása miben különbözik egymástól. A következő fejezetek célja, hogy a nők helyzetének javítása felé tett lépésekről, azok lakossági fogadtatásáról, az ezzel kapcsolatban felmerülő igényekről nyújtsunk információt. Ezt követően a jelenlegi politikai mező szereplőinek megítéléséről esik szó: arról, hogy mely pártokat tekinti a közvélemény nőbarátnak. A női képviselők Parlamenti jelentétéről illetve néhány aktuális családpolitikai aktualitást követően összegzéssel zárjuk tanulmányunk. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 4
5 2. Vélekedés az egyenlőtlenség okairól A nők jelenlegi, sok szempontból hátrányos helyzetének okairól a magyar lakosság véleményét hat szempont segítségével kértük ki. Mindegyik szempont esetében megkértük a válaszadókat, hogy egy ötfokú, az iskolai osztályzatokhoz hasonló skálán fejezzék ki véleményüket. A skála kis értékei azt jelentették, hogy a válaszadó nem tekinti az adott okot jelentős akadálynak, a nagy értékek ennek ellentettjét jelentették, vagyis hogy az adott szempontot jelentős akadálynak tekintik a nők esélyegyenlőségének megvalósulása előtt. Az említett akadályok a következők voltak: a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás, a kettős teher a hagyományok a médiák érdektelensége a nemi egyenlőség témájában kevés nő van döntési pozícióban a politikusok túlnyomó többsége férfi a nők nem akarnak a férfiakkal egyenlő pozíciókat Ahogy arról az 1. ábra beszámol, a megkérdezettek a nők egyenlőségének legnagyobb akadályát az elitben uralkodó férfi túlsúlyban látják: Legfőbb bűnbakként a férfiak által uralt politika terepe jelenik meg, a megkérdezettek több mint fele (54%) tartja ezt a tényezőt jelentős akadálynak. A megkérdezettek fele az egyéb döntési pozíciókban tapasztalható férfi túlsúlyt is igen komoly tényezőként érzékeli (50%). Emellett szintén jelentős szerepet tulajdonítanak a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás eredményeként a nőkre nehezedő kettős tehernek (49%). A hagyományokat csak tízből négy kérdezett említette a jelentős okok között (42%), a médiák érdektelenségét jellemzően még kisebb jelentőségű akadályként érzékelik (30%). A nők, vagyis egyenlőtlenségek elszenvedőinek érdektelenségét még ritkábban említették jelentős okként (27%). Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 5
6 1. ábra A nők egyenlőségének megvalósulását gátló tényezők (%, N=1000) a politikusok túlnyomó többsége férfi 22,5 31,4 kevés nő van döntési pozícióban 20,3 29,7 a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás, a kettős teher a hagyományok 16,8 25,6 a médiák érdektelensége 9,6 20,4 a nők nem akarnak a férfiakkal egyenlő pozíciókat 9 18 nagyon jelentős akadály jelentős akadály Ha az ötös skálán adott átlagértékeket vizsgáljuk, ugyanez a sorrend rajzolódik ki: a politikusok ill. a döntési pozícióban lévők férfi túlsúlyát 3,5 körüli átlagértékek jelzik, a kettős teher és hagyományokat 3,3-es értékek, míg a médiák vagy a nők érdektelenség 3 alatti értékek. A felnőtt lakosság közel egységes a fent vázolt képzetek tekintetében: különböző korú, végzettségű ill. más-más településtípuson élő csoportok között csak egy-egy esetben mutatható ki különbség. Az életkor előrehaladtával a hagyományok szerepének értékelése egyre nő: a fiatalok kisebb (átlag: 3,0), míg az idősebbek jóval komolyabb szerepet (átlag: 3,4) tulajdonítanak a hagyományoknak a nők egyenlőségének akadályaként. A 40 évnél fiatalabbak az átlagosnál jóval kisebb jelentőségű okként tekintenek a nőkre nehezedő kettős teherre, míg a budapestiek számára kisebb akadályként tűnik fel az, hogy a döntéshozók többsége férfi. Az iskolai végzettség skálája mentén nem mutatkozik különbség. Ha férfiak és nők véleményét hasonlítjuk össze a fenti akadályok észlelésekor, azt tapasztaljuk, hogy a nők szinte minden lehetséges okot súlyosabbnak érzékelnek a férfiaknál. Mindez közvetve arra is rámutat, hogy bármelyik nézőpontból vizsgálódunk, a nők komolyabb problémaként tekintenek a nemek közötti egyenlőtlenségekre. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 6
7 Egyetlen kivételt a nők érdektelensége jelent, melyet mindkét nem képviselői igen kis jelentőségű akadályként értékeltek. Az átlagok vizsgálatakor látható, hogy a legnagyobb különbség a döntéshozók nemi összetételének megítélésében mutatkozik a két nem között. A két nem adatait külön-külön szemügyre véve mutatkozik meg, hogy férfiak körülbelül azonos nagyságrendű akadályként tekintenek a felsorolt tényezők többségére, míg a nők értékelései szélesebb skálán mozognak. 2. ábra A nők egyenlőségének megvalósulását gátló tényezők (N= 1000, átlagértékek) a politikusok többsége férfi kevés nő van döntési pozícióban kettős teher 3,3 3,2 3,2 3,6 3,5 3,7 a hagyományok a médiák érdektelensége a nők nem akarnak egyenlő pozíciókat 3,0 3,0 2,7 2,8 2,7 3,3 nők férfiak Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 7
8 3. Kiút a hátrányos helyzetből A kutatás részeként megkérdeztük a válaszadókat, hogy a nők helyzetének javítása érdekében milyen intézkedéseket tartanának fontosnak. Az értékelésre felkínált megoldási javaslatok a következők voltak: csökkenjen a női munkanélküliség, pl. részidős munkahelyek megteremtésével több óvodát és bölcsődét hozzanak létre, a családosok több anyagi támogatást kapjanak segítsék a nők politikai részvételét a nőkkel szembeni agresszió és más sérelmek esetében a nők jogi védelmet kapjanak Ahogy a 3. ábrán is látható, négyből három megoldási javaslat szinte teljeskörű támogatást élvez. A nők jogi védelmének biztosítását a magyarok kilenctizede fontosnak vagy nagyon fontosnak értékelte (89%). Alig valamivel kisebb a női munkanélküliség csökkentését igenlők (86%), valamint a szociálpolitikai támogatások növelését, óvodák és bölcsődék létrehozását szorgalmazók aránya (86%). 3. ábra Ön szerint milyen intézkedéseket kellene hozni ahhoz, hogy a nők jobb helyzetbe kerüljenek? (%, N=1000) nagyon fontos fontos a nőkkel szembeni agresszió és más sérelmek esetében a nők jogi védelmet kapjanak több óvodát és bölcsődét hozzanak létre, a családosok több anyagi támogatást kapjanak csökkenjen a női munkanélküliség, pl. részidős munkahelyek megteremtésével segítsék a nők politikai részvételét Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 8
9 Figyelemre méltó azonban, hogy a nők politikai részvételének növelését a másik három szemponttal ellentétben érezhetően kevesebben: a megkérdezettek 56%-a támogatta. Mindezek fényében válik láthatóvá, hogy bár a nők hátrányos helyzetének okaként a döntő többség a politika és a hatalmasok világát teszi felelőssé, megoldást elsősorban nem innen várnak. A döntéshozók körében uralkodó férfi-túlsúlyat tehát komoly akadályként értékelik, ám ennek feloldását nem érzik elsődleges feladatnak. A nők politikai elitbe segítését támogatók között felülreprezentáltak az alacsony iskolai végzettségűek. A nők politikai részvételének segítése több módon is lehetséges. A felnőtt lakosság véleményét egy konkrét előterjesztés kapcsán is kikértük: a választópolgárok 54%-a ért egyet azzal, hogy a nők politikai részvételét kvótával segítsék, amely előírná, hogy bizonyos pozíciókban pl. a Parlamentben, gazdasági vezető testületekben, tudományos bizottságokban milyen legyen a nemek közötti arány. Nem elhanyagolható (11%) a bizonytalanok aránya, míg a választópolgárok körülbelül harmada határozottan elutasítja az indítványt. 4. ábra Ön egyetértene azzal, hogy a nők politikai, gazdasági és tudományos részvételét politikai eszközökkel segítsék elő (pl. kvótával mely előírná milyen legyen a nemek közötti arány)? (N=1000, %) nem 35% igen 54% nem tudja 11% Figyelemre méltó, hogy a magyar társadalom a nők helyzetének javítása érdekében tett intézkedések tekintetében egységes. Nem tapasztalható különbség a más-más típusú háztartásban élők, gyermeket nevelők és gyermeket nem nevelők kiútkeresésében: a családosok támogatását, óvodák és bölcsődék létesítését, részmunkaidős foglalkoztatás kiszélesítését családosok és egyedül élők egyformán fontosnak tartják. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 9
10 4. Enyhül a kettős teher? A magyarországi népesség döntő többsége, egészen pontosan 86%-a ért egyet azzal, hogy a gyermekgondozás és nevelés a szülők közös feladata, ezért ugyanannyi időt kell erre fordítania az anyának és az apának is. 5. ábra Ön egyetért azzal, hogy a gyermekgondozás és gyermeknevelés a szülök közös felelőssége, és ezért ugyanannyi időt kell erre fordítania az apának és az anyának is? (N=1000, %) igen 86% nem 13% nem tudja 1% E meglepően magas arány mellett szintén fontos megjegyezni, hogy ez az eredmény nem különbözik férfiak és nők, különböző településtípusokon élők között, kor és iskolai végzettség mentén sem mutatkozott szignifikáns különbség. Vagyis a nőkre nehezedő kettős teher átvállalása nem csak az állam felé támasztott elvárásként, hanem mikroszinten, a családon belül is célként fogalmazódik meg a legtöbb magyarországi háztartásban. A nőkre nehezedő kettős teher enyhítésében azonban a központi kormányzat intézkedéseit is igényli a lakosság. A megkérdezettek 84%-a szorgalmazta, hogy a gyermek 8 éves koráig mindkét szülőt alanyi jogon megillesse a részmunkaidő lehetősége. 2 % a bizonytalanok, 14% az ellenzők aránya. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 10
11 6. ábra Ön egyetért azzal, hogy a gyermekek 8 éves koráig mindkét szülőt alanyi jogon megillesse a részmunkaidő lehetősége? (N=1000, %) nem 14% igen 84% nem tudja 2% Az ellenzők elsősorban a kistelepülésen élők, valamint az idősebb generációk tagjai közül kerülnek ki. A kistelepülésen élők 21%-a ellenzi a részmunkaidő választásának lehetőségét, a hatvan év felettieknek pedig 18%-a. A tiltakozók aránya több, a munkanélküliség által inkább érintett megyében átlagon felüli: Békésben, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Tolnában. Mindez azt valószínűsíti, hogy a részmunkaidő lehetősége kapcsán sokak a biztos munkahely munka elvesztésének veszélyére asszociálnak. A részmunkaidő lehetősége számukra nem családbarát intézkedésként, hanem az egzisztenciális bizonytalanság fenyegetéseként jelenik meg. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 11
12 5. Sem ez, sem az nőpolitika és a pártok A válaszadókat megkérdeztük arról, hogy látják, melyik pártnak van nőbarát programja. Alig egy hónappal a választások után a felnőtt lakosság döntő többsége tájékozatlannak ill. érdektelennek mutatkozott a kérdésben. Tízből négy kérdezett nem tudott választ adni a kérdésre, további három pedig úgy látta, egyetlen pártnak sincs nőbarát programja. Mindössze a válaszadók harmada látja úgy, hogy valamelyik párt nőbarát politikai programmal rendelkezne. A 7. ábrán látható, hogy a választópolgárok mekkora hányada értékelte az egyes pártok programját nőbarátnak. A Fidesz programját a magyarok 18%-a tartja nőbarátnak, a második helyen pedig a Lehet Más a Politika végzett. Az LMP programját a választópolgárok 6%-a tekinti nőbarátnak, az MSZP, MDF, Jobbik és a Civil mozgalom esetében mindössze 2-3% vélekedett így. 7. ábra 18,3 Ön szerint melyik pártnak van nőbarát programja? (N=1000, az összes megkérdezett között %) 6,1 3,1 3,1 2,4 2,1 Fidesz- KDNP LMP MSZP Civil mozgalom Jobbik MDF Az ugyanebben a kutatásban felmért, legfrissebb pártpreferencia adatokat figyelembe véve a következő kép rajzolódik ki: a három legnagyobb parlamenti frakcióval bíró párt esetében a szavazóbázisuk 20-30%-a tekint a választott pártjára úgy, mint amelyik a nők helyzetét kiemelt figyelemmel kíséri. Ez a hányad minden bizonnyal a Fidesz, az MSZP és a Jobbik esetében is a leginkább elkötelezett híveikből tevődik össze. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 12
13 A Lehet Más a Politika, az MDF és a Civil Mozgalom esetében azonban ennél az aránynál jelentősen nagyobb a nőpolitika jelenlétének észlelése. Ha a pártot választó szavazópolgárok megoszlásához hasonlítunk, az MDF és a Civil Mozgalom esetében az országos népszerűségi arányuknál jelentősen pozitívabb a megítélésük, az LMP esetében pedig országos támogatottságukat közelíti azok aránya, akik szerint a nőbarát program része a párt céljainak. Úgy látszik tehát, hogy a Lehet Más a Politika, valamint a két női politikus által elnökölt kispárt, az MDF és a Civil Mozgalom volt igazán sikeres abban, hogy a nőbarát politizálás tényét kommunikálja a választópolgárok felé. Talán érdemes e kérdést még egyszer, egy lépéssel távolabbról, a politikai mező egészét szem előtt tartva megvizsgálni. Mint említettük, a választópolgárok harmada gondolja úgy, hogy van a mai magyar politikai mezőn olyan szereplő, mely a nők helyzetét kiemelt figyelemmel kíséri. Ez a csoport viszonylag pontosan körvonalazható: magasabb iskolai végzettségű, budapesti, gyermektelen. Másként fogalmazva a vidéki, alacsonyabb végzettségű választópolgárok, főként ha gyermekük is van, a jelenlegi politikai szereplők között egyetlenre sem tekintenek úgy, mint aki a nők ügyét kiemelt figyelemmel kísérné. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 13
14 6. Női képviselők a Parlamentben Mint látható volt, sokak számára (56%) kiemelt kérdés, hogy a politikai elit (így a képviselők) körében növekedjék a nők aránya. Az áprilisban lezajlott választások utáni politikai átrendeződés természetesen megváltoztatta a női képviselők arányát is. A választók akaratának összegzéseként e téren visszalépés történt: 2006-hoz viszonyítva a női képviselők száma 41-ről 35-re csökkent. A lakosság 42%-a mutatkozott tájékozottnak ebben a kérdésben. Minden tízedik megkérdezett hitte, hogy nőtt a női képviselők száma, ám minden ötödik válsztópolgár nem tudott válaszolni a kérdésre. 8. ábra Ön szerint a parlamenti választás után több vagy kevesebb női képviselő került a Parlamentbe? ugyanannyi 26% nem tudja 21% több 11% kevesebb 42% E téren a budapestiek az országos átlagnál informáltabbnak bizonyultak: a vidékiek 40-41%-os eredményével szemben a fővárosiak 52%-a értesült arról, hogy a női képviselők száma csökkent. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 14
15 7. A családon belüli erőszak kérdéséről A családon belüli erőszak áldozatainak védelméről magyar választópolgárok álláspontja egységes: a lakosság 97%-a szerint ilyen esetekben az áldozat biztonságát szolgáló érdekeket kell figyelembe venni a bántalmazó lakhatáshoz való jogaival szemben. Mindössze 1% a bizonytalanok, 2% az ellenzők aránya. 9. ábra Ön egyetért azzal, hogy a családon belüli erőszak esetében a bántalmazót eltávolítsák a lakásból? (N=1000, %) nem 2% igen 97% nem tudja 1% Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 15
16 8. Záró gondolatok A fentiek összegzéseként tehát elmondható, hogy a magyar társadalom érzékenynek mutatkozik a női esélyegyenlőség kérdéseire. A felnőtt lakosság szemében a nők hátrányos helyzetének legfontosabb okaként a férfiak uralta politika terepe, valamint a nőkre háruló kettős teher jelenik meg. A jelenlegi helyzetből vezető kiutat azonban elsődlegesen a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztásban látják. Ahhoz, hogy ezen az úton elinduljunk két területen is változásra van szükség. Egyrészről szociálpolitikai intézkedések sorozatára, másrészről mikroszinten a családok szintjén is szemléletváltásra van szükség. Úgy tűnik ez utóbbi már túljutott a kezdő fázisán: Családosok és egyedül élők, idősek és fiatalok, fővárosiak és vidékiek egyaránt úgy látják, hogy a gyermeknevelés a szülők közös ügye, ezért ugyanannyi időt kell az anyának és az apának is erre fordítania. E téren a nemek között sem mutatkozik számottevő különbség. A bántalmazott nők jogi védelmének valamint a családon belüli erőszak áldozatainak érdekei szintén egyöntetű megítélés alá esnek, prioritást élveznek. Ugyanakkor a politikaformálók felé küldött üzenet is egyértelmű: elsősorban részmunkaidős foglalkoztatás kiszélesítése, szociálpolitikai támogatások növelése, valamint óvodai és bölcsődei férőhelyek létesítése által látják lehetségesnek a nők helyzetének javítását. E téren a köztudatban csak másodlagos eszközként jelenik meg a nők politikai szerepének növelése. A növelés módja további diskurzus tárgyát kell képeznie, ezügyben nem egységes a lakosság álláspontja. A döntéshozó testületekben tapasztalható női arány növelésének érdekében a választópolgárok alig több mint fele alkalmazna politikai eszközöket (pl. kvótát). Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 16
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenTHE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenIránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenBaba-mama kutatás. Gyermeknevelés és munka
Baba-mama kutatás Gyermeknevelés és munka 2019. február www.koppmariaintezet.hu Tartalom Bevezető... 3 Gyermekneveléshez kapott társas támogatás... 4 Férfi-női szerepek és munkavállalás... 5 Munkavállalás
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenElutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését
Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól
Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól
RészletesebbenSzékesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán
Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria
RészletesebbenNői politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
RészletesebbenKUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenAlba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám A lakosok politikai preferenciája 12. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenGLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország
Részletesebben180 napnál régebben munkanélküliek aránya
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenAz ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenA Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április
A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében
RészletesebbenÁllampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
RészletesebbenHatékonyság vagy ellensúly
Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenAlba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 5. hullám A lakosok politikai preferenciája 2010. december 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenVélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai
Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)
RészletesebbenIránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből
Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből A közelmúltban alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ezen elemzés
RészletesebbenA fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenLakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál
Lakossági elégedettségmérés Budakalász Város Önkormányzatánál 2017.11.14. TARTALOM A kutatás célja 3 A lakossági elégedettségmérés módszertana 4 Demográfia 5 A felmérés kérdései és a válaszlehetőségek
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenA közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére
Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október
RészletesebbenAlba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Helyi politikai preferencia. szeptember. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAlba Radar. 7. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenAlba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 1. hullám Politikai helyzetkép. június 1. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo Research Center www.echonetwork.hu
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenIDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma
IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van.
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenKutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május
Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenA munkaerőhiány vállalati percepciója
A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 218. január 1/14 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.
KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK
RészletesebbenA partneri elégedettség és igény elemzése
Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása
RészletesebbenKutatási jelentés 2006. január 22.
FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN Kutatási jelentés 00. január. TARTALOMJEGYZÉK. ÖSSZEFOGLALÁS.... A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI.... A KUTATÁS MÓDSZERTANA.... MUNKAHELYRE MENET.... MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK
RészletesebbenA közbiztonsággal való elégedettség Közép- Kelet-Európában
Közép-európai közvélemény: A közbiztonsággal való elégedettség Közép- Kelet-Európában A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2002. június CEORG Central European
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenAz iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés
Az iskolai demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 8. jelentés (Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete program keretében) 2009. október 15. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKutatás a rezsicsökkentésről
Kutatás a rezsicsökkentésről A társadalom véleménye a rezsicsökkentésről Jövedelem Képzettség Kor Nem Lakástípus Aktivitás A magyar társadalom rezsiköltségei és problémaérzékelése (KSH, Eurobarometer,
RészletesebbenZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány
RészletesebbenRácz Andrea Családi élet és a munkavállalás kérdései
Rácz Andrea Családi élet és a munkavállalás kérdései Véleményfelmérés a 22 35 éves lakosság körében A kisgyermekek gondozása, napközbeni ellátása egyre fontosabb eleme Európa gazdasági és szociális jólétének.
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK
GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti örökséghez/emlékezethez
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenA politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: A politika szereplôinek és a demokrácia állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenIránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I.
2012. december 20. Iránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az ezen elemzés keretében publikálja decemberi országos közvélemény-kutatásának eredményeit.
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenA Facebook nem politikai csodafegyver
A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAz Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei
Az Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei Óvodánkban a 2000-ben megkezdett minőség biztosítási program bevezetése óta rendszeresen, 2-3 évenként mérjük a szülők
RészletesebbenHogyan kerülnek haza a vállalati adatok?
Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
Részletesebben