Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT)

Átírás

1 Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) Budapest, december 22.

2 Nemzeti Pályaorientációs 1 Tanács ügyrendje (Magyar Lifelong Guidance Tanács) A Nemzeti Pályaorientációs Tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 1. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (továbbiakban: NPT, magyar LLG Tanács, Tanács) életre hívását olyan gazdasági és társadalmi változások indukálták, mint az Európai Unió lisszaboni és poszt-lisszaboni célrendszerei (Európa 2020), az Oktatás és Képzés 2020, és az Új készségek új munkahelyekhez uniós agendák és 2007-ben az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network rövidítésben: ELGPN) megalakulása. Ez utóbbi konkrét tagállami feladatként jelölte meg a nemzeti szintű Életpálya-tanácsadási (lifelong guidance, LLG) Tanácsok felállítását. A Tanács feladatterve az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) munkatervével összehangoltan készül el. A hazai igényekhez és feladatokhoz alkalmazkodva az állampolgári pályautakat támogató, az egyes szektorok (oktatásügy, munkaügy, szociálpolitika- társadalmi befogadás, művelődés) állampolgári átjárhatóságát biztosító nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer kialakításának igénye indokolta. 2. A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások, vagy korrekciók számát, hozzájárul a hosszú távú gazdasági inaktivitáshoz. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak. 3. A nemzeti életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztését indokolja a társadalmi összetartozás erősítését elősegítő szolgáltatások és rendszerek szektorközi fejlesztése, a társadalmi befogadás hatékony támogatása. 4. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (röviden: NPT, vagy magyar LLG Tanács, a továbbiakban Tanács) a NSZFT által tárgyalt és elfogadott előterjesztés alapján a 20/2007. MPA KA sz szeptember 26. Miniszteri Döntés alapján jött létre. Folyamatos működését 2008-ban a 9/2008 számú NSZFT szerződés, ben a 68/2008 számú NSZFT, ben a nemzetgazdasági miniszter 7/2011. MPA KA NGM vonatkozó döntése alapján, az MPA-KA-NGM-5/2011 számú támogatási szerződés biztosítja. 5. A Tanács létrejötte a magyar European Lifelong Guidance Policy Network (továbbiakban: ELGPN) tagság feltétele. Az ELGPN működését az Oktatási és Képzési 1 Pályaorientáción érteni kell a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya-tervezést, életpálya-építést, karrierépítést stb. is, valamint az Európai Unió 2004-es definíciójának megjelölt egyéb feladatokat. A pályaorientáció hazánk által is elfogadott közösségi definíciója az alábbi; Olyan tevékenységek; például pályainformáció-nyújtás, pályatanácsadás, képességfelmérés, mentorálás, döntéshozatal támogatása, életpálya-menedzsment készségek fejlesztése, amelyek segítik az állampolgárokat abban, hogy bármilyen életkorban fel tudják mérni, azonosítani tudják képességeiket, kompetenciáikat, érdeklődési köreiket és meghozzák a képzéssel, munkavállalással kapcsolatos döntéseiket, ezáltal a tanulás, a munka világában - valamint minden olyan esetben, amikor a képességeiket, kompetenciáikat fejlesztik, vagy alkalmazzák saját maguk legyenek képesek életpályájukat irányítani (EU/OECD közös definíció az életpálya-tanácsadási tevékenységek összességéről).

3 Bizottság, valamint a 30 EU/EGT tagállamot tömörítő ELGPN hálózat között született Támogatási Szerződés (No. EAC (továbbiakban: GA) biztosítja. A Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A Tanács feladatai 5. A Tanács feladata a hazai és nemzetközi pályaorientációs szakpolitikai helyzet és fejlesztések áttekintése alapján konkrét állásfoglalások készítése az életpálya-tanácsadási szakpolitika vonatkozásában releváns területekről. Az állásfoglalásokon keresztül a Tanács, konzultatív testületként, támogatja az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szakpolitika hazai fejlődését. A Tanács továbbá az alábbi feladatokat látja el: a. Összegyűjti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket a szolgáltatásokkal megcélzott célcsoportok és azok pedagógiai- andragógiai tanácsadási tartalmai szerint. b. Áttekinti a hazai pályaorientációs fejlesztéseket, törekszik az egyes szakpolitikai területeken megvalósításra kerülő fejlesztések összehangolására. c. Pályaorientációs kutatási kérdéseket azonosít, és javaslatot tesz új kutatási, fejlesztési feladatokra. d. Ellátja a TÁMOP Intézkedés második időszakának A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése" szakmai támogatását. e. Rendszeres beszámolót készít az egyes szektorokban megvalósításra kerülő pályaorientációs fejlesztésekről, történésekről. Az így elkészített anyagokat évente közzéteszi. f. Beszámolók készítését kezdeményezi a pályaorientációt érintő szakmai munkákról, fejlesztésekről, kutatásokról a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, munkaügyfoglalkoztatás, közművelődés, egészségügyi rehabilitáció területeiről. g. Figyelemmel kíséri az Európai Unió, az OECD, ENSZ, ILO és a Világbank, egyéb nemzetközi (mint ELGPN, ICCDPP, IAEVG stb.) szervezetek pályaorientációval kapcsolatos friss állásfoglalásait. h. Tartalmi szakmai javaslatokat tesz a magyar pályaorientációs szolgáltató rendszer további fejlesztésére és működtetésére. i. A Tanács üléseire egyes témákban szakértőket hív meg, illetve kér fel egyes résztémák bemutatásra. A Tanács alakuló ülése 6. A Tanács alakuló ülését a Foglalkoztatási Hivatal, mint a Tanács titkárságát ellátó szervezet hívja össze. 7. A Tanács tagjait feladatuk ellátásával a Foglalkoztatási Hivatal, a hatályos hazai támogatási szerződésben foglaltak alapján, írásban bízza meg. 8. Az alakuló ülés megkezdése előtt a Tanács elnöke ellenőrzi a tagok megbízásának érvényességét. 9. A Tanács alakuló ülésének napirendjét a Tanács elnöke állítja össze. Az alakuló ülés napirendjére legalább fel kell venni: a. az ügyrend, b. a tisztségviselők,

4 c. feladatterv megtárgyalását 10. A Tanács akkor tekinthető megalakultnak, ha elfogadja ügyrendjét. A Tanács üléseinek összehívása 11. A Tanács negyedéves gyakorisággal ülésezik, titkársági teendőit az NSZFT támogatási szerződése alapján az FH látja el. 12. A Tanács elnöke rendkívüli ülést hívhat össze saját hatáskörében vagy kell összehívnia a Tanács tagjainak egynegyedének indítványára. A rendkívüli ülésre is a rendes ülés szabályai az irányadók. 13. Az ülések összehívására az előző ülésen egyeztetett időpontban kerül sor. 14. A Tanács ülését az elnök hívja össze a titkár útján, a helyszín illetve a napirendet tartalmazó írásos meghívó alapján. 15. A Tanács üléseinek egyes napirendi pontjaira javaslatot tehet: a) a Tanács bármely tagja, b) a Tanács titkára A javaslatnak tartalmaznia kell a napirendi pont címét és a napirendi ponttal kapcsolatos írásos anyagot. A javaslatot a Tanács titkárának kell eljuttatni az ülést megelőző 10. munkanapig, aki a javaslatokat 14. pontban meghatározottak szerint a Tanács tagjainak megküldi. 16. Az ülésekre készülő háttéranyagokat, a feldolgozhatóság érdekében, öt munkanappal az ülés előtt meg kell küldeni a titkár számára. A Tanács ülése 17. A Tanács elnöke megállapítja a Tanács határozatképességét. a) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A Tanács tagjai önmaguk helyettesítéséről kettő munkanappal az ülés előtt írásban tájékoztatják a Tanácsot a tikáron keresztül. A helyettesítő megfigyelőként vesz részt az ülésen. Szavazati joggal nem rendelkezik. b) Amennyiben a Tanács határozatképtelenné válik, a Tanács elnöke az ülést bezárja,és megismételt ülést rendel el 15 napon belül, amelyre a távollévőket a titkár útján írásban hívja meg. A megismételt ülés napirendje az eredeti ülés napirendjével azonos. 18. A Tanács az elnök javaslata alapján megállapítja az ülés napirendjét. A Tanács az előző ülésen elnapolt napirendi pontot vagy pontokat a többi napirendi pont előtt, szavazás nélkül tűzi napirendre. 19. A Tanács ülései nyilvánosak. Az ülés nyilvánossága nem sértheti a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A nyilvános üléseken a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni

5 köteles. Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az elnök a hallgatóság létszámát a szükséges mértékben korlátozhatja. 20. A Tanács üléseit a Tanács elnöke vagy az általa kijelölt Tanácstag vezeti (levezető elnök). 21. A Tanács az egyes napirendi pontokat az alábbiak szerint tárgyalja: a) A Tanács titkára bejelenti a napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag(ok) címét, és amennyiben szükséges, ügyszámát. b) A Tanács titkára bejelenti azon meghívott szakértők jelenlétét, akiknek személyét a tanács tagjai az ülést megelőzően legalább öt nappal az elnöknek bejelentették. c) A napirendi pont előterjesztője - amennyiben szükségesnek tartja - szóbeli kiegészítést fűz az írásos anyaghoz. d) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel a napirendi pont előterjesztőjének, aki a kérdésekre köteles válaszolni. e) A kérdések sorozatát a levezető elnök zárja le. f) A Tanács tagjai és a Tanács ülésén tanácskozási joggal résztvevők - a napirendi pont előterjesztőjének kivételével - kifejtik a napirendi pontra vonatkozó általános észrevételeiket; ennek során indítványt tehetnek a határozati javaslat módosítására. g) Az észrevételek sorát a levezető elnök zárja le. h) Az észrevételek sorozatának lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat az általános észrevételekre és a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványokra. i) A Tanács elnöke vagy az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot akként, hogy annak egyes rendelkezései tekintetében a Tanács először a módosító indítványokról, majd a határozati javaslatban szereplő javaslatokról szavaz. Jegyzőkönyv és emlékeztető 22. A Tanács üléseiről kivonatos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a titkár felelős. a) Az emlékeztető tartalmazza a jelenlévők névsorát, a határozatképességet, az ülés napirendjét, illetve a Tanácsnak az ülésén hozott döntéseit és a döntések szavazati arányát, a jegyzőkönyv pedig a hozzászólásokat is. A Tanács által hozott döntések sorszámozása folyamatos, a számozás naptári évenként újraindul. A határozatszám után per" jellel (/) elválasztva mindig fel kell tüntetni a határozat keltének évét. b) A Tanács ülésén a Tanács tagjai az előző ülés emlékeztetőjére észrevételt tehetnek. Az emlékeztető elfogadásáról határozatot kell hozni. A Tanács üléséről készült kivonatos jegyzőkönyvet jogszabályban meghatározott ideig a titkár megőrzi. A Tanács üléseiről készült emlékeztetőket és egyéb tanácsi dokumentumokat a Nemzeti Pályaorientációs Portálon közzé kell tenni, a közzétételért a Tanács titkára felel. A Tanács működésével összefüggésben keletkezett dokumentumok, valamint az ülések jegyzőkönyvei mindenki számára nyilvánosak.

6 c) Az emlékeztető megőrzéséről a titkár gondoskodik. d) A Tanács ülésein született döntések, illetve mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok, szakértői vélemények, amelyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához készültek nyilvánosak. Határozathozatal 23. A határozatokat javaslati jelleggel a jelenlévők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg. 24. Szavazategyenlőség esetén - függetlenül attól, hogy mely kérdésekben történő szavazás során jött létre- az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében a Tanács levezető elnökének szavazata dönt. 25. A Tanács bármely tag javaslatára a hozzászólások időtartamát az ülés egészére vagy egyes napirendi pontjaira vonatkozóan korlátozhatja. A Tanács szervezete, működése 26. A Tanács 16 főből és egy állandó meghívottból áll, amely a támogatást biztosító döntése és a Tanács szakmai indoklása alapján bővíthető. 27. A Tanács felépítése: 1. Elnök: a Tanács választja 2. Titkár: a Foglalkoztatási Hivatal delegálja Az NPT munkájában állandó delegáltak útján részt vevő szervezetek a szakterületi felelősség függvényében: Nemzetgazdasági Minisztérium: 3. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért Szakképzési delegált 4. Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárságért Felnőttképzési delegált Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 5. Szociálpolitikai és ifjúságpolitikai delegált 6. Közoktatásért felelős helyettes államtitkárság 7. Felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárság 8. Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: 9. Társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság 10. NGTT, munkaadó oldal 11. NGTT, munkavállalói oldal 12. NGTT, országos kamarák 13. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - FETA 14. Pályaorientációs szakembereket tömörítő civil szervezetek - Kontakt 15. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 16. Oktatási Hivatal 17. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (állandó konzultációs partner szavazati jog nélkül) 28. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet: a Tanács által tanácskozási joggal meghívott szakértő. 29. A GA-t magyar részről a Foglalkoztatási Hivatal (továbbiakban: FH) főigazgatója jegyzi. Az ELGPN magyar kapcsolattartását es két éves periódusra a

7 Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/7093/3 (2010) hivatkozási számú államtitkári levele alapján Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors végzi. 30. A magyar LLG Tanács működési költségeit a magyar kormány finanszírozza. 31. A Tanácstagok személyes megjelenésükkel is hozzá járulnak a munkához, a helyettesítés indokolt esetben fogadható el. A helyettesítésről a Tanácstag köteles gondoskodni. A helyettesítő személy csak megfigyelő státusszal vehet részt az ülésen. Az évi négy ülésből maximálisan két esetben elfogadott a hiányzás, ezt meghaladó hiányzás esetében a Tanács titkára felkéri a delegáló szervezetet új tag jelölésére. 32. A Tanácstagok maguk is kezdeményezhetik visszahívásukat az őket delegáló szervezetnél. 33. A Tanácstagok javaslataikkal, az előterjesztések készítésével, véleményezésével, értékelésével is hozzájárulnak a Tanács munkájához, amelyek a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. Nem részesülhetnek díjazásban azok a Tanácstagok, akik az adott évben nem járultak hozzá a Tanács munkájához a fentiek szerint a jegyzőkönyvben visszakereshető módon, illetve akik az adott évben tartott ülések legalább felén nem jelennek meg személyesen. Egyéb rendelkezések 34. A Tanács az első ülésén elnököt választ, amely tisztségviselőt a megválasztásától számított két évenként megerősíti vagy helyére új személyt választ meg. 35. A Tanács tagjai személyes közreműködésükért negyedévente tiszteletdíjat kapnak, amelynek összege a mindenkori legkisebb munkabér kétszerese. Ennek kifizetésére megbízási szerződés alapján kerül sor. 36. A Tanács állásfoglalásait a Nemzeti Pályaorientációs Portál tanácsi oldalain teszi közzé. Budapest, október 17. Elfogadta a magyar LLG Tanács alakuló ülése január 29-i ülésén. Módosította a Tanács december 11-i ülésén. Módosította a Tanács február 10-i ülésén. Módosította a Tanács szeptember 20-i ülésén. Módosította a Tanács október 17-i ülésén. elnök titkár

8