BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány LEHET E EGY NŐ SIKERES MUNKAHELYÉN ÉS A CSALÁDI ÉLETBEN EGYARÁNT? Budapest, 2007 Készítette: Jeges Rita

2 Tartalom BEVEZETÉS A NŐK ÉS A CSALÁD ADATOK, TÉNYEK Népességalakulás Válási statisztikák Terhességmegszakítás Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség CSALÁDMODELL RÉGEN ÉS MA A családmodell változásai hazánkban A család funkciói A család szerepe a szocializációban A család által képviselt értékek Élettársi kapcsolatok kontra házasság Gyerekvállalás Szingliség NŐI MUNKAVÁLLALÁS NŐK A MUNKAERŐPIACON A NŐI MUNKAVÁLLALÁS MEGÍTÉLÉSE A NŐI MUNKAVÁLLALÁS MOTIVÁCIÓI KARRIER ÉS CSALÁD ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE A KARRIERISTA NŐ Nők a vezetésben, az üvegplafon-hatás Karrier, karrierizmus Egy karrierista nővel készült mélyinterjú tanulságai FŐÁLLÁSÚ ANYÁK, HIVATÁSRÓL LEMONDÓ NŐK

3 3.2.1 Gyermekgondozási támogatások, GYES, GYET A feleslegesség érzése Egy főállású anyaságot megélt nővel készült mélyinterjú tanulságai CSALÁD KARRIER MELLETT Családbarát intézkedések Családbarát Munkahely Díj Legjobb munkahely női szemmel felmérés Akiknek többé-kevésbé sikerül összeegyeztetni Férfiak a család és munka összeegyeztetéséről A kérdőív eredményeinek bemutatása...62 ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

4 A kisgyerek büszke az anyjára, aki sikeres karriert fut be, feltéve, ha közben az anyja mindennél jobban szereti őt, és van ideje ezt folyton bizonyítani. 1 /Pam Brown/ BEVEZETÉS Diplomamunkám témájául a nők, család, karrier témakört választottam. Döntésemet több tényező befolyásolta. Egyfelől én is hamarosan kikerülök a munka világába és rövidesen ott fog állni előttem is a kérdés: család és karrier, család vagy karrier? Másfelől statisztikai adatok szerint egyre több okos, ambiciózus, karrierre vágyó nő kerül ki a főiskolákról, egyetemekről, akik minden bizonnyal elhelyezkednek majd egy-egy nagy cégnél, dolgoznak napi nyolc, de talán még inkább kilenc-tíz órát, hajlandóak magas színvonalon teljesíteni, ha megfizetik őket. Ők mind megélik majd a karrierépítés kontra gyerekvállalás dilemmáját. De vajon hogyan döntenek majd, képesek és hajlandóak lesznek e felfelé ívelő karrierjüket megszakítva az anyaságot választani? A választott téma nagy jelentőséggel bír. Manapság egyre több cikket, tanulmányt olvashatunk sikeres nőkről, akik kiskosztümben járnak dolgozni, férfiakat meghazudtoló keménységgel tárgyalnak, fontos döntéseket hoznak, nagy cégeknél vezető-, esetenként felsővezető posztokat töltenek be. A 21. század nőideálja a dolgozó nő. Aki nemcsak, hogy tanult, magasan kvalifikált és ambiciózus, hanem szép, csinos és fitt is. Kérdés azonban, hogy a média által sugárzott magatartások, minták mennyire hatnak a nők választására, vagy egyáltalán megegyezik e a mutatott kép a férfiak, nők véleményével, döntéseivel. Kapnak e a nők segítséget döntésük meghozatalához, ha igen mennyit és kitől? Mi a társadalom véleménye a nők munkavállalásáról, a női karrierről és a család-karrier összeegyeztethetőségének kérdéséről? A II. világháború után a hagyományos családmodell jelentős változásokon ment keresztül. A gazdasági, társadalmi, szociális változások kihatottak a női-férfi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra. Vannak vitathatatlan tények: manapság egyre 1 Édesanyámnak, Helen Exley Ajándékkönyvek, General Press Kiadó 5

5 később szülnek a nők, és kevesebb gyereket vállalnak, mint régen, mára már az egygyermekes vagy a gyermektelen család vált normává. Noha a demográfiai adatok javulást mutatnak ezen a téren, még mindig nem sikerült átlépni a százezres határt az éves születésszámban. Mik lehetnek ennek az okai, és milyen következményekkel jár ez a jelenlegi társadalomra és a későbbi generációkra nézve? Elsődleges célom a családi és munkaerőpiaci szerepek összeegyeztethetőségében rejlő problémák feltárása, valamint lehetséges válaszok keresése a bevezetőmben felvetett kérdésekre. Dolgozatomhoz a forrásokat, adatokat igyekeztem a lehető legszélesebb körből összegyűjteni. Kutatásaim során több könyvtárban megfordultam, így a veszprémi Eötvös Károly Megyei, a Győri Megyei, a Széchenyi István Egyetemi és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Segítségül hívtam továbbá a világhálón fellelhető munkákat is, hogy dolgozatom színes legyen, ne egy oldalról világítson rá egy-egy adott témára. 6

6 1. A NŐK ÉS A CSALÁD Az első fejezetben nőkkel, családdal kapcsolatos statisztikákat kívánok bemutatni és röviden elemezni, valamint a családmodellben történt változásokkal fogok mélyebben foglalkozni. E témakörök vizsgálata nélkül úgy gondolom, nem tárhatjuk fel teljes körűen a nők nagy dilemmáját: család és/vagy karrier? 1.1 ADATOK, TÉNYEK Népességalakulás Manapság számos népességalakulással kapcsolatos tanulmánnyal, kiadvánnyal találkozhatunk, hiszen a jelenlegi tendencia aggodalomra ad okot az emberiség jövőét illetően. Gondolok itt a népesség reprodukciójára, de az elöregedő társadalom tényéből adódó számos problémára is. A népességalakulás vizsgálatakor két alapvető fontosságú népmozgalmi folyamatot kell áttekintenünk, a születések és a halálozások számát. A születésszám Magyarországon először 1998-ban esett 100 ezer alá, és noha ban megközelítettük ezt az értéket, elérni még mindig nem sikerült. Az ezredfordulós emelkedést követően lassú ütemben, de folyamatosan csökkent a születések száma, 2004 óta azonban még ha mérsékelt is, de emelkedés figyelhető meg. A évi gyermek 2,4%-os növekedést (2350-el több újszülött) jelent az előző évihez képest. Ez a szám az elmúlt nyolc év legmagasabb születésszámát jelenti. Ebben az a tény is szerepet játszhat, hogy az 1970-es évek közepén született nagyobb létszámú nemzedék most jár a 30-as éveiben, és a statisztikai adatok szerint sokan vállalnak ebben a korban gyereket. A kedvezőbb adatok ellenére továbbra sem érjük el az egyszerű reprodukcióhoz szükséges születésszámot, ugyanis az adatok alapján a felnövekvő nemzedék létszáma még mindig 34 százalékkal elmarad a szülői nemzedék létszámától. A halálozási statisztikák esetében az 1990-es évek elejétől kezdve alapvetően csökkenő tendenciáról beszélhetünk, azonban időnként történtek ingadozások, ezek közül kiemelkedett az 1993-ban elért magasabb, mint 150 ezres adat, de például ben is emelkedés mutatkozott ban azonban ismét csökkenésről beszélhetünk, 7

7 olyannyira, hogy a halálozás az elmúlt harminc év legalacsonyabb értékét jelenti Válási statisztikák A válás szerepe a családi viszonyok rendezésében fokozatosan nőtt az elmúlt évtizedekben. Sokan a válásban látják a megoldást megromlott kapcsolatukra. A válás jelentős mértékben megváltoztatja az addigi család életét, de mindemellett demográfiai szempontból is jelentős következménnyel jár, ilyen például az egyedül élők arányának növekedése, az egyszülős családok elterjedése, de ide sorolhatjuk az élettársi kapcsolatok számának növekedését is. A liberális válási jog 1950 elején történt bevezetése óta nagymértékű emelkedés figyelhető meg a válások számában. A család funkciójában, valamint a családi szerepekben bekövetkezett változásokból adódó feszültségek családon belüli konfliktusokhoz vezettek, melyeknek sok esetben a házasság megingása, majd válás volt a következménye. A II. világháború előtti időszakban számos társadalmi, gazdasági gát állt a házasságok felszámolásának útjába. Az 1920-as évek elején a házasságok körülbelül 10-11%-a végződött válással. A II. világháborút követően az évi kormányrendelet már lehetővé tette a megegyezéses válást, amely szintén jelentős mértékben hozzájárult a válások számának emelkedéséhez. Az 1952-ben született magyar családjogi törvény az eddigi konkrét válóokok megnevezése helyett már csak annyit mond ki, hogy a házasságot komoly és alapos ok esetén lehet felbontani. Ez a rendszer tovább könnyítette a válások lebonyolítását, ami további válásszámnövekedéshez vezetett ben következett be egy újabb eljárásjogi módosítás, ami kis visszaesést eredményezett, 1989 után azonban ismét emelkedő tendenciáról árulkodtak az adatok ben a házasságok 37%-a, 2001-ben már 56%-a végződött válással, ez a százalékos arány 2005-ben is hasonló volt ban viszont mintegy 300- zal kevesebb válás volt, azonban az adatok még így is ijesztőek, hiszen a házasságok több mint fele válással végződik. 4 2 Népmozgalom, 2006 In: Statisztikai tükör, I. évfolyam 4.szám, 2007.március 21., 2-3. oldal 3 Házasság és válás: A házasság megszűnése, a válás - ( ) 4 Népesség, népmozgalom: Házasságkötés-megszűnés című tábla - ( ) 8

8 Saját kérdőíves felmérésem során vizsgáltam, hogy mennyire értenek egyet a nők és a férfiak az alábbi kijelentéssel: Általában a válás a legjobb megoldás, ha egy pár nem tudja megoldani a házasságban felmerülő problémákat. A megkérdezettek 73%-a nem, vagy csak részben értett egyet. A vélemények között jelentős eltérés nem volt a fiatalabb és az idősebb generáció között. Az eredményhez hozzá tartozik, hogy a 100 fős mintanagyságban csupán három elvált ember volt Terhességmegszakítás Az abortusz kérdése éles szakmai vitákat és heves reakciókat vált ki ma is világszerte. Vannak, akik teljes mértékben ellenzik, vannak, akik bizonyos esetekben elfogadhatónak tartják, és természetesen olyanok is akadnak, akik mindenféle szabályozást eltörölnének ezzel kapcsolatban. Magyarországon a törvényes terhességmegszakítás okai három fő csoportba sorolhatóak: (1) egészségügyi ok (amennyiben a terhesség az anya életét, vagy egészségét veszélyezteti, vagy ha a magzatnak genetikai illetve egyéb károsodása van), (2) ha a terhesség bűncselekmény kapcsán következett be (pl. erőszak), (3) ha az anya súlyos válsághelyzetben van (ilyen lehet például a családi állapot vagy az anyagi problémák). Európában mindenhol jogilag korlátozott abortuszrendszerről beszélhetünk. Vannak olyan országok, ahol csak meghatározott ok esetén engedélyezett a terhességmegszakítása, ezt hívjuk indikációs korlátozásnak, a másik módszer - Magyarország ezt alkalmazza- pedig az időbeli korlátozás, ebben az esetben az anya egy meghatározott időpontig dönthet a magzat sorsáról. Az abortusz állami engedélyezése a Ratkó-törvény feloldásakor, 1956-ban történt meg, ezután jelentős növekedés következett be a terhességmegszakítások számában. A legmagasabb abortusz-számot Magyarországon az 1960-as és 70-es évek végén mérték, 1968-ban például abortuszt hajtottak végre. Jelentős változást 1973-ban figyelhetünk meg a fogamzásgátló eszközök népszerűbbé válásának hatására, majd ezt követte 1977-ben a hormonális fogamzásgátlók elterjedése. 6 A statisztikák tükrében elmondhatjuk, hogy 1990 körül ismét kis emelkedés volt megfigyelhető, azóta viszont évről-évre egyre kevesebb abortuszt végeznek. Az évi A magzati élet 5 Saját kérdőíves felmérés 6 Wikidedia: Terhességmegszakítás - ( ) 9

9 védelméről című törvényjavaslat kidolgozását számos társadalmi vita előzte meg. Fontos megjegyezni, hogy az abortusz nemcsak egészségügyi, hanem erkölcsi, vallási kérdés is egyben ban már csak terhességmegszakításról számoltak be a statisztikák. 7 Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a népesség csökken. A 2006-os adatokat tekintve megközelítjük az uniós népességarányos átlagot. Ez részben a fogamzásgátlás elterjedésének, részben pedig a megfelelő tájékoztatásnak köszönhető. A nem kívánt terhességek elkerülésére ma már számos egyéb módszer áll a házaspárok, vagy élettársak rendelkezésére. A különböző fogamzásgátló eszközök alkalmazásánál azonban több tényezőt is figyelembe kell venni: a használat költségét, az alkalmazásból adódó kellemetlen mellékhatásokat, a használó egészségét érintő esetleges negatív hatásokat, valamint a pszichés következményeket Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség A nők és férfiak közti esélyegyenlőség napjaink egyik központi politikai kérdése, mind nemzetközi, mind közösségi és uniós szinten. Az esélyegyenlőség kérdése az integráció kezdete óta a közösségi politika részét képezi. A politika célja, hogy konkrét lépések történjenek a nők tényleges egyenjogúságának érdekében. Itt számos területről van szó, ilyenek például az egészségügy, oktatás, szociális biztonság, vagy a munkaerőpiaci helyzet. Noha az esélyegyenlőség kérdésében jelentős előrelépések történtek az elmúlt néhány évben, a teljes esélyegyenlőségtől ha már nem is fényévekre, de még mindig messze vagyunk, és ez nem csak Magyarországról, hanem az EU 25-be tartozó országok többségéről is elmondható. A legtöbb tagállamban még mindig jelentős bérkülönbségek állnak fenn nők és férfiak között, a felsővezetői pozíciókba továbbra is csak elvétve kerülnek be nők, és a politikai élet sem hemzseg a sok nőtől. Persze bizonyos tagállamok, mint például Hollandia, vagy az északi országok előrébb tartanak ezen a téren, de még nekik is van hova fejlődniük. Az Európai Unió szabályozása két elvet követ, az egyiknek az a célja, hogy azok az országok se szenvedjenek a versenyben hátrányt, amelyek az esélyegyenlőség terén már előbbre tartanak, a másik pedig a nemek közötti egyenlő bánásmód biztosítását tűzte ki célul. Már az 1957-ben született Római Szerződés 119. cikkelyében megfogalmazásra 7 Népmozgalom, 2006 In: Statisztikai tükör, I. évfolyam 4.szám, 2007.március 21., Fontosabb népmozgalmi események című táblázat, 1.oldal 10

10 került az egyenlő munkáért egyenlő bér elve: Minden tagállam az első szakasztól biztosítja és a továbbiakban is fenntartja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak. 8 A gyakorlatban ez a törvény azonban kevéssé volt alkalmazható, ugyanis nehéz volt annak a meghatározása, hogy mi tekinthető egyenlő munkának, ezért a 117/75. sz. irányelv a következő kiegészítést tette:.az azonos, illetve egyenlő értékűnek elismert munka esetén a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését jelenti a bérezés valamennyi alkotórésze és feltétele vonatkozásában. 9 Az Unió továbbá azt is kimondja, hogy minden olyan nemzeti szintű jogszabály, vagy rendelkezés, amely az egyenlő bér elvével ellenkezik törlendő. Az egyenlő bánásmód a 70-es évektől kapott igazán szerepet a Közösségi jogalkotásban, ekkor kezdték el kidolgozni az erre vonatkozó irányelveket. 10 A magyar jogrendszer közvetett és közvetlen módos is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését. A Magyar Alkotmány 70./B -ának második bekezdése a következőképpen szankcionálja az alapelvet: az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. 11 Jelentős különbség fedezhető fel azonban a közösségi és a hazai szabályozás között. Ezen belül a legfontosabb, hogy míg a közösségi jogban felmerül a pozitív diszkrimináció lehetősége, addig a magyar jog csak negatív szabályozást alkalmaz. Egyvalami azonban tény, a keresetkülönbségek továbbra is fennállnak nők és férfiak között. (melléklet, 2. ábra) 8 Lévai Katalin, Kiss Róbert, Gyulavári Tamás (1999): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 98. oldal 9 Lévai Katalin, Kiss Róbert, Gyulavári Tamás (1999): Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, oldal 10 Rózsa Orsolya: Esélyegyenlőség nők és férfiak között. ( ) évi XX. Törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya. ( ) 11

11 2. ÁBRA NŐK ÉS FÉRFIAK KERESETI KÜLÖNBSÉGEI NÉHÁNY EU TAGORSZÁGBAN Málta Szlovákia Görögország Magyarország Csehország Lengyelország Spanyolország Észtország Finnország Olaszország Franciaország Írország Svédország EU-25 Dánia Luxemburg Ausztria Belgium Németország Nagy-Britannia Hollandia % Forrás: Az Európai Közösségek Bizottsága: Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségről, 2006, 16. oldal Ahogy az a fenti ábrán is látható, nemcsak hazánkban jelent súlyos problémát a nemek közötti keresetkülönbség. A legjobb eredményt Málta (5% alatti különbség), míg a legrosszabbat Szlovákia és Észtország vallhatja magáénak (közel 25%). Az EU-25 átlaga 2004-ben 15%-os volt, Magyarország ennél némileg jobb adatokkal büszkélkedhet, de még van hova fejlődnie. A nők és férfiak esélyegyenlőségének témájában a World Economic Forum (WEF) 2005-ben végzett egy a világ 48 országára kiterjedő nemzetközi felmérést. A WEF öt dimenzió mentén vizsgálta a nők esélyegyenlőségének mértékét: gazdasági részvétel, gazdasági lehetőségek, politikai részvétel, iskolázottság, egészségi állapot és jólét. A rangsort minden tényezőre külön-külön is felállították, a végén, pedig egyetlen 12

12 indexben összegezték a kapott eredményeket, amelyben minden tényező egyenlő súlyozással szerepelt. Az élen az észak-európai országok (Svédország, Norvégia, Izland, Dánia, Finnország) végeztek, a rangsor élére Svédország került. Az első tíz helyre még Új-Zélandnak, Kanadának, az Egyesült Királyságnak, Németországnak és Ausztráliának sikerült bejutnia. A volt szocialista országok zöme a helyen található. Magyarország a 24. helyezést tudhatja magáénak, vagyis a középmezőnyben vagyunk, és nem csak ebben a körben, hanem ha az EU 25-öket nézzük, akkor is (melléklet, 1. ábra). Ez a kép többé-kevésbé reálisnak mondható. Kiemelkedőnek számít hazánk gazdasági lehetőségek terén elért 3. helyezése, de elképzelhető hogy a valóság azért rosszabb, mint amit a felmérések mutatnak. A többi mutatóban azonban jóval gyengébben szerepeltünk: politikai részvételben a 28., gazdasági részvétel tekintetében a 30., iskolázottság terén a 39., egészség és jólét tekintetében csupán a 40. helyet tudtuk megszerezni. 12 Az idei, 2007-es év különös jelentőséggel bír az esélyegyenlőség előmozdítása terén, hiszen az Európai Bizottság a 2007-es évet az esélyegyenlőség évének nyilvánította ki. Az elsődleges cél az ide vonatkozó jogszabályok, és a jogorvoslási lehetőségek tudatosítása, valamint a társadalmi befogadókészség, a tolerancia és a tisztelet fontosságának hangsúlyozása az uniós állampolgárok körében. A diszkrimináció elleni küzdelem tekintetében a Bizottság a kultúrák közti párbeszédet kulcsfontosságú tényezőnek tekinti, hiszen ez lehet a társadalmi integráció egyik mozgatórugója, ráadásul hozzájárulhat az európai identitás megerősödéséhez is. 1.2 CSALÁDMODELL RÉGEN ÉS MA A következő fejezetben a családformák történelmi alakulását szeretném bemutatni. A család szerepe mindig is meghatározó volt a történelem során, jelentése azonban időrőlidőre módosult. A család szót számos módon lehetne definiálni, a család jó esetben az a közeg, ahol az embert feltétel nélkül elfogadják, ahol bizalmat kap, ahol bármikor menedéket találhat, ahova mindig hazatérhet. A családról nekem mindig Zelk Zoltán 12 Lopez-Claros, Augusto; Zahidi, Saadia (2005): Women s Empowerment: Measuring the Global Gender Gap. World Economic Forum - ( ) 13

13 sorai jutnak eszembe: Este jó, este jó, este mindig jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. 13 Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiába című könyvében a család fogalmát a következőképpen definiálja: együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (vagy örökbefogadási) kapcsolat köt össze. 14 A család a társadalmi együttélés legalapvetőbb szintje. A családon általában a szülő(k) és gyerek(ek) valamint legközelebbi hozzátartozóik által alkotott közösséget értjük. Mai értelmezésben leggyakrabban monogám családokról beszélünk, vagyis egy nőről és egy férfiről, akik tartósan együtt élnek, valamint az általuk vagy egyikük által nemzett gyerek, illetve gyerekek közösségéről A családmodell változásai hazánkban A 18. században a hivatalos értelemben vett új család házasságkötéssel jött létre, amelynek célja utódok nemzése és felnevelése volt. Ebben az időben jóval bonyolultabb családi-rokonsági kapcsolatrendszerről beszélhettünk, mint a 20. században. A szakirodalom különbséget tesz kiscsalád, törzscsalád és nagycsalád között. Az első kategóriába sorolhatóak a házastársak és gyerekük/gyerekeik, a másodikba a két generáció együttélése, az utolsóba, pedig a rokonsághoz tartozó családokkal közösen alkotott többgenerációs családi kooperációk tartoztak, ez azonban már akkor is ritka volt. A polgárosodás, valamint a kapitalizmus újabb változásokat hozott a családok életében, szerkezetében. A kiscsalád vált jellemzővé, a többgenerációs együttélések száma jelentősen lecsökkent. Az korábbiakkal ellentétben már nem volt jellemző a szolgák, cselédek alkalmazása, aminek következtében a háztartási teendők mind a családra hárultak. Fontos tényező a nők tömeges munkába állása is, aminek eredményeként a nők anyagilag függetlenebbekké váltak, és ezáltal a családon belüli helyzetük, szerepük is változást mutatott, valamint ezzel együtt előtérbe került a házastársak közötti esélyegyenlőség is. A család által eddig betöltött számos funkciót úgynevezett ellátó intézmények vették át (pl. egészségügyi ellátás). A 19. század végén már kételyek merültek fel a hagyományos családmodellt illetően. Érezhető volt, hogy a megszokott családmodellel szakítva, többen újfajta női-férfi 13 Zelk Zoltán: Este jó, este jó - ( ) 14 Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest 14

14 kapcsolatot és gyereknevelést részesítenek előnyben. A 20. század első felében a csökkenő születésszámok és az emelkedő válásszámok mind változásra utaltak. Egyre gyakoribbá vált a házasság nélküli együttélés, az élettársi kapcsolat, de ekkortájt indultak útjukra az azonos nemű személyek kapcsolatáért és házasságáért harcoló mozgalmak is. Fontos megemlíteni, hogy az imént leírt változások csak a népesség kisebb hányadát érintik, a többség még mindig a hagyományos, monogám családi életet találja a legmegfelelőbbnek. Az emberek többsége még mindig a nyugodt családi élet megteremtését tekinti fő céljának, és noha a hagyományos családmodell változásokon ment, és megy is még keresztül, a család alapvető funkciói és értékei megmaradni látszanak a 21. században is. Ennek fenntartásában természetes jelentős szerepet játszhat az állami társadalom- és szociálpolitika, a családsegítő intézmények és támogatások rendszere A család funkciói A család vitathatatlanul legfontosabb funkciója mindig is a reprodukció volt, de emellett kulturális, gazdasági, érzelmi, szocializációs szerepkört is betölt. A idők során, főként a nők tömeges munkavállalásának köszönhetően ezen funkciók egy részét különböző intézmények vették át. A reprodukció esetében megkülönböztetjük a biológiai-utódmező és a társadalmi státus reprodukcióját. Biológiai értelemben a társadalom megőrzéséről van szó, arról, hogy az utódokon keresztül a társadalom fennmaradjon. Az államnak feladata, hogy a lehető leghatékonyabb módon befolyásolja különböző jogi vagy egészségügyi szabályozásokkal a születések számát, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a gyermekvállalás a házastársak, családok egyéni döntése, amit befolyásolni csak korlátozott szinten lehet, különösen a fogamzásgátló módszerek széles körben való elterjedése óta. A korábbiakban már bemutattam röviden a népességalakulással kapcsolatos statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy a fejlett országokban a termékenység az egyszerű reprodukciós szintet sem éri el. Ennek következményei azonban súlyosan hathatnak a társadalomra, ilyen a népesség elöregedése, valamint a népességszám jelentős csökkenése. Helyenként már akaratlagos gyermektelenségről 15 A család kialakulása, a családformák történelmi változásai - ( ) 15

15 beszélnek, azaz az emberek, a házaspárok, élettársak egyáltalán nem akarnak gyereket vállalni. Magyarországon ez a jelenség még nem figyelhető meg, a többség szeretne egy vagy két gyereket. A családok a biológiai reprodukció mellett fontosnak tartják a család társadalmi státusának megőrzését, továbbvitelét is. A történelmi korokban ez különös jelentőséggel bírt, hiszen az utód örökölte a család vagyonát, vitte tovább a családi gazdaságot, vagy a családfő által végzett mesterséget, ma ez már nem, vagy csak részben áll fenn. A státus reprodukciója kapcsán elsősorban az iskola intézményét kell kiemelnünk. A szülő és a gyermek iskolázottsága között ugyanis szoros kapcsolat van. A szülő hatással van a gyerek iskolázására, hiszen a szülő nagymértékben részt vesz a gyermek életcéljainak kialakításában, a tudás, és a kulturális tőke fontosságának átadásában, ami nagyban meghatározza a gyerek iskolai teljesítményét. Megfigyelhető, hogy az általános iskolát el nem végzett, vagy csupán azt végzett szülők gyerekei is többnyire az általános iskolai tanulmányok befejezéséig jutnak el, vagy legalábbis ez a kitűzött cél előttük. A szülők középiskolai végzettsége jelentős javulást eredményez az utódokéban is, ekkor már a középiskola elvégzése válik dominánsá, de a felsőfokú tanulmány megkezdésének az esélye is nagyobb. Az összefüggés azonban a felsőfokú végzettségű szülők esetén a legszembetűnőbb, hiszen itt jelentősen nagyobb eséllyel kerülnek a gyerekek is egyetemre, főiskolára. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a társadalmi státus reprodukciójában a legmeghatározóbb szerepe a családnak van, ezt az oktatási rendszer csak módosítani képes. A gazdasági funkció azon szerepek egyike, amely jelentős változásokon ment át a történelem során. Ma már nem olyan mértékben jellemző, mint régen, hogy egy család közös munkával termelőegységként funkcionáljon. Régebben a házasság megkötésekor komoly szerepet játszott a házasulandó felek, illetve családjuk vagyona. Fontos tényező volt, hogy a másik fél családja hasonló anyagi körülmények közül származzon. A jövedelem ma már, ha nem is ilyen téren, de még mindig nagyon fontos sokak számára. A család életét jelentősen befolyásolja, hogy annak hány tagja végez keresőtevékenységet. A nők tömeges munkába állása azonban nemcsak a család anyagi körülményére van hatással, hanem újfajta szerepmegosztást és döntési mechanizmust is eredményez a családon belül. Ma a családi gazdálkodás egyik legfontosabb célja a szép otthon megteremtése, saját 16

16 lakás, vagy saját családi ház megvétele, amelynek elérésén sokszor együtt dolgozik az egész család, ez sokszor megerősíti a kötelékeket, de meg is gyengítheti, amikor aránytalanul nagy terheket (anyagi és fizikai) vesz ezzel magára a család, a házaspár, pl. hitelek. A család ugyanakkor érzelmi funkciót is betölt, és a 21. század rohanó, sokszor személytelen világában kiemelkedően fontos funkcióvá vált. Az embernek elemi szükséglete az érzelmi törődés, a szeretet, a gondoskodás, az intimitás. Egy kapcsolat, legyen az baráti, szerelmi vagy rokoni, mindig a bizalmon, a kölcsönös megértésen, elfogadáson alapul. Az érzelmi szükségletek kielégítésének egyik legfontosabb színtere vitathatatlanul a családi közeg. A családon belül beszélhetünk anya és gyerek, apa és gyerek, férj és feleség, testvérek, és unoka-nagyszülő közötti kapcsolatról. Ezek közül talán a legmeghatározóbb az anya-gyerek kapcsolat. Családi funkciók közé sorolhatjuk még az öregekről való gondoskodást is. Idetartozik az anyagi, erkölcsi érzelmi gondoskodás. 16 Régebben, amíg több nemzedék élt együtt, és nem volt jellemző a nők tömeges munkavállalása, ez jóval nagyobb szerepet töltött be az emberek életében. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy a család életközösség legyen, ahol szerepet kapnak az érzelmek, a gyengédség, ahol fontos a problémák, konfliktusok megoldása, és sok a közös program, a közösen végzett tevékenység A család szerepe a szocializációban A szocializáció az a tanulási folyamat, amely során elsajátítunk különböző magatartási mintákat, készségeket, melyek segítségével a későbbiekben képesek leszünk a társadalom részeként működni. A szocializáció jelentős és talán legfontosabb része gyermekkorban zajlik le, ekkor sok olyan tudásra teszünk szert, amit csak később, felnőttkorunkban alkalmazunk. A szülők viselkedése mintául szolgál a gyerekek számára, a szocializáció során elraktározódik, és felnőttkori viselkedésünk meghatározó elemévé válik. A házastársi és a szülői szerep megtanulása már viszonylag korán megkezdődik, de míg az előbbinek csak külső szemlélői, az utóbbinak aktív résztvevői vagyunk, így ez sokkal mélyebben belénk vésődik. Manapság számtalan külső hatás éri az embert, a tömegkommunikáció is több minta megismerését teszi 16 A család kialakulása, a családformák történelmi változásai - ( ) 17

17 lehetővé az egyének számára, így a gyermekkori szocializáció természetesen nem az egyetlen meghatározója későbbi párkapcsolati vagy szülői viselkedésünknek, de mindenestre komoly hatással van rá. A szocializáció másik fontos feladata a családi feladatok ellátására való felkészülés. Hajdanán a lányok édesanyjuktól sajátították el a főzés tudományát, a háztartás körüli teendőket, és sok esetben kisebb testvéreik ellátásán keresztül a gyermekgondozási feladatokat is, a fiúk pedig édesapjuktól tanultak például barkácsolást, gazdálkodást (mezőgazdasági munka), vagy akár mesterséget is. A családi életben bekövetkezett változások, elsősorban a nők egyre nagyobb mértékben jellemző gazdasági tevékenysége, valamint a tanulási folyamat egyre erőteljesebb kitolódása ma már kevésbé teszi lehetővé, hogy az előbb említett tevékenységeket kizárólag otthon sajátítsa el az ifjú nemzedék, ezért a szerep egy részét az iskola vette át. 17 Kérdés, hogy ez rendjén van e így? Hiszen a kislányok anyjukkal, vagy a fiúk apjukkal való közös munkálkodása nemcsak a tanulási folyamat miatt volt fontos, hanem jelentős szerepet játszott a szülő-gyerek kapcsolatok elmélyülésében. Persze a jó beszélgetésekre más körülmények között is sor kerülhet, egyvalami viszont szükséges hozzá: idő, amiből azonban a mai felpörgött világban bizony sokszor csak kevés jut A család által képviselt értékek Valamely társadalom, vagy közösség bizonyos dolgokat fontosnak tart, másokat pedig kevésbé, az előbbieket nevezzük értékeknek. Az elsődleges értékek többnyire ugyanazok a különböző társadalmakban, ilyenek a becsületesség, az őszinteség vagy az igazságosság. Sokszor hallunk olyan véleményeket, amelyek szerint a mai világban bizonyos értékek válságban vannak. Tény, hogy a fiatalabb generáció például kevésbé tartja fontosnak a vallásosságot vagy bizonyos hagyományokat. Napjaink felgyorsult világa, a globalizáció, a modernizáció mind hatnak a fiatal korosztály gondolkodására, és ezáltal arra is, hogy mi az, amit ők fontos értéknek tartanak. A fejlett országokban tapasztalható termékenység csökkenés, a házasodási hajlandóság lanyhulása, valamint a válások számának növekedése némi késéssel bár, de hazánkat is elérte. Bizonyos normák hatása gyengülni látszik, míg mások erősödnek, ehhez hozzájárul a változóban lévő családi modell, a fiatal korosztály szabadabb, időnként a tradíciókkal 17 A család kialakulása, a családformák történelmi változásai - ( ) 18

18 szembeforduló magatartása. Kérdés, hogy ez a folyamat megállítható vagy visszafordítható e? Erre azonban a szociológusok sem tudnak választ adni. A családi értékek között meg kell említenünk a gyermekvállalás kérdését, ami a 20. század elején a házasság legalapvetőbb céljaként jelent meg, ma azonban egyre többet hallhatunk a tudatosan vállalt gyermektelenségről, melyet főként a jövő bizonytalanságával indokolnak. Ez a jelenség azonban még csak szűk réteget érint. Az értékek közé soroljuk a tágabb értelemben vett családdal, a rokonokkal való törődést, kapcsolattartást. Ebből a szempontból is tapasztalható némi gyengülés, ennek egyik oka, hogy már nem jellemző hogy a fiatalabb generáció együtt éljen az idősebbel, ráadásul sokszor egymástól távol fekvő városokban élnek a családok. A családi kapcsolatok azonban továbbra is jelentős értéket képviselnek a társadalom többségének számára. 18 Családon belül az egymásról való fizikai, lelki törődés jelentősége vitathatatlan. A szeretet, a feltétel nélküli elfogadás, a másikba vetett hit és bizalom kell, hogy egy család összetartó ereje legyen, ha valaki ilyen közegben nő fel, nagy valószínűséggel maga is ennek megvalósítására fog törekedni később saját családja esetében. A család fontos feladatai közé tartozik az értékek őrzése, és továbbadása a fiatalabb generációk számára. Az értékek átvételét erőltetni nem lehet, ám ha az ember nem is tud teljes mértékben azonosulni velük, meg kell tanulni őket tisztelni és elfogadni Élettársi kapcsolatok kontra házasság Az utóbbi évtizedekben jelentős változás következett be a házasság intézményének, valamint az élettársi kapcsolatok megítélésében. A 90-es évek növekvő válásszáma, a nőtlenek és hajadonok növekvő aránya egyaránt azt mutatja, hogy megváltozott a lakosság házasodáshoz való viszonya. Az 1960-as és az 1980-as évek között kiemelkedően magas volt a házasok aránya, ebből arra következtethetünk, hogy ebben az időben a házasság volt a kívánatos, ideálisnak tekintett családi állapot, ennek persze lehettek gazdasági okai is, gondolok itt például a fiatal házaspároknak nyújtott kedvezményes lakásvásárlási hitelekre. A 90-es évektől viszont a házasulási kedv fokozatosan csökkenni látszik (melléklet, 1. táblázat). Az is megfigyelhető, hogy manapság egyre inkább kitolódik az a kor, amikor a fiatalok kimondják a boldogító 18 A család kialakulása, a családformák történelmi változásai - ( ) 19

19 igent. A 80-as években a nők mintegy 70%-a férjhez ment 25 éves koráig, 2005-ben már csak körülbelül 50%-ra tehető ez az arány. 19 A vallásos neveltetés és a szülők tradicionális családfelfogása azonban még ma is ösztönzi a házasságkötést. A házasulási kedv későbbre tolódását számos tényező magyarázza. A többség csak tanulmányai befejeztével megy férjhez (hagyományos felfogás), és mivel a nők egyre nagyobb arányban vesznek részt különböző felsőfokú képzésekben, így ez késlelteti a házasságkötést. Ráadásul a magasabb iskolai végzetséggel javul a nők munkaerőpiaci helyzete, ami nagyobb választási lehetőséget enged nekik gazdasági szempontból is. Másfelől az is közrejátszhat a változásokban, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a házasság negatívumai is. A mostani fiatalok közül sokan megélték már szüleik válását, és ők nem szeretnék ugyanezt a hibát elkövetni. A házasulási tendenciák kapcsán fontosnak tartom megemlíteni egy magyar származású angol demográfus, John Hajnal nevét. Európa házasodási szokásainak vizsgálata során arra a következetésre jutott, hogy meghúzható a térképen egy vonal Trieszt és Szentpétervár között, amelytől nyugatra eső országokra általánosan jellemző, hogy az első házasságok viszonylag késői életkorban köttetnek meg, és ezzel együtt azoknak is magas az aránya, akik életük során nem lépnek frigyre. A vonaltól keletre eső országokban viszont a fiatal korban és egyúttal magas arányban kötött első házasság volt jellemző, elmondható ezekről az országról az is, hogy alacsony azok aránya, akik soha nem kötöttek házasságot. Ez a Hajnal által leírt magatartási minta az 1980-as évekig nagyjából megállta a helyét, azóta viszont jelentős változások következtek be. Bizonyos vélemények szerint a vonal teljesen megszűnt, de olyanak is akadnak, akik szerint nem tűnt el, csak kicsit keletebbre tolódott. 20 A házasulási hajlandóság visszaszorulásával egyidejűleg emelkedni látszik az élettársi kapcsolatban élők száma. Magyarországon, még ha elvétve is, de már a 18. század közepén előfordult az egyházi kereteket kikerülő párkapcsolat. A 20. század közepéig inkább vadházasság szóval illették az ilyen kapcsolatokat, az élettárs kifejezés csak később terjedt el. Hosszú ideig csak a társadalom alsóbb rétegeiben, 19 S. Molnár Edit: Élettársi együttélések tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 66. oldal 20 Kamarás Ferenc: Családalapítás és gyermekvállalás Európában, Kérdések és kérdőjelek. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2005): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2005., TÁRKI- Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 88. oldal 20

20 valamint az elváltak, özvegyek esetében volt elfogadott, illetve inkább eltűrt ez a párkapcsolati forma. Az utóbbi időben viszont sokat változott az élettársi kapcsolatok társadalmi megítélése. Egyrészről a házasság népszerűségének csökkenése kapcsán a fiatalok már nem tartanak annyira a társadalom ítéletétől, ha mégsem az együttélés hagyományosabb változata mellett döntenek. Ugyanakkor az egyre növekvő élettársi kapcsolatok száma elfogadhatóbbá teszi a környezetet is. Megfigyelhető, hogy az emberek saját életükben inkább a tradicionális családformát, vagyis a házasságot választják, azonban mások számára teljes mértékben megengedettnek látják az élettársi együttélést is. Az élettársi kapcsolatok jogi megítélésében 2007-ben új kezdeményezések történtek, melyek a vagyoni viszonyok rendezésére, valamint az élettársi kapcsolatok bejegyzésére irányultak. A Polgári törvénykönyv új koncepciója az élettársi viszonyt a családjog keretein belül szabályozná, és így közelítené a házasság intézményéhez, azonban ez a szabályozás sem adna megfelelő jogi védelmet. A törvényhozók tartanak az élettársi kapcsolatok a házassággal való majdnem azonos jogokkal való felruházásától, ugyanis azzal sérülne a házasság alkotmányos úton elrendelt védelme. A Magyar Köztársaság kormánya november 16-án benyújtotta az Országgyűlésnek a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Ház decemberben tárgyal. A javaslat szerint nemétől függetlenül minden nagykorú személy kérheti élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételét. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, úgy a törvény január elsején lép hatályba. 21 A szakdolgozatomhoz készített kérdőívemben az alábbi állítással: Semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy pár együtt él házasság nélkül. a válaszadók 62%-a teljes mértékben (férfiak és nők egyenlő arányban), további 18%-a pedig nagyjából értett egyet. A házas emberek általában boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban. kijelentéssel pedig csupán a kérdezettek 14%-a nem, további 22% pedig csak részben értett egyet. 22 Általánosságban elmondható, hogy az élettársi kapcsolatot azok preferálják jobban, akik maguk is az együttélés e formáját választották, a házasságot pedig azok, akik maguk is házasságban élnek. Azonban a házas emberek sem vetik el az élettársi 21 Törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról - ( ) 22 Saját kérdőíves felmérés 21

21 kapcsolatot, de ez fordítva is igaz, az élettársak sem tartják rossz együttélési formának a házasságot, sőt sokan elképzelhetőnek tartják közülük, hogy egyszer megházasodnak. Dr. Lux Elvira szexuálpszichológus szerint a férfiak soha nem rajongtak a házasságért, de amíg a társadalom és az egyén ahhoz tartotta magát, hogy a nők szexuális életet csak házasság után élhetnek, addig volt egyfajta motiváció a férfiak számára, hogy megházasodjanak. A szexuális liberalizmus óta azonban sem a házasságnak, sem a szüzességnek nincs már igazi értéke. Azáltal, hogy a nők ma már odaadják magukat szexuálisan partnereiknek, hajlandóak az együttélésre és a fogamzásgátlás különböző formáira, az együttélést megkönnyítik ugyan, de a házasságkötést részben éppen ezzel gátolják. 23 Természetesen mindkét együttélési formának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az együttélés esetében valamivel gyakoribb a bizalmatlanság, a féltékenykedés. Talán éppen a viszonylagos szabadságtudatból eredően könnyebben felbontásra kerül egy élettársi kapcsolat, mint egy házasság, de ez nem azt jelenti, hogy kevésbé jelent megrázkódtatást. A házasság intézménye védi a nőt és a gyermeket, az együttélés során viszont a felek bármikor megszeghetik egymásnak tett ígéreteiket. A házasság ellen felhozott érvek között az első helyen állnak a papír nem fontos és az esküvő felesleges pénzkidobás mondatok. 24 A házasságkötési ceremóniának azonban nem is a papír a lényege, hanem az elhatározás, az eskütétel, az, hogy a pár a számukra fontos emberek előtt hoz egy komoly elhatározást, amely döntés szerint kell élnie nap, mint nap. Hogy melyik jobb, és melyik rosszabb? Erre nincsen kész recept. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Véleményem szerint a már elváltak, vagy özvegyek számára az élettársi kapcsolatban való együttélés a jobb megoldás. A fiatalok estében viszont nem árt, ha a házasságot élettársi együttélés előzi meg, hiszen ismerjük a mondást: Lakva ismerszik meg az ember. A legtöbb lány szíve mélyén talán még ma is habosbabos, hófehér mennyasszonyi ruháról álmodik, kérdés azonban, hogy eljön e az a 23 Dr. Ternovszky Ferenc (szerk.) (2007): A siker kulcsa: Család- Munka. II. Az Egyensúly, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, oldal 24 S. Molnár Edit: Élettársi együttélések tények és vélemények. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 77. oldal 22

22 bizonyos herceg fehér lovon, aki oltár elé vezeti őket, és hogy addig nem változik e meg a házasságról alkotott pozitív képük? Gyerekvállalás A népességalakulás című fejezetben már részben érintettem a gyerekvállalás témáját, most azonban a gyermekvállalásban megfigyelhető változásokat, tendenciákat kívánom bemutatni. Magyarországon 1981-ben kezdődött meg a népesség számának abszolút csökkenése, azóta különösen hangsúlyos a gyerekvállalás kérdése. Míg korábban számos sokgyerekes család volt négy, öt vagy akár még több gyerekkel, mára már a kétgyerekes, sőt egyre inkább az egygyerekes családmodell válik mintává (melléklet, 2. ábra). Erre a jelenségre számos magyarázat van. Egyrészről meg kell említenünk a születéskorlátozás, fogamzásgátlás széles körben való elterjedését. Ugyanakkor a gazdasági környezetet is figyelembe kell venni, sokan bizonytalan anyagi helyzetük miatt nem vállalnak gyereket, vagy legalábbis nem annyit, mint amennyit eredetileg szerettek volna. Meg kell említeni a kényelmet is, amiről sokan nehezen mondanak le, hiszen a gyerek vállalása nem csak anyagi következményekkel jár, a nagyon kicsi babával nem olyan könnyű például síelni, nyaralni menni. A gyerekszám csökkenése mellett egy másik tendenciát is meg kell említeni, ez pedig a szülő nők átlagos életkorának növekedése. A kétgyerekes családmodell kezdetekor a nők viszonylag korán, 30 éves koruk előtt megszülték gyerekeiket. Ma viszont a nők 30-as éveinek elejére tehető az első gyermekek születése. Az anyai kor eltolódásának demográfiai és a születendő gyermek egészségére ható következményei is vannak. Elvileg az, hogy valaki később szüli az első gyerekét, nem jelenti automatikusan azt, hogy másodikat vagy harmadikat már nem vállal. Ha így van, és a nők vállalják a többi gyereket is, akkor az össztermékenység nem csökken, csak az anyai kor megoszlása tolódik el, így ezáltal csak átmeneti termékenységcsökkenésről beszélhetünk, illetve beszélhetnénk. Ezt a szakirodalom kompenzációnak hívja. A magyar éves adatok is a kompenzáció bizonyos mértékét jelzik. Az anyai kor emelkedése a születendő gyerek egészségére is hatással lehet. Erre leginkább a koraszülöttek és a kis súllyal világra jövő csecsemők adataiból lehet következtetni. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy az anya korával párhuzamosan növekszik a kissúlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya is. De megfigyelhető az is, 23

23 hogy nagyobb a valószínűsége a 30 fölötti kismamák esetében a csecsemőhalandóságnak és a magzati veszteségnek is. 25 Saját kérdőíves kutatásom során felmértem, hogy a megkérdezetteknek hány gyereke van, illetve akiknek még nincs, ők hányat szeretnének. A kérdőívet kitöltő szülők körének 17%-a egy, 74%-a kettő, 7%-a pedig három gyermeket nevel, illetve nevelt. Egy nő volt, aki hét gyermek büszke édesanyja, és mindösszesen egy 53 éves férfi akadt a 100 alany között, akinek nincs gyereke, de nem is akar, ehhez az is hozzátartozik, hogy nőtlen, talán ez összefüggésben áll a véleményével. 26 GYERMEKVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG A FIATALOK KÖRÉBEN (2007) 3. ÁBRA 20% 2% 11% 64% vagy több Forrás: Saját kérdőíves felmérés Az fenti ábrán az látható, hogy a még gyermektelen fiatalok jelenleg miként vélekednek arról, hogy később hány gyereket szeretnének. A kapott eredmény szerint a fiatalok több mint 60%-a két csemetét tervez. Fontos a tervez szó, kérdés azonban, hogy az egyének értékrendje egybeesik-e a későbbi tényleges gyerekvállalási magatartásukkal. Ahogy láttuk, a nők és férfiak többsége is két gyereket tervez, de ezzel szemben mégis kevesebb gyerek születik. Bizonyos kutatásokból az derül ki, hogy különösen igaz a magasan iskolázott, képzett nőkre, hogy több gyereket terveznek, mint amennyit végül vállalnak. Ez szintén jelentős problémát jelent a társadalom számára, hiszen éppen azok a gyerekek nem születnek meg, akik nagyobb valószínűséggel 25 Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái. In: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001., TÁRKI- Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, oldal 26 Saját kérdőíves felmérés 24

24 lesznek majd értelmiségi emberek (vizsgálatok szerint a szülők iskolázottsága hatással van a gyerekek továbbtanulására). A saját, és egyéb kutatások is azt mutatják, hogy a családok értékrendje jóval tradicionálisabb, értékőrzőbb, mint amilyenre demográfiai magatartásuk alapján következtetni lehet. A kérdőívet kitöltők 94%- egyetértett (69% teljes mértékben, 25% pedig nagyjából ) azzal, hogy A gyerekek fejlődését látni a legnagyobb öröm az életben., ez pedig kifejezetten magas arány. 27 Ebből is látszik, hogy Magyarországon a lakosság értékrendjében a gyermek utáni vágy nagyon is meghatározó. Az is megállapítható, hogy a többség számára legalábbis elviekben- a gyerekvállalással járó anyagi hátrányt, fizikai leterheltséget ellensúlyozza a gyermekvállalással járó boldogság és érzelmi többlet Szingliség A szingliség normális a modern világban, az élet egy bizonyos pontján akárkiből lehet szingli, és ez az állapot ugyanúgy érdemes a tiszteletre, mint a házasság szent köteléke. 28 Ezeket a sorokat Helen Fielding Bridget Jones naplója című könyvéből idéztem. De vajon kire értjük a szingli kifejezést, és mennyire van jelen a szingliség a magyar társadalomban? A szakirodalom (elsősorban a nyugati) olyan biztos egzisztenciával rendelkező, karriert építő, éves fiatalokat sorol a szinglik közé, akik egyszemélyes háztartásban élnek, de ennek ellenére jelentős fogyasztói réteget képviselnek. A köztudatban a szingli szót elsősorban azonban nőkre értjük. A szingli nők látszólag magabiztosak, ugyanakkor érzékenyek, akik még nem kötöttek házasságot, és ugyan alkalmi kapcsolataik adódnak, de tartós párkapcsolatot nem tudnak, esetenként nem is akarnak létesíteni. Ez utóbbinak számos kiváltó oka lehet, mindenek előtt a mai fiatalok egy része fél a házassággal és tartós párkapcsolattal együtt járó kötöttségektől. Ugyanakkor a mostani év közötti korosztály már az a nemzedék, akik közül sokan átélték szüleik válását, annak minden hátrányát, negatívumát saját bőrükön tapasztalták, és nyilvánvalóan nem akarják, hogy ez velük ugyanígy megtörténjen, vagy, hogy esetleg az ő gyerekeiknek ugyanezen kelljen átmenniük. A szinglik sokszor hangoztatják, hogy kevés a tisztességes, számukra vonzó, megbízható, szórakozató 27 Saját kérdőíves felmérés 28 Helen Fielding (2002): Bridget Jones naplója. Európa Könyvkiadó, Budapest, 74. oldal 25

25 férfi, akivel stabil párkapcsolatot lehetne létesíteni, de nem lehet a hibát csak a férfiakban keresni. A szingli nőknek gyakran nem csak magukkal szemben, hanem a férfiakkal szemben is rendkívül magasak az elvárásaik, ráadásul a pszichológusok szerint sokszor küszködnek önismereti problémákkal. Bizonyos felmérések, kutatások azonban cáfolják a szinglikről felállított sztereotípiákat, miszerint a szingli nők nem akarnak megházasodni, vagy, hogy nem akarnak gyereket. Ráadásul a nyugati mintával ellentétben a magyar szinglik nem feltétlenül rendelkeznek jó állással, csúcsfizetéssel, és -hogy divatszóval éljek- nem trendibbek az átlagnál. Én a környezetemben tapasztaltak alapján azt a nézetet tudom megerősíteni, hogy valóban sok egyedülálló nő van, de az nem igaz, hogy ne akarnának párt, családot, gyereket. Sokan látszólag büszkén állítják magukról, hogy ők szinglik, mert egyszerűbb, és sokszor talán kevésbé fájdalmas is e mögé bújni, mintsem bevallani, hogy nem találják a megfelelő társat. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden egyedülálló szingli. Szingliken elsősorban nagyvárosokban élő, diplomával rendelkező, több nyelven beszélő, tanult egyedülálló hajadon nőket értünk. Az újságok, filmek a szingli életet többnyire vonzó dolognak állítják be, ahol a szingli, noha nem él tartós kapcsolatban, sok időt tölt a barátaival, jelentős társadalmi életet él, sokat ad a küllemére, és mindezt jelentős költekezés mellett teszi. Nyugaton már külön iparág épült a szinglik igényeinek kielégítésére. Magyar viszonylatok között viszont ez közel sincs így, részben azért, mert a magyarországi fizetési viszonyok ezt kevésbé teszik lehetővé. A Millward Brown nevű piackutató cég 2005-ös felmérése egy újabb jelenségre hívta fel a figyelmet, ez az úgynevezett Double Income No Kids, röviden dinki jelenség. Dinkiknek azokat a párokat (25-35 éves) hívjuk, akik a két fizetés érdekében lemondanak a gyerekvállalásról, mert fontosabbnak tartják az anyagi biztonságot. A nyugati országokban sok fiatal számára ezek az önállóság évei, amikor már van egy viszonylagos anyagi keretük, van lakásuk, kocsijuk, utazhatnak, élvezik az életet, a függetlenséget, amiről nem akarnak lemondani a gyerekvállalás kedvéért, legalábbis egyelőre nem. A magyar dinkikre azonban nem az élet habzsolása jellemző, ők jóval megfontoltabbak, tudatosabbak, tervezik az életet. Ők inkább anyagi okokból döntenek egy időre a gyermektelenség mellett, hajlandóak sokat, időnként megfeszítve dolgozni, 26