A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot:

Átírás

1 Ikt.sz.: D.18 / /2011. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot: A Döntőbizottság az Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6., képviseli: Szűcs Ügyvédi Iroda Dr. Szűcs Andrea ügyvéd 4400 Nyíregyháza, Szent I. u. 68., a továbbiakban: kérelmező) által Százhalombatta Város Önkormányzata (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3., képviseli: Berczi Ügyvédi Iroda dr. Berczi Norbert ügyvéd 1011 Budapest, Fő u , a továbbiakban: ajánlatkérő) Szolgáltatási szerződés Százhalombatta város közigazgatási területén a felnőtt és gyermek háziorvosi ügyelet teljes körű ellátására 24 órás központi ügyelet keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó 99. (1) bekezdését és 99/A. (1) bekezdését, valamint a 251. (5) bekezdése alapján alkalmazandó 59. (6) bekezdését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg Ft (egyszázhúszezer forint) igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. Az eljárást megindító ajánlattételi felhívás november 12-én KÉ-33005/2010. számon jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A hirdetmény november 4-én került feladásra. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét: Központi háziorvosi ügyelet biztosítása Százhalombatta felnőtt és gyermek lakossága részére hétköznapokon, munkaszüneti-, szabad- és ünnepnapokon, folyamatosan 24 órában. Az ügyeleti ellátással érintett lakosok száma összesen fő. Az ügyeleti tevékenység ellátása cca. 28 km2 területen történik. A szolgáltatás ellátásának szakmai feltételrendszere a dokumentációban kerül részletesen kiírásra. A részekre történő ajánlattételt nem tette lehetővé ajánlatkérő. A felhívás II.3) pontjában a szerződés időtartama tekintetében 22 hónap került megjelölésre. A fő finanszírozási és fizetési feltételek körében rögzítette ajánlatkérő: Ajánlattevőnek az ügyeleti szolgáltatást az OEP által finanszírozott formában kell nyújtania, tehát a nyertes ajánlattevőnek, mint Szolgáltatónak a szolgáltatás finanszírozására közvetlenül az OEP-pel kell szerződést kötnie, a 43/1999 (III.3.) Korm. rendelet alapján. Ajánlatkérő az OEP-támogatás előfinanszírozását nem biztosítja. A szolgáltatás OEP finanszírozását, a szolgáltatás 24 órás jellegére tekintettel ajánlatkérő önkormányzati támogatással egészíti ki. A finanszírozás önkormányzati részét ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő (Szolgáltató) által kiállított számla alapján a Kbt szerinti módon havonta átutalással egyenlíti ki. Hivatkozott a felhívás III.1.4. pontjában ajánlatkérő arra, hogy a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak: évi CLIV törvény, évi LXXXIV. törvény, 60/2003 (X. 20.) ESzCsM rendelet, 43/1999. (III. 3.) Korm.rendelet, 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet, EüM szakmai protokoll a házi gyermekorvos kompetencia listájáról.

3 3 Rögzítésre kerültek a felhívásban a részvételi feltételek, bírálati szempontként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontját határozta meg ajánlatkérő. Rögzítette az eljárásban releváns határidőket: Ajánlattételi határidő: november 24. Eredményhirdetés időpontja: december 17. Szerződéskötés tervezett időpontja: december 27. A felhívás V.3.3 pontjában ismertetésre került a tárgyalás lefolytatásának menete, alapvető szabályai: A tárgyalás időpontja: december :00 óra. A tárgyalások célja, hogy az ajánlatkérő a számára legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot tevővel a szerződést megkösse. Az Ajánlatkérő egy tárgyalási fordulót tart, melyen az Ajánlattevőkkel együttesen tárgyal. A tárgyaláson első körben azok összehasonlíthatósága érdekében az ajánlatok műszaki tartalmának egyeztetése, pontosítása, a szerződéses feltételek véglegesítése történik. A tárgyaláson kialakított feltételek szerint kerül megkötésre a nyertes ajánlattevővel a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatási szerződés. Ezt követően az Ajánlattevőknek egy alkalommal lesz lehetőségük az általuk benyújtott kereskedelmi ajánlat írásban történő módosítására. Az írásbeli változtatások az Ajánlatkérő által erre a célra előre kiosztott felolvasólapon történnek. A változtatás nem kötelező. A módosított, egyben végső ajánlatokat Ajánlatkérő ismerteti az összes Ajánlattevővel. Elbírálásra a tárgyalás lezártakor írásban megadott végleges ajánlatok kerülnek. A tárgyalásos eljárásban az eljárás lefolytatása során nem áll fenn az ajánlati kötöttség, de a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre, mely a tárgyalások lezárását követő 60. napig tart. A tárgyalásokról jegyzőkönyv készül, melyet minden jelenlévő köteles aláírni. Az egyéb információk között az alábbiak kerültek előírásra: 15. Ajánlatkérő az eljárásban való részvételt a Kbt a alapján ajánlati biztosíték adásához köti, melynek összege: 1 millió HUF. Az ajánlati biztosíték az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, a Kbt. 59. (2) bekezdésben meghatározott módokon fizethető. Egyebekben a biztosítékra a Kbt. 59. előírásai irányadók. 18. A szolgáltatást a vonatkozó jogszabályok (jelen felhívás III.1.4. pontja), valamint a kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak alapján kell végezni, melynek vállalására az Ajánlattevőnek írásbeli nyilatkozatot kell tennie. 21. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyertesével vagy a Kbt. 91. (2) bekezdése szerinti esetben a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést, ha őt a 93. (2) bekezdése szerinti összegezésben megjelölte.

4 4 Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazott általános útmutatót, iratmintákat, szerződéstervezetet és műszaki leírást. A szerződéstervezet az alábbiakat tartalmazta: 1.) Szerződés tárgya 1.1 A szerződés tárgya az ajánlatkérő által közzétett 24 órás felnőtt és gyermek háziorvosi ügyeleti ellátás biztosítása tárgyú ajánlattételi felhívás dokumentációja VII. Műszaki leírás fejezetében meghatározott feladatok a továbbiakban szolgáltatás teljesítése. A szolgáltatás részletes tartalmát az ajánlattételi felhívás dokumentációja és az ide vonatkozó hatályos jogszabályok szabályozzák, amely a szolgáltatás részletes tartalmát is meghatározza, így azt szolgáltató a szolgáltatás jelen szerződésen túli specifikálásaként tudomásul veszi. (Az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi felhívás dokumentációja, és a tárgyaláson a szolgáltató által tett végleges ajánlat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.) 6.) A szerződés hatálya: Jelen szerződés annak mindkét fél általi aláírásának napjától számított 22 hónap időtartamig, azaz ig marad érvényben. 9.) Egyéb feltételek, rendelkezések A jelen szerződésben nem vagy nem kimerítően szabályozott kérdések tekintetében a magyar Polgári Törvénykönyv és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései különös tekintettel a évi CLIV törvényre, a évi LXXXIV. törvényre, a 60/2003 (X. 20.) ESzCsM rendeletre, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletre, a 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletre, a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletre, a 18/2007. (IV. 17.) EüM rendeletre és az EüM szakmai protokoll a házi gyermekorvos kompetencia listájáról az irányadók. Az ajánlattételi határidőre, november 24-ig 3 ajánlat érkezett, a MorrowMedical Zrt., a PRO-MED Bt. és kérelmező részéről. Kérelmező ajánlatában igazolta, hogy az 1 millió Ft összegű ajánlati biztosítékot ajánlatkérő bankszámlájára történő átutalással - teljesítette. Hiánypótlást követően december 6-án megtartotta ajánlatkérő az ajánlattevőkkel a tárgyalást. A szerződéstervezet 4.3. és a 8.2. pontjában eszközölt ajánlatkérő módosítást, majd ajánlattevők megtették végső ajánlatukat: MorrowMedical Zrt. PRO-MED Bt. Kérelmező Nettó ajánlati ár Ft Ft Ft

5 5 Ajánlatkérő a MorrowMedical Zrt.-t és kérelmezőt indokolásadásra hívta fel a Kbt a alapján a kirívóan alacsony ajánlati árra tekintettel. Az indokolások beérkezését és az ajánlatok értékelését követően december 17-én küldte meg az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, mely szerint az eljárás eredményes volt, nyertes ajánlattevőként kérelmezőt, a nyertes ajánlatot követő ajánlattevőként a MorrowMedical Zrt.-t jelölte meg. Ajánlatkérő december 23-án írásban felkérte kérelmezőt, hogy a szerződés aláírása céljából az ajánlati felhívásban megjelölt szerződéskötési időpontban, december 27-én jelenjen meg ajánlatkérőnél, egyben kérte haladéktalan válaszát arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatást január 1-től folyamatosan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően tudja-e biztosítani. Kérelmező december 23-án kelt válaszában előadta, hogy a szolgáltatást a szerződés jogszerű teljesítéséhez szükséges összes feltétel birtokában tudja megkezdeni. Ennek egyike a jogerős ÁNTSZ engedély hatóság részéről történő kiadása, melynek elengedhetetlen feltétele az aláírt szolgáltatási szerződés, továbbá a jogerős ÁNTSZ engedély birtokában a finanszírozási szerződés megkötése a REP-el. Kérelmező rögzítette, hogy mindent megtesz, hogy mind az ÁNTSZ engedély megszerzése, mind a finanszírozási szerződés megkötése a lehető leghamarabb megtörténjen, ehhez mindenben rendelkezésre áll, azonban a hatóság és a finanszírozó ügyintézési határidejére közvetlen befolyása nem lehet. A jogszabályban rögzített ügyintézési határidőket figyelembe véve a fenti feltételek leggyorsabb teljesülése esetén is február 1-én tudja jogszerűen a szolgáltatást megkezdeni. A szerződéskötés időpontjában, december 27-én ajánlatkérő és kérelmező közötti személyes egyeztetésen ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint a szerződést nem lehet megkötni, mert a teljesítés ellentétes lenne a szerződéstervezettel, melyre vonatkozóan a tárgyalás lezártával beállt az ajánlati kötöttség. Kérelmező kijelentette, hogy nem volt tudomása arról, hogy a szolgáltatást hamarabb kellene megkezdenie, mint ahogy ő az engedélyek beszerzésére figyelemmel azt tervezte. Előadta, hogy az ÁNTSZ engedélyt január 5-re várja és csak ezt követően kerülhet sor a finanszírozási szerződés megkötésére az illetékes REP-pel, így február 1-i időpont előtt nem kezdhető meg a szolgáltatás. Ajánlatkérő végül rögzítette álláspontját, mely szerint nem lát lehetőséget a szerződés megkötésére, beszerzési igényét új közbeszerzési eljárás lefolytatásával kívánja kielégíteni. Kérelmező december 28-án előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, melyben kérte ajánlatkérőt, hogy vizsgálja felül a szerződéskötés megtagadásának okát. Továbbra is hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel az ügyeleti feladatok ellátását

6 6 jogszerűen csak az aláírt szolgáltatási szerződés alapján beszerzett egészségügyi hatóság által kiadott jogerős működési engedély alapján, és ennek birtokában megkötött finanszírozási szerződés hatályba lépését követően kezdheti meg. Előadta, hogy december 27-én szerződéskötési szándékkal jelent meg ajánlatkérőnél, a szolgáltatási szerződést módosítási igény nélkül kívánta aláírni. Ajánlatkérő az ajánlati kötöttség beálltáig nem jelezte a szolgáltatás megkezdésének január 1-i megkezdésének időpontját. Előadta, hogy az ajánlatában foglalt valamennyi kötelezettségének eleget tud és kíván tenni. Álláspontja szerint ajánlatkérő részéről nem merült fel olyan általa előre nem látható, elháríthatatlan körülmény, ami a szerződés megkötését, teljesítését ellehetetlenítené. Ajánlatkérőt ezért szerződéskötési kötelezettség terheli. Megerősítette, hogy a szolgáltatási szerződést ajánlatkérő által meghatározott tartalommal alá kívánja írni. Egyben kérte, hogy amennyiben ajánlatkérő a szerződéskötéstől továbbra is elzárkózik, úgy az ajánlati biztosíték kétszeres összegét követeli a Kbt. 59. (6) bekezdés alapján. Ajánlatkérő január 3-án elutasította kérelmező vitarendezési kérelmét, fenntartotta, hogy február 1-ével a szerződés megkötésére nincs módja, mert az ellentétes lenne a szerződéstervezettel. Megállapította, hogy kérelmező nem képes a szolgáltatás nyújtására a szerződéstervezettel, a szerződéskötés tervezett időpontjával összhangban lévő időponttól. Ezt kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás során jeleznie kellett volna, együttműködési kötelezettség terheli. Ajánlatkérő ezért a Kbt. 99/A. alapján a szerződést nem kötötte meg. Az ajánlati biztosíték tekintetében megjelölte, hogy mivel a szerződés megkötése a kérelmező érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, ezért kérelmezőt az ajánlati biztosíték visszatérítése nem illeti meg. Kérelmező január 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem kötötte meg vele a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést annak ellenére, hogy ő lett az eljárás nyertese, továbbá az ajánlati biztosítékot nem kapta vissza a Kbt a alapján. Jogorvoslati kérelmében kérte ezért jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt.-nek megfelelő magatartásra, valamint ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott azon döntésének a megsemmisítését, mely arra irányult, hogy nem köti meg kérelmezővel a szerződést a Kbt. 99/A. -a alapján. Kérte továbbá az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről való rendelkezést. Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 99/A. -át, ajánlatkérőnek tárgybani ügyben kérelmezővel meg kellett volna kötnie a szerződést. Ajánlatkérőt egy eredményes közbeszerzési eljárásban a nyertesként kihirdetett ajánlattevővel, tárgybani esetben kérelmezővel szerződéskötési kötelezettség terheli. Ajánlatkérő a nyertes szervezettel szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól,

7 7 ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. Kérelmező szerint tárgybani közbeszerzési eljárásban nem állt be az eredményhirdetést követően olyan körülmény az ajánlatkérő oldalán, amelyet előre nem láthatott, hiszen az a körülmény, miszerint az eljárás tárgyát képező szolgáltatás hatósági engedély köteles - melynek feltétele a felek között létrejött érvényes szolgáltatási szerződés - valamint, hogy a szolgáltatásra vonatkozó finanszírozási szerződés csak ezt követően köthető meg, nem volt ismeretlen ajánlatkérő számára. A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ajánlatkérő ismerte, a közbeszerzési eljárásban ő maga írta elő azok betartását. Kérelmező az ÁNTSZ engedély beszerzése és a finanszírozási szerződés megkötése kapcsán ismertette, hogy a vonatkozó szabályok alapján csak az ÁNTSZ által kiadott működési engedély birtokában lehet a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, az engedélyt telephelyenként, szolgáltatási területenként külön kell beszerezni. Ezen engedély iránti kérelem kötelező tartalmi eleme az ajánlatkérő és az ajánlattevő által megkötött szolgáltatási szerződés. Ezt követően, az adott telephelyre beszerzett működési engedély birtokában köthető meg a finanszírozási szerződés a szolgáltatás nyújtásához. Ennek alátámasztására megjelölte a következő jogszabályhelyeket: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 108. (1) bekezdése, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, 7., 8. (2) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezései, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szól 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 1. b) pontja és 19. (1) bekezdése. Kérelmező továbbá csatolta a jelenleg is teljesített két szolgáltatási telephelyre vonatkozó működési engedélyét és finanszírozási szerződését. Kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek felróható a szerződéskötés meghiúsulása. Ajánlatkérő az éves összesített közbeszerzési terv készítése során tudomással bírt arról, hogy a közfeladat ellátási körébe tartozó ügyeleti szolgáltatásra vonatkozó szerződése december 31. napján megszűnik, ezért az ő kötelezettsége lett volna a közbeszerzési eljárás olyan időpontban történő lefolytatása, amely az igényeinek és a jogszabályi előírásoknak megfelelő, folyamatos szolgáltatás biztosítását lehetővé teszi. Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, dokumentációban kell előírnia, ha a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos feltételekhez köti. Ajánlatkérőt terhelte ezért a tájékoztatási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a jelenleg érvényes szolgáltatási szerződése december 31. napján megszűnik. Kérelmező nem tudott és nem tudhatott ezen körülményről, így a szolgáltatás megkezdésének

8 január 01. napi időpontjára vonatkozó ajánlatkérői igényről sem, mivel a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás megkezdésének időpontja sem az ajánlati felhívásban, sem a tárgyalási jegyzőkönyvben nem szerepelt, erre vonatkozó igényét ajánlatkérő csak az ajánlati kötöttség beállta után, az eredményhirdetést követően jelezte. Ajánlatkérő kötelessége, hogy az eljárás során elvárásait konkrétan meghatározza és azt az ajánlattevők számára egyértelművé tegye, így ha elvárás a szolgáltatás január 1-i megkezdése, akkor azt kifejezetten rögzítenie kellett volna. Nem megfelelő hivatkozás ajánlatkérő részéről, hogy az ajánlattevőknek azt a szerződéstervezetből ki kellett volna következtetniük. Kérelmező így joggal feltételezhette, hogy az ajánlatkérői szándék az általa megjelölt jogszabályi előírások mentén értelmezendő és a teljesítés időpontja ehhez igazodik. A hivatkozott jogszabályi előírások alapján nincs jogszerű lehetősége annak, hogy a december 17-én kihirdetett eredmény alapján a nyertes szolgáltató január 1-én megkezdhesse a szolgáltatást. Ez alól egyetlen kivétel van, a jelenlegi szolgáltató, aki rendelkezik az adott telephelyre vonatkozó működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel. Kérelmező álláspontja szerint a szerződéstervezetben a 6. pont, a szerződés hatálya nem rögzítette a szolgáltatás megkezdésének kezdő időpontját, csak azt, hogy a szerződés mely időtartamban marad érvényben. A vonatkozó jogszabályok ismeretében azonban ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás megkezdését az aláírás időpontjában kell megkezdeni, ez nem került megjelölésre. A hatályosság és érvényesség eltérő jogi tartalommal bírnak és eltérő jogkövetkezménnyel járnak. A szerződés érvényes, ha alakilag és tartalmilag megfelel a szerződésre irányadó jogszabályoknak, a hatályossága azt jelenti, hogy az érvényes szerződésből eredő jogok érvényesíthetők, a kötelezettségek kikényszeríthetők, joghatások kiváltására képes. Az érvényességből így nem vonható le következtetés a szolgáltatás teljesítésének időpontjára vonatkozóan. E körben hivatkozott kérelmező a Ptk. szabályaira, ezek körében a Ptk (1) és (2) bekezdésére, mely szerint ha a teljesítés ideje nincs meghatározva a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Kérelmező hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsa szerződések módosítása és teljesítése kapcsán kiadott útmutatójára, mely szerint célravezetőbb a teljesítés megkezdésének időpontját, illetve a teljesítési határidőt nem konkrét naptári napban, hanem a szerződés megkötésének napjától meghatározni (pl.: az ajánlattevőnek a szerződéskötést követően 60 napon belül kell teljesítenie). Amennyiben a teljesítési határidő konkrét naptári napban történő meghatározása elkerülhetetlen, úgy ajánlatkérőnek az eljárás tervezése során javasolt figyelembe vennie az esetleges jogorvoslati eljárás időtartamát is. Mindezek alapján kérelmező hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás kezdő időpontját illetően nem a kérelmező érdekkörében fennálló szubjektív akadály állt fenn,

9 9 hanem tőle független objektív körülmény, melyet a szolgáltatás nyújtására vonatkozó, ajánlatkérő által megjelölt jogszabályok kogens rendelkezései rendelnek alkalmazni. Kérelmező megjelölte továbbá a Kbt. 59. (6) bekezdésének a megsértését is, hivatkozott arra, hogy ha ajánlatkérő a szerződést nem köti meg, a biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles a nyertes ajánlattevő részére. Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmező számára ismert volt a szerződéskötés tervezett időpontja és a megkötendő szerződés időbeli hatálya, melyekből a beszerzési igény kezdő időpontja egyértelműen következett. Ezen túlmenően kérelmezőnek kiegészítő tájékoztatást kellett volna kérnie, vagy a tárgyalás során tisztáznia kellett volna, ha számára ez nem volt egyértelmű. Jeleznie kellett volna kérelmezőnek, hogy saját érdekkörében szubjektív akadályt lát a szolgáltatás kezdő időpontját illetően, mivel akkor ajánlatkérő a szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében intézkedéseket tudott volna tenni. Ajánlatkérő szerint a közbeszerzési eljárást úgy folytatta le, hogy a szerződéskötés, a teljesítésre való felkészülés és az átadás-átvétel objektíve lehetséges volt a korábbi szerződés megszűnése előtt. Ajánlatkérő álláspontja szerint fennáll a Kbt. 99/A. -ban meghatározott mentesülési ok, melynek ténybeli alapját közölte kérelmezővel december 27-én és az előzetes vitarendezés során. Ajánlatkérő számára csak kérelmező december 23-i válaszából derült ki, hogy az ajánlati kötöttség beállta ellenére kérelmező nem képes a szolgáltatás nyújtására a szerződéstervezettel és a szerződéskötés tervezett időpontjával összhangban lévő naptól. A kérelmező által javasolt február 1-i kezdő időpont nem volt összhangban az ajánlati kötöttség tartalmával, továbbá kérelmező nem valószínűsítette, nem támasztotta alá, hogy a javasolt időpontot tartani tudja. Így ajánlatkérő ezen okok miatt nem volt képes a szerződés megkötésére, beszerzési igényének kérelmező általi kielégítése nem volt garantált. Ajánlatkérő számára az, hogy kérelmező a szolgáltatást nem tudja megkezdeni január 1-én, nem volt előre látható, mert ezt kérelmező csak december 23-án és 27-én jelezte ajánlatkérő felé. Ajánlatkérő egyebekben nem vitatta a kérelmező által az engedély beszerzése tekintetében hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat. Ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa szerződések módosítása és teljesítése kapcsán kiadott útmutatója kapcsán hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárásban történő részvételre való felkészülés tekintetében az ajánlattevők is felelősséggel tartoznak. Az ajánlattevőknek a beszerzés tárgyának ismeretében úgy kell megtenniük az ajánlatukat, hogy az abban foglalt vállalások teljesíthetők legyenek. Erre tekintettel ajánlatkérő szerint kérelmező az ajánlati kötöttség beállta után nem hivatkozhat arra, hogy a szerződésben foglaltak teljesítésére nem képes, az ezzel összefüggő akadályait a legkésőbb a

10 10 tárgyaláson elő kellett volna adnia, továbbá nem tett semmit a teljesítésre való felkészülés érdekében. Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati biztosíték összege a Kbt. 59. (4) bekezdése alapján ajánlatkérőt illeti meg. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a tárgyban új közbeszerzési eljárás előkészítése van folyamatban, melynek felhívása nem került feladásra, az a Döntőbizottság döntésének függvénye. A Döntőbizottság a kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelem vizsgálata során megállapította, hogy az alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottságnak azt kellett megítélnie, hogy fennáll-e a szerződéskötés elmaradása vonatkozásában az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 99/A. -ban rögzített ok. A Kbt (1) bekezdés szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A (2) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le. A (3) bekezdés alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban megfelelően alkalmazandó: h) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A., valamint tárgyalás esetén a 128. is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 99. (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. ) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A Kbt. 99/A. (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. ] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően -

11 11 általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A közbeszerzési eljárás megindítása kötelezi ajánlatkérőt arra, hogy a beszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárásban kiválasztott legelőnyösebb ajánlattevővel szerződést kössön, ajánlattevőt pedig arra, hogy az eljárásban való részvételével vállalja a szerződés megkötését és teljesítését. A közbeszerzési eljárásban a felhívásban, dokumentációban rögzített feltételek irányadóak és a vonatkozó kötelezően alkalmazandó jogszabályok. Tárgybani eljárásban ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként a kérelmezőt hirdette ki nyertes ajánlattevőként, mint a közbeszerzési eljárás során tett érvényes, alkalmas és legkedvezőbb ajánlatot tevőt. A Kbt. 99. (1) bekezdése szerint ezért az ajánlatkérő köteles a szerződést a nyertes ajánlattevővel, azaz a kérelmezővel megkötni. Ajánlatkérő mentesül a szerződéskötés alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A Döntőbizottság ezen mentesülési ok fennálltának megítélése tekintetében a felhívásban, dokumentációban és a vonatkozó, a beszerzés tárgya tekintetében irányadó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket vette figyelembe. Ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés vonatkozásában annyit rögzített, hogy az 22 hónap időtartamra jön létre. A dokumentációban lévő szerződéstervezet 6. pontjában pedig, hogy a szerződés az aláírásától számított 22 hónapig marad érvényben. Emellett mind a felhívásban, mind a dokumentáció szerződéstervezetének több pontjában rögzítette, hogy az általa megjelölt, tárgybani szolgáltatás teljesítése során kötelezően alkalmazandó jogszabályok betartása a nyertes ajánlattevő, szolgáltató számára kötelező. Ezen előírások együttes figyelembe vétele mellett ajánlatkérő alappal arra nem hivatkozhat arra, hogy az eredményhirdetést követően, előre nem látható okból állt elő az a helyzet, hogy kérelmező a szerződés aláírásától kezdve nem tudja megkezdeni a szolgáltatás nyújtását. Kérelmező a szerződéskötéskor nem arra hivatkozott, hogy nem képes a szerződés teljesítésére, hanem hogy az irányadó jogszabályok alapján objektíve nem lehet megkezdeni a szolgáltatás teljesítését. A beszerzés tárgyában irányadó jogszabályok ajánlatkérő előtt is ismertek voltak már a közbeszerzés megkezdésekor, így az, hogy a szolgáltatási szerződés megkötését követően a nyertes ajánlattevőnek a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges megszereznie a jogszabályok által előírt, kifejezetten ezen beszerzés tekintetében beszerzendő engedélyt, és ezt követően meg kell kötnie a

12 12 finanszírozási szerződést. Ezt ajánlatkérő sem vitatta a vonatkozó jogszabályok alapján. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 108. az alábbiakat rögzíti: (1) Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. (2) A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító ennek tényét haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, amely a működési engedélyt visszavonja, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendezik más biztosítónál felelősségbiztosítással. (3) A működéshez szükséges feltételek fennállásában bekövetkezett változást a szolgáltató haladéktalanul bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. (4) A működéshez szükséges feltételek meglétét az egészségügyi államigazgatási szerv rendszeresen ellenőrzi. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm.rendelet az alábbiakat tartalmazza: 2. (1) bekezdés i) pontja telephely: az egészségügyi szolgáltató székhelyétől földrajzilag elkülönült szervezeti egység, amely ia) az adott egészségügyi szakmán belül egyes elkülöníthető szolgáltatások folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, vagy ib) több egészségügyi szakmát művelő szolgáltató esetén egy vagy több meghatározott szakma műveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel önállóan rendelkezik; j) pontja egészségügyi államigazgatási szerv: a működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete, vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. 6. (1) Egészségügyi szolgáltatás nyújtására - ha törvény másként nem rendelkezik - az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult. 7. (4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephellyel rendelkezik, illetve székhelyén is nyújt szolgáltatást, a működési engedélyt a telephelyekre, vagy székhelyre és telephelyekre külön-külön lefolytatott eljárásokban - figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára - a telephely, illetve székhely szerinti kistérségi népegészségügyi intézet vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja ki. 8. (2) a) A kérelemhez mellékelni kell ha az egészségügyi közszolgáltatásáért felelős szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségét más egészségügyi

13 13 közszolgáltatásért felelős szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, szerződést (előszerződést). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 30. (1) bekezdés szerint az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt. A Döntőbizottság a beszerzés tárgya tekintetében irányadó, ajánlatkérő által előírt, betartandó jogszabályok alapján megállapította, hogy a szolgáltatónak új telephelyre ( új szolgáltatási területre ) új működési engedélyt kell beszereznie és a tevékenység megkezdése csak ezen engedély kiadását követően lehetséges. Ezen engedély megszerzésének feltétele az adott szolgáltatási szerződés megkötése, mivel az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szolgáltatási szerződést. Továbbá a tárgybani tevékenység megkezdését megelőzően finanszírozási szerződést kell kötnie az egészségbiztosítóval. Mindezt megerősítik a kérelmező által kiadott különböző telephelyekre vonatkozó működési engedélyek is, mely engedélyek kifejezetten egy adott telephely alatti tevékenység ellátására vonatkoznak, arra adnak jogosultságot. A felhívás, dokumentáció előírásait a beszerzés tárgyában irányadó jogszabályokkal együttesen kell figyelembe venni. A dokumentációban lévő szerződéstervezetben szereplő azon kitétel, hogy az a megkötésétől számítva 22 hónapig marad érvényben, - a vonatkozó jogszabályok ismeretében - valóban nem rögzíti, hogy a szolgáltatást konkrétan mikor kell megkezdeni. Ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy a beszerzés feltételeit, követelményeit egyértelműen rögzítse a felhívásban, vagy a dokumentációban. Tárgybani eljárásban a szolgáltatás megkezdése időpontjának meghatározása elmaradt, azt nem lehet ajánlattevő hátrányára értékelni, illetve figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a szolgáltatás megkezdésének időpontja nem eshet egybe a szerződés megkötésének időpontjával. Kérelmező valóban jogosult kiegészítő tájékoztatást kérni, azonban ez nem kötelezettsége, csak jogosultsága, a követelmények rögzítése ajánlatkérő feladata, kötelezettsége. Mindezek alapján azon körülmény, hogy a szolgáltatási szerződés megkötésével egyidőben nem kezdhető meg a szolgáltatás nyújtása, nem a kérelmező érdekkörében felmerülő szubjektív körülmény volt, hanem minden ajánlattevő

14 14 tekintetében fennálló probléma, kivéve a jelenlegi szolgáltatót, aki már a tárgybani telephelyre vonatkozóan rendelkezik működési engedéllyel. Mindezek alapján ajánlatkérő nem hivatkozhat előre nem látható, az eredményhirdetést követően bekövetkezett körülményre tárgybani ügyben a szerződéskötés elmaradásának indokául. Az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 99/A. (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, így azon hivatkozás alapján ajánlatkérő nem mentesülhet az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a nyertes ajánlattevővel, azaz a kérelmezővel való szerződéskötés alól. A Döntőbizottság ezért e körben megállapította a jogsértést, ajánlatkérő jogsértően nem kötötte meg a szerződést kérelmezővel, ezért megállapította a Kbt (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó 99. (1) bekezdésének és 99/A. (1) bekezdésének a megsértését. A fentiek alapján az ajánlati biztosíték tekintetében is jogsértést állapított meg a Döntőbizottság a Kbt (5) bekezdése alapján alkalmazandó 59. (6) bekezdése tekintetében. A Kbt (5) bekezdése alapján alkalmazandó 59. az alábbi rendelkezéseket rögzíti: (4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. (5) A biztosítékot vissza kell fizetni a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik. (6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 91. (2) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg. Ajánlatkérő amennyiben a szerződést nem köti meg, a pénzben teljesített - idetartozóan az átutalással teljesített - ajánlati biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles. A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott okból nem mentesülhet ajánlatkérő a szerződéskötés

15 15 alól, így a Kbt. 59. (6) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles kérelmező felé, amit nem teljesített ajánlatkérő. Ajánlatkérő nem jogosult az ajánlati biztosítékra, mivel nem kérelmező érdekkörében felmerült okból hiúsult meg a szerződéskötés. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében érdemben eljárva a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt (3) bekezdés h) pontja alapján alkalmazandó 99. (1) bekezdését és 99/A. (1) bekezdését, valamint a Kbt (5) bekezdése alapján alkalmazandó 59. (6) bekezdését. A Döntőbizottság bírság alkalmazását nem ítélte indokoltnak tekintettel a jogsértés reparációjának lehetőségére. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontjában írt jogkörében eljárva a Kbt (4) bekezdése alapján a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, így a Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, február 11. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Szűcs Ügyvédi Iroda Dr. Szűcs Andrea ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent I. u. 68.) 2. Berczi Ügyvédi Iroda dr. Berczi Norbert ügyvéd (1011 Budapest, Fő u ) 3. MorrowMedical Zrt. (2310 Szigetszentmiklós, Határ út 29/A.) 4. PRO-MED Egészségügyi Szociális Szolgáltató Bt. (2030 Érd, Ágota u. 8.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár