A Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Általános rendelkezések

Átírás

1 A Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 30 (1) bekezdése alapján, figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 5 -ára, illetve az 1587/2018 (XI.22.) Kormány határozatra, a vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatainak, koncepcióinak, valamint a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot hoz létre és működtet. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) hatálya a Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsra (továbbiakban: Tanács), annak jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben (különös tekintettel az 1587/2018. (XI.22.) Korm. határozatra) megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és tagjainak jogállására terjed ki. 3. A Tanács a vízgazdálkodásért és a vízvédelemért felelős miniszter részére véleményező, javaslattevő, és tanácsadó tevékenységet is ellát. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 4. A Tanács elnevezése Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (Rövidített név: Duna RVT) 5. Székhelye 9021 Győr, Árpád út Működési területe A Duna RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, részvízgyűjtőkre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság működési területével (223/2014. (IX.04.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete). 7. A Tanács tagjai: A Tanács 23 tagból áll. 8. A Tanács tagjainak felsorolása 1. Nyugat-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 2. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 3. Közép-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 4. Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 5. Dél-Dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 6. Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács képviselője, 7. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Vízügyi Igazgatóságok képviselője, 1

2 8. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője, a területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóságok képviselője, 9. Működési területen illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok képviselője, Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növényés Talajvédelmi, Erdészeti Főosztály Földművelésügyi és Erdészeti Osztály, a területileg illetékes erdészeti hatóságok képviselője, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Park Igazgatóságok képviselője Működési területen illetékes népegészségügyi hatóságok képviselője, 13. Magyarországi Környezet és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozójának képviselője 14. Duna Régió Víziturisztikai Szövetség képviselője 15. Magyar Országos Horgászszövetség képviselője 16. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. képviselője 17. Pannon-Víz Zrt. képviselője 18. Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet képviselője 19. Magyar Hidrológiai Társaság képviselője 20. MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság képviselője MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság képviselője Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselője Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselője Tanácskozási joggal állandó meghívottak: 1. MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 3. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 4. Vas Megyei Önkormányzat 5. Fejér Megyei Önkormányzat 6. Zala Megyei Önkormányzat 7. Tolna Megyei Önkormányzat 8. Pest Megyei Önkormányzat 9. Nógrád Megyei Önkormányzat 10. Baranya Megyei Önkormányzat 11. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 12. Somogy Megyei Önkormányzat 13. Veszprém Megyei Önkormányzat 14. Fővárosi Önkormányzat 2

3 II. A Tanács feladat- és hatásköre, szervezeti egységei A) A Tanács feladata és hatásköre 9. Az RVT a működési területén véleményezi a vizek jó állapotának eléréshez szükséges intézkedések sorrendjét. 10. Összehangolja a részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását. 11. Elősegíti a területi és országos szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást. 12. Ellenőrzi a civil szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét. B) A Tanács szervezeti (működési) egységei A) A Tanácsülés B) A Tanács elnöke C) A Tagok D) A Titkárság E) Az eseti meghívottak Az Elnök és a Tanács tagjai tevékenységüket társadalmi megbízatásként, díjazás nélkül végzik. 13. A Tanács kizárólagos hatásköre a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása a Tanács tagjai sorából a Tanács elnökének megválasztása, visszahívása, a tisztségről történő lemondás elfogadása az éves munkaterv elfogadása 14. A Tanács elnökének feladat- és hatásköre szervezi és irányítja a Tanács működését javaslatot tesz az éves munkatervre gyakorolja a kiadmányozási jogot összehívja és vezeti a Tanács üléseit felügyeli a Titkárság munkáját szükség esetén javaslatot tesz zárt ülésre képviseli a Tanácsot külső szervezetek felé 15. A tag jogai és kötelezettségei részt vehet és gyakorolhatja szavazati jogát a Tanács ülésein választhat és választható az elnöki tisztségre kezdeményezheti a Tanács rendkívüli ülésének összehívását 3

4 javaslatot tehet valamely tanácsi hatáskörbe tartozó kérdés napirendi pontok közé, illetőleg a munkatervbe történő felvételére meghívhat szakértőt a Tanács üléseire delegálhat maga helyett megbízottat az ülésekre 10 tag együttes véleménye alapján javaslatot tehet zárt ülés elrendelésére köteles az őt delegáló szervnek, illetőleg szervezetnek (testületnek) a Tanács tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámolni. 16. A Titkárság a Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatok ellátását az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság biztosítja a Titkárság végzi a Tanács munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, így az iktatást, ügyiratkezelést, nyilvántartások vezetését, és a postázást részt vesz a Tanács feladatkörét érintő tanácskozásokon, rendezvényeken 17. Az eseti bizottságok a Tanács jogosult indokolt esetben meghatározott és időben lehatárolható feladat elvégzésére eseti szakmai bizottság létrehozását kezdeményezni az eseti bizottság a meghatározott feladat végrehajtása után automatikusan megszűnik 18. Az eseti meghívottak, szakértők A Tanács ülésein adott napirendhez meghívhatók eseti meghívottak és szakértők is. A meghívott szakértők felkérésre csak az adott témában szólalhatnak meg, illetve kérdésre válaszolhatnak. Az eseti meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. III. A Tanács működése Általános rendelkezés 19. A Tanács tevékenységét önállóan, a rá vonatkozó jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint éves munkaterve alapján végzi. 20. A Tanács évente legalább 2 alkalommal tart rendes ülést, szükség esetén korlátlan számú rendkívüli ülést. Rendes üléseit az éves munkaterv alapján kell összehívni. A Tanács ülései nyilvánosak. 21. A Tanács rendkívüli ülést tart: az Elnök összehívására indokolt esetben tíz tag kérésére A rendkívüli ülés előkészítésére és összehívására az általános szabályok az irányadók. 22. A Tanács ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét az ülés időpontját az ülés napirendjét 4

5 határozatképtelenség esetére a megismételt Tanácsülés megtartására vonatkozó utalást 23. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyek ismerete szükséges az érdemi tanácskozáshoz, vagy tájékoztatni kell az érdekelteket arról, hogy ezekbe a dokumentumokba hol lehet betekinteni. 24. A meghívót és a mellékletei elérhetőségét az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal korábban kell a tagoknak és a meghívottak részére eljuttatni. Tanácsülés lefolytatásának szabályai 25. A Tanács ülését az elnök akadályoztatása esetén írásos meghatalmazást kapott megbízottja vezeti. A megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni. 26. A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet, szükség esetén hangfelvételt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a megjelentek felsorolását, a határozatképesség megállapítását, a hozzászólások lényegét és az ülés határozatait. 27. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök 1 tag ellenjegyzése/hitelesítése mellett írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. 28. Az ülésről készült jegyzőkönyvet, valamint az írásba foglalt döntést 15 napon belül meg kell küldeni a tagoknak és eseti meghívottaknak, vagy a Titkárság honlapján közzé kell tenni. 29. A Tanács ülésén a tagok és a meghívottak a napirendi pontok és az előterjesztések vitája során hozzászólhatnak, kifejthetik álláspontjukat, véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. 30. Szavazati joggal a Tanács tagjai rendelkeznek, minden tagnak egy szavazata van. 31. A Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van. Ebből 1 fő a Tanács elnöke, vagy írásos meghatalmazást kapott megbízottja. Határozatképtelenség esetén a Tanácsülés változatlan napirenddel megismételten összehívható az eredetivel azonos napra, amennyiben az ülés meghívója az aznapi ismételt összehívásról szóló értesítést tartalmazza. Ebben az esetben a Tanácsülés létszámtól függetlenül határozatképes. Amennyiben a meghívó nem tartalmaz értesítést az aznapi megismételt összehívásról, az ülést a következő 2 napon túli 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. 32. A Tanács döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 33. Az Elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Duna RVT tagjai az Elnököt maguk közül, a tagok többségének szavazatával választják meg. 5

6 IV. Egyéb rendelkezések A Tanács gazdálkodása 34. A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság költségvetéséből kell fedezni. A tagok utazási költségeiket maguk fedezik. A Tanács képviselete 35. A Tanácsot az Elnök képviseli. Képviselettel szükség esetén a Tanács bármely tagja (írásbeli meghatalmazással) megbízható. Záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács május 6.-i napján tartott ülésén egyhangú szavazattal jóváhagyta. A Szervezeti és Működési Szabályzat az Országos Vízgazdálkodási Tanács elnökének jóváhagyása napján lép hatályba. Győr, május Duna Részvízgyűjtő Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Vízgazdálkodási Tanács Titkárság Elnöke 6