Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén

Átírás

1 Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén

2 Bitáné Bíró Boglárka Dr. Molnárné Dr. Barna Katalin Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén 2

3 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült oktatási e-learning tananyag A kötet szerzői Bitáné Bíró Boglárka egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Dr. Molnárné Barna Katalin egyetemi docens, Pannon Egyetem Lektor: Dr. Nagy Mónika Zita, egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem Kiadó: Kaposvári Egyetem H-7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. Kaposvár,

4 Tartalomjegyzék Előszó... 5 A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program áttekintése 7 EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban Az innováció alapjai, jelentősége Az innováció és fogalmának fejlődése Az innováció típusai Az innovációt befolyásoló tényezők Innovációs teljesítőképesség Magyarországon és az Európai Unióban Innovációs feladatok és lehetőségek az agrár- és élelmiszer ágazatban A XXI. század mezőgazdaság kihívásai Innováció az élelmiszeriparban Együttműködési lehetőségek Klaszterek jelentősége Hálózatos együttműködések a gyakorlatban Kutatás-fejlesztés és innováció a növénytermesztésben Kutatás-fejlesztés és innováció az állati termék előállításban Innováció az élelmiszerbiztonság javításáért és a minőségi élelmiszer előállításért Somogy megyei Kereskedelmi Iparkamara Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft Irodalomjegyzék

5 Előszó A közös magyar-horvát határ és határtérség történetileg a legösszetettebb magyar államhatárszakasz. Minden korábbi időszakban megjelent valamilyen formában a határ kezelésének, az egymás mellett, avagy egymással békésen együtt élés és együttműködő mikéntjének a kérdése. A határ mentén való együttélés és kooperáció teljesen új tartalmat kapott Horvátország 1991-es függetlenné válása, majd Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, illetve Horvátország jelenleg folyó csatlakozási tárgyalásainak tükrében. A humántőke újratermelése, hasznosítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van az oktatásnak, s azon belül különösen a felsőoktatásnak. Az egyetemek rendelkeznek azokkal a szellemi kapacitásokkal, amelyek révén a közös határtérség belső sajátossága, problémacsomópontjai és a közös fejlesztési lehetőségek feltárhatóak. A térségben egyszerre van szükség a környezettudatos, társadalmi innovációs folyamatok új módon és új nagyságrendben való beindítására, az egyetemek térségi gazdaságfejlesztési mediátori szerepének növelésére, a permanens kritikai elemzés, a korrekciós lehetőségek feltárására irányuló kutatások folytatására. A Kedves Olvasó olyan könyvet tart most a kezében, amely az Európai Unió as költségvetési időszakában végrehajtásra kerülő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult Szántóföldtől az Asztalig (Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table) című projekt terméke. A horvátországi HAH élelmiszer ügynökség (Eszék), mint társult partner részvételével megvalósuló projektben a vezető kedvezményezett a Kaposvári Egyetem (Kaposvár) mellett partnerként a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (Kaposvár) Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (Pécs) az Eszéki Josip Jurij Stossmayer Egyetem (Eszék) oktatói és kutatói vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. 5

6 A tevékenységek megvalósítása hozzájárult egy e-learning tananyag összeállításához, amely a projektben résztvevő oktatók és kutató szakemberek tapasztalatait kívánja bemutatni a felsőoktatásban tanulók számára. Ezzel lehetőséget biztosítva nemcsak arra, hogy a diákok megismerkedjenek a napjainkban egyre terjedő projektek világával, hanem a manapság egyre fontosabbá váló kutatási területével is, azaz az élelmiszer nyomon követésével a szántóföldtől az asztalig. Különös tekintettel az minőségbiztosításra, az innovációra és a hálózatos együttműködések szükségességére. 6

7 A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program áttekintése A Magyarország Horvátország IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance Előcsatlakozási eszköz) Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. A Program intézményi struktúráját Magyarország és Horvátország közös döntése alapján ún. megosztott irányítási rendszerben alakították ki. A program előzményeként a magyar-horvát határon átnyúló együttműködések, már 2002-ben elkezdődtek, és ebben az évben kezdeményezték a határ menti helyi szereplők a Magyar - Horvát Kísérleti Kisprojekt Alap elindítását a magyar nemzeti PHARE program (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy - segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának) keretében. A Kísérleti Kisprojekt Alap 2003-ban is meghirdetésre került. A kisprojekt alapok jellegüknél fogva a non-profit határ menti együttműködéseket tekintették fő céljuknak. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Programot az Európai Bizottság március 13-án hagyta jóvá. A Program keretében a hét évre uniós forrás áll rendelkezésre. A Program széles körű lehetőségeket kínál a potenciális kedvezményezetteknek két prioritás a Fenntartható környezet és turizmus és az Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés keretein belül. Ennek megoszlása látható az 1. ábrán. 1. ábra: A Program fő finanszírozási területei Forrás: 7

8 A programok felépítésének két fontos jellemzője: Vezető Kedvezményezett elv Ez az elv alapvető követelmény a támogatásban részvevők számára. A projektet a tagokat a Vezető Kedvezményezett képviseli, ez a szervezet van közvetlen kapcsolatban az adott projekt, valamint a Program közös végrehajtó szerveivel. A Vezető Kedvezményezett felelőssége, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő partneri együttműködést állítson fel. Határon átnyúló hatás A határon átnyúló hatás teljesítése érdekében a projektekbe a határ menti terület magyar és horvát oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket. A projekteket az ún. közös együttműködési kritériumok szerint kell tervezni és végrehajtani, azaz közös projektfejlesztés, közös humánerőforrás, közös finanszírozás, illetve közös projekt-végrehajtás feltételei szerint. Valamint az is fontos, hogy a projektek eredményeinek hatást kell gyakorolniuk a határ mindkét oldalára. A Program, támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen km 2 (2. ábra). 2. ábra: Támogatásra jogosult területek Forrás: 8

9 A horvát oldalon a határmenti megyék (Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente és Eszék-Baranya), illetve ezen túlmenően további négy megye is részt vesz a programban, mint kapcsolódó régiók (Varasd, Belovár-Bilogora, Pozsega-Szlavon és Vukovár-Szerémség), azonban az utóbbiak, csak a Programban rendelkezésre álló közösségi forrás maximum 20%- át vehetik igénybe. Magyarországon a támogatásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya NUTS III 1 szintű megyék alkotják. A Programban rész vevő partnereket számos szerv felügyeli, amely segítséget nyújt szakmai és adminsztrációs tevékenységekben egyaránt. Ezek a következők: 3. táblázat: A program szervezeti felépítése Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Közös Technikai Titkárság (KTT) Információs Pont Ellenőrző szervek Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), Magyarországon Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyarországon Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH), Magyarország VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban VÁTI Nonprofit Kft. (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg), Magyarországon a Területfejlesztési és EU alapok Minisztérium szerződteti Horvátországban A Közös Monitorig Bizottság (KMB) feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása és a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozása az adott pályázati kiírás keretein belül. ( 1 NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques; Statisztikai területi egységek osztályozási rendszere 9

10 A Program rövid bemutatása egy konkrét projekt alapján A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, és közreműködő partnerként a Horvát Élelmiszer Ügynökség is részt vesz a projektben. A projekt átfogó célja egy közös kommunikációs platform létesítése az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók között, a célrégió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából. A magyar-horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen egyaránt. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában is. A kutatóbázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projektpartnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekképviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+Ikapacitásának bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozás-fejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. A projekt résztvevői tematikus workshopokat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő 10

11 rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. A projekt fő tevékenységei: Az élelmiszeriparral kapcsolódó együttműködésen alapuló horvát és magyar jó gyakorlatok megismerése tanulmányi látogatásokkal annak érdekében, hogy a célrégióban a hálózatos K+F+I együttműködés a tapasztalatokkal segítve javuljon. Írásbeli anyagok elkészítése a műhelyek, valamint a jó gyakorlatok tapasztalatai alapján, amelyek megalapozzák a közös agrár-élelmiszer szektorhoz kötődő kutatásifejlesztési és innovációs együttműködés potenciáljának feltárását, lehetséges fejlesztési irányait. Ez utóbbi stratégiai javaslatként kerül megfogalmazásra, kiemelten a partnerek érdekeltségi viszonyai alapján. A projekteredményekből tananyagok készülnek szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói számára. A projekt megvalósítási területe Somogy, Baranya és Osijecko-Baranjska megyék a és között. A projekt célcsoportjai a projekt megvalósítás területén folyó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolódó mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők, kutatók, szakértők, innovátorok és innovációt felhasználók; közvetetten pedig a potenciális innovatív termelők, hallgatók és képzési intézmények is bevonásra kerültek. A Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásai nemcsak az európai uniós források igénybe vételére biztosítanak lehetőséget, hanem egyfajta előkészítésnek is tekinthető a szántóföldtől az asztalig szemlélet elterjedésének. Az emberek, a tudatos vásárlók ugyanis szeretnék megismerni a fogyasztott termékeik eredetét. A fogyasztók védelmét több Európai Uniós szabályozás védi, ezeknek a bemutatására a következő fejezetben kerül sor. 11

12 EU szabályozás és jogharmonizáció dióhéjban Az Európai Unióban már évtizedekkel ezelőtt megteremtődött az igény a fogyasztók védelmére, az asztalunkra kerülő élelmiszerek biztonságossá tételére. Ez az igény törvényi szabályozásokban rendeletekben (178/2002/EK) öltött testet és Magyarországon a csatlakozás után került bevezetésre. A jogharmonizáció, különböző okok miatt csak 2008-ra fejeződött be és a megfelelő ellenőrzési kompetenciákkal rendelkező szervezetet Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012-ben hozták létre. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény rendelkezik a nyomon követhetőség rendszeréről, az élelmiszerlánc szereplőiről, azok kötelezettségeiről, az állami felügyelet működéséről és a járványokról is. Az élelmiszerellátást, az élelmiszerbiztonságot összetett társadalmi és gazdasági okok miatt, napjainkban megkülönböztetett figyelem kíséri. Az élelmiszerellátás a gazdaságnak meghatározó szegmense, közismerten stratégiai és politikai kérdés, miközben a fogyasztókban mindinkább tudatosul, hogy az elfogyasztott élelmiszerek hatással vannak az egészségükre. Az elmúlt évek országhatárokon átnyúló, a média érdeklődésével kísért élelmiszerbotrányai a fogyasztók figyelmének középpontjába helyezték az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerellátást. Érthető tehát, hogy az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az áruk szabad áramlása elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme, aminek megvalósításához nem elégséges csupán az előállítás és forgalmazás területét felügyelni, vizsgálni kell az előállítás előtti és a forgalmazás utáni lépéseket is, nyomon kell követni az alapanyagok útját a szántóföldtől az asztalig tehát teljes élelmiszer-láncban. 4. ábra: Az élelmiszerlánc szereplői és a közöttük lehetséges kapcsolatok Forrás: 12

13 A teljes élelmiszerlánc felügyelete, a teljes nyomon követhetőség (3. ábra) a fogyasztói bizalomhoz szükséges garanciák iránti igény miatt már nem volt hatékony a korábbi széttagolt, szakterületekre osztott, részeket felügyelő, elkülönült hatósági rendszer (állat-, növény-,közegészségügy) hazánkban, így került megalkotásra az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet, amelyhez szükségessé vált az élelmiszerlánc egészét átfogó szakmai jogszabályok egységes szemléletű áttekintése és egységes jogi környezetbe rendezése. A szántóföldtől az asztalig elv szerint a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései nem választhatók szét egymástól. Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden lépését, az elsődleges termelést, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszát, beleértve az állati takarmány előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és végső fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. A korábbi szabályozáshoz képest terjedelmében is a felére csökkenő új törvény egységes szerkezetben és eljárásrendben foglalja össze az előírásokat. Ezáltal azok átláthatóbbá, egyszerűbbé válnak a jogalkalmazó, az élelmiszervállalkozó és a fogyasztó számára is, ami könnyebb tájékozódást biztosít az alapvető előírások között. Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Éltv) fő célkitűzéseiben az alábbiakat szolgálja: a fogyasztói bizalom erősítése a fogyasztók biztonságának növelése, a hatékonyabb, racionálisabb és olcsóbb élelmiszer-biztonsági hatósági tevékenység megteremtése. A törvény célja tehát az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és az egységes hatósági felügyelet megteremtésével, a végső fogyasztók egészségének védelme. 13

14 A törvény megalkotásakor az alábbi három kiemelt szabályozási célt kellett teljesíteni: 1. Megerősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát. 2. A hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságra telepíteni. 3. Meghatározni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét 14

15 1. Az innováció alapjai, jelentősége Napjainkban az innováció szükségessége nem kérdőjelezhető meg, a gazdálkodás szigorodó külső és belső feltételei, a vevők igényeinek folyamatos változásai, a tudomány és a technika gyors fejlődése, az erős piaci verseny mind arra sarkalják a vállalkozásokat, hogy új fejlesztések segítségével, alacsonyabb önköltségű azaz magasabb nyereségtartalmú terméket állítsanak elő. Amelyik vállalkozás nem tud lépést tartani a fejlődéssel, kiszorul a versenyből és véglegesen eltűnhet a piacról (Szabó, 2002). Az innováció jelentőségét bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számolt társadalmi haladás mutatószámrendszerének szerves részét képezi, többek között közlésre kerül az innovatív vállalkozások aránya az összes vállalkozáshoz viszonyítva (1. táblázat). 1. táblázat: Az innovatív vállalkozások aránya Magyarországon, létszámkategóriák szerint, 2010 Létszám-kategóriák, fő Innovatív vállalkozások aránya, % , , ,0 Forrás: Az innováció és fogalmának fejlődése Az innováció fogalmát kidolgozott formában először az osztrák Nobel-díjas közgazdász, Joseph Alois Schumpeter ( ) 2 használta 1934-ben. Schumpeter az innováció szót mint a termelési tényezők új kombinációjára történő törekvést használja, tehát elmélete szerint az innováció, meglévő dolgok és eredők kombinációja. 2 Schumpeter a XX. század első felének kiemelkedő közgazdásza volt. Több megjelent könyve közül a gazdasági ciklusokról szóló a legismertebb. 15

16 1. kép: Joseph Alois Schumpeter, osztrák közgazdász Forrás: Az osztrák közgazdász véleménye szerint a nagyívű gazdasági ciklusok mindig az innovációk eredményeképpen bekövetkezett kreatív rombolások -nak tulajdonítható, ami tulajdonképpen egy korszak lezárását és egy új korszak születését foglalja magába. Az új kombinációk mindig új, a régieket legyőző szervezetben valósulnak meg. A kreatív rombolás lehet egy olyan innováció is, amelynek összetevői változatlanok csak, azok elrendezése változik (Henderson-Clark, 1990). Az innovációs ciklus első szakasza mindig a felfutás folyamata, amelyben új iparágak, vállalkozások születnek, amelynek hatására a gazdaság növekedésnek indul. A tetőzés szakaszában a piac már beérett és egyre kevesebb új vállalkozás alakul. A nagy piaci verseny hatására a piac beszűkül és csak néhány nagyobb szereplő kezébe kerül. A hanyatlás szakaszában az új igények és technológiák megjelenése beindítja a kreatív rombolás folyamatát, és azok a cégek amelyek váltani nem tudnak, eltűnnek a piacról (Bőgel, 2002). Az innováció meghatározására természetesen nagyon sok, széles körben értelmezett fogalom létezik, amelyek mindegyike a vállalatok megújulását, a változó gazdasági folyamatokhoz történő sikeres alkalmazkodást elősegítő tevékenységként értelmezi az innovációt. Downs és Mohr bővítette Schumpeter fogalmát: az innováció bármely olyan eszköz, rendszer, folyamat, probléma, program, termék vagy szolgáltatás adaptációja, amely új a szervezet számára (Downs Mohr, 1976). 16

17 Dougherty szerint az innováció egy új termék vagy szolgáltatás koncepciójának megalkotása, fejlesztése, gyártásfejlesztése, gyártása, piacra dobása és folyamatos menedzselése (Dougherty, 1996). Az OECD 3 a tudományos és technológiai tevékenységek mérésének módszereit összefoglaló Oslo kézikönyvben teszi közzé az innováció fogalom- és mérési-rendszerét, valamint a hozzá kapcsolható eszköztárat. A kézikönyv harmadik kiadása lényegesen kiszélesítette az innováció fogalmát, ugyanis a termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is felöleli. A kézikönyv meghatározása szerint az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetését jelenti. Fontos változás a technológia szó elhagyása a termék- és eljárás-innovációból, amely lehetővé teszi a definíció értelmezését az alacsonyabb K+F 4 intenzitású cégek és a szolgáltató szektor számára is. Ezek szerint a termék-innováció itt, olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely új, vagy jelentősen megújított, tulajdonságai és rendeltetése tekintetében. Ide tartoznak a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírások, az összetevők és anyagok, a felhasználóbarát jelleg, vagy egyéb funkcionális tulajdonságok. Magyarországon a termék-innováció a nagy-vállalkozások esetén gyakrabban előforduló tevékenység, ennek legfőbb oka az, hogy a sikeres innovációhoz szükséges erőforrás kapacitással legfőképpen a nagy vállalatok rendelkeznek (Statisztikiai tükör, 2012). Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési, vagy szállítási módszer megvalósítása, amely magába foglalja pl. a technikában, a berendezésekben bekövetkező jelentős változásokat (2. táblázat). 3 OECD: Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködési Szervezet 4 A kutatás-fejlesztés (K+F) az ismeretanyag növelése érdekében végzett kreatív munkát, valamint a létrejövő ismeretanyag új alkalmazások kidolgozásához történő felhasználását jelenti. 17

18 2. táblázat: A termék- és eljárás-innovációval összefüggő tevékenységek előfordulása az innovatív vállalkozások %-ában, Forrás: Statisztikai Tükör, A marketing-innováció olyan új az értékesítés növelése érdekében bevezetett marketing-módszerek alkalmazását jelenti, amelyek a fogyasztói szükségletekre, a meglévő piacok növelésére, az új piacok megnyitására, vagy a termékek új célú piaci elhelyezésére fókuszálnak. 3. táblázat: A marketing-innováció előfordulásának gyakorisága a vállalkozásoknál, létszám-kategóriák szerint, Forrás: Statisztikai Tükör, Ezek az új marketing-módszerek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben. 18

19 A szervezési-szervezeti innováció (4. táblázat) a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban megvalósuló új szervezési-szervezeti módszerek bevezetését jelenti (Oslo Manual, 2005). 4. táblázat: A szervezeti innováció előfordulásának gyakorisága a vállalkozásoknál, % Forrás: Statisztikai Tükör, Fontos különbséget tenni a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció között, a kettőt nem szabad összekeverni. A K+F azt a rendszeresen végzett alkotó munkát jelenti, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak az új alkalmazások kidolgozására történő felhasználását (Frascati Manual, 2002). Az innováció pedig ahogy azt a fentiekben is láthattuk a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása (Oslo Manual, 2005). A következő ábra jól szemlélteti az innovációs és a K+F tevékenység közötti különbséget és az összefüggéseket: 19

20 1. ábra: Az innovációs tevékenység Forrás: Gyimesi, Az innováció keretét tulajdonképpen a K+F adja, ugyanis mint az innováció háttértevékenysége, az a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozatalának folyamatá jelenti (Chikán, 2008) Az innováció típusai Az innovációs tevékenység hagyományos megközelítése szerint megkülönböztetünk gyártás- (technológia) és gyártmány- (termék) fejlesztést. Schumpeter a gazdasági élet területén értelmezett innováció öt alapesetét különböztette meg: Termékinnováció: a fogyasztók számára még nem ismert, új javak előállítása, Folyamatinnováció: új, az adott iparágban még ismeretlen termelési eljárás bevezetése, amely nem feltétlenül kötődik technológiai újításhoz, Piacinnováció: új értékesítési piac megnyitása, Beszerzési innováció: új beszerzési forrás felhasználása, és Szervezeti innováció: új szervezeti felépítés kialakítása (Schumpeter, 1980). Trott (2005) szélesebb körben értelmezte az innovációt: Termékinnováció: pl. új vagy továbbfejlesztett termék kidolgozása, Folyamatinnováció: pl. új gyártási folyamat kidolgozása, Szervezeti innováció: pl. új belső kommunikációs rendszer, 20

21 Vezetői innováció: pl. TQM, SAP 5 rendszerek, Termelési innováció: pl. minőségi körök Kereskedelem/marketing innováció: pl. direkt marketing bevezetése és Szolgáltatás innováció: pl. internet alapú pénzügyi szolgáltatások (2. ábra). 2. ábra: Az innovációs rendszer elemei Forrás: (Pakucs Papanek szerk, 2006) Az innovációs folyamat jellegzetessége szerint megkülönböztetünk (Pecze, 2003): Ugrásszerű fejlődést előidéző radikális innovációt (paradigmaváltás), és a termék egyes funkcióira irányuló folyamatos innovációt (adott technológiai keretek közötti újítás) (3. ábra). 5 TQM: Total Quality Management; Teljeskörű Minőségirányítás SAP: Integrált Vállalatirányítási Rendszer 21

22 3. ábra: A radikális és folyamatos innováció közötti különbség Forrás: Jarjabka, Az eredetiség szempontjából négy típusú innovációt különböztetünk meg: invenció, azaz eredeti találmány, amely újdonságnak számító még ki nem próbált termékek, szolgáltatások, vagy folyamatok elméleti megalkotását jelenti. Ezek lehetnek forradalminak számító vagy áttörést hozó innovációs termékek (pl. gőzgép, transzformátor). továbbfejlesztés, ami tulajdonképpen egy már létező termék, szolgáltatás vagy folyamat eltérő formában történő alkalmazása egy másik területen (pl. McDonald s amely a gyors étkeztetést nemzetközi hálózattá fejlesztette). Az utánzás egy termék vagy szolgáltatás lemásolását jelenti úgy, hogy a továbbfejlesztés érdekében a vállalkozó ezt kiegészíti saját ötletével, így szerezve versenyelőnyt a piacon (pl az IBM mellett megjelenő egyéb számítógépes cégek mint a Compact vagy a Dell Computer) (Hisrich Peters, 1991) Az innovációt befolyásoló tényezők Az innováció sikerességét erősen befolyásolja a vállalkozás mikro- (lokális szint) és makrogazdasági (nemzetgazdaságii szint) környezete. A nemzetgazdaságonként változó makrokörnyezet (gazdaságpolitika, monetáris politika, adótörvények, befektetések szabályozása, oktatási rendszerek, innovációs rendszerek, innováció-politika, stb.) országonként eltérő módon determinálja a versenyelőnyöket. A mikrokörnyezet a vállalaton belüli tényezőket, valamint a vállalaton kívüli üzleti környezetet foglalja magába. A makroés mikrokörnyezet sok esetben összekapcsolódik, hiszen a helyi környezetnek vannak olyan 22

23 elemei, amelyek a makrokörnyezethez tartoznak (pl. a regionális fejlesztési terveket az országos ágazati politikák írják elő), és fordítva, a vállalati működés nemcsak magától a vállalattól, hanem a környezetében jellemző viselkedési mintáktól is függ ( A gazdasági környezet mellett a társadalmi környezet (demográfiai viszonyok, munkaerő képzettsége, rendelkezésre állása, az innovációval kapcsolatos szemlélete), valamint a műszaki-technológiai környezet játszik szerepet (4. ábra). Ugyanis ez utóbbi környezet tulajdonképpen, ami egyrészt a termelés, előállítás, másrészt pedig a kereslet oldaláról is elvárásokat támaszt egy termékkel és/vagy egy szolgáltatással szemben. A politikai környezet jelentősen befolyásolja a gazdasági stabilitást a jogi környezet pedig az újítások szabadalmaztatási rendszerét szabályozza (Jarjabka Lóránd, 2010): 4. ábra: Az innovációs folyamat és környezete Forrás: Babinszky, Az innovációt gazdasági és társadalmi tényezők is hátráltathatják. A gazdasági tényezők közül a legkiemelkedőbb a makrogazdasági környezet kiszámíthatatlansága, a túlzott adminisztráció, a gyorsan változó jogi környezet, a vállalaton belüli tőkehiány, a szűkös külső finanszírozási lehetőségek, és a nem megfelelően képzett munkaerő (Csizmadia Grosz, 2012). 23

24 A társadalmi problémák megoldása jelentős szerepet játszhat az innováció ösztönzésében. Ezek a társadalmi tényezők az alábbiak lehetnek: vállalkozó kedv irigységkultúra mások sikereinek értékelése (negatív érzelmek) bizalmatlanság kockázatkerülés (in)tolerancia (Tóth, 2012). A hátráltató tényezők közül fontos kiemelni azokat, amelyek az innováció természetéből fakadnak. A korszerűtlen non-profit kutatói hálózat (pl. öreg műszerek, hiányos infrastruktúra), az elaprózott kutatói tevékenység (nemzetközi szinthez viszonyítva kevés a sok kutatót magába foglaló kutatási téma), a piaccal szeembeni nyitott szemlélet hiánya (pl. erősebb a publikációs kötelezettség a szabadalmi oltatlom szerzés mellett) és az innovációs rendszer hiányosságai (pl. fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök) mind rontják az innovációs tevékenység sikerességét (Csepeli, 2008). Az innovációt pozitívan befolyásoló tényezők közül a marketing tevékenység külön kiemelendő, ugyanis a marketing tevékenység és az innováció a vállalati célt megvalósító tevékenységek között külön szemléletmódot képviselnek. A marketing a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, az innováció pedig ennek a fogyasztóorientáltságnak a következménye és a vállalkozások versenyfeltételekhez való alkalmazkodását segíti. A sokféle vállalati funkció közül tehát a marketinggel és innovációval kapcsolatos tevékenységek azok, amelyek az üzleti vállalkozás lényegét leginkább kifejezik, és amelyek más alapvető céllal rendelkező szervezetektől a legjobban megkülönböztetik (Gyimesi, 2012). A vállalkozások versenyképessége tehát nem egyedül az innovációtól függ, hanem azok létének és működésének elengedhetetlen feltétele a marketing tevékenység (Chikán, 2008) is. Az innováció kezdeti és záró lépése tulajdonképpen a marketing tevékenység, pl. termékinnováció esetén az ötletgyűjtés, azok kiértékelése, a fogyasztói csoportok meghatározása a prototípus tesztelése a piacon, a megelőző reklámok, illetve a már elkészült innovatív termék piaci bevezetésekor a marketing-mix alkalmazása keretezi az innovációs folyamatot (5. ábra). 24

25 5. ábra: Az innováció visszacsatolásos modellje Forrás: Némethné, Innovációs teljesítőképesség Magyarországon és az Európai Unióban A nemzetközi gazdasági színtér gyorsan változik, a sikeres alkalmazkodás záloga, a gazdasági erősségek kiaknázása és a gyengeségek leküzdése. Számos világszintű innováció az Európai Unióból származik, azonban a gyors változás folyamatos stratégia alkotást indukál. Az Európa 2020 Stratégia ezekre a globális kihívásokra fogalmaz meg lehetséges útirányokat. Az OECD szintén elkészítette innovációs stratégiáját, amely a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra történő válaszadásra összpontosít. Fő prioritásai: képessé tenni az embereket és vállalkozásokat az innovációra, segíteni kell a tudás létrehozását és alkalmazását, az innováció alkalmazása a globális kihívásokra, valamint az innovációs politikai intézményrendszer fejlesztése. Az OECD által készített innovációpolitikai országtanulmány az innováció mértékének elégtelenségét jelöli meg a magyarországi gazdasági fejlődés egyik gátjának. Ugyanis az elégtelen innováció hátráltatja a magyar gazdaságot abban, hogy a technológia fejlődését és a globalizáció lehetőségeit kihasználja. Az OECD meghatározó szerepet lát a kormányzati politikában ugyanis kedvező keretfeltételek megteremtésével és egyes piaci és rendszerszintű kudarcok kiküszöbölését szolgáló intézkedésekkel javulhat az ország innovációs tevékenysége. Ezért Magyarországnak arra kell törekednie, hogy jól használja fel az Európai 25

26 Uniónak azon egyre jobban bővülő forrásait, amelyeket K+F-re és innovációs beruházásokra nyújt. Ehhez azonban sok hátráltató tényezőt le kell küzdenie az országnak, többek között: az alacsony a K+F intenzitást és üzleti K+F ráfordítást (különösen a KKV-k 6 körében), a gyenge szabadalmi tevékenységet, növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenységek számát, mert egyelőre csak néhány iparágban végeznek innovációs tevékenységet, zömében külföldi tulajdonban lévő vállalatok, el kell érni, hogy az innovációs alaphoz az országban jelen lévő cég közül ne csak néhány járuljon hozzá, csökkenteni kell a K+F tevékenység nagyfokú regionális koncentrációját, ami erőteljesen Közép-Magyarországon koncentrálódik. A koncentráció a tudomány, a technológia és az innováció kormányzási képességeire egyaránt jellemző. Több szakembert kell képezni a tudomány és a technológia számára, ugyanis Magyarország a frissen végzett diplomások arányában kevesebb természettudományi és műszaki diplomást képez, mint a legtöbb OECD-ország (OECD, 2009). Mindemellett az OECD az innováció szempontjából olyan fontos erősségeinkre is rámutat, mint pl. a gazdaság nyitottsága, amelynek eredményeképpen jelentős mennyiségű külföldi működő tőke halmozódott fel Magyarországon, az alap- és inkább alkalmazott-jellegű kutatás némely területén (pl. a fizikai, matematikai, biológiai, kémiai, klinikai orvostudományi és a mérnöki tudományok területén) világszerte ismert és elismert eredményekkel rendelkezünk, amelyeket változatos és sokféle támogatási programok segítenek, valamint a javuló innovációs intézményrendszer, keretfeltételek és jogszabályi alapok (OECD, 2009) szintén a hazai innovációs folyamatot erősítik. Az innovációs teljesítmény javulásának lassulása általánosan jellemző az EU-ban (6. ábra), így a tagországoknak nem sikerült behozniuk lemaradásukat a világ innovációs nagyhatalmaival, az USA-val, Japánnal és Dél-Koreával szemben. Ez a lemaradás leginkább a magánszektorban figyelhető meg, a vállalatok innovációs tevékenysége ugyanis 6 KKV: Kis- és közép-vállalkozások 26

27 fontos szerepet játszik abban, hogy egy ország uniós vagy nemzetközi szinten az élen jár. Az Unió továbbra is megelőzi Kína, Brazília, India, Oroszország és Dél-Afrika feltörekvő gazdaságait, ám Kína innovációs teljesítménye egyre erősödik, és lemaradása folyamatosan csökken. 6. ábra: Az EU tagállamok innovációs teljesítménye Forrás: MEMO/12/74, A 6. ábrán látható, hogy az innováció ereje alapján négy csoportba sorolhatjuk a tagállamokat: Vezető innovátorok: Svédország, Dánia, Németország és Finnország. Követő innovátorok: Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország, amelyek teljesítménye nagyjából megegyezik az EU-27 átlagával. Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország (20. hely), Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország, amelyek teljesítménye az EU-27 átlaga alatt marad. Lemaradó innovátorok: Románia, Litvánia, Bulgária és Lettország, ők az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesítettek (MEMO/12/74). 27

28 Az innovációs sorrend alapját 24 mutatószám képezi, amelyeket 3 csoportba sorolhatunk, ezek összehangolásával állítják elő azt a mutatószámot, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel és alkalmas az országok közötti sorrend kialakításra. A mutatószám csoportok az alábbiak: Potenciál: az innováció legfontosabb tényezői (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, finanszírozás és támogatás), Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon), valamint Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat jelző mutatók (innovátorok és gazdasági hatások (MEMO/12/74). A vezető innovátorok mindegyikére jellemző, hogy innovációs tevékenységükben kulcsfontosságú szerepet játszik az üzleti tevékenység, valamint az állami és a magánszektor közötti együttműködés, és K+F kiadások tekintetében is nagyon jól teljesítenek. A legtöbb vezető innovátor a vállalati tevékenységekhez kapcsolódó egyéb innovációs mutatók vonatkozásában és a technológiai ismeretek kereskedelmi hasznosításában is jó eredményt ér el. A világszintű innovációs rangsorban Magyarország a 31. helyet foglalja el 2012-ben, ami azt jelenti, hogy Magyarország öt helyet esett vissza az előző évi eredményéhez képest, azonban az elemzésbe 125 ország helyett 141 országot vontak be a szakértők. A rangsort másodszorra állította elő az INSEAD nemzetközi üzleti iskola és az ENSZ 7 egyik speciális szervezete, a WIPO 8 (5. táblázat). 7 ENSZ (UNO): United Nations Organization, Egyesült Nemzetek Szervezete 8 WIPO: World Intellectual Property Organization, Szellemi Tulajdon Világszervezete 28

29 5. táblázat: Innovációs index, 2012 Forrás: INSEAD WIPO, A rangsor alapját képező mutatószám értéke 0 és 100 pont közötti értéket vehet fel és a a politikai környezet, az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás-fejlesztésre szánt összegek és a hozzájuk tartozó intézményrendszerek és egyéb faktorok (pl: az ország nyelvén íródott Wikipédia cikkek száma, vagy a Youtube feltöltések mennyisége) segítségével állítják össze (INSEAD WIPO, 2012). A lista első tíz helyezettje nem sokat változott 2011-hez képest, a jelentés azonban rámutat arra is, hogy az Egyesült Államokban az előkelő helyezés ellenére is hiányosságok mutatkoznak az oktatás és a humán erőforrások területén. A rangsor szerint Magyarországnak a befektetők védelme, és a nettó működő tőke beáramlása terén különösen nagy a lemaradása (100. és 141. hely), de az adófizetés nehézsége/könnyűsége terén is a rangsor második felében található hazánk (82. hely), bár ezen a téren a régió számos országa még rosszabbul áll. A kreatív szolgáltatások exportjában (5. hely) és a különböző informatikai szolgáltatások beimportálása, használata, illetve a szoftverekre kifizetett GDP arányos összegek terén Magyarország kedvező rangsorszámot kapott. 29

30 2. Innovációs feladatok és lehetőségek az agrár- és élelmiszer ágazatban A XXI. században a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés szerepe megváltozott a lakosság dinamikus élelmiszerfogyasztása következtében. A kibocsátott mennyiség növelése mellett azonban minőségi változásokra is szükség van, mert az élelmiszer már nemcsak tápanyagként van jelen a piacokon, hanem olyan többlet funkciókkal is rendelkezik, amelyek az egészségfejlesztésben és a környezetterhelés csökkentésében egyaránt szerepet játszanak. Az élelmiszer-előállítás mellett megjelent az energia célú mezőgazdasági termelés is, így az egyre fokozódó versenyben azok lesznek a nyertesek, akik több, jó minőségű termékkel magasabb árat tudnak elérni (Nagy et. al, 2008) A XXI. század mezőgazdaság kihívásai A XX. század utolsó harmadától kezdve az emberi tevékenység eredményezte üvegházhatású gázok légköri koncentrációja ugrásszerűen megnövekedett. Ezek a gázok azért károsak, mert korlátozzák a Föld hosszú hullámú hőkisugárzásának világűrbe jutását, ennek következtében az atmoszféra melegedni kezd. Ez pedig gyorsabb lefolyású globális felmelegedést idézhet elő, különösen, ha ez a folyamat egybeesik a természetes, időszakos felmelegedéssel. Az éghajlatváltozás Magyarország mezőgazdáságát is sújtja, a folyamatosan csökkenő csapadék mennyisége aszályosodást okoz. De az utóbbi években a szélsőséges időjárási események előfordulása is megnőtt, egyre több az ár- és belvíz, a fagykár egyre nagyobb a hőmérséklet ingadozás és a folyamatos felmelegedés egyre erősebb szeleket gerjeszt. Az öntözési lehetőségek beszűkülése, az egyre gyakoribbá váló növényi rendellenességek és betegség egyre több gondot okoznak. A XXI. század nagy mezőgazdasági kihívása a klímaváltozás mellett a világ népességének növekedése és az egyre jobban terjedő túlfogyasztás, amely különösen a nagy népesedésű területekre India, Kina és a dél-keleti országok többségére jellemző. A FAO 9 előrejelzése szerint 2050-re a világ élelmiszerigénye mintegy 70%-kal nőni fog (Európai Bizottság, 2012). A népességszám növekedése mellett a táplálkozási szokások megváltozása, az állati eredetű fehérje nagyobb arányú fogyasztása a gabonák és zöldség alapú táplálékokkal szemben komoly kihívást jelentenek a világ mezőgazdaságának számára. A jövőben a lakosság ellátása ugyanis egyre inkább növényi eredetű élelmiszerekkel elégíthető csak ki, ennek oka pedig az, hogy egységnyi állati eredetű termék létrehozásához a 9 FAO: Food Agricultural Organization, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet 30

31 szakirodalom szerint kb. négy-tízszer annyi növényi termék szükséges. Az emberiség jelentős részének állati eredetű élelmiszer iránti fokozódó igénye, a növekvő állatállomány megnövekedett takarmányszükséglete és a bioenergiaipar fejlődése következtében új stratégiákat kell kidolgozni a mezőgazdaságban (Horn, 2008). Mindezek alapján összefoglalhatjuk, hogy az alábbi kihívások várnak a mezőgazdaságra, a következő évtizedekben: növekvő népesség, növekvő életszínvonal (7,5 milliárd ember), növekvő állati termék fogyasztás (különösen India, Kína), növekvő bioenergia-igény a klímaváltozás hatásainak csökkentésére (biodízel, bioetanol), bio jellegű csomagolóanyagok (keményítő) használata a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, csökkenő tengeri halállomány (a Világtenger nagy részén), csökkenő termőföld- és öntözővíz-készlet (a Világ majdnem minden részén), klímaváltozás, ami szükségessé teszi biológiai sokféleség körültekintő hasznosítását, az ökoszisztémák helyreállítását; és a területek jellegzetességeinek, és a genetikai változatosság nyújtotta lehetőségek kihasználását a korlátozottan rendelkezésre álló források jobb elosztása és felhasználása érdekében. (Horn, 2008). A felsorolt kihívások oka többek között az, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt, ám az utóbbi években lassuló tendencia a mezőgazdaság termelékenységében komoly terheket rótt a természeti erőforrásokra és a környezetre: az európai talajok 45 %-ának alacsony a szerves anyagok szintje, és közel negyedük mérsékelt vagy nagyfokú eróziónak van kitéve; nagyon sok értékes ökoszisztéma károsodott, sőt vannak olyanok amelyek megsemmisültek; a mezőgazdasági területek közelében élő madárfajok állományai %-kal csökkentek, az elmúlt több mint 20 év során; a füves területeken élő lepkék állományai pedig 70 %-kal csökkentek, a beporzókat, mint a méh, súlyos veszély fenyegeti, a mezőgazdasági földterületek mintegy 40 %-a nitrátszennyezésnek kitett terület, ez pedig a vízkészleteink épségét fenyegeti, valamint 31

32 az Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 9 %-áért a mezőgazdaság felel (Európai Bizottság, 2012). A felsorolt problémák a kisüzemek és a fejlett technológiával rendelkező nagyvállalatok által képviselt területeken is jellemzőek, ezért mielőbbi változtatásra van szükség az élelmiszer, a takarmány, a rostnövények, a biomassza és a bioanyagok versenyképes és fenntartható termelésének kialakítása érdekében (Európai Bizottság, 2012). Nem véletlen, hogy az Európa 2020 Stratégiában a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelkedő szerepet kap az Európai Unió jövőbeni kihívásokra való felkészítésében. A KAP 10 jövője 2020-ig iránymutatásaiban a mezőgazdasági kihívások sikeres megoldásának kulcsaként szintén az innováció kerül kiemelésre, és az Európa 2020 stratégia költségvetése 4,5 milliárd EUR-t határoz meg az élelmiszer-biztonság, a biogazdaság és a fenntartható mezőgazdaság terén való kutatás és innováció céljaira. A mezőgazdasági termelés fokozása és fenntarthatóvá tétele ugyanis csak jelentős kutatási és innovációs erőfeszítések révén érhető el. Napjainkban az a jellemző, hogy az újítások bevezetése a gyakorlatba túl sok időt vesz igénybe, és nincs megfelelő kommunikáció a kutatók és a termelők között, így a tudomány sok esetben nem értesül megfelelően a mezőgazdasági termelők igényeiről. Ezért fontos innovatív kezdeményezések nem kerülnek alkalmazásra, ugyanakkor több esetben a kapcsolódó kutatási területek nem kapnak kellő figyelmet. (Európai Bizottság, 2012). A világban azért találkozhatunk Jó gyakorlattal ezen a területen is. Például Horvátországban rendkívül szoros együttműködés tapasztalható az agrártermelés és az agrárkutatás között. Az eszéki Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatási témáit a horvát mezőgazdasági termelés során jelentkező problémák determinálják, a kutatások során elért eredmények közvetlenül a gyakorlatban hasznosulnak és a fenntartható mezőgazdasági termelést szolgálják. Az eszéki J.J Strossmayer Egyetem és Eszék városa, valamint a megyei önkormányzat között szoros kapcsolat áll fenn. A térség fejlesztése elképzelhetetlen az egyetem innovatív tevékenysége és az ott folyó kutatások támogatása nélkül. Együtt közös erővel próbálnak felkészülni azokra a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, amit az Európai Unióhoz történő csatlakozás jelent. A különböző támogatást amelynek egyik forrása többek között az 10 KAP: Közös Agrárpolitika az EU mezőgazdsági támogatási rendszere. 32

33 előcsatlakozási alapok hatékonyan használják fel. Felismerték, hogy a hatékony környezettudatos gazdálkodás záloga nem más, mint az egyetemeken meglévő tudásbázis és kutatási háttér technikai infrastrukturális fejlesztése az eredmények gyakorlati alkalmazásán keresztül. Az Eszéki Egyetemen az alkalmazott kutatások és a gyakorlati, innovatív fejlesztések élveznek prioritást. Ezek eredménye és hatása gyorsan és közvetlenül érvényesül. A gyakorlati problémák megoldását célozó kutatások a meghatározóak. A kapott eredményeket a gazdálkodók nyelvére lefordítva a regionális és országos szakfolyóiratokban rendszeresen közzéteszik, így azok a tudás és tapasztalat transzfer szerves részét képezik, másrészt motiváló erővel hatnak a gyakorló gazdákra, hogy új kérdéseket fogalmazzanak meg, amelyek újabb kutatások hipotéziseként szolgálnak. (Kazinczi et al, 2012) A globális kihívásoknak való megfelelés egyik feltétele az állati termék előállítás hatékonyságának növelése, ami egyrészt a biológiai hatékonyság, másrészt pedig a technológiai hatékonyság, s ezeken keresztül az ökonómiai hatékonyság növelését foglalja magába. A biológiai hatékonyság javítása több tényezőn keresztül valósulhat meg: ahol szükséges fajtaváltás kell, vagy a genetikai állomány megőrzése, korszerű állatnemesítési eljárásokat kell bevezetni és alkalmazni, javítani kell az állategészségügyi managementen, javítani kell a takarmányozás hatékonyságán (pl: a takarmányadalékok és a melléktermékek okszerű és szakszerű felhasználása, a takarmányozás immunológia eredményeinek alkalmazása, stb.), szükséges a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolása, valamint a termelés matematikai modellezésének alkalmazása (Babinszky, 2012). A technológiai hatékonyság pedig a tartástechnológia, vágóhídi technológia, a trágyakezelési technológia, a takarmányozási technológia, és a takarmánykezelési technológia színvonalától függ (Babinszky, 2012). A hatékonyság növelésének egyik záloga a termőföld mert a sikeresebb, fenntarthatóbb termelési mintákra való áttérés sikere vagy kudarca elsősorban a földön fog megmutatkozni. 33

34 Az éghajlatváltozás bizonyítja, hogy a talaj rendkívül sérülékeny erőforrás, éppen ezért megfelelő talajgazdálkodással meg kell előzni állapotának romlását, a talajeróziót és stabilizálni kell a talajműködést az éghajlatváltozás hatásainak sikeres enyhítése érdekében (Európai Bizottság, 2012). Ezeknek a kívánalmaknak a precíziós mezőgazdaság megfelel, az infokommunikációs technológiák, az ökológiai gazdálkodás, a nanotechnológia és más fejlődőben lévő környezettudatos technológiák helyi körülmények között történő felhasználása nyújtanak lehetőségeket az erőforrásokban szegény termelők számára (IAASTD, 2008). A precíziós mezőgazdaság ugyanis magában foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, az input (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) pontosabbá tételét, a művelési táblán belül változó technológiát, az integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, és azok vívmányainak alkalmazását, a távérzékelést, a térinformatikát (adatbázis, térképek, légifotók) a geostatisztikát, a gépesítést, az automatizálást, az igények felméréséhez szükséges talajtani és agrokémiai, vízgazdálkodási, növénytermesztési, növényvédelmi, műszaki, automatizálási, információs technológiai és agrárgazdasági kutatásokat (Győrffy, 1999). A precíziós mezőgazdaság tehát amellett, hogy munkafolyamatokat eredményez, nagyban hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez, a ráfordítási költségek és a környezetterhelés csökkentéséhez. A precíziós mezőgazdaság témakörén belül fontos a takarmányozás az állattenyésztés és a környezetvédelem összefüggéseinek újragondolása is. A kérdés az, hogy a klasszikus takarmányozás, hogyan tud alkalmazkodni ezekhez a kihívásokhoz, és hogy az innovációs tevékenység, azaz más tudományágak eredményeinek felhasználásával, hogyan lehet előállítani a kívánt minőségű termékeket (Babinszky Halas, 2009). További fontos feladat a klímaváltozás hatásának megismerése a gabonatermesztésre, ami a takarmányozásra 34

35 szisztematikusan felépített kutatási programokon keresztül valósulhat meg. Az eredmények függvényében szükségessé válhat az eddigi takarmányozási rendszereken történő változtatás is. Emiatt fontos az olyan mezőgazdasági (állattenyésztési) kutatási ráfordítások növelése, amelyek végeredményeként a társadalmi elvárásoknak megfelelő termék, licence vagy knowhow születik. Mindezen jelenségek hatására kialakult a klasszikus takarmányozásnak egy új ága az informatika valamint a természettudományi területekkel kibővített új takarmányozási ismeretek sajátos ötvözésével az ún. precíziós takarmányozás (7. ábra). 7. ábra: A precíziós takarmányozás és a társtudományok kapcsolata Forrás: Babinszky Halas, Ez az eljárás az állatok táplálóanyagszükségletét a lehető legpontosabban igyekszik kielégíteni a biztonságos, jó minőségű és a leghatékonyabb termelés érdekében úgy, hogy a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje (Sifri, 2007). A takarmányok nagy változatossága miatt a takarmánykeverék folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen, hiszen fontos, hogy bármely állomány megfelelő szinten termeljen és ez a termelés ne menjen az egészségének rovására. A változékonyságot, a takarmány típusa és változata mellett: a földrajzi viszonyok, a tenyészidőszak feltételei, a betakarítás feltételei, a tárolás gyakorlata, 35