FÓRUM A SZAKSZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJÉRŐL

Átírás

1 FÓRUM A SZAKSZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJÉRŐL

2 logopédiai ellátást végző logopédus sajátos nevelési igényű gyermekeket saját intézményben ellátó logopédus utazó gyógypedagógusi tevékenységet végző logopédus korai fejlesztés, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás, fejlesztő nevelés, kiemelten tehetséges gyermekek gondozása, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, fejlesztő nevelés, oktatás fejlesztő pedagógia

3 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet: 25. (1) bekezdés: az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvikommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

4 47. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktoróvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik

5 Az öt éves kori szűrés és az öt éves kori szűrés eredményei következtében történő ellátás. Szakvizsga Végzettség: főiskola vagy egyetem. Szakképzettség: logopédia szakos gyógypedagógiai tanár, állatorvos, építészmérnök. Szakvizsga: pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés záróvizsgája.

6 Elképzelhető-e, hogy a jogszabállyal ellentétben - nem minden tankerületben szerveződik minden ellátás, és ez elegendő indok-e arra, hogy ott ne legyen tagintézmény? Nem az-e a jó út, hogy tagintézmény legyen, igyekezni kell bővíteni az ellátást. Egy-egy járás elég nagy ahhoz, hogy ha nem is mind a nyolc feladatot, de feladatot megszervezzenek. Ha viszont így indul, hogy majd ellátja a szomszéd tagintézmény, és vezeti a kettőt együtt a nagyobb vezetője nem is fog felfejlődni. Van-e létszámhatár a tagintézmény létrehozásának szempontjából? (Egy kis óvodában, ahol dolgozik 2-3 fő ott is van vezető.) Ha van 4-5 szakember, az kevés ahhoz, hogy vezetőjük legyen? Különösen, ha fejlődni akarnak?

7 Mikor vonják vissza írásban az eddigi ped.szakszolgálati vezetők megbízását? Mikor és milyen formában kívánják rendezni a telephelyen dolgozó vezetők/volt vezetők elmaradt vezetői pótlékát? Hol olvasható olyan jogszabály, hogy átszervezés esetén a vezetői megbízás automatikusan megszűnik? Hogy működhetne vezető nélkül akár járási tagintézmény, akár annak telephelye ilyen nagymértékű átszervezések idején és ekkora adatszolgáltatások közepette? Az eddigi vezető nem tudja magáról, milyen minőségben számítanak rá, és mikor jár el helyesen: ha szept. 1-től heti 21 órában csak szakmai (logopédiai, pszichológusi ) feladatot lát el, vagy ha vezetői ügyeket is ellát, mint korábban. A vezetői megbízás írásos visszavonása elmaradt (Kjt 23. ), a járási tagintézmény vezető sem lett írásban megbízva tudomásom szerint levelem írásáig, és ugyanúgy érkeznek a különböző statisztikák, adatkérések? A telephelyen dolgozó kollégák is különböző kérdésekkel, problémákkal keresik meg a telephelyen az eddigi vezetőt. Az eltelt közel két hónap azt mutatja, a gyakorlati munka helyszíneire legyen az járási központ vagy telephely -, továbbra is kell vezető!

8 Hol végezhet fejlesztést nevelési tanácsadás keretében a pszichopedagógus és a fejlesztőpedagógus? Korábbi tendencia, törekvés volt, hogy a szakszolgálatokhoz rendelődik a fejlesztőpedagógusi tevékenység, ehhez képest most külsős-belsős megfogalmazásban jelenik meg a szakszolgálat munkájában egy én kelt EMMI levélben. Mi a jelentősége ennek? Gyógytestnevelést elláthat-e gyógytestnevelés szakirányon végzett óvónő szakszolgálatnál? (jogszabály szerint nem, de alkalmaznak ilyen kollégát, most vették föl) A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 24. alapján a nevelési tanácsadás keretében többek között pedagógiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás nyújtható a gyermeknek, tanulónak. A Nkt 47. szerint a BTMN ellátás a szakszolgálatok által is biztosítható. Egyik jogszabály sem rendelkezik arról, hogy a pszichopedagógus, fejlesztőpedagógus ezt a szakszolgálat központi épületében végezheti csak, vagy a gyermek/tanuló intézményében. Az eddigi gyakorlatot követve és igazodva a tárgyi feltételekhez, körülményekhez, javasoljuk a külső belső fejlesztő elkülönítésének megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy nem a terem elhelyezkedésétől, sokkal inkább a gyermeket/tanulót ellátó személyiségétől, felkészültségétől függ a fejlődés mértéke. Azok a fejlesztést végző kollégák, akik eddig heti 21 órában több óvodába, iskolába kijárva intézményenként heti 4-10 órát biztosítva látták el ezt a feladatot, bizonytalannak érzik állásukat.

9 A fejlesztőpedagógus jelentős számú diagnosztikus eszközzel ismerkedik meg tanulmányai során. Miért nem kompetens ezek használatára a későbbiekben? Van olyan szakszolgálat, ahol preferálják, van, ahol nem. Miért nem egységes ez országos szinten? Az alapképzésre /tanító-tanár/ ráépülő, másoddiplomát adó fejlesztőpedagógus képzés jelentős rálátást biztosít a gyermekek ismeretbeli tudásának, pszichikus fejlettségének az elbírálásához. Javasoljuk, hogy a szakszolgálatok működéséről szóló rendelet mellékletében a fejlesztőpedagógus is részt vehessen a szakértői vizsgálatokban járási szinten.

10 A pszichológiai vizsgálat szakértői vizsgálatnak minősül-e? Gondolunk itt pl. a viselkedésprobléma miatt pszichológust igénybevevőre, akinél tanulási nehézség/zavar gyanúja nem merül fel a tanító nénikben, és az iskola javaslatára keres meg bennünket a szülő és kér vizsgálatot és véleményt a vizsgálat eredményéről. Ki kell-e tölteni ebben az esetben is minden, a szakértői vizsgálathoz előírt papírokat és gyógypedagógusnak is meg kell-e vizsgálnia az ilyen tanulót? Heti kötelező óraszám és időtartam A heti 21 óra hány percben értendő? 21 X 45, vagy 21 X 60 perc? SNI ellátás Kinek a feladata óvodás gyermek esetén a sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának biztosítása? Mit lehet tenni olyan településen, ahol az óvodák hivatalosan nem integrálnak semmilyen fogyatékost, az óvodák alapító okirata sem tartalmaz ilyet? Hova forduljanak a szülők, hogy gyermekük ellátást kapjon?

11 1. Úgy hallottuk hogy a fejlesztőpedagógusokkal kapcsolatban történt egyeztető megbeszélés a minisztériumban. Megoldatlan a helyzetük, mert akik az intézményeknél maradtak, 32 órára kötelezettek, de természetesen nem fejlesztenek 32 órában, esetenként az óvodákban még óvónőt is helyettesítenek. Szabályozva lesz a rendelési idejük? 2.A 15/2013-as szakszolgálati rendelet módosításának az egyeztetése megtörtént a nyár végén, de még mindig nem lett kihirdetve, pedig fontos módosítások vannak benne. Lehet tudni valamit az elfogadásáról? 3. Lesz valami módosítás a szakvizsga kérdéssel kapcsolatban? Vagy marad a régi szabályozás és mindenkinek kötelező? 4. Várható-e valamilyen pályázat, támogatás a szakképzés finanszírozásához?

12 Munkaidő: A Pedagógiai Szakszolgálatokban a kötelező óraszám az Nkt. 62. (13) bekezdése alapján 21 óra. Kötelezhető e a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményének főigazgatója vagy főigazgató- helyettese a tagintézményeiben dolgozókat, hogy a meghatározott óraszámon felül (32 vagy 40 órában?) az intézményen belüli eltöltésre? Benne van- e a kötelezően bent töltendő 32 órában: az intézménylátogatás (óvoda, iskola) óvodapedagógussal, iskolában tanító pedagógussal való konzultáció a gyermekek fejlődésének nyomonkövetése Jelenléti ív vezetése: szabályos- e a 40 óra jelenléti ívben való vezetése? a jelenléti ív vezetése hogyan törvényes és szabályos?

13 Logopédiai ellátás: Kötelezhetik- e a logopédust arra, hogy a gyermekek csoportlétszámának kialakításakor figyelmen kívül hagyja a logopédus kompetenciáját és a beszédhiba súlyosságát és típusát? (EMMI 25 (7). A foglalkozásokat heti 2 alkalommal írja elő a törvény. Mi a teendő akkor, ha a szülő csak heti 1 alkalommal tudja elhozni gyermekét (ambuláns ellátás) Feladatellátási helyen (iskolában) dologzó kollégák esetében a tanórai beosztás, elfoglaltság nem teszi lehetővé, hogy a gyermek 2 alkalommal járjon terápiára. Ezekben a fent említett esetekben elegendő- e, ha a szülővel az egy alkalomról szóló nyilatkozatot aláíratjuk? (EMMI 25 (8).

14 Kiküldetés: Vidéken, feladatellátási helyen- dolgozó szakember (napi rendszerességgel utazó) utazási ideje a 32 vagy a 40 órába számít bele? Mi számít kiküldetésnek, és mi munkába járásnak? Háztól házig, vagy helységjelző táblától- tábláig számít az utazás? SNI: Ki látja el a gyermeket, ha beszédfogyatékos? (Tankerületi utazó gyógypedagógusi hálózat, vagy pedagógiai szakszolgálat?) Ki látja el a gyermeket, ha más fogyatékossága mellett beszédhibás? (Tankerületi utazó gyógypedagógusi hálózat, vagy pedagógiai szakszolgálat?)

15 Munkajogi kérdés: Megváltoztathatja- e a Megyei főigazgató a határozatlan idejű kinevezést határozott idejűre, ha a szakvizsgát a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó gyógypedagógus még nem kezdte meg? Megváltoztathatja- e a Megyei főigazgató a határozatlan idejű kinevezést határozott idejűre, ha a szakvizsga megszerzése a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó gyógypedagógus esetében folyamatban van? Jogorvoslat: Ha a fent leírt esetek valamelyikében jogsértés áll fenn, a jogszabályok helyes értelmezésében kihez lehet fordulni jogorvoslatért? Együttműködési megállapodás: Az Önkormányzatok által fenntartott intézményekben (Óvodák) a szakszolgálat elláthatja-e a gyerekeket Együttműködési megállapodás nélkül is?

16 1. Lehetne esetleg egy olyan táblázatot kérni, amelyben egyértelműen látszik a székhelyintézmény és a különböző tagintézmények tevékenységi és jogköre. Jó lenne, ha ez kiegészülne egy olyan oszloppal, amelyet GYIK-nak is nevezhetnénk, azaz pl. Mit tegyünk ha..? Hova küldjük, ha..? 2. Az egyéni foglalkozáson most már csak egy gyerek ülhet, vagy egyéni foglalkozásnak számít-e még az 1-3 fő egyidejű foglalkoztatása? Hol olvasható ennek definiálása? 3. A szakértői véleményben leírt fejlesztési helyszín, heti óraszám és terápiás forma csak javaslat, vagy kötelező előírás? 4. Csak a korai fejlesztésben és a fejlesztő nevelésben kell egyéni fejlesztési tervet írni?

17 5. Kit kell és lehet küldeni a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása miatt az országos illetékességű illetve a megyei illetékességű szakértői bizottsághoz? Kimondhatja-e a megyei illetékességű szakértői bizottság is a beszédfogyatékosságot? 6. A tankerületi szakértői bizottság nem állapíthat meg beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséget és nem rendelheti el a fejlesztést? 7. Ha a tankerületi szakértői bizottság sajátos nevelési igényt valószínűsít, akkor a megyei szakértői bizottság annak kizárása esetén módosíthatja-e azt beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggé? Kinek, mikor és hányszor kell foglalkoznia egy megyei szakértői véleménnyel rendelkező beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási nehézséggel diagnosztizált gyerekkel? 8. Elképzelhető, hogy egy komplex módon megírt tankerületi szakértői vélemény esetén a gyermeket nem kell még egyszer megvizsgálnia a megyei szakértői bizottságnak, és felgyorsul az ügymenet?

18 9. Tantárgyak minősítése alóli felmentést adhat a tankerületi szakértői bizottság is? Meddig érvényes egy ilyen felmentés? Kiköthet-e például csak szóbeli vagy írásbeli számonkérés alapján történő minősítést? 10. Első szakértői vizsgálat esetén 30 napon belül kell lebonyolítani a vizsgálatot. Érvényes ez a tankerületi és a megyei ill. országos bizottságokra is? Ha már volt tankerületi szintű vizsgálat, akkor a megyei szintű vizsgálat elsőnek vagy másodiknak számít az adott gyereknél? 11. A szakértői véleményben megajánlott terápiás ellátás gyakorisága és formája, (azaz heti hányszor egyénileg vagy csoportos formában) csak egy javaslat, vagy kötelező érvényű? 12. Mikor lehet kérni nevelési-oktatási intézményben lefolytatandó felülvizsgálatot? Ki dönti ezt el? 13. Mikor kaphat egy SNI-s gyerek a korai fejlesztés illetve az óvodai nevelés igénybevételéhez szükséges utazási költségtérítést? Függ-e ez a lakóhely és a köznevelési intézmény elhelyezkedéséről?

19 14. Fogadhat-e SNI-s gyermeket nem integráló óvoda/iskola is? Ekkor a gyermeket csak egy főnek számíthatja be? Elláthatja-e illetve el kell-e látnia ilyen esetben is utazó gyógypedagógusnak a gyereket, vagy a szülőnek be kell vinnie a terápiára a pedagógiai szakszolgálathoz? 15. A nevelési tanácsadás, mint szakszolgálati feladat vonatkozik-e minden különleges bánásmódra jogosult gyerekre? 16. Amennyiben a logopédia ellátásnál csak a vizsgálat a kötelező a gyermeknek, és a terápián való részvétel nem, akkor milyen szülői kötelezettségekről és jogorvoslati lehetőségekről van szó a logopédia vizsgálati vélemény elkészültekor. 17. Hány éves kortól lehet - nem korai fejlesztésben - logopédia ellátásban részesíteni valakit?

20 18. Hogyan felel egy tagintézmény igazgatója a szakmai munkáért? Kiért, miért és kinek tartozik felelősséggel? 19. Mikor kötelező a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele? (Milyen vizsgálat illetve milyen terápiás ellátás esetén?) 20. Köteles-e ellátni a pedagógiai szakszolgálati intézmény az illetékességi területén magán, vagy egyházi intézménybe járó gyermekeket, tanulókat? 21. Mi a pedagógus szakvégzettséggel egyenértékű szakképzettség? március 1-t követően két éven belül meg kell kezdeni a pedagógus szakvizsgára való felkészülést? 44 4.b.pont március 31. után nem köznevelési intézmény már nem láthat el korai fejlesztést? 24. Szükséges-e az első illetve a felülvizsgálati szakértői vélemény iránti kérelemhez pedagógusi jellemzést mellékelni?

21 25. Mi a különbség a szakszolgálati feladatok ellátását illetően, ha azt egy pedagógiai szakszolgálati intézményben vagy az EGYMI szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységében látja el valaki? (pl. SNI-nem SNI, munkavégzés helye, ki az igazgatója, pótlékok, munkaköri leírás, szakvizsga, helyettesítések.) Lehetne esetleg ezt egy táblázatban összefoglalni? Ebben az esetben milyen paraméterek vonatkoznak az intézményegység-vezetőjére? Hogyan lehet egy EGYMI-n belül ilyen szervezeti egységet létrehozni? 26. Mikor írják ki a budapesti, tankerületi illetékességű pedagógiai szakszolgálati intézmények igazgatói pályázatait? Melyek lesznek a pályázati feltételek? Az EMMI rendelt 32 (1) b. pontján kívül lehet-e más feltétel, pl. közoktatás-vezetői szakvizsga? Melyek a kinevezéshez vezető lépcsőfokok? Mikor nevezik ki a kerületi pedagógiai szakszolgálati intézmények igazgatóit? 27. Miért gazdagabb a vezetőhelyettesi iroda felszerelése, mint a vezetőié?

22 Életpálya és egyéb munkajogi kérdések Tudomásunk szerint azok a fiatalok, akik a harmadik tanévüket kezdik meg, már nem gyakornoki besorolásba kerülnek. Jól tudjuk? Ha az általunk leadott adatok alapján a MÁK mégis gyakornoki besorolásba tette őket, milyen módon lehet orvosolni a problémát? A gyakornoki bér nem más, mint a bértábla első sorában megjelenített összeg? Milyen szempontok szerint határozzák meg a bérkompenzációt? Milyen bérelemek alapján jár vagy nem jár a bérkompenzáció? A tankerületi iskolákban megtörtént a bérkompenzáció, tudomásunk szerint a minőségi bérpótlék, a vezetői pótlék, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész mind -mind alapját képezték a számításnak. Ha rosszul tudjuk, akkor milyen fizetési tételek számítottak?

23 Életpálya és egyéb munkajogi kérdések A szakszolgálatban működő, fizetéscsökkenést elszenvedő kollégák mikor kaphatják meg a bérkompenzációt? Október 29-én még nincsenek kinevezve a járási tagintézmények igazgatói. Az őket segítő igazgatóhelyettesek kinevezéséről pedig még csak nem is hallani. Mikorra szándékozzák felállítani a tagintézmények vezetői struktúráját? Milyen vezetői pótlékok fognak megjelenni a szakszolgálati tagintézmények esetében? A munkaközösség vezetők valóban megyei szinten jelennek meg a különböző szakszolgálati területeken? A járási tagintézmények szintjén nem alakulhatnak munkaközösségek? Az önkormányzati óvodákban működő logopédusok de jure nem léteznek. De facto nagyon is. Örülünk nekik, mert bizonyos járásokban olyan óraszám elvonások realizálódtak, amelyek ellehetetlenítik a működést. Ezeken a területeken csak az önkormányzati óvodákban működtetett logopédus szakemberekkel együttműködve érhető el a szolgáltatás elégséges színvonala. Mi az EMMI hosszútávú terve ezekkel az, óvodákban rekedt logopédus szakemberekkel?

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!