MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETÉNEK

Átírás

1 Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete 1082 Budapest, Üllői út 78/ a. MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, április 05.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EGYESÜLET ADATAI Az Egyesület neve Az Egyesület székhelye Az Egyesület működési területe Az Egyesület Alapszabályának kelte Az általános vezetést ellátó szerv A felügyeletet ellátó szerv Bankszámlaszám Az Egyesület adóigazgatási száma Az Egyesület személye Az Egyesület célja Az Egyesület közhasznú tevékenysége... II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA Az egyesületi tagság A tagsági viszony létesítése és megszüntetése A tag jogai A tag kötelezettségei A tagdíj mértéke és esedékessége... III. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE Az Egyesület szervei Közgyűlés Közgyűlés jogállása Közgyűlés döntési jogosultsága Közgyűlés kizárólagos hatásköre Közgyűlés összehívása Rendkívüli Közgyűlés Közgyűlés helye Közgyűlés elnöke Tag szavazati joga A határozathozatal szabályai A Közgyűlés levezetése Határozatok nyilvántartása Határozatok végrehajtása Elnökség Az Elnökség mint testület Az Elnökség tagjai Az Elnökség mint végrehajtó szerv Az Elnökség feladata és hatásköre Az Elnökség működése Az Egyesület elnöke Az Egyesület alelnökei...

3 Titkár (Titkárság) Az Egyesület ügyintéző szerve Az Egyesület titkára A titkár mint választott tisztségviselő A titkár személyi felelőssége A Titkár (Titkárság) feladata és hatásköre A gazdasági vezető A gazdasági vezető jogállása A gazdasági vezető főbb feladatai A gazdasági vezető részletes feladatai Ellenőrző Bizottság A Ellenőrző Bizottság az Egyesület belső ellenőrzési szerve A Ellenőrző Bizottság tagjai A Ellenőrző Bizottság feladatai és hatásköre A Ellenőrző Bizottság működése Egyéb Bizottságok Jelölő Bizottság... IV. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az Egyesület képviselete Utalványozási jogkör Bélyegzőhasználati szabályok A munkáltatói jogkör gyakorlása A vezetői tevékenység gyakorlásának működési követelményei Alapvető vezetői feladatok Vezetői hatáskörök Felelősségi rendszer Az Egyesülettel munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok A munkavállalók feladatai A munkavállalók jogai A munkavállalók felelőssége Kinevezési, visszahívási jogkör gyakorlása Helyettesítés Irányítási jogkörök Az Egyesület bevételei, gazdálkodása, vagyona A közhasznú tevékenységen kívüli klasszikus egyesületi bevételek a következő forrásoknál származhatnak A gazdálkodás általános szabályai A nyilvántartási szabályok Az Egyesület vagyona... V. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI... VI. ZÁRÓ RÉSZ...

4 4 I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1.1. Az Egyesület neve: Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete Az Egyesület neve angolul: Society of Hungarian Radiographers 1.2. Az Egyesület székhelye: H-1082 Budapest, Üllői út 78/ a Az Egyesület működési területe: Magyar Köztársaság 1.4. Az Egyesület Alapszabályának kelte: (Fővárosi Bíróság 6. Pk /2) 1.5. Az egyesület képviseleti szerve az Elnökség 1.6. A felügyeletet ellátó szervek: a.) Törvényességi: Fővárosi Főügyészség b.) Pénzügyi: APEH Fővárosi Igazgatósága c.) Egyéb: az illetékes szakhatóság 1.7. Bankszámlaszám: (OTP VIII. ker. Fiók) 1.8. Az Egyesület adóigazgatási száma: Az Egyesület, közhasznú szervezetként működő önálló jogi személy; tagja a Nemzetközi Radiológus Asszisztensi Szervezetnek, s szoros kapcsolatban áll a Magyar Radiológusok Társaságával Az Egyesület célja: Az Egyesület célja az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységek ellátása mind az egyesületi tagság, mint pedig a tagságon kívül, a közhasznú tevékenységgel érintettek javára, továbbá a magyar radiológus asszisztensek személyi, tárgyi, szakmai és jogi viszonyainak jobbításában való közreműködés a közjó javára, valamint az egyesületi tagoknak mind a szakmán belüli, mind pedig a szakmán kívüli kapcsolataiban a szervezett érdekképviselet és érdekvédelem erősítése. Az Egyesület céljai elérése érdekében: a.) összejöveteleket rendez, amelyeken módot ad az aktuális szakmai és szakmán kívüli fontos kérdések megvitatására; b.) a szakmai és jogi érdekvédelem körében az Egyesület kialakítja saját álláspontját, azt megfelelő körben nyilvánosságra hozza és azt az arra illetékes szervezetekhez juttatja; c.) az állami és társadalmi szervek felkérésére vagy saját kezdeményezésből véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz, illetőleg eljárást kezdeményez az egyesületi célokkal összefüggő alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos kérdésekben; d.) érdekkörében szervezni a szakmai érdekviszonyoknak jobban megfelelő társadalmi viszonyok jó és hatékony kibontakozását; e.) támogatja szakmai jellegű szakkörök, klubok kialakítását és közreműködik az általuk szervezett akciók rendezésében; f.) közreműködik szakmai rendezvények szervezésében, szakmai napok vagy szakmai versenyek rendezésében; g.) vállalja a szakmai érdekvédelmi feladatokat és elősegíti, ezek egységes alapokon nyugvó biztosítását;

5 5 h.) a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó tagjai elismertetésére nézve javaslatot tesz az arra illetékes szerveknek, illetőleg azt az Egyesület által kiállított okiratban ezt maga is deklarálja; i.) alkalomszerű vagy tartós kapcsolatokat alakít ki és tart fenn hasonló célú országos és más nemzeti, illetőleg nemzetközi szervekkel, szervezetekkel, illetve más egyesületekkel; j.) a Közgyűléseken és más egyesületi fórumokon a tagokat és a nem tag, érdeklődőket, az őket érintő szakmai és más kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; k.) az Egyesület kellő számú érdeklődő esetén speciális tagozatokat hoz létre és ezek munkáját, eredményeit folyamatosan figyelemmel kíséri és az Egyesület munkájában hasznosítja; l.) egész működésével elősegíti a szakma színvonalának növelését, és az egészséges szakmai igényesség erősítését, az emberi egészség védelmét; m.) támogatja és pártolja a magyar radiológus asszisztensek szakmai és általános érdekeit; n.) feladatának tekinti a magyar radiológus asszisztensek: továbbképzésének szervezését, beleértve a továbbképző jegyzetek kiadásának támogatását, hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, ápolását, beleértve a továbbképző jellegű látogatások, tanulmányutak szervezését is, az egyéni és kollektív képzésének támogatását pályázatok, ösztöndíjak formájában, munkaeszközeinek és munkafeltételeinek tanulmányozását, ajánlások megtételét, ezek javítását, a szakmai minőségi, magas szintű és megfelelő módon ellenőrzött tevékenységük kialakításában és folyamatos érvényesítésében való közreműködést; o.) szervezett érdekvédelmet és érdekképviseletet nyújt tagjainak az őket gátló vagy akadályozó tényezőkkel szemben; p.) megszervezi és olyan szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi rendszert alakít ki és működtet, hogy a tagok egyéni és társas célja, az Egyesület céljával összhangban a közjó érdekében érvényesüljön Az Egyesület közhasznú tevékenysége Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 4. -ának /1/ bekezdése alapján, figyelemmel e törvény 26. c./ pontjában foglaltakra, a következő közhasznú tevékenységeket gyakorolja: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Az Egyesület, a legfőbb szerve által meghatározott közhasznú tevékenységeket, a radiológia területén, a képalkotó diagnosztika, az ionizáló sugárzás és a sugárterápia területén gyakorolja.

6 Az Egyesület a közhasznú tevékenységét, a mindenkori anyagi és szellemi erőforrásainak hasznosításával úgy fejti ki. hogy abból a tagjain kívül más is szabadon részesülhessen Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak, tevékenységének megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az Alapszabály szerinti célokra és tevékenységre fordíthatja Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a működésével kapcsolatos alapvető szabályok a következők: a.) az Egyesület legfőbb szerve Közgyűlés legalább évi egy alkalommal köteles ülésezni, b.) az ülések összehívásának rendjéről és a napirend közlésének módjáról az Alapszabály rendelkezik, rendelkezéseit a hatályos törvényekkel összhangban, az Alapszabályt a törvényi rendelkezésekkel értelemszerűen kiegészítve kell alkalmazni. E rendelkezésének megfelelően a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok a következők: 1.) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a vezető szerv elnöke vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 3.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

7 7 4.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 5.) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6.) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 7.) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. d.) Az Egyesület pénzügyi tevékenysége felett az Felügyelő Bizottság gyakorol felügyeletet. e.) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves beszámolóját a Közgyűlés 2/3-os többséggel hagyja jóvá. Az Felügyelő Bizottság elnöke ismerteti a Közgyűléssel a beszámoló megvizsgálásával kapcsolatos bizottsági megállapításokat. E jelentés nélkül a beszámoló szavazásra nem bocsátható. f.) A Határozatok Könyve tartalmazza (sorszám, időpont, hatályrészletezéssel) a Közgyűlés döntéseit, így a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntéseket is. A határozat sorszáma és időpontja alapján minden döntés visszakereshető, a bejegyzés alapját képező közgyűlési jegyzőkönyvből, amely a napirenden kívül tartalmazza a szavazati arányokat, más javaslatokat, indítványokat, ellenvéleményeket is. g.) Az Egyesület közhasznú tevékenysége, az ezekkel kapcsolatos döntések és beszámolók nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, úgyszintén a közhasznú szervezeti működéssel kapcsolatban keletkezett iratokat is. A közhasznú tevékenység nyilvánosságra hozatala úgy történik, hogy az Egyesület székhelyén, továbbá az Egyesület honlapján azt közzéteszi. Ezen túlmenően az egyes közhasznú tevékenységgel érintett célcsoportok a szervezők útján közvetlen tájékoztatásban is részesülnek, úgyszintén az egyesületi tagság. Az egyes közhasznú szolgáltatások lehetőségéről és igénybevételi módjáról az érdekeltek, az Egyesület honlapjáról és Hírleveléből értesülnek, illetőleg az egyesületi tagok, mint egészségügyi szakdolgozók közvetlenül is felhívják a betegeik figyelmét az őket érdekelhető egyesületi közhasznú szolgáltatásokra. h.) A beszámolási szabályok 1.) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. 2.) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. 3.) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a.) a számviteli beszámolót; b.) a költségvetési támogatás felhasználását; c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d.) a cél szerinti juttatások kimutatását;

8 8 e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 4.) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 5.) A 3./ a.) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

9 9 II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 2.1. Az egyesületi tagság Az Egyesület tagjai lehetnek azok a magánszemélyek, akik szakképzett radiológus asszisztensek vagy ilyen tanulmányokat folytatnak, amennyiben az Egyesület Alapszabályát és az egyesületi tagsággal járó jogaikat gyakorolják, kötelezettségeiket pedig teljesítik A jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, mint pártoló tagot az Egyesületben e szervezetek törvényes képviselője képviseli. Írásbeli meghatalmazással e tagokat más személy is képviselheti. Pártoló tag lehet továbbá a szakmán kívüli az a magánszemély is, aki a pártoló tagsággal járó kötelmeket vállalja Az Egyesület tagsága: rendes tagokból, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll Az Egyesület rendes tagja lehet minden szakképzett radiológus asszisztens; az Egyesület rendes tagjai közül ifjúsági tag lehet minden tanuló radiológus asszisztens, aki felvételét kéri, a meghatározott tagdíjat befizeti és az Egyesület célkitűzéseivel egyetértve, annak Alapszabályát megtartja, az egyesületi életben folyamatosan és tevékenyen részt vesz. A tanuló asszisztens, a szakképzettség megszerzéséig a mindenkori tagdíj ötven százalékát köteles megfizetni Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezet aki (amely) azzal a céllal csatlakozik az Egyesületbe; hogy annak célkitűzéseit anyagi eszközeivel vagy egyéb közreműködésével támogatja, fizeti a pártoló tagokra meghatározott tagdíjat és személyesen vagy képviselője útján - az általa választott módon - részt vesz az Egyesület működésében Tiszteletbeli tag az a magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki a radiológus asszisztensek érdekében itthon vagy külföldön fontos tevékenységet fejt ki és szakmájának elismert művelője. A tiszteletbeli tagságot az Elnökség szótöbbséggel adományozza Az Egyesület rendes tagja, a tagokat megillető összes jogot gyakorolja. A pártoló és tiszteletbeli tagok az Egyesület munkájában a következő jogokkal rendelkeznek: tanácskozási, javaslattételi, illetve választási jog A Közgyűlésen minden egyesületi tag egy szavazattal rendelkezik Az Egyesületbe való belépési szándékot teljes bizonyító erejű, vagy cégszerűen aláírt magán okiratba kell foglalni, amelyben a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagsága esetében az esetleg külön vállalt kötelezettségek és szolgáltatások körét is pontosan meg kell határozni A belépési kérelemnek tartalmaznia kell a belépni szándékozó személy - személyi adatait, - szakmai, munkahelyi adatait, - felvétel feltételeinek való megfelelést - nyilatkozatát, hogy az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri A belépést megelőzően a belépni szándékozónak, biztosítani kell az Alapszabály áttanulmányozásának lehetőségét Az Egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást egy - külön erre a

10 10 célra rendszeresített - könyvben kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a tag - nevét, tagi minőségét, - szakképzettségét, munkahelyét, - lakcímét - születési idejét, helyét - anyja nevét - belépés időpontját - kilépés időpontját és lehetőleg okát is A nyilvántartó könyv vezetéséről az Egyesület titkára gondoskodik Az Egyesület, ha az anyagi feltételei ezt egyébként megengedi a tagoknak hitelesített tagsági igazolványt állít ki. Az igazolványban az alábbi adatokat kell feltüntetni: - a tag neve - lakcíme - belépés időpontja 2.2. A tagsági viszony, létesítése és megszűnése A belépési nyilatkozat elfogadása tárgyában az Elnökség a soros ülésen határoz Ha az Elnökség a kérelmezőt az egyesületi tagságra méltatlannak találja, a kérelmet elutasítja. Az elutasító határozatot írásban kell közölni a kérelmezővel. Az elutasítást határozatba foglalja, s indokolja. Az elutasító határozat ellen 15 napon belül az érdekelt a Közgyűléshez címzett jogorvoslati kérelemmel élhet. A kérelemben a soros Közgyűlés dönt A tagsági viszony a.) a tag és az Egyesület akaratától függetlenül, b.) az Egyesület egyoldalú elhatározása alapján c.) a tag egyoldalú elhatározása alapján szűnhet meg A tagsági viszony megszűnésének módjai: a.) kizárás b.) törlés a./1.) Az Elnökség kizárást akkor alkalmazhat, ha a tag az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy általában olyan magatartást tanúsít, hogy az egyesületi tagságra méltatlanná válik. Kizárást kell alkalmazni a taggal szemben, ha a tag tagdíj hátralékát kétszeri, felhívásban meghatározott határidő alatt sem rendezi. b./1.) A tagsági viszony törléssel akkor szűnik meg, ha a tag a tagsági viszony megszűnését a belépési nyilatkozathoz hasonlóan - egy teljes bizonyító erejű magánokiratban kéri. Ez esetben az Elnökség a soros ülésen a kérelmező tagsági jogviszonyának törlését rendeli el, annak a tárgyhónak az utolsó napjával, amelyben az erre irányul kérelme az Egyesülethez beérkezett. A tag halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, e jogi tény napjával kell a tagsági viszonyt törléssel megszüntetni. c.) Amennyiben a kizárás vagy a törlés tárgyában hozott határozatot az érdekelt tag törvénysértőnek tartja, akkor harminc napos keresetindítási határidőn belül a határozatot a tag a bíróságnál keresettel megtámadhatja. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani.

11 A 2.2. pont rendelkezéseit a pártoló és a tiszteletbeli tagokra, a rájuk vonatkoztatható alapszabályi rendelkezésekkel összefüggésben kell értelemszerűen alkalmazni A tag jogai A tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. a.) Az Egyesület tevékenysége és rendezvényei körében a tag minden diszkrimináció nélkül részt vehet az Egyesület - hazai rendezvényein - nemzetközi rendezvényein (ha ilyet rendeznek) pályázatain - bemutatóin - előadásain - konferenciáin - filmvetítésein - tanfolyamain - versenyein, stb. b.) A tag jogosult igénybe venni az Egyesület: - szolgáltatásait - különböző kedvezményeit - szakkönyvtárát (ha ilyet felállít) - felszereléseit - berendezéseit A tag jogosult szavazati joggal a Közgyűlésen részt venni A tag választhat és a törvényes kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható A tag indítványt tehet a törvényességi felügyeletet ellátó szervnél az Egyesület vagy annak szervei jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző határozatának - megváltoztatására - megsemmisítésére nézve, vagy az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított harminc napon belül - a Fővárosi Bíróság előtt megtámadhatja A tag jogosult mindarra, amit az egyesületi jogról szóló törvény vagy az Alapszabály számára egyébként biztosít A tag kötelezettségei A tag köteles az Alapszabály, a Közgyűlés vagy az Egyesület más Szerve, valamint a tisztségviselők törvényes és alapszabályszerű rendelkezéseinek megfelelni A tag az Egyesület szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában rendszeresen részt vesz A tag kötelezettsége az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Alapszabályban vagy a közgyűlési illetve más egyesületi határozatban foglalt előírásoknak megfelelően közreműködni A tag köteles a megállapított tagdíjat esedékességkor megfizetni A tag köteles az egyesületi tagsághoz méltó magatartást tanúsítani A tagdíj mértéke és esedékessége

12 12 Az éves tagdíj ( rendes tag-pártoló tag ) összegét és befizetési határidejét az Elnökség határozza meg. III. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE 3.1. Az Egyesület szervei - Közgyűlés - Elnökség - Titkár (Titkárság) - Gazdasági vezető - Felügyelő Bizottság 3.2. Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összessége által alkotott Közgyűlés A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Egyesület megalakulásának, más egyesületbe való beolvadásának, illetőleg feloszlásának kinyilvánítása, b.) az Alapszabály megállapítása és módosítása, c.) az Egyesület szerveiben (Elnökség, Felügyelő Bizottság) tisztségviselőinek megválasztása esetenként négy évi időtartamra, esetleges újraválasztásuk, vagy időközi visszahívásuk, illetőleg kérésükre felmentésük, vagy' az Egyesületből való kizárásuk, d.) az éves költségvetés meghatározása, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntések meghozatala, a beszámolók és jelentések megvitatása és elfogadása, e.) az Egyesület és az Elnökség éves munkatervének elfogadása, s ezek végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, f.) a Felügyelő Bizottság beszámoltatása és jelentésének elfogadása, g.) az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság határozatai ellen benyújtott kérelmek felülvizsgálata, h.) az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása, i.) a tagsági díj díjhátralék különleges méltányosságból való elengedése, j.) döntés abban a kérdésben, hogy az Egyesület gazdasági tevékenységet is folytasson és e döntés m megváltoztatása, k.) állandó vagy ideiglenes bizottságok felállítása, jogállásuk és feladataik meghatározása,

13 13 l.) a tisztségviselők igénybevételétől függően részükre évenként tiszteletdíj megállapítása. Egyben a tisztségviselők jogosultak az Egyesület érdekében okmányszerűen bizonyított költségeik megtérítésére is, m.) minden olyan kérdés megvizsgálása és az abban való döntés, amit jogszabály vagy az Alapszabály, vagy az arra illetékes szerv a Közgyűlés hatáskörébe vagy napirendjébe utal, illetőleg amit a Közgyűlés ilyen céllal napirendre tűz, továbbá amit az Elnökség a Felügyelő Bizottság, vagy külön e bizottságok bármely tagja ilyen célból előterjeszt, avagy e célból legalább tíz tag az ok és a cél megjelölésével írásban előterjesztett indítványára vizsgál meg A Közgyűlés összehívása: a.) A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal - az első félévben - össze kell hívni. Az évi rendes Közgyűlés napirendjét és az írásbeli beszámolókat a tagoknak az ülés előtt harminc nappal meg kell küldeni. A 15 napos értesítési időköz megtartásával haladéktalanul rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség ezt szükségesnek tartja, illetőleg a Felügyelő Bizottság ezt kéri, továbbá ha a tagság, vagy a tagok legalább egyharmada ezt az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza, valamint az esetben, ha a felügyeletet gyakorló szerv az Egyesületet erre felhívja. b.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség köteles gondoskodni. Ha az Elnökség ezt bármely oknál fogva nem tenné meg, a Közgyűlést a Ellenőrző Bizottság hívja össze. e.) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. f.) A Közgyűlés határozatlanképtelensége miatti, újbóli összehívás esetén az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. g.) A Közgyűlés nyilvános, határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges: személyi kérdésekben, valamint az éves költségvetés elfogadása, az Alapszabály módosítása, az Egyesületnek más egyesületbe való beolvadása, illetőleg feloszlásának kimondása tekintetében, vagy ha jogszabály ezt kötelezően előírja, illetőleg ha az Alapszabály más helyen külön így rendelkezik. A közgyűlési határozatokat nyílt szavazással kell meghozni, kivéve a tisztségviselők és az elnök megválasztását, ami titkos szavazással történik. h.) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben a napirendet, a közgyűlési határozatokat tételesen, naptári évenként folyamatosan növekvő sorszámmal ellátva kell rögzíteni. A felszólalások, és vélemények rögzítése lehet átilletőleg összefoglaló jellegű is, kivéve azokat a különvéleményeket, amelyeknek tételes rögzítését, a véleményt nyilvánító így kéri. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jelen volt tag, mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. i.) A Közgyűlés által hozott határozatokat a határozatok könyvében kell nyilvántartani Rendkívüli Közgyűlés: a.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha: - az Elnökség ezt szükségesnek tartja, - Felügyelő Bizottság ezt kéri

14 14 - a tagság egyharmada ezt az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza, - felügyeletet gyakorló szerv az Egyesületet erre felhívja. b.) A rendkívüli Közgyűlést 15 napos értesítési időköz megtartásával kell összehívni. c.) A meghívóban meg kell jelölni a helyet, időt, napirendi pontokat. A meghívót távirati úton is ki lehet küldeni, de a táviratban is szerepelni kell a helynek, időnek és napirendi pontoknak. d.) A rendkívüli Közgyűlés lebonyolítására egyébként a Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók A Közgyűlés helye: A Közgyűlést általában az Egyesület székhelyén kell tartani. Amennyiben az Egyesület székhelyén nincs megfelelő nagyságú helyiség, az Egyesület Elnöksége köteles gondoskodni megfelelő helyiségről A Közgyűlés elnöke: A Közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a Közgyűlés esetenként választ levezető elnököt Szavazati joga: a.) A tagot egy szavazat illeti meg A határozathozatal szabályai: a.) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza kivéve ha az alapszabály vagy a Közgyűlés eltérő szabályt állapít meg. b.) Minősített (2/3-os) szótöbbség szükséges az alábbi kérdésekben: - Alapszabály módosítása - az Egyesületnek más egyesületbe való beolvadása - az Egyesület feloszlásának kimondása, - ha jogszabály vagy az Alapszabály ezt külön így rendeli A Közgyűlés levezetése: a.) a Közgyűlést az elnök vezeti le. b.) Az elnök köteles meggyőződni a Közgyűlés összehívásának törvényességéről, a Közgyűlés határozatképességéről és határozathozatali képességéről. c.) Az elnök vezeti és irányítja a Közgyűlést, nevezetesen: - ülés megnyitása - számbavétel - napirend megállapítása - meghívottak - napirendek tárgyalása - beszámolók - javaslatok - hozzászólások - észrevételek megvitatása - határozathozatal Közgyűlés bezárása - határozatok, esetleges külön vélemények, jegyzőkönyv rögzítése, - a- Közgyűlés törvényes működésének biztosítása Határozatok nyilvántartása: A Közgyűlésen készült jegyzőkönyveket és határozatokat emelkedő számsorrendben

15 15 külön erre a célra nyitott iratgyűjtőben kell nyilvántartani Határozatok végrehajtása: A határozatok végrehajtása illetve végrehajtatása az Elnökség és az Egyesület Elnökének a feladata Elnökség Az Elnökség az Egyesület vezető tisztségviselőiből álló testület. Az Elnökség az elnökből, a két alelnökből, a titkárból a, gazdasági vezetőből és további 8 tagból, összesen tizenhárom főből álló testület ( tisztségviselők), akiket a Közgyűlés - az egyesületi tagok közül - titkos szavazással választ négy évi időtartamra. A tisztségviselők újraválaszthatók. A Közgyűlés név szerint e tisztségbe választja meg az Egyesület elnökét, továbbá az Elnökség tagjait, majd az Elnökség a saját tagjai közül választja meg titkos szavazással, egyszerű többséggel az egyes tisztségviselőket: két alelnököt, a titkárt és a gazdasági vezetőt. Az elnökség tagjai két vagy több megye, illetőleg speciális területek koordinálásával bízhatók meg (régiófelelősi rendszer) Az Elnökség tagjai: - elnök - két alelnök - titkár - gazdasági vezető - elnökségi tagok Az Elnökség az Egyesület képviseleti, ügyvezető - végrehajtó szerveként működik. A Közgyűlésnek tartozik felelősséggel Az Elnökség feladata és hatásköre a.) a két Közgyűlés közötti időben irányítja az Egyesület tevékenységét, b.) végrehajtja a Közgyűlés és a saját határozatait, c.) felelős az Egyesület Alapszabályszerű működtetéséért, d.) érdemben előkészíti a Közgyűlést, ezen belül: - összeállítja, és a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetésről szóló beszámolót, - a következő év költségvetési tervezetét a Közgyűlés elé terjeszti, - esetleges más módosító tervezeteket dolgoz ki és terjeszt elő, - az évi rendes Közgyűlésen beszámol a két Közgyűlés közötti időszakban végzett munkáról. e.) Területi és szakmai állandó, illetőleg ad hoc bizottságokat hozhat létre. f.) Speciális szakmai klubokat hozhat létre, irányítja ezek tevékenységét és beszámoltatja őket a végzett munkáról. g.) Megtárgyalja és dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv (személy) kizárólagos hatáskörébe. h.) Félévenként köteles beszámoltatni a titkárt és a gazdasági vezetőt a végzett mun-

16 16 kájáról. i.) Az elnökségi tag e tisztségéről csak a Közgyűlés előtt mondhat le Az Elnökség működése 1.) Az Elnökség munkáját éves munkaterv alapján az elnök irányításával végzi. 2.) Az Elnökség rendszeresen, de legalább negyedévenként tart ülést. 3.) Az ülést az elnök - akadályoztatása esetén bármelyik helyettese hívja össze. - A meghívót írásban kell megküldeni az Elnökség tagjainak az ülést megelőző legalább nyolc nappal. - A meghívóban szerepelnie kell a napirendi pontoknak is. - Sürgős esetben a meghívót távirati úton is kézbesíteni lehet, de ebben az esetben is meg kell jelölni a napirendi pontokat. 4.) Az elnök köteles rendkívüli elnökségi ülést összehívni, ha azt - az Elnökség bármelyik tagja kezdeményezi, - a Felügyelő Bizottság kezdeményezi, - a felügyeleti szerv kezdeményezi. 5.) A rendkívüli elnökségi ülés kezdeményezőjének a javaslatát írásban kell megtennie az elnöknek címezve, s meg kell jelölnie a javasolt napirendi pontokat is. 6.) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, jegyzőkönyvvezetője és két jelenlévő elnökségi tag hitelesíteni. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni amelyen fel kell tüntetni az elnökségi ülés helyét, időpontját, valamint a megjelentek sajátkezű aláírását. 7.) Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. 8.) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az ülésen elnöklő tag szavazata dönt. Az esetleges különvéleményt az érdekelt kívánságára külön rögzíteni kell. A határozatokat emelkedő sorszámmal ellátva az üléseken készült jegyzőkönyvekkel együtt évente kell nyilvántartani. 9.) Ha az elnökségi tag személyére vagy munkájára nézve kell határozatot hozni, az érdekelt tag nem szavazhat, egyben őt mind a határozatképességnél, mind pedig a határozathozatalnál figyelmen kívül kell hagyni Az Egyesület elnöke 1.) Az elnök az Egyesület törvényes képviselője, akit a Közgyűlés négy éves időszakra választ tagjai sorából. Az elnök a négy év letelte után újraválasztható. 2.) Az Elnök részletes feladatai: a.) Az elnök, mint az Egyesület első számú tisztségviselője folyamatosan köteles őrködni az Egyesület képességeihez képest az Egyesület célját megvalósító feladatok ellátása felett. b.) Az elnök a tagsági viszony keletkezése, megszűnése vagy megszüntetése, továbbá a tagok jogai és kötelezettsége tekintetében ellenőrzi és irányítja az Egyesület működését. c.) Az elnök teljesíti a Közgyűléssel szemben reá hámló közreműködői feladata-

17 17 it. d.) Az elnök vezeti és irányítja az Elnökség munkáját és erre nézve évenként munkaterv javaslatot készít, amit az Elnökség hagy jóvá. e.) Az elnök az Alapszabály 12..(2) bekezdésének e.) pontjában meghatározottak tekintetében egyszemélyben és önállóan jogosult az Egyesület nevében szerződéseket kötni azzal a megszorítással, hogy polgári vagyoni jogi kötelezettség vállalást a gazdasági vezetővel együttesen vállalhat, ezen belül pedig egymillió forint feletti kötelezettségvállalásnál ki kell kérnie az Elnökség előzetes hozzájárulását. f.) Az elnök az utalványozási jogkörének részbeni vagy egészbeni átruházására nézve külön nyilvántartást köteles vezetni, amit a jogosultak tudomásulvétel céljából úgyszintén aláírnak. g.) Az elnök vezeti az Egyesület képviseleti könyvét, amelyben a képviseletre jogosultakat is a képviseleti jogkör terjedelmét is fel kell tüntetni. h.) Az Alapszabály 12..(I) és (3) bek. tekintetében az elnök- a helyetteseit írásban köteles meghatalmazni, hogy átruházott hatáskörben azok egy adott időszakban milyen tárgykörökben jogosultak helyettesíteni. Eseti meghatalmazáskor a helyettesítő jogkör ellátása a konkrét esetre nézve ugyancsak írásban történik. Az eseti és az átruházott hatáskörök tekintetében tehát az elnök határozza meg - írásban hogy helyettesei milyen tárgykörökben járnak el helyette. Az erről szóló meghatalmazást illetőleg megbízást folyamatos sorszámmal ellátva iktatni kell és az Elnökség iratai között kell elhelyezni Az elnök általános helyettese az érdekképviseleti alelnök. A második alelnök a tudományos oktatási alelnök, akinek a szakmai felügyelet ellátása, a tudományos továbbképzések és a kongresszusok szakmai koordinálása a fő feladata. Az elnök akadályoztatása esetén az érdekképviseleti alelnök helyettesítő jogkörben az elnök általános helyetteseként jár el. Az elnök jogköre tekintetében a második alelnök helyettesítőként mindenkor a konkrét esetben ráruházott jogkörben jár el A helyettesítés részletes rendjét elnöki határozattal kell rendezni Titkár (Titkárság) Az Egyesület ügyintézését, annak megszervezését a Titkár (Titkárság) végzi A Titkár (Titkárságot az Egyesület titkára) egyszemélyben irányítja és a Titkár (Tikárság) hatáskörébe tartozó ügyekben önálló intézkedési joggal rendelkezik A titkár az Egyesület választott tisztségviselője, akit a Közgyűlés négy éves időszakra választ a tagok közül elnökségi tagnak. A titkár újraválasztható. Név szerint e tisztségbe az Elnökség választja meg A titkár egyszemélyi felelőse az Egyesület működéséhez szükséges adminisztrációs, előkészítő, szervezési feladatok megszervezésének és azok zavartalan lebonyolításának A (Titkárság és a) titkár feladata és hatásköre 1.) Az Egyesület ügyvitelének szabályszerű megszervezése és bonyolítása. Ezen belüli feladatai: - levelezés - iktatás - irattározás - postázás - adatszolgáltatás

18 18 - nyilvántartások vezetése - technikai feltételek biztosítása. 2.) Gondoskodik az Egyesület Elnöksége adminisztrációs feladatainak technikai lebonyolításáról, levelezésének előkészítéséről, leírásáról, postázásáról. 3.) A Közgyűlések, az elnökségi és a felügyelő bizottsági ülések - írásos anyagainak előkészítése - a meghívók kiküldése (a felelős vezető utasításának megfelelően) - szükség esetén helyiség biztosítása - a jegyzőkönyv elkészítésének technikai megszervezése - jegyzőkönyvek, határozatok irattározása, nyilvántartása. 4.) A tagfelvételi és a tagsági jogokkal kapcsolatos ügyek előkészítése, ezen belül: - tagfelvételi ívek nyilvántartása - tagnévsor vezetése - tagokkal kapcsolatos szükséges adatok nyilvántartásának vezetése - tagsággal kapcsolatos adatszolgáltatás lebonyolítása. 5.) Amennyiben az Egyesületnek alkalmazottai vannak az alábbi feladatok ellátása: a.) az összes dolgozó (alkalmazott) ki- és belépésével kapcsolatos adminisztrációs teendők ellátása b.) a létszámmal, illetve a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások vezetése és ezek elemzéséhez szükséges adatok gyűjtése, rendszerezése. c.) a munkaügyi rendeletek naprakész nyilvántartása d.) a fizetett szabadságok megállapítása e.) rendkívüli és jutalomszabadságok, fizetés nélküli szabadságok nyilvántartása. 6.) Az Egyesület munkájának szervezése és az ezzel kapcsolatos ügyintézési és ügyviteli feladatok végrehajtása. 7.) A szakmai, érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatok előkészítése és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs, szervezési feladatok ellátása. 8.) Minden olyan szervezési, adminisztrációs feladat bonyolítása és elvégzése, amelylyel az Egyesület működése során a - Közgyűlés - Elnökség - Elnök - Felügyelő Bizottság a Titkárt (Titkárságot) megbízza. 9.) A titkár köteles gondoskodni arról, hogy a hatályos jogszabályok szerinti nyilvántartási, irattárózási feladatok maradéktalanul teljesüljenek Gazdasági vezető

19 A gazdasági vezető az Egyesület működésével összefüggő: - gazdálkodási - nyilvántartási - számadási - számviteli - bérgazdálkodási - pénzügyi - adózási - társadalombiztosítási és más kapcsolódó feladatokat az Elnökség irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezetőt a Közgyűlés a tagok közül négy éves időszakra választja elnökségi tagnak. A gazdasági vezető újraválasztható. Név szerint e tisztségbe az Elnökség választja saját tagjai közül A gazdasági vezető feladatai: 1.) A költségvetési javaslat és a zárszámadás előkészítése, esetleg alternatívák kidolgozása. 2.) A gazdasági vezető főbb feladatai a.) a költségvetési javaslat és zárszámadás előkészítése, b.) a költségvetési feladatokhoz, a pénzügyi fegyelem betartásához, a pénzügyi és adózási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gazdálkodási és pénzügyi rendszer felállítása és működtetése, c.) az Egyesület vagyon-, tűz- és balesetvédelmének biztosítása, d.) gondoskodás az Egyesület pénz- és egyéb eszközgazdálkodásának lebonyolításáról, e.) gondoskodás a bérgazdálkodásról, a számvitelről és az ezekkel kapcsolatos ügyviteli bizonylati rendszer és fegyelem megszervezéséről és működtetéséről, f.) A gazdasági vezető köteles az Egyesületekre vonatkozó hatályos gazdálkodási, pénzügyi és egyéb jogszabályokat napra készen ismerni és ezeknek megfelelően irányítani az Egyesület gazdálkodását. 3.) A gazdasági vezető a bankhoz bejelentett módon az elnökkel és más elnökségi taggal, az esetleges külön korlátozásokkal, rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett, illetőleg személyesen vezeti és kezeli az Egyesület házipénztárát A gazdasági vezető részletes feladatai: 1.) Közgazdasági elemzések végzése, 2.) Az elemzési adatokra, valamint a stratégiai elképzelésekre alapozott, különböző időtartamú és mélységű gazdálkodási tervek kidolgozása. 3.) A tervek megvalósításához igazodó esetleges munkaerő- és bérpolitika kidolgozása. 4.) Az Egyesülettől kimenő adatok és elemzések végzése. 5.) A kötelező statisztikai adatszolgáltatásokhoz szükséges nyilvántartások vezetése, kimutatások, jelentések elkészítése. 6.) Az Egyesület alkalmazottai munkabérének kiszámítása, az előirt levonások foganatosítása. 7.) A bérkartonok vezetése, a MIL lapon hozott tartozások, terhelések és egyéb letiltások felvezetése, munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok felvezetése. 8.) A dolgozók tartozásairól, a levonásos adókról, az elirt nyilvántartások vezetése. 9.) A közép- és rövid távú pénzügyi tervezési tevékenység ellátása.

20 20 10.) Az esetleges hitelszerződések előkészítése. 11.) A készpénzforgalom megszervezése és lebonyolítása. 12.) A készpénzforgalom dokumentálása és elszámolása. 13.) A bérfizetések lebonyolítása. 14.) Tartozások és követelések számláinak ellenőrzése, kiegyenlítése, illetve behajtása, valamint analitikus nyilvántartása. 15.) Az adókkal kapcsolatos feladatok ellátása. 16.) A számlarend és számlatükör kidolgozása, szükség szerinti aktualitása 17.) Az előírt analitikus nyilvántartások vezetése. 18.) A könyvelés vezetése. 19.) A könyvviteli zárlatok elkészítése. 20.) A költségek tervezése. 21.) Előkalkulációk készítése. 22.) A költségek utalványozási rendjének meghatározása. 23.) Költségek elszámolása. 24.) Költségek felosztása. 25.) Költségelemzések elvégzése Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság az Egyesület belső ellenőrzési szerve. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai sorából négy éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatók. A választást követően a tagok maguk közül választanak elnököt A Bizottság Elnökből és három tagból álló testület. A tisztségről csak a Közgyűlésen lehet lemondani A Felügyelő Bizottság feladatai és hatásköre: 1.) költségvetési Véleményezi az Egyesület költségvetéséről szóló beszámolót, valamint a következő költségvetési tervezetet. A Bizottság erre vonatkozó jelentése nélkül a Közgyűlés ezek tárgyában érvényesen nem hozhat határozatot. 2.) Ellenőrzi a tagdíjak és más bevételek befizetését, nyilvántartását és felhasználását. 3.) Bármely, az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos ügyet megvizsgálhat, szabálytalanság észlelése esetén köteles azt haladéktalanul az Elnökséggel közölni, illetőleg végső soron a Közgyűlést súlyos mulasztás esetén maga is összehívhatja. 4.) Az Egyesület tisztségviselőitől, dolgozóitól bármely ügyben felvilágosítást, tájékoztatást kérhetnek. 5.) Szükség esetén a vizsgálathoz szakértő közreműködését is igénybe vehetik A Felügyelő Bizottság működése: 1.) A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal tart ülést. Indokolt esetben gyakrabban is tarthatnak ülést.

21 21 2.) Az ülést a Bizottság elnöke hívja össze. A meghívóban a hely és idő közlése mellett a napirendi pontokat is meg kell jelölni. 3.) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van 4.) Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 5.) Az ülésről, a hozott határozatokról, az esetleges különvéleményről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mindhárom tag aláír. A jegyzőkönyveket és határozatokat emelkedő sorszámmal ellátva, évente kell nyilvántartásba venni Egyéb Bizottságok Az Elnökség közgyűlési hatáskörébe tartozó tisztségviselő választását megelőzően, az egyesületi tagok közül kilenc tagú Jelölő Bizottságot hoz létre, a választás előkészítésére. A bizottsági tagok maguk közül választanak elnököt, titkos szavazással és egyszerű többséggel. A Jelölő Bizottság a tagság véleményének kikérése és összegezése után a Közgyűlésen személy szerint ismerteti munkája eredményét, egyben javaslatot tesz a tisztségviselők jelölésre. A Bizottság mandátuma a Közgyűlés befejezésével jár le. A Közgyűlés egyharmados többséggel - a tagok közül - a megválasztandó tisztségre más személyt is jelöltté nyilváníthat Az Alapszabályt érintő más Bizottság létrehozására - az Alapszabály egyidejű módosításával a Közgyűlés jogosult.

22 22 IV. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4.1. Az Egyesület képviselete Az Egyesület általános képviseletére egy személyben az elnök jogosuk, s önálló aláírási joggal rendelkezik Az Egyesület képviseletére együttes aláírási joggal rendelkezik a - két alelnök - a titkár - a gazdasági vezető Az együttes aláírási joggal rendelkezők közül jogosult bármelyik kettő az együttes aláírásra és az Egyesület képviseletére Ha ez egyébként szükséges, az aláírási címpéldányt csak közjegyző előtt lehet aláírni Az elnök általános képviseleti jogosultsága folytán jogosult minden ügyiratot egymaga aláírni Utalványozási jogkör A pénzeszközök, anyagok, álló- és forgóeszközök és egyéb anyagi eszközök feletti rendelkezési jog kizárólag az utalványozásra jogosultakat illeti meg. A pénzeszközök utalványozására, illetve bankszámlák feletti rendelkezésre csak az Egyesület nevében ilyen aláírásra feljogosítottak jogosultak A pénztárban készpénz-utalványozási joggal az elnök, a gazdasági vezető, valamint az Elnökség által írásban felruházott vezetők rendelkeznek, akiknek névjegyzését és aláírásukat jól látható helyen ki kell függeszteni. A készpénz-utalványozás az erre jogosultak aláírásával történik A pénztári bizonylatokat az utalványozón kívül a kiállító, illetve az ellenőrző pénzügyi dolgozónak is alá kell írni. A pénzeszközök utalványozására feljogosított vezetők nyilvántartását a gazdasági vezető vezeti Az utalványozási jog megvonását, vagy megszüntetését írásban kell rögzíteni, az időpont feltüntetésével, az Egyesület elnökségének rendelkezése szerint Bélyegzőhasználati szabályok A bélyegzők kezelése és nyilvántartása a titkár feladata A nyilvántartásba vett bélyegzőket elhasználódásuk után le kell selejtezni és a nyilvántartásból törölni kell. A bélyegzők megsemmisítéséről a titkár gondoskodik A nyilvántartásba vett bélyegzőkért és felhasználásukért az a személy akire ezt rábízták anyagilag is, és büntetőjogilag is felelős A nyilvántartásba vett, de elhasználódott bélyegző helyett, új bélyegző rendelését a titkárhoz kell eljuttatni, aki intézkedik a bélyegzők elkészítéséről. A nyilvántartott bélyegzők biztonságos elzárásáról gondoskodni kell Bélyegzők használata:

23 23 Az Egyesület bélyegzőjét csak aláírásra feljogosított személy használhatja A munkáltatói jogkör gyakorlása Az Egyesület dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja A munkáltatói jog kiterjed: 1.) a munkaviszony létesítésére, módosítására és megszüntetésére, 2.) a dolgozó utasítására, beszámoltatására, értékelésére és minősítésére, 3.) a személyi alapbér, egyéb kedvezmények és juttatások megállapítására, 4.) a szabadság megállapítására, (rendes-, fizetés nélküli, jutalom, stb.) 5.) a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítására, 6.) másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezésére, 7.) megbízás, felmentés, címhasználat, 8.) a munkáltatói jogkör tartalmilag kiterjed a munkavégzés elrendelésére és ellenőrzésére is, 9.) továbbá mindarra, amire jogszabály e jogkör gyakorlóját felhatalmazza Az elnök felett a munkáltatói jogot - amennyiben munkaviszonyban is áll - a közgyűlés gyakorolja A vezetői tevékenység gyakorlásának működési követelményei Alapvető vezetői feladatok: 1.) az általuk vezetett szervezeti egység szakmai irányítása, a feladatok végrehajtásához a feltételek biztosítása, á munkaszervezése és ellenőrzése, 2.) az eredményes munkavégzés biztosítása, és az eredményes munka megkövetelése (munkaszervezés, technikai, egészségügyi, munkavédelmi, stb. feltételek), 3.) az egység működésének elvi (stratégiai koncepció, terv, program szabályok) személyi és anyagi előfeltételeinek (saját hatáskörében megoldható) biztosítása, 4.) a feladatok megfogalmazása, rendszerezése és megismertetése az egység beosztott dolgozóival, 5.) munkafolyamatok szervezése, 6.) a szervezeti egység működése és eredményei (részeredményei) pontos számbavételét, ellenőrzését, elemzését, értékelését biztosító operatív információs rendszer kialakítása, 7.) a munkafegyelem biztosítása, a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása Vezetői hatáskörök 1.) döntési 2.) intézkedési (végrehajtási) 3.) ellenőrzési 4.) képviseleti (aláírási) 5.) utalványozási

24 24 6.) beszámoltatási 7.) informálási 8.) véleményezési 9.) kezdeményezési 10.) kinevezési, áthelyezési és felmentési 11.) bér-megállapítási, jutalmazási, felelősségre-vonási 12.) javaslattételi Felelősségi rendszer 1.) Az Egyesülettel munkaviszonyban állók felelőssége, munkajogi felelőssége. 2.) Az Egyesülettel munkaviszonyban nem állók felelőssége elsődlegesen polgári jogi felelősség Az Egyesülettel munkaviszonyban álló beosztott dolgozókra vonatkozó általános szabályok A munkavállalók feladatai: 1.) megismerni és a munkavégzés során elsajátítani, betartani a munkájával kapcsolatos jogszabályokat, belső szabályzatokat és utasításokat, 2.) munkáját (feladatait) szakmai tudása szerint maradéktalanul jó minőségben, a kívánt határidőre elvégezni, 3.) tulajdonvédelem, 4.) a munkavégzés során észlelt hiányosságok közlése A munkavállalók jogai: A munkaszerződésben, más okiratban, szabályzatban megállapított pénzbeli és nem pénzbeli ellenszolgáltatásokat igénybe venni, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyéni és kollektív jogokat gyakorolni A munkavállalók felelőssége: A dolgozóknak a munkáltatóval szembeni felelőssége a Munka Törvénykönyvében meghatározott és szabályozott munkajogi felelősség Kinevezési, visszahívási jogkör gyakorlása Alkalmazottak esetében a kinevezési és visszahívási jogkört a munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja. E jogkör adott esetben az Egyesület elnökét illeti meg. Az elnök az elnökhelyetteseknek írásban felhatalmazást adhat meghatározott munkakörökre nézve ti kinevezési és visszahívási jog gyakorlására Helyettesítés Az egyes munkaköri leírások és a külön belső hatáskörű lista szerint a feladatok ellátásában akadályozott vezető vagy beosztott dolgozók feladatait az erre írásban kijelölt helyettes látja el.