TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL

Átírás

1 A TANTÁRGY MEGNEVEZÉSE: TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL A TANTÁRGY CÉLJA: Az általános tanítói képzésen belül a hallgatók választhatják a német nemzetiségi szakirányú képzést, a német nyelven tanítás, a nemzeti kisebbségi tudat vállalásának és továbbadásának fontos és hangsúlyos feladatát. A hallgatók általános tanítói és szakirányú képzése a megszerzett diplomában is tükröződik, mely differenciált elhelyezkedési lehetőségeket tesz lehetővé számukra. A szakirányú képzés célja Az általános tanítóképzés céljai mellett és annak keretében a kétnyelvű (magyar-német) nemzetiségi szakirányú képzés alapvető célja, olyan pedagógiai szakemberek kibocsátása, akik tudományosan megalapozott, korszerű szakmai ismeretek, kompetenciák birtokában alkalmasak az általános alapképzést nyújtó iskola bevezető és kezdő szakaszában valamennyi oktatási-nevelési feladat ellátására; az általános tanítói képesítésen túlmenően magas színvonalon képesek teljesíteni a nemzetiségi oktatási feladatokat az alapfokú nevelés-oktatásban; illetve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, az osztályban; nemzetiségi értelmiségként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete és saját anyanyelvi kultúrájuk megismerését szolgáló nyelvismeret. TARTALOM: A német nemzetiségi szakirány az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza: a német nemzetiségi tudat és az átadás kompetenciájának kialakítását a tanítójelöltekben; a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvhasználatot és a nyelvátadás kompetenciájának kifejlesztését; az alapfokú nemzetiségi nyelven tanítás és nevelés bevezető és kezdő szakaszában szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget és tantárgy-pedagógiai ismerteket, a nemzetiségi iskolákban tanuló 6-12 éves korú gyermekek tanításhoz szükséges kompetenciákat; azokat a népismereti és gyermekirodalmi ismereteket, melyek szakmailag hitelesen alapozzák, erősítik a gyermek nemzetiségi tudatát és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciák kialakítását; fejlesztik irodalmi ízlését, a nemzetiségi csoporthoz tartozás érzését, valamint a kisebbségi csoporthoz tartozás érzésének kialakításához szükséges kompetenciát; tudatosítják a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulását, a tudatosításhoz elengedhetetlen kompetenciát; az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatását, a különböző népcsoportok egymásrautaltságát, ennek értelmében azt a kompetenciát, mellyel a tanulóban kialakíthatja a tanító ezt a szemléletet.

2 KÖVETELMÉNYEK: A fent leírtaknak megfelelően a képzés követelményei a következők: a hallgató a képzés során ismerje meg a társadalom működésének történelmi, eszmei strukturális és funkcionális összefüggéseit. Ennek a kompetenciának jelentős szerepe van a nemzetiségi tanító pedagógiai munkájában, mert államalkotó nemzeti kisebbségiként ismernie kell az ország történelmét, társadalmi felépítését ahhoz, hogy azt saját nemzete történelmével összevetve, objektív álláspontot kialakítva tanítsa a kisebbség iskoláiban a népismeret tárgyat, később a történelmet; a komparatív szemléletű kompetenciával rendelkező tanító tudja helyesen megítélni, kiválasztani és elsajátíttatni a tananyagot a 6-12 éves korú gyermekekkel, ill. az átmeneti időszakban az 5-6. osztályos tanulókkal; ismerje a hazai közoktatás feladatait, struktúráját és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait. Ismerje meg a Nemzeti Alaptanterv A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei vonatkozó célokat, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. Továbbá a kisebbségi iskolatípusnak megfelelő ( A, B, vagy C típusú iskola/osztály típus) Kerttantervi előírásokat; nemzetiségi értelmiségként alakuljon ki benne a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete, a közösségi felelősségérzet és felelősségvállalás. Tágabb értelemben sajátítsa el a tanító azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában nemzeti kisebbségi tanítói munkájában összhangot tud teremteni az egyetemes emberi értékek és a kisebbség sajátos nemzeti értékei között. Szűkebb értelemben, szükség szerint tudja preferálni a sajátos kisebbségi értékeket; rendelkezzen a személyiségformálás kompetenciájával: kisebbségi tanítóként és értelmiségiként tudja alakítani és fejleszteni a kisgyermekek identitástudatát úgy, hogy a fejlődő gyermek tudatosan vállalhassa kisebbségi hovatartozását, valamint a magyar állami léttel járó jogokat és kötelezettségeket. Ennek a feladatnak a megvalósításához sajátítsa el azt a kompetenciát, mely segíti a családdal való együttnevelés lehetőségeinek kiaknázásában. A differenciálás kompetenciájának ismerete ezen a területen a tanulók családjának megismerését, a szülőkhöz fűződő jó kapcsolatát segíti elő. E kompetencia birtokában differenciáló pedagógiai munkája terjedjen ki azokra a családokra is, amelyek nem a kisebbség tagjai, de a kisebbséggel együttélés révén vállalják gyermekeik kisebbségi iskolában taníttatását, legyen alapvető törekvése a kirekesztő magatartásformák kialakulásának megelőzése; ismerje a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit a 6-12 éves gyermekek életkori sajátosságait. Rendelkezzen a korosztály tanításához szükséges, hatékonyan alkalmazható, magas szintű nyelvpedagógiai kompetenciákkal. Ezen belül ismerje a nyelv és a nyelven elsajátítás alapvető stratégiáit, a nyelv és a nyelven átadás és fejlesztés lehetőségeit. A nyelv és nyelven tanítás területén is rendelkezzen a differenciálás kompetenciájával és megfelelő mértékben és helyen alkalmazza is azt; a képzés során sajátítsa el azokat a magyar nyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteket, melyek a tanulók négy alapkészségét fejlesztik és rövid időn belül legyen képes kialakítani a tanulókban az életkoruknak megfelelő magyar és kisebbségi nyelvi kommunikatív kompetenciát; tanulja meg azokat a korszerű ismeretekkel, melyeknek segítségével a természettudományok (a környezet- természetismeret) magyar és német nyelven

3 tanításánál kialakítja és folyamatosan fejleszti a tanulók összefüggéseket felismerő kompetenciáját. A tananyag elsajátíttatásánál magasabb szintű ismeretek birtokában ugyancsak megjelenhet a komparativitás. Az anyaországi és a befogadó ország természeti adottságainak, jellegzetességeinek megismertetésével motiválhatja tanítványait és tágítja látókörüket; ismerje meg a művészeti neveléshez (ének-zene, stb.) szükséges kompetenciákat. Ismerje a kisebbség dalkincsét, érezze át annak fontosságát, hogy az ének-zene a kisebbségi identitás helyes alakításának, fejlesztésének folyamatában döntő jelentőséggel bír. Ugyanakkor rendelkezzen az e területen szükséges differenciálás kompetenciájával is és ismerje fel a helyes arányokat a magyar dalkincs és a kisebbségi dalkincs tanításánál; alakítsa és fejlessze ki magában tanulmányai során a technika-életvitel-háztartástan tanításának módszertanát. E tárgyak tanításánál jól érvényesítheti a kisebbség tárgyi néprajzának és folklórjának tanulása során szerzett ismereteit és az átadás kompetenciáját. Fektessen különös hangsúlyt a két nép szokásainak összevetésére és a kisebbségi szokások alapos megismertetésére, azok gyakorlására és gyakoroltatására a mindennapi életben; rendelkezzen az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges szakmai és módszertani kompetenciával. Ezen a területen is integráltan irányíthatja a tanulók testi és mentális fejlődését. Ismerje a kisebbség játékait, jellegzetes sportágait, életmódját, tanítói munkájának első pillanatától alakítsa ki tanítványaiban az egészséges életmód iránti igényt a mozgás, a táplálkozás területén, a helyesen szervezett tanulási folyamatban, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a gyerekek játéktevékenységében; tanulja meg rendszeresen alkalmazni a mozgással járó népi játékokat a tanítási órákon és azokon kívül is, majd a komolyabb sporttevékenységeket, melyek erősítik a tanulók identitását és helyes irányba terelik életmódját; ismerje a médiumok használatát és alkalmazását az oktatásban és - a lehetőségek arányában - használja azokat és törekedjen a legmodernebb eszközök megismerésére és használatuk ésszerű alkalmazására mind az órai előkészületekben, mind a tanítási órákon; a képzés alakítsa ki a tanítóban a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvi kompetenciát, szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget. Ismerje a korszerű általános szakmai ismeretek mellett a nemzetiségi irodalmi-módszertani műveltség sokrétű, alkotó módon történő felhasználását. Legyen tisztában a nemzetiségi nyelvtudás jelentőségével, a nemzetiségi tudat erősítésének, a nemzetiségi népcsoporthoz tartozás érzésének fontosságával. Magas szintű nyelvi kompetencia birtokában legyen képes a 6-12 éves korosztályban a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulásának tudatosítására, az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatásának, a különböző népcsoportok egymásrautaltságának megismertetésére; sajátítson el tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai kultúrát a képzés során, amelynek alapján ismerje meg a gyermek szomatikus és pszichés fejlődését, társas kapcsolatainak alakulását, a tanulók ismeretelsajátításának törvényszerűségeit. Ennek a kompetenciának birtokában, a szülőkkel együttműködve, differenciáltan segítse a tanulók helyes tanulási módszerének kialakítását, tudja kiválasztani a tanulás irányításában együttesen fejleszthető, egymásra épülő kompetenciákat, stratégiákat, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő fejlesztési eljárásokat;

4 mint az egyik EU-ország nemzeti kisebbségének értelmiségi tagja, rendelkezzen a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani kompetenciákkal, legyen képes saját személyiségét a pálya követelményeinek megfelelően alakítani. Legyen tudatában annak, hogy tudását, ismereteit és elsajátított kompetenciáit permanensen tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy felelősségteljes munkáját magas színvonalon tudja ellátni; nemzetiségi értelmiségiként, rendelkezzen megfelelő színvonalú és mennyiségű ismerettel a nemzeti kisebbség nyelvéről, irodalmáról, kultúrájáról, szokásairól és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciákról, tanítói feladatain kívül vállaljon részt a kisebbség mindennapi életében, legyen szervezője és közreműködője a nemzetiségi lakosság ünnepeinek, a közösség életében felmerülő problémák megoldásának, az élet különböző területein konstruktív hozzáállással segítse a fejlődést; tegyen sikeres nyelvi alapvizsgát a II. félév végén, bizonyítva nyelvi kompetenciájának fejlődését; tegyen sikeres nyelvtan szigorlatot az V. félév végén, ahol bizonyságot tesz komplex nyelvi kompetenciájának magas színvonaláról. AJÁNLOTT ÖSSZKREDITSZÁM: A képzés összkredit száma: 240 kreditpont, A nemzetiségi szakirány ismeretkörei: 36 kreditpont A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: a képzés során törekedni kell a nagy szakmai felkészültségű oktatók bevonására a nemzetiségi szakirányú képzésben is, a minősített oktatók számának növelésével, a PhD-címet megszerezni kívánó oktatók támogatásával; a javasolt szakirodalom összeállításánál legyen törekvés, hogy az szakszerű és elérhető legyen a hallgatók számára; a nemzetiségi szakirányú képzés kövesse nyomon a hallgatók kompetenciáit, készségeik és képességeik fejlődését, törekedjen a képzési program alacsony kontaktóraszáma mellett arra, hogy a hallgató lehetőséget kapjon az autonóm tanulás effektív formájára; a nemzetiségi szakirányú képzésben részt vevő hallgatók számára legyen biztosított a megfelelő színvonalú infrastruktúra: a nyelvi labor használata az önálló, autonóm tanulásra, a kontaktórák olyan szaktantermekben legyenek, amelyekben lehetséges az audió-vizuális és hangzó anyagok és eszközök használata, a kari könyvtárban a könyvtári munka mellett, kapjon lehetőséget a hallgató elkülönítetten informatikai eszközök használatára az egyéni tanuláshoz; a képzés folyamán a tantárgy minden elemének rendszeres ellenőrzését építsék be az oktatók a kurzus tartalmába; az önálló hallgatói munka részarányát és annak rendszeres ellenőrzését úgy kell meghatározni, hogy az segítése a hallgatót az eredményes tanulásban: 50-50%-os arányban a képzés kontakt órai munkája és az önálló tanulási idő; a nemzetiségi szakirányú képzés gyakorlati képzés épüljön be a képzésbe: videós bemutató órák és csoportos tanítási gyakorlat formájában, továbbá a 8. félévben az egyéni tanítási gyakorlaton az alsó tagozaton és az osztályban is tanítási órák tartásával;

5 a tantárgy minden elemében biztosítani kell a hallgatói visszajelzést, melynek kritériumait a terület oktatói kidolgozzák és a hallgatói vélemények értékelése után a szükséges elemeket beépítik az oktatási folyamatba. KÖTELEZŐ IRODALOM: A kötelező irodalom a hallgató önálló tanulási tevékenységét segítő művekből tevődik össze. A szakirodalom ismerete lehetővé teszi számára az autonóm tanulási forma elsajátítását és a képzés során a kötelező szakirodalom segítségével ismereteinek bővítését. A kötelező szakirodalom használata feltételezi a hallgató tanulmányainak rendszeres ellenőrzését, melyet az oktatók oktatási feladataikba beépítenek, így folyamatosan figyelemmel követhetik a hallgatói tudást, a nehézségeket jelentő nyelvi jelenségeket, a tanulási folyamatba beavatkozás szükségességét. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Stoyan Hajna- Spinner Kaspar H.- Németh Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur (Überblick, Didaktik, Texte). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest. 3. Baumann, Barbara Oberle, Brigitta (1993): Deutsche Literatur in Epochen Max Hueber Verlag, München. 4. Bodó Edit-Radvai Teréz (2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung Szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK. Budapest. 5. Schiemann, E. Bölck, M. (2003): Hören, Sprechen, richtig Schreiben. Schmetterling Verlag, Stuttgart. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Hambuch, Wendelin (szerk.) (1988): 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből. 300 Jahre Zusammenleben. I.-II. Budapest. 2. Heves, Franz (é.n.): Fachausdrücke Volks- und Heimatkunde. Nép- és honismeret szakkifejezések. Német-magyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek kultúrájához, nyelvéhez, szokás- és hagyományvilágához. Budapest. 3. Heves, Franz (é.n): Fachausdrücke Geschichte. Történelem szakkifejezések. Németmagyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek történelméhez. Budapest. 4. M. Batári Ilona (2004): Sammlung methodischer Texte zum Sachunterricht ELTE TÓFK. Budapest. 5. Der neue Sachunterricht im 1. Schuljahr (1984) in Unterrichtseinheiten dargestellt von: Elisabeth Brehmer-Elfriede Stieren Oldenbourg Verlag, München. A TANTÁRGY TANTÁRGYELEMEI: A szakirány tantárgyai a kompetenciákat teljes mértékben lefedik. Minden kompetenciának megtalálható a megfelelő tantárgya. Előfordulhat, hogy egy kompetencia több tantárgynál is

6 szerepel, ez azonban nem jelent párhuzamosságot, hanem csak erősíti az egymásnak megfelelést. A tantárgyak szerkezeti struktúrája egyértelműen tükrözi a kompetenciák elkülönülését, a szakon belüli szakiránnyal közös és eltérő kompetenciáknak megfelelően. A kompetenciák hármas tagolódásának ismeretekhez, ismeretek alkalmazásához, illetve szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó nemzetiségi szakirányú kompetenciák megfeleltetése illeszkedik a tantárgyi struktúrához. Itt elsősorban az alapozás, pl. nemzetiségi nyelvi kifejező készség, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak, továbbá a kötelezően és szabadon válaszható tárgyak struktúrája érintett. Egyes speciális nemzetiségi modulok több kompetenciát is érinthetnek a tantárgyi struktúrák tekintetében Ez természetesen indokolt is, mert jó, ha több területet fognak át a kompetenciák, melyeknek kiemelkedő szerepe van az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás során az új lineáris szerkezetben. A tantárgyak óraszámarányai szükségessé teszik az ugyanolyan arányú egyéni tanulást ahhoz, hogy a hallgató megfelelő színvonalú kompetenciák birtokában legyen a nemzetiségi tanítói feladatatok ellátásához. Csakis ilyen arányokkal lehet elfogadható, a sajátosságoknak megfelelő keretet biztosító nemzetiségi szakirányú óra-és vizsgatervet összeállítani, hogy az intézmények képesek legyenek a nemzetiségi tanító hallgatókat a kisebbségi tanítói munkára felkészíteni. A nemzetiségi szakirány tantárgyai szakmai tartalmát meghatározzák a tárgy tudományos eredményei, a mindennapi gyakorlat elvárásai. A nemzetiségi szakirányú képzés sajátossága a tárgyak sokszínűsége is. Szinte valamennyi tantárgy során a különböző kompetenciákat illetően megvalósul a hármas egység (leíró-reprodukáló-innovatív), de változó hangsúllyal. A kompetenciák teljesülésének mértéke alapján elmondható, hogy a hallgató megfelelő alapozást kap az élethosszig tartó tanulás kiindulási pontjául, vagyis a nemzetiségi tanító szakirány követelményeit teljesítő hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni a továbbtanulást jelentő képzési területekbe. A tantárgyelemek felsorolása: KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ELEMEK: Rendszerező-leíró nyelvtan I.-II.-II.-IV.-V. I.-V. félév Nyelv- és stílusgyakorlatok I.-II. I.-II. félév Tantárgy-pedagógia (nemzetiségi nyelv) I.-II. IV.-V. félév Gyermekirodalom I.-II. IV.-V. félév Irodalmi beszédgyakorlatok I.-II. VI.-VII. félév Nemzetiségi ismeret/néprajz I.-II. II.-III. félév Nemzetiségi irodalom/gyermekirodalom I.-II. VII.-VIII. félév Ének-zene tantárgy-pedagógia III. félév Testnevelés tantárgy-pedagógia. IV. félév Környezetismeret tantárgy-pedagógia V. félév SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYI ELEMEK: Versek, mesék, játékok német nyelven Szerep- és szituációs játékok német nyelvű irodalmi szövegek alapján

7 Rettentő töri? bevezetés a német nyelvterület kultúrtörténetébe Német gyermekdalok Az állatvilágról németül beszédgyakorlat Sportfoglalkozás németül Bevezetés a német nyelvű gyermekirodalmi kutatásba Was haben Sie verstanden? - Szövegértés Und was meinen Sie? Beszédgyakorlatok haladóknak Magyarországi német nyelvjárások A német nyelvterület országismerete magyar nyelven.

8 TANTÁRGYELEM LEÍRÁSOK Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan I. A tantárgyelem neve Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan I. Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státus Ajánlott félév Előfeltételek 0+2* 2 gyj K I. Nyelv- és stílusgyakorlatok I. együtt. A TANTÁRGYELEM CÉLJA: Elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához: a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése; az ismert struktúrákra újabbak építése; a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; az elméleti ismeretanyag automatizálása; az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia kialakítása, folyamatos fejlesztése; a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása; a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása; a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését; a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: a német főnévvel (Genus, Kasus, Numerus) a főnév ragozásával, a főnevek többes számával; a csak egyes és csak többes számban használatos főnevek (Singularia tantum, Pluralia tantum), az eltérésekkel: a rövidítések neme; az összetett főnevek, az idegen szavak, stb; a német névelőkkel használatukkal;

9 a német igével: az igemódokkal; a ragozással, az igetípusokkal, a visszaható igékkel, az igeidők képzésével és alkalmazásukkal; az igevonzatokkal, az ige mondatban elfoglalt helyével. KÖVETELMÉNYEK: az autonóm tanulási forma alkalmazása; ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségekkel adott esetben az igékkel és főnevekkel kapcsolatos szabályszerűségeket; az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján sajátítsa el a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; alakuljon ki és fejlődjön ki az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára; KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. König, Werner (2007): dtv-atlas Deutsche Sprache. München. 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

10 Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan II. A tantárgyelem neve Heti Kredit Zárási Státus Ajánlott óraszám forma félév Előfeltételek Nyelvtan Rendszerező/leíró nyelvtan II. 0+2* 2 gyj K II. Nyelvtan I.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: Folyamatosan építkezve az előző félév tudásanyagára elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely tanulmányaik során folyamatosan segíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásában. Félévről félévre figyelembe véve a már elsajátított és az arra épülő új ismereteket: feleleveníti a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat; az ismert struktúrákra újabbakat épít; kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetenciát; automatizálja az újabb elméleti ismeretanyagot; kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azokat; a hallgatókban a nyelvtan tanulmányozása kialakítja azt az összefüggéseket látó kompetenciát, melynek segítségével könnyebben sajátítja el autonóm módon is a szükséges ismereteket; TANANYAG: A tananyag meghatározása: korábbi és új nyelvtani ismereteiket megtanulják a hallgatók alkalmazni, és szert tesznek a német nyelven tanítás/átadás kompetenciájára is. a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása az új ismeretek vonatkozásában, annak további fejlesztése; a német nyelvtan automatizálása során olyan szövegeket olvasnak és elemeznek a hallgatók, melyek a nyelvtani jelenségek tudatos alkalmazásának kialakulását célozzák; a tanulmányok során továbbra is előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és továbbfejlődését; adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása; a tananyag minden további félévben lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A második félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez behatóan foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: a fő- és mellékmondatok szórendjével; a kérdőmondatokkal;

11 a fő- és mellékmondati kötőszókkal; a mellékmondatok típusaival; a német igével: a modális igékkel és azok átvitt értelmű jelentésének használatával (Modalverben zur subjektiven Aussage), az ige passzív alakjával. KÖVETELMÉNYEK: ismerje meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek adott esetben a névszókkal kapcsolatos szabályszerűségeket; az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján el kell sajátítania a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; ki kell alakítani és fejleszteni az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy érthető kommunikációt folytasson beszélgető partnerével és tanítási gyakorlatában egyértelműen közvetítse tanítványainak az elsajátítandó ismeretanyagot; KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. König, Werner (2007): dtv-atlas Deutsche Sprache. München. 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

12 Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan III. A tantárgyelem neve Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek Nyelvtan Rendszerező/leíró nyelvtan III. 0+2* 2 gyj K III. Nyelvtan II.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A korábbi félévekhez hasonlóan, hogy folyamatosan mélyíti és bővíti a hallgatók már megszerzett nyelvtani ismereteit a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának automatizmusánál: a már korábban megismert nyelvtani struktúrák folyamatos és rendszeres felelevenítése; az ismert struktúrákra újabbak építése; a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia kialakítása; a régi és új elméleti ismeretanyag folyamatos automatizálása; az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia további alakítása, folyamatos fejlesztése; az összefüggéseket látó kompetencia további alakítása, fejlesztése; olyan szövegek olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségek birtokában a hallgatók szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is ill. félévről félévre folyamatosan fejlesztik azt. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a német nyelv további nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása; a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése a régi és az új ismeretek területén egyaránt; a tanulmányok során továbbra is fontos szerepe van az autonóm tanulási formának, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és továbbfejlődését; ebben a félévben is lehetőséget ad a tananyag a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A harmadik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel: a német melléknév: a melléknév funkciója a mondatban és használata; a melléknév ragozása: az eltérések; a melléknevek fokozása;

13 a névmások és fajtái, használatuk, a számnevek és használatuk; az adverbiumok (a határozószók) funkciója és fajtái. az elöljárószók; fokozatosan áttérnek a szöveghasználattal a mondatelemzésre (már nemcsak a szófajokat, annak jellemzőit kell felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is); mondattani jelenségek. KÖVETELMÉNYEK: ebben a félévben is ismerje meg, kapja kézhez a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, hogy motiváljuk az autonóm tanulásra; tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot; ismerjék meg a hallgatók az egyes új nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos szabályszerűségeket; alakítsa továbbra is és fejlessze magában az összefüggéseket felismerő/látó kompetenciát; sajátítsa el és használja tudatosan az összefüggések felismerésével a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot, hogy eredményes kommunikációs partner és nyelvet/nyelven tanító legyen; KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. König, Werner (2007): dtv-atlas Deutsche Sprache. München. 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

14 Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan IV. A tantárgyelem neve Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek Nyelvtan Rendszerező/leíró nyelvtan IV. 0+1* 1 gyj K IV. Nyelvtan III.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: Tovább mélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, és ezekre építve tanulják meg az újabbakat; a már korábban megismert nyelvtani struktúrákat folyamatosan felelevenítik; az ismert struktúrákra újabbakat épít; kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetenciát; az elméleti ismeretanyagot a már ismertet és az újat is folyamatosan automatizálja; kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azt; a szövegek olvasásával és elemezésével elősegítik a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását; a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók megtanulják alkalmazni és szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása, a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és további fejlesztése; a tanulmányok során továbbra is hangsúlyos szerepet kap az autonóm tanulási forma, mely személyiségfejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását és folyamatos fejlesztését; a tananyag továbbra is, folyamatosasan lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. A negyedik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a mondattannal: a mondattípusokkal és jellemzőikkel, az egyszerű, a bővített és az összetett mondatokkal; a szórend szabályaival; az alany és a tárgy kifejezése "zu+inf. szerkezetekkel" az értelmező jelzőkkel és használatukkal; a mellékmondatok jellemzőivel; a mellékmondatok fajtáival; mondatelemzéssel;

15 KÖVETELMÉNYEK: meg kell ismernie a hallgatónak az egyes nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos további új szabályszerűségeket, az autonóm tanulás módszereit alkalmazva; továbbra is alakítani, fejleszteni kell az összefüggéseket észlelő/látó kompetenciát; az összefüggések felismerésével tudatosan figyelnie kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepére a nyelvtani struktúrák tanításánál; tovább kell fejleszteni az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen tanítási óráján tanítványai számára is; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. König, Werner (2007): dtv-atlas Deutsche Sprache. München. 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

16 Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan V. A tantárgyelem neve Kontaktóraszám forma félév Kredit Zárási Státus Ajánlott Előfeltételek Nyelvtan Rendszerező/leíró nyelvtan V. 0+1* 1 gyj K V. Nyelvtan IV.! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A hallgatók a már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteik birtokában, folyamatos nyelvhasználat mellett automatikusan alkalmazzák a nyelvtani struktúrákat a gyakorlatban: folyamatosan felelevenítik a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat; az ismert struktúrákra még mindig továbbiakat is építenek; a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia folyamatos fejlesztése; az elméleti ismeretanyag állandó és folyamatos automatizálása; az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia alakítása, folyamatos fejlesztése; az összefüggéseket látó kompetenciájuk alakítása, állandó fejlesztése; a német nyelvtan szabályainak automatizálásával elmélyítik a nyelvtani ismereteiket és kialakítják a tudatos alkalmazás kompetenciáját; fejlesztik a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciáját is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a német nyelv nyelvtani jelenségeinek felelevenítése, automatizálása, adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása, a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és fejlesztése; a tanulmányok során erőteljesen támaszkodni kell az autonóm tanulási formára, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását; a tananyag további lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. Az 5. félévben a heti egy órában a hallgatót felkészítjük a szigorlatra. folyamatos szövegolvasással (aktuális, autentikus témák, szakmai szövegek), nyelvtani elemzésekkel, a szófajok és a mondattanról tanultak folyamatos felelevenítésével; ismételten felhívjuk figyelmüket a kivételekre, különlegességekre, az "Umgangssprache" (köznapi nyelv) és a nyelvjárások nyelvhasználatában a Standardsprache-tól való eltérésekre. KÖVETELMÉNYEK:

17 ismerje a hallgató a szemeszter és a szigorlat tematikáját a félév elején, mert az autonóm tanulási forma ebben a félévben kapja a legnagyobb hangsúlyt; legyen birtokában a hallgató a helyes nyelvhasználathoz szükséges elméleti tudásnak; lássa konkrétan az összefüggéseket; ismerje, a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek fontosságát és szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; alakítsa ki és fejlessze magában az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen tanítási óráin; ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. Földes-Kühnert (1991): Umgang mit der Umgangssprache. Budapest. 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

18 SZIGORLAT Nyelvtan Leíró/rendszerező A tantárgy neve Kontaktóraszám Kredit SZIGORLAT Nyelvtan Leíró/rendszerező Zárási forma 0 Sz B típus Státus Ajánlott Előfeltételek félév K V. Nyelvtan IV. V. A TANTÁRGY CÉLJA: A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon írásban és szóban is számon kérje és ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált és az életkornak megfelelő továbbadására az iskola 1-6. osztályában: a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete; a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges, már kialakult kompetencia; az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó kompetencia prezentálása; a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes kommunikatív kompetencia bemutatása; a német nyelvtan szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték; az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is. TANANYAG: A tananyag meghatározása: a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása; a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiségfejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését; a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát. KÖVETELMÉNYEK: a hallgató rendelkezzen írott szövegekben és szóbeli kommunikációban is az összefüggéseket felismerő kompetenciával; az összefüggések felismerésével ismernie és alkalmaznia kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál; legyen az automatizált standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;

19 A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga sikeres letétele előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem kezdheti meg szóbeli vizsgáját, de megismételheti a sikertelen részvizsgát. A sikertelen szóbeli vizsgát megismételheti a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban. A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE! ÖSSZKREDITSZÁM: 0 ZÁRÁSI FORMA: szigorlat ( B típusú írásbeli és szóbeli vizsga) AJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL: Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V. KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning. 2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München. 3. Fabricius-Hansen Gallmann Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.o. 2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: Ulrich Ammon/Ulrich Knoop/Ingulf Radtke (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim. 3. Altmann, Hans Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320). 4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest. 5. Altmann, Hans Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung, Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

20 Nyelv- és stílusgyakorlatok I. A tantárgyelem neve Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státusz Ajánlott félév Előfeltételek Nyelv- és stílusgyakorlatok I. 0+2* 2 gyj K I. Nyelvtan I! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: a hallgatók nyelvi szintjének felmérése után a tantárgyelem célkitűzése a hallgatók nyelvtudásának fokozatos fejlesztése, a meglévő hiányosságok pótlása; kezdetben egyszerűbb szövegekkel motiválni kívánja a hallgatót megszólalási gátlásainak feloldására az egyes szövegrészek tartalmának memoriterként elsajátítása segíti a hallgatót véleménye kifejtésében - s csak fokozatosan emelkedik a szöveg- és hanganyagok színvonala; a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint írásbeli kifejezési készség) folyamatos fejlesztése, csiszolása; a hallgató szókincsének folyamatos bővítése a német nyelvterületen éppen aktuális témák feldolgozásával, valamint a tartalmakon keresztül a hallgató interkulturális attitűdjének kialakítása; a szeminárium témáin keresztül indirekt módon szeretné megismertetni a hallgatót a német nyelvterület egyik fő, társadalmi feszültséget indikáló problematikájával, a migráció jelenségével és a tartalmakon keresztül egyben mintát adni a másság, a kulturális különbségek toleranciájának gyakorlatára; vitaindítással lehetőséget nyújtani a hallgatónak arra, hogy véleményét szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven és tudásához mérten szabatosan kifejthesse, mások szokatlan, néha meglepő nézeteinek tiszteletben tartása mellett; tudatosítani a leendő tanítóban fontos feladatát, hogy felkészítse diákjait a személyes mobilitásra, a könnyebb eligazodásra a többnyelvű, többkultúrájú Európában; az egy-egy témához szükséges internetes anyaggyűjtésen keresztül a szeminárium nagyobb tanulói önállóságra kívánja ösztönözni a hallgatót; TANANYAG: A szövegeket, amelyek felölelik a mindennapi élet, kultúra, politika, társadalomtudományok témakörét, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be, majd a hallgatók sokoldalúan felhasználják az új szavakat és gyakorolják a hosszabb, összefüggő témakifejtést. Elemzik a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell a hallgatóknak eljátszaniuk. Megismerkednek a hallgatók egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell. Rendszeres a véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról. Az íráskészséget házi fogalmazások, képleírások, levelek írásával fejlesztjük. Témakörök: A kapcsolatok kialakításának lehetőségei, interkulturális találkozások; Személyek leírása és jellemzése; önéletrajz, bemutatkozás; A nyelvtanulás és jelentősége Európában; nyelvváltozatok megismerése Az internet szerepe a (nyelv)tanulásban Az effektív tanulás módszerei, tanulási stílusok; a kisebbségi iskola

21 Egy történet (a kisebbség iskolai életével kapcsolatban); Utazás; német nyelvterületen fekvő városok megismerése, egy hely leírása KÖVETELMÉNYEK: legyen képes a hallgató igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések segítségével; tudjon véleményt kifejteni szóban és írásban, elsajátított ismereteinek birtokában megfelelő stílusban; legyen képes egy-egy történet elmesélésére kommunikációt zavaró nyelvtani ill. kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával; végezze el a hallás utáni értési gyakorlatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata); KÖTELEZŐ IRODALOM: 1. Perlmann-Balme, Michaela Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 2. Perlmann-Balme, Michaela Susanne Schwalb (2008): em neu Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning. 3. Vorderwülbecke, Anne (2004): STUFEN INTERNATIONAL 3 Lehr- und Arbeitsbuch Ernst Klett Sprachen GmbH, Stuttgart. 4. Vorderwülbecke, Anne (2004): STUFEN INTERNATIONAL 3 Zusatzübungen Ernst Klett Sprachen GmbH, Stuttgart. AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Specht, Franz (2003): Schöne Augen Leseheft und Hörfassung Max Hueber Verlag Ismaning. 2. Hantschel, Hans-Jürgen Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung Übungsbuch Ernst Klett International GmbH Stuttgart. 3. Hantschel, Hans-Jürgen Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung Testbuch und CD Ernst Klett International GmbH Stuttgart. 4. Perlmann-Balme, Michaela Tomaszewski, Andreas und Weers, Dörte (2004): Themen neu Zertifikatsband Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache (CD) Max Hueber Verlag, Ismaning. 5. Perlmann-Balme, Michaela Tomaszewski, Andreas und Weers, Dörte (2004): Themen neu. Arbeitsbuch Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache Max Hueber Verlag, Ismaning.

22 Nyelv- és stílusgyakorlatok II. A tantárgyelem neve Kontaktóraszám Kredit Zárási forma Státusz Ajánlott félév Előfeltételek Német nyelv- és stílusgyakorlatok II. 0+2* 2 gyj K II. Nyelv- és stílusgyakorlatok I! A TANTÁRGYELEM CÉLJA: a tantárgyelem legfontosabb célkitűzése a hallgató középfokú szintű német nyelvtudásának elmélyítése: a hallgatók igényes nyelvi kifejezőkészségének kialakítására törekvés, amely képessé teszi és motiválja őket a választékosabb, színesebb nyelvezetű kommunikációra és tudásuk folyamatos, autonóm szinten tartására, illetve bővítésére; a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint írásbeli kifejezési készség) változatos fejlesztése, csiszolása során a hallgató megismeri és elsajátítja a nyelvi fejlesztés hatékony módszertani eszköztárának alkalmazását, valamint megismerkedik a nyelvoktatáshoz szükséges tanári instrukciókkal, szakkifejezésekkel; az egyre színvonalasabb viták keretében lehetőséget adni a hallgatónak arra, hogy megtanulja szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven kifejezni véleményét. a kulturális feszültségek hatékony feloldásáról, kezeléséről, a hazai lakosság és az országba érkező idegen nemzetiségű emberek humánus érintkezésének megvalósulásáról szerzett információkon keresztül a hallgató empátiás készségének fejlesztése, hogy tanítóként hazai közoktatásban elhivatottságot érezzen az esélyegyenlőség megvalósítása iránt; a német nyelv sokoldalú - egyes területek nyelvezetének szakszavak mélységéig is terjedő megismertetése a hallgatóval, melynek segítségével tájékozódhat az idegen nyelvű szakirodalomban és megismerkedhet kurrens pedagógiai irányzatokkal. TANANYAG: A szövegeket, amelyek ezúttal a társadalomtudományok, technikai fejlődés és a környezetvédelem témakörét érintik, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be. Sokoldalúan felhasználják a hallgatók az új szavakat és gyakorolják az összefüggő témakifejtést. Elemzik a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell eljátszaniuk a hallgatóknak. Megismerkednek a hallgatók egy-egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell. Rendszeres véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról. Az íráskészség fejlesztése házi fogalmazások, képleírások, levelek írásán keresztül történik. Témakörök: Vásárlás, a fogyasztói társadalom; az anyagiak szerepe az életben Egy kellemetlen szituáció megoldása (pl. reklamáció)